Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-23 / 17. (170.) szám

Kedd Január 23. A franciák elrettentő példát akarnak Tyssenékkei statuálni Berlin, január 22. (Berlini szerkesztősé­günk teleíonjelentése.) A franciák katonai hatalma ideérkező jelenések szerbi. oly pél­dát akar síatuáíni a néniéi nagyiparosokkal, amely elrettentő íeone a lakosság többi ré­szére. Hogy a franciák a megszállás kiter­jesztésére készülnek elő, bizony* (ja az is, hogy ma éjszaka nehéztüzérség érkezett Essenbe. „Európai hábora előestéjén" Róma, január, 20. Bevione volt miniszter, aki 'Mussolini környezetéhez tartozik, kijeién tette, •hogy a legújabb eseményeik rendkívül megnehe­zítették a francia és olasz kormány jó viszonyát. Reméli, hogy nem kerül a két kormány között diplomáciai szakításra sor, de Olaszország min­denesetre fönntartja a legteljesebb akciószabad- eá-gát. Franciaországnak csak az a választása van, bőgj- vagy legyözöttnek tekinti magát és vissza­vonja csapatait, vagy tovább folytatja a katonai akciókat egészen Berlinig. Mindkét esetben föl- borai Európa helyzete. Úgy látszik tehát, hogy egy európai háború előestéjén vagyunk. A Giornale di Róma kijelenti, hogy az olasz politikának jelenlegi jellemzői: az önállóság és a rugalmasság. Olaszország anélkül, hogy más ál­lam direktíváit követné, védi a saját nemzeti érdekeit. A Nuo-vo Paése rascisía lap attól tart, hogy Európát a német és orosz támadás veszé­lye fenyegeti. A Corriéra del:a Sera a!zt irja. hogy Franciaországot csak kevesen követik. Franca- orzsággal szemben áll a védtelen Németország, amelynek csak metaforikus fegyvere van: az ob- strnkdó és a szabotás. Ez a fegyver nem készült acélból, de mélyebb sebeket ejthet, mint az acél. Semmi sem hasonlitaunyira az 1812 orosz vissza­vonuláshoz, mint Németország mai passzivitása. Az oroszok felgyújtották a házakat és raktára­ikat, Németországban for'ba fonódnak a karok, ha meg is mozdulnak, csak azt célozzák, hogy a (bányaműveiket üzemükben megállítsák. A néme­teknek az a szándékuk, hogv a Rnhr a franciák diplomáciai és gazdasági Berezinőjává tegyék. Németország sokat vesztett és mindenre el van készülve, fiátamögött áll Oroszország és emög'ött Törökország. Legyőzőitek vihámáhan senki sincs, aki ne kívánná Kernal szelleméiben, hogy a Röfir egv nagyobbszerü Szimirna 1 égvén. Mindama né­pek, akik látják a közelgő veszélyt, csakis a bé­két óhajtják, kötelesek Olaszországot iámog3Im­ik Nuovo Paése megállapítja, hogy a Ruhrvidéken történt események egyetlen eredménye, hogy Né­metországiban helye állt az egység. A Giornale di Roma kijelenti, hegy a. helyzet nem tarthn soká, s hogy Olaszországnak nyit energikus színvallást kell tanúsítania. A Corriéra della Sera e.sseni tudósítója azt távlratozza, hogy Franciaország ledobta álarcát. A megszállásnak nincs technikai jellege, de teljesen mez'telemül áll a' politikai és katonai megsziviás ténye. _ Bradbury marad London, január 22. (Havas.) Az Obser- ver megcáfolja azt a hirt, hogy Bradbury lemondott a jóvátételi bizottsági tagságról. Stiimes angol szmet vásárolt London, január 22. (Havas.) A People jelentése szerint Stinnesnek három megbí­zottja Angliában két millió iont értékű szenet vásárolt. Hughes lemond? Paris, január 22. (Saját tudósítónktól.) A New-York Héráid azt a hirt röpíti világ­gá, hogy Hughes üüamlitkár az amerikai külpolitika következtében le fog mondani. A külügyi helyzet e jelentés szerint a hét folyamán a szenátus hadi-költségvetési vitá­ja során kerül tárgyalás alá. A kormány ed­digi védelmezői, különösen Brandegee fes Mc Cornick szenátorok hevesen állástfoglaí- nak a titkos diplomácia és az amerikai kor­mány politikája