Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-01 / 130. szám
4 SfyÁGjirJ/lAGvwTfmmi* Péntek, december 1. Hegel MmlMM páneh harca a tetconaéfr Köroi. Prága, november 30. A cseh agráriusok és nemzeti demokraták fSzött a vagyonadó és vagyonszaporulati-adó fiódositása körül támadott ellentét kezd mindiob- 9an kiéleződni. Nap-nap mellett egyre ólesebb- sangu cikkek jelennek meg az agrárius Venkov ; a nemzeti demokratikus Národni Listy és Na- rodni Demokracie hasábjain. A Národni Listy ál- andóan azt veti az agráriusok szemére, hogy: soha képviselőik minden módosító javaslat nélkül Megszavazzák a kormány összes adó javaslatait, lelyi szervezeteik pedig még a kommunistákká] * szövetkeznek ezeknek az adótörvényeknek a Megváltoztatására. A Venkov ezzel szemben utal arra, hogy a fíárodni Listy és Národni Demokracie annak ebesére, hogy a nemzeti demokrata képviselők egy része szintén hangoztatja a vagyon- és vagyon- :zaporulati-adó módosításának szükségességét, íz agráriusok körében ez ügyben indított mozgalmat mindenképpen diszkreditálni igyekszik, kiiratkozik Kramár legutóbbi beszédére, amelyben ilismerte, hogy békés, nyugodt időben is csak kivételes esetekben alkothat a nemzetgyűlés minién tekintetben tökéletes törvényeket Már pe- lig kétségtelen — írja a Venkov — hogy éppen i vagyonadó és vagyonszaporulatl-adóról szóló törvénynél tűnik ki legjobban, hogy a túlzott, orradalmi lázban alkották. Amikor tehát a Národni Listy arra az álláspontra helyezkedik, hogy íz egyszer elfogadott törvényjavaslatok megvál- cztathatatlanok, klgunyolja a demokrácia, a par- amentarizmus és haladás eszméjét. Annak idején losszas megfontolások után csupán azért határozta el az agrárius párt az emlitett javaslat elfogadását, hogy meg lehessen adóztatni a nagy láborus nyereségeket s ezzel a valuta javulását ilőmozditani. A valóságban azonban a törvény lem a hadimiíliomosokat sújtotta, hanem a dolgozó népet, úgy hogy vagyonadót bátran véridónak lehetne nevezni. Mivel tehát megváltozott az az alap s azok a feltételek, amelyekhez e (örvény kötve volt, azt föltétlenül módosítani kell. M eperlesi r&aszíóher fiiét ül® levele Képviselőiéhez. Eperjes, november 29. Eperjesi tudósítónk jelenti, hogy az ottani választókerület valamennyi pártja, nevezetesen: az Eperjesi Kereskedők Testülte, a Néppárt, a Cs. szoc. dem. párt, a Kereszt, szoc. párt, Cs. összakszervezetek titkársága, az Egyesült zsidópárt, a Föld-mívesek és kisgazdák körtársasági pártja, a Cseh-szloválkiai kommunista párt és az Eperjesi ipartestület nyílt levelet intéztek a választókerület nemzetgyűlési képviselőihez és szenátoraihoz, melyben a gazdasági válságot ecsetelve, többek között a következőket követelik: „Hogy a munkanélküliség megszűnjön, dolgozni szerető és akaró népünk és munkásaink kenyérhez jussanak, hogy iparunk és kereskedelmünk megint magához térhessen, követeljék Prágában az 1923-ik évi költségvetésbe való felvételét az Eperjes—kap: —varranói vasútvonal kiépítésének. A prágai kormány messze van és nem ismeri, vagy nem akarja ismerni legégetőbb kérdéseinket. Mondják meg ott, hogy a vasút nemcsak Sáros és Zemplén érdeke, de érdeke egész Szlovenszikónak és az egész köztársaságnak. Ez a vasútvonal kelet felé Nagymihályon át Urgvárra és