Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-21 / 16. (169.) szám
Vasárnap, Január 2!. Mcá/JÜCfrAfíTfiRZtP rt SPORT Ausztria—Svájc. Vasárnap találkoznak Géniben az osztrák és svájci válogatott csapatok. Svájc; Berger — Bouvier, Fehlmann — Schnepp (Richard), Schmledlon. Fessler — Mártonét. Pa- chc, Leiber. Abeglcen II., Rainseyer. — Ausztria: Osztrlcek (Hertha) — Heckenwalder (Amateure), Blum (Vienna) — Kurz (Ama fen re), Bmudstüíter (Rapid), Geyer (Amateure), (Niétscfó —Wdnd- rak (Rapid), Swato'sch (Aniateur.c). Kutlian (Rapid), Fischcra (WAF), Gutti (Amateure). A svájciak különös szorgalommal készülnek, a meccsre, mert a legutóbbi 7:1 arányú vereségükért reván- sot óhajtanak venni. Nincs kizárva, hogy ti sikerülni is fog. Uj sportegyesület alakúk Varaimon. A VÁC és VTC e héten tartott értekezletén elhatározták, hogy fuzionálnak egymással és ezután Varr tinói Atlétikai Club néven fognak szerepelni. A megválasztott tisztikar a következő: Diszelnök: Ho-i ratrus Antal. Védnökök: Csintalan Mihály, Fü- zesséry Pál, id. Mauks Árpád, Török Vilmos dr., Durcsinszky István és. liavlik J. Elnökök: Kemény Zsigmond és Belus Mihály dr.. Álelnök: Mandel Géza. Titkár: Schwarcz József. Pénztáros: Adamcsik József. Futballszakosztályvezető: Henter Miklós. Téli szakosztályvezető: Horváth Oszkár .lett. „Amerika előkészületei a párisi olympládra" címmel az amerikai olymipiai bizottság titkára, Mr. Rubren, a- New-York Héráid párisi számában érdekes cikket irt. Közlései szerint az amerikaiak, soha nem bírt kitűnő erőkkel mennek a küzdelembe. Az antwerpeni olympiádon a középes hosszútávon és dobósszámokban gyenge eredményeket produkáltak, de ezúttal Amerika ezen számokban is kitűnő eséllyel startol. A maratnom futók kiválasztása 1924 április 19-én a Boston Afcletic Club által rendezendő klasszikus mara- thoni futás eredménye alapján fog történni. Továbbá elhatározták, hogy a marathoni futók a többi versenyzőket megelőzve, Párisba küldik, hogy a tereppel megismerkedjenek. Általában minden lehetőt elkövetnek, hogy a komfort és kényelem maximumát biztosítsák a versenyzők számára- Saját szakácsokat visznek magukkal, akiknek gondjuk lesz, hogy az ételek elkészítése tekintetében ne történjék változás. Magyarország gyors és műkorcsolyázó bajnokságáért február 4-én Budapesten mérkőznek meg a leg'obb magyar korcsolyázók. A gyorskorcsolyázó bajnokság három távon (500, 1500 és 5000 méter) dől el. A műkorcsolyázó bajnokság- öt percig tartandó szabadon választott gyakorlatokból és két előirt gyakorlatból áll. Az előbbi ■bajnokságot Dévám Istyání -az -utóbbit -Szende Andor védi. « A koriinícal siverseny, melynek terminusa eredetileg összeesett a lengyel főversennyel, február 24—25-én lesz. A Zakopanéból visszatérő magyar síelők igy biztos indulók. A budapesti hővíszonyok elsőranguak, a hóréteg a svábhegy-—jánoshegyi lejtőkön közel 30 cm s igy a MAC és Pannónia versenyeinek megtartása lehetővé vált. Megtartják a Berlin—Budapest mérkőzést. Az MLSz e héten értesítést kapott Berlinből, hogy a lemondott városközi meccset mégis megtartják egy később megállapítandó tavaszi vasárnapon. A párisi nagy mezei verseny, amely a Baga- telle Bois de Bologne közötti erdős vonalszakaszon a párisi „Autó14 rendezésében került eldöntésre, Vermeiden győzelmével végződött. A kilenc kilométeres távon elért ideje 30:20.2 volt. A népszerű- versenyen 1874 futó állt starthoz, közölök 1500-an futották végig a távot. Schafler budapesti értesülésünk szerint nem fog az MTK tavaszi bajnoki meccsein játszani. Rövid időn belül elhagyja Budapestet. Hová megy?