Prágai Magyar Hirlap, 1922. november (1. évfolyam, 119-129. szám)

1922-11-29 / 128. szám

Szerda, november 29. S/teJú'AI- iíifmMmytP — Külföldiek betétei Magyarországon. Buda­pesti tudósítónk jelenti: A Devizaközpont legújabb rendelete szerint sem magyar, sem idegen érték­ben nem szabad nagyobb összeget, mint 23,000 koronát külföldi cégek javára a Deviza-központ engedélye nélkül mint betétet elfogadni. — A német íiiggö államadósságok. Berlinből jelentik; A pénzügyminisztérium kimutatása sze­rint november második felében a német függő adósság leszámítolt kincstári átutalásokért, mely még november 10-én 663.9 milliárd márka volt november 20-án 765.72 milliárd márkára emelke­dett Az emelkedés november második felében 101.82 mill’árd márka. — A prágai áíiatvásár. A mai prágai állat­vásárra 611 állatot hajtottak fel. Ebből 85 belföldi, 77 szlovenszkói, 289 romániai, 28 jugoszláviai, 123 dán eredetű. Eladtak: belföld: ökröt 4.25—7.75, bika 4.50—5.50, telién 4.50—6.00 egy évnél fiata­labb telién 5.00—7-75, jugoszláv ökör 4.00—6.00, bika 4.00—5.50. román ökör 4.00—6.00, bika 4.00— 5.00, tehén 5.75. szlovenszksi ökör 7.50—8.25, bika 4.00—7.75, telién 600, dán ökör 5.00—6.00, bika 5.00—6.00. tehén 2.75—6.50 cK.-ként. A vásár irányzata lanyha. — A prágai terménytőzsde. A terménytőzsde mai alapirányzata nagyon nyugodt volt. Kínálat az ország minden részéből volt s annak ellenére, hogy jelentékeny forgalom volt, sok áru maradt öthelyezetleniil. A búza, rozs, árpa és zab tartot­ták legutóbbi árfolyamukat. Prima minőségű ár­pát könnyen helyeztek el, gyengébb minőségűt azonban csak nehezen lehetett elhelyezni. Árfo­lyamok: Búza 140—165, rozs 105—115, árpa 115— 140, zab 115—120, borsó 300—450, lencse 600— 700, mák 850—900, köménymag 1550—1600. vö- röslóheremag 1400—2200, fehér 1200—2600, svéd 800—1000, préselt széna 145- 150. szalma nem és pakolás szerint 70-95, mind 100 kilogramonként ab feladóállomás. — Határozatlan irányzat a prágai tőzs­dén. A tőzsde mai forgatnának irányzata na­gyon határozatlan volt. Mig nyitáskor az ar- bitrázsértékek legnagyobb része a gyengülés felé hallott, addig a vezető hazai papírok iránt érdeklődés mutatkozott. Zárlat felé. mikor a határozattan irányzat miatt a vételkedv lanyhult, túlnyomóan gyenge lett az irányzat. A bankértéikek közül az [parbatik, a Zivno és az Union gyengült, a Mezőgazdasági Hitel megdrágult, a többiek árfolyama tartott. Az ipari értékek piacán nagyon szilárd volt a Cseh cukor s átmenetileg az Tnwald és a Bergmann is. A vas-, gépgyár- és szénéríé- kek csak nehezen tartották árfolyamúikat. A záró irányzat lanyha volt. A devizapiac for­galma csekély változás melleit valamivel élénkebb volt. — Üzletfélen volt a bécsi tőzsde. Becsből ie- lentik: A tőzsde mai forgalma teljesen üzletfélen volt, melynek az egész piac gyengülése volt a következménye. Sem a hivatalos spekuláció, sem a közönség nem vett részt nagyobb mértékben a forgalomban, mely a legtöbb piacon pangott. Az árfolyamcsökkenés tePe.s csendben' ment végbe s csak a valutáris papíroknál vo’t jelentékenyebb s ezt a tényt a abnkjegyíorgalom jelentékeny visz- szaesésével hozzák összefüggésbe. Az áltancló üz­leti csendnél az árfolyamok később njból csök­kentek. — Ma is