Prágai Magyar Hirlap, 1922. november (1. évfolyam, 119-129. szám)

1922-11-19 / 120. szám

C/Ó'FlÁfrTl T jÉf jÉí Prága, vasárnap, 1922 november 19. JyfeF /,fifP — jM? ______ _____ _____ MŰm Mm «■»„_,,_—___ «■«* i—, I'jlőfizetéBÍ árak bel- és külföldöl,; Á<4' ff Lív $M ^SP^Söfc 488^ JKW^, jÖ)' jijKr ~ ttíb '‘ítész évre H00 Ke, félérre 150 Ke-. M /mim /r/f 1#/f MJr m/EJ SLM “ uí/ w\ÍMÁXJf%MKy sísk ttp$^ — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — ........■wfinm.7My rTTmx_pmfi]10»l«P«aanilTníBPWnilimraa«||ilpnwME«PlW IWM Hl *M ■ —1 ■Mni|^WlW,|OTl|gy’MI>i’Jl Szlove nszkői szerkesztő: TELLÉRY GYULA A Szlovenszkól és RaszlnszkOi Szöfethezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja 19 Főszerkesztő: PETRGGALLI OSZKÁR dr. I |p mi | IIWIiHIIIiIMIBMIIMIIWIWII WIIBII—O^B 11 Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Kormány és ellenzék. (fi.) Prága, november 18. A prágai képviselőház költségvetési vi­tája mindjárt a második napon ellanyhult. A szónokokat alig tiz-tizenöt képviselőtársuk hallgatta meg és az ülésteremben csak úgy, mint a folyosókon, álmos unalom terpeszke­dik. Ez a vigasztalan állapot hűséges képe a cseh-szlovák politikai élet tartalomnélkülisé­gének. Amiképen a nemzeti kisebbségeknek védelme ebben az államban csak papíron deklarált elv, úgy az alkotmány élén álló sok fönséges elv, közöttük a parlamentáriz- mus és a demokrácia intézményei mögött sem lüktet az élet valósága. A köztársasági elnöknek egy sokszor idézett mondása sze­rint a demokrácia nem egyéb, mint diskusz* szió. De a nyugodt, tárgyilagos és eredményt Ígérő diskusszió föltételei a világnak talán egyetlenegy parlamentjében sem hiányoznak annyira, mint éppen a prágai Rudolfinum üléstermében. Ennek a kóros tünetnek okait nem kell messze keresnünk. A Ház elnöksége szinte másodpercnyi pontossággal már jóelőre ki­méri a vita tartamát. (Ne tessék nevetni, de úgy van, hogy a most folyó költségvetési vi­tának tartamát 79 óra 30 percben állapítot­ták meg.) A többség minden alkalommal előre megkapja az ukázt, hogy mire szavaz­zon és ettől az ukáztól soha egy,,;*" ‘ílsrííra sem tér el. Az ellenzék viszont előre tisztá­ban van vele, hogy minden érve, minden tár­gyilagos megjegyzése a pusztába kiáltott szó, mert a többségi szavazógép minden gondolkodás nélkül napirendre tér fölötte. Ilyen körülmények között nem csoda, ha az ellenzék kénytelen a parlamentet pusztán tribünnek tekinteni, tribünnek, amelynek ki­váltságos területéről a világba kiálthatja pa­naszait. A parlamentarizmus régi hagyományai az ellenzéknek azt a szerepet osztották ki, hogy bírálat tárgyává tegye a kormány minden intézkedését és hogy a legkisebb sej­tekig rávilágítson az állami élet organizmusá­nak miden hibájára, mert csak ez a bírálat és ez a megvilágítás nyújthat módot a szervezet betegségeinek sikeres gyógykezelésére. De ezen az elven túl a parlamentárizmus máso­dik követelménye, hogy az ellenzék számára nyitva maradjon az a lehetőség, hogy rövi- debb vagy hosszabb időn belül kormányra ! kerülhessen, mert csak ebben az esetben ala- , kulhat ki a parlamenti harcmodor fair fór- ; mája. Egy olyan parlamenti többség, amely nem számol azzal az eshetőséggel, hogy hol­nap, vagy holnapután ő is ellenzékbe kerül­het, nagyon könnyen abba a kisértésbe fog ' esni, hogy az ellenzéket a parlamentben és j azon kívül is brutalizálja. A cseh-szlovák köztársaságban minden j ellenzéki kritikát az állam elleni támadásnak bélyegeznek. A cseh-szlovák köztársaság parlamentjének igen-igen labilis többsége — Svehla minden szemforgatása ellenére -- még álmában sem gondol arra, hogy egyszer j ö is ellenzékbe kerülhessen. ,,Mi vagyunk az i állam“, ez a mottó csendül lei a cseh többség minden kinyilatkoztatásából, a cseh sajtónak minden árkusából és a kormánynak minden kijelentéséből. Ilyen fölfogás mellett szinte önként következik, hogy a vecsina az ellen­zéket teljesen elhanyagolható tényezőnek és annak minden szavát falrahányt borsónak te­kinti. A cseh-szlovák parlamentárizmus poli­tikai defektusait etikai fogyatékosságok még tetézik. Rasin emlékezetes viselkedése eléggé meggyőzhettek bennünket arról, hogy ez a parlamentárizmus a bon-ton formáit sem tartja kötelezőknek. Csak pár nap telt el azóta, hogy a cseh kormánypártok — közöttük a szociálde­mokraták — leszavazták a száztizenhetek­nek azt az indítványát, hogy a nemzetiségi kérdésnek, a cseh-szlovák köztársaság leg­égetőbb problémájának megtárgyalására parlamenti bizottságot küldjenek ki. Masa­ryk köztársasági elnök nemrégiben azt üzente a nemzeti kisebbségeknek, hogy ne­kik társadalmi tekintetben lojalitást kell ta- nusitaniok a többséggel szemben. A társa­dalmi lojalitás fogalmát az államfő úgy ma­gyarázta nekünk, hogy ez a nyugodt tárgya­lás lehetőségének a megteremtésében áll. Szomorú elégtétel számunkra, hogy az ál­lamfő kívánságát éppen a cseh pártok deza- vuálták. Szomorú s za ti szf akció, hogy a kormány egyik legbefolyásosabb tagja mi­nősithetetlen viselkedésével bebizonyította, hogy a társadalmi konvenciókat éppen a kormány nem óhajtja betartani A többség és az ellenzék viszonyát az igazi parlamentáris államokban a politikai etika bizonyos elvek szerint szabályozta. A cseh-szlovák köztársaság parlamentjében ezek az elvek nem vertek gyökeret. A fele­lősség ezért a kormányt terheli, önmagára vessen, ha ennek az állapotnak következmé­nyei a parlamenten kívül is érezhetők. A cseh-szlovák-Juaoszláv szövet­ségi szerződés. A szerződés teljes szövege. — A szerződést a népszövetség elé terjesztik. Prága, november 18. Hivatalosan jelentik: A cseh-szlovák köztársaság és Jugoszlávia kormánya azzal a kérelemmel fordult a népszövetséghez, hogy a köztük Marienbadban, 1922 augusztus 31-én kötött szövetségi szerződést regiszt­rálja. A szerződés szövege az alábbi: A cseh-szlovák köztársaság és a szerbek, horvátok és szlovének királyságának kor­mánya a közöttük 1920. évi augusztus 14-én kötött egyezmény meghosszabbítására és annak abból a célból való kiegészítésére tö­rekedvén, hogy a) biztosítsák és íentartsák a békét, b) kimélyitsék és kiterjesszék a két állam között való politikai és gazdasági kap­csolatokat, közös egyetértéssel az alábbi cik­keket fogadták el: I. cikk. A cseh-szlovák köztársaság és a szerbek, haorvátok és szlovének királysága között 1920 augusztus 14-én Belgrádban kötött megállapodás hatálya olyan időre terjesztetik ki, mint a jelen szerződésé. II. cikk. A magas szerződő felek tudomásul ve­szik egyrészt a cseh-szlovák köztársaság és Románia, Ausztria és Lengyelország között kötött politikai és katonai