Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-01 / 130. szám

Péntek december f. — Az Amerikai Magyar Kereskedelmi Ka­mara közgyűlése. Az „Amerikai Magyar Néo- Kereskedelmi Kamra most tartotta közgyűlését a new-yorki St. Regis-száíló dísztermében. A közgyűlésen a kamarai tagok közül több százan Jelentek meg és ezzel a nagy érdeklődéssel is igazolták, hogy, az Amerikai Magyar Kíreske- delmi Kamara már félesztend-ei működése alatt is eredményes munkát végzett. A kamarai jelentés­ből az idézett lap kiemeli, hogy a kamarának ma 446 tagja van, akik között a legtöbb számottevő magyar üzletemberen kívül számos tekintélyes amerikai közgazdasági személyiség is foglal he­lyet. A Kamara vThe New-York Economiste cim- mel tartalmas folyóiratot is ad ki cs egyéb gaz­dasági kiadványai is vannak. A Kamara első közgyűlése szervezeti és alaki kérdéseket inté­zett el. Ezen a közgyűlésen megjelent a Magyar- országon is ismert Pedlow kapitány, aki nagy tetszéssel fogadott beszédében a Kamara fon­tosságát méltatta. A Kamara azután a következő igazgatóságot választotta meg: Berkó D. Géza, Bokor Ferenc, Krb'nberger Ferenc, Kopperl Jó­zsef, Mannteeöri Annin, Ruttk.iy Jenő, Klein Jack, Pedlow James G.. Szokván-, Winter Gyula, Williams John, Fi a 11 a Albert, (Detroit), Csorna Endre dr. (Clevelandi, Singer Bertold dr. (Chi­cago) és Dezső János, (Brldgeport). Az igazga­tóság megválasztotta az uj kamarai Esrfvise'ői kart Elnökké választották Kis Emilt, a nálunk is ismert k'váló bankszakembert. Atelnök: Poía- chek John, pénztárunk: Bing Béla, főtitkár: Molnár Lipót, ellenö'ök: Vit'írius Béla és Hor­váth Ödön J.. statisztkus: Ho-váth József, jog­tanácsos Czukor Mór, a békéltető bizottság el­nöke: Blau Wm.. házmgv: Horn Ferenc dr. Az uj elnök, Kiss Emil székibeszéde során megemlékezett a Kamara e’ső eteökérő' kVpm Sándorról és első t'tkáráról Zerkovitz Enrlföl, akik az Amerikai Magyar Kamara kezdemén-'''1- zői voH.ak. A Kamara, améh'uek ed-bg k-te ítev- feletbeli fogja vo:t. még ped'g 'teéch'Hivi Lás Hó gróf és Theodnr Brentétio. ez rtev^viF* A’^mok magvarorszávi követe, ti^'^e'éfbeb fávoVnoV vá­lasztotta meg Ottó H. Kalmt és Frank S. Van- derl'nct, az oén'rv;lágnnk ezt a V*t ko -i­feusát és MWn-M Fpedsemnt. az AHm;V’-rr.<r elnökét. Kis Emil elnök ezután Vnevfi-die a Vü­1 öntöző bizpZf^étrj totroknf r'flid Srék®tv B 'la dr. ind’tv-‘m,’'á,-a c'lvtáro+*ék. lio^v »*crv Mém- bers',!r> Coimeűt nl°őr:t'>ó',,r fog és 1 font-'-roSb <tr>1Tn1rró1 fá’n ke-ütf 'm.Scr az a ims''«.n m^g^nror. szágl kirán-^vMs Is, '♦meix-et ír*7a ter­vez az Amerikai Magyar Keresk'Oekrí vá­mára. _ fPitPpr>or$ ndéc'-í’lir'V" \ R" ő •"> rií'J;( > tudósitörik telefonálni A fővVnc kü'fö’dj r,d ’s- ságai fi gyében a hclvvet morén krifikuSsé vált Slpőcz polgármester ebeim öz iió-vhc'n a szakér­tőket tegnap bizalmas éfteke-tetre hívta össze. —Lanyha volt a prágai tdzsde. A tőzsde tfiai üzletmenete vontatott és az irányzat lanyha volt. A bécsi tőzsdén való árfolyamesésről érkező bé­rek az itteni tőzsdét is tartózkodásra késztették és az arbitrázsértékekben való realizálásokra. Az arbitrázsértékek árfolyama általában csőkként. Még a favorizált értékék sem tudtak ellenállni a lanyha irányzatnak. A ben kérték ék kőiül a Bohémia javult, á Cseh Leszámítoló iiz Ipar, az Union, a Mezőgazdasági Hitel és a Földhitel mérsékelten hanyatlott At ipari értekék piacán a cukor- és üveggyá'értékck jól tartottak. At ér­tékek legnagyobb részé á!