Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-22 / 147. szám

Passzív mérleg. (fi.) Prága, december 21. A prágai Rudolfinum üléstermében teg­nap hajnalban befejeződtek a képviselőház karácsony előtti ülései. Holnap reggelre a szenátus kapui is bezárulnak és a nemzet­gyűlés mindkét kamarája megkezdi a kará­csonyi szünetet. A legjobb alkalom arra, hogy mérleget készítsünk arról, amit a par­lament végzett és amit elmulasztott, hogy szembeállítsuk az aktívákat s a passzívákat és levonjuk a tanulságokat, amelyeket az utolsó két hónap nyújtott. Talán tiz esztendővel ezelőtt, amikor Balogh Jenő, a magyar kormány akkori igazságügyminisztere, egymásután terjesz­tette be a képviselőházhoz a büntetőjogi ja­vaslatait, a budapesti politikusok és újság­írók körében meghonosodott a „gyorstalpa- lás“ fogalma. Bármennyire is ügyelünk arra, hogy a banális és triviális kifejezéseket elke­rüljük, a prágai nemzetgyűlés munkáját a legjobban mégis csak úgy jellemezhetjük, ha azt a gyorstalpalással hasonlítjuk össze. Jobb képet nem is tudunk találni a törvényhozás ama módjának jellemzésére, amelynek lé­nyege a túlhajtott kapkodás. A törvényjavas­latokat a kormány az utolsó pillanatban viszi a törvényhozás elé. Egy ülésen tíznél több és fontosabbnál fontosabb javaslatot hajszol keresztül. Ez a rendszer szükségképpen oda­vezet, hogy a nem-cseh nyelven készült elő­terjesztéseket a sietségben rosszul fordítják le és egy javaslat tanácskozásába belefog­nak, még mielőtt a tanácskozás tárgya: a bizottsági jelentés elkészült volna. A gyorstalpalás kifejezésével lehet a leg­jobban jellemezni azt a módszert, amely a kormány javaslatainak tömeges keresztül- eröszakolására következetesen az éjszakát használja föl. Ezzel a raffinált taktikával akarják kifárasztani az ellenzéket, megőrölni az idegeit és felőrölni az ellenállását. Éjfél­kor, mikor a nagyváros népe már nyugovóra tért, a parlament még teljes üzemben van. j Csak a reggeli szürkületben, mikor a villa­mosok már vigan csilingelnek az utcán és amikor az emberek az uj nap munkájára ké­szülnek, érnek véget a fontosabb ülések. Nem csoda, ha egyes törvényhozók idegei teljesen fölmondják a szolgálatot és ha olyan jelenetek játszódnak le, mint a múltkor, ami­kor egy képviselő idegsokkot kapott. Nem csoda, ha az éjjeli üléseken állandóan megis­métlődnek a botrányok, amelyekhez hason­lókat Európa egyik törvényhozásának króni­kája sem ismer. Még azon sem lehet csodál­kozni, ha a kormány pretoriánusainak sorá­ban Is meglazul a fegyelem és nap-nap mel­lett olyan frondőrszellő lengedez, amely előbb-utóbb Svehla kalapját is elfúlhatja. A nyugodt törvényhozásnak mind fizi­kai, mind pedig pszichikai előföltáíelei hiá­nyoznak. A prágai parlamentben azért kell az egyik novellát a másik után megszavaz­tatni, mert a törvények, amelyeket kapkodva tákoltak össze az éjszakában, nem felelnek meg a gyakorlati életnek. Ezek a törvények úgy szorítják az állampolgárokat, mint va­lami rossz cipő, amelyet nem mércék után készítettek. Csak végig kell tekinteni a most alkotott törvényeknek egész sorozatán. Ki kérdezte meg a tisztviselőket és orvosokat, amikor karácsonyi ajándékul olyan fizetési rendszert léptettek életbe, amely a létmini­mumot sem adja meg? Ki volt kiváncsi arra, hogy az önkormányzati testületek mit szóla­nák a határaik megváltoztatásához? Ki törő­dött azzal, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó lakosságának tetszik-e az osztrák