Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-03 / 132. szám

y%i(ZirJii(?zw7fmz?p Vas/rn?p, december 3. ,/HS| viselő mondott beszédet s ebben azt fejte­gette, hogy a békeszerződések Európa nagy kereske­delmi államainak vazdasátr? éleiét szétrom­bolták. A nehézségek tetőpontja a piacf visszaállításának kérdése. Az angol külke­reskedelmet nem lehet másként visszaáll! - tani csak úgy ha Európában tartós békét al­kotnak és minden jövendő háborút lehetet­lenné tesznek. Addig nem térhet vissza a jólét, amíg a jóvátételi kérdés nincs ren­dezve. A jóvátéte’eket két oldalról su] ja átok: átkot hoz azok részéről, akik azt fi­zetik és átkot azokra, akik azt elfogadják. Gazdasági igazságot képez az, hogy a há­borúból egyetlen nemzet sem nyerhet Előbb vagy utóbb rá kell jönnünk arra az igazságra, hogy Mérne országtól jóvátételt csak úgy lehet kapni, ha Németországot njra talpra állítjuk. Snowden beszéde az Alsó Mázban mély íratást gyakorolt. Erharűtof letartóztatták. ) Berlin, december 1. Ehrhardt korvet-ka- •pitányt, a Kapp-puccs egyik hírhedt katonai irányítóját és a német ellenforrad'a’om főve­zérét tegnap édjel Münchenben letartóztatták és a birodalmi főügyészség intézkedésére Leipzigbe kísérték át. A köztársaság védel­mére alakított állami törvényszék fogja a vizsgálatot ellene megindítani és a vád nem­csak Ehrhardt saját ügyét, hanem a Harden ellen elkövetett merényletet is föl fogja ölelni Ezzel kapcsolatosan tisztázni akarják Ehr- hardtnak a titkos szervezetelkiben való szere­pét is. Mindenben az a hír terjedt el, hogy nyomában vannak Hüttwitz tábornoknak is, •aki Lorenz néven fordult meg a Sch'afílach- •kastélyban, ugyanott, ahol Ehrhardtot is ^gyakrabban látták, mielőtt letartóztatták. i ° ~ a magvor—cseJt-cztevak érucsereíorfalmi lárgsjaiős. ^ Budapest, december 2 .(Saját tudósítónk telefonjelentése.) A magyar—cseh-szlovák áruforgalmi tárgyalások tegnap megkezdőd­tek. A tárgyalások már javában folynak és valószínűen egy héten belül be is fejeződnek. Magyar részről kevés követelménnyel álla­nak elő, a csoh-szlovákok azonban az ipari cikkek importálása körül nagyobb követelé­seket támasztanak. Éppen ezért ipari körök­ben nem nagy optimizmussal tekintenek a tárgyalások eredményessége felé. Azon a vé­leményen vannak, hogy a magyar ipart nem szabad annak a megrázkódtatásnak kitenni, amelyet a cseh ipari cikkeknek Magyaror­szágra való nagyobb mennyiségű importálá­sa idézhetne elő. Más részről azonban vára­kozással tekintenek a tárgyalás elé és azt hi­szik, hogy rövidesen sikerülni fog megegye­zést létesíteni. Tükördarabok Berlinből. — A Prás'ai Magyar Hírlap eredeti tudósítása. — Berlin, december eleje. Em levezetőnkben bánatosan fel-fel csil­lan a háború előtti Berlin képe. Ha Páris az előkelő ízlés, Bécs a kedélyesség, úgy a régi Ber’in a „tiz pfenniges“ egységár városa volt. Tiz pfennigre volt szabva mindenfé'e közforgalmi eszköz egyszeri használatának dija, ennyibe került egy pohár sör, ennyiben a bires Tsohinger-féle sajttal, felvágottal bu­sásan megrakott kenyér-szelet, melyből né­hány ilyenkor, hónap vége fe’é. még mindig jóllakasztotta a megszorult diákot, vagy bo­hémet. Rend, tisztaság, fegye’em, olcsóság, ezek