Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-01 / 130. szám
2 Péntek, december 1, Franciaország feladta a török szimpátiát. Bizonyos az, hogy a törökök az első érint- Kezés alkalmával bizonjros csalódást éreztek, amikor például meggyőződtek arról, hogy Franciaország olyan álláspontot képvisel, amely neon tekinthető kizárólag törökbarátnak. Nem volt azonban nehéz megértetni velük annak okait, hogy Franciaország nagy szövetségesére, Angliára kénytelen tekintettel lenni és az ni Törökországgal szerűben tanúsított szimpátiáját íöladni. Ha másrészről a konferencián elintézésre kerülő problémákat sorra vesszük, egyel sem találunk, amelynek megoldása leküzdhetetlen nehézségeket okozna. A hatámi-egáliapitás ügye, bármit mondanak is, jó utón halad. Ha nem is történt még döntés Törökország európai határának kérdésében, annyiban mindenesetre tisztázódott a helyzet, hogy a megegyezés főirányvonalai már most föHsmerhetők. A szigetek kérdése talán a legkevésbbé kényes és éppen ma történt a megoldás érdekében lényeges lépés. Hátra marad még Törökország ázsiai határának ügye, a mely a két főérdekelt, Anglia és Törökország előzetes megegyezésének hiánya folytán eddig nem volt megoldható. Megtörténhetik, hogy a konferencia ezt a kérdést csak egy pár nap múlva veszi tárgyalás alá, ez az elnapolás azonban — mértékadó körök meggyőződése szerint — a békemünek csak javára szolgálhat Talán némi meglepetést mog kelteni, ha a közvélemény rövidesen arról vesz értesülést, hogy az erre vonatkozó tárgyalások mindkét felet megnyugtató uj megoldási mód felé törekszenek. Ilyen körülmények között érthetetlen az, egyesiek ma a konferencia sikertelenségéről beszélnek. •-j A kapitulációk megszüntetése. Gazdasági és pénzügyi kérdések szempontjából sincsenek komolyabb nehézségek. A kapituláció kérdése kétségkívül nagy arányit és komplikált kérdés,.de már az első pillanatban észrevehető volt, hogy e tekintetben az érdekelt hatalmak és Törökország között nincs alapvető ellentét, mert mindkét fél a kapituláció elvi feloldása mellett foglal állást s lehetséges, hogy a kapitulációkat egy átmeneti rendszer fogja helyettesíteni, amely az idegen állampolgárok érdekeit biztosítani fogja. Csak hidegvér! Ezeknek az ökoknak következményeként ajánlatos hidegvérrel, sőt mondhatni bizalomteljesen figyelemmel kísérni a tárgyalások folyását, amelynél oly sok és fontos kérdés kerül elintézésre, oly államok között .amelyek tegnap még háborút viseltek egymással. ■■■ IP****,'' - * :A francia kormánynak hivatalos szócsöve igyekszik megnyugtatni Európát és beb-eszéinkaz embereknek azt, hogy Lausanneban ideális rendben mennek a dolgok. Hogy szükség volt ennek a kommünikének a megjelentetésére, az mindenesetre arra vall, hogy'' az eddigi konferenciák fatális sikertelensége a legteljesebb bizalmatlanságot keltette föl az emberekben minden iránt, a mit konferenciának neveznek és minden iránt, a mihez a francia kormány keze hozzáér. A Kormányválság Egiptomban, Kairó, november 29. A király valószinü- fég Tewfik pasát bízza meg a kabinetalaki- tással. Saruad pasa angoltanát kabinetjének bukása egész Egyiptomban nagy lelkesedést váltott ki. A kormány bukásának oka, hogy Saruad pasa és a király között nézeteltérések voltak. Csuka Flórián. A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. Irta Tamás Mihály. Éppen akkor számított Csuka Flórián is! arra, hogy a kilencből a nyolcba kerül, minek következtében cselédet fogad a feleségének és zongoráskisasszonyt a kisfiának, amikor egy napon ö is belekerült a nagy drámai színjáték utolsó felvonásába. Akkor történt ez, amikor zordon idegenek léptek be az irodaszobája ajtaján és ökölszoritó otthoniassággal kezdtek ott intézkedni. Csuka Flórián csupán egyszerű irodatiszt volt a megyénél, kis pisze vörös orra volt és megsárgult ujjhegyekkel sodorta a cigarettát. Egykézzel, nyolcas pakliból. Középnagyságú, pmbor szeméből legtöbbnyire a hivatalból vaió hazatérés, az asszony, az ebéd és a délutáni alvás lassú biztossággal közeledő valósága szűrődött ki, különösebb élénkséggel csak akkor mozgott, ha az alispán jól ismert lépése közeledett az ajtaja felé. Ezek a lépések voltak a Csuka Flórián életének egyetlen nagyobb*szenzációi, külön szöveget gondolt ki hozzájuk és mihelyt meghallotta, önkéntelenül is a szöveget mondta csöndben magának. Egy rövid, csendes, tompa koppanás, mert az alispán gummisarkos cipőt hordott, utána hosz- szabb, csoszogó lépés, mert az alispán jobb- lába reumás volt. Otthon, ebéd után, sokat beszélt a feleségének arról, hogy milyen pompás füle van neki. Amikor megha’ljá. hogy hupp-csutinsz- hupp-csuuusz — hirtelen rendbeszedi az Íróasztalát, lesepri a dohányhuüadókot az Itatós- papirosról és mire az alispán benyit, Csuka Jarstír&ei lesi a irisiclí Konferencia Prága, november 30. A brüsszeli konferencia, amelynek sikerében senki sem bízik és amelynek előkészületei gyanánt tekinthető a francia kormány ismert szombat esti határozata, úgy látszik csak január végén fog összeülni. Ezt megelőzően a francia, angol, belga és olasz miniszterelnökök a Jövő héten Londonban összejönnek, hogy a brüsszeli konferencia egységes aníandroniját megteremtsék. Mivel Németország csak január elsejéig kapott a fizetésekre moratóriumot, a januárban esedékes német fizetési részletre — párisi hírek szerint — a jóvátéteii bizottság halasztást fog adni. Hogy sikerülni fog-e az angol és olasz, valamint a belga miniszterelnököt P cin cáré politikájának szolgálatába állítani, az: , későbbi események fogják megmutatni / . • y;a miniszterelnököt mindenesetre ejósén deprimálták a legutóbbi párisi tárgyalás eredménytelenségei, az angol miniszterelnök számára nehéz problémát jelent az angol munkáspárt erőteljes akciója, amely egyre hangosabban tör pálcát az antant kegyetlen és imperialista politikája fölött. Az angol munkáspárt egyik jelentős tényezője Brailsford, a New Leander cimü folyóiratban erős kritika tárgyává teszi azt a paktálást, amely az angol és a francia 'kormány között folyik s amelynek nyilvánvaló célja az, hogy egyezséget létesítsen azon az alapon, hogy Franciaország megadja Angliának a tenger- szorosok fölött a hegemóniát, Anglia viszont szabad teret biztosit Franciaországnak a Rajna vidékén. Ha ez a paktum létrejön, akkor — Brailsford kijelentése szerint — Anglia eladta Európa civilizációját. Ez a cikk is arra mutat, hogy Bonar Lawnak számolnia kell a munkáspárt álláspontjával s így nem lesz könnyű dolog fönntartás nélkül elfogadnia Poincaré terveit. Hogy Mussolini miképen fog viselkedni, e tekintetben következtetni lehet a hivatalos Messaggero legutóbbi cikkéből, amely kijelenti, hogy a német jóvátételek ügyében Mussolininak az az álláspontja, hogy a szakértőknek kell megállapi- taniok, hogy Németország képes-e fizetni, vagy sem. Ha képes, akkor fizetnie kell. Hogy honnan veszi a pénzt, az az ő dolga. tekintetben Franciaország és Olaszország egy állásponton vannak. De a követendő eljárás tekintetében nézeteltérés van Mussolini és Poincaré között. A lap kijelenti, hogy Mussolini hajlandó esetleg Franciaországgal! szemben engedni álláspontjából, rde akkor követe!! az olasz érdekeknek hathatósabb biztosítását. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban nem lesz érdektelen visszatekinteni arra az időre, amikor a versaillesi békeszerződést megkötötték, amikor Mussolini nem volt miniszteri pozícióban lévő államférfim de a Popolo dTtília szerkesztője s amikor szóról-szóra ezeket irta: „Mi olaszok nem érezhetünk Németországgal szemben mást, mint óriási megbecsülést. Változnak az idők, az időkkel a pozíciók és megváltoznak a nézetek is? Erre a kérdésre a londoni értekezlet fogja megadni a feleletet" ’ A francia militarizmus és az állami költségvetés. Paris, november 29. A kamara ma a költségvetés katonai részével foglalkozott. Lama- sie előadó rátért a leszerelés kérdésére is és kijelentette, hogy a népszövetség legutóbbi tárgyalásainál a francia fölfogás győzött. Történelmi és földrajzi fatalitás az, hogy ma Franciaországnak kell az erőszakos kísérletekkel szemben a védelem szerepét betölteni.. Franciaország egyedül őrzi a Rajna határát. Úgy látszik, hogy mindenütt a soviniszta elemek mozgósítása következett be; Olaszországban, Angliában, Lengyel- országban, Bajor- és Poroszországban, Törökországban s amint most látjuk, Görögországban is. Franciaország biztonságát meg kell őrizni. Fabry képviselő kijelentette, hogy Francia- országnak mindig a>rra kell gondolnia, hogy Amerikának és Angliának nem kell az országhatár védelméért aggódnia. Őket védi a tenger. Franciaország biztonsága a Rajnavidék megszállásában, Németország leszerelésében, a garanciaegyezményben és a népszövetségben van. De hogy ál! ma a helyzet? Cuno birodalmi kancellár azt követeli, hogy Franciaország hagyja el a Rajna vidékét. A Nollet tábornok vezetése alatt álló bizottság Németország ellenkezése folytán nem tudott az ipari mozgósításnak gátat vetni. A garanciaegyezmény nincs aláírva. Franciaország katonai organizációja tehát az első főtétele Franciaország biztonságának. Paul Goncour szocialista képviselő kijelenti, hogy sajnálja, hogy Franciaország kényszerítve van arra, hogy 630.000 embert tartson fegyverben. Maginot hadügyminiszter kijelentette, hogy Francia- ország biztonságát költségvetési szempontból nem lehet kockáztatni. Franciaország a katonai szolgálatot a felére és a katonai kiadásokat egyharmadával csökkentette. Hogy lehet tehát ezt militarizmusnak nevezni? Ha az 1922. és rd'Z 1914. évi költségvetési számokat összehasonlítjuk, akkor rájövünk arra. hogy a hadiköltségvetés másfélmilliárddal csökkent. Több felszólalás után az általános vitát befejezték. (A tudósítás folytatása a 4-ik oldalon.) ■fflBSBSBSSÍöailIHBHSaBSaiSBBBaHBBSBSSBBr Mcs€fe-szi®¥áK—maöipr tárgyalások e§§ kíse&aseg. Budapest, november 30. (Saját tudósitónk telefonjelentése.) A Magyarság föltünést keltő cikkben foglalkozik a cseh-sziovák-magyar viszony problémájával. Magyar szemszögből nézve birálja a kereskedelmi egyezményt és rávilágít a cseh sajtó cikkeinek rugóira. A cseh lapok megállapításaival szemben kiemeli, hogy nem Magyarországnak volt szüksége a szerződésre, hanem voltaképen Cseh-Szlovákia Flórián a legrendesebb, legszorgalmasabb irodatiszt. Minden nagyobb lelki izga’om nélkül fogadta síatisztaszerepét a színjáték utolsó felvonásában. mert kerék volt a gépezetben, aki azt hitte, hogy ha ő a gépet otthagyná, ha a kényelmes, jó csapágyból kibillenne, egyszeribe halott, hasznavehetetlen kis kerék lenné, aki félrehullana és betemetné az árvaság, vágy elgurulna, gurulna, gurulna, a bizonytalanság ijesztő távlatába. Az alispán léptei elmaradtak, jötték helyébe bozontos, kop- panós, sietős, il’ctlen léptek, de ezek már nem nyugtalanították Csuka Flóriánt, a dohány- hulladék szelíden szellőzte be az itatóst és á Csuka Flórián szeme zavartalan nyugalommal szűrte ki az elkövetkezendő jók közeli reménységét Téli reggeleken rendesen azzal kezdte hivatali munkáját, hogy a szolgát leckéztette: — Boldizsár, még mindig nincs elég meleg, maga megint sokáig aludt, Boldizsár, ha igazgató leszek, élcsapatom magát, Boldizsár. Boldizsár az aktaszekrényt törölhette, nagy nyugalommal piszkálta meg a tüzet és magába befelé szánakozón mosolygott. Boldizsár öreg volt és ok összeírni, a gondolatát is befelé mondta: — Bárcsak látnám már, hogy élcsapat... A folyosó végéről léptek hallatszottak, Csuka Flórián felfigyelt... különös ... hihetetlen ... tenyerét a füléhez tette ellenzőnek. — Hupp-csuuusz-hupp-csuüusz ... Egyszeribe felugrott a székről és mintha megbolondult volna hirtelen, hebegni kezdett, tömzsi orrával szipogott, szemében valami diadalmas örömfélé csillant meg, aztán észre- tért, sietve leseperte a dohányt, mert éppen cigarettát sodort és a félig-kész cigaretta ujjal közül az asztalra hullott —, végigsimogatta az aktáit, megállt és feszesen várta az ajtó nyílását. Alacsony, vörösszőke ember lépett be„ utána egy fiatalabb. Az Öregebb Csuka Flóriánhoz lépett, a fiatalabb tolmácsolt — Az uj irodaigazgató ur ... Csuka Flórián mondott valamit neki visz- sza, valami zavaros összevisszaságot, amit egyikük sem értett, csalódottan és mégis félős tisztelettel pislán lőtt az uj irodaigazgatóra. Az uj igazgató körülnézett a szobában, végigtapogatta az iratszekrényeket, átment a szomszéd szobába. Csutka Flórián utána bámult, kábult meglepetéssel hallgatta a járása zenéjét. Hihetetlenül, tisztelettel mormogta magában: — Éppen olyan ... éppen ... mintha csak az lenne ... Utána lopózott a két embernek, megállt az ajtó nyilasánál, bekukucskátlt a szomszéd szobába és a kis vörös embert nézte, aki egy Íróasztal előtt állt és szórakozottan nézte a?: aktákat. A fiatalabb magyarázott neki, ő bólogatott a fejével, azitán indult vissza, a Flórián szobája felé. És Flórián egyszerre könnyű leit, harmónikás, csíkos nadrágja esetlenül rebbent el az ajtónyilástól az Íróasztalhoz. Ezután Csuka Flórián — . maga se tudta megmagyarázni — megint á régi ember lett. Ha meghallotta a folyosóról vagy a szomszéd szobából: hupp-csumisz-hupp-csuuusz, megint ijedten söpörte le a dohányszemetet az itatósról és a heverő akták után kapott hirtelen támadt buzgalommal. Otthon újra elmesélte a feleségének, hogy milyen ügyes ember ő, neki olyan füle van, hogy no, ö nem fél senkitől, életérdekéről volt szó. Az újból megkezdődő részletes tárgyalásoknál figyelmezteti a kormányt, hogy legfontosabb magyar érdek a kisebbségek ügyének rendezése. Ebben a kérdésben, amelynek szem előtt tartása és becsületes megoldása elsőrangú kötelessége a magyar delegátusoknak, — a lap szerint — nem sok biztató jel mutatkozik. A cseh kormány — úgy látszik — a túlzó cseh sajtó befolyása alá került. A prágai Tribuna ugyanis hetekkel ezelőtt jelentette, hogy a magyar bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a kölcsönös jogsegély kérdését a kisebbségi kérdéssel kapcsolatosan tárgyalják. Azóta úgy a cseheknél, mint a magyaroknál mélyen hallgatnak erről az illetékesek. A Magyarság kérdést intézett jól informált forrásához és a következő feleletet kapta: — A cseh-szlovák kormány utasítására az elbocsátott magyar tisztviselők káríaiani tásának és a magyar iskolázásnak ügyét amelyet már magyar részről tavaly fölvetet tek, a cseh-szlovák delegáció, nyilván kor mánya utasítására, tárgyalás alá sem vette. Nagyon természetes tehát, hogy ez a magatartás kedvezőtlen volt más kérdések tárgyalására, mint például a jogsegélyek kérdésének tárgyalására is. A Magyarság abbeli reményét fejezi ki, hogy az illetékes magyar körök kellő határozottsággal méltányosságot fognak követelni Cseh-Szlovákiától a kisebbségi kérdésben, mert a kereskedelmi szerződés Magyar- országra nézve nem egyszerű gazdasági, hanem politikai kérdés is. A magyar határoknak a cseh-szlovák ipari termékek előtt való megnyitására a cseheknek sokkal nagyobb szükségük van, mint a magyaroknak. Ezt a fölfogást érvek és adatok egész seregével bizonyltja a Magyarság. A cikk végül is oda konkludál, hogy kellő ellenérték és a kisebbségi kérdésben való méltányos megértés nélkül Magyarország nem szolgáltathatja ki magát a cseh versenynek és a cseh bíróságok Ítéleteinek. * A Magyarság cikkével kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy a cseh-szlovák kormány annak idején, mikor a köztársaságnak Cseh-Szlovákiához való viszonyát rendezte, Ausztriával külön szerződést kötött az iskolakérdésről és e szerződésben egy választott bíróság megalkotásához is hozzájárult. A cseh-szlovákiai magyar nemzeti kisebbségnek érdeke, hogy a Magayrországgal folytatott tárgyalások során hasonló szerződés köttessék. Ha a cseh-szlovák köztársaság kormánya ehhez hozzájárulni nem akar, úgy ez azt jelenti, hogy a magyar nemzeti kisebbségnek azokat a gyér jogokat sem akarja megadni, amelyeket a német kisebbségnek egy Ausztriával kötött külön szerződés formájában biztosított. A „status quo“ elve, amint Benes lapja magát nemrégiben kifejezte, külpolitikai vonatkozásban is vezérfonala a cseh-szlovák kormány külpolitikájának, ameb^ nem vet számot azzal, hogy ez az elv belpolitikaiiag is veszélyes következményekkel járhat. még az uj igazgatótól sem. így történt aztán, hogy amikor egy délelőtt az uj igazgató azt kívánta tőle, hogy ő is adja rá öreg fejét nyelvtani stúdiumokra. Csuka Flórián az irodából való hazatértében bement egy könyvesboltba és szégyellős- szerényen mondta: — Adjon egy olyan ábécét, tudja . . * olyant . . , A boltos már tudta, hogy milyent és ebéd előtt Csuka Flórián bemutatta az uj könyvet családjának. A kisfia, az ifjabb Flórián fölugrott a székre, kacagott, tapsolt. — Haha, tanulni fog pápá ... nagyszerű .. * Az asszony elhallgatott. Flórián elp'rult, lesütötte szemét a kisfia előtt, az ifjabb Flórián pedig bizalmaskodva az apjához dörgö- lőzött. — Ezután majd én fogom kikerdezfti a papát... — aztán, amikor látta, hogy az apja szeme elborul, hízelkedve tette hozzá: — ...de azért a papa is kikérdezhet engem, jó? .... Ebéd után aludni tértek, de Csuka Flórián csak forgolódott a díványon, nem tudott elaludni, folyvást az óráját nézté, Télt hogy elkésik. Fölugrott, vette a kalapját, hóna alá a friss könyvet, nem szólt senkinek* elszaladt. Kint az utcán a házak alját kereste, szé- gyeílős félelemmel nézett körül: vajion sokan látják-e, amikor ő újra isko kba megy. Hóna alatt észrevette a könyvet, hamar a zsebébe csúsztatta. Bent az iskolában az utolsó pndba ült nagvnehezen sikerült hosszú lábait a szűk helyre becsömöszölni, egyenesen fiit mereven, karját keresztbefonta a mellén és arra gon-
