Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)

1922-10-22 / 118. szám

Vásárnap, október 22< 3 ■nM88iannMMHHRHnHMMDMHMn*fllO.£3 és bevételek a beruházási tételektől s a ren­des költségvetésben a dologi kiadások s sze­mélyi kiadásoktól. A rendes költségvetési huszonnégy fejezetből áll. Az utolsó tizen­­hat fejezet a minisztériumok költségvetését tartalmazza, mig az első nyolc a köztársa­ság elnökének, elnöki irodájának, a nemzet­gyűlésnek, a legfelsőbb közigazgatási bíró­ságnak, a legfelsőbb állami számvevőszék­nek költségvetését tünteti fel, továbbá az önkormányzati testületek részére előirány­zott segélyt, a cseh-szlovák köztársaság ; államadósságait s a nyugdíjjá ralidóságokat. Az önkormányzati testületek részére elő­­f irányzott segély 1.030,000.000 cseh koronát ' tesz ki. A javaslat az államadósság részére ;a jövő évben 2.263,000.000 cseh koronát igé­­snyel, a nyugdijilletékek pedig 316,000.000 ) cs. k-t kiadást jelentenek az államra nézve. A fr«a»ci«a [j4»v«H&éifas8i i«erw. Prága, október 21. A francia jóvátételi terv részletei végre nyilvánosságra kerültek. A tervezet utal arra, hogy Németország mindaddig' nem mentesíthető a jóvátételt fizetések kötele­zettsége alól, amig Fraciaországnaik az újjá­építés terheit kell viselnie. Az emlékiratba foglalt tervezet hat követelést tartalmaz és pedig: az infláció megszüntetését, a költség­­vetés kiegyenlítését, szigorú és efektiv el­lenőrzést a birodalom és az egyes országok pénzügyeire, a kiadások leszorítása a bevéte­liek előirányzása utján, a garancia-bizottság­nak Berlinbe való áthelyezését, a kiegyenlí­tési fizetések megszüntetését és végül annak biztosítását, hogy kölcsönöket Németország csak a garancia bizottság jóváhagyása mel­lett vehet föl. A jóvátételi kérdésben ez a francia emlékirat a legjelentősebb esemény, Hogy a francia tervezetnek mi lesz a sorsa, az mindenesetre attól függ, hogy miként fog megoldódni az angol kormányválság és mi­lyen hatása lesz e megoldásának az antant belső életére. Nagyon valószínű, hogy Poin­­caré is bevárja az angol kormányválsággal megbolygatott helyzetnek teljes kialakulását és ennek megtörténte után kezdeményező lépéseket fog tenni egy uj konferencia egy­­behivására. Ennek az uj konferenciának a tervét tegnap egyik felszólalásában már érin­tette és kijelentette, hogy ezen; a konferencián az összes érdekelt államoknak, adósoknak és hitelezőknek részt kell venni. A jóvátételi kérdés súlyos problémáját tehát ismét egy újabb konferencia kátyúja fenyegeti. 'OLD ENQLAND Ajánlja most érkezatt angol és skót újdonságait, n legjobb minőségű télikabát- és nlster-ezövetekben­­valamint sikkes ntasó- és sporíkossstümjelt hölgyek 6b arak résaére, a legelőkelőbb kivitelben és jelen­tékenyen leszállított árakon. Megtekintése előnyős! tTO Landesbank palotájában 8. METZELES, m«t. % Úri- és aői divatszabóság mérték ntán. Telefon 972. Magyar levelezés és kiszolgálás Benes és az európai politika. (g.) Prága, október 21* Az európai politika élete a nagy kiala­kulások vajúdásában vergődik. Az a merev politikai konstelláció, mely a háborús hatal­mi csoportot ulásokon nyugodott s amely Európát az antantra, a legyőzőitekre és Oroszországra szabta szét, úgy látszik, uj clhelyzekedéisek felé gr a vitái. A közelmúlt napok eseményei föltétlenül erre vallanak. Lloyd George megbukott s bár bukása az antant egysége szempontjából momentán csak nyereséget jelenthet, abban a