Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-24 / 149. szám

16 szégyenitő nyomorúságot! Nem az javítja a valutát, ha a papírpénz forgalmát erőszakkal korlátozzuk,, hanem az. ha a forgalomba ho­zott papírpénzt nem fordítjuk improduktív célokra. Minden munka tőtót termel és ha a munkát lehetővé tesszük, úgy tőkéinket gyarapítjuk. Ellenben a túlhajtott deflációs politika a munkát és azzal a termelést is lehetetlenné teszi, amint ez nálunk be is kö­vetkezett. A munkané!külíségrö!. A munkanélküliség fokozódása ugyan kihatással van a munkabérekre, de ezt az eredményt kétessé teszi az elmaradt terme­lés haszna, az adóalanyok elvesztése és az a káros hatás, melyet a gazdasági életben maga után von minden egyes rázkódtatás. Az importliszt vételárának leszorítása nem biztosított a köznek annyi előnyt, a munka­bérekben nem hozott annyi javulást, mint amennyit elérhettünk volna enélkiil a mun­kanélküli segélyezések beszüntetésével A munkanélküliek segélyezése nem ellenszol­gáltatásnélküli járulékok alakjában, hanem munkaalkalom nyújtásában kell, hogy meg­nyilatkozzon. Nálunk megfordítva van: el­vonjuk a munkaalkalmat és biztosítjuk a munkanélküliség exisztenciáját. Ugyanakkor, midőn az állam gazdasági politikája a valu­táját külföldön javítani és ezzel a kenyér árát leszorítani igyekezett, a belföldön a munkanélküli segélyekkel és súlyos adókkal megdrágította a termelést és akadályozta a valuta belső vásárlóerejének emelkedését oly mérvben, hogy ennek magával kellett hoznia a mai általános gazdasági válságot. Hiába hangsúlyoztad Rasin és sok más ál- lamférfiu, hogy a válság enyhülni kezd. Ez nem igaz és én csak akkor hiszek benne, na valóban belátták már az eddigi gazdasági politika tarthatatlanságát, mert ez volna az első lépés a válság leküzdésére. — Nemzetközi szövetkezeti áruforgalom. Berlinből jelentik: Az Esganbem megtartott nemzetközi szövetkezeti összejövetelen szó- bakerülttek a szövetkezetek által lebonyolí­tott nemetközi áruforgalom statisztikai ada­tai. Az érdekes kimutatás tizennégy államinak forgami statisztikáját közli, amelyek között első helyn az angol szövetkezetek szerepel­nek 11.2 millió font sterling, utolsó helyen pedig a lengyelek 15 ezer font sterling érté­kű áruval, Németország is fél millió fontot mutat ki, ami tekintettel a mosani valutárís ■viszonyaira, nagyon szép teljesítmény. Az áruk közöt leginkább vannak az élelmisze­rek képviselve, a búza, cukor stb.„ sorrend tekintetében jóval később jönnek a gyarmat- árk, texilárulk, a legutolsó helyet pedig a ke­mikáliák foglalják el. — Francia Szövetkezeti Bank. PárJsból je­lentik: A francia szövetkezeti bank, amelyet a szövetkezetek 13 millió frank alaptőkével alapí­tottak júniusban, julius elsején az ott elhelyezett letétek, illetve folyószámlák egyenlege 55 millió frankot tett ki, október 31-én pedig már 63 mil­liót A bank működési körének állandó fejlesztése lebeg az alapítók szemei előtt így legújabban egy tudakozódó irodának a megszervezése van tervbe véve. A franciaországi szövetkezetek fej­lődési lehetőséigét mindenesetre nagyban elő­mozdítja e szépen fejlődő pénzintézetük. — A dollár és a nagyértékü valuták. A de­vizapiac legutóbbi eseményeiről az Amsterdami Heydt-Krestenbank a következőket Írja: A nem­zetközi devizapiacon a legutóbbi időben jelen­tős események játszódtak le. különösen ami a dollár és a legjelentékenyebb európai nemesva­luták közötti viszonyra vonatkozik. A svéd ko­rona elérte a dollárral való aranyparitást, sőt már túl is haladta azt. Az angol font dlszázsiója az amerikai pénzzel szemben olyannyira csök­kent, hogy a paritás visszaállítása mostan el­érhető közelségbe jutott. A hollandi pénz e hó­nap közepén, már hosszú idő óta először, érte el a dollárral a teljes aranyiarltásit amennyiben a dollár árfolyama 1920 késő őszén 3.37-re emel­kedett és 1922 elején még 2.75 holt forint volt. t. (Megengedik a magyar bor bevitelét Svájcba.) Zürichből jelentik: A kereskedelmi departement a magyar bor behozatalához elvben hozzájárult és kötelező ígéretet tett a svájci cégek által esciről-esetre beadandó behozatali kérelmek kedvező elintézésére. Ezzel a magyar részről hosszú idő óta napi­renden lévő kérdés kedvez megoldást ért el. — A novemberi kivitel Az Állami Sta- tisztkai hivatal ma tette közzé a novemberi kivitel eredményét, mely az októberinél ked­vezőbb. Kivittek 7,031.924 q-t és 155.731 da­rabot. Ez év első 11 hónapiában a kivitel mennyisége 85,578 030 q a múlt év ugyanez idejének 87,900.832 q-val szemben, A kiviteli országokat tekintve, első helyen áll Német­ország. azután Ausztria, Lengyelország, Ma­gyarország és igy tovább. Mennyiségre nézve a legnagyobb kivitel megint a tüzelő­anyagokból volt, melyek a teljes kivitelnek csaknem felét teszik. — A Itsztárak uíabb emelkedése Magyaror­szágon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A gabonapiac áremelése már észrevehetővé válik a lisztptacon is. A malom onccnlráció három nap leforgása alatt kétszer emelte az árakat. A sza- badforgaiomben 15—16 koronával olcsóbban le­het árut kapni, mint a malomkoncentrác’ónál, azonban a piacnak a malomkoncentráció az irány­adó. Az uj árak a következőképpen alakulnak: Nullásliszt 173—178, főzőüszt 168—173, egyes ke­nyérliszt 163—168, kettes 138—143, hármas 114— 119 magyar korona kilogramonként zsákban budapesti paritásban. A malmok a k'vitel élénkí­tése végett az Ülct'k^k les^á’litását kérték, de a '-Hiány elvetette a kérelmet, sót a külfő’di ga­bonából őrölt liszt kivlte'ét szintén a kiviteli il­leték megfizetéséhez akarja kötni. — A bank választmány ülése. Hivatalo­san közük: A pénzügymkieszíeriurn bankvá- lasztmánya a pénzügyminiszter elnöklete alatt december 21-én ülést tartott. A novem­ber 15-től december 15-ig terjedő jelentés kapcsán a választmány megállapította, hogy a közönségben a Morva-Sziléziai Bank bu­kása miatt keletkezett nyugtalanság meg­szűnt és az intézeteknek betétállománya is­mét emelkedett. A devizátapiacról szóló je­lentésnél szóba kerültek a bankválasztmámy december 19-iki rendkívüli ülésén hozott ha­tározatok és megelégedéssel megállapítot­ták, hogy a tett intézkedések nyomán a de­vizapiac lecsillapodott. A külföldi fizetőesz­közök árfolyama lénygesen csökkent az utóbbi napokban és a Bankbivaital deviza­készlete újabban nem csppant meg, mert a külföldi fizetőeszközökben való legitim szük­ségletet az exportvaluia fokozottabb bevé­teleiből fedezték. Végül megerősítették a és elintézték a személyi ügyeket. — A külföldiek koronaszámláia Magyarorszá­gon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Á Ma­gyar Devizaközpont 1922 november 15-iki érvény­nyel visszavonta azt a rendeletét, mely szerint egy külföldinek minden további nélkül meg van engedve a magyar koronában való betét- és számlajóváírás. Ennek folytán olyan tranzakciók is, mint egyik belföldi számláról a másikra való átvitelhez, a Devizaközpont engedélye szükséges. A november 15-ike után külföldi javára magyar koronában beérkezett bevételeket, — hogyha az engedélyt megadják — általában szabad külföldi korona számlán fogják jóváírni. A devlzaközpont hozzájárult ahhoz, hogy belföld! koronaszámlára szóló koronaköveteléseket, amelyek a Magyaror­szágba bevitt áruk vagy egyéb teljesítmények ellenértékűi szolgálnak — ezt a körülményt meg­felelő okmánnyal Igazolni kell — esetenként a le­hetőség szerint rövid időn belül külföld} korona­értékre fogják átváltoztatni. Szelvények és kisor­solt értékpapírok ellenértékét továbbra is külföldi koronaszámlára lehet jóváírni, hasonlóképpen meg van engedve 20.000 magyar koronának vagy en­nek ellenértékét meg nem haladó összegeknek be­fizetése is. — Többszáz milliós alaptóTíeemelések. Berlini szerkesztőségünk jelenti: A berlini magánbankok egyik újabb, de rövid idő alatt meglehetős po­zícióra emelkedett intézete, az Alfréd Fester & Co., részvény-betéti társaság, legközelebb 600 millióval 700 millió márkára emeli föl az alaptő­kéjét. A régi vezetőségből négyen kilépnek és Kurzinsky bankár belép a cégbe. A Fesíer-bankot 1921 novemberében alapították 50 millió márka alaptőkével, amelyet ez év áprilisában 100 mil­lióra fölemeltek. — A Bank für Landwirtschaft A.-G., melynek 150 millió márka az alaptőkéje, ezt 850 millió márkával egy milliárd márkára emeli föl. — A német teherfuvar-illeték újabb emelése. Berlini szerkesztőségünk jelenti: A teheráru szál­lítási diját január elsején 70 százalékkal, az álla­tok fuvardíját 60 százalékkal emelik fel. — Iparkamarai közlések. A bolgár perniki bá­nyák részére szükséges öntött vaskemencék szál­lítására árlejtést hirdetnek. — A bolgár perniki bányák részére szükséges cement szállítására ár­lejtést hirdetnek. — A bolgár postafőigazgatóság távirdaoszlopok szállítására árlejtést hirdet — A bolgár vasúti igazgat óság sinaljzatok, csavarok szállítására árlejtést hirdet. Részletes felvilágosí­tással szolgál a Kassai Iparkamara. — A széngazdaság szabaddátéíele. A legkö­zelebbi napokban kortrj nyrendelet fog megje­lenni a széngazdálkodás szabályozásáról. Eszerint a széngazdálkodást teljesen szabaddá fogják tenni. A fogyasztó szükségletét egyenesen a bá­nyatulajdonostól vagy a szén kereskedő tő! sze­rezheti be. A valóságban már megvolt a szabad- gazdálkodás, azonban a bányatulajdonosok kö­telesek voltak a szénkötéseket a szénfelügyelő, ségeknek és a szánosztálynak bejelenteni. A hatóságok kötelezhettök a bányaválla'kozókat, hogy a szenet annak száll'tsák, akinek azt a hi­vataloktól kiutalták. Ettől a formalitástól elte­kintve a legmagasabb árig minden szabad lesz. Ezek az intézkedések január 1-én lépnek életbe, •'mikor megszűnik az e-dd'gi rendelet érvényes- sége. — Szállítások. Az államvasutak prágai Igaz­gatósága pályázatot hirdet 300 000 kg. rézte-mék szállítására. Felvilágosítást ad a nevezett igaz­gatóság. A posta-ügyi nvnlszterium pályázatot hirdet postatfsztvise'ők részére mintázott egyen­ruhaszövet szállítására. FelvFágositást ad a mi­niszter hím. A rózsahegyi 5-!k hegyiezred elad kb. 2800 kg. régi ágy-anyagot. Köze'ebbi rész­etek az ezred gazdasági hivatalánál tudhatók meg. MitíféliiWí&Iüii flzeaelefc Ratgebcr. t. Január 31-lg a határt köteles átlépni, Magyarországon tartózkodhatik az út­levél érvényességének tartamáig. 2. Erre hatá­rozott választ adni nem tudunk. — 14936. sz. előfizető. A cimváltozát előjegyeztük. — Péchy Elemér. Könyvrendelését 9-én küldtük el. — 13105. sz. előfizető. 1. Ha szlovenszkói, nem. 2. Tgen. 3. Erre a kérdésre nem válaszolhatunk többet, csak annyit, hogy több mint bármely más magyar lapnak. — K. M. Január 31-én. MüIIiÉdsr*) Fiigye hu ezt etem a kereskedőket, iparo­sokat, takarékpénztáriakat és más érdekel­teket, hogy nevemre semminemű árut, sem készpénzt, még Írásbeli meghatalmazásomra sem, hitelbe kiadni ne tessenak. Kiváló tisztelettel Pavel Möjzita Körmöcbánya, Arany-utca hsz. 451. *) E rovatiban közöltekért nem vállal fele­lősséget a szerkesztőség. StatfíffracSí®!1 Jí&hsots aatóílcs Uűvaros Ferenc, Noféiámkg Érsckojíar ajánlja mélyen leszállított áron saját gyártmánya kolbászáruit Jtiagj-it'Axtif! JiivAnatva a*4»nnai árjcówséftcf. (felefonsxAm: lOO. Vasárnap, december 24 «IS$24»aiV — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Kosáryné Réz Lola. (Folytatás.) (24) — Jól van, Berci. Kibékülünk. — Na azért! — bólintott Berci és nyúj­totta a kezét. —- Különben is, láthatod má$ hogy megkomolyodtam. XIV. Az öreg Novodeczikynének nem állt el ugyan a szava a rémülettől és nem is a rabló-história ártott meg neki, de napról- napra, hétröl-hétre gyöngébb és szeliöebb lett szegény. Egy este azt mondta Szekeres Ábris: — Gyerekek, én ma este itt alszom. Fá­radt vagyok. Nem akarta megmondani nekik, hogy nem akarja egyedül hagyni őket ezen az éjszakán. És másnap meghalt az öreg Novodecz- kyné csöndesen, békés szívvel. Pedig, akik ismerték és nem szerették, azt jósolták, hegy legalább is zivatar lesz akkor. De nem. Szép, szelíd, derült idő volt, lassú hópelyhek hulldogálta-k a koporsóra, amint lefelé vitték a hegyen. A föld is megszikkadt és befagyott kissé, hogy ne legyen baj a hosszú utón a teme­téssel. Valami Anna néni jött el hozzájuk egy hétre és Szekeres Ábris a lelkére beszélt, hogy legalább még egy hétig maradjon. Ad­digra talán megnyugosznak kicsit Linka és Minka és összecsomagolják a holmijukat is. Aztán pedig eljönnek hozzá. Anna néni még egy hétig maradt, össze­csomagolta, ami őt illette meg — (egyszer kölcsön adtam egy zsákot Karolinának, talán ez az, — ő tartozott nekem, szegény, régóta öt kiló fehér liszttel, azt most leméregetem) —, azután fogta magát és elutazott. Linka és Minka ott maradtak egyedül. Szekeres Ábris meg Berci estefelé talá­lomra beállítottak és ott találták őket, sir- dogálva, fekete ruhájukban, a nagyanyjuk üres karosszéke mellett. Lassan lecsönde- sedtek. De mikor Szekeres azt mondta, hogy még ma este elviszi őket, Linka megint csak megrázta a fejét. — Nem lehet, Ábris bácsi. — Te, Linka — fogta meg a kezét Sze­keres —, megmondod-e hát végre, miért nem akarsz eljönni hozzám? — Nem mondom meg, Ábris bácsi. Úgy beszélt, mint az anyja. Szekeres türelmesen bánt vele, magyarázgatni kezdett mindenfélét és Linka azt mondta végre: — Jól van, Ábris bácsi. Holnap eljövök. — Igazán? Kezet adott reá. Szekeres ott maradt. Bercivel rendelte­tett másnapra kocsit, ő egy pillanatra sem ment ki a házból. Ott ült a konyhában is, mig a vacsora készült és mondta Linkának: — Olyan sápadt vagy. Vigyázz ma­gadra, Linka. Minka úgyis férjhez megy már, ki legyen aztán az én leányom? Linka elfordult és nem szólt semmit. A kis szobában megvetették Szekeres­nek az ágyat. Linka vitte be a párnát. Mikor aztán Szekeres bement, Linka óvatosan-halkan ráfordította a zárra a kul­csot. Minka hivta már. El akarta neki mon­dani, hogy Berci miket mondott, miket ter­vezettek együtt. Linka csak hallgatta, hall­gatta, az ágy szélén ülve. — Hát te nem vetközödsz? — kérdezte Minka. — Majb Ievetközodöm. Te csak aludj. Minka lefeküdt. — Elolthatom a gyertyát? — kérdezte Linka. — El. Sötét lett. És a sötétben ott ült Linka tovább az ágván. Meg se mozdult. Nagy, kerek szemekkel bámult maga elé. És félt. Félt nagyon. Nem is tudta pontosan, mától Látta a nagyanyját halottén feküdni a ravatalon a szoba közepén és most egvszerre emlékezett az aola ravatalára is... és valami letakart hordágyra, amit lent, a városbn látott réges- régen, egv pillanatra, az ablakból De még­sem ezektől a dolgoktól félt... nem tudta pontosan, mitől. (Folyt, köv.) Kiadja: Ffachbartb Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitung?-Aktlen-Gesell- schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. szombaton, december 23 -án: Berlin. Devizáik. Prága ..... 219 45 Milánó ................. 354.11 Ai rmtcrdnrn . . 2743 1? London 32119 51 Bitenosz Airesz . .261373 New York , . . . 690TS8 Brüsszel .... 453 B2 Paris ...... 525 ,,0 Ivristinnta . . . 1296 75 Zürich................. 132418 Aotienhága . . 1426 42 Madrid................. 1037.75 St ockholm • • 185335 Bées .... • . . 0,100­HHsinsrförs . . . 164 56 Bndapest . , , . . —.— A zürichi ű©visaárí©lFamoK Zárlat XII23 XII22 100 esehsz! korona . 16.10 15 75 svájci frank ICO magyar korona. 0.225 0 225 „ „ 100 nemet márka . . 0.076 0 08 „ „ lOT) hollandi forint . 210 00 210 75 „ „ l dollár ....................... 5.275 5 29 „ „ i főni sterling . . . 24,50 '*4 53 „ n iOT) francia frank. . 39.15 29 35 » „ IfJQ olasz Ura . ... 27 00 595 „ „ Kin beles frank. . . 3590 '600 „ „ im dán korona ... 109 00 109 00 w „ 100 svéd korona . . 142 (>0 142 00 „ w 101 norvég korona . 100.50 100 00 „ „ 100 spanyol peseta . ?3 1Ö 6310 w „ 100 Bnen Air nesö. 19900 19900 „ „ 100 jugoszláv dinár. —— 5 60 „ „ 100 bolgár leva ... — — 3 80 „ , 101 osztrák koiona . 0.0C75 0 0075 0 » U10 leturyai márka . 0.0275 0.0275 „ „ 100 román lei .... 300 3 C0 „ „ !■—■■au■■ ■inni i in in—MwiPMura—a— GO0OCOQOCDOOOOOOOOOOOGOGOOOOOOOOG O Ű x Szlovenszkó és Ruszinszkó § 5 egyedüli technikai üzleti § 0 szaklapja a | 1 ta- nd Wisaipr ] § közli az összes kiírásokat, szállításokat teljes G 6 szövegben, pályázatokat, magánépitkezési, gé- G 5 pészeti, elektrotechnikai és faipari vállalkozó- g O kát érdeklő híreket Adásvételi apróhirdetése- G x két hirdetők és előfizetők részére ingyen közöl S

Next

/
Thumbnails
Contents