Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-29 / 151. szám

A közigazgatási önkormányzat. (p.) Losonc, december hó. A köztársaságnak alkotmánya, amely annak alapzatát a politikai pártokon ópiti fel, ezt az irányelvet mereven és összes kö­vetkezményeiben alkalmazza közigazgatási szervezeteiben ás. A pártalkotmány kihat a megyei és községi életre is és a törvények keresztül viszik ezt az elvet, a még csak felállítandó járási szervezetekben is. Ez az álláspont alkotmányos és közigazgatási Szempontból a legnagyobb képtelenség. A közigazgatási szervezet, az itt meg­hozott és most az életbeléptetés stádiumá­ban lévő törvények szerint nem rendelkezik politikai hatalommal. Politikai ügyekben ezpk a szervezetek befolyással egyáltalán nőm bírnak. A községi önkormányzat csak a község gazdasági ügyeinek elintézésére terjed ki. A törvények ezen önkormányzati jogot is meglehetősen ártalmatlanná teszik azáltal, hogy a magasabb, a járási és megyei szer­vezeteknek td sok beleszólást engednek ezen ügyekben is és végsősorban az állam- hatóság központi szervének, a belügyminisz­ternek biztosítják a jogot, hogy mindlő ér­demleges határozatot felülbíráljon, megsem­misítsen és megváltoztasson. Már most mi értelme van és milyen el­fogadható, józan magyarázatot lehet adni araiak, hogy minden politikai vonatkozástól távol álló gazdasági ügyekben a döntés a po­litikai pártoktól függjön és a politikai párt­állás állapítsa meg a befolyás mérvét ezen gazdasági kérdések elintézésénél? A politikai pártoknak a községi életbe való bevonása a községek vagyonát a poli­tikai pártérdekeknek szolgáltatja ki és lehe­tetlenné tesz minden rendszeres gazdálko­dást. A községi vagyon csak eszköz lesz a pártok kezében, a párt körül szerzett érde­mek honorálására és a párt pozíciójának megerősítésére. Mindezt a visszásságot és jogi képtelen­séget, amit ennek az elvnek érvényesítése már magában előidéz, csak fokozza az a mód, ahogy ezt az elvet itt alkalmazzák, Kezdetben tudjuk, hogy a zsupánok minden normától mentesen kényük-kedvük szerint nevezték ki a különböző vyborokat. A kép­viselőválasztások után újabb kinevezések történtek a pártok számarányai szerint. Eh­hez a pártarányokhoz mereven ragaszkod­nak most is és ezek a számarányok voltak képviselve a mostani képviselőtestületekben,; amelyek a községekké degradált városokban a választásokat megejtették. 1921. évi február hónapjára már ki vol­tak tűzve a községi választások, sőt a vá­lasztási mozgalmak széles mederben meg is indultaik. Amit ez a mozgalom napfényre ho­zott, abban a kormánynak nem telhetett sok öröme, mert egyszerre, alig egy-két. héttel a kitűzött választási nap előtt egy rendelet jelent meg, amely a választásokat egy me­rész lendülettel egyszerre szeptember hó végére tette át. Természetesen ezt a termi­nust sem tartották be. De érdekes féleveni- teni a halasztásnak hivatalos indokolását. Azt mondották, hogy a községi választások akikor azért nem tarthatók meg, mert a vá­lasztásokkal egyidejűleg, illetőleg azokat követőiig nyomban meg kell választani a városokból lett községekben az uj magist- rátusokat és előljárósági tagokat. Íme ismét egy hivatalos indokolás és Ígéret, amit nem tartottak be. Egy kicsit veszedelmes játék az, amit Itt a folytonos Ígérgetésekkel csi­nálnak s amelyeknél mindig a nép és az egyesek rossz emlékezőtehetségére, f-eledé- kenységére számítanak. Az államnak és az állam nevében beszélő hatóságoknak mégis nagyobb súlyt kellene helyezniük Ígéreteik valódiságára, ha azt kívánják, hogy azokat komolyan vegyék. Ami az elöljáróságok választásánál tör­tént, az már nem is botrány, az egyszerűen paródia. Itt rövidesen elmondom három város, most már falu elöljáróságának megválasztá­sát. Ezen városokban személyesen volt al­kalmam a részletekről meggyőződni és jel­lemző azok lefolyására, úgy hogy megér­demlik, hogy azokkal ezen a helyen is fog­lalkozzunk. Besztercebányán a képviselőválasztá­soknál az általános többséget az akkor egy­séges szociáldemokrata párt kapta meg. Je­lentékeny szárral szavazatot kapott, sokkal többet, mint a két másik párt együtt, szlovák néppárt. Ezenkívül csak szavazatíorgácsokat kaptak a Srobár-féle roiinicka strana és a cseh nemzeti szocialista párt. Külön akartak jelölni még a ke re sztény szó cial istáik, ezek azonban lekéstek, a zsidó nemzeti párt jelö­lését pedig az akkoTi zsupán azzal a kedé­lyes