Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-20 / 145. szám

A ledőlt bálvány. (E.) Prága, december 19. Amikor augusztus 29-én 19.70-nel zárult a cseh korona zürichi árfolyama, a magán­forgalom önkény te len ijedtséggel 19.90-re javította föl a hivatalos kurzust. Komoly pénzügyi emberek pedig 25 frankra becsül­ték a cseh 100 koronás belső értékét — zü­richi relációban. Az utódállamok pénzügyi köreiben bál­vánnyá magasztosult a cseh korona. Ez a bálvány Zürich tegnapi 15.10-es jegyzésével váratlanul ledőlt. A cseh korona hatalmas árfolyamhanyatflása élesen kidomborodik a tegnapi tőzsde devizaárfolyamaiban, ame­lyek a koronának átlagban csupán 12.50-es zürichi paritásnak felelnek meg. 19.90-től 12.50-ig: ez jelzi a cseh korona hanyatlásának meredek lejtőjét. Ilyen bu­kásra nem voltak elkészülve. A cseh valuta­bálvány hamisnak bizonyult; de a reális fi­gyelőt nem lepte meg a tegnapi napon hiva­talosan b korrigált fantasztikus és a gazda­ság i élettel össze nem függő cseh korona árfolyam-bálvány le dőlése. A cseh koronáról tegnap hivatalosan is kkterülf, hogy álarcban járt. A külföldön el­ért VtébHése, bármennyire is igyekeztek annak természetes látszatát kelteni, — ha­mis volt, Kár volt a cseh-szlovák k.. .”'áuy- aak erre a látszatáríolyamra épitenf pénz­ügyi programját. Az a felülről ianszirozott olcsóbbodás! folyamat, melyet jó előre esz- komptáltak a legkisebb teherbírással küzdő társadalmi réteggel, a munkássággal és a tisztviselőkkel, csak nem akaTt komolyan testet ölteni A drágaság — néhány mező- gazdasági terménytől eltekintve — egyál­talában nem enyhült számbavehető módon. í A közszükségleti és ruházati cikkek általa-; nos árwivója a tavalyihoz képest alig válto­zott. A cseh korona külföldi értékbecslése tehát nem volt igaz, árfolyama Zürichben egy pillanatig sem lehetett más, mint látszat- árfolya/n. A kormány pénzügyi tanácsadója, Rasin dr., spekulációra vezeti vissza a cseh koro­na hanyatlásának okait. Uj devizarendelettel, a bankkamatláb felemelésével és egyéb szi­gorú intézkedésekkel útjába akar állni az ár­folyam további zuhanásának. A valutaárfo­lyamok nem igazodnak a mesterséges be­avatkozáshoz. Ezt Rasin dr., Plavsics és a többi divatos pénzügyi diktátor máT megta­nulhatta volna. De talán más tanulságra is juthatnak a cseh-szlovák kormánykörök. Be kell, hogy lássák, hogy a könnyed kézlegyintéssel elin­tézett válság, még nem múlt el. Hiába han­goztatták az ellenkezőjét. Sőt: még egy en­nél súlyosabb válság árnyékai kísértenek. A cseh korona hirtelen magasbatörése a cseh­szlovák gyáripar válságát okozta; egy erős gazdasági rétegét, amely már-már megbir­kózni látszott a magasárfolyamu korona ve­szélyeivel. De a korona tegnapi hanyatlása sokkal mélyebbreható következményekkel járhat, mert lefelé fog válságot előidézni: a kisemberek megélhetési válságát. Ami nem azt jelenti, hogy a válságok, akár fölfelé, akár lefelé hatnak romboló erőik, nem egyforma veszélyei a gazdasági fejlődésnek. Minél különfélébbek e válságok okai és megnyilvánulásai, annál károsabbak egy fiatal államélet alakulására, mert nyug­talanságot, bizonytalanságot honositanak meg, mely megöloje minden termelésnek, ke­rékkötője minden vállalkozásnak és elíojtója a kereskedelem szabad mozgásának. De van a cseh korona-bálvány ledönté­sének külpolitikai jelentősége is. Meg kell, hogy tanulják a világ minden országának fi­nánchadvezérei, hogy a