Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-15 / 141. szám

4»

\5f%A(WMAGWtffiniBg

tam+ut**tk* ■■ • "íitt—i imrw—iin , ,r,CT«>r-.-J.Jwau-anaüt:^>tft .,^.^üg

Péntek, december 15.

„Az utóbbi időben arró' értesülünk, hogy' egyes dohány tőzsdék tuiiajdonosai vonakodnak attól, hogy a kormány által támogatott ellenzéki lapokat árusítsanak. Noha ezek a tőzsdetulajdonosok a kormány kegyének köszönhetik a jövedelmüket, mégis hangosan és tüntetőén az ellenzéki lapoknak csinálnak propagandát.

Elrendelem ezért, hogy az alárendelt k5ze- ™gek a szigorúan bizalmas rendeletet személyesén, nem pedig körlevél utján hajtsák végre és kényszerítsék a tőzsdeíulajdoncsokat arra, hogy különös gondot fordítsanak a kormány sajtójának terjesztésére.

A képviselőiház külügyi bizottsága mai illésének legfontosabb tárgya az Ausztria pénzügyi szanálását tartalmazó genfi jegyzőkönyvek ratifikálásáról szóló javaslat volt.

Holliíscher német szociáldemokrata képviselő tiltakozott az ellen, hogy a javaslatot Dérer Iván fogja előadni, mert nézete szerint 'Dürernek a távollevő Winter helyett az előadói tiszttel való megbízatása ellenkezik a tárgyalási renddel. Erre azután a tanácskozást e tárgyban felfüggesztették.

íirnsovszky Igor képviselő ezután azt a javaslatot adta elő. amely'- röHhatalmazza a kormányt, hogy az 1923. és 1924. években kötendő nemzetközi szerződéseket érvénybeléptesse. még mielőtt azok ratifikálása megtörtént volna. Ezt a javaslatot elfogadták és tíz percre felfüggesztették az ülést.

Szünet után a bizottság elnöke jelentette, hogy az Ausztria szanálásáról szóló javaslatot azért osztották ki Dé remek, mert Winternek, a korábbi előadónak narn lehetett azt kézbesíteni, mivel külföldön tartózkodik.

Dérer Iván előadó ismertette a három genfi jegyzőkönyvet és a javaslat elfogadását ajánlotta.

P a s t y i k nemzeti demokrata képviselő

Az ellenzéki sajtót pedig, mellőzzék, amiről Írásbeli biztosítékot kel! tőlük kérni.

Brachil s. k. miniszteri tanácsos, vezérpénzügyigazgató.

A tőzsdéket — mondja az interpelláció — Micsura kormánya adta, amely megbukott. Most Kaiky kormánya a virágkorát éli, de ennek is meg kell buknia a legrövidebb időn belül. A tőzsdék azonban megmaradtak és meg is kell maradniok, mert a közönség szükségleteinek és az államkincstárnak szolgálnak.

ellenben úgy nyilatkozott, hogy az ő pártja a javaslat ellen van, mert a kormány köteles- slége elsősorban az .hogy a belföldi gazdaság érdekeivel törődjön.

Ezzel a vita befejezőnött. A bizottság többsége a javaslatot elfogadta.

Majd egy pár határozati javaslatról, tanácskoztak. Elfogadták azt a rezcenciót, hogy a kormnáy gondoskodjék az Olaszországgal kötött tarifaszerződés kiegészítéséről. Három petíciót, amelyek a lavór imának Gseh-Sz lovak iánál való megmaradását követelik, a külügyminisztériumhoz tettek át.

K r e i b i c h kommunista képviselő abbeli nézetének adott kifejezést, hogy a terv az osztrák proletariátus elnyomására és a birrzsuázáa megvédeltmezésére irányul.

A német kérész tény szó ciialíst a F c y erre i 1 Vencel dr. és a nemzeti demokrata Kafka Brúnó bejelentették, hogy ők a javaslat mellett fognak szavazni, mert segítséget nyújt a kíizködő Ausztriának. A cseh keresztényszociális M y s 1 i v e c azt hangoztatta, hogy a tervezet az osztrák preffe- tariátus javára szolgál, Ausztria mai helyzete pedig az osztrák politikusok működésének következménye. Bejelentette, hogy pártja a javaslat mellett fog szavazni.

pártja mindaddig harcolni fog, mig a szlovák nép jogait biztosítva nem látja. A költségvetést nem fogadja el. A beszédei a kormányt-: támogató párt szenátorai nagy fölzúdulással fogadták. A néppárt zajosan ünnepelte a szónokot.

RiraÉE9BrinS!EMHHHnBBaBUHHH

Süléről moszkvai Siesiéie.

A béke nem teljesítette a csehek nemzeti kívánságait.

Prága, december 14.

A* harmadik inetrnacionálé negyedik kongresszusát, mint ismeretes, december 3-án rekesztették be négyheti szüntelen tárgyalás után. A kongresszus előkészítette a tizedik orosz tanácskongresszust, amely december 20-án fog kezdődni.

A kongresszuson Cseh-Szlovákiából részt vett Sraeral dr., a esteli-szlovákiai kommunista párt vezére is, aki ott föl is szólalt és nagy beszédében az alábbiakat mondotta:

— A cseh munkásságnak az az illúziója, hogy a béke meg fogja valósítani nemzeti kívánságait, immár szétfoszlott. A cseh-szlo- vák állam megalkotásánál a lakosságnak sem nemzeti, sem pedig gazdasági szükségleteit nem tartották szem előtt, hanem csak az idegen imperializmus katonai érdekeit. Azok a férfiak, akik a Versailles! szerződést csinálták, az idegen nemzetiségek nagy területeit a cseh-szlovák államba szándékosan kebelezték be, hogy ezt az államot a divide et impera jól bevált módszere szerint mindenkor függő helyzetben tarthassák. A Versailles! szerződés az oka annak, hogy a csehszlovák köztársaság iparának egy nagy része szünetel. A Versailles! szerződés a lakosság valamennyi rétegének érdekeit figyelmen kívül hagyja. A francia befolyás egy klikkre támaszkodik, amely mindinkább elveszíti kapcsolatát a lakossággal. Ezáltal a kormány a Németország, Ausztria és Oroszország ellen való harcinak eszközévé válik. A béke- szerződés a csehek nemzeti kívánságait nem teljesiíette és az ország legnagyobb szerencsétlenségévé vált. Csak a versaillesi szerződés romjain lehet újból rendezni az európai népek viszonyait.

A szakszervezetek világbékekongressziísa. ■ •

Hága, december 13. (Wolfí.) A nemétközi szakszervezeti szövetség' elnöke, lliomasi' azzii: a közléssel nyitotta meg a délelőtti ülést, hogy a kongresszus holnap meg fogja alakítani a bizottságokat, amelyek a beterjesztett határozati javaslatokról fognak tanácskozni. Külön bizottság vitatja meg a németországi helyzetet. Ötlet tanár (Belgium) határozati javaslata a tudomány képviselőinek a pacifizmus megvitatására való befolyását szorgalmazza. Bondfield kisasszony (Anglia) a nőknek a békemozgalmakba való bekapcsolását sürgeti, miért ők már a kisgyermekek nevelésénél döntő befolyással bírnak. Poisson (Franciaország) a nemzeti szövetkezeti szövetségek képviselője, a szövetkezetek eddigi béke- munkálatairól számolt be és egy reorganizált népszövetségért szállt síkra. Rotstein (Oroszország) kijelentette, hogy a háborús mentalitás, mely még mindig uralkodik Európában, kiviláglik a Németországgal szemben támasztott követelésekből és a munkások nemzetközi egységfrontját • sürgeti. Szerinte bé kell szüntetni a burzsoáziával való együttműködést. Abramovics az oroszországi szociabsta munkáspárt küFö’dii képviselője, élesen állást foglal Radokkel szemben és azt mondja, hogy a bolsevikiek előterjesztései nem őszinték, ők a munkások egységfrontját csak belülről akarják szétrobbantani. Grumbach (Franciaország) a francia szociáldemokrata-pártok nevében ugyancsak a bolsevikiek ellen beszélt.

A délutáni illésben Stöcker flelene dr. asz- szeny a nőmet bákekartel nevében határozati javaslatot terjeszt elő, mely szerint valamely kormány mozgósítási parancsa esetén proklamálni kell az általános sztrájkot és addig folytatná amig az illető kormány vissza nem vonja a mozgósítási parancsot. Wibaut holland szociáldemokrata a háború főokát a nyersanyagok birtoklásáért való harcban látja. Nemzetközi bizottságot javasol, amely a nyersanyagok termelését és elosztását a különböző nemzetek között ellenőrizné.

Ismét Pasics a dezignált mí íriszt eredők.

Be’grád, december 13. A király ismételten arra kérte Pasicsot, hogy folytassa a tárgyalásokat egy a radikális és demokrata pártra támaszkodó kormány alakítására, mert a parlament feloszlatására nem alkalmas az időpont.

Cuno kormányát kukás fenyegeti ?

Berlin, december 14. (Boriim szerkesztőségünk telefon jelentése.) A jövedelmi adótörvény módosítása kérdésében a polgári és szociáldemokrata pártok között éles elelntét támadt a birodalmi gyűlésen. Nem lehetetlen, hogy az ellentétek annyira elmérgesednek, hogy a kormány helyzete tarthatatlanná válik.

Í8IBll9BliaRRMSIBIBlliailBIHRlUHIIMIMllRIIIHRMHIEHIinilB!RIRIB

H szenátus gazdasági vitája.

Viharos ülés. Rendreutasítás.

Pr ága, december 14. j

A szenátus tegnap este rövidesen befejezte a költségvetés pénzügyi részének tárgyalását és ma áttért a gazdasági csoport tárgyalására.

A vita első szónoka Bárt német szociáldemokrata volt, aki különösen a hadsereg óriási költségei ellen kelt ki. Követelte, hogy az erdők államosításánál a régi alkalmazottak igényeit szem előtt tartsák.

M a 1 i v e c nemzeti demokrata szenátor a mai gazdasági válság okát jóképpen abban látja, hogy a háború utáni konjunktúra ideién az emberek nem takarékoskodtak, hanem máról holnapra éltek.

Spies német agrárius kijelentette, hogy az állam egészséges mezőgazdaságának fejlődéséhez hiányzik az alap. Lehetetlennek tartja, hogy ilyen állapotok és ilyen magas adók mellett produktív munkát végezhessenek a gazdák. A vagyonié adás és vagyon- dézsmaadók előírásai megokolatlanok. Követelte a vagyondézsma teljes eltörlését. A vagyonié ad ásnak — mondotta — a mai valuta mellett csakis százezer koronánál szabadna kezdődnie. Tiltakozik az ellen, hogy a vámvédelem egyoldalú és csak az ipart védi. Követelte a vámvédelemnek a mező- gazdaságra való kiterjesztését is. A javaslatot nem fogadta el.

Petrik cseh szociáldemokrata kifogásolta a földreformot és kijelentette, hogy a földbiríokhivatal által szétosztásra kerülő földek olyan sokba kerülnek, hogy a nép azt nem tudja megfizetni. A javaslatot elfogadja.

Luksch német agrárius a ma uralkodó alapotokban a mezőgazdaság teljes pusztulását látja. A súlyos gazdasági válság dacára nagyobbak az adók, mint tavaly voltak. A költségvetésben nem lát egy fillért sem felvéve a hadik öles önök visszafizetésére. Követeli a mezőgazdasági vámvédelmet Azután a kisebbségek iskolai és nyelvi elnyomását teszi szóvá. Idézi Stransky beszédét, amelyet az osztrák parlamentben mondott: Ha az állam érdeke nem azonos & lakosság érdekével, akkor az állam nem adhat fönn. Ebben a köztársaságban csak akkor lehet szó konszolidációról, ha megszűnik a kónyszerállam jellege s a kisebbségeknek egyetlen kérésüket teljesítik s ez a kérés: az igazság. Amig ezt meg nem adják, addig nem lesz béke. de a kisebsé*' harcot vesz fel és ebben a harcban az fog győzni, akinek az oldalán az igazság van. A költségvetési nem fogadja el.

Sábát cseh néppárti után Hecker német szociáldemokrata beszéd. Kijelentette, hogy a költségvetésben a munkásság elnyomását

látja. Rátért arra, hogy itt a viszonyok egy- ál'alában nem konszolidáltak. Erre példa az, hogy Ruszinszkóban, melynek hatszázezer lakosa van, nincs iparfel,ügydősége- és így hatszázezer lakosnak Kassára kei -mennie, ha az ipariéi ügyel ősé gén dolga van. Kevesli azt az összeget, amit a költségvetés munkanélküli segélyre irányoz elő, mert abból nem lehet minden munkanélkülinek segélyt adni. Kérdi, hogy miért késik a szociális biztosítási törvényjavaslat benyújtása. Ma az a helyzet, hogy egy hatvan éves megrokkant munkás nemcsak, hogy aggkori segélyt nem kap, de még munkanélküli segélyt sem adnak neki. Ezután tiltakozott a kisebbségi nemzetek elnyomása ellen. A javaslatot nem fogadja el.

Durcsanszky (szlovák néppárti) kijelen- I tette, hogy téves az a vélemény, mintha a néppárt a köztársaság ellen volna. Ök csak ■a kormány cselekedetei ellen foglalnak állást s ezt mindaddig megteszik, amíg a kormány Szlovenszkóval a mai politikájának megfelelően bánik. Adja meg a kormány Szlovenszkó autonómiáját és a polgárok szabadságát! A kormány azonban ezt nem teszi, hanem elnyomja a szlávokat. Elnyom mindent. A párt harcolni fog Szlovenszkó autonómiájáért. Beszél arról, hogy a kormány pénzügyi politikája eredményezte azt, hogy Szlovenszkó- ban üresek a boltok, tönkrementek a kisiparosok és tönkreteszik a földműveseket is. Amig Sziovenszkóban koplalnak és éheznek az emberek, amig mindenkin a kétségbeesés vesz erőt, addig a Hradzsinban vígan táncolnak az emberek. Ilyen állapotok és Üy-en erkölcs sohasem volt Szlovenszkón. (Ennél a mondatnál Ackermann cseh-szlovák szociáldemokrata közbeszólt és azt mondotta, hogy Sziovenszkóban azelőtt is ilyenek voltok az állapotok. A néppárti képviselők fölzúdulással fogadták e kijelentést és Valló szenátor ezt kiáltotta Ackermann felé: Hazudik! Az elnök ezért Vallót rendreutasitcíta.)

Durcsanszky tovább folytatta beszédét. A szlovák nép nem nézi szimpátiával a kormánynak azt a drága sakk játékát, amelyet | évente hadgyakorlatok formájában rendez, j Kifogásolja, hogy a csendőrség 67 millió koronát emészt föl s hogy ma négy esendő generális van, holott régen elég volt egy is. (Ackermann közbeszól: Ennek ti vagytok az okai, mert a köztársaság ellen dolgoztok. Kovalik: M.i nem dolgozunk a köztársaság

ellen, de élni akarunk Sziovenszkóban és követeljük jogainkat.) Ma baj van, ott a katonaság. minek a csendőrség. A szlovák nép dolgozni akar, miért adnak koldusbotot l egészséges emberek kezébe. Ne alamizsna- • szerű munkanélküli segélyt, de munka,alkal- t inat adjanak. Beszédét azzal fejezte be, hogy

A éenil |€^®z®Síinp€K a károgói Mzotlság eifftt.

Itt is baj volt az előadóval. — A cseh nemzeti demokraták a javaslat ellen szavaznak.

.Montié.

Berlin, december 13.

(Saját levelezőnktől.) Klante . . ., kérdi a kiváncsi olvasó, ezt a nevet még sohasem hallottam. Valóban nem. Klante egy senki, egy semmi, Mégis egy negyedév alatt több mint harmincezer ember bízta reá összegyűjtött kis pénzecskéjét, összesen több, mint száznyolcvan milliót. Még pedig másfél esztendő előtt, amikor kétszáz millió nagyon sok pénz volt. Nincs bankház a világon, a mely ily rövid idő alatt ily fényes eredményt ért volna el. Klante nagyobb hatalom volt, a Deutsche Bariknál, több pénzzel dobálód- zott, mint egy amerikai nábob, harmincezer ember szive dobbant nagyot nevének hallatára. Persze mindez csak volt, az álmok és ábrándok manapság hamar szétfősz’,anak. Kfantéról ma mát tudják, hogy csak korának fia. volt, aki nagyszerűen ki tudta használni a rövidlátók, a pénzhajhászók, a hiszékenyek — ostobaságát. Most pedig a berlini törvényszék előtt áll, hegy elvegye méltó büntetését, mert becsapott haembicezer embert és elköltött és elpocsékolt pár rövid hónap alatt a mások vagyonából vagy kétszáz milliót. Hát van ilyen bűnre méltó büntetés .. .?

■ KI au te múltja kö dbe van burkolva. Kétségtelen azok közé tartozott, akik nem szeretnek dolgozni. Ha pénze volt eljátszotta kártyán, vagy lóversenyei. Ott kezdett ábrándozni a nagy Lehetelenségről, nyerni egyre nyerni, milliókat nyerni és azután úgy élni, mint a milliomosok a ponyvaregényekben szokta. Elegáns villáiban álni, fényes gépkocsin járni, átrooogiii Európán versenytérről, verseyíérre luxusvonaíokon és közben szerepelni mint versenyistálló tulajdonos mint kezdő művésznők oőkezü pártolója, mint az éjjeli élet egyik hőse és így tovább a jóból a végtelenségig, a sírig. És mert Klanténak szerencsés szimatja volt, egyszerre elkezdett nyerni^ ha kicsiben is és hinni kezdett ábrándjaiban. Egy-kettőre megalrikitotít ötszáz máríkáoska összeggel egy betéti verseny társaságot, Klante vblt az igazgató, ő nem fogadott és ha nyert, rögtön szét is osztotta hívei között a nyereséget. A dolognak híre ment, az oifcsó helyeken Klante már úgy járt kelt, mint égy ismert valaki, kezdtek tolcgni kör ülőke és nagy gyorsain a betéti társaságból hatalmas vállalat lett, százan, meg százan jöttek és Klantera bízták a pénzüket Klantenak megdagadt a bugyeiéárisa. Látta, hogy milyen könnyen megy a dolog. Elhatározta, hogy nagyban és egy uj táraság got alapit, most már nem ötszáz, hanem ötezer márka alaptőkével. Nagyszerű dolgokéit ígért Kla.níe- koncernje. Ő, hirdette, az egész emberiségért játszik. Minden pénzt visszafizet bőséges kamattal. Minden héten leszámol betevőivel. Tessék csak megpróbálni bármily kis összeggel, az eredmény több mint meglepő lesz. És valóban az is volt. A versenyeken osódákat meséltek Kiálltáról. Ezer márka hetenként három-négyszáz márkát kamatozott, aiki pénzéért jelentkezett, rögtön vissza is kapta, ha akarta, szóval a Klante név egyre jobb hangzású lett és aki a versenytérén látszott, sietett Kláriénál is szerencsét próbálni.

A két kis szobácska, ahol Klanteék verseny-bankházukat megnyitották, egyszerre szűknek bizoynuít. Naponta több ezer hivő jött és még több ezer küldte be kis pénzét a postán. Klante tehát gondolt merészet és nagyot, egyik külvárosban megvett bankháza céljaira egy egész — kávéházat. A földszinten a vendégek, azaz a Klante-bank betevői tovább is itták kávéjukat és szőtték ábrándjaikat a milliókról, amiket a nagy mester a versenytéren összenyer, fenn, a volt biíli- árdszobában pedig egy sereg hivatalnok, aki a múltban még sohasem foglalkozott a ban- károskodás nemes mesterségével, iparkodott az egyre gyarapodó milliókat, úgy ahogyan, elkönyvelni. Nagy rend nem volt, de nem is lehetett. Klante környezete részben szűkeim családjából, részben néhány fanatikus hívéből került ki, akiknek csak egy vágyuk volt, nemes főnökükkel együtt, minél több pénzt ere*smi. Még tanult könyvelő sem volt 'közöttük. De ez mellékes is volt, mert az aranyáradat szinte kiapadhatatlan volt, már egy sereg ügynök is szaladgált az egész birodalomban, Klante sikereit hirdetve és a versenytereken ingyen osztogatták Klante újságjait, hisz most mindemre telt az elboíou- ditottak pénzéből.

Valóban mindenre telt. Klante nem tudta-. hogy mit csináljon a sok pénzzel. Annyit nem játszhatott, de nem is nyerhetett, hogy a milliókat kamatoztathatta volna. Bn tikok - j bán nem helyezhette el, ki sem vállalkozott rövid időre ilf óriási összegeket elfogadni és lakár a törvényes magasságig is kamatoz-