Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-29 / 151. szám

Káílay teijiiatalmu miniszter Szlovenszkó ágy évi fejlődéséről. A közigazgatási reform. — Az iskolakérdés. A hajóközfekedés. Prága, december 28. Kállay József teljhatalmú miniszter hosszú cikkét közli a Prager Presse mai száma. Kállay azzal kezdi cikkét, hogy em­berek, akik izig-vérik ellenzékiek és pesszi­misták, még a legörömteljesebb események­kel szemben is közömbösek maradnak. Szlo­venszkó oly önálló életet él, mint azelőtt sohasem. A négyévi munka, amióta Szlo- yenszkó szabaddá lett, oly tarka, hogy be­lőle csak a legfontosabbakat lehet egy cikk keretén belül kiemelni. A közigazgatás átszervezése. A régi, magyar közigazgatás feudális volt, áz 1923 január 1-én életbe lépő uj me­gyerendszer, valamint a városi közigazgatás átszervezése azonban a lakosság széles ré­tegét az összmunkára serkenti s egyúttal az Önálló közigazgatás követelményeinek is ele­get tesz. A megyei hivatal és a megye közti viszony rendezésében két egymással ellen­kező áramlat küzdött a győzelemért. Az egyik részen minden minisztérium saját hi­vatali hatáskörét akarta teljesen kiépíteni. Eme áramlat ellen azonban a pénzügyminisz­térium állást foglalt s igy a megyehivatalok­ban az összes állami hivatalokat és szerve­zeteket egyesitik. A közigazgatás tevékenysége az utolsó évben a nagymegyék fölállításáról s a váro­sok átszervezéséről szóló törvény keresztül­vitelében összpontosult. Az előkészítő rriun- 'kák főként a járásbeosztásokra vonatkoztak. ki uj beosztásoknál szem előtt tartották azt, hogy a törvényszéki, adó- és közigazgatási beosztások megmaradjanak. Az előmunkála­tok szabályozták a megyei és járási hatósá­gok, valamint a megyei és járási bizottságok és az országos megyeszövetség hatáskörét. A törvény értelmében minden megyei ható­ság mellett fölállítanak egy megyei iskola- tanácsot, melynek elnöke a zsupán. Megyei és szaktanfelügyelők is lesznek. A megye pénzügyi igazgatását a politikaitól teljesen elkülönítették. Az átszervezéshez tartozik a törvény- hatóságii és rendezett tanácsú városok meg­szüntetése is. A törvény ugyanis Prágán kí­vül nem ismer el más törvényhatósági! vá­rost. Ennek folytán Kassa, Pozsony, Komá­rom és Selmecbánya rendezett tanácsú vá­rosok lettek s az eddigi rendezett tanácsú városok nagyközségekké váltak. A községi és körjegyzőket az állam szolgálatába átve­szik. Ezek <az ujjáalakitások 1923 január else­jén lépnek életbe. A műveltség előrehaladása Szlovenszkón. A világháború után alakult államok kon­szolidálódására legjellegzetesebb a művelt­ség fejlődése. A cseh-szlovák köztársaság sok gazdasági nehézségei miatt nem tudta kulturális téren azt a fokot elérni, amelyet szeretett volna. Mindamellett — írja a mi­niszter — többet végzett a cseh-szlovák ál­lam a nevelés terén is, mint a szomszédos államok. Az állam négy év alatt nyolcszáz állami népiskolát, száznál több polgári iskolát szer­vezett át vagy alapított és ezer uj tanerőt helyezett el. A népnevelés terén azonban még sok javítani való van. mivel sok helyen nincsenek nép- és polgári iskolák és az isko­lát látogató gyermekek száma évről-évre növekszik. Ezzel szemben azonban kevés a fanitóképzőintézet. A középiskolákban ész­lelni a legszebb előrehaladást. De itt is nagy változásokat kellett végrehajtani, mivel a tanerők kilencven százaléka tiszta magyar volt, akik szlovák iskolában nem