pénzügyek frontjait nem lehet térképekről -igazgatni Valameddig az európai országok gazda­sági bénulása egy nagy átfogó gazdaságpo­litika természetes törvényei szerint meg nem szűnik, addig egy ország pénzügyei sem nyugodhatnak szilárd alapokon. A cseh-szlovák gazdasági politika pedig mindaddig, amíg vissza nem tér az egyre nyugat felé tájékozódó, kezdettől elhibázott, természetellenes utirágyából, még számos csalódásra számíthat. $egit*e Amerika Európán? Prága, december 19. A jóvátétel! kérdés ma is ama hírek ha­tása alatt áll, amelyek Amerikából érkeznek és arról szólanák, hogy Amerika nem nézi tétlenül többé az Európában dúló gazdasági háborút, de az emberi civilizáció és a gazda­sági béke érdekében akar szolgálatot tenni akkor, mikor részt kíván venni a jóvátétel! probléma megoldásában. Az angol lapok rendkívül tartózkodóan imák az amerikai tervekről s bár elismerik azt, hogy Amerika részéről nagyobb érdeklődés mutatkozik áz európai gazdasági kérdések iránt, de hang­súlyozzák, hogy Amerika segitőakcióját oly föltételekhez köti, ámeneknek teljesítése még igen messze esik. Ilyen föltételek a márka stabilizálása, a jóvátétel! Összeg le­szállítása és messzemenő biztosítékok. Az angol közvélemény akkép van informálva, | hogy Amerika mindaddig nem hajlandó por - j tiv lépéseket tenni, amíg Franciaország > > j metországgal meg nem egyezik s ' \ Washington előtt neíil telsz teljesén Víí^dt'. hogy Németország milyen intézkedésekkel akarja a márka stabilizálását keresztülvinni. Amig az angol lapok kevés optimizmus-! sál és határozott rezerváltsággal Írnak erről; a kérdésről, addig a párisi Petit Párisién ar- 1 ról tud, hogy a washingtoni kormány élén­ken keresi a lehetőséget arra, hogy belenyúl­jon a jóvátételi kérdés szabályozásába. Ame­rikának nincs praktikus terve, de a beavatko­zás három lehetőségét mérlegelik Washing­tonban. Ezek között az első egy gazdasági konferenciának összehívása, a második a | márka stabilizálása érdekében nyújtandó kölcsön és a harmadik a jóvátételi fizetések­nek semleges döníőbiróság által való meg­határozása. A legnagyobb nehézséget a hadiadóssá­gok kérdése képezi, A hadiadósságok elenge­dése vagy leszállítása nem a kormánytól, hanem az amerikai kongresszustól függ. A kongresszus azonban nem mutat hajlandósá­got, hogy lemondjon Amerika követeléseiről. A gazdasági kongresszus, amely erről a kér­désről tárgyalna, kénytelen lenne a szövet­ségközi adósságok kérdését kikapcsolni s ez a körülmény rendkívül nehézzé teszi a gaz­dasági konferenciára vonatkozó terv megva­lósítását. A második terv, amely a Németország­nak adandó kölcsönre vonatkozik, nem a kormány terve, hanem egy bankkonzor­ciumé, amely a kormány jóváhagyása mel­lett nyújtana kölcsönt. A kölcsönösszeg nagyságára nézve nincsenek még biztos ada­tok s egyes információk szerint másfél millió dollárról van szó. Pénzügyi körökben ennél magasabb összegről is tudnak. Ez a kölcsön- terv lényeges föltételekhez van kötve és pe­dig: a német kötelezettségek leszállítása, a jóvátételi bizottság lemondása a német tulaj­donra vonatkozó prioritások egy részéről és a szankcióktól való eltekintés. A harmadik terv, amely a döntőbiróság létesítésére vonatkozik, pozitivebb formában kezd kialakulni s a kormány erre nézve az utóbbi napokban számos tanácskozást tar­tott, többek között a német követtel és Mor- gannal is. A döntőbíróságba Amerika részé­ről Elihu Root és Morgan kerülnének. Állító­lag Amerika e tekintetben már érintkezést keresett az európai kormányokkal is, de erre nézve semmi pozitív adat nem szivárgott ki s csak a következő hírekből vonható követ­keztetés: Skinner londoni amerikai követ, aki kü­lönösen a német pénzügyi kérdésekben szak­értő, Amerikába érkezett és Hardinggal ta­nácskozásokat folytatott. Wiedtfeld dr. né­met követ New-Yorkban a Morgan-bank képviselőjével folytatott tanácskozást. A sze­nátus újólag tárgyalta a leszerelési kérdést és King szenátor javasolta, hogy hívjanak össze egy uj világkonferenciát, amelyen a leszerelés kérdését a pénzügyi és gazdasági problémákkal egybekötve tárgyalnák. Ezekben foglalható össze a jóvátételi kérdés körül mutatkozó amerikai akció mai helyzetképe, amelyet alábbi távirataink egé­szítenek ki. Amerika terve: borzemanöver Berlin, december 19. (Bethűi szerkesz­tőségünk teleionjelenfése.) A Berliner Tagé- blatt jelenti, hogy az angol lapok, amelyek a múlt hetekben optimizmussal Írtak az ame­rikai kormány európai terűéiről, az utóbbi napokban teljesen tartózkodók. Egyes lapok attól tartanak, hogy az egész Mr csak börze- manőver. A Times washingtoni tudósítója utána járt amerikai politikai körökben a dol­goknak és arra az eredményre jutott, hogy Amerika nem hajlandó a szövetségközi adós­ságok kérdését a jóvátétel kérdésével egy­bekapcsolni s hogy az amerikai politikusok erős irányváltozást várnak az európai ha­talmak politikájától. Amerika a német pénzügyi politika ellen New-York, december 19. (Saját jelen­tésünk berlini szerkesztőségünkön át.) A Wallerstreetjoumal azt írja, hogy Ameriká­ban egyetlen ember sem található, aki haj­landó lenne egy Németországnak nyújtandó kölcsönt jegyezni és pedig azért, mert a né­met pénzügyek igen rossz kezekben vannak. Hibáztatják, hogy a német pénzemberek üz­leteiket Németországon kívül bonyolítják le. Januárban összeül a népszövetségi tanács Géni, december 19. (Saját tudósítónktól.) A népszövetségi tanács januárban összeül és határozni fog afelett, vájjon össze3iávják-e a népszövetségi nagygyűlést, amely hivatva van tárgyalni Törökországnak és Írország­nak a népszövetségbe való felvételét. Poincaré nem tud az amerikai tervekről Paris, december 19. Poincaré tegnap este kijelentette az amerikai sajtó képviselői előtt, hogy Franciaország nem fogadhat el oly tervet, amely a Rajnavidék közeli kiürí­tésével van kapcsolatban. Franciaország nem halandó belemenni a békeszerződés megváltoztatásába, a békeszerződés pedig 15 évi megszállást helyez kilátásba- Az ame­rikai beavatkozásról szóló híreket a francia sajtó a német lapokból veszi s Poincaré hi­vatalosan nem tud arról, hogy az amerikai kormány pozitív tervekkel foglalkozna. Komoly akadályok a párisi konferencia előtt London, december 19. (Saját tudósítónktól). Az antant-miniszterelnökök értekezletét komoly akadályok fenyegetik. Mussolini kijelentette, hogy csak az esetben megy Párlsba, ha biztosí­tást kap arra nézve, hogy elfogadják Londonban előterjesztett terveit. A fürdőjavaslatot januárban tárgyalja a Ház. Értesülésünk szerint a képviselőház már január havában fogja tárgyalni az egész­ségügyi minisztériumnak a fürdőkre vonat­kozó rendkívül sérelmes javaslatát. Akadályok a keleti békekötése lőtt. Prága, december 19. A lausannei konferencia tegnapi napján úgy a kisebbségi, mint a tengerszoroskér­désben a törökök heves tiltakozást jelentet­tek be. A tengerszoroskérdésben Isméd pasa oly követelésekkel állt elő, amelyek kétségessé teszik a békés megegyezést A tengerszorosok ügyével foglalkozó bizottság tegnap délután négy órakor ült össze s ezen az ülésen Isméd pasa kijelentette, hogy a török delegáció csak abban az esetben já­rulhat hozzá a tengerszorosok leszerelésé­hez, ha a török védelmi eszközök korlátozá­sára semmiféle intézkedés nem történik. Követelte, hogy a Márványteugert a ten­gerszorosok fogalma alól kapcsolják telje­sen ki, hogy a leszerelt zónákon kívül ne korlátozzák a törököknek a Márványtenge­ren ama jogukat, hogy ott védelmi eszkö­zökről gondoskodhassanak s hogy Samo- thrake, Imbros és Tenezos szigetek ne ke­rüljenek idegen szuverenitás alá s hogy Lemnos szigete ne lehessen görög flotta- állomás. Ezek a követelések, amelyekhez Gsicserin hozzáfűzte, hogy az antant javas­lta az orosz érdekeket nem elégíti ki. rend­kívül megnehezítették a kérdés elintézését, | úgy hogy Gurzon kénytelen volt arra az ■ álláspontra helyezkedni, hogy a követelé- j sekre csak kedden reggel fog választ adni s j igy a bizottság ülését kedd reggelig elnapol- j ták. Ugyancsak éles ellentétek fejlődtek ki a kisebbségi kérdéssel foglalkozó bizottság­ban, amelyben a török delegáció ellen javas­latot terjesztett be. A íausannei konferenciáról a mai napon a következő táviratokat kaptuk: Morgan nyilatkozik New-York, december 18. (Szikra.) A Morgan-társaság a következőket közli: Wiedtfeld dr. német követ szombaton fölke­reste Morgant és aziránt érdeklődött, hogy miképpen lehetne Németország számára egy úgynevezett nemzetközi kölcsönt biztosítani. Morgan válaszában utalt a Balkán-bizottság júniusi üléseire és kijelentette, hogy állás­pontja ugyanaz, mint akkor volt. Közölte a követtel, hogy az általános helyzet szem­pontjából nagyon kívánatos volna a kölcsön biztosítása, de ez mindaddig nem vihető ke­resztül. amíg a jóvátétel kérdése nem szabá­lyoztatok. Ás oroszok keverik a kártyát Lausanne, december 19. Meglepetést keltett | itt a törökök és az oroszok két ellenjavaslatának l egyidejű átadása, mely éppen abban a pillanat- j bán történt, amikor a meghívó hatalmak azt hi- ; hették, hogy már nincs a konferenciának egyéb tennivalója, mint a szövetségesek javaslata mel­lett vagy ellen nyilatkozni. A törökök nyilván politikai célokat tartanak szem előtt; a törők és az orosz ellenjavaslatok szövegének összehason­lítása után ez nem lehet kétséges. A törökök az utolsó pillanatban meg akarták könnyíteni az oro­szoknak az általános egyezmény aláírását és el­lenjavaslatukban egy vagy két olyan cikket vet­tek föl, amelynek az volt a rendeltetése, hogy az oroszok öntetszésének hizelegjen. Ego.'’ ilyen cikk­ben van az a követelés, hegy a hadihajóknak összes száma, amely békében a lobogókra való tekintet nélkül keresztül fog haladni a Fekete­tengeren, nem haladhatja meg a legjelentékenyebb Fekete-tengeri állam hadihajóinak számát Ezzel szemben a szövetségesek azt indítványozták, Boái áll a Korona? Bee, 19-én fizettek 100 csefi-sziovák koronáért: Zürichben 15.05 svájci frankot Budapesten 6400.— magyar koronát Berlinben 20847.— német márkát Bécsben —.— osztrák korinát A szlomiszüól és Rsaszinszkól Szövetkezeit tssenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkői szerkesztő: %. a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALiI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Thumbnails
Contents