követ­kezményében, hogy az angol választásokat vonja maga után fontos események kiinduló állomása lehet. Az uj angol választások ugyanis könnyen hozhatnak meglepetéseket a mai győző ideológiára, mert a konzervatív és liberális párt választási harcából köny­­nyeu kerülhet ki győztesen a munkáspárt, mely az antant bé/kemüvének talpkövét: a békeszerződéseket akarja kiásni az európai politika talajából-Herriot francia képviselő a francia­­orosz szövetkezés szálait szövögeti a hírek szerint sikerrel. Ez a tény, mely a francia politika morálja Szempontjából élénken jel­lemző, szántén előjele annak, hogy az euró­pai hatalmi csoportosulások uj vágányokat keresnek. A jövőbe tekintő politikus ugyan­is tisztán látja maga előtt azt, hogy ennek a kísérletezésnek fontos következményei le­hetnek. Kikapcsolása az Oroszországgal való összeköttetést kereső Angliának a kon­tinens hegemómíáljából, felbontása a nagy port felvert orosz-német rapaOói szerződés- ( nek, belevonása a kisantamtnak arna hatal- ( mi koncernbe, mely a szláv erőre támasz- j kodva akarja a francia hegemóniát Európa i fölött biztosítani. Ha ez a merész, de nem lehetetlen terv sikerül, akkor önként adódik egy kontra ha­talmi alakulás, mely az angol érdekeket b szekapcsclná a német érdekekkel, mely ma­gához láncolná a francia-orosz szövetkezés által kétfelől is veszélyeztetett Olaszorszá­got, természetesen szövetségesre találhatna Ausztriában, Magyarországban, Lengyelor­szágban, sőt esetjog Romániában is s fgy egy középeurópai blokkot ékelne be a francia és szláv hatalmi csoportosulás közé. Ez a pespektiva egy uj Euró-pa politikai kialakulása felé mutat, mely ha nem is fog máróMiolmapr abekövetkezni, de amely a mai jelenségek után ítélve, több-kevesebb vá 11 o z t a t á s s a I be-kö ve Éke zh e tik. Ez a politikai kialakulás, ez az uj cso­­poríosulási lehetőség, meiy a három mai cso­portból két uj csoportot alakitana bennün­ket elsősorban a cseh-szlovák külpolitika szempontjából érdekel. Mindkét esemény: Lloyd George bukása és Herriot célja ked­vező perspektíva a Benes által inaugurált külpolitikának. Megszabadul attól a politikai egyéniségtől, aki ny íltan nem ^csinált ugyan frontot a kisantantial szemben, de nem lel­kesedett a francia vazallus szerepét betöltő Benes-kompozicióért, akinek politikája a szeme előtt összefolytak a hetük. Emma ek­kor letette a papírlapot. Csend volt. Oda­hajolt a férfihez, hogy fekete, illatos haja hozzáért a férfi sápadt arcához és azt mondta: — Mára elég volt — az olvasásból. . -. Kornél aznap este nem merte meg­csókolni a feleségét. Egy hét múlva, valami csekélység miatt, durván rákiáltott, hogy az asszony megrettenve, elszorult szivwel hú­zódott félre a szoba sarkába, két hét muha pedig, amikor Irén csókra nyújtotta felé az ajkát, elfordult tőle, vett4 a kalapját és el­ment hazulról. Késő étjei jött haza. gomb­lyukában világ volt és kiabáló parfiimszag áradt a rúnáiéból. Június végén íréi már nem birta to­vább. Egy este, mikor Kornél ismét készült elmenni hazulról, eléb.^ állott­— Koméi — mondotta — én beszélni akarok veled. Kornél eltolta maga clöl az asszonyt. — Most nem érek rá — mordult rá. — Majd holnap. Jrén nem tágított. — £n most akarok veled beszélni, Kor­nél és., és kérlek, nagyon kérlek., engedd meg. hogy .. hogy én ... én megkérdezzem tőled •.. A férfi türelmetlenül vágott közbe: — Mit? Mit akarsz? Irén hangja elcsuklott Szeméből kicsor­dult a fcöny. — Csak azt akarom megkérdezni, Kor­nél -- dadogta köny«i között, — hogy . - hogy szerctsz-c még te engem? A férfi félrehúzta a száját, elnézett az előtte strdogáló aszony fölött és tompán, szárazon mondmta ki: — Nem-Irén feje a mellé re billent. Aranyi ereje volt még. hogy megkérdezze: — Emmát szereted ... Kornél? A férfi nem felelt. Elment- Az asszony pedig hangtalanul, egyetlen fáldhfmas jaj­­szó nélkül vegigvágődott a padlón. ... Az őszre befejeződött a válópőr- Kornél délben kezéhez kapta a hivatalos teást, amely megszüntetett minden köteléket közte és Irén között. Az Írással rohant Em­mához. Emma már várta- Kornél odalépett elébe, zsebéből kihúzta a papirost és valami kémikusán előkelő gesztussal átnyújtotta neki. — Emma, szabad vagyok és a tied — mondotta és megelégedetten nézett reá. Emma kezébe vette az írást, elolvasta nyugodtan, türelmesen cgysz -r-kétszer, megfordította a háftap’ára, aztán összehaj­tatta és odadobta a férfi lába elé. Kornél elszédült egy pillanatra. — Emma — hebegte és az arca fehér lett. mint a meszelt fal- — Hát Emma, hi­szen ... Emma fölemelte a kezét. — Elég! — kiáltotta- Nyugodt, határo­zott bangón tette hozzá £n csak ezt akar tam. Hogy az erősebb mégis én vagyok. És valami nagy, mélységes megvetéssel nézett végig az előtte lapuló, meggörnyedt, összetört férfin. francia-angol ellentét élérc állításával nem egyszer okozott kellemetlen gondokat Be­­nesnek. Momentán tehát kedvező Benesre nézve az, hogy Lloyd George letűnik az an­gol pob'tika kormányhorizontjáról, de kétsé­ges az, hogy ennek következményei az an­gol választások során mint fognak alakulni a Benes politikai elveinek szempontjából. A Herriot-féle terv és fáradozás a Benes poli­tikájában nyugvó óriási két ütközőpontnak: a francia orientálódásnak és a szláv hege­­mónikus eszmének kiküszöbölését és egy­­másbo olvasztását jelenti. Ennek következmé­nyei azonban az óhajtott galíciai vagy a bur­genlandi korridor nélkül a teljes izo'áltság és körülzártság állapotát jelentik erre a köz­társaságra nézve, mely belső felépítésében sem talál egységes támogatást a szlavofi! gondolat mellett. A maguar nemie!g*j9!é§ elnapolása Plán. Prága, október 21. Jelentettük tegnap, hogy a magyar nemzet­gyűlést Bethlen gróf miniszterelnök indítványára elnapolták. Most módunkban van újabb Jelentések alapján részletesebben ismertetni a nemzetgyiKés délutáni ülésének a lefolyását. Rassay Károly hangoztatta, hogy a mostani események hasonlí­tanak a három év előtt kikhez és javasolja, hogy az utcai zavargókkal szemben statáriális eljárást léptessenek életbe. Tiltakozik az ellen, hogy most, aurakor sokan már éjszaka kénytelenek sorban állni, hogy élelmiszerekhez jussanak, akadnak ga­rázdád,kodók, akik a járókelőket inzultáíják. Esz­tergályos János azt javasolja, hogy a vasmunká­sokkal teremtsenek rendet Erre óriási zaj tört ki, úgy hogy az elnök kénytelen volt fölfüggeszteni az ülést. Rassay ezután a fascista mozgalom ellen tüzelt és követelte, hogy a kormány tegye lehe­tetlenné a szervezkedést. Eközben élénk szócsata fejlődött ki Rassay és FriedTioh között. Berky Qyula tiltakozott az ellen, hogy a drágaság oko­zójául az egységes pártot tüntetik föl. Friedrich István személyes kérdésben szólalt föl és kiemel­te, hogy a fascista mozgalom sem a zsidók, sem a szocialisták ellen nem irányul. Bethlen István gróf miniszterelnök hosszabban reflektált az el­hangzott beszédekre. Részletesen beszámolt a kormány intézkedéseiről, amelyeket a drágaság leküzdés eérdekében tett. Tiltakozott za ellen, hogy a drágaság kérdésével egymás ellen uszít­sák a társadalmi osztályokat. Magyarország nem a legdrágább ország, ellenkezőleg a legolcsóbbak között szerepel. A fasedzmus kérdésében kijelen­tette, hogy a kormány semmiféle oly titkos szer­vezkedést nem tűr meg, amelynek politikai célja is van. Ha a fascista szervezkedés ellentétbe jut a törvényekkel, akkor a kormány fogja tudni kö­telességét. Majd az antiszemitizmus ed,len beszélt és kijelentette, hogy a meggondolatlan antiszemita politika nagy ellensége a keresztény szellemnek. A belügyminiszter utasította a rendőrséget, hogy az éjszakai rendzavarokkal szemben a legszigo­rúbban járjon el. A miniszteretaök beszéde után a sürgős interpellációkat terjesztették elő, azután ped,!g a Ház ülésezését bizonytalan időre elna­polták. Az angol KermónurólsA* Prága, október 21. Az angol kormányválság ugylátszlk csak a legközelebbi napokban talál megoldásra. Bonar Law miniszterenökjelölt kijelentése szerint a konzervatív párt konferenciájának döntésétől függ az, vájjon Bonar Law hozzá­fog-e a kabinetalakitás munkájához. Az eset­ben, ha a konzervatív párt vezetőjévé vá­lasztja Bonar Lawot, bekövetkezhetek az uj kormány megalakítása és az uj választások kiírása. Az elbukott Lloyd George a politi­kai nyogaloim helyett úgy látszik a szenve­délyes aktivitást fogja választani, legalább is erre vall agitációs reptilőkörutja és ama ki­jelentése, amit tegnap tett, és amely eképp végződött: Szabad vagyok, a terhek le­hulltak a váltamról, de a kard a kezemben maradt." Az uj kormánynak mindenesetre kemény ellenfele lesz a megbukott miniszter­elnökben. [Optikai intését! : Mindennemű .szemüvegek, csíptetek;----*\ Mindennemű S I ^állítások. Ja- j » J vitások bár- ; í alapján azon- ■ ; fg)__y m Jn •• #•! é* Pont<>*! * J uiilirafki S ü *an • ! *** tétnek. ; ; Magyar kiszolgálás Magyar levelezés * ! Belnhacker Samu Praha ll„ Poflc 291 Í ________ ; ■ Étin uf szrörfár. Cseh-szlovák. A háború és az utána következő uj alakulás inég abban is megnyilatkozott, hogy uj szótára­kat, uj szóanyagot teremtett. Meglévő szavakat átalakított, más formát és értelmet adott nekik, a régit olykor feledésbe merítette. Uj államokkal uj szótárak, uj szavak, uj jelentések keletkez­tek, régiek elmúltak, megszűntek. Ilyen uj szó, amelyet az uj alakulás hozott: a cseh-szlo­v á k is. Nem mintha az alkotórészei nem lettek volna meg már a prevrát előtt, sőt nagyon is megvoltak s csakis azok voltak meg, de nem volt meg a tartalma, a jelentése, mert az ma sincs meg. Cseh-szlovák nyelv és cseh-szlovák nemzet ed­dig még nem volt és most sincs még. Van külön cseh nemzet és külön szlovák nemzet, amelyek­nek nemcsak múltja, de mentalitása is cltér egy­mástól. A két nemzet rokona egymásnak, közeli rokona, de mégse mazonos. Éppen Így van a két nyelv is: közeli rokonok, mégsem azonosak, mindkettőnek meg van a maga saját Irodalma és helyesírása. Mentalitásában a szlovák nép csak egy szláv fajtól, legfeljebb a délszlávtól esik oly messze, mint a csehtől. Sokkal közelebb esik a szlovák mentalitás az orosz vagy lengyel mentalitáshoz, sőt közelebb a magyarhoz is. Cseh-szlovák nemzet és cseh-szlovák nyelv legfeljebb a jövőben lehet, ha a szlovák lemon­dana a maga lágyságáról s felvenné a cseh merev­séget, mondhatni kíméletlenséget s viszont a cseh engedne ebből a két tulajdonságából és a kü­lönbségek ilyen módon elsimulnak, vagy ha az egyik is, a másik is levetkezné faji sajátságait és valami közös sajátságokat fejlesztenek ki. Ha a fejlődés nem igy halad, akkor nem lesz cseh-szlo­vák nemzet, hanem aszerint, hogy melyik lesz az erősebbik, melyik fogja a másikat felszívni, magába olvasztani, lesz cseh, vagy lesz szlovák. Hogy melyik, az előre is sejthető, az, amelyik többségben van, amely az erősebb egyéniség. A nyelvvel nem egészen Így állana a dolog. Cseh­országban a csehek közt megmaradna csehnek. de szlovákok között csakugyan egy uj nyelv idióma fejlődne ki, de amely vidékenként más és más lesz, különféle árnyalatot fog felmutatni. Olyan nyelv lesz az, amely se nem cseh, se nem szlovák, hanem mind a kettőből valami, de amely mind a két nyelv tisztaságának csak ártani fog. Ezt uemcsak úgy találgatásból mondjuk, hanem az eddigi észleletekböl következtetjük, mert pél­dául Keíetszlovenszkóban egy oly nyelvkongle­­merátum van kialakulóban, amelyet lehet majd ugyan cseh-szováknak nevezni, de amely még­sem lesz az, mert van benne cseh, nyugati, keleti szlovák és rutén elem, olyan nyelv lesz ebből a keveredésből, amelyet senki sem fog magáénak elismerni. Cseh-szlovák nyelv a múltban nem volt és a jelenben sincs, hogy a jövőben lesz-e, majd el­válik. Cseh-szlovák nyelvről a múltban és a je­lenben csak egy értelemben lehet beszélni, tudni­illik, ha a nyugati és kőzépszlovák nyelvjárást, tehát a szlovák irodalmi nyelvet Is cseh-szlovák nyelvnek nevezzük, szemben a keleti szlovák nyelvvel, amelyet méltán lehet akkor lengyel-, szlovák nyelvnek mondani. Emellett szól a keleti szlováknak az a kiírthatatlan benne élő öntudata, hogy Ó az igazi szlovák, a nyugati és közép­szlovák az ő szemében cseh. Emellett szól továb­bá, hogy a keleti szlovák a lengyel nép szom­szédságában lakik s nyelve tele van lengyel ele­mekkel. Ez az oka, hogy közelebbállónak érzi magát keleti szomszédjához, akivel évszázados egymás mellett való élés. gazdasági és egyéb összeköttetés fűzte össze, nem is említve azt hogy a gravitáció nagyobb erővel vonia nyelvi­leg a nagyobb harmincmilliós, mint az alig két-, illetve nyolcmilliós tömeg felé. És ha eljön az idő, hogy tudatára ébred annak, hogy az 5 nyel­ve helyett egy újat akarnak ráoktroiálni, kérdés, nem azt fogja-e választani, amely 30 milliós kul­­turközösségbe fogja őt belekapcsolhatni olyan iro­dalommal, amely bátran foglalhat helyet a világ­­irodalom leggazdagabbjai között. Azonban, bár cseh-szlovák nyelv és cseh­szlovák nemzet nincs, ha csak a nyugati és kö­zépszlovákokat nem tekintjük ilyeneknek, cseh­szlovákok mégis vannak. A nemzet, a faj nincs meg, de az egyedek megvannak. Igaz, hogy az utolsó időben megcsappant a számuk, mert sokan közülök visszacsehesedtek vagy visszaszlováko­­sodtak. Egyébként úgy látszik, hogy a csehek alig nevezték magukat cseh-szlovákoknak, meg­maradtak következetesen cseheknek, Inkább a szlovákok voltak, kivált a köztársaság első idejé­ben cseh-szlovákok. Ha azt kérdezzük ezek után, kik a még meg­maradt cseh-szlovákok, akkor arra azt kell fe­lelnünk: azok, akik most is vezető állásokban vannak s az autonómiával szemben a centraliz­musnak a hívei, — hogy ószintén-e, az más kér­dés. Spectator. A negyedi fogyasztási szövetkezet előd sárp ^ rózsa iajbnrginját hpgulél és zöldségei vagontételben ab Negyed. Bővebbet aa elnökségnél

Next

/
Thumbnails
Contents