voltak a császári Ber'in legíellegzete- sebb vonásai. Nyomukban olyan jólét, olyan anyagi megelégedettség támadt, annyi ked­vező alkalom minden érvényesülni akaró külföldi számára, hogy akarva, akaratlanul szemet hunytunk a porosz nyers, bürokrata, autoritativ rendszer hibái előtt. Pedig szé­pecskén voltak olvanok is. Ezt ma látjuk csak teljes egészében arrrkor a tűnő nagy­ság nyomán felszabadulnak a rejett értékek. A rég; kép szertefoszlik. Utolsó roncsait a legújabb dollánhnusse hordta szét. Berlin ma már csak a betóduló idegenek áradatának olcsó város. A külföldinek ma rémet fővá­ron életében cselekvő és szenvedő rendé’té­tévé van: szipolyoz és őt sz'polvozzák. Az a Berlinben legmabban divatossá vált elv, hogy a jó valutám országok jövevénye szín­házban, szállodában, bo’tban háromszoros árat fizessen, az adott körülmények között érthető, de mindenesetre szórnom kórjelen­ség. Az eképpen felsrófolt árak mellett ame­rikai, vaw svéd milliomocok csakúgy meg­lelik számításaikat, mint a bérűim keresVp^ök és szállodások. Mégis mindenki engedetlen. A vendég uzsoráról, a gazda id^geninváz'ó- ról beszél. A honiaké kö^émosztálv ellenben a naprói-nanra felszökő árak mellett a szó szoros értelmében ében pioztul. A hivata’no- vnv Wdnskf'nvéren tengődnek, a szellemi foglalkozásnak ned:g „átnyergelnek", ha van bennük gyakorlati ér, vagy pedig alantas munkát várainak, hogv szabad ideiükben hí­vek maradirassanak réci ideálieikhoz. Emel­lett az utca képe pezsgő, világvárosi, a nye­részkedőik, dberek, kéhutózók hada rányom­ja a bélyegét. Amennyiben a nvolc órai mun­kanap megengedi, folyik serény munka is, ha nem is békebeli értelemben. De az a „gazdasági virágzás", amiről felületes átuta- 7óv hes^öin^k és ami a f^nciia kamara r^pe- rációra éhes tagjainak állandó szavaiárása. csupán IáUzatos. Alapúiban pang minden. A berlini lakásínségnek sehol a világon nincsen párja. A nyolc év óta épülő „Nord-Südbahn", ez a nagystílű földalatti vonal mintán éveken át éktelendefte el a Friedn^hstrasse könmé- két, a jövő tavasszal á'litólag megnyílik. De a városi villamos vasutak a csőd széléé ál­lanak, vagy ötven vonalukat beszüntették és alaposan megritkátották a járatukat. Az egykori szoliditásnak persze immár serrrmi nv^ma Me^szün* az áruházak vará­zsa, a kerácsonv előtti nénszerü „kiárusítás", vége a Wertheim-féle ü-letóriás közmondá­sos kiskiirályságának. A kiskereskedő újra 1c- l^lekz.etbez Wot-t. És a 'egdrágábbé a világ! Szabott árak, konveneiós árak a „relatív ér^kpvnek“ ptiheu a kusza világában nincse­nek. Minden üzletember szinte óráról-órára önkényesen toMor,-foltoz az árakon. Az el- omelgetés a tisztességnek ebben a hagvo- mánvn-s fészkérben annyira általánossá vált, hogy a postahivatalok már egv hitvány toll­szárat sem bíznak zálog nélkül a közönség kezére és az elveszett tárgyaknak még a legbusásabb jutalom mellett sem akad „be­csületes meg találó'a". Mit mondjunk még? „Rablóvilág Berlin­ben" óimén az itteni újságok állandó rovatot nyitottak. Míg a centrum és nyugat forgal­mas utcáin a késő éjjeli órákig dőzsöl és nyüzsöd a nép, néhány sarokkal arrébb szer­vezett betörőbandák garázdálkodnak és a békés hazatérők revolveres