Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-09 / 5. (158.) szám
C/Ó]^Áfí7k I»• <>-> *■ Jm ^ /émL Trf^ii Prága, kedd, 1923. január 9. M0 Jp$&i J&sjü a/O^^BSS? 'Wima iflBt *^EgaaK^. ifflw 1— HHI <■ 11mwi ni nini na n■■mi«ir Előfizetési árai; bel- és külföldön: M /mm 7E^39*WJE^ ^d-VS7£íl*i ex/w ímm%í/XÉ7 «£wm±w ^ ^ !»S *jBW»atíaHfc» ^Wgsafe ^ tiliee 8„ II. emelet. Telefon: 4919. $z. '“*p^ ^H,mLrgjpg*^ — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Szlovenszkói szerkesztő: TELLÉRY GYULA A szlovenszktil és Ruszlnszkói SzOvethezelt Ellenzéki Pártok politikái napilapja a Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Az autonómia imperatívusza. (g) Prága, január 8. A szJovenszkói politika dértől vert és dudvákfcal eléktoJe nitett virágost értjében mér régóta bimbózik egy virág: az autonómia virága- A kertész úgy hiszi, hogy nem érdeke ez a virágnyilás s igy eltakarja előle a napfényt, rászabadítja az éílősdieket a növény törzsére s bogáncskor ókkal öli ed a színesnek ígérkező, bimbózó virágot. A természet azonban megtalálja a maga életior- rásait, a természet erősebb, mint a spekuláló kertész s a virág nyílását nem tudja, hiába akarja megakadályozni. Természetes erők hajtják bimbóba Sz&o- venszkó autonómiáját Termiésaetes erők hozzák egyre közelebb azt a napot amikor érvényesülést találhat Sz'ovenszkóban is az az aliapelv, melyre a történelem tanította meg a tanítómesterként megbukott Wilsont s amely az önrendelkezési jog eszméiében és gondolatában talált kifejezésit. Ezek a természetes erők a politika útvesztőin vergődnek keresztül, súlyos és az emberi mester- kéltség benesi akadályaival találkoznak és birkóznak addig, mig az eszme eljut a megélésig, az elv a megvalósulásigAki Sztovens'zkó tiport földjét járja, riéz jobbra és hallja, amit balfelöl mondanak, aki nem a feliaggatott gúnya és a prágai szólamok után Ítél, de a szfovemsakói földből nőtt emberek gondola tputousát hallgatja meg, az ellőtt tiszta a politikai diagnózis: Szlovenszkó autonómiája ma már nem pártpolitikai programja, de az evolúció folyamatálban élő eszme, mely a valóság határaiba veti előre árnyékát Ma már nemcsak egy párt elszigetelt programpontja követeli a szlovák földön élők és a magyar földibe beleölellkszettek autonómiáját, de évek és politikai események tapasztalatai vezették rá a sorsuk felől dönteni hivatottakat arra, hogy az autonómia áldás és orvosság, megváltás és a kenyérrel, élettel és az élet napsütéséül szánt boldogsággal jelent egyet. Ma hirt kaptunk arról, hogy a magyarság teremtőerejét, a gazdákat és kisiparosokat magábanfoglaló párt vezére, akinek voltak meggondolásai a szlovák néppárt autonómiák rve setével szemben, a jövő kötelességét az autonómia melletti harchoz és a Hlimíka-párttal való együtitlhialadáshoz kötötte s ma arról is számot adunk, hogy az ajutonó- mis/ta irányzat alfájával: a Hlinkia-párttal homlokegyenest ellenkező s a többi autouó- misfca pártokkal is merően ellentétes doktrínák politikai csoportosulása, a kommunista párt elfogadja, tárgyalási alapul az autonómia politikája alapján folytatandó harc javaslatát. Ez a két hír a politika mérlegén azt mutatja, hogy Szlovéné,zíkóban a hivatalos terrorral dolgozó, talaj tvesztett Srobár-pár- ton s a gerinctelenül centralista cseh-szlovák szociáldemokrata párton kívül nincs párt, mely ne helyezkedett volna az önkormányzat alapjaira. Ez a két centralista párt a valóságos politikai ponderabilitás szempontjából számításba sem jöhet. A szlovák közvélemény keservesen kiábrándult a miniszteri tárcák és zsupán! karosszékek kisajátításából élő egoista és álagrár s-robarizmusból s a szlovák, magyar és német nép, mely naiv hittel szavazott a szociáldemokrata listára, nem titkolja azt, hogy politikailag tévedett és önmagának lett árulója. Ez a két párt tehát eltörpül és semmivé zsugorodik akikor, mikor a politika országútién feldübörög az autonómia diadalszehc- re, melynek közeledtét jobb lenne látni s útját a reális gondolkodás távcsövén szcmiiéini azoknak, akik ma urai akarnak lenni Szto- ventszkónak, mint süketté tenni a füleket és lehunyni a szemeket. Jobb lenne megérteni é.s megérezni, hogy törtéreelpl eszmék szent és igazságos titzében megfogant gondolat az autonómia követelése, hogy a természet törvényszerűsége váltotta és fejlesztette azt ki, hogy az élet szántotta fel annak barázdáit s hogy fölötte az igazság napja ragyog és az érleli meg valósággá a gondoltatok Ez a megértés nehéz, mert elképzelt, de be nem vált fikciók és lázálmok tiszavirágjai huHa/niak nyomón a vízbe, de az okos politikának meg kefl barátkoznia a megértéssel s nem szabad elzárkóznia a természetes erők megnyit vámul ásai elől. Ezt a politikai belátást, ezt a reális gondolkodásmódot azonban az eddigi politika teljesen száműzte Prágából, pedig a virág bimbózik akkor is, ha az ügyetlen és oktalan kertészek eltakarják előle az életet elősegítő napfényt. MHHBMSBBBBaMBaHBBaBWHBHmiMHBBBMHnBHBaBBBaBBSBaaaBaflEIB Baeran a vMlottak paűjan Ma délelőtt kezdődött meg a főtárgyalás. Az ügyészség Baeran dr.-t kémkedéssel és nyilvános erőszakoskodással vádol a. Schwabe vádlott vallomása. Prága, január 8. Ma délelőtt kilenc órakor kezdődött meg a prágai esküdtbiiróság előtt a brümtí kémkedési ügynek 'főtárgyalása. A törvényszék folyosóit már nyolc órakor m>öitötte az érdeklődők sokasága. A nézőközönség sorai között ott ven Baeran felesége és fia, valamint Kalina német képviselő, Knirsdh német képviselőt nem engedték be a terembe, mivel tanúvallomást fog tenni. Az újságírók háromnegyed kilenckor foglalták d i részükre fen tartott helyeket. Ugyanekkor vezette be börtönőr a vádlottakat: Bae- rán Alajos dr. nemzetgyűlési képviselőt és Schwabe brünni joghallgatót. Á termet zsúfolásig megtöltött közönség sorai között izgatott mozgolódás fut végig. Baeran láthatólag nyugodtan, fekete zsaketben, fekete nyakkendővel, frissen borotvált arccal, kissé sápadtan íogfhl helyet egy kis asztalkánál, amelyen ceruza és egy iv papír van. Schwabe a Baeran melletti kis asztalkát foglalja le a maga részére. Schwabe szőke fiatalember, angol bajusszal és , sötétkék ruhában jelent meg a főtárgyaláson. Megkezdődik a tárgyalás. Kilenc óra előtt néhány perccel a védöl padokban helyet foglalnak a vádlodtak védői: Goller dr., Radida dr. nemzetgyűlési képviselő, Eisner dr. Baeran védői) és Stein dr. (Schwabe védője). Az első összetűzés. Kilenc órakor bevonult, « terembe a bíróság is. A főtárgyalást Kratochwill törvény- széki tanácselnök vezeti, a vádhatóságot pedig Vozsioska dr. államügyész képviseli. A bíróság elrendelte, az esküdtek kisorsolását, és erre az időre a nyilvánosságot a tárgyalásból kirekesztette. A zárt ülésen az államügyész os Goller dr. között megtörtént az első összecsapás. Goller dr. kérte, hogy a tárgyalásnál alkalmazzanak hites német tolmácsot. Az ügyész ezt ellenezte és követelte, hogy a tárgyalást cseh nyelven folytassák le. Az esküdtek hangos tetszésnyilvánítással fogadták az ügyész indítványát. Goller dr. emiatt tiltakozását jelentette be. Az esküdtek kisorsolása után nyílt tárgyaláson folytatták a főtárgyalást. A kisorsolt tizennégy esküdt között nyolc nő van. Ekkor kiderült, hogy az esküdtek között hat felekezetnélküli van. Ezek nem tettek esküt, hanem csak fogadalmat Azután a.szakértők megeskeíése, majd pedig a vádlottak személyi adatainak fölvétele került sorra. Schwabe elsőrendű vádlott a hozzá intézett kérdésekre csehül válaszolt Baeran dr. képviselőhöz az elnök német nyelven intézi a kérdésekret. Baeran egyébként megkapta a vádirat hiteles német fordítását is. Baeran kijelentette, hogy havi 1030 korona nyugdija és a képviselői diéta jövedelme van. A tízmilliós öröksége ügyében kijelentette, hogy abból még egy fillért sem látott. Ez az iigy még nincsen elintézve, A vádirat. Az elnök ezután fölolvasta a terjedelmes, harmincháram gépirt oldalra terjedő vádiratot, amelyet kivonatosan itt ismertetünk: Az ügyészség Baeran Alajos dr. ellen.(szül. 1872 május 16-án, nyugalmazott városi főtanácsos Briinnben) két részből álló vádiratot nyújtott be. A vádirat első része a parlament 1922 január 22-lk ülésén történt büzbomba dobására, második része pedig Baeran képviselőnek a, brünni kémkedési afférban való részvételre vonatkozik. A vádirat első pontja az 1869 május 20-iki tőrvény 76. és 87i §-át, második része pedig ugyanezen törvény 67. és S. §-át látja megsértve s ezért Baeran képviselőt nyilvános erőszakoskodással, kémkedéssel s a kémkedésben való bünrészes- séggel vádolja. Schwabe Károlyt (szül. 1899 augusztus 8-án, Brünnben), az ügyészség a büntető törvénykönyv 67. §-ába s az 1869 május 20-iki törvény 7-ik §-ába ütköző kémkedés bűntettével vádolja. A Baeran dr. elleni vádirat elsősorban megállapítja, hogy Baeran képviselő mindkét tette a cseh-szlovák köztársaság elleni gyűlöletből ered. Baeran dr. e gyűlöletet nem is titkolja s igyekszik azt minden alkalommal kifejezésre juttatni. A vádirat ezután részletesen leírja a bilzbomba- dobást s megállapítja, hogy a vegyészeti szakértők véleménye szerint a Baeran dr. által elhajított üveggolyóban ammoniáksav volt. A törvényszéki orvosok kijelentése szerint e maróhatásu sav a szembe jutva, ott súlyos roncsolásokat okozhatott volna. A vádirat hosszan foglalkozik az elkövetett tett jogi minősítésével s megállapítja, hogy a vádlott a vizsgálat és a tanúkihallgatások eredménye szerint tettére már régebben készült és a tényállásból jogosan lehet következtetni arra, hogy a vádlottnak szándékában volt a képviselőház ülését és tevékenységét erőszakkal megakadályozni, miáltal kimerítette a büntető- törvény 76. §-ának ismérveit. Baeran dr. tagadja, hogy a büzbombák tartalmának veszélyességéről tudomása lett volna és Schottak pirotechnikus e veszélytelenségről írást is adott neki, azonban elképzelhetetlen, hogy a vádlott akadémiai műveltsége ellenére tudta volna, hog3r mi vari a bombában. Erre mutat az is, hogy a tett elkövetése után a képviselőházat és a köztársaság területét azonnal elhagyta. A vádirat második része megállapítja, hogy a katonai szakértők véleménye szerint Baeran képviselő volt a mozgató lelke annak a kémtevékenységnek. amelyet Schwabe Károly a nyolc- esztendei börtönre ítélt Novakowsky hadnaggyal egyetértésben fejtett ki. Schwabe Károly a kémkedést 1921 tavaszán kezdette meg. Akkoriban felszólította Novakowskyt, hogy Baeran dr. számára adjon át neki néhány jelentést. Baeran dr. állítólag mindig közölte Schwabeval. hogy mily tartalmú jelentések érdeklik ők !9?1 szeptember 20-án a német nemzeti párt brünni irodájában, ahol az eddigi átadások történtek, házkutatás volt s akkor Baeran felszólította Schwabet. hogy a jelentéseket számára a prágai magyar követségnél hagyja hatra. Schwabe vallomása szerint egy alkalommal találkozott Baeran dr.-ral, aki bemutatta neki Bajmoczy követség? tanácsost. Ez Schwabenak felajánlotta, hogy a leveleket Baeran dr.