tovább Királyházára, nyugat felé MargiJfalva, vagy a Branyiszkón át Lőcse—Poprádra, meghosz- szabbitva Szlovenszkó legelső vasúti ütőerévé lenne. Ez az egyetlen elképzelhető és kereskedelemi, közigazgatási, stratégiai, kulturális és egyéb szempontok tekintetbe vételével mielőbb megvalósítandó vasútvonal, a mely mellett minden más vasútvonal jelentőség tekintetében eltörpül. Ez a vonal elsőrangú állami közérdek, a következő okokból is: 1. Keletszlovenszikó és Ruszmszkó tényleges gazdasági és kulturális ősszeforradását eredményezné Nyugatszloveszkóval és Csehországgal. 2. Stratégiai szükségszerűség, mert Ke- letszlovenszkó közepét szeli át. holott a mai keletszlovenszikói vasúthálózat háború esetén katasztrofális helyzetet teremthet. 3. Hatalmas oly területeket hozna bele ez országos és vele a világforgalomba, melyeknek gazdag és munkaszerető népe, nyertcnményei és kulturális szükségletei vannak. 4. A kassa-oderbergi vasút hernádvöl- gyi szakaszán a második vágány kérdése, mely egyre égetőbb, automatikus megoldást nyerne. Követeljék, képviselő és szená+or urak e vasútvonal felvételét a költségvetésbe és az előmunkálatok rögtöni megkezdését. Mondják meg továbbá, hogy Szlovenszkó minden városában lakásínség van s hogy ízen segíteni kell és lehoi is. Hogy például Eperjesen milliókat érő befejezetlenül maradt épülettömbök pusztulnak naponta és vele a város és az államvagyon, holott aránylag csekély anyagi eszközök segélyével az épületek lakhatóvá tehetők és egyszerre száz számra szabadulnának fel a lakások. Mondják meg az iletékes prágai köröknek, hogy ha hivatalnokokat száz számra zúdítanak reánk, akkor elemi kötelességünk lakásról is gondoskodni. Hogy ezt annál inkább elvárjuk és követeljük, mert a gazdasági krízis tetőpontját érte el, mert uj lakások építése a helyzeten javítana és a csehországiaknál ötvenszer nagyobb községi pótadókat is könnyebben fizethetnénk. Kérdezzék meg továbbá Prágában azt, hogy mért sújtanak bennünket hallatlanul ‘BBBBBBBBBBBaBSBaBBEBSBESBBflBBBEBl magas vasúti tarifákkal. Mondják meg és követeljék ezen égető kérdéseink megoldását havonta, hetente és naponta! Mondják meg, hogy választóik élni akarnak és ha kötelességeiket teljesítik, jogokat is akarnak. Mondják meg. ha az Eperjes—varamtól vasút a legközelebbi 3—4 év programjában nincs is benne, azt vegyék bele és rendeljék el a zelőmiunkálatokat. És ha, Képviselő és Szenátor Urak, süket fülekre találnának odafönn, akkor éljenek azzal a hatalmas erkölcsi súllyal biró lépéssel, hogy emeljék fel igazi népképviselői szavukat ország és világ előtt.*4 Koggan történt a görög eimlnlszterek kivégzése. Berlin, november 30. A Berliner Tage- blatt jelenti Párisiből: Az Intresigeauí jelentése szerint az elitéit miniszterek bátran néztek szembe a halállal. Kivégzésük előtt megkérdezték őket, nem kivánják-e utolsó akaratukat nyilvánítani, de a kérdésre nem adtak választ. Gunaris éppen fölgyógyult lázas betegségéből és csak egy lépcsőt kellett lejönnie, hogv eljusson ahhoz a falhoz, ahol felállították az elitélteket. Mindnyájan jól voltak fölöl tőzve és igen sápadtak voltak. Baltazzi selyem zsebkendőjével megtörölte a monokliját és föltette a szemére. Stratos kesernyés mosollyal nézett a katonákra, a kik a vezényszót