Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-06 / 134. szám

Szerda, december 6. 3 JMnek m A Slovetisky Vyehod acsarkodása Petii?; ellen Szlovcnszkó, december eleje. Még éppen csakhogy ünnepi hajnalpirját veti előre a Petöíi-ünnepségck pirosbetüs i dátuma, még csak vajúdóban, vaunak ezrek lelkében az ünnepelniakarás csendesen sze­rény formái és máris jelentkeznek az ünnep- rontok, ünnepelni akar a magyarság. Ün­neppé akarja avatni emlékét annak a nap­nak, mely Petőfit adta a világnak és íme ci- helődik már a sovén ál patriotizmus az ünnep­rontáshoz. S mert a költő előtt térdet hajtat j vele annak nemzetközi nagysága, melyen lecsorbul a szobordöntők romboló csákánya, nekiacsarkodik — az embernek. Rehor-Uram Podtatransky szlovák költő szlovákba ülteti át a Petőíi-verseket. hogy — a Slovensky Vyehod szerint — ezzel né- J mileg mentesítse a „fajmegtagadás14 nagy j bűne alól a renegát Petrovicsot. Renegát volt tehát, mert magyarnak szü­letett, magyarként élt s magyar szivvel halt meg a „minden nemzetek44 szabadságának szent diadaláért. Vérbünbe esett, mert ma­gyar szive emberi szerelmével ölelte magá­hoz a népek szabadságának magyar földön felnőtt zászlaját s önvérével festette azt meg. Renegát volt, mert a sovinizmus heri- báldiai úgy szerkesztették meg a fajok uj almanachját, hogy annak minden normája nekik bizonyít, s tételként mondja ki azi, hogy aki Petrovícs, az nem lehet magyar, tomboljon bár benne a szlávval ellentétes vér, dobbanjon bár a szive szent magyar da­lok melódiáira, — nem lehet magyar, csak szláv, mert Petrovícs volt a neve. Ha csak egy ilyen dogmája volna annak a fajvédő inatrikulának! De ezer meg ezer sablonja ehhez hasonló van, melyre egysze­rűen rákapfcaíázták a kipécézett szláv fajisá- got. Megszámlálhatatlan ama Petrovicsok száma, kiknek az önkény erőszakosságával nyitottak lapot a „minden szlovákok44 anya­könyvében és ott tartják nyilván, megkérde­zése nélkül, örök megcsúfolásával a demokra­tikus Ielkiismeretszabadság jelszavának. Jó még azoknak, akik az átlagutat tapos­sák, nekik szépen abszoluciőt kínálnak föl a múltért, a tévelygésért az „igazutratérés", az „öntudatraébredés44 fejében. A penitencia nem is olyan súlyos. Csak két ajtót faragnak az iskola falába, az egyiken szabad bemenet a „fajtiszták44 boldog fiainak, hogy anyanyel­vükön tanulhassák megismerni, minő élv az, „encra.cine44-nak lenni, a másikon a Petrovícs apák petroviccsá lett fiait toloncolják be az iskola-despoták, „az igaz útra megtért44 igaz­gató urak, hogy megtanuljanak renegátokká lenni. Mert hiszen a renegát-aposztroíáció csak a „magyarrá fajultak44 számára van elin­dexelve, a szlovákká fajult magyar az „ön- tudaíra44 ébredt. A szív s a lélek megnyilat­kozása — az egyén főösszetevői — csak ér­zelmi eltévelyedettségek a fajiság megállapí­tásánál. Itt a nevek végződése, ez az üresen Hosszú egyenesben látszott ez a kerti ösvény, végig kétoldalt buja ligetek között egy messzi képzelt, alig kontúrozótt városig, ahol szürke párák gomolyogtak. A két köd­lény a fordulóból megérkezett. Fehér ruhájuk felvette a magy ragyogást, amiből az arcra is, a hajra is, mindenfelé jutott. Egymás mellett mentek fáradt mozdulatokkal a kavicsokon, amik m égésikor dúltak lépteikre. Gyenge szellő fuvódoft a levelek közt, néha az útra is kIIebbent és mag-uregborzolta íödetleu baju­kat A megjárt ut mögöttük felgöngyölődötí vallatni titkos orsóra; a színek és tájak min­den lépésnél megtett haladást mutattak, ahogy jobbra-balra tőlük uj Jomibrész, uj erdődarab, uj és uj illat kapcsolódtak az cí­m-apadtaikba. Nekem mégis imboüyogni lát­szott az a két szép ember, mert minden moz­dulatukkal a messzeség közeltett és nem ők távolodtak. Egy helyen az utpárkány kiszélesedett, ia dús szegélyiák fölötte összeborultak szinte, az illat itt intenzív volt és friss, mintha nem függne az izzó melegtől, ami forró növény- gőzt bomlasztott a zöldszagból