Prágai Magyar Hirlap, 1922. november (1. évfolyam, 119-129. szám)
1922-11-29 / 128. szám
Szerda, november 29. y%Í(jU. WACÍi'WjftRTAP Pontosabban fizetett-e adót? Pontosabban vonult-e be, mint a németek? Ha mindezt tekintetbe vesszük, ki kell jelentenünk, hogy a követelés és tartozás nem hasonlítható össze. Ilyen körülmények között nem marad más hátra, mint a harc. A költségvetésre térve át, utalt Tusár ama kijelentésére, hogy a háborúból Cseh-Szlovákia politikailag győztesen, de gazdaságilag mint vesztes fél került ki. Kétszeresen áll ez Szlovetiszkóra. Köve- x telte, hogy * szlovenszkói iparosokat és kereskedőket megfelelő arányban részesítsék állami szállításokban. Azután a vasutasok helyzetét ismertette! Tiltakozott az ellen, hogy Szlovenszkón nem vesznek föl vasúti szolgálatba szlovákokat. Utalt arra, hogy a kassai vasutigazgatóság százötven kereskedelmit végzett szlovák ifjút fosztott meg a munkaalkalomtól. Folyton azt hangoztatják, hogy a szlovenszkói állami üzemek deficittel dolgoznak. Ezt a hozzá nem értő fölösleges számú tisztviselő és a diéták okozzák. Beszéde végén követelte, hogy az autonómiát iktassák törvénybe. (Tomasek elnök ekkor Kubis képviselőt utólag rendieutasitja azért a kijelentésért, hogy Srobár Szíovenszkó második árulója.) Molik cseh agrárius képviselő a vasúti díjszabás és az adók leszállítását sürgette. H i r s c h német szociáldemokrata kijelentette, hogy a kormány minden intézkedése csak ártalmára válik a kereskedelemnek és az iparnak. Becska nemzeti demokrata a kötött széngazdálkodás szabaddátételét követelte. M i k u 1 i c $ e k cseh kommunista a földbirtokhivatal működésével foglalkozott. Kijelentette, hogy az állami földbirtokhivatal nem más, mint az ágráriuspárt biztosítási intézménye. Személyi kiadásai huszonöt millió koronára rúgnak. Majd a Morva-Sziléziai Bank bukásával foglalkozott és tiltakozott az ellen, hogy az állampénztár terhére szanálják a bank válságos pénzügyi helyzetét. azt kérdezte, hogy hány tagja van a faluban a keresztényszocialísta pártnak és a legutóbbi időben milyen tartalmú levelet kaptak a kassai keresztényszocialísta párttól? A buzitai csendőrség ugyanezen éjjel 11 óra után megjelent Felsőláncon is és ott éjjel felzörgette ‘a már alvó elnököt és öt is hasonló hiábavaló kérdésekkel zaklatta. íme. Miniszter Ur, ezért van szükség Szlovenszkón a sok csendőrre. Kérdi Körmendy-Ékes képviselő a belügyminisztert, hogy hajlandó-e felvilágosítást adni arról, hogy kinek utasítására történnek ezek a zaklatások, hajlandó-e a hatáskörüket átlépő csendőröket megbüntetni és végül hajlandó-e az agyrémeket látó spiclirendszert megszüntetni? Ben@s lausanneba utasott Körmendy-Ékes képviselő a csendőrs zaklatások ellen. Dr. Körmendy-Ékes Lajos nemzetgyűlési képviselő a keresztényszociális párt tagjainak zaklatása ügyében a következő interpellációt intézte a belügyminiszterhez: A belügyminiszter egyik nyilatkozatában azt állította, hogy Szlovenszkón a közbiztonsági állapotok megkívánják, hogy a csendőrség felemelt létszámmal teljesítsen szolgálatot Szíovenszkó lakossága a miniszter urnák ezt a kijelentését a legnagyobb megütközéssel fogadta, mert Szlovenszkón minden gyermek tudja azt, amit Miniszter ur vagy nem tud. vagy nem akar tudni, hogy Szlovenszkón a nagy rendőrségi apparátusra a spiclirendszer miatt van szükség és a sok csendőr arra való, hogy a békés polgárságot oktalan, rosszindulatú zaklatásokkal kínozza. így a minap megjelent a buzitai csendőrség Buzita és Reste községben, ott a biráktól aziránt érdeklődött, hogy milyen pártok működnek a faluban, majd a leghatározottabban a keresztényszocialista párt vezetői felől érdeklődött. A helyi szervezetek elnökeit is felkereste és azoktól a szemüveg — micsoda rettentő változást vitt végbe Anna arcán! Mintha nem is az volna, aki az imént! A szája mellett ez a vonás és ahogy az ajka olvasás közben egész parányit mozog —mint egy nagymama! Hiszen őneki volt igaza, mikor azt mondta, hogy öreg asz- szony, az, az, most látja csak, egy pápaszemes öreg asszony, no, ezt jól megcsinálta! A szemüveg, amit az asszony tett fel, őt tette látóvá. Most észrevette azt a sokmillió apró kis ráncot is, amit az idő szorgos keze szőtt Anna asszony arcára és hogy az álla alatt már egy kis toka is kezd gömbölyödni — hová jutott! Egy öreg nőnek udvarolni! Szégyent, csalódást, becsapást érzett. Legjobb szeretett volna elfutni innen, igen. kitépni a kezéből a levelet amit nem neki irt és elszaladni. Az asszony pedig eközben végére ért a levélnek. A lángoló szavak gyűrűje össze- szoritotta a szivét, amelyből kiégett minden ellenállás. Úgy érezte, hogy le van győzve és ráemelte a szemét Endrére. Idegen arc nézett rá. Nagy hidegség futott végig rajta és mint eddig a vágyat, a kiábrándulást éppen úgy tudta most. Egy pillanat és elhalt száján a szó, amit ki akart mondani. Eltette a szemüvegét, de a ránc ott maradt a szája körül. — Tessék, itt a levele — mondta kissé ferde mosollyal —. ugy-e tudtam előre, hogv nem. Isten vele! Ne kísérjen el! A lányom elé megvek a tenniszre. Szólt és búcsút sem intve távozott a kaland, a szerelem és ifjúságtól. Prága, november 28. A tegnapi nap érdekes meglepetést okozott a keleti békekonferencián. Az angol politika egészen váratlanul az amerikai álláspontot tette magáévá, Lord Curson kijelentette, hogy kész a sanremói megegyezést érvénytelennek tekinteni. Ez az esemény a török delegációt érthetően íölháböritotra s politikai körökben arról beszélnek, hogy Törökország követeli az 19tó-bán megállapított mandátumok megszüntetését, ily körülmények között érthető az, hogy a tegnap délutáni ülés kizáróan formaságokkal telt el. egy sor albizottság megválasztásában merült k» s hogy a kérdések lényegét érintő tárgyalások teljesen megakadtak. Egyes Iiirefe arról szólanák, hogy a lan- sannei konferenciát rövidesen el fogják napolni. Az oroszok, akik annak ellenére, hogy a konferencia megkezdésének időpontjáról hivatalos értesítést nem kaptak, hivatkozva arra, hogy az újságokban olvasták, hogy a konferencia megkezdődött, megjelentek Lau- sanneban, megkezdték a Génuában és Hágában oly mesésen bevált politikai intrikájukat. Az orosz delegáció vezetője jegyzéket intézett a konferencia elnökéhez, amelyben követelte Oroszországnak, mint teljesen egyenjogú tárgyaló télnek elismerését és azt, hogy a megkötendő békeszerződést Oroszország is aláírhassa. Az orosz jegyzék érthető riadalmat okozott az antantdiplomaták körében j s egy távirat arról tud, hogy a konferencia elnöksége ama követelést, hogy Oroszország a békeszerződést aláírhassa, el fogja