taníthat­tak. Harminchárom uj szlovák középiskolát csak úgy lehetett megnyitni, ’‘0gy a csehek háromszáznál több tanárt küldtek Szloven- szkóba. A középiskolák száma ma összesen negyvenöt, ebből harmincöt szlovák, nyolc magyar s kettő német. Magyar, illetve né­met párhuzamos osztályokkal magyarul és németül a következő középiskolákban tar­tanak: Pozsonyban, Komáromban, Érsekúj­váron, Eperjesen, Késirárkon, Kassán, Rima­szombaton, Rozsnyón, Iglón, Lőcsén és Lé­ván. Szakiskolákban még mindig nagy a hiány. A pozsonyi egyetem hallgatóinak száma emelkedett. Cseh-Szlovákia dunai hajóközlekedése. A köztársaság dunai hajóközbkedésc 1919-ben kezdődött. A ki*tf»ány fölállította Pozsonyban a cseh-szlovák dunai halóköz- Jekcdési hivatalt, amelynek az volt a föl­Péntek, december 29. —a———ww ■mr» y«wwir • adata, hogy a bécsi gőzhajóközlekedési tár­saságtól a szükséges hajóteret kibérelje. A hivatal eddigi tiszta bevétele 25,060.484 ko­rona. Ebből az összegből fölépítettek négy csavargőzöst. 1922 februárjában lejárt a bécsi társasággal kötött bérszerződés s ezzel a cseh-szlovák hajóvállalat önállósága meg­kezdődött. Képviseleteket állított föl Buda­pesten, Belgrádban, Szófiában és Bukarest­ben. Osusky dr. párisi követ közbenjárása után sikerült a békeszerződés által biztosí­tott két gőzöst a dél-német hajóstársaságtól s három személyszállító gőzöst az osztrák Duna hajóstársaságtól megkapni. A hajóköz­lekedési hivatal a jövő évben átalakul a „Cseh-szlovák Duna-hajóközlekedés rész­vénytársasággá". Pozsony csak az uj államalakulat után lett kikötőállomás s éppen ezért kiépítése óriási pénzösszeget emésztett föl. Most Ko­márom kikötőjének a kiépítésén dolgoznak. Kállay miniszter ezzel fejezi be cikkét: Ezt a három pontot: a közigazgatási refor­mot, az iskolakérdést és a dunai hajóközle­kedés problémáját azért emeltem ki, mert .ezek kifelé is a legvilágosabban mutatják, hogy mennyire fejlődött Szlovenszkó négy év alatt, mióta a cseh-szlovák köztársaság­hoz tartozik. Nyugodtan állíthatjuk — írja a miniszter —, hogy a szabad Szlovenszkó eme négy év alatt teljesen rnegszsbadult a régi Magyarországhoz láncolt bilincseinek legnagyobb részétől s Cseh-Szlovákia együ- vétartozása biztosítva van. xfflBs;m;5i3Bgss£!&BBHi8asffiaeagiaii£3!jgsBSfB0iBnB negkezflfe mfflWiéséí a oeszterceDángai Községi főbíró A biróválaszíás utóhangjai. Besztercebánya, december 28. (Saját tud ősi tónk tói) Besztercebánya a mai napon Szlovenszkó sok más dicső múl­tú városával együtt elveszti sok évszázados városi jellegét és nagyközség lesz. És aláren­delték egy Csehországból ide importált fő­szolgabírónak. Besztercebányának nagyközséggé mló lefokozása hozta magával, hogy a város la­kossága nehány nap előtt választotta meg a községi főbírót és helyetteseit. Ha ugyan választásnak lehetett ne­vezni azt a komikus jelenetet, amikor Országh dr. zsupán elnöklete alatt egy maroknyi ember, — akii az előbbi zsupán Markovics dr., egyszerűen a saját kénye- kedve szerint kinevezett Besztercebánya községi képviselőivé — összeült és a „köz­vélemény" nevében községi bírót és he­lyetteseket választott. A szlovák néppárt városi bizottsági tagjai megtagadták az úgynevezett válasz­tásnál való részvételt és igy olyan huszon­három ember, akiről mindent lehet állítani, csak azt nem, hogy Besztercebánya lakosai­nak a bizalmát bírják, választotta meg Besz­tercebánya község első főbirájául Mikuía. Kálmánt, helyettes birákul pedig Cservenkát és Kor ént. Besztercebánya ‘lakosai érthető várako­zással tekintenek a főbíró közéleti tevékeny­sége elé. A főbíró ugyanis a választás után kijelentette, hogy azokra sem haragszik, akik nem szavaztak reá. ígérte, hogy minden tár­sadalmi osztály érdekét szivén viseli. így érthető a besztercebányaiak nagy érdeklő­dése, amikor a karácsonyi ünnepek előtt futótűzként terjedt a városban a hit, hogy a községi főbíró komolyan fogja fel a havata- lát, mert íme már december 22-én, délelőtt a piacon ellenőrizte a feuyőíácskákat árusít falusiakat. Tudniillik odament a főtéren ft nyőfácskákat árusító falusiakhoz és hivata­los szigorúsággal felszólította őket, hogy van-e elárusítói engedélyük. Majd a kará- csonyfácskák árát tudakolta. Amikor meg­hallotta, hogy a kisebbik fácskák ára 4—6 korona, a nagyobbak ára 10—16 korona, szigorú hangon rájuk támadt: hogy ő ezt nem engedi igy árusítani. A közelben álló rendőrök látva a községi íőbiró ur hivatalos •komolyságu ténykedését, eíkoródtak a közel­ből. Nem akarták a községi főbíró ur jószán- déku hivatalos fellépését koprrcmmiíáilini. A íőbiró ugyanis piaci ellenőrzésre nincs feljo­gosítva. Ez a rendőrség hatáskörébe tarto­zik. Mert ha valaki árut hoz a piacra, elő­ször a rendőrség ellenőrzi és csak ezután árusíthatja az illető. Egyébként a községi fő­bíró hivatalos ténykedése csak december 28-án kezdődik meg hivatalosan. K. E. Za¥arg ás Egyptomban. London, december 27. A Reuter jelenti Kairóból, hogy két brit alattvaló ellen a bel­földiek revolvercs merényletet követtek el és hogy a merénylet áldozatai közül az egyik, egy jogtanár, meghalt. MAPIH1REK December 29 Elsejéig az előfizetést :: meg kell újítanom :: Mimóza lázadása. Mimóza asszonynak a férje boldogtalan volt. Mert nemcsak az a baj, ha forróvérű, kikapós az asszony, hanem baj van akkor is, ha az asszony­ka naphosszat csak sóhajt, epekedik, lehajtott fej­jel üldögél és a szeme szomorúan néz a semmi­ségbe. Hasztalan kérdezte, faggatta, hogy mi a baj. Mimóza bánatosan mosolygott és azt vála­szolta: semmi! A férj ilyenkor szigorúan számot vetett magával, megállapította, hogy józan, szor­galmas ember, pontosan elvégzi üzleti dolgait, fi­gyelmesen megvásárolja Mimóza toillettcszük- ségleteit és csókjaival sem búvárkodik olyankor, mikor Mimóza hangulata ezt megengedi. Meg­nyugtatta hát a lelkiismeretét, hogy nem benn:' van a hiba és a keleti bölcsek belenyugvásával állapította meg, hogy az asszonyi lélek rejtélyes és kifürkészhetetlen. Mimóza pedig egyre hervadt és az arca olyan halovány volt, mint az elfogyó hold. Néha ok nélkül sírva fakadt, máskor órákig játszott a zongoráján, mindig Chopint vagy más, halkszavu, könnyes muzsikát. Az orvos, akit a megrémült férj hivott, miután behatóan megvizsgálta, vér- szegénységet állapított meg, vastartalmú gyógy­szert rendelt, melyeket Mimóza fásult egykedvű­séggel be is szedett, de az orcája még csak egy leheletnyit sem lett pirosabb. És akkor egy na­pon különös esemény történt. Vendég szállt hoz­zájuk, a férj sógornője, egy jókedvű, élvvágyó, kacagó teremtés. Mintha friss levegő csapott vol­na a bágyadt illatú, félhomályos szobákba, Mi­móza mosolygott és érdeklődve hallgatta Kató asszony vidám csacsogását. Estére színházba mentek, az opereíteszinházba, amelyben aznap éppen Wicsenthal Gréte, a hírneves táncosnő, * keringő királynője vendégszerepeit. Az előadás derekán került a sor. Mikor a függönyt szétv,.rt- ták, a színpad egy virágos rétet ábrázolt, madár­csicsergés hallatszott és a zen-kar lágyan, éde­sen játszotta a Duna-keringct És akkor a háttér­ben álló fák közül kilebbent Wiesenthal Gréte. Könnyű leple úgy úszott utána, mint egy nyári égen röpködő könnyű kis felhő, a karjait kitárta és szinte beleröppent, elomlott, egyesült a levegő végtelenségével. Éz a tánc a szabadság nagy uj­jongó sikolya volt, részeg virágok felcsilingeitek színes kelyhcikkel hozzá, illat, fák, szellő, muzsi­ka a testvérei voltak és zengő nagy harmóniában egyesültek vele. Mimóza ittas szemmel nézte a nagyszerű tán­cot és a mindig halvány arc egyszerre pirulni kez­dett, mintha titokzatos tüzek gyuladtak volna benne. Színház után vendéglőbe mentek vacso­rázni és Mimóza szinte szilaj kedvvel fordult a férjéhez: Pezsgőt szeretnék inni! A férj eíámult; nevető, nagy boldogság ön­tötte el a szivét. Hogyne hozatott volna akár tíz üveggel is. hiszen igy még sohasem látta Mimó­zát. Mintha csak most került volna először elébe, csodálkozva meredt rája. Ez lenne az ő fáradt, bágyadó, szomorú asszonya? A szemében milyen különös fények, az arcán ragyogó mosoly . . .! És a férj titkon megremegett: ma uj, csodálatos titkokat fog hozni az éjszaka...! És Mimóza egyre beszélt ivott és kacagott. Még a kocsiban is furcsa szavakat mondott a táncról, levegőről, szabadságról. És mikor haza­értek. Mimóza, alig, hogy magára maradt, be­hívta a sógornőjét, gondosan bejárta az ajtót, még a kulcslyukra is egy kendőt tett és vetkő- ződni kezdett. Gyorsan, lázasan, mintha valami irtózatos börtönből akarna megszabadulni. És mikor elkészült, akkor a sógornőjéhez fordult: Ülj le a zongorához és játszd el a Duna-keringőt! A sógornő nevetett, azt hitte, valami szeszé­lyes tréfáról van szó. A zongorához ment és ját­szani kezdett. Mimóza pedig elkezdett táncolni. Eleinte csak lassan, mintegy álomból ébredőn. Azután a mozdulatai egyre szilajabbak lettek, széttépte a rózsákat, melyek az asztalon egy vi­rágtartóban álltak és vad, mámoros mozdulattal szórta szét őket. És táncolt, féktelenül, egyre he­vesebben. inig a lélekzete elfuladt, a melle zilálni kezdett és szemét könny borította el. És akkor remegő lábai megcsuklottak, a teste összetört és kimerültén, sírva ráhullott a szőnyegre, mintha ö is egy széttépett rózsa lenne, melyet egy látha­tatlan kéz a földre hullat A sógornő ijedten ha­jolt fölébe, de Mimóza már megint csendes, szo­morú volt és fájdalmas, mártír mosollyal mosoly­gott. Ez volt Mimóza egyetlen lázadása az élettel, férjjel, szerelemmel szemben. Forró Pál. — (A práoal meteorológiai intézet jelentése.} Idöjőslás: Helyenként felhős, szeles időjárás várható. * —- (Feloszlatják az unlfikációs mlu’szteriu- mot) Az unlfikációs minisztériumot rövidesen feloszlatják s helyébe unifikációs hivatalt állíta­nak fel. A szlovenszkói teljhatalmú mimstérium a Ceske SIovo jelentése szerint mindaddig meg­marad, mig a megyék átszervezeését teljesen végrehajtják. — (Lettországi tanárok Prágában.) Tegnap Prágába érkezett tizenhárom lett középiskolai tanár. A küldöttség a köztársaság közcp'skolái- naik tanrendszerét és általában a kulturális vi­szonyokat akarja tanulmányozni. — (A kör- és járás-orvosok átvétele az állam szolgálatában.) Az egészségügyi minisztérium rendeletére a politikai hatóságok legközelebb felhívják az