ellen. Kijelentik, hogy ha az amerikai kormány ebben az esetben erélyes volna a Eurh-vidéken, akkor a megszállás nem következett volna be. A New-York Hé­ráid nem hiszi, hogy Amerika jelenleg közve­títési akciót kezdene, mert mindaddig távot marad az európai politikától, amig valamely európai hatalom nem tesz közvetítő lépése­ket Franciaország és Németország között a jóvátétel! kérdés megoldására nézve. Ebben az esetben az Egyesült Államok is beleszól­nak, hogy a jóvátételi probléma végleges megoldását elősegítsék. Hughes államtitkár és Lodgc szenátor a republikánusok vezető, megbeszélést folytattak a jóvátételi bizottság amerikai szemlélőjének, Boydennck viselke­déséről. A kormány kijelentette, hogy néni engedheti meg, hogy a szenátus további in­formációkat kapjon Boydcn viselkedéséről. Lodgc szenátor követeli, hogy a szenátus elé terjesszék a jóvátételi bizottságon legutóbn felmondott beszédét. A szenátus több tagja kijelentette, hogy azt az értesítést kapták, hogy Boydcn Németország gazdasági fel­ügyeletét követelte a bizottságba. Hughes ál­lamtitkár kielentette, hogy erről nem tud semmit. Értesítette Lodge szenátort, hogy kész a szenátus külügyi bizottsága előtt meg­jelenni, maga is azt kívánja, hogy a szenátus előtt nyilatkozhasson, mielőtt a szenátorok oly kérdéssel foglalkoznának, melyről pozi­tív tudomásuk nincs. A kongresszuson nagy változás észlelhető. Egy pár hónappal ezelőtt az volt az álláspont, hogy Amerika semmi körülmények között ne avatkozzék bele az európai ügyekbe, most pedig az a megyőzö- dés, hogy Branciaországnak nem volt oka a Ruhr-vidéken végrehajtott formában fel­lépni. Cseh-szüovákök, mint sztrájktörők Prága, január 22. A Vecer jelentése sze­rint 6324 cseh-szlovak állampolgár jelentke­zett a Ruhr-vidéken végzendő bányaműn- ‘ kára. Sztrájktörők München, január 20. Miinchenbc-n iöi tar tó ir­tatlak egy vonatot, amelyen hetven olasz munkás volt, afidk állítólag a R uh r vidékre szándékoztak -menni. A ménret-cseh haláron hatvan cseh mun­kást tartóztattak föl, akilk mint sztráákörők mim­ikát akartak vállalni a Ruhrvidéki bányákban. A cseh-szlovák szakszervezetek a Ruhrmegszállás ellen Prága, január 22. A cseh-szlovák szak- szervezeti bizottság központi tanácsa foglal­kozott a Ruhrvidék megszállásának kérdésé­vel és a jóvátételi probléma erőszakos meg­oldása ellen foglalt állást. Ama reményének adott kifejezést, hogy a népszövetség bele fog szólani a most folyó küzdelembe és bé­kés utón fogja elintézni a konfliktust. Folynak a francia csapatszáilitások Berlin, január 22.. A Wolff-ügynökség je­lenti Franfurt ara Mainból, hogy a franciák egyre újabb csapatokat' vonultatnak a Rajna vidékére. Mainz zsúfolva van francia kato­nasággal. A francia rekvirálások Essen, január 22. (Wolíí.) Lutther dr. bi­rodalmi miniszter ma befejezte a Ruhrvidék élelmezésére vonatkozó .tanácskozásokat. A bankhivatal fiókjainak bezárása folytán elő­állott helyzetet sürgősen orvosolni kell, mert ellenkező esetben a legsúlyosabb helyzet és szükség 'következik be: Megrendítő adatok beszélnek arról,, hogy a megszálló csapatok rekvirálásai mily hatással, vannak, így töb­bek között a szalma rekvirálása oly mérték­ben történt, hogy ezáltal az egész vidék marhatartásának lehetősége megszűnt és ez­zel a tejellátás veszélyeztetve van. A franciák kiéheztetik a Rnhr-vidé' et Páris, január 22. (Saját tudósítónktól.) A francia lapok kijelentik, hogy a Rnhrvidé- ken kitörő sztrájkot a legerősebb ellenrend- szabályok fogják követni. Az Echo de Paris úgy tudja, hogy a Rajna balpartján és a RuÜirvidéken lévő összes porosz hivatalno­kokat ki fogják utasítani. A Ruhrvidéket tel­jesen izo'áüini fogják Németországtól. Vám­vonalat