Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-28 / 22. (175.) szám
felelősségre. Bethlen miniszterelnök bejelentette, hogy Károlyi vagyonjogi felelősségre- vonása most van folyamatban, politikai felelősségre vonását azonban — ha négy évig nem tették meg — most nem' találja időszerűnek. A Ház Nagy Ernő javaslatát elvetette. Ezután az indemnitási javaslatot részleteiben is elfogadták. Az elnök ezután az ülést berekesztette. A legközelebbi ülés január 30-án lesz. Mamis külföldi hírek a magyar jóvátételről Budapest, január 27. (Budapesti szer- Kesztőségünk telefon jelentése.) Egyes külföldi sajtóorgánumokban (a Prager Presse mai számában is) hírek jelentek meg arról hogy a jóvátételi bizottság két tagja Budapesten tartózkodik és hogy a magyar jóvátétel ügye az aktualitások sorába lépett. Ugyaneme lapok arról is hirt adtak, hogy a, jóvátételi bizottság kiküldöttei fölszólították a magyar kormányt, hogy rövid időn belül terjesszen rendes költségvetést a nemzetgyűlés elé és hogy’ Budapesten emiatt igen nagy izgalom uralkodik. Állítólag a kormány helyzete is megingott. Illetékes helyen f öl hatalmaztak annak kijelentésére, hogy eme hírek minden alapot nélkülöző rosszakaratú * Budapest, január 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A ma reggeli lapoknak ama Ilire, hogy a kisantant teljes erejével újabb harcra készül Magyarország ellen, a főváros lakossága körében igen izgatottságot keltett. Egyes lapok arról véltek tudni, hogy’’ nemcsak Románia, hanem Jugoszlávia és Cseh-Szlovákia is részt vesz erélyesebben emez uj akcióban. Illetékes helyen a Prágai Magyar Hírlap budapesti szercsets lap Flaggarországaf megszállással 'fenyegeti. Prága, január 27. A Vecer mai száma a következőket írja: „Magyarország nem akar jóvátételt fizetni s már előre is tiltakozik minden büntető szankció ellen. Szegények, nem látják, hogyan kell eltűrnie a nagy Németországnak a franciák szankcióit. Magyarország elég gazdag ahhoz, hogy fizethessen. Korányi Párisból visszatérve, jelentette Pesten, hogy a szövetségesek ragaszkodnak ahhoz, hogy Magyarország jóvátételt fizessen. Ez nagy zavart okozott a magyar politikai körökben s főképpen azt hangoztatják, hogy semmi szin alatt nem szabad megengedni az ország megszállását. Hogyan képzelik ezt a magyarok? Szívesen fognak fizetni majd akkor, ha a cseh-szlovák, román és jugoszláv katonaság Pesten lesz.“ * A Vecer, amely tudvalévőén Svahla minisz- f.erelnökhöz igen közel áll, eme hitével az utóbbi időben észlelt katonai mozdulatokról szóló hírek És elszántan beljebb ment. — Most meg néma a koporsó — gondolta nyugodtan —, de vagy száz lépéssel beljebb majd bangót ád. — Akkor ordít egyet, egy rettenetes nagyot, mintha az itt összegyűlt százezer romboló szellem egyetlen bossznkiáltásba törne ki. De utána csend lesz és ia sértő és a megsértett, a bűn és az áldozat, Hajdú is, ő is közös sorsra kerül. — Már egy nyoícadrész gáz — mondta rekedten Pranger és ismét magasra emelte >az immár nyugtalankodó lánggal égő lámpát. — Már egynyolcadrészgáz •.. nos, mi a véleménye? Hajdú szinte kiolvasni vélte a reá sze- geződő két zöidesíényü szemből a mögöttük rejlő titkos gondolatot. — No de most csak reszketsz, te győzedelmes hódító?! — ezt a kaján kérdést vélte kibetüzni. — Szerelmi láz helyett az iszonyat ráz meg, ugy-e? Igenis, barátom; tegnap rózsáshusu szép asszony, ma fojtó, fekete halál: ez az igaz-i ság. — Már egy nyoícadrész gáz... nos, mi a véleménye? — ismételte Pranger. — Lehet, hogy tévedek. Hajdú összeszedte minden lelki erejét és nyugodtan válaszolt.-— Nem téved, főnök ut. Egy nyolcad- rész gáz, igen, éppen ennyi. S az a véleményem, hogy holnap majd mi ró lünk írnak az újságok. Bányalég-robbanás: ez lesz a lapokban- Pranger és Hajdú, a hőslelkü bányászok! Áldozatul estek nemes buzgalmuknak! Pranger leeresztette a lámpát és Hajdu mérnökre bámult. Mintha ez fejbeütqtte volna, úgy érezte magát ezután a néhány szó után. Minden képzete, gondolata egyszerre kiröppent a fejéből és egy darabig úgy állt ott, mint akinek semmi gondolata sincs. Azkohoímányok. Tény az, hogy a jóvátételi bizottság két tagja Budapesten tartózkodik, de Htjuknak kizáróan informatív célja van és a magyar kormánnyal szemben semminemű követeléssel nem léptek föl. A románok megszállták a Tisza-vonalat Budapest, január 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A 8 Órai Újság arról értesül, hogy a román-magyar határ mentén a románok részéről újból nagyobb csapatmozdul'atok észlelhetők. Az Arad—szatmárnémeti vonalon négy hadosztályt vonultattak föl. A vonatok csak katonákat szállítanak. Romániában nagy az izgalom. Nyirábrány és Biíiarpüspöki között ágyuparkokat állítanak föl. Az a hir terjedt el, hogy az oroszok meg akarják támadni Besszarábiát és a románok a Tiszát akarják végső védővonalul fölhasználni. Ugyancsak a 8 órai Újság értesülése szerint a jugoszláv- magyar határon is katonai mozgolódások észlelhetők. A magyar kormány e katonai készülődések miatt a nagyhatalmak budapesti képviselői utján megtette a szükséges lépéseket, úgy hogy a magyar közvélemény a fejlemények elé nyugodtan tekinthet. kesztöj© előtt kijeíentetíék, hogy ezek a nyugtalanító hírek eme formájukban nem felelnek meg a valóságnak, vagy legalább is igen túlzottaknak mondhatók. Tagadhatatlan az, hogy a kisantant újabb mozgalmat indított nem kétséges céljainak elérése érdekében, de ez az akció mindezideig nem öltött olyan mértéket, amely a legkisebb mértékben is nyugtalanságra adhatna okot. hátterét festi meg. Valószínű, hosy a Vecer hite csak bizonyos körök jámbor óhaja, de figyelembe kell vermi azt is, hogy a Vecer volt az, amely a Magyarországhoz intézett demars ügyét hetekkel a demars átadása előtt világgá röpítette. Torok merénylet angol altisztek ellen. Konstantinápoly, január 27. (Reuter.) Egy török állampolgár ma két angol altisztre revoíveríövéseket adott le s megölte az altisztek egyikét. A merénylő elmeneküli. A török hatóságok Harringfon főbiztos előtt sajnálkozásuknak adtak kifejezést. Összehívták az olasz kamarát, Róma, január 27. (Stcfani.) A képviselők kamaráját február 6-ána egybehívták. A napirenden szerepel az Olaszország és Cseh- Szlovákia között megkötött kereskedelmi és tengeri szerződés ratifikálása. Jután — mint a megijedt ember fehérre vált í arcába ismét cseppenkint gyűl a meleg, pi- : ros vér, úgy az ő agyába is lassan és egyen- kint tértek vissza a gondolatok. De egészen más, egészen uj gondolatok voltak azok, amikkel most foglalkozott. — Van benne valami, amit Hajdú mondott — erre ocsúdott fel Pranger. — Meg akarja ölni élete megrontóját; büntetni akarja, rutai elveszejteiii és ehelyett voltaiképpen útban vau, hogy hőssé avassa. Mit tud a világ a közte és Hajdú között lejátszódott dráma expozíciójáról ? Semmit sem tud, semmit. A világ csak a dráma befejezéséről nyer majd értesülést és még csak sejteni sem fogja senki, hogy a gaz elvette méltó büntetését. Hanem az lesz a közbeszéd, hogy Hajdu vele együtt milyen hősi halált halt. És dicsőíteni fogják: íme, a kötelességtudás embere. Hajdú Gábor mérnök, aki hivatásának áldozta fel életét! Ilyen halált szánt ő Hajdú Gábor mérnöknek, a gonosz csábítónak? Nem és ezerszer nem! Aki. becstelenül élt, aki meggya- lázta főnökét, most úgy haljon meg, hogy a dicsőítés, a íelmagasztalás koszorújával övezze körül megszenesedetí homlokát a megilletődött világ? Akármi, csak ezt nem! Fel, a felvilágra! Ahol a csábítás terem. A gaztett, a biin, a hazugság. Ott számoljunk le. S ha másképp nem lehet, hát számoljunk le párbajjal, hazug cselekedettel- De a földnek mélye, a bánya, a becsületes munka színhelye ne teremjen mást, csak igazságot. A tehetetlenség kígyózó barázdái szántottak Pranger orcáin végig.