gyámügyi rendszer, vagy sem? De törődött-e a kormány az ellenzéki képviselők fölfogásával? Sajnos, meg kell ál­lapítanunk, hogy erről szó sem volt. Az el­lenzék minden javaslata falra hányt borsó, minden indítványa a pusztába kiáltott szó. A többség szavazógépének bárdja egy élette­len tárgy precizitásával minden gondolkodás nélkül lefejezi az ellenzéki kívánságokat. De a kormány édes-keveset törődik a maga pre­toriánusainak óhajtásaival is. A költségvetési vita folyamán üresek voltak a kamarák ülés­termei, a miniszterek messziről elkerülték a parlamentet és a kecskeszakállas Rasin csak ritkán tartotta kötelességének, hogy a tör­vényhozók megjegyzéseit az ő költségveté­séhez meghallgassa. A törvény csak akkor lehet jó, ha tekintettel van a különböző fölfo­gásokra és közöttük olyan kompromisszu­mot teremt, amely minden érdekelt körre nézve elfogadható. Nem merev parancs, ha­nem a mindennapi élet gyakorlati szükségle­teit rendező zsinórmérték. Organikus ter­méke az emberek jogi fölfogásának és szük­ségleteinek. Ezek az elvek a cseh-szlovák törvények alkotásánál nem érvényesülnek. Létrejönnek anélkül, hogy az érdekeltek föl­fogásának összeegyeztetéséből szűrnék le az alapelveiket. Nélkülözik azokat a biztosíté­kokat, amelyeket a törvények gondos előké­szítése más államokban szokott nyújtani. Üvegházi virágok, amelyekhez az ellenzék még oly alapos kritikájának sem szabad hoz­zányúlnia. Mivel pedig a kormánypártok vé­leményére sincsenek tekintettel, minden tör­vény egyedül a kormány akaratának meg­nyilvánulása. Ilyen előzmények után nem lehet megle­petés számunkra, ha a törvények nem ver­nek gyökeret az élet talajában és félévről- félévre változtatásra szorulnak. A mérleg, amelyet készítettünk, azért olyan passzív. A lakosság igényeit a törvények nem elégítik ki, elsietett és homályos rendelkezéseikkel jogbizonytalanságot okoznak és nagyban megnehezítik a jogász munkáját is. Ez a gyorstalpalás annál veszélyesebb, mert nem dicsekedhetik azzal az előnnyel, amely a Balogh-féle törvényhozást kitüntette: nem tud olyan törvényeket alkotni, amelyek Európa minden más országát megelőzve, egy nagy reformot valósítanak meg, vagy egy fontos jogi elvet öntenek formába. Kél éwre kap moraiórl urnái Németország. London, december 21. (Saját tudósítónk­tól.) A Manchester Guardian jelenti Parisból hogy január 2~án a szövetséges miniszterel­nökök között a következő megegyezés fog létrejönni: Németországnak kéíesz'.endös moratóriumot fognak engedélyezni. Ennek ellenében Németország aláveti magát az an­tant pénzügyi ellenőrzésének és kötelezi magái, hogy mindama reformokat kereszíiil- vlszi, amelyeket az antant szakértői elenged­hetetlennek tartanak. Németország kötelezi magát, hogy egy belső araaykölcsöní vesz el s ennek összegét a márka stabilizálására használja fel, Németország beleegyezik a megszállott területen lévő bányák, uradal­mak, erdők és a vámok lefoglalásába. Eme rendszabályok ellenértékéül a francia kor­mány lemond a Ruhr-vidék megszállásáról ama feltétel alatt, hogy ez a lemondás hatá­lyát veszti, ha Németország nem teljesíti a moratóriummal kapcsolatos feltételeket. * Mussolini Párásban Bécs, december 21. (Bécsi szerkesztősé­günk teíeíonjielemtése.) Római jelentés sze­rint Mussolini elhatározta, hogy résztvesz a január 2-án kezdődő párisi jóvátétel! konfe­rencián. Mussolini január elsején Rómából Párisba utazik. Amerika nem ad Németországnak kölcsönt Bécs, december 21. Bécsi szerkesztősé­günk telefonjelentése.) New-Yorkból érkezett szikratávirat szerint Morgan fölkereste a new-yorki német követet és közölte vele, hogy teljességgel lehetetlen az, hogy Amerika Németországnak kölcsönt adjon. hogy az eseményeknek német ismertetése j ellenkezik az ellenőrző-bizottság jelentései­vel. A követek konferenciája tudomásul veszi az egymilliárd aranymárka fizetését és közli, hogy a bocsánatkérést csak azzal a föltétel­lel fogadja el, ha azt a birodalom és Bajor- : ország nevében szövegezik meg. Amerika nem vesz részt a jóvátétel! bizottságban Washington, december 21. (Berlini szerkesz­tőségünk jelentése.) Hivatalos helyről jelentik, hogy az amerikai kormány nem hajlandó részt- venni a jóváíételi bizottság működésében. Anglia uj tervezetei készít London, december 21. (Saját tudósítónk­tól.) Az angol pénzügyminisztérium a január 24!ld konferencia előmunkálataival van elfog­lalva. Az angol terv még nincs teljesen ki­dolgozva. Úgy tudják, hogy a konferencia részére egy uj tervezet készül, amelyet azon­ban a konferencia megnyitása előtt nem fog­nak napvilágra hozni. Berlini tanácskozások Berlin, december 21. Tegnap délután volt ■a birodalmi kancellár első tanácskozása a német gyáriparosok birodalmi szövetségével a jóvátétel} kérdésről. A párt vezetőivel a birodalmi kormány pénteken fog megbeszé­léseket folytatni. A birodalmi kancellár vala­mennyi szakszervezetnek is meghívót kül­dött egy értekezletre, amelyen a jóváíételi kérdést meg fogják vitatni. A nagyköveti konferencia föltétekhez köti a bocsánatkérést Páris, december 20. A jóváíételi bizott­ság a birodalmi kormánynak a passaui, stét- tini és ingolsadti incidensekre vonatkozó jegyzékére adott válaszában megállapítja, A koalíciós szellem nélküli koalíció. A Tribuna csütörtöki számának egyik cikké­ben vezető helyen élesen bírálja a koalíciót, amelyre a jelenlegi kormány támaszkodik. Nem az a mostani kormány egyedüli gyen­ge oldala — írja a lap —, hogy a németek és a kommunisták folytonosan támadják, lin-em egyáltalában hiányzik ebből a koalí­cióból minden koalíciós szellem. A pártok koalíciója azért jött létre, hogy kormányt adjon az országnak, de ennek a kormány­nak nem feladata a kormányzás, mint ön­cél, hanem az állam érdekeinek a sz^lgálá- sa és a rend fenntartása az államban. Hogy a kormány ennek a feladatának megfelel­hessen, szükséges a rend helyreállítása ma­gában a koalícióban. Szükséges, hogy teljes egyöntetűséggel a minisztertanács mögött álljon a koalíció még akkor is, ha egyesek­nek a véleménye nem teljesen egyezik a kormány esetleges előterjesztésével. A par- lamnti rend, a koalició és a kormány ellen irányul minden különálló föllépés, amely nem azonos a kormány és a koalíció érde­kével. Egy párt erőszakának még a kísérlete is — amint az a közelmúlt parlamenti ese­ményekből ismeretes — magával hozza a kormány lemondását és a koalició felbomlá­sát <3K Bécs, december 21. (Bécsi szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Az United Telegraph jelenti Londonból: A szövetséges hatalmak demarsGí intéztek Görögországhoz, amelyben követelik, hogy a forradalmi kormány nyom­ban távozzon és adja át helyét egy feddhete- len kormánynak, mert ellenkező esetben a szövetséges hatalmak nincsenek abban n helyzetben, hogy egy olyan békeszerződést írjanak alá, amelyben a mostani görög kor­mány tagjainak aláírása is szerepel. Komoly antant politika! körökben azt hiszik, hogy a demarsnak a hatása alatt a görög kormány rövidesen elhagyja helyét. Megegyeztek a tengerszorosok kérdésében Lausanne, december 21. (Havas.) A tö­rökök .nem idézték elő a konferencia meghiú­sulását és az esti ülésen olyan álláspontra helyezkedtek, amely a tengerszorosok sza­bályozásának alapjául szolgálhat. Szövetsé­ges körökben azon a nézeten vannak, hogy a megegyezést külön értekezletekben fog­ják folytatni és reménykednek benne, hogy a még mutatkozó nehézségeket könnyen át fogják hidalni. Isméd pasa, mint már jelentet­tük, a törökök következő három követelésé­hez ragaszkodik: 1. Egy helyőrség fentar- tása a Galhpoli-félszigeten. 2. A konstanti­nápolyi állomáshalyók mellőzése. 3. A ten­gerszorosok bizottsága hatáskörének korlá­tozása. Ámbár Isméd pasa elvben ragaszko­dik a Gallipoli-íélsziget helyőrségének fenn­tartásához, a sorok között értésére adta a: értekezletnek, hogy e tekintetben a nagyha­talmak által megjelölt módozatokra még visszatér. A Bosporus vizeinek állomáshajöt tekintetében pedig Isméd pasa hangsúlyozta, hogy ezeknek a hajóknak a jelenléte a töröl** szuverenitás megsértését jelentené. Isméd/ pasa ismételten kijelentette, hogy a tenger- szorosok bizottságának semmi tekintetben sem lehet beavatkoznia Törökország belső ügyeiben és ennélfogva a tengerszoros-zóná­nak leszerelése dolgában jogokkal nem bír­hat. Ragaszkodott Törökországnak ahhoz a követeléséhez, hogy Görögországot ki kell zárni a tengerszorosok bizottságában való képviseletből. Végül azt a követelést terjesz­tette elő, hogy a szövetségesek javaslatá­ban követelt biztosítéki rendszert egy olyan biztosítéki paktummal 'kell pótolni, amelyet a békeszerződést aláirt valamennyi hatalom írna alá. Ezekkel a szavakkal fejezte be elő­terjesztéseit a török delegátus: Meg vagyok győződve róla, hogy az imént tett kijelenté­seim nyilvánosságra jutása után csodálkozás­sal fogják megállapítani, hogy Törökország, amikor valamennyi követelését mérlegelték, kénytelen volt ragaszkodni a legszüksége­sebb és legjogosabb kívánságoknak ama so­rához, amelyek Törökországra nézve élet- deket alkotnak. Nem lehet kétséges, hogy az egész világ helyeselni fogja Törökország ál­láspontját. Lord Gurson Isméd pasa szavait úgy fogta fel, mint a szövetségközi javaslatoknak a törökök által való általános elfogadását és megjegyezte, hogy a török fentartások csak a hatalmak által kidolgozott javaslat végre­hajtásának módjára vonatkoznak. Curson annak a reménynek adott kifejezést Isméd pasa előtt, hogy a gallipoli helyőrség kérdé­Iftll áll a Korona? Dec, 21-én fizettek 100 GS8h-szíovák koronáért; Zürichben 15.95 svájci frankot Budapesten ■—magyar koronát Berlinben 19950.— német márkát Bécsben .— osztrák koronát ^/ÖjRÁCrAÍ mgILjÉt Prága, péntek, 1922 december 22. $g M j§ mr* Mm ífüss _____ — . „„„„.ri, . Mim J$8f — - in mmma Eiőflzetéeí árak bel- és külföldön: ÉW /f m /I IT mT a? JS? Tsr egész évrö 300 Kfi»fólévrc 150 K6> M fmZm /M/w" Xw /KJJt'w w*MMaJf m /MmBLM steril 2l,e.í&,,e oC/l TlItíJXÉ. mmmm. — Sürgönyeim: Hírlap, Praka. — \ szlovenszSiói és Ruszinszhói Szövetkezed Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETRÖGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. ■■■ ÍWlWi IFIBIIIW Ilin ...............ni ii ii i n IIII1IHIIIHI I IWII Hl IH'II WHIIIPIWHB !«■ lül III > 11 I I I !■ IHIPI -I ■■■■WH Ili ■ lm—Wl, Hill ÍITTl-niHT >>Tir II rrmflT < PH Ilii llllHI I ■Ilii IIH1IP HT niTr IP ll'T TTM IIIMrBMI

Next

/
Thumbnails
Contents