mindenfelé. Megálltak, ahogy két koránifáradt ember roggyan meg. De közelfüződtek egymáshoz, ahogy minden hittel csak fiatalok fonódnak össze és csókoltak, csókoltak... Aztán mentek a város felé. Az orsó nem göngyölte eléjük az utat már ... távolodnak ... A sziporkázó napfény is bágyad ... amitől elmosódnak a kép vona­lai ... sötétedik ... Múlik a varázslat. És én ott ülök a dönlés.szentek romfalai között előremeredt testtel, kábultam mint aki álomból ébred. Az éjszaka egész világa az égen élt már. A Duna csobbanása ujjongott. A szimfónia akkordjait rég felitta a vegetá­ció: kövér italt kapott, egészséges, szuszogó álmot alszik tőle ... y%:i(&rJU&{ftRrÖRrAP élettelen betüsorozat a mérvadó. És erre az oktalan kánonra való hivatkozással állítanak mértföldes válaszfalat apa és fia, anya és gyermeke családi együttese közé. Ez alapja a köztársaság modern kasztrendszerének, mellyel kiépítették a „fajtiszták44, „az öntu- datraébredíek14. a „megtért elfajultak44 és „megnemtért elfajultak44, a renegát petrovi­csok kasztjait. Ez a . sorsa a kisembernek, de ezerszer jaj a nagyoknak, az árny ékvilágba költözői­teknek. kiknek néhai ittlétét csak emlékük őrzi már. Jaj nekik, kik már nem térhetnek az „igaz útra44, hiszen az árnyak csöndes bi­rodalmában nincsen népszámlálás, nincsen népszámlálási biztos és nincs iskolai jelent­kezőlap, melynek nemzetiségi rovatában re­negáttá lehetne előlépni. Nagy volt Petőfi, a régen halott. Azért j Petrovícs ő a Slovensky Vyehod gárdájának ! — de éppen azért Petőfije az egész müveit | világnak. Az ünneprontás szándéka pedig épp 1 oly hiábavaló, mint hiábavaló csészével í mérni ki a tenger vizét — hogy kisebb le- | gyen. M. K. j Katonai kedhrezméntielc \ & Hépvlselöltoz eS j A síloveitsskéi nyugdíjasok helyzete. „A miniszter saját belátása szerint' fogja a nyugdijat kiutalni." Prága, december 5. A képviselőház mai ülésének tárgyso­rozatában az első pont a katonai kedvezmé­nyekről szóló javaslat, volt. Ez a javaslat — mint attak idején jelentettük — a családion- tartóknak, öröklött gazdaságok és kereske­delmi s ipari üzletek tulajdonosainak, a mun­kásoknak és végül az egyetemi hallgatóknak azt a kedvezményt nyújtja, hogy hat havi szolgálat után tartós szabadságot kapjanak. Ebben a kedvezményben évente összesen négyezer személy részesülhet. B r a d á c s előadó bejelentette, hogy a képviselőház hadügyi bizottsága a javaslat­ot a szenátus által megszavazott szövegé­ben ajánlja elfogadásra. Mayer József német agrárius úgy nyi­latkozott, hogy az ő pártja a javaslat ellen fog szavazni, mert a kedvezményekben ré­szesülők számát korlátozza és a nemzeti ki­sebbségek hátrányosabb kezelését ki nem zárja. Azt hangoztatta, hogy a köztársaság védtörvénye rosszabb, mint az osztrák volt. Dávid legionárus képviselő követelte, hogy Szlovenszkóban és Ruszinszkóban a katonatisztek elszállásolásáról gondoskod­janak. Jók! német szociáldemokrata azt han­goztatta, hogy a miliciarendszer bevezetése ellen a katonatisztek foglalnak állást. Majd azt indítványozta, hogy a javaslatot hiányai­nak pótlása végett tegyék át a bizottsághoz, mely két napon belül uiabb jelentést terjesz- szen elő. A kommunisták szónoka. Mert a fi­gyelmezteti arra, hogy míg Szovjetoroszor- szág a moszkvai lefegyverzési konferencián kétszázezer katonára szállította le a létszá­mát, addig Cseh-Szlovákia még a kedvez­mény bevezetése után is száznegyvenhat­ezer főnyi hadsereget fog tartani. Pártja ne­vében követelte, hogy a szabadságolás nem hat, de két hónap után történjék meg. Csat­lakozott JokI indítványához. A cseh szociáldemokrata N o v á k a ja­vaslat mellett szólt, a nemet szociáldemokra- í ta H a e g e r pedig Jokl indiványát támogat-1 ta. Dyk. cseh nemzeti demokrata azutáni hozzájárult Dávidnak a katonatisztek szlo- ■ veszkói elszállásolására vonatkozó kivánsá-; gá-hoz. ■ Schernagel (német kér. szoc.) a ja- j vaslat ellen szólt Az előadók zárszava után j a javaslatot elfogadták. Azután a cseli-szíovák köztársaság és a német birodalom között Riaitiborban ez év április 12-én kötött szerződés 'került tárgya­lás alá. amely a tolts dhini hadikárosultak fölötti gondoskodásról rendelkezik. A javasla­tot első olvasásban elfogadták. A szlovenszkól nyugdíjas \ tanítók gyűlése. Ezután arról a törvényjavaslatról tanács­koztak, amely a szíoveuszkói felekezeti vagy községi elemi és polgári iskolai tanítók rend­kívüli állami segélyéről szól s amely fölhafcal- mazza az iskolaügyi minisztert, hogy a nyugdíjas, vagy 1923 végéig nyugdíjba vo­nuló tanítóknak vagy özvegyeiknek szabad belátása szerint rendkívüli segélyt fizessen ki, még pedig a nyugdíjas tanítóknak ezer, az özvegyeknek 700, gyereknevelési pótlék fejé­ben pedig 140 koronát évente. Az előadói javaslat után Hillebrand né­met szociáldemokrata tiltakozott az ellen, hogy a javaslat a zsupánok önkényére bízza, hegy ki kapja meg az államsegélyt. Ezt a rendszert a cukros kenyér és az ostor rend­szerének nevezte. Követelte, hogy törvényi­leg rendezzék a segélyeket. Henckó szlovák néppárti képviselő azt hangoztatta, hogy Szlovenszkón teljes iskolai anarkia van s a nyugdíjas tanítók helyzete a köztársaság kulturális botránya. Az előadók zárszava s az ellenzéki mó­dosító javaslatok elvetése után elfogadták a javaslatot. A legközelebbi ülés december 17-én lesz. Hasim emp®séf«i. Rendelet a báboraelőtti adósságok kamatainak kifizetéséről. — A tisztviselők számának apasztása. — Az adókat nem szállítják le. —* A hadikölcsonkérdésben minden a régiben marad. •— A szenátus ko!tség\7etési bizottságának ülése. Prága, december 5. A szenátus költségvetési bizottsága Pa­sin és Hodzsa miniszterek jelenlétében ma megkezdte a költségvetés tárgyalását. A javaslat főelőadója, Horacsek sze­nátor figyelmeztetett arra, hogy a szenátus-! nak jogában áll a szükséghez képest változ- j taíni a. javaslaton (ezzel a jogával ugyan még nem élt), továbbá arra, hogy a múlt évben j több határozati javaslatot fogadott el a sze- j ! nátus, amelyeket mindezideig nem hajoltak ; végre és ezért követelte azok végrehajtását, j Ilyenek, hogy az államadósságok ellenőrzé- \ sőre külön ellenőrző-bizottságot létesítsenek, j hogy a háború előtti államkölcsönök kama- ! ta.it folyósítsák, hogy az egyes minisztériu- j mok hatáskörét törvénnyel szabályozzák és hogy a külügyi szolgálatban csakis teljes ké­pesítéssel bíró egyéneket alkalmazzanak. Pasin miniszter válaszában a következő­iket mondotta: — A háború előtti államadósságok ka- | mafainak kifizetésére vonatkozó rendelet már alá van írva s néhány napon belül meg is fog jelenni, A szelvényeket a régi tör­vény szellemében fogják kifizetni. Régebbi keletű szelvényekért állami sorsjegyeket fognak adni. Főleg az építkezési sorsjegy- kölcsont fogják erre fölhasználni. A háború előtti állampapírok összeírása oly stádium­ban van, hogy a háború előtti adósságok értékpapírjai a köztársaság határain beiül vaunak. Remélhető, hogy a gazdasági vál­ság újév után csökkenni fog, mivel egyes foglalkozási körökben már most enyhül a munkanélküliség s a nagy- és kiskereske­dők is a korona magas állásának megfelelő árakat számítanak. A tisztviselőiszetések elviselhetetlenül magasak. A pénzügymi­nisztérium statisztikája szerint körülbelül 954.GG0 személy (tisztviselők és családta­gok) részesül állami eltartásban s a nem rendszeresített állásokkal együtt körülbelül egy millióra tehető az állami tisztviselők száma. Átlag minden tizenharmadik ember kap az állam tói évente átlag nyolcezer ko­rona fizetést A személyi kiadások csök­kentése csakis a személyzet létszámának apasztásával érhető el. A drágasági segélyt a jövő évi költségvetésbe nem vették föl. Ha a munkások kénytelenek voltak bele­menni a bér leszállításába, a tisztviselők fizetése is leszállítandó. Könnyebb újabb adókat behozni, mint a régi, meglévő adó­kat leszállítani, mert, ha az egyik adónemet próbáljuk leszállítani, a közönség rögtön követeli valamennyi csökkentését. A pénz­ügyminisztérium a szénadók leszállításáról kidolgozott egy tervezetet, de ebből az tű­nik ki, hogy a szénadó leszállítása csak lényegtelen könnyítési hozna a fogyasztó közönség számára. A közönség hagyjon föl a korona emelkedésével szemben tanúsított bizalmatlanságával, mivel alapos remény vau arra. hogy a cseh korona árfolyamát sikerülni fog megszilárdítani. E kérdés meg­oldása a szomszédos államok pénzügyi vi­szonyaitól is függ. Németország megszűnt iparunk veszedelmes konkurrense lenni, Ausztria pedig az inflációs politika ellen kénytelen föllépni, arai rövidesen Magyar- országon is bekövetkezik. Addigra a cseh­szlovák köztársaság ki fogja fizetni a lebé­lyegzésnél visszatartott összegeket s re­mélhetően az osztrák-magyar bank íikvidá- ciója is befejeződik. Akkor vagyonmérleget lehet majd készíteni a további fejlődés számára. A vagyondézsma és a vagyon- szaoprulati adó kérdése inkább politikai, mint gazdasági kérdés. A revíziót el lehet fogadni', ha a politikai pártok erre vonatko­zóan megegyeznek. A pénzügyi kormány csupán oly reform ellen tiltakoznék, amely a pénzügyi és adóügyi hatóságok teendőit növelné. A javaslatok a minisztériumban készen vannak. A hadíkölcsönök kérdésében a kor­mány keze meg van kötve a negyedik ál- lamköícsönről szóló törvénnyel. Azonban a különböző alapokat és takarékpénztárakat némi kedvezményben keli részesíteni, de csakis az előbb említett törvény keretein belül. Rasin expozéja után Prohászka (cseh néppárti) beszélt, majd Spiegel dr. panaszt emelt az ellen, hogy a költségvetést oly későn nyújtották be, miért is annak sür­gős áttanulmányozása lehetetlen. Kijelentette, hogy az újításokat el nem fogadhatja, mivel ezeket nem tartja gyakorlati értóküeknek. Kifogásolta, hogy az állami tisztviselők segé­lyét nem vették föl a költségvetésbe. Mayr- H arting német keresztényszociális szená­tor hibáztatta, hogy az adókat még mindig a háború utáni első év konjunktúrája szerint vetik ki és követeli a vagyondézsma re­formját. F a c s e k és Karas szenátorok után R e y c e 1 német szociáldemokrata sze­nátor kétségbevonta, hogy az 1923. évi költ­ségvetés tényleg érdemi leszállítást mutatna. Követelte a hadikölcsönkérdés rendezését. H a r ti német nemzeti szenátor kifogá­solta, hogy a nemzeti kisebbségek iskola- ügyéről szóló kiadási tételek ellenőrizhetetle­nek és azt, hogy reprezentációs célokra tul- nagy összegeket fordítanak. T !h o r szenátor után ismét R a s i n emelkedik szólásra és a többi között ezeket mondotta: — A költségvetésben 450 millió korona van föívéve a háború előtti állampapírok kamatainak a törlesztésére. Facsek szená­tor kérdésére kijelentette, hogy a posta és a postai csekkhivata! büdzséjét mindeddig azért nem mutatták ki az állami vállalatok között, mivel a részletes tervezet még I nincs kidolgozva. Azonban a postai csekk- j hivatal éppen úgy, mint a postai auíomobil- I járat állami vállalatoknak tekintetnek. A vagyondézsmát és vagyonszaporulaíi adót szigorúan külön kell választani, mert az utóbb; erősen progresszív. Külön törvény készül arról, hogy az adók könnyen átte­kinthetők legyenek, Z i m á k szenátor rámutat arra, hogy Szlovenszkóból egymásután költözködnek ki a gyárak s a munkanélküliség napról- napra nő. Havié na és Krojherr szenátorok beszédei után az általános vita befejeződött. Azután a politikai csoport részletes vitá­jára tértek át. Az ülés még tart. Francia—német ipari szerződés. Berlin, december 5. (Berlini szerkesztőségünk jelentése). Münchenből kapjuk a hirt, hogy ott tegnap a francia nagjipari csoport és a német ipari szövetség között a nyersanyag szálitási és a dologi szolgáltatásokra nézve szerződés jött létre. | Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étte­remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hírlapot.

Next

/
Thumbnails
Contents