szerződéseket és megállapodásokat, másrészt pedig a szerbek, horvátok és szlovének királysága, valamint Románia és Olaszország között kötött ideig­lenes megállapodásokat. III. cikk. A magas szerződő felek arra töreksze­nek, hogy gazdasági, pénzügyi és forgalmi érintkezéseiket szilárd alapra helyezzék és hogy ezeknél a legszorosabb együttműködést biztosítsák; ebből a célból ezekre vonatkozón megfelelő szabályozásban egyeztek meg, fő­ként egy ennek a célnak megfelelő kereske­delmi szerződésben. IV. cikk. Mindkét magas szerződő fél kötelezi ma­gát arra, hogy valamennyi nemzetközi vo­natkozásban úgy politikai, mint diplomáciai tekintetben támogatni fogja egymást; abban az esetben, ha közös érdekeiket veszélyez­tetve látnák, kötelezik magukat arra, hogy a védelmi intézkedésekre vonatkozóan köl­csönösen megegyeznek. V. cikk. A cseh-szlovák köztársaság a szerbek, horvátok és szlovének királyságának illeté­kes hatóságai kölcsönösen megegyeznek azokra az intézkedésekre nézve, amelyek e megállapodás keresztülviteléhez szükségesek. VI. cikk. Ez a megállapodás a ratifikációs okmá­nyok kicserélésének napjától számított öt esz­tendeig marad érvényben. Ennek az öt esztendőnek letelte után a magas szerződő felek bármelyike felmond­hatja ezt a megállapodást, másik felet azon­ban hat hónappal előbb értesíteni tartozik. VIÍ. cikk. Ez a megállapodás ratifikálandó és a rati­fikációs okmányokat a lehetőség szerint mi­VIII. A megállapodást a népszövetségnek kell bejelenteni. Ennek bizonyságául mindkét meghatal­mazott ezt a megállapodást eláirta és saját pecsétjével ellátta. Kelt, két példányban Marienbádban, 1922 szeptember harmincegyedikén. Dr. Eduard Benes, s. k., Nik. P. Pasic, s. k. m A kisantant törzstagjainak az a lépése, hogy a marienbadi szeződés szövegét a nép- szövetség elé terjesztették és egyidőben publikálták, még nem oszlatta el végleg azo­kat a komplikációkat, amelyek a szerződés körül keletkeztek. Joggal föltehető ugyanis, hogy a mai nappal publikált és a népszövet­ség elé terjesztett szerződésen kívül Marien­badban más megállapodások is jöttek létre, a melyek nem a népszövetség és nem a nagy nyilvánosság elé valók. A szerződésnek a népszövetség elé terjesztett szövege minden bizonnyal kevesebbet mond, mint amennyit a valóságban jelent. Szlovenszkó büdzséje. A Národui De- mokrácie értesülése szerint a pénzügyminisz­térium az 1923. évi költségvetés alapján kü­lön kimutatást fog késziteni a Szlovenszkóna eső bevételekről és kiadásokról. Rasin a vagyonadó 15—25-százalékos leszállítását igérl Tegnap az olmützi mező- gazdasági kamara küldöttsége járt Svehla miniszterelnöknél, Rasin pénzügyminiszter­nél és Hodzsa földmivelésügyi miniszternél és a vagyonadóról s a vagyonszaporulati adóról szóló törvény módosítását követelte a kormánytól. Rasin pénzügyminiszter kije­lentette a küldöttség előtt, hogy a kormány arra fog törekedni, hogy a vagyoudézsma ne veszélyeztesse az adózók gazdasági létét, de nem szabad a pénzügyi hivatalokat újabb munkával megterhelnie. Erre való tekintettel kormánykörökben szó van arról, hogy a va­gyonszaporulati adót 15—25 százalékkal le­szállítsák. Az idevonatkozó végleges döntés azonban a koalíciós pártok megegyezésétől függ. Kijelentette továbbá, hogy a kormány­nak különös gondja lesz a felebbezési eljá­rásra, hogy mindenkinek módjában legyen esetleges sérelem esetén jogorvoslást nyerni. A cscti-szlováft Köztársaság rendszeres villamosítása. Irta: Siegel E. dr., a prágai Műegyetem nyilv. r. k. tanára. Prága, november 18. A technika vívmányai közül talán egy sem terjedt el oly gyorsan az egész földön, mint a villamos erőátvitel. Különösen az utóbbi években szinte ugrásszerű fejlődést észlelhetünk ezen a téren, amely a legfeltű­nőbben az amerikai Egyesült Államokban és Németországba megy végbe. Csak a villamos erőátvitel utján lehetséges az egészen nagy kiterjedésű területek lakosságának energiá­val és világítással való rendszeres és gazda­ságos ellátása, ami a jelenkor nagy anyag­hiánya és a munkabéreknek rengeteg emel­kedése mellett nem eléggé értékelhető előnyt jelent. A cseh-szlovák köztársaság is röviddel megalakulása után hozzálátott területének rendszeres villamosítását törvényhozói utón előkészíteni (a rendszeres villamosítás ál­lami támogatásáról szóló 1919. évi julius 23-iki törvény és ennek 1921. évi julius 15-iki novellája) és egy központi helyet szervezett meg, a közmunkaügyi minisztérium elektro­technikai osztályát, amely a szükséges elő­készítő- és végrehajtási munkálatokat végzi. Eddig azonban, amit előre kell bocsátani, a magasröptű tervek nagy részét pénz híjján el kellett halasztani. A villamosítás akcióját olymódon terve- , zik, hogy az egész köztársaság területét 15 kerületre osztják (Csehország 6, Morvaor­szág és Szilézia 4, Szlovenszkó és Ru- & szinszkó 5 kerületre), amelyeket egy vagy * több felsővezetékü központból fognak ellátni árammal. Az ezeken a kerületeken belül való erőelosztás általában 22.000 volt forgóáram­mal történik. Azok a müvek, amelyek az egyes kerületeknek áramot szolgáltainak, egymás között 100.000 voltos forgóáram- kiegyenlitő-vezetékkel lesznek összekötve, amely az energia célszerű kiegyenlítését és különösen a már meglévő és még tervbe vett vizimiiveknek racionális kihasználását lehe­tővé teszi. A meglévő vizierőknek a kiépítését, amelyeket Csehországban egy negyed millió lóerőre, Morvaországban mintegy 100.000 lóerőre és Szlovenszkóban körülbelül három­negyed millió lóerőre becsülnek, olyformán tervezik, hogy a kiépítésüket és a felsőveze­tékü központok létesítését vegyes gazdasági vállalkozásokra fogják bizi. amelyekben a nyilvános testületek (állam, országok, köz­ségek) legalább 25 százalékkal kell, hogy ré­szesedjenek. Az 1919. évi julius 22-iki tör­vény szerint ezeknek a testületeknek a ré­szesedése 60 százalékkal volt előirányozva, de a terv megvalósításához szükséges tőkét nem lehetett felhajtani, miért is a részesedési kvótát le kellett szállítani, már csak azért is, hogy ne bénítsák meg teljesen a magánosok részéről már megkezdett villamosításokat. A vegyes összetételű vállalkozások részéről lé­tesített villamos müvek némely előjogot fog­nak élvezni, amilyen például a birtok és ta­lajra vonatkozó kisajátítási, valamint szol­galmi jog. Legjobban előrehaladott a rendszeres villamosítás Morvaországban és Sziléziában. H@gg áll a Korona? Nov, 18-án fizettek 100 cseh-szlovák koronáért: Zürichben 17.25 svájci frankot Berlinben 22344.— német márkát Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 233700.— osztrák koronát

Next

/
Thumbnails
Contents