ácscftya'"t árf'cíyáiióft zárult. A záró irányzat lanyha volt. Á ctev’za- piac forgalma nagyon gyenge volt s a nyugati devizák újból gyengültek. — A brünni tenríénytözsd?, BrüflnBő] teíeh­tik: A mai jól látogatott forgalomban a vevők tartózkodtak. A gáööfiakínálat á műit hetivel szemben gyengébb volt. Hivátalos árfolyamok: morva búza 155—165, szlovehszkói 155—165, morva rozs 105—115, szlovcnszkói 1Ö&—110, ölorva nagybirtok! árpa 130—340, merkafttílárpa 115—130, zab 115—135, Yeilow-tengéri 145- 150, La Phta • 140—145, prirtiá tornán ÍSiigéfl 140—145, köles 110—120, Vikíória-borsó 370—425, 1922-ös sárga borsó 320—350. lenesé Í00— 850, bba 140—150, mák 850—900, holland köméfiyrtfág 1800—1850, vörös lóhere 1400— 180Ö, svájci löllötS 800—í 400, burgbnya 14—16, ipari burgonya 10—12, friss téli ká­poszta 60—70, savanyu káposzta 100—110, idei aratásu dróttal préséit áiorva édes széna 145— 155, próseleilen 13&—14Ö, kézzel csépelt rozs- szalma 70—75, drótban préselt takarmánySPalma 80—85, drótban préselt almnSzalrfia 75—80, btiza- grlz 320—340, nullás btiíáliszt 290—3Í0, 1-es 240—260, 4-es 180—190, Hullás rozsliszt 240-250, 340—260, 4-es 180—190, nullás rozsliszt 240 -250, egyes rozsliszt 190—200, Burma rizs No. II. 270 —280. amerikai liszt Firstelear 240—260, metesse takarmány 90—95, korpa 60— 65, mind 100 kgr.- kénfc ab feladóállomás. — A budapesti tözfde. Budapesttől jelentik: Bizakodó nyitás után a kon írem in közbelépése fólytán áz irányzat elldnyhuU, A déli órákban javult a hangulat s a konírétiért is Rdezővásár­lásöfcát eszközölt. Ügy a spekuláció, mint a bankok vásároltak, úgy, hogy' a nehéz érlékek 5—10 Százalékos nyereségre tettek szert fJéhk forgalom volt azon hitelintézetek és vállalatok értékeiben* melyek tőkeemelés vagy traosáctló előtt állanak. A zárlat tartott árfolyamok mellett barátságos volt. \ budapesti termény tőzsde. Budapest! tu­dósítónk telefonálja: A mai terménytőzsde telje­sen üzletfélen volt. Lanyha érdeklődé®, mellett á búzát 9100, a rozsot pedig 6200 koródával le­gyezték métermázsánként ab állomás. — A hécsi tőzsde. Becsből jelentik: A iözsde mai forgalma is nagyon szűk Veretek között mozgott, külső érdeklődés hiányában. Tekintet nélkül a csendességre, az árfolyamok többnyire szilárdan tartottad, mert a kancellár nyilatkozata és az illetékes helyről megvilágított gazdasági helyzet bizakodó hangulatot keltett. Blénkebb ér­deklődés volt megint a Déli vasút részvények iránt. TtizstieSriolQfimeií csütörtökön, november 30.-án: Prága t Brí«kS9a*tÍ©. A ff rá mi banka (Asr- Alpise ...... 145.— rá r Bank). . . . 4í,9.— Koüni táré. . . . tS«.~ flohemia ..... 493.— Kcüni potrólensi. Cseh Union Dani 179.— Kolif-.t kí.cs?. . . . 759.— B Indnatrial (Cseh Tejipar rí. .... — íparbnnk .... A43.— Elafi püseöi sör­Pragor Kredit. sryár.... —.— iP ráp-ni Hitelb.) 719.— DaaéX és társa . . 129.— Szlovák Bank . ■ —•— Lanrir. és Klemen! iáé.— Xivnoetenska . . • 377.30 Ringhtifi’er .... 857.— Anjrlohank (Anfre! Práiíni rasipar. . 5^5.— Osztrák Bank . . 41.— Skoda..................... 277.— Bé csi í'niobbnnk . 24.— P'tP'r . ...... 208.— Wiener Bánkt. . . it.— Cseh nyugati szén —.— Osztrák Mtel ... 1S— Osstraal szén. . . — Cseh Cukor .... 975.— ír.wáld........................ ;85.­Ko iini műtrágya . 712.