Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-19 / 144. szám
Kedd. december 19. iip®rl a prágai siómén karácséiig! wásárrá!. A fekete karácsony előjelei, — A pénztelen város. Prága, december 18. (Saját tudósítónk tói-) A száariemplormi aranyváros, a zJsata Praha karácsony eí'ött áll. De mintha az emberek leiké és szive is olyan Jönne, mint az idő: fekete és szomorú. Nagyon fekete karácsony lesz az idén. Nem az időről van szó. Pedig az ég is vigasztalanul egyhangú, szürke felhőik gomolyognak rajta, de a jó, puha, meleg fehérséget ontó hó csak nem akar lehosllani. Az utcákat nem födi hófehér takaró, az úttesteken nagy sáros tócsák cáfolják a naptárt, mintha nem is december .vége felé tennénk és mintha a karácsony csak hosszú hetek múlva jönne el, mikor az emberek az utcák feketeségét már csak gondolatban tudják elképzelni. Az arany város nyög. Nyögi a deflációs pénzügyi politikát. Az emberek már nem sietve, — lehorgasztott fővel járják a sáros utcáikat. Minek siessenek? A nincstelenség és a pénztelenség rá fekszik a városra. Herékkel ezelőtt ijedt és sürgős szalad ás volt a város — a pénz után. Ma már rájöttek arra, hogy kár az elpocsékolt energiáért: pénzt úgysem találnak. És maholnap itt a karácsony. A nagy ünnep, mikor két napira mindenki kiszakítja magát az étet hétköiznapiságából és megümiepli a világ újjászületésének, az Ur Jézus világrajövetelének évfordulóját. A városon látszik, hogy karácsony előtt áL Az utcákon csomóba rakva állnak a karácsonyfák. De valahogy •alig fogynak. A karácsonyfaárusok őrt topognak a kis fenyői ócskák mellett a sárban és vevőire várnak. Nem igen sok akad. Az utcákon tolong a nép. * Mindenki kint van ás néz. Irigykedik, talán sajog is a szive, hogy nem tudja úgy megünnepelni ezt a napot, mint szeretné, nem tud családjának örömet szerezni. De hiába. Üres a zseb és először enni kell Sokszor ezt sincs mit. Az aranyváros kívül lüktet, miint egy sebes élet, de beiül valami féreg rágja. A műn- kané'lk ültek, a nincstelenek száma egyre no es a gazdagok már ól-holnapra szegények tesznek. Egy nagy és kétségbeesett panaszkodás iaz egész főváros. Tegnap vasárnap volt.; Karácsony előtti vasárnap. As űztetek nyitva j voltak. Hisz karácsonyi, vásár van. Azaz csali; ] kellene, hogy legyen. Az űztetek kirakatai pompáznak. Minden- i egyikben ott vau a kis tábla.: akarna, lm nem mert nincs miből. Végigmentem a Narodni-tridán. Benéztem az űrietekbe. Vagy száz üzletben összesen húsz vevőt láttam. A főnökök sötéten nézték a kirakatok előtt tolongó tömeget, a segédek unatkozva ásították a pultok mögött Ez vart a Narodni-tridán- Tudni keli, hogy ez Prága főutcája. Mbit Budapesten a Kossuth Lajos-, vagy mondjuk a Váci-utca. Ugyanilyen üresek a Veocel-téri és a grabeni üzletek is. Megkérdeztem egy előkelő üzlet tulajdonosát, milyen a karácsonyi vásár? — IJgy látszik, hogy tréfál az ur — volt a vétesz —, hogy karácsony vásár után érdeklődik. Nem' lesz itt már kérem semmi. Csak azért haragszom, hogy miért nyitottam ma ki az üzletemet. Annyit sem árultam, amennyibe a világítás meg a segédek különórája kerül így beszélt egy előkelő üzlet tulajdonosa. És igy beszél mindegyik kereskedő. A kirakatok hiába vannak telve mindennel ami szép és íó, az áru rcem talál vevőire. Pedig a keres- >ssx;n»aB»««i9Br»aaKaHi<KKüSfiB kedők már veszteséggel is túladnának áruikon. Az utcákon kis sátrak állanak. Cukorkát és más apróságot árulnak bennök. Még itt akad egy-két vevő. A nehezen megkere- ! sett koronák kikerülnek a zsebek mélyéből Mert karácsony van és ha krajcáros cukor ral is, de örömet kell szerezni a gyerekeknek. Elnézem a prágai utcát. Látom a kétségbeesett arcokat, amint elsétálnak vágj' megállanak a pazar viilanyfénjrben úszó kirakatok csillogó üvegei előtt. Nézem a fájdalmas arcokat, a szomorú, fekete karácsony előhírnökeit. Nézem a pénztelenség fájdalmát. Nekem is heternahkol a szivembe a fájás. Én sem tudok karácsonyi örömet szerezni senkinek. Végső kétségbeesésemben bemegyek a Griegríbe. Galbavy Árpád mintha a telkembe muzsikálna: „Nincsen pénzem, de majd lesz.. (b. í.) >9BBrairniHaHMaBffHraB ea'aa&BsetggM Pl£galaüd( a magyar iasdsla lator. Nyolc órás üléseken tárgyalják az mdemmtást* Prága, december 18. A magyar belpolitikai élet figyelme az mdemnitási vita felé fordul. Mától kezdve a nemzetgyűlés napi nyolcórás üléseken tárgyalja az imdemmitást, igy is azonban bizonyos, hogy újév dőtí nem zárják le a vitát és az ex-lex-állapot •— ha csak rövid időre is — elkerülhetetlen- A vita igen hevesnek ígérkezik. Az ellenzék heves harcot szándékszik a kormány elten folytatni. A vitához csaknem minden ellenzéki szónok feliratkozott; iermés-zetes, hogy erre a kormánypárti képviselők is fognak válaszokul, mert nem akarják a vitái teljesen az ellenzőknek kiszolgáltatni. Kormánypárti körökben arról beszélnek, hogy a vitát három hét alatt mindenesetre lezárják. Az ellenzéken ezzel szemben, arról tudnak, hogy a vita ennél jóval hosszabb ideig fog tartani. A szónokok legnagyobb része ugyanis igen hosszú lélegzetű és így alig remélhető, hogy egy vitanapon két-háxom képviselőnél több beszéljen. Az ellenzéki vezérek közül föl varrnak iratkozva Apponyi Albert gróf, Andrássy Gyula gróf, Rakovszky István és mások. Lingauer Albin Is föl fog szólalni és a Rassay-üggyd kíván fogtaíkozro;. A nemzetgyűlés tagjai december 22.-én pénteken mensák karácsonyi szünetre. A vakáció azonban nagyon rövid lesz- alig két-három napig fog tartaná, mert a nemzetgyűlés — tékán tettel az indemcitás sürgősségére — az eddigi szokásoktól eltérően karácsony és újév között is fog üléseket tartani. A magyar politikai étet aktuális mozzanatairól és a nemzetgyűlés mai üléséről budapesti szerkesztőségünk alábbi telefoniéi erdősei ftzárnoInaik be: erkölcsét képviseljük (Zajos tiltakozás a jobboldalon), amely egyszer a mai kormány hatalmát meg fogja dönteni. A kormány mai hatalma szuronyokra támaszkodik. Kérdés azonban, ha majd ezeket a szuronyokat használni b kell, akkor nem-e fordulnak a kormány ellen. A legkellemesebb lenne a kormány szempontjából, ha. 