Prágai Magyar Hirlap, 1922. november (1. évfolyam, 119-129. szám)

1922-11-30 / 129. szám

Csiitör'ök. november 30.

yfoJatL, {U&mZJfinMP

— (A koresztényszoclálls-párt nagy népgyülese Szcpesváralján.) A kereszténvszociáhs-párt- nak Szepcsváralján december 3-án. délelőtt, a Városi szálló termében nagy népgyülése lesz, amelyen magyar, tót és német szónokok szerepellek. Beszélni fognak a párt nemzetgyűlési képviselői és szlovák osztályainak elnökei, vezetői. A gyűlésen Szepesvármegye földmives népe tiltakozni fog az ellen, hogy a megyét a liptói nagv- tnegyébe kebelezzék be s hogy a megye székhelyét Lőcséről elvigyék.

— (Magyar á'lampo’gárok peres ügyei az utódá'lamokban.) Érdekes feietegetést olvasunk erről a kérdésről a ..Bácskai Napló- ban“ Mérő Samu dr. tollából. A cikkből a következőket közöljük: A legutóbbi időkig még abban a kérdésben is kétségek váltak, hogy a magyar állampolgárnak egyáltalán szabad-e u tódállam okban lakó adósa ellen pert indítania? E kétség abból származott, hogy a békeszerződés a volt ellenséges államokkal szemben fennállott magárköveteléseket is kölcsönös állami kiegyenlítés alá utalta. Ehhez képest a magyar kormány pénz- és értiikfpapirelvonási tiíaVnat bocsátott ki és m. kir. felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatalt állított fel. Ezt a kérdést már tisztázottnak tekinthetiülk. A m. kir. Kúria ugyanis 1022 január ll-én P. V. 5481—1921. számú határozatában kimondta: „A minisztériumnak a Britibirodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal, Portugáliáival és Romániával szemben fennálló pénz- és értékpapirelvo- nási tilaltmak megszüntetése tárgyában 3610 —1921. számú rendeleté csak szorosan ezek- Te az országokra vonatkozik. Ennélfogva ennek a rendeletnek az az intézkedése, hogy a „trianoni békeszerződés 231. cikk 1—4. pontjai alá eső pénztartozásból eredő követelést további intézkedésig birói utón érvényesíteni nem lehet s az ily (követelés iránt folyamatban levő birói eljárást fel kell függeszteni", csak e rendeletben megnevezett országok tekintetében bírhat érvénnyel.

** De egyébként is a trianoni békeszerződés 254-ik cikke értelmében ennek III. óimét (ez szól a kölcsönös állami kiegyenlítésről) a 231. cikk d) pontjának kivételével nem alkalmazzák oly adósságra, melyek magyar állampolgárok és a volt magyar királyság polgárai közt jöttek tétre."

Tehát magvar állampolgárnak szabad az u tód államokbeli területeken lakó adósa ellen pert indítania. (A rendeletben irt Románia csak az ó-román területeket jelenti.) És az ilyen követelését néki magának kell érvényesítenie, mert ezt helyette a m. kir. felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal elvégezni nem fogja. Ennek hatásköre ugyanis csak a volt ellenséges államok régi területeivel szemben fennállott tartozásokra és követelésekre terjed ki. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy lehet-e követeléseket most már peresíteni, — az idézett Kúriai határozat er- rre is megadta a feleletet, hogy tudniillik a magvar bíróság előtt lehet. Még pedig nem csupán magyar állampolgár léphet fel perrel, hanem az utódállamokbeli területek állampolgárai is indíthatnak itt keresetet a magyar adósaik ellen. A külföldiek perképességét ugyanis a magyar bíróságok egyetlen egy esetben sem vonták kétségbe. E tekintetben elég utalnom a m. kir. Kúria 1921. évi P. 1095, 1487 és 3025. sz. ítéleteire. Nem igy állott e kérdés az ujabbi időkig az utódállambeli területeken. Ha ugyanis ott, különösen Erdélyben, magyar állampolgár pert indított valamely ottani adós ellen, az ottani bíróságok még ez év tavaszán is felfüggesztették a pert avval a megokolással, hogy Magyarországgal nincs meg a viszonossság Minthogy azonban meggyőződtek arról, hogy az ő állampolgárai perelhetnek, újabban az összes utódá'’amokbeli területeken valamennyi bíróság elfogadta és letárgyalja a magyar felperesek kereseteit is.