-hoz továbbítja. Schwabe vallomása szerint csak az utolsó jelentés tartalmáról tudta, hogy abban a lengyel kémszoltálatról vagy pedig az osztrau-karvini szémnedencében fenyegető zavargások elleni előkészületekről volt szó. Sclrwabe a magyar követségtől S—10.000 koronát kapót, amelyet Novakowskyval megosztott A vádirat ezután Novakowsky anyagi zavaraival foglalkozik s megállapítja, hogy ebben »z időben ismerkedett meg Schwabeval, aki megmondotta neki, hogy Baertn dr. a számára át adott jelentéseket továbbítja a prágai magyar követségnek. A vádirat ismerteti a tiz elárult parancsot s kifejti, hogy a cseh ellenkémszolgálat hogyan fedte fel a kémkedést. Baeran képviselő a terhére rótt cselekményeket tagadja. Schwabet 1920 vagy 1921-ben ismerte meg s minden felszólítás nélkül különböző jdentéseket kapott tőle, amelyek visszaélésekre, jogfosztásokra stb. vonatkoztak. Katonai terveket sohasem kapott, fényképeket még kévédé, ttogv Schwabe honnan szerezte a jelentéseket, az nem tudja, azokat különben is csupán parlamenti tevékenysége számára használta fel. Baeran tagadja, hogy Schwabet felszólította volna, hogy e jelentéseket adja át a magyar követségnek .Ott különben csak két alkalommal volt. A vádirat kiemeli Lombardiái Arthur és Majoros Géza tanuk vallomását, akik szerint Baeran 1920-bau Bécsben és Budapesten összeköttetést tartott fenn magyar irredentlstákkal. A katonai szakértők szerint Schwabe bírta rá Novakowskyt a kémkedésre. Az elárult okmányok tartalmát ismerniük kellett, jrtiveá azokat a jelentéseket, amelyek a magyarokat nem érdekelték, átadták a lengyeleknek Az egész ügy kezdeményezője Baeran dr. volt Az elárult okmányok rendkívül fontosak s háború esetét) a kémkedés igen nagy károkat okozhatott volna. Szű>et. A vadirat felolvasása után az- elnök Megkérdezte a vásottaktól, h»gy megértették e a vádat. Schwabe rövid igennel válaszolt. 'Baeran' kijelentette, hogy a vádirat hiteles német fordítását elolvasta. Az elnök erre azt mondotta, hogy szükségtelennek tartja a vádiratnak német nyelven való föl- olvasását, majd fölkérte a szakértőket, hogy hagyják el a fő tárgyalási termet s este hathét óra között térjenek vissza, mert akkor valószínűen szükség lesz rájuk. Az elnök ekkor a tárgyalást fölfüggesztette és íiz perc szünetet rendelt el. Schwabe kihallgatás. Szünet után a biróság Schwabe Károly elsőrendű vádlottat hallgatta ki. Vádlott: Elmondja, hogy Brünnben született és német Iskoláikat végzett. Az osztTák-magyar hadseregben, mint tartalékos hadnagy szolgált. Forradalom után kérte » cseh-szlovák hadseregbe való fölvételét. Kérésére választ nem kapott. Elnök: Tudja-e mint tiszt és jogász, hogy mi a kémkedés? Vádlott: Igen. idegen államoknak titkos katonai és politikai okmányokat kiszolgáltatni. Elnök: Nowakowskivai mikor ismerkedett meg? Vádlott: Pontosan nem emlékszem. 1920-ban. Elnök: Sokszor tál álkoztak ? Vádlott: Eleinte ritkábban, későül gyakrabban. Mindig az utcán, vagy kirándulások alkalmával, vendéglőben sohasem. Elnök: Baerant mióta ismeri? Vádlott: 1914 óta. De nem tudom, hogy Baeran is ismert-e engem. Személyesen akkor ismerkedtem meg vele, amikor a szudétanémeteík Vándormadarak egyesülete megalakult. Ekkor négyszemközt politikai dolgokról is beszéltem Baerannal. Tudtam azt, hogy melyik német politikai pártnak a képviselője. Elnök: Tagja volt ön valamelyik politikai pártnak? Vádlott: Nem. nogg áll a Korona? ián, 8-án fizettek 100 eseti-szlovák koronáért; Zürichben 15.— svájci frankot Budapesten 7100.— magyar koronát Berlinben 26334.— német márkát Bécsben 194700.-— osztrák, koron*'