'az ellenzék teljesen megsztúiteínsé működését és nem gyakorolná a kormánnyal szemben a kritika jogát. A legfontosabb az integrációs politika. Sajnos még mindig látnunk kell a széfbomlasztó erők működését Az elnök ezután ebédszünetet rendelt e! és az ülést délután két órakor nyitotta meg újból. Ruppert NtezsŐ; Folytatja beszédét. Lapunk zárásakor az ülés tart. Az egységes párt értekezletei: tart Budapest, december 18. (Budapesti szerkesztős égünk telefonjel eotéae-) Az egységes párt kedden este értekezletet tart. iiíielyen az elégedetlen kisgazdák mozgalma kerül tárgyalás alá. Bethlen István gróf miniszterelnök kijelentette, hogy a kisgazdák tárgyi követelései elé nem gördít akadályokat és azokat teliesiteni is fogja. A személyi követelések terén is hajlandó olyan engedményeket tenni, amelyek a mozgalomban résztvett képviselőiket a legteljesebb mértékbeli kielégítik. Az egységes pártban a miniszterelnök megnyugtató nyilatkozatát nagy Örömmel fogadták s kijelentették, hogy eme nyilatkozat után a mozgalom minden létjogosultságát elveszítette. Pártszakadásról vagy pár (bomlásról tehát nem lehet beszélni. Az isi osztrák követ Budapestem. Bndspe^t, december 18. (Budapesti szerkesztőségünk teiefonjelentése). Caltce gróf, az ui budapesti osztrák követ megérkezett Budapestre. Ma délelőtt a miniszterelnökség épületében fölkereste Bethlen István gróf miniszterelnököt, aki most a külügyminisztériumot is vezeti és átnyújtotta neki kormánya megbízólevelét. A miniszterelnök rendkívül szívélyesen fogadta az uj osztrák követet Calice gróf Az Est mnn ka társának kijelentette, hogy céljának a két állam közötti barátságos viszony fejlesztését tekinti. Ausztria és Magyarország — mondotta — gazdaságilag annyira egymásra vannak utalva, hogy a kedvező gazdasági együttműködés nélkül szinte nem is élhetnek meg. • Biplsmácíai hívek ' Budapest, december 18. (Budapesti (szerkés11ösenünk tetefonelenté.se.) A laphi- Yesz te lésekkel szemben hivatalos helyen a 1eghatá ro zottabban megcáfolják azt a hírt. hogy Zichy Rubkte gróf, bukaresti magyar követ és Masirevich Szűátd. bécsi kö*'et távozna állásából. Ml f€HS>cisiÍ€8 íísh&hömt j Nagy karácsonyi vásár! j | Mélyen leszállított árak! j * Karácsonyi occasió! tjgr u^wwi Wfiwi És a kirakatok előtt nagyszámú ember tolong. És bent az űztetek — üresek. Nincs, aki vásároljon. Nem azért, mintha nem metró)e ás busán ballagtam vissza a padok közé, ahol észrevettem, hogy egy finom kis üv-egmüszer kint maradt. Fölkaptam és ujuió reménnyel siettem vissza a labor a tóriumba. Hirtelen nyitottam be az ajtón és látnom kellett, hogy a tanár nincs egyedül, sőt, igen bizalmas közelségben simogatja a vegytan tanárnőt, egy csúnya, elhízott, háromgyermekes családanyát. Nem éreztem semmi fájdalmat, csak az érzékeim mondták fel a szolgálatot annyira, hogy a műszer csörömpölve és ezer darabra törve hullott a padlóra. A tété-á-tétének persze bír téten vé geszakadt, a kövér nő k&sietett, nagy zavarban, a tanár pádig idegesen jött felém és gorombán a kezemre ütve, csúnyán lehordotí. Megmeredve hallgattam dühkitöréseit s nem tudtam mozdulni még aklcar sem, amikor rámkiáltott, hogy takarodjam. Úgy látszik, észrevette, hogy igazságtalanul volt brutálisan goromba és hogy megvigasztaljon, zsebéből cukrot halászott elő, azt a markomba nyomta és Litessékelt a laboratóriumiból, melynek ajtaját bezárta mögöttem. Tántorogva mentem pár lépést, aztán szó nélkül összeestem a folyosón. Napok múlva tértem magamhoz a szobámban, ahol aggódó arcok hajoltak föléin és festék minden mozdulatomat. Később megtudtam, hogy az orvos ideglázat állapított meg és még hetekig nyomtam az ágyat, amíg annyira jutottam, hogy — könyörőgésemre — szülőim hazavittek az intézetből. Körülbelül két évig szinte buskomor voltam, de azután sem tudtam soha elfelejteni az dsö nagy csalódásomat . . . fVégc következik.) Az első Bjoicérás ülés Budapest, december 18. (Budapesti szerkesztőségünk teiefonjelentése.) A nemzetgyűlésen ma kezdődtek meg a nyolc órás ülések. Érmek értelmében az elnökinek az ülést délelőtt tíz órakor kellett volna irreg- nyifeii, azonban a képviselők oly kisszámban jelentek meg, hogy az ülés megnyitását ki kellett tolni Szoitovszky Béla elnök néhány perccel tizenkettő előtt végre megnyithatta az ülést A napirend szerint következett a2 mdemnsíási vita további folytatása. Az első szónok. Láng János kormánypárti: Az az idő amikor az államférfiaknak a liberalizmus bizonyos patkját adott, már régen letűnt A liberalizmus ma már lejárta magát. A liberális sajtó már évekkel ezelőtt tönkretette a magyar ipart és a k rés ködeimet azáltal, hogy hiteiét tönkretette. A liberalizmus nem felel meg a magyar nép szellemének. Azután a polgári házasságot támadta, amely szerinte a házasság szentsége helyett egy liberális szerződést hozott létre. Tisza Istvánról azt mondják, hogy liberális volt. A liberális Amerikában kontra gzoiálják a bevándorlók számát, míg hoznánk annyi idegen vándorolhat be, amennyi cvsatk akar és itt vagyonokat gyftiihetttdta Követeli a kormánytól, hogy nyújtson be törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé, amely .szerint minden idegen bevándoroltat kiutasítanak az országból és vagyonuknak kétharmad részét nemzeti célokra foglalják te. Nem tűrhető — mondotta —, hogy a liberális korszak alatt alakult egyesületek még ma is működhessenek. Azután Ruppert Rezső szólalt föl: Mindenekelőtt azt fejtegeti, hogy az ellenzék kritikája jogosult. Az állam érdekeinek jelszavával azonban mteden ellenzéki megmozdulást destrukciónak neveznek. Mi azonban milliók Budapest, december 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A magyar íascista-táöor tegnap délelőtt tartotta alakuló-gyűlését a vármegyeház nagytermében. Az alakuló-gyűlésen mintegy öt-hatezer ember vett részt. Ezek különböző társadalmi állású egyének: egyetemi hallgatók, vasutasok, magántisztviselők voltak. A bejárat előtt az Ébredő Magyarok Egyesületének tagjai állottak, akik csupán olyanokat engedtek be, akik vagy az ÉME igazolványával igazolták magukat, vagy pedig névre ! szóló meghívóval rendelkeztek. A megjelentek legnagyobb része olaszos, csukott nyakú fekete ingben jött . el az alakuló^ közgyűlésre. Az elsők között volt Priedrich István nemzetgyűlés; képviselő, aki szintén fekete ingben jött el. Egymásután érkeztek meg * mozgalom vezetői: Pók Márton, ismert fascista vezér, Weiss Konrád és Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő. A gyűlést Csuly Jenő mmiszterl tanácsos nyitotta meg. Megcáfolta azt a híresztelést, hogy az alakuló gyűlésről a sajtót ki akarták rekesztenl. Hornyánszky Gyula, volt Friedrích- párti képviselő ismertette azt a célt, amelyért a fascistáknak küzdeniök kell: a keresztény erkölcs alapján a társadalmi rendnek biztosítása, a nemzeti vagyonnak és a művelődésnek védelme és fejlesztése. Az elmúlt idők szomorú tapasztalatokat nyújtottak. A forradalom keresztülgázolt e szerencsétlen hazán. És ez a forradalom egy idegen faj, a zsidó faj aknamunkájának volt az eredménye, amelynek uszító sajtóhadjáratát most sem tudja elnyomni az erélyes kéz. pedig ismét halljuk főicsendülni a forradalmi hangokat Tiszteljük a legitimizmust, becsüljük a szabadkirályválasztókat, de olyan kormánynak sohasem fogjuk odaadni támogató erőnket, amelyik ezeket a forradalmi és uszító hangokat nem meri megfojtani, hanem kolportázs jogok megvonásával akarja megszüntetni. A magyar fascisták türelemre intenek 'és türelmet gyakorolnak, de meg akarják . szüntetni a zsidók szupremáciáját. Nem kell megijedni az újabb vértől — mondotta —, mert a keresztény vér a megváltást hozza. Majd hitvallást tett a mozgalom meSetfc, amelyről mint forradalomról beszélnek. A fascizmus igenis forradalom, — folytatta. — Forradalma a nagy nemzeti egység- nek, amely körül a nemzetköziség kuvikjai huhognak. Azután fölolvasták a tábornak a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályait. Az egyesület neve; Magyar Fascista Hungarista Tábor. Célja az ismert fascista program. A tábor úgy a fővárosban, mint a vidéken szervezkedik. Hágádig Barna a fascizmus törekvéseit vázolta. Ostorozta a nemzetközi törekvéseket és ama reményének adott kifejezést, hogy & lerongyolt középosztály egybeforr a fascizmus eszméjével. Baranszky Gyula kormányfőtanácsos beszéde irtán Frledrich István szólalt föl, aki először a magyar törekvésekről és a trianoni békéről beszélt, majd a következőkét jelentette ki: — Nyújtson békejobbot a sanyargatott Németországnak, amely szenvedései közepette is nagy, hatalmas és méltó önmagához. (Éljenzés.) Én csak egyszerű közkatonája akarok lenni á fascista-tábornak, mert tapasztaltam, hogy nálunk az egyesületek működését a-z akadályozza meg, hogy mindenki vezér akar lenni. Azzal fejezem be beszédemet, hogy arra figyelmeztetlek titeket, hogy őrizkedjetek a politikusoktól (De-' rültség.), mert ezek csak addig tartják meg elveiket, amig be nem kerülnek a parlamentbe, de azután gondolkodásuk és elveik megváltoznak. Büszke vagyok arra, hogy a magyar fascizmus közkatonája lehetek. • Kis Menyhért és Dinnich Viktor felszólalása után megalakult a vezetőség. A védnöki, a díszeineki és elnöki tisztséget egyelőre nem töltik be. ügyvezető elnökké Jaczkovits Pál miniszteri tanácsost, országos főtitkárrá Erdössy Vilmos nagyvállalkozói, központi titkárrá Soltész Józsefet, főpénztárossá Sátori Kálmánt, ügyésszé pedig Hajfel Béla és Hamar Árpád ügyvédet választották meg. Megválasztották ezenfelül n harminctagu választmányt is. Jaczkovits Pál nyomban megtartotta elnöki székfoglalóját. Megköszönte a bizalmat és ígéretet tett hogy erre méltó is lesz. Majd arra hívta föl az egyesület tagjait, hogy az utcai rendzavarásoktól tartózkodjanak. Mussolini teljhatalmát kibővítették Róma, december 16. A minisztertanács kibővítette a közrend érdekében a , parlament által Mussolininak adott teljhatalmat A Popolo d'Italia szerint ez a fölhatalmazás szabad kezet ad Mussolininak, hogy a hamis hirek terjesztői és a közrend megzavaró! ellen eljárhasson. A Corriere della Sers tiltakozik a minisztertanács határozata ellen és igy Ír: Ne tirannizmust létesítsenek a fascisták, de erős államot. A Secollo is azt írja, hogy semmi szükség sincs arra, hogy Mussolini tiranntis legyen. 3