- Azt talán a kitűnő „Spéci*4 sem tudja még. Nagyvárad Orthja. A nagyváradi csapatok közül a Törekvésnek sikerült az ősszel a bajnokság élére feljutni. Az eredmény légióként a csapat centerének, a 19 éves Sírock Albinnak az érdeme, aki nemcsak nagyszerű technikájával, hanem gólképességével is első helyen áll Románia csatárai között. A legutolsó 27 mérkőzésen ösz- szesen 30 gólt lőtt. Négy év óta játszik csupán rendes csapatban, de már többször volt válogatott. Ö a nagyváradi sportpublikum kedvence. KÖZGAZDASÁG A cseh-sziovák adópolitika. Léva, január 19. Az Országos Kisgazda-, Fö’dm vésés Kisiparos Párt lévai pártnapján Kovács Kálmán párttitkár előadást tartott a cseh-szlovák állam adópolitikájáról'. Kiküldött tudósítónk feljegyzései szerint az alapos és tetszéssel fogadott előadásnak ez volt a gondolái menete. A háborús és az azután kővetkező években i a gazdasági viszonyok lezüllésével megváltoztak | a pénzügyi viszonyok is s ezzel együtt eltűnt az ! akkor oly sokat szidott Szilárd és patriarchalis i adórendszer is Európa minden államából, hogy ; a rendszertelen és a gazdasági élettel összefiig- | gésben nem lévő adók egész áradatának adjon helyet. A pénzügyi reformál; hazája, Némeíor- [ szag, vezet ma is ezen a téren, hol az antant jóvátétel! követelése kényszeríti az államhatalmat arra, hogy polgárainak teljesítő képességét foglaló, gazdag Cseh-Szloválcia, melynek lakói a legvégső határig vegye igénybe, de közvetlenül utána következik a győzők sorában helyet roskadoznak a horribilis adóterhek súlya alatt. A pénzügyi kormány az állam felnövekedett kiadásainak fedezésére alig talál más forrást, mint az adók szaporítását, mert a jövedelmezőségre hivatott üzleti vállalkozásai csaknem kivétel nélkül deficitekkel dolgoznak. A nagyhatalomként feltűnni akaró állam félmilliós hadserege, a Csehországból importált tisztviselők szlovenszkói külön diétája, az ipart, kereskedelmet, föildnrvelést egyaránt megölő va!uta<avitási akció költségei és a külföldi propagandára történő kiadás mellett alig jön számításba az a megtakarítás, melyet az állam úgy ér el, ha megparancsolja, hogy a katona bakancsának talpába a kapitány ur ne 40 szeget veressen, hanem csak 39-et, ha maga ez a felesleges katonaság milliókat emészt fel. Ez az állam több életiben levő adótörvénnyel dicsekedhet, mint ahány napra fennállása óta visz- szatekínteni tud. A 28-féíe adó mellett, mely a gazda- és iparos vállaira nehezedik, a gazda és iparos jövedelmének lega’ább 80 százaléka az állam kasszájába vándorol, sőt van eset arra, hogy például egy százezer korona évi keresetet az érvényben levő adótörvények rendelkezéseinek centiméterig kimért alkalmazása mellett éppen 123.000 korona az adójuk.' Az adórendszerünkben helyet foglaló adók egyik legfontosabbika-a földadó. Alapját a föld kataszteri tiszta jövedelme képezte. / Valamikor régen, de az átalányszerüen történt többszöri felemelés folytán, azzal ma már tulajdonképpen semmi összefüggésben nincs. De egyébként is az adóalap megállapítása ez adónál ma már ariy- nyira elavult, hogy sok esetben az adó nem is az adó tárgyát terheli, másfelől pedig az adóteher sem oszlik meg igazságosan. S még kiáll óbbak és igazságtalanságok akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy a pótadók is ezután igazodnak. A lisztadó a kataszteri tiszta jövedelem kétszerese, a mütrágyaadó ugyancsak a kataszteri tiszta jövedelem kétszerese, de lega’ább 15 korona hektáronként, a forgalmi adó átalány szerű megállapítása kisbirtokosoknál szintén a kataszteri tiszta jövedelem után igazodik. Ehhez jön 20.000 koronán felül, a vagyonadó, 6000 koronán felül a jövedelmi adó, az újonnan szabályozott sok mindenféle pótlékkal együtt, úgy hogy any- nyiszor kell az adófizetőnek a kataszter tiszta jövedelem egyszeresét, kétszeresét vagy másféle szorzatát adóba fizetni, hogy egyébre nem is marad jövedelméből. Egész adórendszerünk reformra szorul, egységes, könnyen áttekinthető és a gazdasági élettel szoros összefüggésben álló adórendszerre van szükség, melynek technikája is egyszerű s a melynél minden pillanatban tudhatjuk, hogy mit kel! fizetnünk az állam kasszájába. Vissza kell térni annak az időnek, amikor a gazda a vásárból hazatérve, először az adóíüléreket tette félre, hogyha jön az adószedő, kéznél legyen. Visz- sza kell térni az adómorál idejének, amikor nem kell a keresetet, a jövede’met és vagyont titkolni, mert nem lesz meg az adóalapot öt-hat oldalról érő adókulcs és nem lesz meg a pénzügyi hatóságoknak az a már joggá vált szokása, hogy az adóvallomásokat semmibe véve, az adóalapját a zöld asztal mellett áilanitják meg. Mi a vagyon és vagyonnövekedési dézsma? A vagyondézsma alatt egyszeri, meghatározott percent szerinti vagyonlead^st értünk. Az államok rendkívüli viszonyok között alig zárkózhatnak ei ez elöl s egy arányos, mérsékelt vagyóndázsma ellen mi sem emelhetünk kifogást, de a leghatározottabban tiltakoznunk kell mindén olyan vagyondézsma ellen, amely vagyonelkobzást jelent. A vagyon- és vagyonnövekedési dézsmál, az 1919. évi 309. számú törvény szabályozza, mely dézsmakötelesnek jelent ki minden vagyont, melynek értéke 1919 márcüs elsején a 10.000 koronát meghaladta s minden vagyonnövekedést, mely az 1914 január elsejei és az 1919 március elsejei időben 10.000 korona értéknél nagyobb szaporodást mutat. A dézsmakötelesek legtöbbjének kezében van már a fizetési meghagyás, mely a iegcsa- pongóbb képzeletet is felülmúló számaival egyenesen megdöbbenést keltett. Ennek kettős oka van: az egyik az értékviszonyokban beállott változás, a másik maga az értékelés. Mindenki tudja, hogy azalatt,a három esztendő alatt, mely az értékelési időpont és a dézsma behajtása között eltelt, az értékviszonyokban óriási változások állottak be a dézsma- íizetők hátrányára. A mezőgazdaság állatállományának értéke az akkori érték negyedét sem teszi ki, a holt leltár alig ér 20— 25 százalékot, az ingatlan legalább felére sülyedt s terményeiért sem kapja meg az akkori ár felét sem. A hadikölcsönöket egyes pénzügyi hatóságok 40 százalékkal értékelték, ami kiáltó igazságtalanság azoknak teljes értéktelenségére való tekintettel. S ugyanúgy vagyunk a többi osztrák és magyar értékpapírral, nemkülönben a belföldi részvénytársaságok részvényeivel, melyekre a pénzügyminisztérium úgynevezett Hkvidációs árfolyamokai állított fel, de amelyek egyfelől a mi valutánk felhajtása és a magyar korona romlása, másfelől az itteni gazdasági krízis folytán ma már tarthatatlanok. Sok ember, ha egész vagyonát odaadja, sem képes a reá kirótt vgyon- dézsmát kifizetni. Az értékelés tekintetéber. a vallomások egyáltalán nem voltak irányadók s