várták. Azután a kivégzési hellyel szemben levő házra függesztette tekintetét. Ott lakik ugyanis fiatal felesége s neki szánta utolsó gondolatait. György király, aki a lövéseket palotájában hallotta, mélyen meg volt rendülve. Tudta, hogy ennek országára nézve keserű következményei lesznek. A francia lapok terjedelmesen foglalkoznak az athéni kivégzéssel. A Temps arról ir, hogy az angol és francia korm'tiy rmndent elkövetett, hogy megakadályozza az athéni véres ité'ebet. De mert a görög kormány tudtára adta a francia kormánvnak, hogy az idegen beavatkozás az ítélet végrehajtását csak siettetheti, az angol beavatkozásnak tulajdonítható az, hegy a katasztrófa ilyen gyorsan következett be. A lap azt irja, hogy mivel Franciaország mindent elkövetett, hogy Gunarist és társait megmentse, nincsen semmi oka anak, hogy Franciaország visszahívja Athénben lévő követét. A Journal des Debats üdvözli az Ítéletet és annak azonnali végrehajtását és azt Írja, hogy azok a rossz szellemek, akik rémuralmuk alatt számos embert megöllek, be öréseket követtek el, most Igazságosan bűnhődtek meg. Ezek a miniszterek könnyelműség, hiúság és gyávaság folytán ezer és ezer görög katonának az életét vetek el és az emberek millióit tették hajléktalanokká. Azt kérdezi a lap, vajjo protestált volna az ellen Fraciaország, ha Európa haditörvényszéke II. Vilmos császárt halálra Ítélte volna és segitársait kivégezte volna. Franciaország legyen őszinte önmagával szemben és ne tegyen a görögöknek szemrehányásokat oly eljárá- rásért, amelyet Franciaország, ha siker nélkül Is, szintén kíván. Nem a görög kormány a hibás. London, november 30. Bonar Law kijelentette az angol Alsó Házban Weedgwood kérdésére, hogy nincs tudomása arról, hegy egy görög exmíniszter kivégzése előtt kijelentette volna, hogy a görög kormány a görög külügyminisztertől, vagy más angol minisztertől föíbátoritást kapott. Közölte ezenkívül, hogy az angol követ utasítást kapott arról, hogy utazzék el Athénből. Az athéni eseményeket csak azzal lehet igazolni, hogy nem a kormány cselekedetéről, hanem a forradalmi bizottság határozatáról van szó London, november 30. (Szikra.) A volt görög miniszterek kivégzésénél harmincöt katona vett részt. A kivégzettek haláluk előtt fölvették a halotti szentségeket. A holttesteket átadták hozzátarozóiknak. Ssejizitiés irodalmi lelet a berlini magyar intézetbe*!. Egy régi magyar nyelvemlék. Berlin, november 29. Régi magyar irodalmunkat még mindig a múlt homálya födi. A „Halotti Beszéd“-nek, a „Königsbergi töredékének, a „Gyulafehérvári Glosszák“-nak csak a nyelvtudomány számára van jelentőségük, de nem adnak hirt arról, vájjon a kódexek kora előtt, vagyis a XIII. és XIV. században, folyt-e a magyar kolostorokban igazi költészet, mely megtermékenyült a regősök világi dalaitól. Mindaz, amit a magyar irodalom történetírás errői a korról tud, merő hipotézis, melynek Toldy Ferenc által fölépített légvárait a modern irodalmi kutatás mind erősebben döngeti. Most végre előkerült régi kolostori iro- damunknak egy nagybecsű emléke, amely hivatva lesz a homályra fényt deríteni. G r a g g e r Róbert, a berlini egyetem magyar tanára, egy régi latin prédikációs kódexben magyar szövegre akadt, melyről már az első vizsgálat után