Prágai Magyar Hirlap, 1922. november (1. évfolyam, 119-129. szám)

1922-11-19 / 120. szám

Vasárnap, november 19.^ SPOR1 Labdarúgás. Spielvereinigung Fiirth—SSavia. A prágai va­sárnapi mérkőzések elouja a két csapat taiálko- zása lesz. A Fiirth ugs'anazon 'felállításban ját­szik, mint a Niimberg ellen: Lolirmann, — Mül- ler, Wellhöíer, — Lobiéin, Láng, Magén, — Auei, Franz, Seiderer, Höger, Klein!cin. Slavia: Chana, — Ra-ca, Seifert, — WiJda, Bnrg-er, Plodr, — Kuzel, Stapl, .Vauik, Lastovicka, Mazal. A Sla­via elsőrangú belső trjójáuak küzdelme a bevált iürthi védelemmel szemben elsőrangú sporttelje­sítménynek Ígérkezik. A győzelmet megjósolni nehéz. A mérkőzést Cejnár bíró vezeti. Az Érsekújvárt kerület csapata a pozsonyi kerület ellen vasárnap Érsekújváron az alábbi felállításban szerepel: Szatmáry (ÉSE), — Lnka (KFC), Keszler II., (ÉSE), — Szöllősi (KFC), Dobis (KFC), Pörsök (KFC), Roth (KFC), Bijeszik (ESE), Szigeti (KFC), Kegy! (ÉSE), Lackó (ÉSE). A mérkőzést Brüll Gyula vezeti. Pozsonyban vasárnap a PTE a Bratislava csapatával mérkőzik. Kassán vasárnap az ETC dijmérleözést ját­szik a P. Törekvéssel, mig az FTC (Kassa)—Slá- via (Kosice) barátságos mérkőzés lesz. Budapesti bajnoki mérkőzések: MTK—Tö­rekvés. A Törekvés hanyatló formája dacára erős küzdelemre van kilátás; tekintve, hogy a mérkőzés .a Törekvés-pályán kerül eldöntésre, ami némi hendikep az MTK számára. Ha az MTK-csatársornak jó napja lesz, úgy biztosan győz. FTC—MAFC. Ha Patakival játszanak a zöld-fehérek, úgy biztosítva látszik győzelmük; ellenkező esetben elkeseredett küzdelem várható. Zugló—MAC. A bajnokság utolsó helyén álló MAC-nak ezúttal sincs esélye pontot szerezni- UTE—VÁC. A vasárnapi mérkőzések legkemé­nyebb küzdelmének ígérkezik. A saját pálya elő­nye és a csapat kitűnő formája folytán az UTE győzelme várható. KAC—III, kér. A jobbik csa­pat a III. kér.; viszont a KAC a Sárkány-utcai pályán játsza ki a formáját. A pillanatnyi kon­díció fogja eldönteni a mérkőzés sorsát. Vasas— BTC. A nagy formában levő Vasasok könnyű győzelme várható. II. osztályú bajnoki mérkőzé­sek; „33“ FC—UTSE, BAK—-Husipáros, KAOE— Testvériség, NSC—Ékszerész, Postás—VII. kér., TTC-BTK, EMTK-RTK. A magyar válogatott csapat értesülésünk szerint valószínűleg az alábbi felállításban játsz-k: Fehér, — Fogl II., Fog! III., (Kovács) — Kertész II., Tóth (KAOE), Blum, — Paulusz, Molnár, Orth, Hirzer, Szidott. Az osztrák csapat szombaton, 25- én érkezik Budapestre; összesen 16-an jönnek; 14 játékost Meisel Hugó szövetségi kapitány és Schwetz mérnök, az osztrák szövetség alelnöke, fogja elkísérni. Kuruczot három hónapra tiltotta el a játéktól sz MLSz fegyelmi bizottsága, mert a Testvériség jóképességü centere tavaly engedély nélkül távo­zott el és játszott Kassán. A román labdarugó szövetség alelnöke Buda­pesten járt s az MLSz-beri megbeszéléseket foly­tatott Tibor Lajos alelnökkel és Fischer Mór nem­zetközi előadóval. Az osztrák-magyar válogatott mérkőzés ke­retében ünneyli meg a két szövetség az ötvene­dik találkozást. A két szövetség plaketteket ad át ebből az alkalomból egymásnak s a szereplő játékosoknak. Kiválik a bajnokságból a MAC csapata. Ebben a kérdésben csütörtök este dönt a MAC választ­mánya. Tervbe van véve egy amatőrdíi kiírása, amelyben közreműködne még a BTC, a két főis­kolai klub s néháy kisebb csapat. Úszás, Az 1923. évi göterborgi olimpiai játékok vég­leges programja a következő: máj. 18, 19: tennisz (fedett pályán), máj. 13—17: golf, julíus 1—7: at­létika, iulius 5—8: úszás, július 6—8: tennisz, jú­lius 6—8: birkózás, julius 8: kerékpár, juilus 9— 15: labdarúgás, julius 14—15: evezés. Boxolás. Az olasz boxolók is bojkottáiják a néger bajnokot. Rómából jelentik: Süti, az ismert négei bordó-bajnok Olaszországba érkezve, valameny- nyi boxolóklubot zárva találta maga előtt, noha fhár előzőleg megállapodtak a római Giuseppe Spallával tartandó mérkőzésben. Az olasz boxo­lók szövetsége ugyanis szigorúan megtiltotta Pl * * ' imí’w/u aMasmHMKSGUBiaHaaiRauf cm ||lj Kereskedő, ff | akt élelmiszer- és csemegeárnt tart. JA forgalmai emeli üzistsnek Itlmsvél növeli ha az általánosan Ismert és s^ §li§r 3Ísa öl fevesizesitöt árusítja. Ahol ez az áru oe van vezetvo, hizfo 8 sitja jó minéséffe és a háztartásokban praktikus B használata révén a kereskedrín íb a folvton ífrew&setét. * miután ez az áru manapság a legkeresettebb. MUelilndustrlc A.-fí Pratr-Snilchov tagjainak, hogy a néger bajnokkal bárhol is mér­kőzést rendezzenek. A Battllng Siki Joe Becket-boxraeccset az angol belügyminisztérium betiltotta. A néger Battllng Siki, aki a Garpentier ellen legutóbb Pá- risbam aratott győzelmével egy csapásra ismert­té tette nevét, december hetedikén akart mér­kőzni Joe Beckettel, Anglia nehézsúlyú bajnoká­val A nagy érdeklődéssel várt meccs azonban elmaradt, mert azt az angol belügyminisztérium letiltotta. A feltűnést keltő tilalmat, mint Lon­donból jelentik, azzal indokolták, hogy a fehér és színes boxoló közötti küzdelem a szenvedélyek és indulatok veszélyes kirobbanására vezethet, ami éppen nem kívánatos. Erre különben már volt precedens, mert 1911-ben ugyanezzel az in­dokolással nem engedélyezték a Jack Johnson- Bombardier Wells-mérközést A határozattal ter­mészetesen egyik fé! sincs megelégedve. Becket — mint az angol lapoknak leadott nyilatkozatá­ban kijelenti — nagyon örült a meccs létrejötté­nek, mert biztosra vette a néger elleni győzel­mét. amely jogot adott volna neki arra, hogy Jack Dempsey-vel a világbajnokságért mérkőzzék. megváljon és nyugat felé keressen gazdasági kapcsolatot. Vajion ez a törekvése az iparra előnyös lesz-e, az események további fejlő­dése meg fogja mutatni. Mindenesetre meg kell állapítani, hogy a gazdasági testekbe való operatív beavatkozás csak egy bizonyos fokig lehet gyógyító hatású. A cseh korona ár- i folyamának külföldön való gyors és termé­szetellenes emelkedése egyáltalában nem ho­zott áldást iparunkra, mert a csődök és egyezségi eljárások szinte kergetik egymást. A hitel nagyon megviselt állapotban van. A bankok, mint a legtőkeerősebb vállalatok, már csak a legritkább esetekben határozzák el magukat hitelnyújtásra. Némely pénzinté­zetnél különben is erősen megritkultak a tar­talékalapok az ipari és üzleti bukások révén. A pénzügyminiszter nyilatkozatai szerint be­látható időn belül alig lehet áthidalni a mos­tani állapotokat. (fi—n.) — Cseh-szlovák - jugoszláv pénzügyi egyezmény. A cseh-szlovák és jugoszláv pénzügyi szakférfiaknak prágai tanácskozá­saival kapcsolatban a belgrádi „Belehradská Politika41 arról értesül, hogy a tárgyalások eredményeként a belgrádi Narodna Banka a prágai Bankhivatal részére 35 millió dinár erejéig, a prágai Bankhivatal pedig a Narodna Banka részére 25 millió cseh korona erejéig hitelt nyit, hogy dinár vagy cseh korona hiá­nya esetén ne kelljen másutt vásárolni azokat és így fönntartsák a világparltást, valamint a két valuta kölcsönös paritását. A lap értesü­lése szerint a prágai Bankhivatal ezenfe’ül a Narodna Banka részére külföldi devizákban rövid lejáratú kölcsönöket is fog nyújtani. Továbbá egy magánkonzorciumot létesítenek, amely 200 millió cseh-szlovák korona tőkével fog hozzájárulni a jugoszláviai középitkezé- sekhez s ezt az összeget Jugoszlávia tiz esz­tendőn belül fogja törleszteni. A cseh bankok a jugoszláv bankoknak cseh-szlovákiai áru­vásárlásaik céljából kölcsönöket hajlandók nyujtani s a Bankhivatal eszkomptálni fogja vagy megvásárolja azokat a váltókat, ame­lyeket a jugoszláv kereskedők a Cseh-Szlová- kiában vásárolt árukért ideküldenek, — A Pesti Hazai tőkeemelése. Budapestről jelentik: A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület legutóbbi rendkívüli közgyűlésén az igazgatóság előterjesztésére elhatározta, hogy a részvénytőkének 80 millió koronára való feleme­lése alkalmából 15,000 darab 1923 Január 1-tő! osztalékjogostul uj részvényt fog kibocsátani A régi részvényesek az elővételi logot az Intézet főpénztáránál (IV„ Deák Ferenc-utca 5) 2:1 arányban gyakorolhatják 25,000 korona és 520 korona bélyegilleték lefizetése mellett A komáromi szanálás köriiL Utóbbi időben a napisajtóban a Komáromi Hitelbank szanálásá­ról szóló hírek láttak napvilágot Minthogy Ko­máromban két, ehhez hasonló cégű pénzintézet működik, bár egyikük sem viseli pontosan ezt a nevet, a nem szabatos megjelölésnek használata arra a helytelen feltevésre adott alapot mint hogyha a Komfáromvídéki Hitelbank került volna súlyos helyzetbe, holott ez teljesen mobil intézet és semmiféle szanálásra nem szorul. Amint hiva­tott helyről most velünk közük, a szanálási akció a Komáromi Első Hitelintézetre (volt Komáromi Első Takarékpénztárra) vonatkozik, amely jelen­tékeny hadíkölcsönállománya és budapesti köve. béléseinek nagy összege miatt átmenetileg nehéz­ségekkel küzd ugyan, de minden kilátása megvan arra, hogy a megindult rendezés folyamán arány­lag rövid időn belül annyira szanálva lesz, hogy a betevőknek igényel nagyobb nehézségek nélkül fognak kielégíttetni. — NacíonalizáHák a kolozsvári Ganz- villamosraüveket. A kolozsvári „Ellenzék4* jelenti: A városi villamosmü bérletének ügye most befejeződött. A Ganz-cég megbízottai megjelentek a prefektusnál és felkérték, hogy nyilatkozzon a viltemosmti bérletére vonat­kozó ajánlat elfogadása tekintetében. A pre­fektus kijelentette, hogy a cég ajánlatát ugyan minden tekintetben előnyösnek ítéli a város szempontjából, azt azonban csak ab­ban az esetben fogadhatja el. ha a cég nacio- nalizálja a részvénytársaságot. Kikötötte ezenfelül a prefektus, hogy az uj társaságban az érdekeltség 55 százalékát a város részére kell fenntartani, a megmaradó 45 százalékot a Ganz-cég rendelkezésére bocsátja. Az igaz­gatóságban a város részére 6 tagot követel a Ganz-cég érdekeltségeinek 4 tagjával szem­ben. A Ganz-cég megbízottai kijelentették, hogy hajlandók a prefektus feltételeit el­fogadni és a nacionalizálásra vonatkozó nyi­latkozatot beterjeszteni, amelyet a szerződés Írásbeli hivatalos elfogadása fog követni. KÖZGAZDASÁG A Mzfcutafei békéltBtö-(paritásös]-lijzstlsá£Ok. Léva, november 18. Az 1920. évi 337. sz. törvény, amely fel­hatalmazza a kormányt, hogy szükség ese­tén átvegye a törvényhozás teendőit, rende­letéivel törvényt változtasson, vagy a meg­lévő ellenére újat alkosson, sok mindenféle sérelemnek lett a szülőoka, amelyek közül nem utolsó helyen áll az úgynevezett pari* tásos-bizottságok megalkotása. Ez a törvény a forradalmi időkben kelet­kezett és csak a legnagyobb szükség esetére adta a kezébe a kormánynak azt a kivételes hatalmat, ügy szól a törvény, hogy ha a háború okozta különleges viszonyok meg­kívánják és ha valamely kérdésnek a tör­vényhozás elé való terjesztésével egybekö­tött késedelem veszéllyel járna, úgy a mi­niszter rendelettel intézkedhetik olyan eset­ben is, amikor egyébként erre csak a tör­vényhozás volna jogosult. Nincs ugyan a törvény szövegében, de magától értetődik, hogy amennyiben a kor­mány olyan intézményt akarna életbe lép­tetni, amelynek hosszabb érvényt szán, úgy ezt rendelettel csak átmenetszerüen teheti és intézkedését törvényerőre emelés céljából azonnal köteles a nemzetgyűlés elé terjesz­teni. A paritásos'bizottságok felállítása óta el­telt több mint két év alatt erre éppen ele­gendő idő és alkalom lett volna. Ami most már magát a kérdéses intéz­ményt illeti, első és legnagyobb hibája a pa­ritásos-bizottságoknak, élükön a föparitásos- bizottsággal, mint felebbezési fórummal, hogy az első fokon ítélkező laikus testületek határozatait másodfokon ismét csak laikus testület bírálja el. amelynek Ítélete azután rnegfelebbezheíetlen. A vonatkozó rendelet megalkotói előtt bizonyára az ipartörvény 141. §-ában sta­tuált ipartestületi békéi tetőbizottságok lebeg­tek s ehhez hasonló intézményre akarták bízni a gazdák és munkások között felmerülő vitás ügyek elintézését is. Hogy azonban tö­kéletesebbet alkossanak, megtették felebbe­zési fórumnak a főparitásos-bizottságot. Úgy a régi magyar ipartörvényben, mint számos más államnak hasonló jogszabályai­ban a békéitetőbizottságok, amint azt a ne­vük is mutatja, csak annak a megkísérlésére hivatottak, hogy a felek megegyezzenek. Ha azután valamelyik fél a bizottság határoza­tában meg nem nyugszik, joga van ügyét a törvény rendes útjára terelni. Ilyen formában a békéltetőbizottságok üdvös munkát végez­nek, mert a vitás ügyekben elsősorban olyan testület jár el. melynek tagjai iparosokból — munkaadókból és alkalmazottakból — ke­rülnek ki, tehát ismerik a felmerült kérdé­sekre vonatkozó szakviszonyokat és igy, bár jogi tudásuk hiányos is, van rá remény, hogy a vjtát mindkét fél megelégedésére el A gazdasági és pénzügyi helyzet. Prága, november 18. Az ehmfft hét gazdasági helyzetképét egy igen kiváló szakember a következőkben fog­lalja össze: — Az elmúlt héten koronánk árfolyama a nemzetközi pénzpiacon nem igen fluktuált. Zürichben 17.30 körül tendált. Úgy látszik, hogy a nemzetközi pénzspekuláció már gyak­rabban megkisérelte, hogy nagyobb cseh- korona-tételektől szabaduljon, de a pénzügy­minisztérium ismételt intervenciós vásárlások révén megakadályozta az árfolyam lecsúszá­sát. A köztársaság válságos gazdasági helyze­tudják intézni Ha azonban hasonló laikus -testületre bízzuk a végső fokon való meg- támadhatatlan ítélkezést, ennek hátrányai igen hamar mutatkoznak, amint ezt nagyon is sokszor volt alkalmunk tapasztalná. Oly testület, melynek tagjai nem bírnak alapos törvényismerettel és a bíráskodásban való gyakorlattal, nem lehet döntő tényező. A mai jogrendszer komplikált gépezeté­ben a három-négyszeres felebbvitel lehető­sége nem véletlenül fejlődött ki. Hosszú év­századok gyakorlatában kialakult szükséges­ség hozta létre. Pedig a jogkereső közönség ügyes*bajos dolgát minden fórumon szak­képzett jogászok intézik, akiknek ítéletében sokkal kevésbé valószínű a tévedés, mint a paritásos-bizottságokéban. Hogyan lehet te­hát céljának megfelelő egy olyan intézmény, amelynél — azon kívül, hogy tagjai nem jo­gászok — csak egyszeri felebbezésnek van helye? A cseh-szlovák köztársaságban minden néven nevezendő hatóságnak végső fokon hozott ítélete panasszal támadható meg a közigazgatási bíróság előtt A főparitásos- bizottság Ítéletei ellen beadott panaszokat azonban a legfelsőbb közigazgatási bíróság tárgyalás nélkül visszautasítja, azzal a meg- okolással, hogy az nem közigazgatási fórum, tehát határozatai nem tartoznak illetékessége alá. Ez által olyan helyzet teremtődött, amely ellenkezik minden jogelmélettel és magának a köztársaságnak a jogrendszeré­vel is. A rendes bíróságok elé tartozó ügyek különböző jogorvoslatok utján feljebb vihe­tők a legfelsőbb bíróságig, a közigazgatási ügyek pedig a közigazgatási bíróságig. Min­den társadalmi osztályhoz tartozó jogkereső közönség tehát védheti igazát úgy, amint ezt polgáraik számára valamennyi kulturállam- ban lehetővé teszik, csak a gazda van ettől megfosztva, mert az 5 ügyeiben eljárni hiva­tott testület valami egészen különös helyet foglal el az állam jogrendszerében. Rendes bíróságnak semmiképen sem sem minősít* hető, közigazgatási fórumnak pedig a köz- igazgatási bíróság el nem ismeri. Kérdjük tehát, micsoda tulajdonképen? Lehetséges-e, hogy az állam polgárai egy részét kevesebb jogban részesítse, mint a többit? A jogegyenlőség elvénél fogva elvár­hatja a gazdaközönség, hogy ez az állapot végre rendeződjék. Vagy szüntessék meg a paritásos-bizottságokat és utalják a munka­adók és munkások vitás ügyeit ismét azok­hoz a fórumokhoz, amelyek bennük azelőtt ítélkeztek, vagy kapcsolják be ezt az intéz­ményt annak rendje és módja szerint az ál­lam jogrendszerébe. Mondják ki, hogy ez is közigazgatási fórum, mint ahogy lényege szerint valóban az, és tegyék lehetővé, hogy a másodfokú ítélettel meg nem elégedő fél panasszal élhessen a közigazgatási bíróság­hoz. Rakovszky László dr. tében javulás nem állott be, bár síkerült pénz­ügyi politikusainknak a bankjegyforgalmat körülbelül 9.8 milliárdna redukálni és a nagy­kereskedelmi árakat mintegy 44 százalékkal lenyomni. Az indexszám eszerint 1076-ra apadt. Ám a munkanélküliek számát a lakos­ság 5 százalékára becsülik, egy olyan hányad, amely iparunk nyomorúságára vakítóan rá­világít. A német márka romlása gyáriparunk versenyképességét a nemzetközi piacokon szintén lényegesen lecsökkentette. Cseh-Szlo- vákia általában, úgy látszik, arra törekszik, hogy korábbi természetes eladási területeitől

Next

/
Thumbnails
Contents