indokolással utasította vissza, a zsidók a múltban is mindig a kormányt támogatták, tegyék azt most is, nincs szükségük külön pártra. A választások után leadott szavaza­tok szerint megállapított arányban nevezte ki a zsupán a képviselőtestület tagjait. Köz­ben a szoc. dem. párt kettészakadt, az itteni párt igazán csak elenyésző kivételektől el­tekintve a kommunistákhoz csatlakozott. A városi vyborban is tulnyomórészben kom­munisták ültek. Ugyanazon időtájiban az it­teni polgárság, amely a választásoknál a szlovák néppártot támogatta, elégedetlen lé­vén ezen pártnak akkori, kormányt támogató politikájával, megalakította itt a kér. szoci­alista pártot. Ezen párt alakítás fofiytán vi­szont a néppárt veszítette el tagjainak túl­nyomó részét. A városi vybor azonban za­vartalanul működött tovább. Egyszer azon­ban megtörtént, hogy a kommunista párt egy épjtkezési javaslattal szemben, a városi pol­gárság vagyonának és anyagi érdekeinek védelmét hangoztatva, a javaslatot kétszer egymásután visszautasította. Énre a zsupán az egész képviselőtestületet föloszlatta és u] képviselőtestületet nevezett ki. A delegá­lásra azonban csak a választásnál részt vett 4 pártot szólította fel, tehát sem a kommu­nistákat, sem a kér. szocialistákat. A delegá­lásnál a szoc. dem. párt nagy zavarban volt, mer tagjainak száma alig haladta meg a de­legálandó vyíbortagok számát. A néppártnak is elég fejtörést okozott a delegálás. Már most ezek választottak elöljáróságot. Sőt még ezek sem, mert a néppárt nem akarván magát azonosítani a történendőkkel, a sza­vazás előtt eltávozott. így választottak azok, akiknek a városi polgársághoz semmi közük, akiket itt nem ismernek és akik nem képvi­selnek mást, mint talán azt a tisztviselői kart és azon egyéb elemet, akik az utolsó eszten­dőikben telepedtek itt meg. Nem kell monda­nom, hogy a megválasztottak méltók azok­hoz, akik őket választották. Érsekid váró tt még mulatságosabb a do­log, ott a magyar pártoknak közvetlen a vá­lasztások előtt meg volt a többségük, a kor­mány, illetőleg a zsupán ezen egy demo­kratikus császárvágással segített, uj vybort nevezett ki és itt a kormánynak egy, mond egy többséget biztosított, ezzel az egy több­séggel pedig elérte azt, hogy Érsekújvárnak cseh-szlovák községi bírája van. Ezt az egy többséget az ott ugyancsak levilézlett ma­gyar szoc. dem. párt segítségével • érte el. Csak azt nem értem, hogy miért nevezik az ilyen eljárást választásnak és miért hangoz­tatják, hogy itt a demokrácia uralkodik? Ezeknél szomorúbb az, ami Losoncon történt. Losoncon ugyanis a képviselőtestü­leti tagok túlnyomó részét képező magyar polgári párt, kommunista párt ás szoc. demo­krata párt megállapodtak az egyöntetű eljá­rásban. Közvetlen a szavazás megkezdése előtt került nyilvánosságra, hogy az utóbbi két párt időközben egy uj megállapodást kö­tött és pedig a cseh-szlovák nemzeti pártok­kal, a magyar polgári pártot pedig magára hagyták. Ezt az eljárást nem igen szokták korrektnek mondani, de hát ilyen dolgok manapság nem ritkák és ép azért különös megütközésre nem volna ok. De az már igazán érthetetlen, hogy magyar munkások pártjainak vezetői szavaztaikkal egy cseh­szlovák nacionalistát ültessenek a bírói szék­be. Nem kívánok bővebb fejtegetésekbe bocsátkozni, csak annyit bátor vagyok meg­jegyezni, hogy ez a losonci választás a ma. gyár munkásság politikai küzdelmeiben nem fog díszes helyet elfoglalni. Ezekhez hasonló esetek az egész or­szágban mindenütt előfordultak és szemlél­tető módon tanúsítják, hogy demokratikus formák mellett és á^demokráciárnak unalo­mig való hangoztatása dacára, mennyire ki lehet játszani a demokráciát és érvényre juttatni a legsötétebb reakciót. BBBBBQBHBBBBBBBnnBBUBBBSBBnnnQBBI Lausanne, december 28. (Havas.) Bár a iausannei konferencia mér hat héttel ezelőtt megkezdődött, a konferenciának eddig hatá­rozottan konkrét eredményéről beszámolni nem lehet. A kérdések legnagyobb részét ala­posan megvizsgálták és behatóan tanulmá­nyozták. (?) Egyik-másik kérdésről, mint például a tengerszorosok és a pénzügyi kér­désekről, el lehet mondani, hogy a meg­egyezés lehetséges volna. Mégis úgy látszik, hogy a konferencia holtpontra jutott, különösen a kisebbsé­gi probléma, a kapitulációk és a mos- suli vilajet dolgában. A szövetségeseik, akik nem akarnának riasztó híreket terjeszteni, amilyenek a ta­nácskozási termek folyosóin hangot kaptak, tegnap este összegyűltek, hogy az egész helyzetet megvizsgálják- Ezen a szövetsé­ges ülésen resztvettek: Ourzon, Barrére, Garroni és Ghild. Konstatálták, hogy külö­nösen a második bizottság munkái feueklet- tek meg, miért is a második bizottság teljes ülésének december 29-ére való összehívá­sát határozták el, hogy az albizottságban megvitatott kérdésekről végleges javaslatot dolgozzanak ki. A konferencia köreiben este megerősí­tették, hogy a szövetségesek az eddig elért eredményekről pozitív és negatív irányú áttekintést fognak készíteni. Továbbá elha­tározták, hogy az egyes albizottságok által előkészített munkálatoknak végleges meg­szerkesztését a főbizottságokban fogják el­végezni. Ez a szövegtervezet alapjául fog szolgálni a békeszerződés tervezetének. Az általános benyomás, amelyet a konferencia­körökben tegnap észlelni tehetett, az, hogy a konferencia elérkezett ahhoz i ponthoz, amelyen további engedményeknek és tár­gyalásoknak nincsen helye és közel van az a pillanat, amelyben a tárgyalásokat be fog­ják fejezni. Újabb török jegyzék Konstantinápoly, december 27. (Havas.) Azon a jegyzéken kívül, amely a hadihajók­nak és szállitógözösökiiek a szmyrnaá kikötő- j ben való forgalmáról szól, Angóra képviselő­je a szövetséges főbiztosoknak egy másik A választásokat ígérik, hogy néhány hónap múlva megtartják. Úgy mondják a régi főszolgabirák helyét elfoglaló nácselni- kok kinevezése útban van. De azt is mond­ják, hogy a közigazgatási törvény a nácsel- niikeket nagyon kevéssé terheli meg hivata­los teendőkkel, részükre politikai missziót ad át s ha majd a nácselnikek hivatásuk ma­gaslatán állva a népet átgyurják s végre a nép hajlandó lesz többségében legalább a kormányt támogatni, akkor — majd meglesz­nek a választások. De ez igein naiv várako­zás, mert hiszen a politikai átidomitás érde­kében eddíig is megtörtént minden. És az eredmény? A nép állásfoglalása mindinkább erősebb és általánosabb mindazzal szemben, amit itt kormánypolitikának mondanak. Ha tehát a választások határidejét ezen feltétel bekövetkezésétől függően fogják vagy akar­ják megállapítani, akkor nem kell félnünk, soha nem leszünk kitéve a községi válasz­tásokkal járó izgalmaknak. laBBBBBBBBHBBBBBBBBflBBaBflBBBHIIIHBB jegyzéket is átadott, amelyben mindenekelőtt azt követeli, hogy a török hivatalokat értesí­teni kell valamely hadihajónak bármely török kikötőbe .való irányításáról,, vallamint az illető hadihajó kiküldésének céljáról Görög hajók a szmirnai kikötőben Konstantinápoly, december 27. A török nemzetgyűlés kormányának képviselője a szövetségesek főbiztosainak mai napon jegy­zéket nyújtott át, amely a hadihajóknak és szállitógözösöknek a szmirnai kikötőben való forgalmát szabályozza. Ez a kikötő hadiki­kötővé lett. Az angórai kormány megengedi a görög hajóknak, hogy befussanak a Fekete­tengerbe, hogy ott a menekült anatóliaiakat fölvegyék, azzal a föltétellel, hogy nem tű­zik ki a görög lobogót és amerikai tenger­alattjárókkal kisértetik magukat. Fölborul a lausannei konferencia? London, december 27. Egy lausannei Reuter-jelentés szerint az a komoly veszély fenyeget, hogy dugába dől a lausannei kon­ferencia, ha a törökök továbbra is az eddigi módszereknél tartanak ki. A szövetséges missziók vezetői néhány nap múlva talán már abban a helyzetben lesznek, hogy hatá­rozataikat a törökökkel közöljék és a törö­köket az elé a döntő kérdés elé állítják, hogy ezeket a határozatokat véglegesen el­fogadják, vagy elvessék. Nyilvánvaló, hogy a pillanatnyi helyzetet nem lehet továbbra is fönntartani. Clemenceau redivivus? Bécs, december 28. (Bécsi szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Párisi politikai körökben arról tudnak, hogy Clemenceau komolyan vissza akar térni az aktív politi­kához. Clemenceau egy most megüresedett szenátusi mandátumra tart igényt. Hogtf áll a korona? Dec,28-án fizettek 100 cseh-szlovák koronáért; Zürichben 16.40 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Berlinben 23840.— német márkát Bécsben —.— osztrák korona. iácíM|p«slb«iffe €H IttBsaiMiei konferencia. A Havas ügynökség is beismeri az eredménytelenséget. ^ Prága, A Szlovcnszkól és Rnszinszkói Szövetkezeit Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: * Felelős szerkesztő: TEILÉRY GYULA ______________ Főszerkesztő: PETRÖGALL1 OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Thumbnails
Contents