-- Oltsa el a lámpáját -- ordított rá Hajdúra — és igyekezzünk vissza. Siessünk, rohanjunk... mit bámul az arcomba?... oltsa el a lámpáját és vissza! A berlini ejszohai elei megnqtrMMsa. Berlini tudósítónk ina: A Ruhr-menti események hatása alatt c hó 22-iki kezdettel életbe léptetett esti tizenegy órai rendőri záróra és a nyilvános táncmulatságok tilalma a német főváros éjszakájának ritmusát ujna a háborús évek színvonalára szállította le. Az utolsó hónapok szertelensége után ez a megszorító rendelkezés kissé hirtelen jött. A farsangra nekirugaszkodott táucoskedvüek csakúgy zsörtölődnek, mint az újonnan megnyílt bárok és likőrhelyiségek tulajdonosai és a csőd előtt álló villanyosvasuti társaság, amely aránylagos legnagyobb bevételeit még a késő esti járatok utasaitól szedte. A különböző forgalmi vállalatok: „Stadtbaten", „Stras- seubahu", „Untergmuébahn‘\ „Autobus"’ egyenlőre még nőm is szánták rá magákat, hogy számoljanak az uj helyzettel, hanem kocsijaikat tovább is éjfélutáni egy vagy két óráig járatják. A rendőrség — tekintettel a szokássá vált muris hangulatra — az első napokban enyhén kezeli az uj rendszabályt és vagy éjfélig kedélyesen korcsmáról korcsmára járva barátságosan tessékeli ki a bennrekedt veudékeget. A már előzőleg bejelentett táncmulatságok megtartása élté nem gördítettek akadályt, de a mulatság színhelyén szigorúan tilos volt a jegyek eladása, hogy ily- feéppen ezek a bálok legalább nyilvános jellegükből veszítsenek. így sikerült még utolsó pillanatban a Berlini Magyar Egyesületnek is megtartani nagy tánc estélyét a magyar követ védnöksége alatt. Természetesen a színházaknak is korábban kell kezdeniük előadásaikat, hogy idejére zárhassanak és esti 11 óra körül a. hazafelé igyekvő közönség ugyancsak megrohanja a város különböző vasutáit Az újságokban nagy vita folyik, hogy a záró órának ilyen túl korát időpontban való megállapítása megindokoló-e, hogy a' Ruhr vidéki erőszakot nyomon követő nemzeti magábaszállásnak nem-e túlzott eredménye ez a drasztikus rendelkezés, amely az idegenforgalom, a vállalkozási kedv hirtelen megbénításával a nemzeti egység gazdasági frontjának esetleg többet árt, mint használ? Mint minden fontosabb intézkedésnek ezekben a nehéz időkben, úgy ennek a korlátozó rendeletnek is mindenesetre két vége van. Hogy a záró órát nem lehetett volna-e Berlin világvárosi jellegére való tekintettel még egy órával kitolni, arról vitatkozni lehetséges. De a bárokban és szépapákban dúló tivornya és a tá-ncőrüfct megrend- s zab ál y ozását minden józan gondolkodású ember elégtétellel fogja tudomásul venni, csakúgy, mint az alkohol élvezetét megszorító rendelkezéseket, miután az iszákosság Berlinben az utóbbi időben —- nők, fiatalkorúak között is — ijesztő mérveket öltött és miután a francia alkohol-be. hozatali kényszer és a lépten-nyomon felburjánzó „Trinkstube“-k közötti nemes verseny folyo- mán vak éppen legújabban az ábszint-ivásra is csúnyán rákaptak. E. A Prágai magár Hírlap Petőn- Korkérdésénél megdicsér! válaszok. A P. M. H. múlt vasárnapi számában közölte azokat a válaszokat, amelyek dijat nyertek ama körkérdésünknél, Petőfi melyik költeménye tetszik legjobban és miért? Most közöljük azokat a válaszokat, amelyeket a bírálóbizottság különös dicséretben részesített. A válaszok a kővetkezők: Petőfinek melyik költeménye tetszik a legjobban? Erre a kérdésre, tekintve Petőfi sokoldalú költői müveire, azt kellene felelnem: mindegyik Miön és az összes együttvéve. De viszont a számos műfaj között, amit lánglelküen alkotott, kell hogy az intuitív lélek megtalálja Öt magát: az embert. .,A gyáva faj, a törpe lelkek...“ cimü költeményben Petőfi egyéniségének egyetemes megnyilvánulását vélem megérezni, ahol a mély értelem világiíájdalommail közös, a prófétai ihlet mellett lendületes hasonlattal ecseteli dogmákat nem ismerő érzését, hogy ugyanakkor a dac. fensöbb- ség, lenézés hangján nézzen el a megalkuvók, a hétköznapink felett. Ifj, Kováts F. Lajos Selmecbánya. Nekem legjobban tetszik'most Petőfi Sándor költeményeiből az „Elet vagy Halál!" című vers, mert mikor azt énekli, hogy: „Ha nem születtem volna is magyarnak, E néphez állanék ezennel én. Mert elhagyott, mert a Iegelhagyottabb Minden népek közt a föld kerekén." akkor a fájó szív nemes dobogását mutatja egy nemzet szenvedői iránt. TtJ. Mészáros József Negyed. * Sietek én is hozzájárulni kedves lapjuk, ama körkérdéséhez, mely arra' vonatkozik, hogy nagy költőnk, Petőfi Sándor, melyik versét szeretjük és mtért? Válaszommal én sem akarok hiányozni á magyarság eme kedves csarnokából, hová kedvenc versem elmével ajkamon „Igazság! alszol?" lépek be. Rövidke vers, hét sornyi. De annál tartalmasabb és a mai kornak megfelelő, Mert sok ember kap hólvérkötetet. ki aranyláncot érdemel és viszont... Ifj. FurgyHí Istvánné Resztére ebányw. Tia&eoitf Ilire!* «■ Hisanioni ufcil»l» aKci^Bfáiről. sssaeafrasi Petőfi költeményei közül, legjobban szeretem a „Falu végén kurta kocsmát", mert a nagy költő tiszta lelkén a valódi magyar fai legjellemzőbb vonása: a nyíltság, bátorság és nemiség kri- tálytfztán tükröződik át. öreg diák, Hárskút. * Petőfinek „A ledőlt szobor" cimü költeményét szeretem legjobban azért, mert a szobor által jelképezett hazának méltóságát, aztán tragikus bukását, majd dicsőséges életrekelését oly megragadó erővel festi, hogy igazán szégyen arra, aki nem siet a posványbán íetrengő szobrot kiemelni s glóriával homlokán a magas hegy tetejére állítani... Petőfi azért halhatatlan, inért élete a hazaszedre tét oltárának füzében lángolt el. Dusza János ref. lelkész Pelsőcz. * Petőfi „Talpra Magyar“-iát szeretem legjobban, mert ebben a versében van szabadság- szeretete, igaz és őszintén érzett hazafiassága legjobban kiemelve. Spltz Izidor talmudista Munkács. * A mi kedves lapunknak ama kérdésére, hogy7 Petőfi melyik versét szeretem legjobban és miért, válaszom ez: A „Talpra magyar“-t. Miért? Ilyet egy itt élő magyar embertől nem is volna szabad kérdezni. Ajtics Horváth Lóránt fogyom. V. oszt. tan. Vágvecse.* % Petőfi költeményei közül egyet szeretni, vagy a tündöklő égbolt tündöklő csillagai közül egyet kiválasztani, majdnem egyenlő feladat. A körkérdésre ez a feleletem. Pajkossy Győző Ungvár. « Petőfi költeményei közt Legjobban szeretem a Szeptember végén-t, mert benne a üra örök témái: a természet, a szerelem és a halál egybeolvadva legmegihatóbban szólnak minden idők minden emberéhez. özv. Koromzay Vlktoraé, Késmárk. Vasárnap, január 28. A ruszinszkói kormánypártok koalíciója. A Lidové Noviny jelenti, hogy „a köztársaság alapján álló" ruszinszkói pártok koalícióba tömörültek. A pártok vezetői, nevezetesen: Valósin, Brascsajkó dr., Kíocsupak, Picha és Mocskos tanácskoztak Ehrenfeld alkormányzóval. A tanácskozáson kifejezésre jutott a prágai kormány ama készsége, mely- íyel Ruszinszkó autonómiájának ügyében eljárt a béketárgyalások alkalmával. A pártvezérek elismerik a kormány nehéz munkáját és föladatát, amelyek nem engedhetik meg az autonómia azonnali keresztülvitelét. A pártok kijelentették, hogy lemondanak „az államellenes ellenzék" radikális föllépéséről s valamennyi párt reális munkával támogatni fogja a kormányt. Szóba került még Ruszinszkó határának végleges megállapítása is, amelyet egy közös bizottság fog elintézni. A bizottságban képviselve lesz a pozsonyi minisztérium, az ungvári kormányzóság s a szlovenszkói és ruszinszkói politikai pártok. Ha eme bizottság megegyezésre nem jutna, úgy népszavazás utján intézik e! a határkérdést. Ezzel szétesik Kaminszky koalíciója — írja a Lidové Noviny —. amelyben Ga- gatkó és Mocskos pártjai voltak. Kaminszky tehát egyedül marad Gagatkóval. akivel ismét Beszkid akar egy utón járni. Omega ™M"TiMTTffnwwnr~,,,MMr**TTwwwMMBwiiiiriWTmT~—-tt—tt Kénjük barátainkat és olvasóinkat) hogy minden kávéházban és étteremben erélyesen követeljék lapunkat, a Prágai Magyar Hírlapot.