— B^riedrieh ..... — Poldi ........................... 293 — xi /90 itm iro heiiandi forint . 1248Í-2 i23S.3e KA 1.00 öóív.et márka . . 0.S5 9.S15 „ iOO svAjei frank. . . JTSé.Üő fcSÍ.SŐ „ ttf1 norvég korona . 3B2 35 ^2.25 ° lói dán korona . . . G42 08 *45.03 „ ItíJ svát) korona . . . 85‘Í.Sy *50,3ö ló, o)a-T. líra .... 15Ö.0Ö 150.25 ,. 1É0 . ran,4a frank . . 217.25 217.75 „ ! font a tor! ing .... 141.95 H2.00 „ 1 dollár (kábel) . . . 35.^Q 317*9 tó) bél-a frürik . . . 231.15 501.25 „ 100 spanyoi peseta . 4S3.J.! 4'dA.öÖ „ 100 ■ nposriAr dinár. 40.75 43 25 ,, lói romár, tei .... —.— — Ki) belire? leve. . . . 2905 Í5 35 I török font. 16725 1«56 . . >( ?' osztrák korona . 0.Í;9-0427 „ V'A Icnrryel márka . ö.lv S-16Ó „ 100 niágyar korona « 1.28 1.3Ö « iíasyar Sitid .... T-crante ....... 3353? Osztrák Hitel .... 1075 TrSsr.t — Anü.-Magyar .... 1175 Csák* . .............................25*3 Le szAttiitbí,...................ÜW Matryak Fettv v8rítyár31583 ái njty.-Olast ..... :#1 Gana-Danubins . . 34'COS delr.Atosr ....... 42á (tánr.-rlilemös. . . *7003 Hasai bank...................5430 Lány. , ...... . * öl 00 Kí n es. títpt..................3433 Mpt.ák.................................330G KŐ Mhitelbank .... fSiS -v-hiiek......................... 5930 Meritor . 583 Bárói.!.................................28*9 Ké rési, bank .... — fÉ..ó...................................3ÍCM Maxr alt- tkp ... 3318 Gutmann ...... ?S#2 Kled haraj................... — Fvlotlld................................0460 Sa *ro............................72.)fC‘ Magyar Ctikdr . . 110000 Ht ittn ................... .1 578 óst.érr.ieid ...... 8775 Kö xnti (ííirurrtv. ............. De ltvnsnt...................6 j 50 S’aáchitéi....................,45793 Aü 'ámrnsnt ..... Í49G3 Senséhloss..................FtSOÖ i: ors.-Miskolel. • • • 11690 Óra*, fa ...... . — Coficö'rdia...................ét89 Gyári ólai ...... 7159 Bu dapesti malom . . 1 <.§••>» Sítntdtiin ...... iirA (iizella malom. . . . ?30ö Ká-yes fa ..........................,969 Viktória.........................29500 inptium-tföst .... 8775 Hungária malom • . 9358 Zaíiolat ....... 63SK Béocsini ....... S§d90 Papir ........ Kár-oki erén ..... — Bűnt ......... 7öt#6 Ks/.terjrorn-Rzásr.TÁri 23330 MalomSoky................ 360Í Fe lsőm, ssén. . . . .34735 iRétbáhrái . ..... A203 Hrasohc................... 1 &5ŰÖ Égte.- ............................/J25 Má y.nesit ..... éé-ÖDO Océáft ............................51Ö0 Má ffy; ált. Kőszén ' — Pálínlvfi! — I rikányi ..... .43506 Kobnra: • » ' •,* • » 3436 Ailri.'t..........................30 .50 MagvAr Sralátni . . A. tlárltikn ..... 4399 stüilftiirh ...... 6188 A devigaközpont hivaíislcs ádolyámál: Amsterdam . Í3605.— j Práaá...................746®.— ' is tiksrest . 1450.— Stockholm ... 93809 ­Kopott hájra . 47500.— Zürich .... ; 449v8­Krisr.üáaia . • 43300.— Rács ...... 3 9n London . . . tötüO-— tjzófiá ..... 1830 ­Berlin ..... 30.Oű Zágráb................ 7 43 Hó iba ..... 113.— Kewvofk . * • 2356.— Párts. ..... 18300.- Varsó................ 15.­Bé es. Érréktögsöle* ^ Megy. kerenajárad . . 950Ö PerdinárldsArtriib 1^99-5^ Maf-T. aranyjúradók — Stnatshahn - . . An<rtobank............... 92600 Stidbahn...................175350 Bn nkvereín Wr, . . .24600 Südbahíi pHiiíHűt .355500 Ilodenkredit . .... .64009 Alplre.......................33íQO:3 t. rcdhanstalt...............3’ 40ö Krünp........................38o0jS t f iit. Kredit .... 1330,0 Pold'i...........................t49-j6. Lf inderbhnk............... Ö60w0 Prager Éisefi . . . 11.46000 Ló rhbftrd . . ...... 75t0 Hin.a ...........................294090 Me rkúr. ...... .13803 < oburpr .......................164080 Os str.-Magfyár Bánk 3ÍÖÖ0Ő ..................................... §23860 Un ión Bank Wr . . . 6020..’ Urikány ..... 1228Ö68 Cseh Latos....................817306 H&oda .' ................. ÍSéötK) '/ .Mvnostcrtska Bánka 7§06ÖS HltipHoSaf .> • • • <465089 UünngűEhajóiás . . 1109066 Magyar éhkor • • • — aSsa-Odérbersrl . . 440900 inwaid .... 1330959 A devizaforsalom ma Asrönetéíi­Berlín. Pfájtíl 24438 Milánó................. Am sterdam . . 3975— London................. Buenos* Aires. —New Vörfe .... /#36 — Brüsszel .... 506.— Paris..................... it*!;.­Kristiadtá . . . 1478— Zürich . . ; • • 1439.— Köpetih8ea . . 1575.— Madrid i . * » • ~Z'Z rttöekbojin . . 2085.— Béc# .... 4 * • 5'iYí‘ HélSÍngfórs . . . —.— Btooáptiét • • • • • 3.*b A zürichi deviKaárlol^xnoiK Záriái SÍ/E9 XI/29. 1ÓD csensz!, borona . 16.5? 16.90 svájci frank ICO magyar korona. 0.224 0.225 4 »> löü néniét márka . . 0.©i.-.5 0t06 •* rt ion hollandi fdrint. . 21S.58 212S0 1 dollár.................. . 5365 5.373 « 1 fönt sterling . . . 24 24 24.35 * « !00 franciS fránk . . 37 00 37.29 100 olasz líra .... 25.4C 25.Í0 100 belga írnnk. . . 3460 34 39 „ . « lön dán toroná . . .109 23 199.15 ICO ered korona • .144 50 144 50 4< m lOŰ norvép korona . 99.38 58.75 BZ) epanyól peseta %'i. 30 fc‘2 3<7 >. ­100 Búén Air pei»» 1966*; 197 66 « KI) jngosziÁy dinár 6 80 7.86 •< » Iw bolgár leva . . . —.— —.— n » IfT> osztr. bor (péas) 8.8075 6.8073 „ * . 10b osztr. leb. bánitj. .j- —.—■ » *• 100 lengyel márka-. Ö.03 8.03 r> v 180 remin l«i. « . « 3.30 W6 m • A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Kosárynő Réz Lola. (Folytatás.) (5) IV. Linka meg Minka vigan éltek ezentúl. Reggclcnkint, amint kiértek az ország- útra, körülnéztek. Es nevettek. Rossz időben ott várta őket a kocsi, jó időben gyalogosan a tündérkirály, akinek nemcsak hintóia volt, hanem valami varázslatos cukrcsfiókia is le­hetett otthon, mert mindig hozott valamit lankának, Alinkénak. Ök pedig szégyenkez­tek, de elfogadták, bár nem volt egészen tiszta a lelkiismeretük. A nagyanyjuk arra tanította őket, hogy az édességtől ki fog hullani a foguk és kemény büntetést kaptuk, ha egy-egy kockacukrot kivettek a tartó­ból. Nem mertek hát szólni otthon erről a dologról, különösen mióta Linkának az egyik felső foga csakugyan mozogni kezdett. És mert tudták, hogy nagyon könnyű bajba ke­veredni, ha az ember egy szóval is többet mond a kelleténél, az egész históriát, még az első kocsikázást is elhallgatták az apjuk és nagyanyjuk előtt Ezt nem várta és nem értette Anika ass- szony. Készült reá előre, hogy a gyerekek el fogják mondani otthon és könnyebben esett neki így, mint hogy ő mondja el. És most fájt neki Linka meg Minka titkolózása. Bűnt és ravaszságot látott benne, olyasmit gondolt hogy ime, tőle örökölnek a gyerme­kei minden rosszat. Szégyenkezett miatta és emésztette magát mindenféle gor.ddal, min­denféle zavaros szomorúsággal. De azért mégsem szólt ő sem semmit. Csak egyre sá- padtabb lett és mintha nagyobbfikká váltak volna