azt a pénzügyi hatóságok csupán arra nézve fogadták el, hogy miből áll a vagyon, de nem arra nézve, hogy mit ér. Ez az értékelés tisztán a pénzügyminisztérium által kijelölt elvek alapján történt, aine’yek a mi mezőgazdasági képviseleteink közreműködése nélkül adattak ki. A fö'd értékelése Brdlik tanár rendszere alapján történik, amely az egyes járásokat azok gazdasági viszonyai szerint — valószínűiéig a zöld asztal mellől — osztályozza s az egész ország területét öt osztályba sorozza. Ezek: w répatermő vidtók, az első osztályú gabonáié rmő vidék, a második osztályú gabona termő vidék, a burgonya- és a takanirtánytermő vidék. Az egyes osztályzási vidéken belül a föld értékét aztán a kataszteri tiszta jövedelemnek a tanár ur által megállapított együtthatóval való szorzata adja. Ez úgy van kikomMnálva, hogy az illető gazdaságnak a vagonrakodó állomástól, illetve a piactól, a legtöbb esetben a járás székhelyétől való távolsága is tekintetbe vétetik. De éppen a távolságnak ez. a tekintetbe vétele eredményezheti azt, hogy magasabbra értékeltetik egy rosszittinőségü, de az állomáshoz közel fekvő, mint egy Sóininőságü, de nem az? állomás tőszomszédságában elterülő föld. Gömör déli része a tanár ur jóvoltából az I. gabonateumő vidék osztályába való tartozamidósággal dicsekedhet, aminek igazságtalan voltáról Simonyi és Balog- fala községek földjének termőképessége adja a legjobb bizonyságot. Ez'az elsőosztályu gabona- termő vidék ugyanis oly minőségű földekből kerül ki, melyek nagy részében a cukorrépa is megterem, de vájjon megkisérelné-e valaki azt a rizikót, hogy az említett községek határában oukor répát termeljen? Vagy nem igazság tálán-e az, hogy a vallomásba bemondott malac, maglók és hízók egyszerűen sertésnek Vétettek fel és igy az értékelési tabella szerint még a háromhónapos malac is 1600. illetve 2400 koronával számittatik a vagyondézsmaalapba? A vagyondézsmához jön aztán a mértéktelen percentekkel dolgozó vagyonnövekedési dézsma. Ez a szó: vagyonnövekedés vagy hadin vereség az úgynevezett béke első éveiben egy egész hamis képzetet teremtett. Voltak ugyan háborús nyereségeik, vagyonnövekedések, amelyek óriási értékeket képviselnek s amelyek megadóztatása jogos, de a vagyonnövekedést általánosítani nem lehet. Az a papirkorona, amit ma a kezünkben tartunk, valami egészen más, mint az az aranykorona, amit régen mondhattunk magunkénak s ha számszerűen a vagyon értékében nagy különbségeket találunk is,- az még nem jelent értéknövekedést! S ha különbség van a vagyon értékének számszerű kifejezésében, az nem a vagyon effek- tiv értékének növekedéséből, de a korona, a pénz, az értékmérő leromlásából származik. S igy áll elő az az abszurditás, hogy vagyonnövekedési dézsmát kell fizetnünk esetleg egy olyan vagyonrész után, mely már felét sem éri annak az értéknek, melyet 1914 január 1-én képviselt Hogy honnan vesszük rá a pénzt és hogy egyáltalán miképpen fogjuk ezt a dézsmát a mai kétségbeejtő gazdasági viszonyok közepette leróni, azzal az államhatalom nem törődik s az mindannyiunk előtt egy nagy kérdőjel, mellyel Szemben tanácstalanul áll a gazda, az iparos és a kereskedő egyaránt. De végül is fel kell vetnünk a kérdést, vájjon megokolt-e egyáltalán a vagyondézsma s vájjon fenforognak-e még azok a. feltételek, melyek a törvény létrejöttekor fennállottak. A vagyondézsma, a törvény szövege szerint, a csehszlovák valuta árfolyamának és vásárló képességének javítását célozza. A cseh-szlovák korona akkor, amikor a törvényt meghozták, 5-ös árfolyamon állott Zürichben. Azóta a korona árfolyama az akkori áriolyam háromszorosára emelkedett. De egyébként is egy vagyondézsma csakis a korona árfolyamának emelkedését idézheti elő, de amint nem emelte a pénzlebélyegzés, úgy nem emelheti az sem annak belső értékét és nem idézheti elő annak nagyobb vásárlóképességét. Pedig erre volna szükség elsősorban. De erre csak az állam közgazdaságának kifejlettsége és aktivitása képes. S ha a közgazdaság erre kilátásokat nyújt, mint ahogy tényleg nyújtott is, nem szabad annak kifejlődését gátolni, nem szabad a pénzügyi kormánynak a közgazdasági életet lenyűgöző intézkedésekkel megfojtania s egy aránytalanul magas, a tényleges értékekkel nem számoló vagyondézsinával, tönkretennie. 1 _ A pardubitzi böraukció. A tegnap tartott boraukción a következő árakat érték el: Üsző 24.5 kgj-jg 8-70—&80, 29.5 kg.-ig 9, 39.5 kg. 8.50, 40 kg.-on túl 8.50; tehén 24.5 kg.-ig 8.10, 29-5 kg.-ig 7.70, 39.5 kg.-ig 7, 40 kg.-on túl 7; ökör 24.5 kg.-ig 7.90, 29.5 kg.-ig 7.30, 59.5 kg.-ig 7.40—7.S0, 49.5 kg.-ig 7.90, 50 kg. tűi 7.40; bika 24.5 kg-ig 8.5ü, 29.5 k.g-ig 7.50, 39.5 kg.-ig 7.10, 49-5 kg.-ig 6.3Ü, 59.5 kg.-ig 4.50, 60 kg.-on túl 3.50; borjú 3 kg.-ig 9.10, 4 kg.-ig 15, 5 kg.-lg 17.30—17.60, 6 kg.-ig 15-70—16.20, 7 kg.-ig 15, 7 kg.-on túl 14 korona. — Elárverezik a belgrádi cukorgyárat. A Zagraber Tagblatt'-nak jelentik Belgrádiról, hogy az ottani cukorgyárat a közeli napokban nyilvános árverésen eladják. Hír szerint a Francia-szebb Bank akarja a cukorgyárat megszerezni. — Szállítások. A dohány jövedék középponti prágai igazgatósága 100,000 darab cigarettapü- pirdobozra nirdet árlejtést. Közelebbi részleteket az igazgatóságnál, Prága, Srépánska ulica, vagy a dohánygyárakban. — A pozsonyi katonai had- Ibiztosság zaibszállitásra hirdet árlejtést. — A belátádi ál kinn vasúti igazgatóság vaggonetzáró óiontpíoímbák szállítására hirdet árlejtést. — A rigai vasútigaigatóság különböző anyagok szállítására hirdet árlejtést. — a zágrábi állanv/asuti igazgatóság sárgaréz csavarok és vasúti anyagóléra1 hirdet szállítási árlejtést. — Ezekre a közelebbi feltételeiket a kassai Kereskedelmi és Iparkamaránál lehet megtudni — A szlovenszkói fapiac. A Cárpávhia jelenti: A fapiacon az elmúlt héten serm csökkent a kereslet. Különösen német cégek igyekeznek szükségletük egy résziét Szlovén szk óban fedezni és bányafa iránt érdeklődnek. Talpfa iránt is sok külföldi cégtől érkezett kérdezösködés- Kisebb vételi kedv mutatkozik a tűzifa iránt. Keletszio venszkón és Ruszinszkón a fapiac üzletmenete továbbra is rossz, mert a magyar exportál zie útból való fölvétele egyelőre nehézségekbe ütközik. A lap annak a nézetének ad kifejezési, hogy a fakeresike-delem válságát a cseh-szlovák tarifa-politika alapvető megváltoztatása- nélkül nem lehet megszüntetni. — A prágai terménytőzsde. A tegnapi terménytőzsde meglehetős látogatottság mellet; a zavaros világhelyzetre való tekintettel tartózkodó magatartást tanúsított. Búzáért olyan árakat kértek, amelyek már a világparitást megközelítik, úgy hogy a malmok nem vásároltak. A lebonyolított vételek általánosságban a keddi árak mellett történtek, egyik-másik esetben öt koronával többet értek el. A rozsnál neon adták meg a magasabb árat. Él'énkebb vételi kedv mutatkozott az árpánál, amelyért