Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-08 / 136. szám
Péntek, december 8. — Nem likvidál az Osz.rák—Magyar bank? Bécsi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Értesülésünk szerint az Osztrák-Magyar Bank nem fog likvidálni, amint azt tervezték, hanem legközelebbi közgyűlésén közönséges pénzintézetté alakul át és mint ilyen fogja folytatni működését úgy Ausztriában, mint Magyarországon. Bankjegykibocsátás- sla természetesen nem fog foglalkzoni, hanem jelzálogintézetté lesz és mint a múltban aranyra szóló jelyáiiogk ötvényeket fog kibocsátani (A hirt eben ay alakjában csak fen- tartással regisztrálhatjuk, mert az Osztrák- Magyar Bank felszámolását a trianoni békeszerződés keíejezetten előírja. A szerk.) — Nincsenek megelégedve a valutadiktátorral. BelgTádból jelentik: A „Vreme“ megállapítja, hogy Plavsics Dusán az uj pénzügyi államtitkár a hozzáfűzött remények ellenére csak ott folytatja, ahol elődei abbahagyták. Az egyedüli uj dolog intézkedései között a csehszlovák—jugoszláv közös akció, amely azonban még messze van a megvalósulástól. A többi eszközök igénybevételével Plavsics elődeinek is voltak pillanatnyi sikerei, rövid időre megjavították a dinár árfolyamát, de nagyon drága áron és a közgazdaság kárára. A stabilizáció csak szemfényvesztés, mert egyre ingadozik az árfolyam, amelyen a dinárt stabilizálni akarják. Azt sem tudni, mivel valósítják meg a stabilizációt, mert a kö!csöndo[- lár valószínűen nem lesz elég, az Osztrák-Ma- gyar-Bank likvidálásából kapott aranyat pedig már eladták. Plavsics maga sem tudja biztosan, milyen árfolyam mellett kellene a dinár árfolyamát megszilárdgitani, hol 8, hol 10, hol pedig 12 centiméiről beszél. Az aranykoronákat a külföldön adta el a minisztérium, mert ne mtudott arra nézve megegyezni a Narodna Bankával, hogy milyen árfolyam mellett vegye meg a bank az ausztriai aranyat így az aranynak az országból való kivitelével a kormány nem gondoskodik a dinár aranyfedezetéről és igy nem is várható, hogy a dinár iránt a külföldön bizalommal legyenek. — Tovább javult a prágai +őzsde. A tőzsde inai forgalma ismét szilárdabb volt s ez a szilárdság a tőzsdeidő további folyamán csak fokozódott, tekintettel a következő há- mmnapi szünetre. Az arbitrázsértékek a bécsi tőzsdén való javulás folytán szintén árfolyamnyereségre tettek szert A bank- értékek közül az Agrár, az Angik) és mindkét Unionbank javult. Az ipari értékek piacán a legtöbb érték árfolyama javult. így jelentékenyen javult a Cseh cukor, az InwiaJd, a Déli, az Osztrák kohó. A záróirányzat meglehetősen szilárd volt — A briiiui! terménytőzsde. Brümnből jelentik: A terménytőzsde mai irányzata kimondottan lanyha volt. Az összes malmok tartózkodtak a vásárlástól. A búzában gyenge volt a kmálat, a rozsban kielégítő. Hivatalos árfolyamok: Morva búza 150—160, szlovenszkól 155—165, morva rozs 105—115, szlovenszkói 105—110, morva nagybirtok! órpa 230—135, merkantilárpa 110— 125, zab 105—125, Yeilow-tengeri 140—150, La Plata 140—145, príma román tengeri 140—145, köles 110—120, Viktória borsó 1922-es 370—425, sárga borsó 1922-es 320—350, lencse 700—850, bab 130—140, mák 850—900, holland köménymag 1800—1900, vörös lóhere 1400—1800, svéd lóhere 800—1200. burgonya 16—18, ipari burgonya 12— 14, savanyú káposzta 100—110, drótban préselt morva édes széna 120—130, idei 130—140. préseteken morva édes széna 120—130, rozsszalma 70—75, drótban préselt takarmányszalma 80—85, drótban préselt alomszalma 75—S0, búza gr íz 310— 330, kettösfogásu nullásliszt ^300—320, nullásHszt 280—300, egyes tiszt 250, 4-es kenyérliszt ISO — 190, egyes rozsliszt 220—240, egyszer őrölt rozsliszt 130—200, Barma rizs No. II. 230—280. Muliman rizs No. 000 310—330, amerikai liszt Firstelear 260—280, melasse-takarmány 90—95, korpa 55—60 cK. mind ab fel adóállomás — Szilárd Irányzat a budapesti tőzsdén. Budapestről jelentik: A tőzsde mai forgalma minimális üzlet mellett várakozó irányzattal nyilt mee. Jobb bécsi irányzat! hírek hatása alatt, különösen az arbitrázsértékek árfolyama javult, melyből a hazai értékeknek is haszna volt. Ezenkívül a kontremin is fedezővásárlásokhoz látott s az árfolyamok átlag 10 százalékkal javultak. A szilárd irányzat zárlatig tartott. Az utótőzsdén realtációs eladások folytán a hangulat egy k;ssé ellanyhult, azonban az irányzat mégis bizakodó maTadt. — A bécsi tőzsde. B-écsbői jelentik: A tőzsde tegnapi szilárdsága kihatott a mai forgalomra is, mely a kontremin fedezővásérlásainak hatása alatt élénk volt, azonban tekintettel a következő három napi szünetre, nem öltött nagyobb mérveket. Az árfolyamok íegtöbbnyire a tegnapinál nagyobb színvonalon tartottak. Az Államvasutakat későbben keresték. Kü’önben a hangulat barátságos s meglehetősen élénk volt. Anilsm — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Kosáryné Réz Lola. (Folytatás.) (11) Minka elhallgatott. Síró gyermek módjára, remegő, lefelé pittyedt szájjal állt ott. Linka sem szólt egy szót sem és könnyeik, a mosóteknőbe hulltak. A viz csurgóit, a gőz föl-fölemelte a katlanfödelet. És egyre nagyobb lett a füst, ami onnan jött, a durván meszelt, ferde kemence felől. — Mesélj, Linka, most te valamit. — Én ma nem tüdők. És hozzátette még, halkan, gyors körül- pillantással: — Félek. Újra elhallgattak. Fortyogott a lúg. Mind a ketten féltek mindig odalent a mosókonyliá- ban. Sötét pincével végződött hátul, aminek sohasem voltak még a mélyén és hűvös lehelet, meg halk-reszkető sóhaijtásféle hang jött onnan néha. Siettek is a mosással nagyon, közben-közben megrezzenve és egymásra nézve halvány arccal. — Valaki jár itt, — mondta Linka hirtelen és Minka is megrezzent. Nem láttak senkit, mégis úgy érezték, mintha valaki a hátuk mögül figyelné őket. És szorongó aggodalmukban énekelni kezdtek. Szépen, csengőn tudtak énekelni és a saját hangjuk megerősítette és felbátorította őket. Visszatért az arcukra a pirosság, fei-felegyenesedtek görnyedtségükből, amint a ruhát szapulták. S mélyen, megkönnyebbülten sóhajtottak fel nemsokára, mert az utolsó törülközőt is bevetették már az üstbe s a mosóteknőt teli- töltötték az öblítéshez friss, hideg vízzel. — Minka, most már mesélek. Hogy mit álmodtam. — Hát mesélj. — Odaifönt, a hegy tetején — kezdte Linka —, van egy nagy odú és az odú előtt egy nagy kődarab. Ezt a Kozeláné mondta nekem és azt is mondta, hogy odabent valami elátkozott lélek lakik. Hát én azt álmodtam, hogy mi ketten odamentünk és hallottuk, hogy valaki sir abban az odúban. Gondoltuk, hogy jó volna megnézni, mi van ott és elguritottuk azt a követ. Hát odabent sirt egy szegény, szép, drága, kicsi pólyásgyerek, Mi nagyon megsajnáltuk és nem tudtuk otthagyni, hazavittük és a konyhában készítettünk neki ágyat, kecsketejjel megetettük és elaltattuk szépen. — Hát jó. Csakhogy éjjel, mikor a nagymama már behívott minket a szobába és mondta, hogy csukjuk be az ajtót és figyelte, hogy csikorog-e a kulcs, sírni kezdett a pólyásgyerek odakint. Sírt, sirt és mi is sirtunk az ágyban csöndesen, hogy miért is nem mehettünk ki hozzá. Mert nagyon szerettük szegénykét. Aztán fölébredt a nagymama. — Ki sir itt valahol? — Kérdezte haragosan és mi nem mertünk felelni semmit, csak összekuporodtunk ijedtünkben és szomorúságunkban. Hajnalban, amint az első világosság látszott az ablak mellett, elcsönde- sedett a pólyásgyerek és elaludt a konyhában és elaludt a nagymama is, meg mi is mind a ketten. Reggel sokat gondolkoztunk, megmond- ju'k-e a nagymamának, hogy egy pólyásgyerek vaui itt, mert mondta, hogy az éjjel sírást hallott és hogy az rosszat jelent. De még sem mertünk szólni, féltünk, hogy megharagszik és kidobatja a kapu elé. Egész nap vigyáztunk hát a gyerekre, hogy ne sírjon és este jól megetettük és elaltattuk, mielőtt feküdni mentünk volna. Aznap éjjel pedig még hangosabban sirt a pólyásgyerek és keservesen hivott minket, hogy jöjjünk hozzá, mi pedig nem tudtuk, hogy mit csináljunk és a nagymama egész éjjel haragudott. Végre is nem bírtuk tovább, csöndesen kinyitottuk az ajtót és kimentünk. Jaj, de mit láttunk! A gyerek nem volt sehol, hanem helyette ott iilt a helyén egy fekete- hajú idegen ember. Emlékszel a tündérki- rályrav aki anyuval beszélt mindig? ... Ahhoz hasonlított. Mi pedig rettentően megijedtünk és berohantunk és becsuktuk az ajtót és sirtunk, hogy hová lett a mi pólyásgye- rekünk. De mikor reggel kimentünk a konyhába, szépen ott találtuk a pólyásgyereket megint. — Ma éjszaka be fogjuk őt hozni -r- mondtuk akkor — és jól becsukjuk a kaput, hogy be ne jöhessen az az idegen ember. És. úgy Is tettünk. És a kisgyerek szépen csöndben volt és mi nagyon örültünk és simogattuk és mondtuk, hogy jaj de jó, hogy nekünk van egy kicsi gyerekünk. De egyszerre csak tizenkettőt ütött az óra. És akkor a pólyásgyerek egyet rúgott és átváltozott feketehaju idegen emberré ... Fölnézett Linka piros arccal, zavarodottan és nevetve mégis és elhallgatott. — Aztán? — sürgette Minka. De Linka csak rázta a fejét és telirakta a ruhás kosarat akasztani való fehérneművel. Aztán odaszólt: — Fogd meg hát a másik fülét. — Aztán? — makacskod ott Minka és piros lett ő is. — Hogyan lehet ilyeneket álmodni? De ha már álmodtad, legalább mondd el végig. — Aztán — mondta Linka — azt mondta nekünk az az idegen ember: El voltam átkozva, köszönöm, hogy megváltottatok. És... _&;? — És ... megcsókolt minket. De most már aztán meg is fogták hamar a ruhás kosár két fülét és lihegve szaladtak ki a sötét mosókonyhából rossz lelkiismeretikkel, hogy ilyeneket beszélnek. Odakint pedig, a napfényes udvaron, egy fölborított dézsán üldögélve, egymásra vetett lábakkal, várta őket a feketehaju idegen ember. Udvaros fcrenc. Novezanki-Ersckajvir ajánlja mélyen leszállított áron saját gyártmányú kolbászárnit lS5>0-tken. Jfíivékmatra axomioí ftiilef árje^usEéliet. Üelefonsxárn. 700. ... Ott ült a dézsán, rásütött a nap. Könnyű köpönyegét ledobta magáról és hátravetette. Csak a térdén fogta össze kissé, hogy egészen a földön ne heverjen. A kalapját a kezében lógatta. És cigarettázott. Egyszer volt már itt. Az asszonyért. Úgy gondolta akkor, nyíltan, gavallérmódra beszél majd Novodeczkyvel és Novodeczky is úgy válaszol neki. Legföljebb megvagdalták egymást. De ott volt az asszony és ő volt a gavallér hármuk között, ő döntötte el a sorsukat, mielőtt észbekaphattak volna ....... Mo st pedig eljött a lányokért. Hallgatta a mosókonyhából hozzáérő csi- ripelést-suttogást csöndes mosolygással, szomorkás mosolygással és várt. Türelmesen. Minek ijesztgesse, minek sürgesse őket? Majd csak előjön valaki. Akár ők, akár az öregasszony. Ha az öregasszony jön, annak majd megmagyarázza a dolgot. Ha pedig a gyerekek jönnek, megkérdezi tőlük: — Eljöttök-e hozzám, hogy a lányaim legyetek? Arról akart beszélni, hogy jó barátja volt apjuknak, anyjuknak egyaránt. És most, hogy visszagondolt a régi időre, úgy érezte, az volt, igazán, mert az emlékezete szelíd szomorúsággal egyenlített ki mindent és Szekeres Ábris egyformán sajnálta most már Attikát, önmagát meg Novodeczkyt. És a lányok, amint ott állnak előtte, kézenfogva, fölhúzzák majd a vállukat és mondják megint, éppen mint réges-régen egyszer: — Hát persze, hogy eljövünk. És akkor ő elviszi őket, akár még a.z öregasszonyt is ráadásul. Micsoda? Miért ne vinné? Kinek mi köze hozzá? Berendezi nekik a házat és mindjárt, még a jövő héten tart majd valami szép mulatságot, hogy meglássák a gyerekek, milyen az élet igazában. Hogy elfelejtsék minden eddigi bajukat; nyomorúságukat, hogy megértsék: sohasem kell többet ott gyötrődniük a füstös mosókonyhában ... Mosolygott, mosolygott Szekeres Ábris. És mikor a harmadik cigarettát szivta, egyszerre csak mozgolódást vett észre a mosókonyha felől és Linka meg Minka sietve jöttek feléje a ruhás kosárral. Aztán megálltak egyszerre es hátrahőköltek. De hátrahőkölt Szekeres Ábris is. Mert bizony Anika asszonyt látta jönni, két alakban, régi ijedős szemével, régi félénk mosolyával, magas-sudár termetével, büszke nyakával, rongyban is királykisasszony-tar- tásával... nem pedig a gyerekeket... Elfelejtette a mosolygását, elfelejtette minden szavát, minden tervét. De bezzeg Linka és Minka is elfeledkeztek mindenről ijedtükben és csodálkozásukban. Csak álltak ott a teli ruhás kosárral és nagy, kerek szemmel bámultak reá. (Folyt, kövj Kiadja: Hachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeltungs-Aktlen-Gesell- setaaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős; O. Hollk. \ 9 TOzsdeáríolgamok csütörtökön, december T-én: Prága: értéktőzsde. Agrárai banka (Ag- Alpíne........................ 140.— rár Bank). . . - 435.— Kolim kávé . . . . 460.— Boh»mia ............... 400.— Kolim petróleum. 375.— Cs eh Union Bank 371.— Koltni szesz . . . 745.— B. industnal (Cselr Tejipar rt. .... 440-— Iparbank .... 430.— Első pilsoni sörPrager Kredit. gyár....................... 1650.— iP rágai Hitein.) 780.— DanÖk és társa . . 319 — Szlovák Bank . . —.— Lauriu és Klemont 190.— Zi vuostenska . . . 368.— Kinghoífer .... 670.— AngloOank (Angol- Prágai vasipar. . 540.— Osztrák Bank. . 39.— Skoda.............. 376.— Bécsi Unionbank. 19.— Papír............... 203.— Wiener Bankv. . . (2.— Cseh nyugati szén 242.— Ósztrák hitel ... 15— Osztrauí szén. . . —.— Cseh Cukor .... 985.— Inwaid....................... 685.— Ko lim műtrágya. 795.— Friedrich................ —•— Poldi........................... 283 — • Devizák: XII/7 XII/6 100 hollandi forint . 1259 00 1225.50 Ke. 100 nőmet márka . . 0 335 0.3275 „ 100 svájci (ránk . . . 592.75 593 25 „ 100 norvég koroun . 585 75 584.75 „ 100 dán korona . . . 643 50 646.00 „ 100 svéd korona. . . Ö51-50 851.00 „ 100 olasz Ura .... 157.25 15425 „ 100 i randa frank . . 221.25 219.25 „ 1 font sterling . . . . 143 00 1<*2.45 „ 1 dollár (kánéi). . . 31.375 31.40 „ 100 balga frank . . • 203 25 201,75 „ 100 -.panyol peseta . 488.00 484 00 „ luu uigoszláv dinár. 41.75 42.50 „ 100 román lei .... —•— —•— n 100 bolgár lova . . . 23.25 23.40 „ 1 török font ............... 17.3) 17.35 „ 10 0 osztrák korona . 0.04225 0-0422 „ 100 lengyel márka . 0.155 0.1:5 „ 100 magyar korona . 1.3125 1.3075,, Budapest. Értéktőzsde. Magyar Hitel .... 6725 Levante ....... 38000 Osztrák Hitel .... 1125 Tröszt............................. 10575 Ang-Magyar .... 2175 Csákv............................. 2575 Leszámítoló ..... 1400 MagvarFegyvergyár38500 Magyar-Olasz .... 540 Ganz-Danublus . . 62^000 Jelzálog.................. . 410 Ganz-villamos. . . 75500 Ha zai bank................ 5200 Láng............................... 10800 Eg yesült takarókpt. 34Gu Lipták...............................3450 Fö ldhitelbank .... 8100 Sehlick............................5300 Merkúr....................... 515 Baróti............................ 2500 Ke reskedelmi bank .18000 35000 Magy. ált. tkpt . . . 3050 Gutmann ...... 7800 Első hazai tkpt. . . — Klotild....................... . 70w0 Sa lgó ........ 335QÖ Magyar Cukor . . 124000 Rima ...............................9975 Őstermelő.................... 3300 Kö zúti ........ 7050 Gummi ........ 6925 Déiivasut ...... 5925 Nascbitzi.................... 47000 Al lamvasut............... 2400j Neuschloss ..... 1440 Bo rsod-Miskolci. . . 13200 Orsz. fa........................ — Co ncordia ...... b175 Győri ólai ...... — Budapesti malom. .19100 Szlavónia........................3030 Gi zella malom . . . 7i0ü Egyes, fa.................... — Vi któria....................... 300 0 Lignum-tröst .... 6050 Hu ngária malóm . . 9500 Zabclai ........................ 635) Be ocsiui....................... 41000 Papír............................ 3000 És zaki szén................ 2.000 Bónt.................... 7500 Esztergom-Szászvári 24000 Maíomsoky ..... 215.) Felsőm, szén. . . . . 36 00 Rézbányái. ..... 3000 Drascüe....................... 20500 Égisz ............................23)0 Ma gnezit .... . 72000 Óceán...............................6175 Ma gy. ált. kőszén • . 72500 Pálfatvai ...... 7400 Urikányi. ..... . 46000 Koburg . . * .... 3500 Adria...................... . 30000 Magyar szalámi . . — Át lantika................... 4300 Epódium........................ 5225 A devlzaközpont jelentése lapzártáig nem érkezett meg. Bécs. Értéktőzsde. Magy. koronajárad.. . 8500 (-'erdinandsNordb 1000000j Magy. arany.iáradék — Staatsbahn . . . 6781)00 Auglobanb ..... 78100 Südbahn......................159000 Bankverein Wr. . . .25100 Südbahn priorítat . 530000 Bodenkredit................... 62500 Alpine .1 ................ 312000 Kr editanstalt .... . 32ö00 Krupp....................... 3480)0 l’ ng. Kredit .... 1950.0 Poldi............................621)0) La nderbank ..... 705CO Prager Eisen . . . 1200000 Lombard........................... 69 0 Rima........................... 291000 Me rkúr ....................... 19000 1 oburg....................... 104700 Os ztr.-Magyar Bank 280000 -mlgó....................... 950000 Un ion Bank Wr . . .4250. Crkány................ — Cs eh Union . .... 84000: Skoda....................... 879000 Zs ivnostenská Banka 79 000 Ringhoffer .... Dnnagőzhajózás . . 1045000 Magyar cukor ... — Kassa-Oderbergi . . 370000 Inwáld................... 1570000 A devizaforgalom ma szünetelt* Berlin. Devizák. Prága................ 252 36 Milánó ..... 401.99 Am sterdam . . 3211 95 London ..... 363o9Ö0 Buenosz Airesz . .3022.42 New York . . . .8079 75 Brüsszel .... 521 69 Paris..................... 56375 Kristiania . . . 151121 Zürich ..... 1505 22 Kopenbága . • . 163o90 Madrid. 124188 St ocktiolm • . 2144.62 Bocs................... . 0,1122 üe isingfors . . . 2o1 49 Budapest................. 3 43 A z ürichi devizaárfolyamok Zárlat XII/7 XII6 100 csehszl. korona . 16.75 16.75 svájci frank U0 magyar korona. 0.22 0.2275 „ „ 100 Démet márka . . 0.0623 0.0675 „ „ 10r hollandi forint . 212 00 g11 25 ! dollár ....................... 5 31 5.33 1 font sterling ... 7427 24.18 „ „ 100 francia frank. . 37.20 36.80 „ „ L00 olasz líra .... 2640 6 10 „ „ 100 belga frank. • • 34 20 33 90 „ „ 100' dán korona . . • 10875 10850 „ „ 100 svéd korona .. 143 00 142 00 „ 10C norvég korona • 100 00 98.50 „ „ 100 spanyol peseta ■ 82 30 81 85 „ „ (00 Buen Air peso 199 50 197 00 „ ,, 100 jugoszláv dinár 7.00 —.— „ „ 100 bolgár leva . . . —.— —— „ „ 100 osztr. kor (pénz) 0.0074 0.0073 „ „ 100 osztr. leb. hankj. —.— —•— „ „ 100 lengyel márka . 0 0225 0.0275 „ „ 100 román lei ... . 3.25 320 _ „