állítanak fel. Ezzel akarnak Német­országra nyomást gyakorolni és a Ruhr- vid'ék lak'osságát ama alternatíva elé állít­ják, hogy vagy fölveszi azonnal a teljes munkát, v.agy teljesen meg lesz fosztva az élelmiszerek odasz állításától. Az esetben, ha a munkát felveszik, Franciaország Ant­werpenből, Rotterdamból és Franciaország­ból fog élelmiszereket szállítani. neti áttekintést. Idézetekkel, művészi hasonlattal, pazar szemléltető képekkel nem fukarkodva, nagy vonásokban, merész ívelésben tükrözteti az evo­lúció folyamatosságát. Több kisebb értekezését: „A bourgeois“-t, „A zs'dók és a kapitalizmus" cí­műt, a ,.Luxus és kapitalizmus"-! stb. nagy müve kiegészítéséül szánta. A világháború folyamán Sombart különböző gazdasági koinitékban gya­korlati téren is működött. 1906 óta tanára a bér­űn i kereskedelmi főiskolának, 1917-ben pedig a berlini egyetem bölcsészeti fakultása is hosszabb huza-vona után végre katedrához juttatta. Som- bart tevékenységét nem lehet egy szakkifejezés­sel felölelni. Nem csupán tanár, tudós ő, — ha­nem minden írásába, előadásába torkollik valami a művész a társadalmi ember, a világbölcs el­més közvetlenségéből is. Ez az univerzalitás az oka egyénisége oly rendkívüli visszhangjának. E, ♦♦»»»»■»♦ »»<»<> A Daeraa pür efóhangjat. Prága, január 22. Befejezték a nagy port A bíróság Baeraní négy évre ítélte, megfosztotta mandátumától, doktorátusától és választójogától. Baeran tehát, mint politikus megszűnt létezni. A prágai lapok az iíéíet kihirdetése után megszólaltak s leadták véleményüket. Összefoglalva a cseh lapok véle­ményeit, megállapítjuk, hogy az ítélet kielégí­tette őket s a cseh közvélemény Baeran elítélé­sével megnyugtató elégtételt kapott, A „Bphernia" ezzel szemben azt. ina, hogy a Baeran-pört már csak azért is be kellett volna szüntetni, mert ellenesetben minden külföldi ama Véleményen lesz, hogy a jelenlegi viszonyokkal szemben oly nagy a lakosság körében az ellen­állás, hogy nem riad, vissza semmiféle eszköztől. A többi lapok, élükön a németnyelvű kor­mány-lappal: s Prager Presse-vel, élesen kikel­nek a Bohemia ellen. A Presse, Tribuná, Venkov stb. egyöntetűen azt írják, hogy már éppen ideje volt annak, hogy Baerant- elítéljék. Addig, amig Baeran a képviselőházban nyíltan állást foglalt az állam ellen, nem lehetett semmit sem tenni el­lene. Ezt el kellett tűrni, mert a köztársaság de­mokratikus törvényei megengedték. De amikor nyilvánvaló lett, — irja a Venkov — hogy Bae­ran a parlamenten, sőt az ország határain túl is a köztársaság ellen dolgozott, bíróság elé kellett őt állítani s el kellett ítélni, hogy intő példa le­gyen mindazok előtt, akik ilíojálisak a köztársa­sággal szemben. A köztársaságban már nem a régi osztrák szellem uralkodik. Baeran államel­lenes tették bebizonyították $ ezért igazságosan mondták ki bűnösnek őt és Schwabet a prágai esküdtek s igazságosan ítélte el őket a bíróság •is. A Tribuna s a többi cseh lapok is ugyaneb­ben a szellemben imák Baeran elítélésével kap csolaiban. Miről tárgyal a népszövetség? Géni, január 22. Á népszövetségi tanács legközelebbi ülésein Sálanara volt miniszter- elnök • először fog résztvenni Olaszország képviseletében. Frantlg miniszterelnök Svéd­országot fogja képviselni, Blanco párisi kö­vet Uruguayi, mely utóbbi államok most lesznek először képviselve a tanácsban. A tárgyalások legfontosabb pontja Ausztria újjáépítésének kérdése lesz. Tárgyalni fogják továbbá az albániai ellenőrzőbizottságnak addig való fentartását, amig a pénzügyi de­legátus, akinek kiküldését Albánia kérte, vissza nem tér. Meg fogják beszélni az' Oroszország gazdasági helyzetéről beérke­zett jelentést, amelyet a főtitkárság a