kitűnt, hogy vers. Gragger a leletet bemutatta a Berlini Mngyar Intézet gyűlésén r.h ' "v örömmel és lelkesedéssel vették 1 és melegen ünnepelték a fölfedez. •. A latin kódex a XIV. és XV. század .urdulóján, valamelyik stájer kolostorban Íródhatott és az iró-barát a magyar confrater számára két hasábot üresen hagyott, ahová az aztán nagy szeretettel jegyezte be a megható hangú Mária- éneket. Érdekes, hogy ez a lap a kódex lég használtabb része, az írás egészen elmosódott, úgy, hogy nagy fáradsággal járt a ki- bettizése. A kolostorban a századok folyamán bizonnyal több magvar barát is megfordult, aki innen merített áhítatot. Az emlék a Mária-siralmak, a középkor kedvelt műfajának körébe tartozik. Mária szájába adja keservét isteni fiának kinzatása és halála fölött és fájdalmára megható szavakat talál. Nyelve rendkívül régies, a „Halotti Besréd“- korabeli sző- és nyelvtani alakokkal találkozunk. ami arra enged következtetni, hogy eredete sokkal régibb korra mutat vissza, mint a bejegyzés valószínű keltezése. Korai volna még e legújabb magyar nyelvemlék jelentőségéről Írni. Értékelése, nyilvánosságra hozása a fölfedező tudósra vár. Ámde amig a Königsbergi Töredékekből csak egyes részletek maradtak fenn, mig a Gyulafehérvári Glosszákról még mindig vitás, hogy egyáltalán vers-e, itt kétségtelen, hogy verssel, a legrégibb magyar verssel állunk szemben. Ritmusa tisztán cseng ki a sorokból és a beíró barát az egyes verssorok végét vonással vagy ponttal jelzi ami bizonyítja, hogy tudatosan irt verset. Váltakozó számú ütemekből áll, íőképen 4—3-as ütemű magyar versből. Szemelvényül álljon itt a vers befejező öt sora: Kegugetbuk fiomnok ne lég kegul.m mogomnok ovog halai kvnaal anyath ezes fiaal egembelu ullyetuk. Valószínű olvasása Gragger szerint: Kegyögyetök fiamnak ne légy kegyölm magamnak avagy halai kinnváál anyát eszes fiáal egyembelö öllyetök. E nyelvemlék tehát nemcsak a magyar nyelvtudománynak fog gazdag anyagot szolgáltatni uiabb, eredményes kutatásokra, hanem a régi magarar költészetnek is jelentékeny gazdagodását jelenti. így szóródtak el évezredes kultúránk emlékei a világ minden részébe és talán soha sem volt fontosabb összégvüitésük. mint ma, amikor fiatal kultúrájú népek még azt is el akariák tőlünk vitatni, hogy a mi művelődésünk hosszú százados múltra tekinthet vissza. Farkas Gyula dr. Mussolini teljhatalma. Róma, november 30. A szenátus 170 szavazattal 26 szavazat ellenében elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a kormánynak 1923 december 3l->ig teljhatalmat biztosit. Jugoszlávia és Oroszország között uj tárgyalás lesz. Milánó, november 30. A Popolo dTtalia jelenti: A parlamentet január 15. vagy 16-ára összehívják, hogy letárgyalja a választási reformot, a santa-margaretai egyezményt ratifikálja és a rapallói szerződést jóváhagyja. Mussolininak határozott szándéka az Adria- kérdésben Jugoszláviával kötött szerződéseket nyilvánosságra hozni és ezeket a szerződéseket jóváhagyásuk után teljes egészükben keresztül fogja vinni még akkor is, ha a nemzeti aspirációkat nem elégítik ki. Meglehet azonban az, hogy tekin'e44el az uj balkáni helyzetre, Jugoszláviával uj tárgyalásokra kerül a sor. Ezeknél a tárgyalásoknál Fiume és Zára kérdésében jelentős javulás lenne elérhető. Csícserin Berlinben. A kisantant a nagyantant visszhangja. Berlin, november 30. Csicserin ideérk zett és este tovább utazik Lausann^ba. It megbeszéléseket folytat Cunóval, Rosenberg külügyminiszterrel és Wirth dr.-ral. A lau- sannei konferencián részt vevő államok politikájáról igy nyilatkozott: Anglia meg akarja óvni világbirodalmi jellegét és ezért ragaszkodik a tengerszorosok ellenőrzési jogához. Franciaország középtengeri politikája Anglia ellen irányul, de Poincaré pillanatnyilag kapitulált Cursonnal szemben. Az olasz politika az uj ismeretlen tényező a külpolitikában. Olaszország merészen lép föl, de ismeretlenek azok a célok, amelyek után törekszik. A kisantant csak visszhangja a nagyantantnak. Törökország elkeseredetten küzd elemi jogaiért, szuverén állam akar maradni s ezért ragaszkodik a tengerszorosokhoz. Az orosz delegáció támogatni fogja a török követeléseket. k -------An gol mm'sztertauács a görög kivégzésről és a munkanélküliségről. London, november 29. Bonar Law elnöklése alatt ma ülést tartott az angol kormány, amelyben a görög miniszterek kivégzése folytán előállott helyzetet beszélték meg. Itteni politikai körökben úgy tudják, hogv a tegnapi minisztertanács a munkanélküliség kérdésével is foglalkozott s hogy a miniszíer- elnök az alsóházban ma nyilatkozni fog erről a kérdésről. IBBBBBBBBBBaSBBBBBBBBBBBBBBBSSSB ÜU& Pl 88 111 15II — (A prágai meteorologlal Intézet jelentése:) Időjóslás: valamivel jobb, de azért továbbra is borult Időjárás várható. A rendőrség betiltotta a pozsonyi katolikus gyűlést. Ismeretes, hogy a szlovenszkói Katolikus lakosság december 3-ára Pozsonyba katolikus nagygyűlést hivott egybe. A gyűlést azonban nem lehet megtartani, mert a rendőrség a gyűlést tegnap megoko- Iás nélkül betiltotta. A betiltáson nem csodálkozunk. A félhivatalos Ceskoslovenska Republika különben tegnapi számában éles támadást intézett a kongresszus rendezői ellen. Azt állította a félhivatalos, hogy a gyűlést a magyar irredentisták rendezik abból a célból, hogy a Magyarországhoz való visszacsatolás érdekében agitáljanak. A lap végül óva intette a szlovákokat attól, hogy a kongresz- szuson részt vegyenek. A félhivatalos támadása — mondanunk sem kell — alaptalan vádaskodásnál egyébnek nem tekinthető. Csak a védnökök névsorát kell elolvasnunk és látjuk, hogy a jólértesült félhivatalos — rendes szokása szerint — a nemzeti gvíilölködés magvát akarja elhinteni a vallási élet terén. Ott vannak a magyar védnökök között Blaha Marián besztercebányai, Vojtassák János szepesi. Kmetyko Károly nvitrai megyéspüspök stb. Fzekre az egyházfőkre eddig igazán nem lehet azt állítani, hogy a Magyarországhoz való visszacsatolás mellett agitálnak. A pozsonyi rendőrség eljárásán — mint föntebb is említettük — nem csodálkozunk A rendőrség nem saját inici? ti vajából tiltotta be a gyűlési. Prága utasítására történt. A kormány, amelyet az oktalan félelem fúriái gyötörnek, folyton rémeket lát és abban is irredentizmust szimatol ha a magvar, német vagy szlovák hivő magvarul, németül vagy szlovákul imádja istenét.- Erre mutat, hogv egy gyűlést, amelyet nem politikai célzattal hivtak egybe s amelyen Szlovenszkó katolikusai akartak *vallási megbeszélést tartani, minden ok nélkül betilt.
