Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-08 / 136. szám

Péntek, december 8,

3

Ezzd kapcsolatosan megemlíthetem, ! hogy úgy a k rak ói, mint a varsói sajtóban J megjelentek cikkek, melyek azt proponálják, ; hogy úgy a kraki'ó, mint varsói egyetemen létesítsenek lektorátust a szlovák nyelv számára, mert kívánatos, bogi- a lengyelek közelebbről megismerkedjenek a szlovákokkal.

A lengyelek hangulatára jellemző az, hogy néhány nappal ezelőtt a kraltól sport- egyesületek gyűlésén az az indítvány hangzott el, hogy a lengyel sportegyesületek szakítsanak meg mindem érintkezési a csehekkel.

kiknek politikája túlságosan engedékeny. A lengyel közvélemény — folytatja — hovatovább türelmetlenebb és idegesebb lesz a csehekkel szemben, aminek igen kellemetlen k öveik e zm ény ei 1 eb e í n e k.

Apróbb jelentőségű, de azért jellemző, hogy egyes lapok, megtámadták Vydra dr.-t, a varsói egyetem cseh lektorát azért, hogy „cseh-szlovák“ nyelvet hirdetett ebben a félévben, liolotr tavaly még csak a csen nyelvből tartott előadásokat. Egy élciap, mely gúnyos verssel csipkedte meg ez alkalomból, melynek címe volt, „Nehezky, ®!e czeski11. (Nem szép dolog, de cseh.)

Prága, december 7.

A magyar belpolitikai élet figyelme a nemzetgyűlés ülései felé fordul. A jövő hét elején megkezdődik az indemnitási vita és ugyancsak pár napon belül megkezdik a rendtörvényjavaslatnak a tárgyalását is. Mindkét vita rendkívül izgalmasnak ígérkezik és a magyar nemzetgyűlés tenne előreláthatóan küzdelmeknek lesz a színtere. Az ellenzék és a kormány közötti viszony rendkívül elmérgesedett. A kormánypártban megint sokat beszélnek a házszabályszigoriíások tervéről és politikai körökben nem is tartják kizártnak, hogy már a legközelebbi napokban az egységes párt valamelyik tagja beterjeszti a házszabályok szigorításáról szóló javaslatot. Ha ez tényleg megtörténik, akkor a házsza- bályszigoritást rövidesen törvénybe is iktatják.

A magyar politikai élet újabb mozzanatairól budapesti szerkesztőségünk alábbi telefonjelentései számolnak be:

A nemzetgyűlés ülése,

Budapest, december 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését meglehetősen telt padsorok előtt délelőtt féltizenegy órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla áléinak. Bejelentette, hogy Bénárd Ágoston és Haller István sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt s hogy Vass József miniszter a népjóléti törvényekről, nagyatádi Szabó István miniszter a kivételes hatalomról szóló törvény alapján kiadott s a földmiveíésüggyel összefüggő rendeletekről, Klebelsberg Kunó gróf miniszter pedig a kivételes hatalomról szóló törvénynek a közoktatásüggyel összefüggő rendelkezéseiről fog előterjesztést tenni. ‘

I v á n d y Béla, a pénzügyi bizottság előadója ismertette a pénzügyi bizottság jelentését az indemnitási javaslatról. A Ház a javaslatra kimondta a sürgősséget.

A napirend értelmében következett a soproni népszavazás emlékünnepségének törvénybeiktatásáról szóló javaslat, amelyet Hatházy előadó ismertetett. Az első szónok

Csik József: Legnagyobb örömmel

adom hozzájárulásomat ehhez a javaslathoz, mert azon az állásponton vagyok, hogy törvénnyel kell megörökíteni azt a hűséget és ragaszkodást, amelyet Sopron város és körj nyékének lakossága a népszavazás alhalmá- J vaj tanúsított.

J P e i d 1 Gyula szociáldemokrata: A ja- ) vaslatot elfogadom, azonban megragadom az ! alkalmat, hogy figyelmeztessem az urakat | arra, hogy nem lehet mindenért bűnbaknak \ az októberi forradalmat odaállítani. Történe- ! lemhamisiíás, ha azt állítják, hogy az ohíó- | béri forradalom megcsonkította Magyaror- I szágot, mert a forradalom semmiképpen sem | járult hozzá az ország szétdarabolásához. ; Magyarországot nem az októberi íörrada- I lom, hanem azoknak a bűne darabolta szét, akik a háborút kimondották és azt oktalanul a végletekig folytatták. (Nagy zaj a jobboldalon.)

Bethlen István miniszterei nők: Nein kívánok kontroverz kérdésekkel foglalkozni, mert úgy akarom, hogy ebben a kérdésben a Ház egyöntetű álláspontra helyezkedjék. A trianoni békeszerződés azon a gondolaton épült föl, hogy Magyarországon mindenki, aki nem magyar, nem ragaszkodik hazájához és el akar szakadni. Ennek oka egyrészt ellenségeink győzelme, másfelől pedig az a rágalmazást hadjárat, amelyet Magyarország ellen évtizedeken át folytattak a külföldön azok, akik külföldi imperialista célok szolgálatába léptek. Ennek a hadjáratnak a következménye az lett, hogy azt hitték, hogy mindenki. aki nem magyar, idegen államhoz akar csatlakozni. Sajnosán kell rámutatnom arra, hogy Ausztria tényleges faktorként járult hozzá ehhez a rágalmazó hadjárathoz. Az az irigység, amellyel függetlenségi mozgalmainkat nézte,, volt,az oka annak, hogy a nemzeti kérdést folyton bolygatta és a külföld előtt azt a látszatot igyekezett kelteni, mintha Magyarországon hasonló állapotok lennének, mint Ausztriában. Hiába küzdöttünk Parisban e fölfogás ellen, hiába követeltünk általános népszavazást és lilába kértük az antantot, hogy ha a wilsoni elveket hirdeti, kövesse is azokat — semmit sem tudtunk elérni. Végre a soproni népszavazás alkalmával bebizonyosodott, hogy az a föltevés, amelyből a trianoni békeszerződés kiindult, hamis. Ezért nagyjelentőségű a soproni népszavazás, mert kiderült hogy a trianoni békeszerződésnek nincsen morális alapja. Annak a nemzetnek a fiai, amelyek az önfeláldozást nem hálálják meg, nem érdemli azt meg, hogy fiai föláldozzák érte magukat. Kincseket

nem küldhetünk Sopronnak, küldjük tehát | nekik magyar szivünk teljes melegét. Kérem a képviselő urakat, hogy a javaslatot fogadják el.

A Ház a javaslatot egyhangúan elfogadta. A szociáldemokraták is a javaslat melleit szavaztak.

Ruppert Rezső: Személyes kérdésben szólal föl. Bogya János képviselő a nemzetgyűlés tegnapi ülésén súlyos vádakat emelt ellenem. Ezt már nem tekintem egy gyógyintézetre megérett elmebeteg ember megnyilatkozásának . . .

Elnök: Rupperíet az elmebeteg kifejezésért rendreutasitja.

Ruppert: . . . hanem most már tényleg tisztázni akarom ezt a dolgot. Bogya megtett engem ébredő vezérnek és azt mondta rólam, hogy egy Devecserben megtartott beszédem után a zsidók ablakait beverték. Meg kell védenem Devecser közsé- • get Devecser mindig elenállotfí a zsídóuszi- 1 tásnak és a pogrom éppen Devecser hatá- | rában akadt meg. Devecser népét nem lehet izgatni. Az otani iősgyökres zsidó lakossággal műidig együtt dolgoztam és így nem fogható rám, hogy zsidóüldözö vagyok. Annak a huszonegy munkásnak a kivégzése, amely- lyel engem okol Bogya, nem felel meg a valóságnak. Abban az időben nem is tartózkodtam Devecserben, mert éppen akkor érkeztem haza becsből, ahol tagja voltam a Bethlen István gróf vezetése alatt álló magyar emigrációnak. Akkor velem arról tárgyaltak, hogy vállaljam el .a föknivelósügyi tárcát, mert nagyatádi Szabó Istvánt nem akarták megtenni földmivedésügyi miniszterré, azzal megokol ássál, hogy tagja volt a Károlyikormánynak és hogy részt vett az októberi j forradalomban. Azután Írásokkal igazolja, ; hogy Bogya tagja volt a Károlyi pártnak, j sőt annak választmányában is beválasztoí- | iák. Csupán az indította arra, hogy ellenkező I álláspontra helyezkedjék, mert nem akartak szerepet adni neki.

K á II ay Tibor pénzügyminiszter beterjesztette a pénzügyi rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. A Ház ezután -a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat tárgyalására tért át.

Lapunk zárásakor az ülés tart.

Az ellenzék harcra készül a rendi orv ényja vaslat ellen.

Budapest, december 7. Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése). A rendtörvényjavaslat, amelyet Rakovszky Iván belügyminiszter tegnap terjesztett a Ház elé és amelyet ma délelőtt osztottak ki nyomtatásban a képviselők között, ellenzéki körökben felháborodást keltett. Az összes ellenzéki képviselők el vannak határozva, hogy egységesen és minden rendelkezésükre álló eszközzel arra fognak törekedni, hogy a javaslatnak törványbeiktatását megakadályozzák. Az ellenzék nem riad vissza az obsírukció fegyverétől sem. Szó volt arról is, hogy a rendtör- vény életbelépése esetén teljesen illuzióriussá válik az ellenzék működése, miért is az ellenzék teljes passzivitásba vonul. Ezt a tervet azonban elejtették. A tárgyalások, amelyek a múlt héten a jóvátétel kérdésében a közeledés szempontjából az ellenzék és a kormány között megindultak és amelyek némi sikerrel is kecsegtettek, félbeszakadtak. Az ellenzék mindaddig nem hajlandó a kormánnyal — bármilyen tekintetben is — közeledésről tárgyalni, míg a rendtörvényröl szóló javaslatot vissza nem vonják. Az ellenzék ájlás- pontját a javaslattal szemben az ellenzéki vezérek a következőképpen vázolták: Haller István

ezeket mondotta:

sok vadállati vicsorral foguk közé kapták a kardot és mindkét kezükkel a kantárba feküdtek, hogy előrébb jussanak. A vágtató ordasok közt szépapáin egy pillanatra meglátta Mihályt, amint egészen a ló nyakára feküdt és kardjá t szinte a földön Iruzta.

Az ordasok pillanatok alatt beérték a török lovasságot. A mozdulatlannak látszó erdő megingott. Lovak ágaskodtak a magasba és hemperegtek el a földön felfelé kalimpáló lábakkal. Zászlós kópiák hanyatlottak le jobbról is, balról is, de mindez szinte csak szempillantásig tartott, mert a török lovasok gyűrűje gyorsan átfouta és eltakarta az ordasokat. A kópiák lengő rajza azonban világosan mutatta, hogy a gyűrűn belül iszonyatos küzdelem folyik.

Ugyanakkor valahol az erdő mögött négy vastag csat tamás hallatszott. A törökök elsütötték a kurtámy ágyukat. Gyors egymásutánban különböző pontokon négy narancssárga láng lobbant fel a mezőn, amit sűrű, vattaszerü fehér füstgooioly követett.

A fegyverropogás egyenletesen sűrű volt Már alig lehetett hallani a kommandókat. A lovak elnyúltak a vágtatásban. Szépapám pillanatok alatt elveszítette maga mellől mindkét szomszédját Vádi Imrét is, meg a morva strázsamestert is. Most két idegen huszár vágtatott, vele egyvomalban, de ezek már nem is Gréfenek, hanem Thinnaitiok voltak. Az oszlopok összekeveredtek.

Ebben az örült vágtatásban egy pillanatra Andorjás mellé sodródott, kiáltani is akart neki, hogy a verekedésben maradjanak egymás -mellett, <ie úgyis hiába kiáltott volna, mert ekkor már fülsiketítő volt a lárma. Egyre-más-ra puffogtak a rezes pisztolyok, valaki egészen a feje mellett sütötte el a pisztolyát, amitől a bal füle percekre meg- sik elült.

Nem is tudta, hogy merre vágtatnak, de minden pillanatban várta, hogy úgy ütődnek a török seregbe, mint a kőfalba. Olyan sűrűn és szorosan egymás mellett vágtattak, hogy szinte lesodorták egymást a nyeregből.

A következő pillanatban iszonyatos erő- vei és súllyal ugrott a nyakába valami felülről Megingott a nyeregben és el fulladt a szive. Kissé megszédülve el sem tudta képzelni, hogy mi történhetett, mikor oldalt pillantva egy sáros és szakállas lópatát látott a vállán kereszíülnyuini, amely azonnal le is csúszott róla. Ekíkor már tudta, hogy egy ágaskodó ló esett hátulról a nyakába.

Egy lándzsát döftek a nyergébe, úgy hogy a nyereg nagyot nyekkent. A lándzsa a combját súrolta. Felemelte a kardját és teljes erővel ráütött egy turbánra, egészen más irányban, mint amarról a láudz-saszurás jött. Mindezt az egyenletes és lihegő vágtában.

A turbán, mikor megkapta az ütést, hátrafordult. Hosszú, fakó arc fordult feléje, félkörben konyuló bajusszal a rémülettől tágra- nyilt szemgolyök ijesztő fehérségével és e tekintetben valami iszonyatos szemrehányással A fakó arc avítt sárga fogsorát mutatva felorditott. És ugyanakkor baloldalt hanyatlók a nyeregből oly mélyen, hogy feje az egymás mellett vágtató lovak mellső lába közé került. Szépapám odapillantott és az elörebukó alak tarkóján meglátta a tenyérnyi, frissen szétnyílt sebet.

A kard lapjával fejbevágta a lovat, szinte ösztönös mozdulattal, hogy elűzze maga mellől ezt a látomást. A török ló az ütés után elkapta a fejét, oldalt töri és elmaradt.

Ők csak vágtattak tovább. Szinte már érthetetlenül sok idő telt el A pisztolylövések mintha messzebbről hallatszottak volna. Csak percek múlva tért annyira magához, hogy ebben az eszeveszett iramodásbán körülnézzen és ekkor látta, hogy alig nyolcán vannak körülötte. És ekkor már azt is tudta, hogy ez a vágfcaíás nem rohamozás többé, hanem menekülés. Az élet és a szabadulás nagy dobbanását érezte a mellében olyan erővel, hogy szeretett volna relordiíanl Nem törődött azzal, hogy a balkarjában egyre jobban sajgó fájdalmat érzett, sarkantyúit mélyen nyomta a Gyurka horpaszába, előrehajolt és vágtatott vad hajrával, hogy el ne maradjon a többiektől Csak minél messzebbre, csak minél előbbre.

Mikor meglassították a vágtatást, már messzire jutottak. Azon vették észre magukat, hogy egyedül vannak az alkonyodó pusztában. j

— A törvényjavaslat hiteles szövegét még nem ismerem és így még nincs módomban arról részletesen nyilatkozni. Annyit azonban mondhatok, hogy pártom a legélesebb harcot fogja ellene folytatni. Ugrón Gábor igy nyilatkozott: —• A javaslat ellen éles harcot kell folytatnunk, mert az emberi jogoknak az clkonfiskálását jelenti. A javaslat rendőrállamot akar csinálni Magyarországból.

Rassay Károly a következőket mondotta: — A törvényjavaslat lehetlenné teszi az ellenzék működését. Természetes, hogy a közszabadság ellen irányuló merénylet ellen késhegyig menő harcot fogunk folytatni.

Hasonló értelemben nyilatkozott a szociáldemokrata képviselők nevében Peidl Gyula, aki kijelentette, hogy a szociáldemokrata párt hevesen fog küzdeni a javaslat ellen.

Nem aktuális a magyar jóvátétel kérdése,

Budapest, december 7. (Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon.) A jóvátétel kérdésében néhány nap óta ellenőrizhetetlen hírek keringtek a fővárosban, amelyek nagy nyugtalanságot keltettek. Érdeklődtem hivatalos helyen a való tényállás felől és a kővetkező hivatalos fölvilágositást kaptam:

— Az a tény, hogy Korányi Frigyes báró \ Londonba utazott, programszerűen történt.

| Előzőén meg volt állapítva*, hogy Korányi

Párisból visszatérve Londonba utazik, onnan újból visszatér Budapestre és csak azután megy el ismét Párisba. A tárgyalások rendes mederben folynak. A kormány értesülése szerint a jóvátételt kérdés elhalasztódott hogy mennyi időre, az még nem tudható. Bizonyos, hogy a magyar jóvátételt probléma csak a jövő esztendőben válik aktuálissá.

Bethlen Garami nyilatkozatáról

Budapest, december 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefon-jelentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök Garami újabb nyilatkozatával kapcsolatban a Magyar Hírlap mun'ketársának ezeket jelentette ki:

— Erdélyi urakkal soha román ügyekről nem tárgyaltam. Kijelentésem Garami könyvének aTra a részére vonatkozik, amely a románoknak a M áros-—Tisza -torkolat ár a vonatkozó ajánlatával foglalkozik.

r

Óriási botrány az interpellációk közben.

Budapest, december 7. (Budapesti szerkesztőségünk tel e fo n j el enté se.) A nemzetgyűlés tegnap délutáni ülésén igen viharos jelenetek játszódtak le. Szabó Józset kérész- tény szociális képviselő a. bányászok visszatartott Illetményei ügyében interpellált Közben éles támadást intézett a szociáldemokraták ellen és azal vádolta meg Peyer Károly szociáldemokrata képviselőt, hogy a népet rablásra izgatta. Erre óriási lárma ‘tört ki. Peyer személyes kérdésben föl akart szólalni, azonban a nagy zajban nem -tudott szóhoz jutni. Az elnök kénytelen volt az ülést fölfüggeszteni. Peyer azután igyekezett magát tisztázni a vád alól. Eközben Fábián Béla demokrata képviselő é.s Benárd Ágoston között köz-beszólásokból kifolyóan lovagiam affér keletkezett, amelyet kimngyúrázással intéztek el A másak nagy vihar Bogya János interpellációja közben tört ki. Kijelentette, bőgj'

ma ugyanolyan agitáció folyik, mint a forradalom és a kommunizmus előtt. Hivatkozik Rassayiiak egy kolozsvári lap munkatársa előtt tett nyilatkozatára, a melyből — szerinte —kiderül, hogy a baloldal és a fcisantant törekvései között összefüggés van.

Bogya óriási zaj közepette beszeli és alig tudta beterjeszteni interpellációját, a melyben az állam és a társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény megszigorítását kérte. Majd az iránt intézett kérdést a kormányhoz, hogy miért nem indítottak Ruppert ellen bűnvádi eljárást Közben az ülésteremben óriási botrány tört ki. Bogya beszéde további során demagógiának és népbőlonditásnak nevezte azt, amit a munkásság vezetői véghezvisznek, A vezetők áldozatai Zalaegerszegen vannak, míg a félrevezetők és népbolonditók szabadon jár- nak-kelnek. A .szociáldemokraták rettenetes lármában törtek ki. Bogya hangja a nagy viharban elveszett.

— Hazudik! Gazember! Rágalmazó! — kiáltották feléje. Az egész Házban nagy az izgalom. A képviselők a padokat verik, az elnök újból kénytelen az ülést felfüggeszteni

Bogya nyugodtan, gúnyos mosollyal fordulva a szociáldemokraták ielé hallgatta a feléje zuduló sértések özönét. Az ülés újból való megnyitása után az elnök rendreutasi- tóttá Rogyát és a közbeszóló szociáldemokrata képviselőket. Bogya nagy zajban fejezte be beszédét. A beszéd befejezése után Rassay valami megjegyzést tesz.

Ulain (Rassay felé kiált): Mi van a cseh pénzzel?

Üllőm! Inncp a soproni ucpsiővaiás évfordulója.

BcÜlten a imneni békeszerződés morális alapjának megdől ésér ől. Pénzügyi javaslatok a Ház előtt,