utasítani. A georgiai köztársaság minisztere, Csenkeli, jegyzéket intézett a konferenciához, amelyben követeli, hogy a georgiaí köztársaság képviselőit is engedjék a tárgyalóasztalhoz. Érdekes bonyodalmak játszódnak le az egyiptomi delegáció körül. Az angol kormány a francia és olasz kormánynál lépéseket tett annak érdekében, hogy egy egyiptomi delegáció is részt vehessen a konferencián. Mive! egy egyiptomi delegáció már Lausannéban tartózkodik s ez a delegáció képviseli tulajdonképen Egyiptom népét, úgy látszik, az angolok egy megrendelt ellendelegációt akarnak fölvonultatni s ezzel a manőverrel akarják egyiptomi érdekeiket érvényesíteni. Ugyancsak baj van a mezopotámiai delegációval. Mezopotámia királya ugyanis az angol kormány előtt azt a kívánságát fejezte ki. hogy delegátusokat akar küldeni Lausanneba. Az angol kormány eleinte hallani sem akart a dologról, később kénytelen volt engedni a kívánságnak s a mezopotámiai delegációt Londonba vitette. Itt azután megkísérelte azt, hogy ezt a delegációt Londonban marassza s csak amikor a delegáció erőteljesen követelte, hogy Lausanneba akar menni, akkor szánta el magát arra. hogv7 Lausanneba engedi a mezopotámiaiakat, rz a delegáció Mezopotámiának teljes ás azonnali függetlenségét követeti, mert ellenesetben a törökökhöz fog csatlakozni. A konferenciáról a következő táviratokat vettük a mai délután folyamán: követelni és tiltakozni fog minden fölosztási terv ellen. A küldöttség Olaszország védelmét kérte az egységes autonóm Trácia számára. Angcrát nyugtalanítja a latsaiméi játék. London, november 27. A Renter-iroda török forrásból közli a következő hirt: Az Angorából érkező hírek arra vallanak, hogy az angórai nemzetgyűlést rendkívül nyugíainltja a béketárgyalás lassú menete s hogy a nemzetgyűlés bizonyos lépéseket készít elő, amelynek részletei azonban még Ismeretlenek. Hogy komolyak-e ezek a tervek. vagy pedig csak arra irányuiók hogy a szövetségeseket arra szorítsák, hogy a békét gyorsan tető alá hozzák, ez ma meg nem állapítható, az azonban bizonyos, hogy a török pénzügyek nyomasztó körülményei mellett lehetetlen lesz a hadseregét még hosszabb ideig fenntartani. Angik válasza az orosz jegyzékre. London, november 27. A Reuter-itoda lau- sannel képviselője jelenti, hogy a Rakovsky jegyzékére adandó angol válasz ki fogja jelenteni, hogy Oroszország a konferencián a többi államokkal egyenjogn félként fog szerepelni akkor, ha Oroszországot érintő kérdések kerülnek elintézésre. A gazdasági bizottság első ülése. Isméd pasa előterjeszti a török követeléseket. Lausanne, november 28. (Havas.) Bar- rére francia delegátus tegnap délelőtt megnyitotta a gazdasági és pénzügyi bizottság tana csíkozásait. Kijeelr.iette, hogy mindenkivel szemben teljes pártatlanságra törekszik, hogy Franciaországnak fontos érdekei kapcsolódnak az ottomán birodalomhoz s hogy ezek az érdekek a török érdekkel nem ájlla- nak elein tétben. Azután ismertette azt a tervet. amelyet a bizottság tárgyalásainál követni fog. A bizottság a legfontosabb és legkényesebb kérdéseket veszi tárgyalás alá többek között a török közadósságok kérdését, a katonai okikupáció kiadásaiért .iáró kártérítés ügyét s a hadikárok jóvátételének kérdését. A bizottság öt albizottságot választott. Lord Curzon hozzájárult Barrére kijelentéseihez s utána Isméd pasa szólalt föl s ismertette a török delegáció álláspontját. Világosan kijelentette azt, hogy a Törökországtól elszakított területek kénytelenek lesznek átvenni az uj Törökországra áramló adósságoknak egy részét. Nem titkolta el azt a követelést, hogy Görögország a háborúban okozott károkért kárpótlást fizessen s az elkészítendő szerződés gazdasági föltételeire nézve kijelentette, hogy Törökországnak határozott kívánsága, hogy a kapitulációkra emlékeztető rendszer megszűnjék. A bizottság felkérte Isméd pasát’ hogy a mai ülésen precizirozza a török álláspontot. TOBMfSBBaaHHBlWBBKBMaHNranaUHMMMBMHHHISU A lövö héfen terjesztik be a magyar indemnjtási Javaslatot. életbe kell léptetni a vármegyei tisztviselőknél a kinevezési rendszert. Abban is megegyeztek a szakértők, hogy a tisztviselőik választását föltétlenül el kel! ejteni. A háború előtti adósságok. Budapest, november 28, (Saját tudósítónk telefonielentése.) A háború előtti adósságoknak a békeszerződés rendelkezései értelmében való rendezéséről már hosszabb ideje folynak tárgyalások, amelyek — mint ismeretes — nemrégiben megszakadtak. A tárgyalásokat Párisban december 14-én folytatják újból és rajtuk a magyar kormányt Teleky Pál gróf, volt miniszterelnök, képviseli. Párts. november 28. (Havas.) Benes dr. csehszlovák kítíiigym’nlszter ma T ansatmeba nfa-rtk, ahol a klsaníant képviselőivel tárgyalásokéi fos folytain?. An«rl?a nem tárgyi Moszulrál. London, november 27. Lausanneból a Reuter-ügynökség közli, hogy)’ ama hírek, amely szerint Anglia a törökökkel tárgvalá- sokat folytat a moszuli petroleumforrásokra nézve, nem felelnek meg a valóságnak. Cskserm Berlinben várja az orosz jegyzékre adandó választ. Lausanne, november 28. (Havas.) Rakovsky kijelentette. hog3>- Csicserin ideérke- zése attól a választól függ. amelyet a konferencia az orosz jegyzékre adni fog. Az egységes Tráciáért. Róma, november 27. Az Idea Nazionale közli, hogy egy tráciai küldöttség Lausanneba utazva Rómában tartózkodott. A küldöttség Lausannéban Trácia egységét fogja Behozzák a magyar közigazgatásnál a kinevezési rendszert. Budapest, november 28. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A belügyminisztériumban Ralkovsztky belügyminiszter vezetése alatt szorgalmasan dolgoznak a közigazgatási reformjavaslat tervezete elkészítésén. A belügyminiszter tanácskozásra hívta össze enek a kérdésnek elméleti és gyakorlati szakértőit. A tanácskozások vasárnapi és hétfőn folytaik le a belügyminisztériumban Ralkovszky elnöklete alatt. A megjelent szakértők üdvözölték a belügyminiszternek azt a szándékát, hogy a vármegyei közigazgatás évek óta húzódó reformját végre meg akarja valósítani. A szaikértők megállapítása szériáit oias z houuHfsea Budapesten. Budapest, november 28. (Saját tudósitónk telefon jelentése.) Tegnap este batvantagu olasz küldöttség érkezett Budapestre, amelynek tagjai olasz kül- politikusok, tudósok, közgazdászok, kereskedők és újságírók, A bizottság, amely a défivasuttal érkezett meg, a trieszti Circolo die Stúdió Economico közgazdasági társaság részéről érkezett Budapestre, hogy a magyarországi kereskedelmi és gazdasági viszonyokat megismerje. A küldöttségben részt vett Grello is, aki Mussolini lapjának, a Popolo d‘Italiának, főszerkesztője. A küldöttség vezetője és főrendezője Leone Grelli, a Popolo d'ltalia szerkesztője. Az iinnepies fogadtatás után a Hungáriában ismerkedési estély volt. A bizottságnak több tagja az újságíróknak értékes interjút adott. Victorio Precho igy nyilatkozott: — A két ország közötti közeledés szempontjából nem elégséges, hogy a hivatalos képviselők és a politikusok érintkezzenek egymással, a gazdasági élet tényezőinek is szorosabb kapcsolatba kell lépni. Mi a Magyar- és Olaszország közötti jóviszonyt ki- mélyiteni igyekszünk. Mindkét országnak érdeke a kereskedelmi kapcsolatok szaporítása. Magyarország és Olaszország között a jövőben ki van zárva minden összeütközés lehetősége. A barátság a politikában szép, de értéktelen, ha nincsen meg az érdekközösség. A trieszti Lloyd részéről Johna dr. és Fallini jelent meg. A két közgazdász ezeket mondotta az újságíróknak: — Tudjuk, hogy a kereskedelem és a tengeri hajózás szempontjából Magyarországra nézve ezidőben rossz viszonyok járnak. De mi a magunk részéről mindent el fogunk követni, hogy Magyarországgal a forgalmat megnyissuk. Tudjuk, hogy minden nehézséget Jugoszlávia támaszt. Ezeket az akadályokat el akarjuk hárítani. Azt szeretnek, hogy Magyarország átjárót kapjon a két tengeri kikötőhöz; Fiúméhoz és Trieszthez, Prága, november 28. A magyar belpolitikai élet a csöndessé.? képét mutatja. A nemzetgyűlés ülései iránt sem nyilvánul meg a várt érdeklődés. Legalább a mai ülésen alig néhány képviselő volt az ülésteremben. A mai ülés a kormány által benyújtott törvényjavaslatok tárgyalásával telt el. A képviselők erősen készülnek a nemzetgyűlés ülésének holnapi napjára, amelyet tisztára az interpellációknak szentelnek, igen sok interpellációt jegyeztek be, amelyek között van több olyan is. amelynek elmondásakor erősebb vihar várható. Drózdy Győző a forgalmi adó visszásságait teszi szóvá, Rassay a Máv.-iarlfaemelés ügyében interpellál, Hébelt Ede szociáldemokrata képviselő az internálásokról fog beszélni. Bogya János az állami rend hatályosabb védelméről szóló törvény szigorúbb alkalmazásáról és arról interpellál, hogy7 miért nem helyezték Ruppertet vád alá és miért nem indítottak ellene bűnvádi eljárást. Különösen ennek az interpellációnak az elhangzásánál számítanak nagyobb viharra. Bethlen miniszterelnök a jövő hétre halasztotta e! Rassay mák adandó válaszát Hasonlóképpen csak a lövő hát közepén terjesztik a hás elé az indemnrtásról szóló törvényjavaslatot. A magyar nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, november 28. (Saját tudósítónk telefonielentése.) A nemzetgyűlés mai ülését csekély érdeklődés mellett negyed- tizenegykor nyitotta metr Huszár Károly elnök. Napirend szerint a vármegyei tisztvise lök Pétszámviiszonyainaík és illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása került sorra. A tizenhatodi!k szakasznál Hébelt Ede dr. szociáldemokrata képviselő a fegyelmi rendszer .módosítását javasolja. Kívánja, hogy ír összes fegye1 mi ügyek elintézését egy a kúria fegyelmi tanácsához hasonló szerve bízzák rá. Ezen a téren ma nagy káosz van. — mondotta Hébelt — amit el kell tünteni, már csak a közigazgatás zavartalan biztosítása érdekében is. Javasolja, hogy a törvény hatálya az 1918 november í-e előtt hozott fegyelmi határozatokra visszamenőleg terjedjen ki 3