nép- szövetségi tanács utasítására készített. Szó lesz továbbá a leszerelési kérdésről és Len­gyelország, valamint Litvánia kölcsönös vi­szonyáról. A népszövetségi tanács ki fogja nevezni a Saar-vidéki kormányzóbizottság három tagját és elnökét. Foglalkozni fognak a német kormánynak a csapatoknak és csendőrségnek a Saar-vidóken való jelenléte miatt előterjesztett óvásával is. Napirenden vannak a Danzigot érdeklő még megoldat­lan kérdések is. Végül meg fogják vizsgálni a legutóbbi ülés részéről kiküldött bizottsá­gok jelentéseit A román király Prágába jön? Szabadka, január 22. (Saját tudósítónk jelen­tése). A Bácsmegyei Napló bukaresti jelentés alapján azt a hirt hozza, hogy a román király e napokban inkognito elutazik Bukarestből Prágá­ba, hogj'’ ott Masarylc cseh-szlovák köztársasági elnökkel találkozzék Benes külügyminiszter ez okból határozta el magát arra, hogy tervezett genfi utazásáról lemondjon. A lapok jelentés* szerint a román kormány hivatalosan Franciaor­szághoz fordult százmillió íranknyi kölcsönért. Franciaország kijelentette, hogy Románia a köl­csönt csak úgy kaphatja meg, ha százmillió fran­kért hadianyagot vásárol. A bukaresti lapok erő­sen támadják a kormányt emiatt a kölcsön miatt s kifejtik, hogy csakis a Uebrális bankok provi- zios üzletéről vau szó. A román király állítólagos prágai útját összeköttetésbe hozzák azokkal a hí­rekkel, amelyek szerint az oroszok előkészülete­ket tesznek Románia megtámadására. Kavarodás az olasz lakásreadelet körül* Milano, január 21. A lakásokat felszabadító és a lakbérkoriátzásokaí megszüntető kormány­rendelet egész Olaszországban nagy izgalmat keltett. A városokban a fascista-szervezetek megegyezést igyekeznek létesíteni a háztulajdo­nosok és a bérlők között Mussolini miniszterel­nök megfenyegette a háztulajdonosokat, hogy abban az esetben, ha visszaélnek a kormányren­delettel, annak könnyítéseit meg fogja szüntetni. Mussolini egy leiratban megtiltotta a Rómában összehívott mérnök-kongresszust és ebben a le­iratban kijelenti, hogy Olaszország túl van a vál­ságon, Ebben a leiratban a jelentésttevő küldői­tek közül hármat a íasclsták ellenségeinek jelöli meg. A Rómában megjelenő „II. Mondo" meg­jegyzi, hogy ennek az állami ügydarabnak -sze­mélyes támadásai teljesen szokatlanok és nem. alkalmasak az ország, vaJamint a kormányakdó érdekében szükséges egyetértés eiőniozditására. A félhivatalos „Agenzia St. Italiana" megjegyzi, hogy a nagy, nemzeti válság, amelyet Mussolini meg akar oldani-, széleskörű - elhatározásokat kö­vetel. Ezt azonban nem- akarják belátni azok, akik egyik-másik kormánytényt portikai speku­lációra akarnak felhasználni. A „Popolo d'Italia" kijelenti, hogy a lakásínség megoldása ©légedet-, lenséget kellett, hogy keltsen, amelyet olyan agi­tátorok igyekeznek kihasználni, akiket már a proletariátus sem hallgat meg. Merne? kiürítése. Paris, január 21. (Havas.) KovnóbóJ az a hír érkezik, hogy a litvánok arról biztosí­tották az angol képviselőket, hogy a fölkelők Memelt ki fogják üríteni. A MímméksSombart. Berlin, január 22. (Saját tudósítónktól). Aki az agilis, termé­keny ötletekben kifogyhatatlan Sombart Wer- nert, korunk közgazdasági és szociológiai problé­máinak ezt a kiváló kutatóját utolsó előadási kör­útja alkalmából beszélni hallotta, hitetlenül fogja fejét rázni, hogy ez a fiatalos megjelenésű tudós immár 60 esztendős. Einstein, Bergson és néhány gyorsan divatba jött egyetemi docens mellett ma alig akad tudós, kinek nevét annyit említenék, mint a Sombartét. Lelkes követőinek hadán kivid ellenségei is vannak szép számmal. De jelentőségét uj összefüggések földerítése kö­rül, amelyek a mi modern kapitalista világren­dünk kialakulását éreztetik, senki sem vonhatja józanul kétségbe. Sombart egy Magdeburg mel­letti faluban, mint nagyiparos szülők gyermeke, 1866 január 19-én született. Mint annyi sok nagy embernek, neki is nem kis nehézséget okozott az iskola, vizsgálatait csak ajjal-bajjal tette le. Ber­lini és olaszországi egyetemi tanulmányai ózon­ban megérlelik benne a közgazdaság iránti sze- reietet. Csakhamar Wagner Adolfnak és Alílioff- nafc, a híres nemzetgazdászoknak Örökébe lép. Utazásai a kontinensen és Amerikában tágítják i'tókörét. Az amerikai gazdasági viszonyokkal néhány nagyobb tanulmányában foglalkozik. 1902-ben megjelenik kétkötetes főmüve: „A mo­dern kapitalizmus". Ebben a hatalmas munkában Sombart sokkal többet nyújt, mint puszta törté­Anglia és Görögország egyezséget kötött. Páris, január 22. (Saját tudósítónktól.) A Maiim belgrádi tudósítója jelenti: Politikai körökben arról informáltak, hogy Párásban biztos 'tudomással bírnak arról, hogy a lon­doni és athéni kormány egyezséget kötött, mely szerint a Iausannei konferencia sikerte­lensége esetén görög csapatok megszállják Keleítráciát és az angolok Konstantinápoly és a tengerszorosok védelménél szembe­helyezkednek Kemal pasa csapataival. Ezt a hírt megerősíti az a tény, hogy az angolok Szalonikiban és Ka vállában élelmiszert és hadianyagot hajóztak ki a görög hadsereg számára. Konstantinápolyi jelentések arról tudnak, hogy az angolok Konstantinápoly­ban és a tengerszorosok mentén megerősítik állásaikat és hadianyagot é-s számos repülő­gépet szállítanak oda. Lord Cursoss igen türelmetlen. Lausanne, január 22. (Havas.) Bőm part Parisból való visszaérkezése után hosszabb megbeszélést folytatott Isméd pasával, Cur- sónnal és Garnonival. Úgy látszik, hogy a francia delegációnak adott kormánya tasitá- söik aiinoseiie'k éles ellentétben a többi dele­gáció fölfogásával. Különösen az olasz, dele­gációról állapítható meg, hogy az a francia állásponttal majdnem teljesen egyetért- Is­meretes, hogy lord Curson a békeszerződés fölötti hosszasabb trgyalásokat el akarja ke­rülni « ama nézetének adott kifejezést, hogy egyszerűen a törökök elé terjesztik a béke­szerződés szövegét és uem várják meg azt a pillanatot, amely a differenciákat a miui- traiimía szállítja le. Noha lord Cnrsom igen türelmetlen és szeretne, mielőbb elutazni, te­kintettel a többi szövetséges delegációkra, meghosszabbította húsáraiéi tartózkodását és elutazásának időpontját visszavonhatatla­nul január 30-ára állapította meg. A lausaimei konferencián nehézségektől tartanak. Lausanne, január 20. Bompart francia delegátus tegnap, Parisból visszaérkezve, megbeszélést folytatott Barrérevel. A ta­nácskozáson szó volt azokról a kérdésekről, amelyek a békekonferencia utolsó stádiumá­ban fölléptek. Egyes delegációk kétkedéssel fogadják azt a .hirt, hogy a Mossul-kérdés- ben lehetséges lesz megegyezést létre hozni. El kell lenni készülve arra, hogy a török de­legáció a legerősebb ellenkezést fogja tanú­sítani ebben az ügyben. A Havas-ügynökség mindazonáltal nem hiszi, hogy a konferencia véglegesen meghiúsulna, de el kell lenni ké­szülve arra, hogy e hét folyamán a konferen­cia mnukája nagy nehézségekkel fog talál­kozni. A sziriai határok. Lausanne, január 22. (Havas.) Isméd pasa válaszolva Curson levelére, amelyben az a 23-án megtartandó ülésre a mezopotá­miai és száiriai határok tekintetőben a török delegáció állásfoglalását kérte, kijelenti, hogy az ülésre szóló meghívást elfogadja, de a sziriai határok tekintetében nem haj'andó tanácskozásba bocsátkozni, mivel azok az Aurórában megkötött francia-török egyez­ményben meg vannak állapítva.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents