Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-17 / 143. szám
Köd szállt Prágára. (g.) Prága, december 16. Nehéz, a lélekig befurakodó köd oresz- Kedetí Prágára s a szürke fátyol ráterül min- J <*enre . . . mozgásra, életre, világosságra. A | ködöt nem lehet elkergetni, a köd megüli aj tolat is, amely a karácsony felé induló hét elébe ró glosszákat. Nem ujjong föl ez a toll és nem bir bet- lehemes örömet hirdetni. Nem csiilogtat fényes mondatokat, melyek a karácsoyni fák millió gyertyáiból 'merítenek fényességet, szürke és nehezen elviselhető érzésekben vájkál, hiszen köd van odakünn és köd van ott, ahonnan gondolatokat kap s ahová szállnak a gondolatok . . . SzüHírén és kevés örömmel nézünk a karácsony elé. Gond van bennünk s a gond le- szomoritó érzésein nem bir uralkodni a bibliai szépség ... a szeretet és békesség íöld- reszállása. Nem kishitűség és nem hitetlenség, nem fejet és bizakodást vesztett sötétlátás, de a világ és a mi nyomorúságunk elkergethet etlen érzete préseli ki belőlünk a hangulatnak ama kifejezését, hogy ezt az idei karácsonyt nem érdemelheti meg a vén és roskadozó Európa, mert mesterségesen megölte és kikergette lelkivilágából mindazt, ami lélek és tartalom van ebben a szóban karácsony: a szeretetet és békességet. Nőm érdemli meg ez á inegtjomioíf t öid- rész, hogy ünnepe legyen, hogy éjféli harangok csengjenek feléje, hogy a karácsony legszebb öröme, a családiasság melegsége áradjon reá s hogy a karácsonyi napok sztiz eszméi röpdössék körül a megrántott, békéiden lelkét. Nem érdemli meg, mert nem tud szeretni, nem tudja az embert lélekkel és szívvel biró lénynek tekintem, nem akarja és nem hozza közel magához a békességet, de a társadalmi és politikai mákonyoktól megrésze- gedetten éli agyon önmagát. És nem érdemied meg te sem, magyar kenyéren emberré nőtt társam, aki a kara-! csonyi igék szerint testvérem vagy, hogy a i szeretet és békesség kincsét csempéssze lel- j kedbe a közelgő szent este, mert ködös a lelked és olyan, mint a parlagon hagyott barázda, melybe hiába hull a csírázást kívánó mag. Nem vádollak és nem rovok föl hibákat neked, mert nem tudlak és nem akarlak bántani és mert tudom, hegy nem a te kedved és akaratod hozta reád és leikedre a fásultság és hitvesztés ködét, de a letöröttségnek érzete és a békétlenség sátánját fölidéző sorsnak keserű fordulása. Te hiába kongatnád a karácsonyi harangszót, hiába állítanád föl önmagadban az emberszeretet Betlehemiét, hiába gyújtanád föl a zöld fenyőfáid ágain a békesség örömének apró gyertyafényeit, mikor a prágai köd sötét felhővé változik mire odaér, ahol neked kel! élned és egyszer meghalnod s a felhőket sebes szél hordja össze viharos sötét: égtakaróvá és a sebes szél nyomán elalszik minden karácsonyi gyertyaláng. Nern téged bántalak és nem bántok senkit. Csak nézek a ködbe, amely szürke és nyomott, mint a kétségbeesés éjszakai fölsóhajtása, nézek az életbe, mely karácsonyra készül, cicomázza magát és hazugságokkal festi meg az ünnepet meg nem érdemlő élethangulatot és odaszáll a lelkem, ahol oit- hagyta a jobbik felét, ahol most az anyagi gondok ráncolják meg a homlokokat sahpl •a bu és szomorúság fekete .madarai rönködnek a magyar ég alatt. Tudom, hogy te. szlp- venszkói és ruszinszkói szomorú magyar vérem, tudnál ünnepelni. Le tudnád rázni azt a nehéz burkot, amelybe belekényszerite!ték a mindig jókedvű lelkedet, tudnál szeretni és a szeretedben békességben élni, ha az élet és a sors nem tiport volna vég:g rajtad. Tudom, hogy jó vagy, becsületes, nyílt kapu a szived és "hiszel abban, amit a karácsonyi igák prédikálnak neked és tüdőm, hogy a jó szived ma hideg köddel találkozik s a szived nyílt kapuján besüvit egy zord, idegen hegyekből fakadó szél. És ezért nem ujong föl az én toliam, mikor az ünnep hetét harangozza be, nem PlciHlpiífldl Mar ilfwlc ti — Egy lengyel festő a gyilkos. — A merénylet letartóztatták. tud szólamokat és frázisokat önteni eléd, | nem beszél a betlehemi öröm elé gyújtott tii-! zek fényességéről... itt, Prágában, sürü és lehangoló köd szállt le s ezt érzi a toll és ; ugy-e, te is érzed, magyar vérem? tatása ellen van. Poincaré nagyon jól tudja, hegy úgy a kamara és a szenátus, mint a közvélemény és a sajtó jórésze az elnök mellett foglal inkább állást és ezért érintette őt olyan kellemetlenül Millerand vasárnapi kirohanása. De Poincaré sokkal szivósabb, semhogy egykönnyen föladná a harcot. Nagyhangú nyilatkozatokat adott le, hogy neki szabad kezet biztosítottak a szövetségesek Londonban. A kisantant és Poincaré tervei A sajtó gúnyosan írja, hogy Poincaré szabad, de üres kézzel jött haza Londonból. Pedig Poincarénak ezt a kijelentését nem szabad olyan könnyen venni, ö tudja nagyon jók hogy helyzetét csak egy erős külpolitikai siker erősítheti meg. Á január másodiki párisi konferencia Varsó, december 16, Ma délelőtt a festőművészek szalonjának megnyitásánál Narutovicz köztársasági elnök .ellesi merényletet köve Vek el. Az elnök azonnal meghalt A merénylő Nieviadomsky Eügms festő, akit azonnal letartóztattak, Á lengyel miniszterelnökség j közli: Narutowicz köztársasági elnök meggyilkolása folytán az alkotmány törvény negyedik pontja érlelőiében az elnökséget a szejm' marsall]a B&lay vette át. A szejmmars&l összehívja a nemzetgyűlést az nj elnök megválasztása végett ..redmény jelensége esc' én egészen biztosan meg fogja szállni Essent és Bochumot még akkor is, ha :i szövetségesek ebbe nem egyeznek hete. Szí az akcióját óriási stílusban készíti elő. Mindenekelőtt a kisáníaní támogatását akarja megnyerni. Ezzel az akcióval van összsfüggésban Pouquet prágai követ és Mitteíhauser tábornok párisi útja Is. A kisan tanítói való jóvSszony fönntartása érdekében indítványt tett a kisan- tanfnak a brüsszeli konferenciára való meghívása érdekében. Hogy történt a gyilkosság? Három lövést adott le a merénylő. Varsó, december 16. Narutovicz meggyilkolás áró! a következőket jelentik: Ma délben tizenkét órakor, amikor Narutovicz elnök a Szejm épületébe ment, három lövés dördüli! el, amelyek halálosan megsebesítették. Narutovicz pár percnyi szenvedés után meghalt. A merénylő Nieviadomski ötvenéves festőművész, aki egyldöben a kultuszminisztérium hivatalnoka volt. Két évvel ezelőtt a városi vasúton szerencsétlenül járt és ettől az idötőil kezdve elmezavar jelei mutatkoztak rajta. A merénylőt letartóztatták. B’atay szejmmarsall a merénylet után azonnal Pii- suidszkyhoz ment. * Narutoviczot ez év dec. 9-én választották meg a lengyel köztársaság elnökévé. Azt megelőzőleg Lengyelország külügyminisztere volt. Most töltötte be ötvenhetedik életévét. Foglalkozására nézve mérnök volt, aki hosszú időn keresztül dolgozott Svájcban a viziutak építésénél. 1908-tól 1921-ig a zürichi politechnikum tanára volt. A lengyei politikai életben 1921-ben kezdett szerepelni, amikor Ponikovsky meghívta a kabinetbe közmunkaügyi miniszternek. Közeledés Oroszországhoz Oroszországgal szemben is barátságosabb hangokat hallat Poincaré már csak azért is, hegy egy német-orosz közeledést megakadályozzon. Az Oroszországgal való jó- viszony érdekében a török álláspont felé való közeledésre utasította a francia delegációt a kasaiméi konferencián. Herriot.moszkvai utjának is csak az volt a célja, hogy, ha kell, még elvföladás utján is, megakadályozzon egy német-orosz közeledést. Poincaré szeretné a lausatme! konferenciái január 15-ig kihúzni, amikor is a német moratórium lejár. A további magatartását azuián a német helyzet szabná meg. Ki lesz Poincaré utódja? Paris, december 15. A londoni konferencia eredménytelensége igen nehéz helyzetbe hozták az amúgy is nagyon labilis francia kormányt. Kitünően informált helyről a lappangó kormányválságról a következőket sikerült megtudnom: A válság okai tulajdonképpen nern anyujára kül-, mint inkább belpolitikai okokban keresendők. Poincaré már egy éve miniszterelnök — ami már magában véve is ritkaság a francia politikában — és még semmit sem valósított meg a támogató pártok belpolitikai programjából. Olyan javaslatok, mint a szociális munkásbiztosi tás, nyugdíj, közmunkák stb., már majdnem egy év óta hevernek, anélkül, hogy a Ház elé való terjesztésre rövid időn belül gondolnának. A mai kormány a jobb- ás középpártokra támaszkodik és az egyes pártokat meglehetősen nagy világnézeti különbség választja el egymástól. Poincaré elmulasztotta ezeket a pártokat egv plaítíormra hozni és igy természetes, hogy az egyes pártok önállóan organizállak magukat a közelgő 1924-es választásokra. A bloóue national már csak névlegesen van meg. EPsntéf Poincaré és Millerand kozott Ez a belpolitikai ellentét nemcsak a nemzeti blokk egyes partjai és sajtóorgánumai között van meg, hanem Poincaré és Millerand között isi A.z elnök és miniszterelnök közöli! ellentét Igen mélyreható és erősen személyes ! természetű. Míg Millerand kevés szavú és ’ a gyors cselekedetek embere, add g Poin- i cáréban erős adag tíemagógság vaui és bár j eréíyét elvitatni nem lehet, mégis ügyvéd-1 kedő és szőrszálhasogató ember. Miile- ralidban erős hajlandóság van a Németországgal való gazdasági megegyezésre és a jóvátétel! kérdésnek a lehetőség kereteibe • .való szorítására. Poincaré még ma is bűn- j tetöexpedicióra gondol, hogy Néme'orszá- j got a Versailles! szerződés szószerinti megtartására kötelezze. A két politikus közötti ellentét vasárnap robbant ki először, amikor is Millerand a Sorbonne-on tartott beszédében kikelt a parlament tétlensége ellen. A pártok ezt a kirohanást meglehetősen egykedvűen fogadták, mert mindenki tudja, hogy ez csak Poincarénak volt adresszálva. Millerand elkedvetlene- c! Lsének van még egy másik súlyos oka is. Millerand még miniszterelnök korában hangoztatta az alkotmány revízió szükségességét abban a irányban, hogy az elnök hatáskörét kibővítsék. Ennek a keresztülvitelében megakadályozta őt a közben történt elnökké- való megválasztása. Még az elnöki méltóságot is csak akkor fogadta el, mikor a pártok vezetői biztosították a reform keresztül viteléről. Ez azonban csak ígéret maradt úgy Levgues mint Briand alatt. Poincaré ped'g egész határozottan az alkotmány megváltoz: Poincaré még nem bukott meg és nem is nagyon valószínű, hogy könnyen és gyorsan megbuktatható. Utódját azonban máris emlegetik. Az egyik verzió szerint ez Taráién lenne. Tardieu még sokkal intranzigen- sebből követeli a versaiilesi szerződés végrehajtását. Ebben szabad kezet kíván és ennek ellenében a kisázsia kérdésben hajlandó Angliának teljes akciószabadságot adni. Sokkal több kilátása van azonban Loncheur- nek a hatalom elnyerésére. A kamarában erős párttá van. ö is a Németországgal való gazdasági megegyezés és a pénzbeli jóvátétel helyett inkább a természetbeni r-epa- ráció híve. Belpolitika; programját is szívesen veszik a pártok, kilátásait csak az csökkenti, hogy Millerand-nal nincs jó viszonyban. A francia kormányválság még nem aktit, de bizonyos, hogy a január hónap erős politikai változást fog hozni. E. 5. 33MBOO-T®*KSSSIHi Itoíííf ILI § UVfg!? Bet. 18-án (izeitek IÖÖ Gsek-szlovák koronáért: Zürichben 15.90 svájci írankot Budapesten mngyar koronát Berim&en 18952.-' ^éraet márkát Bécsien —sszirák koronát Prájra, vasárnap, 1922 temkrl?, É'W dW AtS Mmy A&P* /Ad'-' tí—’íw" Kiőflsetésí árak bel- éa külföldön: . jW f Wwl/m § Wfw" ' íi Tel" „Akim ttw—f 0 V iP jM & EK LA;" J*' fflf , ■:-$ Ív* W&ÁX ■» - Kladáhivatal: Trügra 1.. Llliova W ~ Sürgönyeim: Hírlap, Praha. a siloicaszitói és BaszlaszMi szMaeíl CllenzéKi Pórion poiítibal aapilapia Szlovemszkói szerkesztő: a reíelos szenceszío: TELLÉRY GYULA ^ Főszerkesztő: PETROGALLi OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. Pöincaré kilsd a hatalomért. Á Prágai Magyar Ülfdap párisi tudősitőjátói.