fenyegetések közben mindenéből kifosztják. A kapukat a forradalmak ideje óta óvatosságból már esti nyolc órakor csukják és ha az ember törté­netesen fényes nappal valami idgen lakásba becsönget, háromszoros lakattal lezárt ajtó mögül kémlelőlyukból figyelik és csak hosz- szabb faggatás után engedik be. Mintha a régi megszokott „hivatalos fe­gyelem" hiánya, az embereket az ellenkező végletbe sodorná: a rideg, kimért, de meg­bízható és szociális gondolkodása berlini bru­tálissá és önzővé vált. Azelőtt a rend elta­karta a poézis hiányát. A mai zűrzavar kö­zepette 1 épten-nyoution érezzük. Kecs és mo­dor nélkül történik és szerte’enségbe fül min­den. A legvadabb perverzitások terén Ber­lin vezet; a Franz házaspárnak most tárgya­lás alatt levő bűnügye élénk fényt vet az ér­zéki eltévelyedések mozgalmas világába. Áz „uj gazdagok" ízlése egy uj hausvendéglő-, bár- és varietékulturát teremtett. Azciőd né­hány előkelő „Wemrestaurant" volt a felső tízezrek, találkozó helye. Ma uton-utfélen keletkezik egy-egy rikító reklámmal ékeske­dő. skarlát szinü tapétákkal és dadaista torz­képekkel ellátott borozó. A nevük mikológiát. .erotikát és exotfkét ügyesen kever: találko­zunk „Faun"-nal, „Orkus“-szal, „Kakadui­val, „Alkasar“-ral. Benn pezcgős diner után izga'mas mutatványok és intim, táncok jár­ják. A „danse rnacabre“-nak, a halál táncá­nak szellete árad ezekből a szánalmasan cif­ra tanyákból. És mégis. Keletkezőben van egy másik Berlin is, amely az előbbi romjain épül fel, az ocsúdok és okulok Berlinje. Az intelligen­cia nagy rétegeinek elégedetlensége a régi császárvárossal az összeomlás által nyilván­valóbbá lett. Hevesség, gőg, vakság útját áll­ták a génié érvényesülésének. Gondo’kozni és kormányozni nem volt egy és ugyanazon emberek feladata. A weimari idilliből, a né­met költészet és bölcselet aranykorának el­fogulatlan légköréből az utolsó Hobenzollem ideién misem maradt meg. Az udvarból száműzték a költőt. A királyi kastély szürke kegyencei mellett egy Gerhart Hauptmann vagy Liebermann számára nem jutott helv. A nép pedig a porosz rsko’ázás minden kivá­lósága mellett politikailag ara'fahéta ma­radt. Ezért kergethették rövidlátó diploma­ták Németországot a teljes izoláltság állapo­tába. Ezért történhetett, hogv hamis jelsza­vak cégére alatt a német népnek az egész világ ellenségévé vált. A mai állami reng lehet átmeneti. De alulról hatalmas átszervezkedési folyamat in­dult meg és ennek eredményei tartósak. Az alapos, a dolgok mélyére ható német nem elégszik meg hangzatos devizákkal, hanem tanulva a saját kárán, uj környezetet akar magának teremteni. Ennek a folyamatnak a jellegzetes terméke a „Hochschule für Po­lliik", amely Jackh tanárnak, a híres kultur- politikusmak igazgatása alatt rohamosan fej­lődik. Mikor két év előtt ünnepélyesen meg­nyílt, a tantermekben alig lézengett néhány diák. Ma már változatos előadásokat a gaz­dasági és szellemi élet terén működő meglett emberek is tömegesen hallgatják. Az előadá­sok között találkozunk olyanokkal, mint . Háborús dokumentumok" és „Az összeom­lás okairól." Az előadások szabad vitával, szómoklási gyakorlatokkal kapcsolatosak. A tanárok a parlament és közgazdaság legki­válóbb