a szemei. De ki vette volna észre? Egyszer, útközben, a tündérkirály meg­kérdezte a gyerekektől: — Eljönnétek-e anyátokkal hozzám? Anika asszony sírva fakadt akkor és halk, köfiyörgő, heves szavakkal hallgattatta el a férfit. De az makacskodoft és megkér­dezte újra. Linka, Minka kézen fogva meg­álltak és fölnéztek reá. Váll vonva felelték: — Hát persze. Mát persze ... Anika lehajtotta a fejét. A tündérkirály ott állt mellette most és tőle kérdezett valamit halkan. És hirtelen zoko­gással, vállvonva, Így feleit ö is: — Hát persze .,. Ez már sokkai, nagyon sokkal volt a ko­csikázás után. Legalább Linkának meg Min- kának úgy tetszett. Valójában vagy három hét múlhatott el azóta. Néhány nappal utóbb, délután, Linka meg Minká sokáig várták anyjukat a zárda előtt. A küszöbön ülték. Szép, meleg április- végi nap volt. Minden csupa zöld már. A lá­buk előtt, az utszéli árok alján, sárga pity­pang nőtt és fejük fölött bimbózni kezdett az ákác, A kedves nővérek a májusi ájtatos- Ságokra készültek odabent. Énekeket tanul­tak a nagyobb növendékekkel. Zsolozsmái? hangjuk kicsengett az utcára a nyitott abla­kokból és összevegyült a verébcsfripeíéssel, Szekérzörgéssel, emberi lármával és szép volt mégis, — vagy talán még szebb volt így egy­szerre minden. De Linka meg Minka fiam hallgatták. Türelmetlenkedni kezdtek. Aztán aggódni és félni. Taláil elfeledkeztek róluk? Csák muít az idő csöndesen, lassan, ér­zéketlenül. Egy-egy járó-kelő odanézett rá­juk, aztán ment tovább. Egy kutya féléjük ugatott. Linka megrezzent és sírva fakadt, de Minka követ vett föl a földről fenyegetőn és a kutya elszaladt onnan. Egyszerre fnégkoíldüít az esüeíi liárang- szó. Mély ijedtség nehezedett a lelkűkre, ilyenkor mindig otthon Völtak eddig. Mosi tudták már, hogy valami baj történt és ké­zen fogva. Hrva, megindultak egyedül haza­felé. Elbandukoltak egészen a városszéli te­metőig és még tovább is mentek volna, ha hirtelen koesirebogás föl nem riasztja őkét. De meglátták az anyjukat a kocsin. — Linka! Minka! — Kiáltotta, vagy in­kább rikoltotta az anyjuk. — Gyertek ide hamar, iélkécskéini! A kocsi megállt és ők boldog, megkony- nyebbiiít zokogással szaladtak hozzá. De még oda sem értek* nőkor meglátták az ap­jukat is* Novodeczky Gábort, aki lihegve- síetve, hajádonfcHí jött a zárda felöl. —- Unka! Minka! — Kiáltotta izgatottan és a hangja mintha elcsuklott volna, Ide gyertek, hozzám! A két gyerek csak állt az ut közepén. A következő pillanatban az apjuk is, anyjuk is ott volt már mellettük. És ott volt a harma­dik is, a tündérkirály. Mi történhetett otthon? Linka meg Minka nem tudták, de valami szörnyűségnek az árnyéka nehezedett rájuk. Novodeczky megfogta mind a kettőnek a jobbkezét és jobbra húzta, az asszony a balkezüknél akarta vezetni balra őket. Gyűlölettel, nyílt ellenségeskedéssel néz­tek egymásra és beszéltek is valamit gyors­haragos, fojtott hangon, a fogaik közül. Az idegen tündérkirály csitiíotta őket. • — Ne itt! — mondta. — Ne itt. az utcán. Gyerünk föl valahová. Úriemberek módjára intézzünk el mindent. Ne így, ne itt, Novo­deczky, kérlek. — Úriemberek módjára! — nézeti föl reá Novodeczky a csapzott haja alól. keserű-fáj­dalmas gúnnyal. — Te mondod, hogy úriem­berek módjára? — Én mondom! — felelte a másik, ő is a fogai közül. — És akármikor helytállók a szavaimért. Aki úriember, az nem veszekszik az utcán. Gyerünk föl akárhová. Ide, a Ko­ronába, az emeleti különterembe. Vagy Sá- rosiékhoz. — A Koronába menjünk. — mondta No­vodeczky, de nem eresztette el Linka meg Minka két összefogott kezét. Megindultak. 