Prágai Magyar Hirlap, 1922. november (1. évfolyam, 119-129. szám)
1922-11-19 / 120. szám
C/Ó'FlÁfrTl T jÉf jÉí Prága, vasárnap, 1922 november 19. JyfeF /,fifP — jM? ______ _____ _____ MŰm Mm «■»„_,,_—___ «■«* i—, I'jlőfizetéBÍ árak bel- és külföldöl,; Á<4' ff Lív $M ^SP^Söfc 488^ JKW^, jÖ)' jijKr ~ ttíb '‘ítész évre H00 Ke, félérre 150 Ke-. M /mim /r/f 1#/f MJr m/EJ SLM “ uí/ w\ÍMÁXJf%MKy sísk ttp$^ — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — ........■wfinm.7My rTTmx_pmfi]10»l«P«aanilTníBPWnilimraa«||ilpnwME«PlW IWM Hl *M ■ —1 ■Mni|^WlW,|OTl|gy’MI>i’Jl Szlove nszkői szerkesztő: TELLÉRY GYULA A Szlovenszkól és RaszlnszkOi Szöfethezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja 19 Főszerkesztő: PETRGGALLI OSZKÁR dr. I |p mi | IIWIiHIIIiIMIBMIIMIIWIWII WIIBII—O^B 11 Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Kormány és ellenzék. (fi.) Prága, november 18. A prágai képviselőház költségvetési vitája mindjárt a második napon ellanyhult. A szónokokat alig tiz-tizenöt képviselőtársuk hallgatta meg és az ülésteremben csak úgy, mint a folyosókon, álmos unalom terpeszkedik. Ez a vigasztalan állapot hűséges képe a cseh-szlovák politikai élet tartalomnélküliségének. Amiképen a nemzeti kisebbségeknek védelme ebben az államban csak papíron deklarált elv, úgy az alkotmány élén álló sok fönséges elv, közöttük a parlamentáriz- mus és a demokrácia intézményei mögött sem lüktet az élet valósága. A köztársasági elnöknek egy sokszor idézett mondása szerint a demokrácia nem egyéb, mint diskusz* szió. De a nyugodt, tárgyilagos és eredményt Ígérő diskusszió föltételei a világnak talán egyetlenegy parlamentjében sem hiányoznak annyira, mint éppen a prágai Rudolfinum üléstermében. Ennek a kóros tünetnek okait nem kell messze keresnünk. A Ház elnöksége szinte másodpercnyi pontossággal már jóelőre kiméri a vita tartamát. (Ne tessék nevetni, de úgy van, hogy a most folyó költségvetési vitának tartamát 79 óra 30 percben állapították meg.) A többség minden alkalommal előre megkapja az ukázt, hogy mire szavazzon és ettől az ukáztól soha egy,,;*" ‘ílsrííra sem tér el. Az ellenzék viszont előre tisztában van vele, hogy minden érve, minden tárgyilagos megjegyzése a pusztába kiáltott szó, mert a többségi szavazógép minden gondolkodás nélkül napirendre tér fölötte. Ilyen körülmények között nem csoda, ha az ellenzék kénytelen a parlamentet pusztán tribünnek tekinteni, tribünnek, amelynek kiváltságos területéről a világba kiálthatja panaszait. A parlamentarizmus régi hagyományai az ellenzéknek azt a szerepet osztották ki, hogy bírálat tárgyává tegye a kormány minden intézkedését és hogy a legkisebb sejtekig rávilágítson az állami élet organizmusának miden hibájára, mert csak ez a bírálat és ez a megvilágítás nyújthat módot a szervezet betegségeinek sikeres gyógykezelésére. De ezen az elven túl a parlamentárizmus második követelménye, hogy az ellenzék számára nyitva maradjon az a lehetőség, hogy rövi- debb vagy hosszabb időn belül kormányra ! kerülhessen, mert csak ebben az esetben ala- , kulhat ki a parlamenti harcmodor fair fór- ; mája. Egy olyan parlamenti többség, amely nem számol azzal az eshetőséggel, hogy holnap, vagy holnapután ő is ellenzékbe kerülhet, nagyon könnyen abba a kisértésbe fog ' esni, hogy az ellenzéket a parlamentben és j azon kívül is brutalizálja. A cseh-szlovák köztársaságban minden j ellenzéki kritikát az állam elleni támadásnak bélyegeznek. A cseh-szlovák köztársaság parlamentjének igen-igen labilis többsége — Svehla minden szemforgatása ellenére -- még álmában sem gondol arra, hogy egyszer j ö is ellenzékbe kerülhessen. ,,Mi vagyunk az i állam“, ez a mottó csendül lei a cseh többség minden kinyilatkoztatásából, a cseh sajtónak minden árkusából és a kormánynak minden kijelentéséből. Ilyen fölfogás mellett szinte önként következik, hogy a vecsina az ellenzéket teljesen elhanyagolható tényezőnek és annak minden szavát falrahányt borsónak tekinti. A cseh-szlovák parlamentárizmus politikai defektusait etikai fogyatékosságok még tetézik. Rasin emlékezetes viselkedése eléggé meggyőzhettek bennünket arról, hogy ez a parlamentárizmus a bon-ton formáit sem tartja kötelezőknek. Csak pár nap telt el azóta, hogy a cseh kormánypártok — közöttük a szociáldemokraták — leszavazták a száztizenheteknek azt az indítványát, hogy a nemzetiségi kérdésnek, a cseh-szlovák köztársaság legégetőbb problémájának megtárgyalására parlamenti bizottságot küldjenek ki. Masaryk köztársasági elnök nemrégiben azt üzente a nemzeti kisebbségeknek, hogy nekik társadalmi tekintetben lojalitást kell ta- nusitaniok a többséggel szemben. A társadalmi lojalitás fogalmát az államfő úgy magyarázta nekünk, hogy ez a nyugodt tárgyalás lehetőségének a megteremtésében áll. Szomorú elégtétel számunkra, hogy az államfő kívánságát éppen a cseh pártok deza- vuálták. Szomorú s za ti szf akció, hogy a kormány egyik legbefolyásosabb tagja minősithetetlen viselkedésével bebizonyította, hogy a társadalmi konvenciókat éppen a kormány nem óhajtja betartani A többség és az ellenzék viszonyát az igazi parlamentáris államokban a politikai etika bizonyos elvek szerint szabályozta. A cseh-szlovák köztársaság parlamentjében ezek az elvek nem vertek gyökeret. A felelősség ezért a kormányt terheli, önmagára vessen, ha ennek az állapotnak következményei a parlamenten kívül is érezhetők. A cseh-szlovák-Juaoszláv szövetségi szerződés. A szerződés teljes szövege. — A szerződést a népszövetség elé terjesztik. Prága, november 18. Hivatalosan jelentik: A cseh-szlovák köztársaság és Jugoszlávia kormánya azzal a kérelemmel fordult a népszövetséghez, hogy a köztük Marienbadban, 1922 augusztus 31-én kötött szövetségi szerződést regisztrálja. A szerződés szövege az alábbi: A cseh-szlovák köztársaság és a szerbek, horvátok és szlovének királyságának kormánya a közöttük 1920. évi augusztus 14-én kötött egyezmény meghosszabbítására és annak abból a célból való kiegészítésére törekedvén, hogy a) biztosítsák és íentartsák a békét, b) kimélyitsék és kiterjesszék a két állam között való politikai és gazdasági kapcsolatokat, közös egyetértéssel az alábbi cikkeket fogadták el: I. cikk. A cseh-szlovák köztársaság és a szerbek, haorvátok és szlovének királysága között 1920 augusztus 14-én Belgrádban kötött megállapodás hatálya olyan időre terjesztetik ki, mint a jelen szerződésé. II. cikk. A magas szerződő felek tudomásul veszik egyrészt a cseh-szlovák köztársaság és Románia, Ausztria és Lengyelország között kötött politikai és katonai szerződéseket és megállapodásokat, másrészt pedig a szerbek, horvátok és szlovének királysága, valamint Románia és Olaszország között kötött ideiglenes megállapodásokat. III. cikk. A magas szerződő felek arra törekszenek, hogy gazdasági, pénzügyi és forgalmi érintkezéseiket szilárd alapra helyezzék és hogy ezeknél a legszorosabb együttműködést biztosítsák; ebből a célból ezekre vonatkozón megfelelő szabályozásban egyeztek meg, főként egy ennek a célnak megfelelő kereskedelmi szerződésben. IV. cikk. Mindkét magas szerződő fél kötelezi magát arra, hogy valamennyi nemzetközi vonatkozásban úgy politikai, mint diplomáciai tekintetben támogatni fogja egymást; abban az esetben, ha közös érdekeiket veszélyeztetve látnák, kötelezik magukat arra, hogy a védelmi intézkedésekre vonatkozóan kölcsönösen megegyeznek. V. cikk. A cseh-szlovák köztársaság a szerbek, horvátok és szlovének királyságának illetékes hatóságai kölcsönösen megegyeznek azokra az intézkedésekre nézve, amelyek e megállapodás keresztülviteléhez szükségesek. VI. cikk. Ez a megállapodás a ratifikációs okmányok kicserélésének napjától számított öt esztendeig marad érvényben. Ennek az öt esztendőnek letelte után a magas szerződő felek bármelyike felmondhatja ezt a megállapodást, másik felet azonban hat hónappal előbb értesíteni tartozik. VIÍ. cikk. Ez a megállapodás ratifikálandó és a ratifikációs okmányokat a lehetőség szerint miVIII. A megállapodást a népszövetségnek kell bejelenteni. Ennek bizonyságául mindkét meghatalmazott ezt a megállapodást eláirta és saját pecsétjével ellátta. Kelt, két példányban Marienbádban, 1922 szeptember harmincegyedikén. Dr. Eduard Benes, s. k., Nik. P. Pasic, s. k. m A kisantant törzstagjainak az a lépése, hogy a marienbadi szeződés szövegét a nép- szövetség elé terjesztették és egyidőben publikálták, még nem oszlatta el végleg azokat a komplikációkat, amelyek a szerződés körül keletkeztek. Joggal föltehető ugyanis, hogy a mai nappal publikált és a népszövetség elé terjesztett szerződésen kívül Marienbadban más megállapodások is jöttek létre, a melyek nem a népszövetség és nem a nagy nyilvánosság elé valók. A szerződésnek a népszövetség elé terjesztett szövege minden bizonnyal kevesebbet mond, mint amennyit a valóságban jelent. Szlovenszkó büdzséje. A Národui De- mokrácie értesülése szerint a pénzügyminisztérium az 1923. évi költségvetés alapján külön kimutatást fog késziteni a Szlovenszkóna eső bevételekről és kiadásokról. Rasin a vagyonadó 15—25-százalékos leszállítását igérl Tegnap az olmützi mező- gazdasági kamara küldöttsége járt Svehla miniszterelnöknél, Rasin pénzügyminiszternél és Hodzsa földmivelésügyi miniszternél és a vagyonadóról s a vagyonszaporulati adóról szóló törvény módosítását követelte a kormánytól. Rasin pénzügyminiszter kijelentette a küldöttség előtt, hogy a kormány arra fog törekedni, hogy a vagyoudézsma ne veszélyeztesse az adózók gazdasági létét, de nem szabad a pénzügyi hivatalokat újabb munkával megterhelnie. Erre való tekintettel kormánykörökben szó van arról, hogy a vagyonszaporulati adót 15—25 százalékkal leszállítsák. Az idevonatkozó végleges döntés azonban a koalíciós pártok megegyezésétől függ. Kijelentette továbbá, hogy a kormánynak különös gondja lesz a felebbezési eljárásra, hogy mindenkinek módjában legyen esetleges sérelem esetén jogorvoslást nyerni. A cscti-szlováft Köztársaság rendszeres villamosítása. Irta: Siegel E. dr., a prágai Műegyetem nyilv. r. k. tanára. Prága, november 18. A technika vívmányai közül talán egy sem terjedt el oly gyorsan az egész földön, mint a villamos erőátvitel. Különösen az utóbbi években szinte ugrásszerű fejlődést észlelhetünk ezen a téren, amely a legfeltűnőbben az amerikai Egyesült Államokban és Németországba megy végbe. Csak a villamos erőátvitel utján lehetséges az egészen nagy kiterjedésű területek lakosságának energiával és világítással való rendszeres és gazdaságos ellátása, ami a jelenkor nagy anyaghiánya és a munkabéreknek rengeteg emelkedése mellett nem eléggé értékelhető előnyt jelent. A cseh-szlovák köztársaság is röviddel megalakulása után hozzálátott területének rendszeres villamosítását törvényhozói utón előkészíteni (a rendszeres villamosítás állami támogatásáról szóló 1919. évi julius 23-iki törvény és ennek 1921. évi julius 15-iki novellája) és egy központi helyet szervezett meg, a közmunkaügyi minisztérium elektrotechnikai osztályát, amely a szükséges előkészítő- és végrehajtási munkálatokat végzi. Eddig azonban, amit előre kell bocsátani, a magasröptű tervek nagy részét pénz híjján el kellett halasztani. A villamosítás akcióját olymódon terve- , zik, hogy az egész köztársaság területét 15 kerületre osztják (Csehország 6, Morvaország és Szilézia 4, Szlovenszkó és Ru- & szinszkó 5 kerületre), amelyeket egy vagy * több felsővezetékü központból fognak ellátni árammal. Az ezeken a kerületeken belül való erőelosztás általában 22.000 volt forgóárammal történik. Azok a müvek, amelyek az egyes kerületeknek áramot szolgáltainak, egymás között 100.000 voltos forgóáram- kiegyenlitő-vezetékkel lesznek összekötve, amely az energia célszerű kiegyenlítését és különösen a már meglévő és még tervbe vett vizimiiveknek racionális kihasználását lehetővé teszi. A meglévő vizierőknek a kiépítését, amelyeket Csehországban egy negyed millió lóerőre, Morvaországban mintegy 100.000 lóerőre és Szlovenszkóban körülbelül háromnegyed millió lóerőre becsülnek, olyformán tervezik, hogy a kiépítésüket és a felsővezetékü központok létesítését vegyes gazdasági vállalkozásokra fogják bizi. amelyekben a nyilvános testületek (állam, országok, községek) legalább 25 százalékkal kell, hogy részesedjenek. Az 1919. évi julius 22-iki törvény szerint ezeknek a testületeknek a részesedése 60 százalékkal volt előirányozva, de a terv megvalósításához szükséges tőkét nem lehetett felhajtani, miért is a részesedési kvótát le kellett szállítani, már csak azért is, hogy ne bénítsák meg teljesen a magánosok részéről már megkezdett villamosításokat. A vegyes összetételű vállalkozások részéről létesített villamos müvek némely előjogot fognak élvezni, amilyen például a birtok és talajra vonatkozó kisajátítási, valamint szolgalmi jog. Legjobban előrehaladott a rendszeres villamosítás Morvaországban és Sziléziában. H@gg áll a Korona? Nov, 18-án fizettek 100 cseh-szlovák koronáért: Zürichben 17.25 svájci frankot Berlinben 22344.— német márkát Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 233700.— osztrák koronát