tagjainak sorából kerülnek ki. Szere­pel közöttük minden pártbeli ember, de párt- politikára természetesen nem kerül sor. A német kormány most minden tanitó és maga­sabb hivatalnok számára ^telezővé akarja tenni ezen tanfolyamok hallgatását Másik ilyen érdekes reformintézmény különböző, kül- és kultúrpolitikai klubbok alakulása szintén pártiközi keretben, hol ke­délyes vacsora után a politika aktuális prob­lémáit és hatásukat a német fejlődésre elő­adás és vita formájában elfogulatlanul tár­gyalják. Ha az ember-ilyen összejöveteleken résztvesz, arra a meggyőződésre jut, hogy a napi politika minden ziláltsága ellenére a gondolkodóknak megható szolidaritása jobb jövőt biztosit. Ezenkívül Berlinben újabban az irodalom körül és szellemi érdekcsopor­tok egész serege keletkezett. Az ilyen intel­lektuális szervezetek árnyoldala a terméket­len problémákon való túlságos rágódás. Ez a német mentalitás öröklött gyengesége; mint­ha a német „Síammtisch brüc'er“-ek szánt- szándékkal nehezitenék meg az életüket. A németség éli te-köl tőinek elismerő visszhangja az uj szellemi árnyalatokkal szemben erősen érezhető. Ha a konzervatív Thomam Mann, a porosz államiság avatott dicsőítője, legújabban köztársaságivá vedlett i át, úgy ennek persze nincsen semminemű po­litikai jelentősége. Az ő köztársasága ugyan­úgy a figyelmesebb római respubiica öröké, mint a weimari humanitás diadala egy nagy államiság keretében. A német nemzeti eszme legnagyobb szellemének képviseletében min dig átfogó, békítő, megértő jellegű volt /* goetbcbeli Kantodielem dicsőítése volt Tho más Mann múlt havi „Köztársasági szónok latának" magva. És határozott szembphe lyezkedés a francia chanvinizmussal amely ről igy nyilatkozik: „Az a nép, amely eléggi elmés volt, hogy az ultranacionalizmust fel­találja. megint végezni is tud vele". Hogj milyen természetű Thomas Mann köz'ársa sági ere, kiviláglik akkor, miikor Gerhar Hanntmannt, a „köztársaság királyáénál nevezi. Ez hódoló üdvözlet akart lenni a naz^ költő hatvanadik születtésnáp'a alkalmából Mi, magyarok, példát vehetnénk erről az ün­neplésről a Petőfi-jubileum napjaiban llyer megható, őszinte demonstrációt a sxe'lerr jegyében a háború előtti Németország nen ismert. A költő minden megszokott szerény­sége mellett az ünnepség fényében csak- ugvan uralkodóvá vált. Hauptmann, ki lég újabb alkotásával visszaránt a múltba, s7ép ŐS7 próféta f-e'ével mint egy történelmivé vált nagyság kárt közöttünk, ki a múlt har­mónia lát zengi és egy szebb jövő érkezésé sejteti. A művészet Berlinben megszűnt dveze’ lenni, a dogmák keménv küzdelmévé vált. amint mindenekelőtt a képzőművészeti kiállí­tások mutatták. Az expressz’onUttms, ame'v másutt kicérlet maradt, itt rendszerré erös- bödött. Szélső exnonensei a ..^tnrm". minden In-írvnrr’áTivos érték tagadó köre és a forra­dalmi emlékeken rágódó „novemberi cso­port". amely tekintélyellenes á'Iásp^n'iáh'r híven, bevette az n. n. „iurvmentes" kiállítá­sokat. \ szobrász Hildebrand a festő mhoma és T.iebermann s^o'id kulb’^ánaV vége ána- tomizált madonnák, georretr’zálf emberi fes­tek, beteges visszatérés a Pafael előtti kez­detlegesedhez. érzékieden agyrémek az u; stílus állandó ismérvei. De találkozunk má’ a mérséklődés jelenségeivel is; a káosz keze tisztulni. Ezt legutóbb egv fiatal, tehetséges magvar festő, Vido Pál. gvü.itemén’ves kiál­lításán tapasztalhattuk, hol soktárgvu fest­mények. rézkarcok és szénraizok exprissz'o- nista izü körvonalaiba uira bevonult az é'ei A sötét törtetésbői mindenesetre egy ui ava- rat csúcsosodik ki. Ui eszmények alakulnak. Ha zavaros, ha kir.os hatású is ez a művé­szet. mégis komolyabb és többet ígérő, mint a „bar"-ok és éjjeli kabarék járvánvszerüen értelmes léhasága. Erényi Gusztáv dr. Félmillió arímymárka büntetés német városokra. Prága, december 2. Stettin, Passau és Tn- golstadt városokban az antant katonai ellen­őrző bizottsága ellen heves tüntetések vol­tak. Az antant Passau és Ingolstadt városo­kat ötszázezer aranymárka büntetéssel súj­totta. Ezt az intézkedést a nagyköveti konfe­rencia jegyzékben tudatta a német kormány- nval s a jegyzék tegnap megérkezett Ber­linbe. A német kormány válaszol az antantjegyzékre. Berlin, december 2. (Saját tudósítónk telöfonjelentése.) A birodalmi kormány a bajor kormánnyal egyetértésben kidolgozza a Poincarénak adandó választ. A kassai jogakadémia sorsa. A Lldove Noviny nyomán a szlovenszkói magyar la­pok némelyike hirt adott arról, hogy a köz- oktatásügyi minisztérium hely tadott Kassa város polgársága és ifjúsága ama kérésé­nek, hogy a kassai jogakadémia, Szlo- venszkó egyetlen magyarnyelvű főiskolá­jának további működését engedélyezze és úgy döntött, hogy a kassai jogakadémián további két esztendeig magyar oktatás lesz. Érdeklődtünk a közoktatásügyi mi­nisztériumban és azt a fölvilágositást kap­tuk, hogy a hir ilyen formájában nem fele! meg a valóságnak. Az iratok ma kerültek át az ügy referenséhez, aki ma kezdje meg azok tanulmányozását és igy döntés leg- fö'jebb a jövő hétre várható. Illetékes hely­ről szerzett magániníormációink alapján azt a sajnálatos hírt kell közölnünk, hogy a kassai polgárság és ifjúság kérelme való­színűen nem nyer olyan kedvező elinbí­zást, mint ahogyan az méltányos és szük­séges lenne. Kér] fik barátainkat és olvasóinkat, kogy minden kávéliázban és étte­remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hírlapot. Meghivjuk Önöket, hogy a hölgyek és urak részére újonnan minden komforttal beren­dezett szalonjainkat látogassák meg! Győ­ződjenek meg a mi módszerünkről! /ircfiMss&fis. cüantponozás. S£so 8és, líaji£5!t$, maaiSttír. ütóíir stb Ajánljuk éveken keresztül bevált kozme­tikai készítményeinket: Massage-kenocs Diniva a7i-tb" rre 20 KŐ. Crem de Citron 20 „ Orientál Crem Zuir alatt’1,örűn0' 20 „ Crem Episma Kök és pat,anás“k 20 „ líVMr púder a’att, arcbőr fé- *>A jOiir njessége ellen ^ »í Ronge en Creme Sörre’pir08arc' 12 „ Irívs-na erjesztő és homokos ivianmna no* na ZSjro8 arcbő- eiien 17 és likacso8 bőrrél szappan helyett Lotion Oxigén ée L1S 68 8z6r 12 „ Zitái Crem ZS'ók ao^séreé8 sö* 12 „ Ha]VÍZ „RyZM gyógyító febério 25 M Csalánkos kajviz hajhul‘ 25 „ Lition 20. sz. 03 8árfra follo< 20 w Kérje a „Természetes szépségápolás" cimü füzetet (1 Ké. bélyeg ellenében). Kozmetikai hibákat az intézet orvosa kezeli, insMa! St: Dedule áe Paris Pr<á4ís. Y&cUmut nám. 6

Next

/
Thumbnails
Contents