5zótlanu1. Linka meg Minka ijedten mentek közöttük. Egy pilla­natra meg kellett állmok a Korona-vendéglő kapuja előtt. Vidám zene szólt odabent, a tü­körablakok mögött égett tnár a lámpa és a pincérek öt-hat pohár sört vittek egyszerre, szaladva, a kezükben. Azután újra tovább vezették őket. Sötét lépcsőkön mentek fölfelé, inig csak be nem jutották a különterembe. Hosszú asztal volt Ott a fal mellett, nagy halom egymásra boro­gatott pad, meg szék. Át ablakok sarkig nyitva, vad zörrenéssel csapódott be az egyik a léghuzamtól. amint az ajtót kinyi­tották. — itt vagyunk, —* mondta Novodeczky és félrotasziíva egy padot az Htjából, az asz­talra ült, de mindjárt le is ugrott onnan. Egy pillanatig sem volt fiyugovása, mintha va­lami képtelen gondolat, vagy valami elvisel­hetetlen fájdalom üldözte volna. — itt va­gyunk. Mit akartok még velem? A gyerekek az értyéirttek, — legalább remélem. Hát mit akartok? Mondjátok hamar, kérlek, legyünk rajta túl. A becsületem már oda van. Felesé­gem sincs többé. A gyerekeket is? Vagy az életemet?... így beszélt, hadarva és ide-odajárva* A gyerekek megbújtak a sarokban. Anika asz- Szony szólalt meg végre, most már könyör- gőn és halkan. Uralkodott magán. — A gyerekeknek is jobb, ha elviszem őket. Nem hagyhatom itt. Nem birom. Egész télen, mikor olyan betegek voltak és nem volt mivel fűteni, imádkoztam, hogy el vili es­sem őket innen. Kérlek. Engedd. Engedd. ÉS, mert a férfi hallgatott, összegör­nyedve egy törött lábú széken, hozzátette még, hat esztendő meggyűlt keserűségével: — Legalább nem fognak pénzbe sem kerülni. Novodeczky erre sem ugrott föl. csak megrázkódott, mintha ráütöttek volna. Hal­kan és rekedten ismételgette magában: — Hogy miért kellett ezt nekem meg­érnem ... Miért kellett ezt nekem megér­nem ... Azután fölállt, kínosan nagyfa nyitva a szemeit. Akadozva szólt: — Ostoba voltam ... hogy akkor... meg nem öltem magam ... De mindegy ... Föinevetetí és elővette a revolverét. (Folyt, köu.) MlejiéilI?lÍQi§ 6l€il€lell Hunyadi Gyuládé. Eg5rszéri ut Ke. 30. Több­szöri ut az útlevél érvényéig Ke. 60. — RótH M. Visk. A lett konzulátus cime: P rali a II- Pánska ulice 5. S. O. 19. Ha az útlevelét még nem küldte el, úgy adja postára a mi elmünkre és a legrövidebb idő alatt elintézzük. Úgy Önnek, mint mindenkinek csak az önköltséget számítjuk fel. — 1922. Losonc. Ha a lapot nem kapja ren­desen, akkor forduljon az ottani kézbesítőhöz; mi a mai napon figyelmeztettük a lap rendes kézbesítésére. — Túra Károly, Pozsony. A lapot tüinden állomáson árusítják, ha esetleg rendelle­nességet tapasztalna, kérjük kiadóhivatalunkat ér­tesíteni. — Fischerné, Kassa. Legbiztosabb, ha a lapot előfizeti, mért az árusnál gyakran kifogy és ugyr lap nélkül marad. — Többeknek. Rekla­mációknál kérjük a cimszalag egy példányának beküldését: tudjuk, hogy a posta nem működik mindenütt kifogástalanul, de ezt csak úgy tudjuk ellensúlyozni, ha minden esetet tudomásunkra hoznak. K’adia: Flnchbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche ^éltungs-Aktlon-Gesell- schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. HoUk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents