Prágai Magyar Hirlap, 1922. november (1. évfolyam, 119-129. szám)
1922-11-28 / 127. szám
(TcinÁr'a.r — ~ í JÉl Prága, kedd, 1922 november 28, ^JL/w^frW%1$TfTRT/kP SislIII w^/ w. %£S%AJ Jet/ %,M #jejk \mJ Qfám ^JMk’.^MMWta 11 mwtíKZ&MP^ — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — SzIovens7.ltói szerkesztő: TELLÉRY GYULA A Szlorcnszhól és RuszInszHdi Szövetkezeti Ellenzéki Pártok politikai napilapja * Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. Felelős szerkesztő: FLACKBARTH ERNŐ dr. Európa megmentése. Prága, november 27. Vasárnapi számunkban közöltük Coun- derhove egyik most megjelent könyvének vezető gondolatait. A gondolatfüzés befejezése végett itt adjuk a könyv egyik további részletét Á gazdasági forradalomnak, amely Európa mai termelő anarkiáját uj renddé alkar ja átalakitani, sohasem szabad megfe'edkez- nie termékeny missziójáról és óvakodnia kell attól, hogy Oroszország destruktív módszereit kövesse. Mert Európa északi fekvése és tul- népessége miatt jobban van ráutalva a szervezett munkára és ipari termelésre, mint bármely földrész. Még átmenetszeröen sem élhet fösvény természeti viszonyainak alamizsnájából: mindent, mit elért, munkásserege tetteinek köszönheti. Ennek a seregnek a háború, vagy az anarkia által történő dezorganizációja Európa kulturhalálát jelenti, mert az európai termelésnek átmeneti szünetelésével is legalább száz millió európainak éhen kellene pusztulnia. Egy ily katasztrófát Európa, a mely nem rendelkezik Oroszország ellentálló erejével, nem élne tuL Az etika Európa jövő átalakulásától megköveteli, hogy kímélje meg és tartsa szentnek az emberi életet. A teknika Európa jövő átalakulásától követeli, hogy kímélje meg és tartsa szentnek az emberi alkotást Aki egy embert könnyelműen megöl — a közösség szent szelleme ellen vét; aki egy gépet könnyelműen elpusztít, a munka szent szellemét csúfolja meg. Ezt a kettős bűnt követte el a legnagyobb fokban a kapitalizmus a világháborúban, a kommunizmus az orosz forradalomban. Úgy az egyik, mint a másik nem ismerte sem az emberi életet, sem az emberi alkotás tiszteletét. Ha fog még a tanítás Európában, tanulhat az orosz forradalomból, megtanulhatja, milyen módszereket nem szabad alkalmaznia, mert az orosz intőpélda a teknika jelentőségére s arra a bosszúra, amellyel megcsu- folóit sújtja, Oroszország hatalmasai azt hitték, hogy országúikat és a világot etikai célokkal és katonai eszközökkel tudják megváltani — ahelyett, hogy munkával és tekniká- val igyekeztek volna elérni ezt. Országuk iparát és tekniíkáját feláldozták a politikának. Ám miközben az egyenlőség csillagai után kaptak, elvesztették lábuk alatt a termelés talaját — és a nyomor szakadékéba estek. Hogy ebből a veszedelemből, amelyben Oroszország népei elpusztulnak, kimeneküljenek, a kommunista vezérek arra kényszerülnek, hogy kapitalista halálos ellenségeit segítségül hívják a rettentő hatalmú orosz természet ellen, mely egykor szétzúzta Napóleon nagy hadseregeit és ma a bolseviz- must ugyanilyen sorssal fenyegeti. Ha Európa az orosz forradalom destruktív példáját követi, azt kockáztatja, hogy a helyett, hogy egy utókapitalisztikus rendhez keresztülhatoljon, visszasülyed a kapitalizmus előtti barbárság kezdetlegességéhez és kénytelen lesz a kapitalizmus korszakot mégegyszer végigélni. Európát világos gondolkodása kímélje meg ettől a tragikus sorstól, különben úgy jár, mint az a beteg, aki a narkózisban széhüdés miatt hal meg, holott zseniális operáción esett át. Mert Európa i szívverése a teknika. Teknika nélkül nem él-» hét még a legszabadabb alkotmány mellett sem. Mielőtt a javak elosztásához fognánk, biztosítani kell a javak termelését, mert mit ér az egyenlőség, ha mindnyájan éhen pusztulunk? És mit ér az egyenlőség, ha senki sem szenved szükséget? Az európai forradalom meg kellene, hogy szokszorositsa a termelést, ahelyett, hogy megsemmisíti, teknikáját föléleszteni, a helyett, hogy leromoljon. Csak akkor volna Prága, november 27. A keleti békekonferenciának egyik legjelentősebb eseménye játszódott le szombaton, amikor a konferencián résztvevő amerikai képviselő: Child az Egyesült Áramok nevében nyilatkozatot tett. Már magában véve az a körülmény, hogy európai szövetségesek részéről összehívott konferencián Amerika képviselője a döntő pillanat előtt szót emel, Amerika eddigi magatartása után, fontos jelentőségűnek látszik. ‘Child kijelentésében utalt arra, hogy az eddigi konferenciák tanulságaiként megállapítható, hogy a megoldandó kérdések nem állanak elszigetelten, hanem összefüggésben vannak egymással. Figyelmezteti a konferenciáit arra, hogy Amerikának tradicionális álláspontja az október 30-iki jegyzékben van lefektetve, amely jegyzék kijelenti, hogy a török területen különleges gazdasági érdekszféráknak létesítése nem egyeztethető össze a gazdasági egyenjogúság alapelveivel. Amerika reméli tehát, hogy az 1920-ban kötött szövetséges megegyezést nem fogják megvalósítani. Nem akar nehézségeket támasztani a szövetségesek számára, de Amerikának ki kell tartania a nyitott ajtó politikájának alapelvei mellett. Az amerikai delegátusok nyilatkozata az Anglia, Francia- és Olaszország között San-Remoban megkötött és a Kelet-Anato- liában és Mezopotámiában lévő petroleum- forrásokra nézve intézkedő szövetségközi egyezmény ellen irányul. Ennél a kérdésnél az amerikai kapitalisták erősen érdekelve vannak. A törökök ezeket a petroleumforrá- sokat most visszakövetelik és igy Amerikának álláspontja a törökök érdekében tekinthető jelentős lépésnek. Ez az amerikai nyilatkozat az antant körében érthető izgalmat keltett. A konferencia szombati napján Bulgária válaszolt Venizelos pénteki beszédére és kijelentette, hogy Bulgáriának ragaszkodnia: kell a tengerhez vezető ut területi követelésére. A délutáni ülésen az Égéi tengerbe'n lévő szigetek kérdését tárgyalták meg. Ezeket a szigeteket 1912 óta görögök tartják megszállva. E tekintetben a területi .bizottság úgy határozott, hogy albizottság elé utalják ezt a kérdést s ez az albizottság fog a szigetek katonai leszerelése kérdésében javaslatot tenni. A szombati ülésen szerepe jutott a keleti konferencián vezetőszerepet vindikáló kisan- tantnak is, amennyiben Nincsics határozott kijelentést tett s visszautasította a törököknek az 1913. évi határokra vonatkozó követelé'ét és a nyugattráciai népszavazás tervét. Nincsics fölszó!alása csak prelidiuma volt Cur- son beszédének, aki kijelentette, hogy az esetben, ha a konferencia Tráciá'ban engedélyezné a népszavazást, akkor más vidékek is követelhetnék ezt s mit szólnának a törökök hozzá, ha a hatalmak Konstantinápolyban is népszavazást kívánnának. Kijelent nt<* hogy Karagacsra vonatkozólag Mudániában a törökök semmiféle igényt nem jelente ♦ek be s azt a javaslatot tette, hogy a Marica iobbpariján Odrint adják át a törököknek az áruszállítás lebonyolitása érdekében. Isméd pasa Törökország részére követelte a tenger- szorosok közelében lévő Imbros, Tenedos és kilátása eredményre és etikai eszményeinek tartós megvalósítására. Európa jövő kultúrájának alapjait a műszaki szervezettsége és gépparkja alkotja. Ha Európa megkísérli, hogy ezt a kulturépitmé- nyét politikai tetővel ellássa, mielőtt annak műszaki alapfalait lerakta volna — az épület összeomlik és romjai alá temeti a könnyelmű építőmestereit, sajnálatra méltó lakossaival együtt. Samotrache szigeteket, továbbá Lemnos, Mi- tyléné, C-hios, Samos és I'kária semlegesítését. Venizelos bizonyítékokat hozott fel arra nézve, hogy ezeken a szigeteken görögök laknak s erre a törökök követelésüket visszavonták. A konferencia résztvevőinek körében élénk feltűnést keltett az orosz delegációnak vasárnap reggel történt megérkezése. A delegációt Rakovszky vezeti, Csicserint szerdára várják Lausanneba. A békekonferencia lassú tempóban és sok nehézség között készíti elő a Balkán békéiét s a béke munkálatai nem akadályozzák meg azt, hogy az antant föl ne készüljön arra a lehetőségre, hogy esetleg fegyveres beavatkozással intézze el a közelkelet nehéz problémáit. Az Echo de Paris hosszabb cikkben fejtegeti, hogy abban az esetben, ha Törökországra fegyveres nyomást kell az antantnak gyakorolnia, a főszerepet Jugoszlávia vállalja magára és Románia az oroszok elleni mozgósítással felelne meg a kisantanibe'i kötelezettségének. A mai napon a kisázsiai határok kérdését teszi vizsgálat tárgyává a terü’eti bizottság. A tárgyalások a Moszul-kérdésre is ki fognak terjedni. A tengerszorosok ügyét csak a hét vége felé tárgyalja a bizottság. A gazdasági bizottság kedden kezdi meg tanácskozását s a kapituláció kérdésével fog foglalkozni. A konferenciáról a mai napon ezeket az értesüléseket vettük: Moszui kerül fordul meg a konferencia sikere. Lausanne, november 26. A moszuli olajforrások kérdése, amelyet Anglia semmi körülmények között sem akart a konferencián fölvetni, a közeli napokban mégis tárgyalás alá kerül. Az amerikai delegátus szombati nyilatkozatát megelőzően több tárgyalást folytatott a török delegációval s az amerikai Standard Oil Compagny képviselői szintén Lausanneban vannak, hogy az amerikai pet- roleumkapitalisták érdekeit megvédelmezzék, isméd pasa Moszui kérdésében kijelentette, hogy az esetben, ha Moszult nem kapják meg a törökök, akkor az egész békekonferencia sikere veszélyeztetve van. Mindenki meg van elégedve. Róma, november 26. A Secolo főszerkesztője ezeket Írja: Az egész világ megelégedett. Poincaré boldog, mert Mussolini biztosította őt a jóvátétel! kérdésben szolidaritásáról és elismerte Németország fizetési kötelezettségét és fizetőképességét. Curson meg van elégedve, mert Mussolini segédkezett Angliának a Törökországban lévő érdekek megvédésében. Isméd pasa is meg van elégedve, mert Mussolini nem foglalt el fenyegető magatartást Törökországgal szemben, Stambulinskij szintén boldog, mert Mussolini ápolni akarja a jó barátságot Bulgáriával. Nincsicsnek sincs oka panaszkodni, mert Mussolini kijelentette, hogy jugoszlávbarát Adria-politikát fog folytatni. És végül meg van elégedve Mussolini önmagával, mert A petroleumérdekek harca a lausannei konferencián, Olaszország presztízsét a külföld előtt emelte. Csak azt nem látjuk — írja a Secolo —, hogy miben rejlik az a konkrét siker, amelyet Mussolini Lausannéból magával hozott. „A konferencián sokat fecsegnek." Hága, november 26. A Daily Telegraph jelentése szerint kevés remény van arra, hogy a lausannei konferencia eredményesen végződnék. A konferencián túlságosan sokat fecsegnek — Írja a lap —, ahelyett hogy komoly tárgyakat vennének elő. A Times ezzel szemben optimisztikus és ama reményének ad kifejezést, hogy a törökök, dacára a ke- malista hadsereg győzelmének, békés magatartást fognak tanúsítani. Oroszország erőteljesem támogatja a törököket. Lausanne, november 27. (Havas.) Ra- kovszky ideérkezése után kijelentette, hogy Oroszország erőteljesen fogja támogatni a 1 törököket, különösen a tengerszorosok kérdésében. — Arra való tekintettel, hogy Isméd pasa az angórai kormánytól utasításokat vár, a területi bizottság mára kitűzött ülését elhalasztották. — Általános az a vélemény, hogy Oroszország és Törökország a tengerszorosokra nézve oly rezsimet fognak követelni, amilyen a háború előtt fönnállóit, továbbá 1 követelni fogják a nagyhatalmak e! enőrzé- sének megszüntetését és a hadihajók kérész- tülbaladására vonatkozó tilalomnak feloldását A belgrádi politika a fealkánszövetség’ ellen. Belgrád, november 27. (Salát tudósítónktól.) A Lausanneből érkező híreket az u$ balkánszövetség kialakulásáról, amelyet Nincsics csak alkalmi együttműködésnek minősít, itteni politikai körökben nem tekintik Nincsics politikai sikerének, sőt álta’ában még kívánatosnak sem tartják. Utalnak arra, hogy a vereségek után elgyengült Görögországnak érdekében áll, hogy szövetségeseket keressen magának és a szövetségtől származó előnyöket elsősorban ő fog;a élvezni. De tisztában vannak azzal, hogy a kai?ndravágyó és nagyratörő görög politikusok, ezek •között elsősorban Venizelos, rendkívül megbízhatatlan szövetségesek s könnyen komplikációkba sodorhatnák uj szövetségeseiket, Miég nagyobb bizalmatlansággal tekintenek Belgrádiban a Bu'gáriával való szövetségi viszonyra. A bolgárok iránt oly élénk ellenszenv uralkodik a szerb közvéleményben,, hogy egy szorosabb együttműködést elképzelhetetlennek tartanak. Egy nagyon tekintélyes lap szerint nem valószínű, hogy az egyébként mindig hihetetlenül optimista és szimplán gondolkodó Nincsics annyira ment volna, hogy szövetségi tárgyalásodba bocsátkozott volna ezzel a két országgal. Nincsics akcióját általában nem tartják a szerb érdekkel összeegyezleihe őnek s komoly politikusok kifogásolják azt, hogy Nincsics nem törődve Jugoszlávia érdekeivel Bencs bábjaként űzi azt a politikai machinációt, amely nem szerb politikát, de a Prágából inszcenált klsantant politikát akarja a balkánkérdésekben érvényesíteni. Nem íariják lehetetlennek azt, hogy a Benes által diktált lausannei szereplés után Nincsics erősen megrendült pozícióval kerül vissza Belgrádba. üogij dn a borona? Nov.27-én fizettek 100 csehszlovák koronáért; Zürichben 16.90 svájci frankot Berlinben 25037.— német márkát Budapesten 7450.*— magyar koronát Bécsben 225700.— osztrák koronát