Az utódállamok igazságügyi • hatóságaival a jogsegélytfo rgalom annyiban már helyreállott, hogy a kézbesítéseket, tanuk kihallgatását és szakértői szemlék foganatosítása iránt intézett megkereséseket úgy itt, mint ott kölcsönösen teljesülik.

— (Herczcg Ferenc) képes irodalmi hetit p- jáuak. sz Uj Idők-nek 48. száma közi; Pásztor József és M. von Bunsen elbeszéléseit, Holló Erzsi berlini levelét, Lyka Károly művészet' cikkét, Gáifa'vy Zoltán versét, Bállá Ignác riportját, Paul Frank és Kosáryné Réz Lola regényeit. Szomjas Pál divatcikkét, azonkívül számos képet és fényképet és a lap rendkívül népszerű rovatait, a szépségápolást és a szerkesztői üzeneteket. Mutatványszámot kivánalra ingyen küld a kiadóhivatal, Budapest, VI., Andrássy-ut 16(Megszüntetik a történelmi pályadijakat). Budapesti tudósítónk táviratozza.: A Magyar Tudományos Akadémia meg akarja szüntetni a történelmi drámapályázatokat és a Koczan-dijat. Császár Imre javaslatát, amelynek megokolása elmondja, hogy ezek a diiak nemcsak értéküket, hanem jelentőségüket is elveszítették, az első p^ztályhoz utalták.

— (Szlovák vasutasok a magyar vasutasok ellen.) A vasúti alkalmazottak szlovenszkól egyesülete tegnap küldöttséggel kereste fel Káilay dr. teljhatahnu minisztert és memorandumot nyújtott á’t neki, amelyben tiltakozott az ellen, hogy a vasúti szolgálatba visszavegyék az elbocsátott magyar tisztviselőket Ezek a magyar tisztviselők ugyanis — mondja a memorandum — 1919-ben nem akartak a köztársaságnak dolgozni és irredenták. Az egyeület követeli, hogy az üresedésben lévő állásokat csakis szlovák tisztviselőkkel töltsék be.

— (Másfélmillió munkanélküli Angliában.)

LonJonból jelen1 Kk: A munkanélküliek száma

napról-napra nő. A múlt hét végén már L3uS,f>00 munkás állott munka nélkflj.

xx Mautner Frigyes dr. ügyvéd, törvényszéki hites magyar tolmács, Prága, I„ Mikuláska tr. 28. Telefon 46—08. Vállal fordításokat a magyar nyelvből német és cseh nyelvre és megfordítva.

BESBBBBBBBBBBBBBBBBBBBSSlBHaBBBBBr

mmmummm

Magyar festőművészt ünnepel München.

— Saját tudósítónktól. —

München, november 28.

A minap nyílt meg München egyik legelőkelőbb galeriajáoan Kálmán Péter festőművész gyűjteményes kiállítása. Ma ez a kiállítás a középpontja München művészeti és társadalmi életének.

Kálmán Péter a bácsmegyei Zsablya köz- ségben született 1877-ben egy bérestanyán. Az aipja azt akarta, hogy a fiúból is mezőgazdasagj munkás legyen, a tehetség azonban korán megnyilvánult benne és ezért ellenszegült apja akaratának. A földesur segítségével Budapestre került, ahol Székely Bertalan, akinek akkor vezető szerepe volt a magyar művészeti éleiben, pártfogásba vette. Az ö segítségével jutott ki Kálmán Münchenbe, ahol azonban már csaknem egészen magára hagyták. Törhetetlen ambícióval dolgozott és tanult és a sok nélkülözés nem tudta eLkedvetleniteni. De nem is tartott sokáig az ínséges helyzet Hamarosan sikerült kisebb képeit eladnia és jövedelméből még félre is tehetett így jutott el Rómába, ahol harmadfél esztendeig tanult és dolgozott. Rómából visszatért Münchenbe, ahol Franz Stuck tanítványa lett.

Esztendőkig dolgozott a világhírű mester oldalán s csak a világháború kitörése szakította el tőle.. Kálmán ekkor bevonult és öt esztendeig volt frontszolgálatban.

Amikor Kálmán elment katonának, Münchenben már nagyon jól ismerték és szerették, mert két esztendővel előbb, 1912-ben már volt önálló kiállítása a legelőkelőbb szalonban. Kálmánnak a művészetben Lefbl volt a mestere és példaképe. Leibl nagyobb hatással vak rá, mint Stuck, de egyéniségét vele szemben is megóvta.

Mostani kiállításán mindössze 46 munkája látható, de ezek valóban legértékesebb és legkiválóbb alkotásai. A kritika, még az Idegenekkel szemben legelfogultabb kritika is, a legnagyobb magasztal ássál méltatja Kálmán művészetét és egyes képeit a legnagyobb régi mesterek egy- egy alkotásával hasonlítja össze. Nagy mestere a rajznak, de még csodálatosabb a szinérzéke, amely mindegyik munkáját nagyszerű színharmóniába hangolja össze.

A kiállítás legimpozánsabb darabja a Pietá című festmény, amely eredeti fölfogásával is meglep. A művész szinpompás bajor népviseletben ábrázolja a Krisztus holttestét ölében tartó Máriát. Ez hollandus vonás Kálmán művészetében. Ugyancsak a nagyobb méretű vásznak közé tartozik a Templomban című festmény is. amelynek azonban csupán a tárgya azonos Leibl templomi képével, felfogása és kompozíciója egészen más. A Szerzetes — a müncheni kritika általános Ítélete szerint — egyike a legmegkapóbb em' erl ábrázolásoknak, amiket az utóbbi esztendőkben a festőművészet produkált. Nagyon kedvesek a művész magyar tárgyú képei is.

Kálmán Péternek, a müncheni kritika szerint nagy hivatás jutott a modem művészetben. Ő az a festő, aki összekapcsolja az elmúlt század végének művészetét az uj művészettel. Élő hagyomány, amely nagyszerű hagyatékot juttat az uj nemzedékeknek abból a csodás gazdagságból, amelyet az ő tehetsége és tudása képvisel.

Tudjuk, hogy Bajorország rendkívül féltékeny az ő művészeti életére és a művészeire. Tudjuk tehát értékelni, mit jelent, hogy egy magyar művészt ennyire kiemel a saját művészeinek sokaságából és hogy egy magyar művésznek je’ö' ki nagy szerepet és hivatást a művészet történetében.

* Fulda és Petőfi. Berlinből jelenti tudósítónk: A Petöfi-jubileum alkalmával említést érdemel, hogy Fulda Lajos, a kitűnő német vigjá- tékiró legújabban felcsapott Petőfi-ford: tónak. Alig akad kö'tó, akinek német fordításával any- nyian próbálkoztak volna meg. mint a Petőfiével. Még a nagy magyar költő életében ákadt néhány német nyelvű fordítója^ köztük Kert- heny, a költő német fö’dre szakadt barátja. Az ötvenes években Melas ad ki egy teljes német nyelvű Petőfi-forditást, az újabb fordítók közül pedig kiválnak Neugebauer, Schnitzer, Gold- schmidt és Steinbach, hogy csak néhány nevet említsünk. A Fuld.a fordításának eredetisége mirtdezekével szemben abban nyilvánul, hogy Fulda egy szót sem beszél magyarul. A német

költő a már meglevő Petőfi-fordi tások révén csatlakozott legnagyobb lírikusunk bámnlóinak seregéhez. A berlini egyetem érdemes magyar nyelvű professzorának, Gragger Róbertnek ösztönzésére azután Fulda elhatározta, hogy a kész fordítások és .Gragger utasításai nyomán ő is megjelentet egy német Petöfi.sorozatot. Az a néhány költemény, amellyel Fn'da eddig elkészült: „Itt atz ősz“, „A puszfa télen", „Szeptember végén" és „Az Alföld" minden eddigi fordításnál hivebben tükröztetik vissza az eredeti versek tüzét és mélységét. A „tehetséges műfordítók" csapata után ezúttal élvezzük először a költő műveit kö'tó tolmácsolásában. Fulda rövid időn belül a Petőíi-forditások egy válogatott gyűjteményével akar a német közönség elé lépni. E.

\ l

{ Szenzációs lesz a

j PrspilplÉp I

3 karácsonyi száma! |

3 4- * E

3 - I

3 Pénzintézetek, kereskedők, gváro- 3 sok, iparvállalatok és iparosok £

5 hirdessenek! — Méltányos ►

3 feltételek. — December hó t

3 15-ig feladott hirdetések ►

3 után külön kedvez- t

3 mény. — Klisékhez ►

3 terveket saját raj3 zolónkkal ké- ►

3 szittetünk el ►

3 Kérjen ár- ►

3 ajánla- 1

J tót! t

| V l

^9«fVfvmtvfvvvvvvvTmvimfvvvmvwwvvvvvt

SZÍNHÁZ ÉS E1SNÜ

Király és hercegnő.

Színmű 3 felvonásban. Irta: Müíler Vilmos dr. A kassai magyar színház eredeti bemutatója 1922 november 30-án.

A híres orvosprofesszor leánya a halállal vívódik hetek óta. Apja éjjel-nappal mellette van, mert egy hiján tizezer embert mentett meg már az életnek s a saját leányánál csődöt mond a tudománya. Eddig csak tudós volt, hitetlen materialista, aki nem bízott másban, csak a könyvekben, mütökésében és biztos kezében. Ki- lencezerkilencszázkilencvenkilenc csatát vívott meg a halállal, akiben nem hitt, legföljebb mint a természet szükségszerűségében. A gyermekféltés emberré teszi, szenvedő, érző emberré. Többé, tulidegzett csodát váró emberré, mert más már úgysem segíthet. És ebben a nagy átalakulásban elveszti hitét a tudásában, a könyvekben, felzaklatott idegei elé odaáll a komor vízió, a megtestesült Halál.

Olyan szalonhalál, mint szalonördög a Molnár ördöge. Széles bő galléros köpeny van rajta, amelyből mélyen kivágott, vakítóan fehér ingmell villan elő, középen egy centiméter szélességű fekete csikkal, két nagj^, piros, mogyorószem nagyságú iuggombbal. A kézelőn szintén hasonló széles fekete sáv. Nadrág bokáig érő, bő, fehér harisnya, két oldalt széles fekete csikkal, lakk félcipő fehér csokorral, a csokor közepén két nagy fekete villogó gomb. Arca hosszúkás, kemény, beretvált. Homloka nagyon magas, haja egészen simára hátrafesiiít. koromfekete. A szemek helyén mélyen árkolt fekete szemüreg.

Szóval: egy pompes funébres vállalkozóvá stilizált gavallér.

Az ajánlata is — kegyetlenül — gavalléros. Neki csak a kvantum van kiadva, hogy mennyi emberéletet kell szállítania ay örökéletnek, m nd- egy neki, hogy az orvos leányát viszi-e el, vagy mást az orvos betegei közül. Adjon az orvos eg' biztosan meggyógyithatót s akkor itthagvja a leányát. Kegyetlen gavallérság egy orvossal szemben. Mint beteg neki minden ember egyforma, mindegyiket kötelessége megmenteni, ha tudja s most gyilkoljon egy élet megmentéséért?

De jön a kerítő sors egy anya képében, fiát hozza az orvos keze alá, mert csak ő mentheti meg. Iszonyú lelki küzdelmek közt küldi el. Az anya sir, rimánkodik, — az óra sürget, pár perc múlva a Halál visszatér követelni vagy egyiket, vagy másikat. A beteg leány az utolsót lélekzi — látszólag — s az apa megtagadja magában az orvost, végső elkeseredésében vadul ront neki a rábízott életnek s fölvágja az ifjú ütőerét- (Szerencsére a színfalak mögött). Szinte deli. iu- mos diadallal ront a színre- „Megmentettelek!" És, óh csoda, a leánya, aki a végét járta, egy uj Jajrusz leányáválesz fölkel és jár".

Az apa és a Halál alkujába beleszól az asz- szisztens is, összevarrja az ifjú mély sebét, akinek ugylátszik használt az érvágás, mert szintén felgyógyul.

A gavallér Halált igy a ravasz emberek becsapták, sőt! a két fiatal egymásba szeret s a harmadik felvonásban már a lakzit is megtartják. Mindenki örül, csak az orvos nem. ö még a végzetes vízió varázskörében áll. Még mindig félti vagy az egyiket, vagy a másikat. Minden csengetésre összerezzen, nem a hitelező jön-e ckze- kválni. És meg is jön. Egy régi tisztelője, valami lengyel herceg álruhájában, mert máskép nem eresztették be a szolgák. Követeli az osztályrészét. Az orvos végleg összeroppan s a két fiatal élet helyett föláldozza a saját megkinzott életét, hisz a Halálnak, mindegy, neki csak darabáru az élet s kegyes elfogadni a hiábavaló életet az uj életek reménysége helyett.

A darabot egy orvos irta Az orvos küzkö- dése kötelessége és gyermekszeretete közi olyan megkapó, hogy föltétlenül az életben való megélés Urai kifejezés kell látnunk benne. Éz az orvos tulajdonképpen a darab gerince, hiszen minden körülölte forog, a Halál inkarmációjn is csak lelki vívódásának kivetítése. Éz az egy gyönyörűen megrajzolt alak menti meg az egész színmüvet, ami ma elég arra, hogy egy darabot sikerre vigyen. Égy perc nyugta sincs sem neki, sem tőle a közönségnek. Amint ő felajzott idegállapotban él, igy a végsőkig felfokozott izgalomban tartja a nézőt az első perctől az utolsóig. Valami magával ragadó lendület viszi a darabot, a beköszöntése már maga szuperlativusz s az írónak van ereje hozzá, hogy ezt soha el ne ejtse, sőt fokozza.

A mozidarabok ideggyötrése a színpadot is hasonló feladatok elé állította, a dráma, mint színpadi mü értékelésében eltolódtak a fogalmak a drámairás értelmezésében. Ezt a darabot nem kell félteni a mozi konkurenciájától, mert ha az orvosapa szerepe jó kezekbe kerül, megbizsereg- teti a bőrt a halántékokon, az igaz, de a szinészt is vizes lepedőbe pakkolhatják az előadás utánDrámai küzdelem a szó dramaturgiai értelmében, személyek és jellemek között nincsen a darabban.

A második felvonás vége felé megcsillan ilyesféle, hisz az orvos leánya is orvos s az orvosnő hivatásából kifolyólag elítéli az crte elkövetett gyilkosságot, ezt azonban elejti az iró, egy meglepetés kedvéért, hiszen az asszisztens sikerült ütőérvarrása elsimítja az apa és leánya között megindult küzdelmet.

Orvos irta a darabot, tehát nem is lehjet követelni tőle, hogy drámailag tökéleteset alkosson, azonban mint lélekrajz, mint iellemkiíeiezés nagyon érdekes és egyes részleteiben értékes munka Azt sem lehet letagadni, hogy az írónak erős színpadi érzéke van, a külsőségekkel, a jelenetek és helyzetek csoportosításával is tudja fokozni a párbeszédek által okozott izgalmat. Nekem — egyénileg — nem egészen szimpátikus mégsem, mert ez a lélekboncolás elejétől végig nem anv- nyira a pszichológia, mint inkább a pszicholő 1 ' körébe tartozik s ez három felvonáson nv csak sok egy kicsit. Valószínű azonban, hogy pen ez a tulfokozás biztosítja majd a darab sikerét a mai, nem is tulideges, de egyenesen his-'é- riás világban. í—y).

(*s Színészek sztrájkja Berlinben. Berlini tu dósitónk jelenti: Berlin színházai az utolsó évek folyamán már több Ízben huzamosabb időn áx zárva voltak a villanyos-müvek sztrájkja miatt. Ezúttal a földalatti vasúttal, a szállítómunkásokkal és több más szakmával egyidejűleg Thaiia papjai és papnői léptek sztrájkba. Alapjában egészen mulatságos sztrájk ez, ha néhány ezer embernek oda is veszett az esti mulatsága. A szakszervezetek diadala vagy karikaturája-e ez a legújabb bérharc? A „Büíinengenossenschaít"- nak, a berlini színészek nagy érdekszervezetének urai vígan dörzsölik kezüket Ezúttal először sikerült a színigazgatókra amúgy isten igazában fittyet hányniok. Néhány színpadon, igy az államiakon még játszanak. De a sztrájk vezetőt megfogadták, hogy itt is hamarosan rendet teremtenek és leszámolnák minden néven nevezendő sztrájktörővel. Egyes színházak pénztára délelőtt még nyitva: az igazgatók itt azt remélik, hogy estére leszerelnek a sztrájkolok. Másutt zárt kapuk íogadják a belépni szándékozót. így kerül szembe ezen a téren is az optimista és a pesszimista világnézet A színészek szokott találkozóhelyein nagy a zsibongás. Pa- télikus, humoros, expresszionasta izü szónoklatok hangzanak, közbe egy-egy nyust- vagy ezüstrókaprémbe burkolt diva csicsereg. Sztrájkkasszák alakultak és a berlini színháza élet kiválóságai, kiket itt .,p!om'nens“-eknek nevezi: nrndíjárt előljárnak jó példával egy esti jő e- delmük megajánlásával. Minő képmutatás! Ez a sztrájk a kis erők, az „inas*' is „komoran" szerepét játszók, a kegyelemből szerződtetették, a mellékkeresetre utalt „naivak" mozgalma. A „prominensek" a sztrájk által csak veszthetnek, mert az a havi 60,000 márka fizetési minimum, amit a „segéderők" követelnek első lépés a „szociális egyenlőség" felé és végeredményében az ő rovásukra menne. Egy neves berlini színművész, akivel alkalmunk volt a sztájk okairól beszélgetni, mindamellett dicsérendő melegséggel névtelen kollégái pártjára kelt. „Nagyon téves az a felfogás" — úgymond — „mintha mi, prom'nensek, kivonnánk magunkat a kollegiális szolidaritás kötelékeiből. Nálunk a födélé törte- tés csak úgy szerencse, mint tehetség dolga. Igazi jó színházban a kis és a nagy szerepek viselőit egyaránt megbecsülik. Mit is kezdenénk mi, elsők, a kisebbek hü, fegyelmezett hozzánk szegődése nélkül?" Alkalmunk volt ^mitán egy fiatal, hangja és szépsége révén egyaránt köral- rajpngott operaénekesnővel beszélni. Ez a hölgy, kit a sztrájk az az esti premiere minden fényétől és dicsőségétől megfosztott, dult-'ult mérgében és szidta kolléganőit, kik művészi quali- tások hiján a sztrájk terén aratnak babérokat. Mikor hallotta, hogy újságcikkről van szó, k-r_ ve-kért, hogy ne írjuk ki a nevét. A név ebben az esetben nem fontos, Évának hívják.

5