Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-13 / 139. szám

A közigazgatási reform.

(p.) Besztercebánya, december 12.

A sok halogatás és kapkodás után a dolog kezd komolyan fejlődni. A forradalmi nemzetgyűlés által életének utolsó, lázas napjaiban hirtelen meghozott közigazgatási reformot csakugyan végrehajtják. Nem kívánunk a reform megszületésének sajátos körülményeire visszatérni. Csak két tényt kívánunk leszögezni. A reform meghozatala előtt Sziovenszkó népét nem kérdezték meg. Azóta három esztendő telt el, de ezt a mulasztást nem pótolták. Sem a reform lényege, sem a végreliajtás módozatai és ideje kérdéseiben nem adtak módot a népnek véleményének kifejezésére. Pedig ennek egyszerű módja lett volna. El kellett volna rendelni a községi és a megyei választásokat. A választások utján megalakult képviselőtestületek és törvényhatósági bizottságok utat és irányt jelöltek volna. A kormányzati rendszernek soha le nem mosható szégyene marad, hogy nem volt meg a bátorsága ezeket a választásokat megejtetni és megvolt a vakmerősége, hogy ennek dacára magát és rendszerét demokratikusnak hirdesse.

A reform végrehajtásánál a komoly előkészületek igen stílszerűek voltaik. Az előkészületi tevékenység kezdetét vette azzal, hogy a régi közjegyzőket tömegesen elbocsátották, vagy azzal a humoros indokolás sal, hogy a szlovák nyelvvizsgát sikeresen kiállott közjegyző nem, vagy nem eléggé bírja az állam hivatalos nyelvét, áthelyezték egy tiszta magyar vidék közjegyzőségéből egy tiszta szlovák vidék közjegyzőségére. A re- forrmrmmka folytatása az volt, hogy magas trónusaikon ülő zsupánokat kineveztek közjegyzőknek. így a kiváló Foltom ami, aki még nemrég a cseh szoko listák talpához ragadt sárban kereste a mi fejünkből hiányzó kultúrát, ezentúl a galántai magyarok váltóit fogja óva tolni. Több társa és politikai ambícióikban kielégülést nem talált közéleti kiválóságok ugyancsak a közjegyzői irodákban és a felemelt közjegyzői tarifákban találnak vigasztalást az elmúlt dicsőségért.

A személykérdéseknek ekként való szerencsés elintézése után kezdetüket vették a tárgyilagos intézkedések. Megjelent a rendelet, amely Pozsonyt és Kassát rendezett tanácsú városoknak tette meg, a többi várost pedig falvaknak deklarálta. Sőt egy demokratikus lépésre ragadtatták el magukat, elrendelték az uj községekben az elöljáróságok megválasztását. Persze ezek a választások is a saját lúgosán cseh-szlovák demokrácia jegyében folynak le. A kinevezett vyborok választanak, sőt ahol a kinevezett vybor sem nyújt elég megnyugtatást, ott nagyobb biztonság kedvéért a régi kinevezett vybort felcserélik egy uj kinevezett vyborral. Eme demokráciának mindig emlékezetes aktusa marad az Érsekujvárott sikeresen keresztülvitt operáció.

A városokat követik a járások. A nyilvánosság még nem tud semmit, mert hiszen az itteni demokrácia megköveteli a titokzatosságot és szereti a meglepetéseket s legegyszerűbb az érdekelt népet egyszerre befejezett, kész tények elé állítani. De azért mégis sejtheti mindenki és e sejtelmeket egyes kiszivárgó hitek megerősítik, hogy a járásokat is összevisszadobáliják, eddigi járási székhelyek megszűnnek a közeljövőben azoknak lenni, uj járási székhelyek támadnak, megszűnnek egyes járások, többeket összevonnak. FeláMtják a nagy zsupákat és úgy ígérik, hogy mindez január 1-re meg is lesz.

Január 1-től máT csak napok választanak sl és miután ilyen reform végrehajtásához nem elég egy pár személykinevezés, rendes ésszel alig fogható meg, hogy milyen bűvész- tehetséggel akarják e néhány nap alatt ezt a nagy változást elővarázsolni? Különösen ha valóra válnak azok a híresztelések, hogy az

összes tisztviselői karokat kicserélik, mert nemcsak uj intézményeket hanem uj embereket is akarnak. Talán a karácsonyi ünnepeket kívánják ez idén úgy megünnepelni, hogy

akikor a vonatokait a költözködő tisztviselők tömnék meg?

A kapkodást és zűrzavart, amit a reformnak oktalan és céltalan hajszolása idézett elő, takargathatják azzal ideig-óráig, hogy titkolóznak és terveiket nem hozzák nyiJjvá- nosságra. Annyi azonban kétségtelen, hogy január 1-re ezt a reformot megvalósítani nem tudják és az uj közigazgatási gépezet nem fog tudni működni. Egyszerűen emelkedni fog a zavar és még nagyobb lesz a közigazgatási felfordulás.

A reform, amelyet most akarnak keresztülvinni, nem egyszerű változás vagy újítás, ez egész Sziovenszkó politikai, kulturális és gazdasági organizmusának elevenébe hatol. Nagy reformokat, ha azok tényleg a< közállapotok fejlődése által előállott nagy és komoly érdekek kielégítésére szolgáinak, az idők változásával előállott visszásságokat akarnak megszüntetni és pártatlanul objektív közigazgatási érdekek szolgálatában állanak, végrehajtani még ilyen előfeltételek mellett sem tehet bármikor. Nagy reformok mindig rázkód- tatásókkal járnak. A rázkódtatások nyomában keletkező káTok csak úgy mérsékelhetők és ellen súly ozhatók, ha a reformot feladatuknak magaslatán áBó emberek, honfitársaik közül ■o, legkiválóbbak kapnak megbízást a végrehajtás irányítására. Feladatuknak ilyen e-mbe- j rek is csak úgy tudnak eleget tenni, ha a politikai és gazdasági helyzet nem beteg. Egyszóval nagy reformok nagy áldozatok nélkül csak konszolidált időben valósíthatók meg. ! Különben a reform a forradalmi átalakulások jellegével és hatásával bír. Végül .ha közigazgatási reformot akarnak keresztülvinni, ez a reform a közérdeket csak akikor mozdítja elő, ha pártatlanul közigazgatási érdekeiket szolgál és nem politikai sikereiket akar elérni.

Ezen előfeltételek egyike sem forog fenn. A közigazgatási reform rossz. Rossz intézkedéseiben, rossz céljaiban. Nem egyszerüsáti, hanem bonyolultabbá teszi a közigazgatást Ahelyett hogy az állaimnak és a hatóságoknál igazságot kereső egyeseknek megtakarítást idézne elő a reform, az állami terhek eme'kedését jelenti és a közönség drágábban tudja majd igénybevermá és igazságát megtalálni a hatóságoknál. Feliforgaja — és ezzel jogbizonytalanságot idéz elő — az egész eddigi közigazgatási szervezetet, amely a nép húsába és vérébe ment át. A reform politikai célokat szolgál. A kormányzati politika érdiekében változtatni akarja a nemzetiségeknek a hatalomra való befolyását.

Az uj közigazgatási szervezet vezetői i közül eddig csak a hat tündöklő csillagnak, a j nagy zsupák immár kinevezett zsupánjainak j a neve ismeretes. Amit az ő eddigi közéleti \ szereplésükről tudunk, közigazgatási képzettségeikről, politikai „pártatlanságukrór, nem flyujtja a legkisebb megnyugtatást sem. Megnyugtatást csak a kormány talált személyük kiválasztásánál, mert az kétségtelen, hogy ezek a kormány politikai terveit hlyen és odaadással fogják szolgálni.

A másik két előfeltételről nem kell beszélni. A reform végrehajtásánál a kormány elég őszinte ahhoz, hogy nem is állítja, hogy pártatlan akarna lenni. Sem a személyek kiválasztásánál, sem egyéb intézkedéseinek megtételénél nem takargatja, hogy a reform végrehajtása meggyengült hatalmi pozíciójának megerősítése érdekében szükséges.

A gazdasági válságnak növekedő méreteiről hivatalos adatok, hivatalos nyilatkozatok beszélnek. Ennek következményeit elképzelni nem nehéz. És hogy teljes legyem a kép, most vetik ki a vagyondézsmát és értékemelkedési adót, megállapítanak mesébe menő összegeket olyan vagyonok után, amelyek a vatlomásii határidő óta létező folytonos gazdasági válságokban már rég széitmáilottak, elpusztultak.

Megkísérelni olyan alkotásoknak keresztülvitelét, amelyeknek keresztülvitele lehetetlenség, tenni intézkedéseket, amelyeket végrehajtani képtelenség — minden lehet, csak nem okos politika.

„Békés atmoszférában44 robbant szét a iondoni konferencia.

Prága, december 12.

A londoni konferenciáról irt tegnapi vezércikkünkben ezt mondottuk: „Sok mindenre el kell lennünk készülve. London meglepetéseket hozhat az európai politikai közvélemény számára. A konferencia eredménye min'denesetre kétséges." A meglepetés ma reggelre bekövetkezett. A londoni konferenciáit elnapolták. Az elnapolás oka, hogy a szövetséges m in is ztc re? n ök ök nem tudtak az egyes kérdésekben megegyezni s igy akként határoztak, hogy január másodikén ismét összejönnek Pár is bán s igyekeznek az 1923. évi első fizetési terminusig, január 15-ig, a jóvátétel! kérdést rendezni. Mindössze egy pontban találkozott a miniszterelnökök álláspontja s ez a német javaslatok elutasítása volt Londoni hírek szerint a konferencia sikertelenségének oka Bonar Law viselkedése, aki nem volt hajlandó a Poíncaré által követelt rendszabály okhoz hozzájárulni. Az angol kormány nem azonosította magát Poin- caré fölfogásával s mert az antant fölbomlása másképpen .megakadályozható nőm volt, akként határoztak, hogy majd legközelebb fognak határozni.

A német kormány javaslatai, amelyeket a szövetséiges mtn.isztereínökök elutasítottak, a birodalmi kancellárnak Bonar Lawhoz intézett levelével jutottak el Londonba. Ebben a levélben a német kormány kijelenti, hogy elhatározott szándéka egész munkát végezni és a jóvátétel! kérdés végleges megoldását elősegíteni. Hivatkozik Gumó arra., hogy a német kormánynak szándékában áll a márka stabilizálását saját segédforrásaíval keresztülvinni s hogy reméli ebihez az akcióhoz a külföldi teke segítségét is. Az akció érdekében szükséges, hogy a német szolgáltatások akként szabályozhassanak, hogy azok tényleg keresztülvihetök legyenek. Ezenkívül Németországnak a kereskedelmi összeköttetések terén teljes egyenjogúságot kell biztosítani. A jóvátételekre nézve Cuno azt a javaslatot teszi, hogy a következő években esedékes fizetéseket. Németország a külföldön fölveendő aranyk öles ön bői teljesíthesse. Á belföldön a belföldi kölcsön sikere érdekében a kormány messzemenő adókedvezményeket és a tőke- kiözöinilés eseteire nézve amnesztiát szándékszik kilátásba helyezni, hogy ezáltal a külföldre kiőzön lőtt tőikét visszahozza Németországba. és a jóvátételt kölcsön számára biztosíthassa. Kijelenti Cuno, hogy hajlandó a praktikus kereszti!'vitel érdekében a szövetségesekkel közvetlen tárgyal ásókat kezdeni. Fzután ismertette a belföldi kölcsön jegyzési föltételéit. Mindezeket a javaslatokat a londoni konferencia balomra döntötte.

Mai jefteutéseink:

A konferencia sovány eredményei.

London, december 12. (Havas.) A Havas-ügynökség külön tudósítója kiemeli, hogy a londoni tanácskozás legfőbb eredménye, hogy a négy miniszterelnök egyértelmiileg elismeri a jóvátétel! kérdésnek és a szövetségközi adósságok kérdésének szoros ösz- szefüggését. Bonar Law kijelentette, hogy kész megfontolás tárgyává tenni az európai passzívák likvidálására vonatkozó lehetőségeket és módozatokat anélkül, hogy Amerika hozzájárulását megvárná.

Mussolini követelte Ausztria, Magyarország és Németország kárpótlási összegeinek változatlan föntaríását, mert azek az összegek Olaszországot illetik.

Poíncaré kijelentette, hogy' Franciaország hajlandó adósságait Angliának akként megfizetni, hogy Anglia a C kötelezvényekből elfogadná a Franciaországra eső részt. Az angol kormány január 2-ig hivatalosan kérdésit fog intézni az amerikai kormányhoz, arra nézve, hogy milyen álláspontot foglal el Amerika a szövetségközi adósságok ügyében. Bonar Law tegnap este a szövetségesek nevében közölte Bergmann dr.-al, a német kormány képviselőjével, hogy a szövetségesek a német jegyzéket elutasították.

A kisantant tiltakozik és duzzog.

London, december 11. (Havas.) \ kSsanlant államainak Londonban lévő meghatalmazott miniszterei a londoni küiügynrniszterSumnál tiltakozást jelentettek be a londoni tanácskozásból való kizáratásnk miatt és kijelentették, hogy kormányaik ama határozatokat, amelyek a kls- aníanl állama’nak érdekelt érintik, mint például a német adósságok leszáilitása, vagy a Spaaban megállapított százalékos arány megváltoztatása, nem fogjak oiísmorRt.'

*

A kisálltán* tiltakozik a nagy antantnál. A iás- ■autant Benes álmai. szerint már olyan kontinentális hatalmat jelent, hogy az ő megkérdezése nélkül nem merészelhetnek tanácskozást folytatni egymással az ániánt miniszterelnökei. A fenti jelentés világos és nyílt bizonysága annak a szereplési vágynak és hiúságnak, amely elsősorban jellemzi Benes miniszterelnököt. Bántja a hiúságát és a szereplési vágyát, hogy napokon .keresztül négy miniszterelnök nevét hallja a világ hangoztatni s a forgalomban lévő nevek között az övié nem szerepel. De ettől eltekintve jelentős politikai tényként kell megállapítanunk azt, hogy a kisantant és a nagyantant harmóniája már régen nem található föl az európai politika káoszában s hogy lassan, de biztosan megérlelődik az a helyzet, hogy a kisantant és a nagy* antant utjai és érdekel teljesen kettéválnak.

Mussolini nem egyezik bele a Ruhrvidék megszállásába,

London, december 12. Mussolini a Havasügynökség tudósítója előtt kijelentette, hogy * konferencia elnapolásának időpontját túlságosam messzefekvönek tartja. A maga részéről azt kívánta volna, hogyha a tárgyalások ismét felvétettek volna. Január 5-ike előtt — mondotta — feltétlenül határoznunk kell. Végül kijelentette, hogy a Ruhrv'dék megszállására vonatkozóan Franciaország és Olaszország nézetei kettéválnak s azt mondotta hogy ő nem akar területeket zálogként kézben tartani.

Pomcaré feltartja cselekvési szabadságát.

London, december 12. Angol politikai körökben nem tagadják, hogy a konferencia sikertelenségét ama kérdések okozták, melyek a Rubrvidék problémája körül felmerültek. Habár elismerik a konferencia sikertelenségét. mégis hangsúlyozzák azt, hogy a konferencia „békés atmoszférában" folyt le. Egy Havas-jelentés szerint Poíncaré kijelentette, hogy a német jegyzék elutasítása bizonyítéka annak, hogy az antant egységes

mm áll a korona?

Dec. 12-én fizettek 100 cseh-szlovák koronáén:

Zürichben 16.70 svájci frankot

Budapesten 7400.— magyar koronát

Berlinben 26134.— német márkát

Bécsben —.— osztrák koronát

gjf *7^L k évfolyam. 139. szám.

f 1Í jÉ£ Prága, szerda, 1922 december 13.

, JAmtiY/üüFiRTAP mm

wBí^ NIÍV — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. —

\ szlovtnszkói és Ruszlnszkdi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja

Szlovenszkói szerkesztő: * Felelős szerkesztő:

TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.

i i .....■■■■ — mi mii.------- ----------------------- i .....................................................- ...........nm i ~ fwirininm tr,~