a legutóbbi árakat érték el- Ugyanúgy ’ a zabnál is, de itt csendesebb volt az üzlet, Kis kereslet mellett, szilárdan, alakult a tengeri-íorgaiom is. A hüvelyes vetemények közül Csak borsóban volt üzlet, ebből pedig csak a finom ételárut keresték. Olajveteményefcben élénk kereslet volt repce, mustármag és köménymag iránt. Ezeknek az árai valamivel javultak. Nag’7 kereslete volt a lóheremagoknak is, amelyekért magasabb árakat értek el. A következő árakat jegyezték: búza 160—185, rozs 115—120, zab 110—120, tengeri 140—155, borsó 275—450, repce 220—250, köménymag 2000—2100, lóheremag 1600—3200, illetve 1400—1800 K. Valamennyi Í00 kilogrammonként ab feladóállomás. — Az olmiitzi terménytőzsde. A mai tőzsde egész idő alatt szilárd volt A búza általában a nemzetközi áraivóhoz igazodott. A rozs is 10—15 koronával magasabb áron kelt. el, mint legutóbb. Az árp, zab és tengeri megtartották legutóbbi szilárd áraikat. Szintúgy a hüvelyes vetemények és ti rizs. A mezőgazdák már kezdenek magvakat vásárolni. Az amerikai disznózsír a dollárra .való tekintettel emelkedett Emelkedtek a takarmányárak is. A következő árakat jegyezték: morva búza 175—195, szlovenszkói 165—195, morva rozs 125—'135, merkantil árpa 115—125, nagy- birtokosi árpa 130—135, morva zab 125—135, szlovenszkói 110—120, kis román tengeri 130— 135, köles 120—130, bükköny 190—210. vörös lóhere 2800—3200, morva lucerna 1000—1400. illetve 1600—1800, búzadara 340—360, búza sütő- liszt 0-gg. 325—340, búza simaliszt 300—310, fő- zőli’szt 1. sz. 280—300, kényérbuzaliszt 200—210, rozsliszt 0-1. 220—230, 70 százalékos rozsliszt 200—210, rozsliszt, egyenletesen őrölt, 180—190, huzakorpa 75—85, rozskorpa 70—80, takarmányliszt 90—120, takarmánynak való maiét,ácsira 90—95, ipari célokra való 100—110, prompt rizs 270—300, amerikai zsír 1300—1310. KladóMjtalaH Szenetek Lévai olvasónk. Köszönjük a figyelmét, azonnali intézkedés történt, hogy a jövőben elegendő lapkészleíe legyen bizományosunknak. — N. J. Mucin. M. L. előfizetése rendezve van iebruár hó 15-ig. — B. A. Csuz. Köszönettel nyugtázzuk a félévi előfizetési dijat, a címkét kívánsága szerint megváltoztattuk — Dr. S. E. Homottr.a. Előfizetése rendezve van február hó végjéig. ■— W. S. dr. jolsava. Az előfizetési dij keresztezte a kiirásókat. Egyszeri magyar vizumdij 35. és többszöri 70 koronába kerül. Elegendő kiadóhivatalunk címe, soronkivül elintézzük az útleveleket, de csak előfizetőinknek. — Szí. B. Kassa. A nyereményt postára adtuk. — Th. F. Volőc. Lapját igazoljuk. Sajnos, a postai szállítás körül — különösen Szlovenszkón — nagy mizériák uralkodnak. Előfizetőink naponta küldik a hasonló panaszos sorokat. Részünkről elkövetünk mindent, hogy az expedíció Prágából pontosan történjék. Előfizetési számlája január 31-ig rendezve van.. — Dr. B. L. Budapest. Már másodízben küldjük a karácsonyi számot pótlólag. — Dr. M. L. Ki&málas. Sorai értelmében kívánságát teljesítettük. »rrrmrmrvT7vvvT7vvvvTWT7wvw'rvTfTWfT7rvvvv7s \ BRATISLAVA (POZSONY) l t MELY-ÜT 3 C 3 ► Elsőrangú diagnosztikus, diétás, fiziko- | t terápiás intézet ideg- és belbetegeknek 3 )► I < Sebészet, nőgyógyászat, test- 3 egyenészet. Szem-, orr-, fül- és 3 bőrgyógyászat. — Röntgen- 3 kezelés. — Vegyilaboratórium « Napi pausálár Ke. 5 5-tol. 3 Szülési pausür (8 nap) HCO KC.-S ól 1808 Só,-ifi 3 l Szabad orvosválasztás! 3 llll><litAAAAAtAAAAAAA*t^ft*AAAAAAAAAAAAAAáAAAi'*‘*