összes kör- és járásorvost, hogy ha az állam szolgálatába akar lépni, kérvényét az egészségügyi minisztériumhoz nyújtsa be 1923 február 28-áíg. Azok a kör- és járásorvosok, akik a kérvényt be nem nyújtják, elvesztik állásukat minden végkiélégitési járandóság nélkül. — (Elköltözik a besztercebányai zsu- panátus.) Besztercebányai tudósítónk jelenti: Néhány nap múlva Zólyomba költözködik a besztercebányai zsupanátus elnöki és titkári osztálya. A jövő év elejétől Zólyomban lesz a zólyomi nagymegye székhelye. A besz­tercebányai lakosság minden igyekezete, hogy a várost a ledegredálástól megmentse, hiábavalónak bizonyult. Kár volt minden fillérért és küldöttségjárásért. A prágai kor­mány, amely a maga centralisztikus eszméi­től megvakultán halad előre megkezdett ut ján, nem mutatkozott hajlandónak arra, hogy az őslakosság kívánságait teljesítse. Egy maroknyi ember és néhány önző politi­kus képviseli Prága előtt a szlovenszkói közvéleményt. Ama hírek, amelyek arról szólották, hogy a zsupáni hivatalok a jövő év május közepéig Besztercebányán marad­nak, nem bizonyultak valóknak. — (A kormányzó részvéte Weüss Mán- fréd családjának.) Budapestről táviratozzak: Horthy Miklós kormányzó Weiss Manfréd báró családjának ré*s.zvétét fejezte ki. — (Budapest kikü’döttei Londonban.) Budapesti szerkesztőségünk telefonon je­lenti: A főváros kiküldöttei január első nap­jaiban Londonba utaznak, hogy a főváros angol hitelezőivel az adósságok tekintetében — (Hardin — szabadkőműves). Newyorki jelentés szerint Harding elnököt fölvették a leg­felsőbb , szab adkörnü vési fokozatba. — (Jean Monnat lemondott a Népszövet­ség főtitkárságáról.) Parisból jelentik, hogy Jean Mounet, a Népszövetség főtitkára, csa­ládi okokból lemondott állásáról. Móniiét 1919 óta működött s főleg a központi szerve­zet kiépítésiéin fáradozott. Monoét érdeme, hogy 1920 szeptemberén összejött az első nemzetközi konferencia Brüsszelben. — (Megváltoztatják az amerikai telspe­désl törvényt.) A munkanélküliség Ameriká­ban úgyszólván teljesen megszűnt. Az ame­rikai lapok szerint már munkásbiány is van Amerikában. Az amerikai trösztök lapja, az Index kimutatja, hogy a letelepülök évi szá­ma a tavalyinak a felét sem érte el. Mig jú­nius végén összesen h á r omszá zt'ze ze r egyén telepedett le Amerikában, addig ugyancsak junius végéig kétszáztizenhatezer egyén, főként munkás, vándorolt ki. Az In­dex emiatt a telepedési törvény módosítását kívánja, mert az abban az időben készült, amikor a munkanélküliség nagy volt s Ame­rika meg akarta akadályozni az elszegénye­dett Európából beözönlő kivándorlást. — (Szentkirályi Béla meghalt.) Buda­pestről táviratozzák: Szentkirályi Béla volt címzetes főkapitány, aki a Károlyi forrada­lom alatt főkapitányhelyettes volt, tegnap este Budapesten meghalt. Szentkirályit a kommün bukása után fölfüggesztették állá­sától. A volt főkapitány, nagy nyomorba került úgy, hogy még műgyűjtők előtt híre* cigerettatárcáját és egyéb értékes dolgait is eladta. — (Házasság.) Hla/váról írják, hogy Pat- tantyus-Ábr a hám Erzsébet és d>r. Schwertner Andor január 6-án tartják es­küvőjüket az ottani r. kath. templomba. ranMi | Prága II, Smecky 22. || ö Elsőrangú konyha. Legjobb sörök 2 w éa elsőrangú borok. -~ Komplett sgw § ebédek mér 7*50 Ké-ért. v 10 bérletjegy 100 Ké. S PBifeller Ferenc fendéglös. ? • Goldenes*. Kreuzol volt íőpinoéra. V át.

Next

/
Thumbnails
Contents