lanyha volt a budapesti tőzsde. Budapestről jelentik: A tőzsde ma a prolon­gálás jegyében állott. A Bécsböl érkező lanyha irányzati hírek az itteni irányzatra is hátrányosan hatottak s az irányzat zárlatig lanyha maradt. A forgalom időnk i-nt teljesen pangott s csak közvetlen zártat előtt volt va­lamivel élénkebb. Az összes értékek, vala­mint az arbitrázsértékék árfolyama is csök­kent. A kontremin csak csekély mértékben vett részt s ezért nem voltak oly jelentéke­nyek az árfolyamveszteségek. A zárlat lany­ha volt. Töz§(?cdrf®fnfHn®H kedden, november 28.-án: A zliricM devizaárfolyamok Zárlat XI/28 XI ,'27 100 cseh szí korona . 16 95 16.90 svájci frank ICO magyar korona. 0.22"') 0.’2ü „ S 100 német márka . . 0.0-25 0.07 „ 100 hollaudi forint . 212 00 211 75 „ „ 1 dollár ....................... 5.37 5.36 „ „ 1 font sterlinp . . . 74 28 ’4.16 ,, 100 francia frank. . 37 425 38.00 „ „ 100 olasz Ura .... 25.80 5 70 „ „ 10c belora frank. . . 35 00 35 50 „ * „ 100 dán korona . . . 109 32? 10851 „ „ 100 svéd korona . .144115 14400 „ „ ÍOT norvég korona 99 125 98.50 „ „ 100 spanyol peseta 82 50 82 20 „ „ !00 Bnen Air neso 10800 196 00 „ „ 100 ’ueroszláv dinár —— 7 20 „ „ 100 boleár ieva ...--------------------., „ 10 1 osztr kor (pénz> 0.0C75 0.0074 „ „ 100 osztr. leb. banki —------„ „ 10 0 lentryel márka . 0.035 0.0325 „ ,, 100 román lei ... . 340 340 „ * Prága: Értéktőzsde. Aprárni banka (A? Alpine ....... 166.— rár Bank). . . . 440.— Kolini kávé. . . . 470.— Bohémin . . » . . 400.— Koiín petróietirn . 435.— Cseh Union Ránk 383.— Rolnii szesz . . . 755.— B Iiüíiistria! (Cseh Tejipar rt.................. —■— ! Ipnrbnnk .... ‘50. — Els4 nilseni sör Prajter Kredit. tryár................... — )P rácai H telb.) 780.— Daniik és társa . . 335.— Szlovák Bank . —.— Lauriti és Kiérném Í85.— Zi vnostenska . • • >79.50 Uincrhof*er .... 675.— Anglobank lAnfiok Prágai vasipar. . 550.— Osztrák Bank. ■ 43.30 Skoda ....... 385.— • Bécsi Unionbank . 27.— Papír........................ j Wiener Bankv. . . l3.— Cseh nyugati szén 252.— Osztrák hitei . . . 15 75' Osztrnui széu . . . — .— Cseh Cukor .... 995.— ínwáld ....... 705.— Kolini műtrágya. 695.— Frioririch................... —. Földi........ 304 — Devizáik; XI/2- XI/27. 100 hollandi forint. . 1250.50 1259.50 Ké. 100 német márka . . 32 50 0.3S „ 100 svájci frank. . . 589 25 590 75 „ 1 j ,10.) norvég korona . 583 75 j-33 74 „ 100 dán korona . . . 641-00 541 '00 „ 100 svéd korona. . . 851.00 849 50 „ 100 olasz líra .... 150.75 150.75 „ 100 i randa frank . . 224.25 224'75 „ 1 font sterling. . . . 142.00 t->2'25 1 dollár 31.47 31.50 „ Í00 belga frank . . • 202.75 208.75 „ 100 spanyol peseta 485.50 436 50 „ 100 mgoszíáv dinár. 42.75 43.— „ 100 jugoszláv korona —.— —.— „ ÍO.) román lel .... —.— —.— „ 100 bolgár Ieva . • 23.175 23.30 „ 1 török font............... 16.60 16.60 „ 10 0 osztrák korona . 4.225 0.04 i7S„ 100 lengyel márka . 0.1425 0.1725 „ 100 magyar korona . 1.305 1.305 „ 1 dollár (kábel) . . . —.— —.— „ Budapest. . Értéktőzsde. Magyar Hitei .... 8075 Lovantc........................ 33000 Os ztrák Hitel .... 925 Tröszt........................... 10250 An g.-Magyar .... 2200 Csákv...............................2400 Le számítoló...................1600 Magvar Pegvvergy ár30500 Ma gy.-Olasz............... 500 G-nnz-Danubius . . 555000 •J elzálog...................... 440 Ganz-vsHantos. . . 65000 Ha zai bank...............1250 Láng............................... 10501 Eg yes, tkpt................... 3450 Lipták ........ 3250 Földhitelbank. . . . 8200 Schliek....................... 5750 Me rkúr....................... o5U Baráti............................ 2500 Ke rosk. bank .... 6700 (zzó................................ 30000 Magy ált. tkp. . . . 3025 Gutmann.................... 7700 El ső hazai.................... — Klotild............................ 6503 Sá g.)......................30 jOj Magyar Cukor . . lOGaOO Ri ma ............................1-G50 Őstermelő.................... 3575 Kö zúti...............................720ü Gumim...........................6300 De livasat ...... 63ÜU Naschifczi.................... 40503 Al lamvasnt..................23-50 \'eusehios3.................1510 Bo rs.-Mískolci. . . . l1á0o Ursz. fa........................ — (Joucordia........................6Ö0U Győri ólai.................... 7230 Bu dapesti malom . . 1ü3-« Szlavónia........................^950 Gizella malom.... ~ Egyes, fa.................... 960 Vi któria........................ 28.00 Lignuin tröst .... 5725 Hu ngária maiom . . 9800 Zabolai........................6?.5j Beocsmi..........................3jt)00 Papír............................3153 Északi szén..................21^0 Báni................................ 6600 Es ztergom-Szászvári 22ö0 Malomsoky................. 2000 Fe lsőm szén..................32iOj Rezbauvat........................3100 Dr aseho.........................165Ü0 Égisz ........................ 2200 Ma gnezit....... 63000 Óceán........................... 5303 Ma gy ált. Kőszén 9^250 Páit'aivai.................... 6400 Ur ikányi . : * . . . 430jü Koburg . . • .... 3125 Adria............................-9jOO Magyar szalámi - . — At lautika.................... 435'J Spótfinm.................... . 000 | A devizáközpont hivatalos árfolyamai; Amsterdam . 9iüu0.— praga ..... 7450 —' Bukarest . . . 1550.— Stockholm. . .63000 — Kopetihága . . 47500-— Zürich...................440013— i Kr isztiánja . . 43300.— Becs.................... 0 35 j Lo ndon . . . 10600.— Szófia ..... 1830 — Berlin............... 27.50 "j Zágráb..... 7 40 Ko ma . . • . . 110.— ; Newyork . . . 2350.— Paris.......... 15500.— j Varsó................. 15.53 Be cs. Értéktőzsde. Magy koronajárad.. .11.00 •erduiandsNordb <100000 - Magy..aranyjáradék OOGCO Slaatsbahn . . . 68 600 Aug.obaiih................ 851.0 Siidbahn................... 169300 Ba nkvereiu Wr. . . .24800 Siidbahn prioritat .537000 Budim kredit.....................6z000 Alpine....................... 335300 Kr editanstalt .... .31.00 Krupp.......................4899 0 Lúg. Kredit .... 2100 ü Poldi..........................o15j0 Lá nderbank ..... 85ÍK0 Prager Eisen . . • 1200000 Lomban)..............................78.0 Rima............................29z030 Me rkúr ...... .19700 oourg ........................ 90003 (Jsztr.-Magyat* Bank 34300Ő >a!go ....................... 835000 l inon Bauk Wr . . . 62j0j 1 r Hány................ — Cseh Fu.on............... 83 000 Skoda.'................... 850000 Zs ivuosteuská Banka 320000 líinghoffer .... — Duriagőzha.iózás . .1140000 Magyar cukor . . . tSassa-Oderhergi . . 4750UÖ Inwuld................... 1535000 A devizaforgalom ma szünetelt. Berlin. Devizák. Prága............... 2l>9 32 Milánó ..... 416.45 Am sterdam . . 3451.35 Lonuon ..... 39401 25 Buetiósz Airesz . .3192.00 New York . . . .8753 06 Brüsszel .... 556.10 Paris..................... 635-48 Kr istiama • • • 1596,00 Zürich ..... 164088 Kopenhaga . . 1760.58 Madrid............... 1341 63 St ockholm . . 2329.16 Becs .... • . . 0,1266 Uelsingfors ... 216 9 j Budapest................. 349 jf iaüéiMajali ummúí Ifj. Jaeger, Vereknye. A kért könyvek ezidő- szerint teljesen kifogytak. — Rudolf Weisz a Spol. Karol Geiger, Ruzemberok, Urbach, Rozs­nyó- A fenti üzenet Önöknek is szól. — 11023. sz. előfizető, Melclce. A könyvvásárlási kedvez­ményt október hó végéig adtuk, nagybecsű meg­rendelését legfeljebb 15 százalékos engedmény­nyel intézhetjük el. Várjuk értesítését — 6591. sz. előfizető. Makor. Az előbbi üzenet önnek is szól. — Fwnkeistein, Vei. Lihotka. Könyvtárjegy­zékünk sajtó alatt van, addig is mig megküldjük, tessék a hirdetéseinket figyelemmel kisérni és rendelését annak alapján megtenni. — Feíchtin- ger, Velké-Sarluhy, dr. Budai, Técső. A kért könyvek kifogytak, a beküldött pénzt javára tart­juk más rendelésre. MmmMm cssszoüisf legendája. — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: Kosáryné Réz Lola. (Folytatás.) (3) Aztán megpróbálta mégis: — Nagyon messze van az iskola. Hátha valami bajuk talál történni? Nem aggódnál értük? — Nem történhetik semmi bajuk, — mondta Anika asszony nyugodtan. — Soha­sem történhetik semmi bajuk, mert majd le- kisérem őket én. Novodeczky tágra nyitotta a szemeit. — Te? — fin hát. Ebédet a zárdában főzetek ne­kik. délután pedig majd értük megyek újra. Fejcsóválva mondotta Novodeczky. — El fogsz fáradni, Anika, nagyon. — Nem baj, — rázta meg a vállait az asszony. A gyerekek nem maradhatnak is­kola nélkül, mit a cigányok. Hiába próbálta bizonyítgatni Novo­deczky. hogy ő sokkal jobban meginni!ja Lánkát meg Minkát minden tudnivalóra mint a kedves nővérek a zárdában odalent. Az asszony csak rázta a fejét. Nem bízott már az urában semmiképen. Pedig nem volt igaza, nál ojbban zúgott, minden hasadékot fölkuta- benne most is. De hogyan lehetne megkívánni egy szegény, bohó asszonytól, hogy igazsá­gos legyen, mikor az élet olyan igazságtalan volt vele szemben? S a vége az lett, hogy Linkét meg Min­kát mégis csak beíratták a zárdaiskolába és az anyjuk elkísérte őket hűségesen minden reggel és értük jött minden délután rossz idő­ben, jó időben. Kora hajnalban elvégezte minden dolgát, aztán simogatással, csókolgatással fölébresz­tette a gyerekeket, akik mély szuszogással aludtak a nehéz dunna alatt. A harisnyát a lábukra húzta, a cipőjüket befüzegette, mel­lénykéjüket. ruhácskájukat begombolgntta, kis patkányíarknyi hajukat összefonógatta, meleg kávét tett eléjük és tízórait csomagolt a kötőkosárkájuk aljába. Halkan, illedelmesen köszöntek aztán a másik szoba felé, ahol az öregasszony meg a fia aludt, és végre ki­mentek kézenfogva a házból és megindultak lefelé a meredek, kanyargós hegyi utón. Milyen más lett az asszony egyszerre odakint! Eleinte, a ház közelében, csak csöndes, sietős lépésekkel mentek, mintha tiltott dol­got tennének, pedig hát nem tettek tiltott dolgot. De azután kiegyenesedett, a szemeit lábbal előre-előre szaladt. Hiába volt rajta viseltes, régi ruha és hiába töltött nehéz mun­kában és makacs bánkődásban hosszú öt esz­tendőt. Szép asszony volt bizony. És úgy érezte ilyenkor, hogy ki nem foghat rajta senki és semmi. Mosolygott,' erősebben szo­rította meg a gyerekek puha, kövérkés kezét és bohó kis verseket meg meséket mondott nekik. Lejebb pedig, túl az első kanyarulaton, énekelni is kezdett Anika asszony a boróka­bokrok között és biztatta inkát meg Minkát, hogy veleénekeljenek. így aztán rövidnek tetszett az ut a vá­rosig. bár a meredekről lekerülve, előbb régi fényével meg-megcsillantotta és könnyű hosszú dűlőn, aztán a hol poros, hol sáros országúton kellett menniük. Jókedvűen for­dultak be a sorompó elé. Ott már elhallgat­tak. Komolyan, csöndesen, szemlesütve, kis fitos orrukat magasra emelve mentek végig a kopogó kövezeten, — a két kicsi hajszálra utánozva az anyját, hogy mulatság volt nézni őket. A zárda nyitott vaskapuja előtt megáll­tak és elbúcsúztak. Linka meg Minka eltűn­tek a folyosó homályában, a szép Novodecz- kyné pedig elindult egyedül hazafelé. Otthon szolgálatkészen állott mindjárt dologba, en­gedelmesen fejet hajtott az öregasszony kí­vánságai előtt és szelíden szolgált az urának. Mintha a zárda neki is jót tett volna. Dél­után aztán nem rostéit legyalogolni megint és esti harangozásra pontosan hazaértek a gyerekekkel. Nagyon szépen ki volt ez tervelve igy. Linka és Minka egyre többet tudtak, egyre szebben irtak. A nagy hóesések idején ala­csony kis lapos szánon ereszkedtek le a SimlÉriBClrar János uióslcn Udvaros ferenc, NorézdmkQ-IrscHnivar ajánlja mélyen leszállított áron saját gyártmányú kolbász áruit Jffapihua t&SO-forrm. jfíivünatrat axonnaf ftilld árjeévzéftef. Jde/onszóm: IO© hegyről, amit egy bokor mögé rejtettek oda­lent és visszafelé hazahoztak megint. Piros lett az arcuk tőle és annyit ettek, hogy az öregasszony már-már meg nem állta szó nél­kül. Csak nézett jobbra-balra nagy merev szemeivel, mikor hol Linka. hol Minka vett ki újra a tálból. A fiatal Novodeczkyné látta jól. Es nem volt egy rut pillantás, nem volt egy véletle­nül elejtett szó, amit csöndes fejbőlintással meg nem jegyzett volna magában és félre nem tette volna emlékezetében a bánatos esztendők minden keserűsége mellé. Sokat kellett télen küzködniök. Kevés volt a tüzelő a háznál, mert pénzért nem igen vehettek, az erdőből pedig nem esett jól há­ton vagy taligán haza cipelni. De éjszakán­ként, mikor vad játékkal nyargalászott a szél a házikó körül és hóförgetegeket meg jeges hideget bocsátott rájuk, mikor a zsúfolt szo­bában köhögtek a gyerekek és be kellett a torkukat kötni és éjjel egyre kitakaróztak lá­zas álmukban és még betegebbek lettek, úgy. hogy iskolába sem lehetett vinni őket, — ak­kor rettenetesen megbánta Anika asszony, hogy rostéit nyáron fát hordani. A kezeit tör­delte aggodalmában és sirt. — Istenem, Istenem! Miért is nem men­tem az erdőbe kétszer naponkint? Láttak volna a szomszédok? Hát láttak volna. Fájt volna a hátam meg a lábam? Hát fájt volna! Most aztán betegek a gyerekek! Istenem, csak még ez egyszer segíts meg, Ígérem, Ígérem, hogy akárhogyan, de megszabadítom őket innen! Lehet, hogy bűnös gondolat volt ez tőle, de nem érezte annak. A szél pedig csak an­nál jobban zúgott, minden hasadékot fölkuta­tott, hogy befurakodhassál megérintette va- Iamennyiükeí jeges kezével, egyiknek a tor­kát, másiknak a fejét, harmadiknak a derekát. Az öregasszonynak a lábait. És reggelre min­dig egészen betemette hóval őket. Az egész apró házal Minél inkább várta Anika asz- szony a tél végét, annál inkább késett a ta­vasz abban az évben. Úgy, hogy mikor egy reggel arra ébredt, hogy csurog az eresz- csatornában a víz és a napfény a gyerekek ágyán tárcol. vidáman és minden jót hirde­tőn. könyes szemmel, áhitatos szívvel sóhaj­tott szűz Mária elfakult képe felé. ami ott ló­gott a fiókos szekrény fölött. És lassan eltakarodótt a hó mindenünnen. Fekete foltok támadtak először, aztán zöldek lettek a foltok és egyre nagyobbodtak. Bo­szorkánytáncot járt a szél a tavalyi csatakos levelekkel, amiket itt-ott talált. Friss föld szaga üdvözölt mindenkit, amint kimozdult a házból és óvatosan bújtak elő az ásó nyomán a rut, szegény, hosszú földgiliszták, amik pe­dig éppen olyan örömmel hirdették megjele­nésükkel a tavaszt, mint a madarak, amik megették őket. A vén, pöttyös tyúkot meg­szállta az ambíció és a magasabb kötelessé­gek érzése és különös hangon motyogni és beszélgetni kezdett magában, nyugtalanná és álmodozóvá vált és nem lehetett vele bírni, mig csak ki nem találták a kívánságát. Még az öreg Novodeczkyné száraz arca is derül­tebbé vált, mikor a válogatott tojásokat a kosárba készítette neki. Novodeczks* előci­pelte a létrát és lehernyózta a fákat a kert­ben. aztán összegereblyézte mindenütt a sze­metet, máglyát rakott a kert négy sarkában és fölgyujtotta sorban mind a négyet. Keserű füst vegyült a levegőbe és Linka meg Minka, akik térdig sárosán ibolyát kerestek a sö­vény mentén, kényeskedve futottak vissza az anyjukhoz a házba. Az vasalt odabent. Bekötött fejjel, rut, régi szoknyában, szótlanul, szorgalmasan. Csak mikor a gyerekeit meglátta, akkor mo­solyodon el boldogan, önfeledten egy pilla-* natra. Mert piros volt az arcocskája Linká- nak, Minkának megint. — Holnap iskolába megyünk, — mondta nekik. — Szedjétek össze az irkátokat, ne­hogy az utolsó percben keresni kelljen. Szigorú volt a hangja, de a szeme ra­gyogott hozzá és a gyerekek ismerték jól a szemét és nem féltek az anyjuktól sohasem. III. Szép tavaszi reggel volt, derült ég lát­szott a házikó kis ablakán keresztül és Anika asszony azt mondta a leányainak, mikor in­dulásra készülődtek: — Ma kabátot nem viszünk. Könnyű ruhában és könnyű szívvel men­tek el hazulról. Ám, amint a hegyoldali útra tértek, észrevették, hogy az ég egyik oldala sötét egészen és a sötétség egyre nő és el­födi világoskék selymét a másik oldalnak. — Esni fog. — állott meg aggódva az asszony. — Talán mégis jó lenne a kabátok­ért visszamenni. (Folyt, köv.) Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott *a Deutsche Zeitungs-AKtlen-Gesell- schalt nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents