Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)
1922-10-20 / 116. szám
3 Péntek, október 20. 9%icu W.i(?fifí7fjnrAP stvAxmziiai ....... val. Az osztrák viszonyok általában összcliasonlithatatlanok. Éppen ezért a genfi ellenőrnek mindezeket a dolgokat a helyszínen kellene felkeresnie: a minisztérium elnöki osztályán, az | osztályfőnökök előszobáiban, az adóhivatalban s j a postahivatal termeiben, hogy világos fogalmat nyerjen arról, hogy ez£k az állami szervek csupán azért dolgoznak oly rosszul, mert túlsók munkaerő áll rendelkezésükre S az ellenőrzést természetesen a legszigorúbb inkognitóban kellene végeznie, ismeretlenül, osztrák adófizetőnek, vagy beidézett félnek öltözve, türelmesen kcl’cne várnia, eltűrnie a vigasztalást és hivatalos színe- ! zetü dörmögést. Miután mindezt együtt átélte és ; átszenvedte, miután megtudta, hogy hány hivata- j los csizmát gyártanak idehaza, csak akkor fogja ; megtudni, hogy hol is tör a bakancs . . . I Attól tartok azonban, hogyha a genfi ellenőr ezt csak három napig is végigcsinálja, éppen elege lesz és hazautazik. Mindazonáltal, ha még nem is vagyunk megmentve. pusztulásunkban mégis egy rövidke, lélegzetvételnyi szünet állott be. Hiszen az árfo- ; lyamok és árak is, úgy látszik, idővel kimerül-, nek s rövid pihenőt engednek meg maguknak. A korona négy hét óta pihen a 0.0075-re rugó szerény törtszámon, a valuták ugyancsak aludni mentek s igy hiányzik napi életünkből a megszokott. felfelé törő tendencia. Az árak hirtelenül megállották s ma már ez hallatlan olcsóbbodásnak látszik. Ha a zsemlye hétfőn nem kerül többe, mint szombaton s a skatulya gyufának délután ugyanaz volt az ára, mint délelőtt, akkor mégis csak jobb idők előtt állunk. Még nagyobb csodák is történtek: a cseh korona ugyan emelkedett, a cukor azonban mindennek ellenére olcsóbbodott, nyilván abbeli félelmében, hogy utóbb kiderül, hogy nem is Cseh-Szlovákiábó! jön. A liszt, hús, zsir is szerényebb lett, mindenesetre csupán néhány ezerrel. Az ember valósággal paradicsomban érzi magát, természetesen egy öt és hat számjegyű paradicsomban. A textiláruk egyelőre még gőgösen viselkednek, hasonlóképpen a szén és a fa is s a szociáldemokrata városi tanács vígan drágítja a gázt és a villanyáramot. Azonban mindent összevéve, a legutóbbi négy hét alatt az index negatív eredménnyel, mínusz nyolccal záródott, ami annyit jelent, hogy az életvitel nyolc százalékkal olcsóbbodott Első ízben, mióta őfelsége az index uralkodik. Ez már aztán valami. Csakugyan végképp le akar mondani, vagy ő is csak pihen egy kevéssé? Végleg le kellene, mondanunk a hadipótlékok bájos szokásáról, a milliós fizetésről, amelyet hátizsákban visz haza az ember? Vagy az index is csupán átmenetileg szorul nyugalomra s novemberben és decemberben annál aktívabb lesz? Nem tudjuk, hogy örüljünk vagy féljünk-e, bevásároljunk-e mindent, vagy ne vásároljunk-e semmit. Ez a bizonytalanság, amelyhez oly pénzszűke csatlakozik, amely ellen a naponként frissen nyomtatott milliárdok mit sein jelentenek, fáradságot és stagnációt teremt minden téren, a tőzsdén, az üzletekben, az idegen forgalomban és a színházakban: minden nagyon lanyha. Hoszszabb időre mindez természetesen elviselhetetlen egy város számára, amely három esztendő óta az árjelző táblák felfelé való kijavításából és az árfolyamok ingadozásából él. Miből éljenek most a spekulánsok, a nagy pénzcsinálók és siberek, egy szóval: a lakosság legtekintélyesebb rétegei? Ki utazzék autótaxiban, ki töltse meg a vendéglőket, barokai és színházakat, kik vásároljanak bundákat és női kalapokat? Ausztria megmentése, a genfi jegyzőkönyvek, a takarékosság és a leterhelés, minden nagyon szép, de azért az ember mégis csak élni és élvezni akar. A koronának Zürichben megint csupán egy századrésznyivel kell esni vagy emelkedni s egyszerre mindenkin segítve van: a soffőrökön, a rén, amelyhez nagy buzgósággal fogott Iiozzá. A török asszonyok és lányok, mint tanítónők vonultak a vidékre s mint az uj. virágzó Törökország eszméjének fáradhatatlan úttörői attól sem riadtak vissza, hogy régi, meggyökeresedett előítéletek ellen vegyék fel a küzdelmet. Az utolsó viharos esztendőkben alkalma nyilt a török nőnek megmutatni, hogy épp oly jó honleány, mini nyugat'" testvérei és betegápolásban. ínségesek segítségében épp oly kiváló, mint más ország asszonya. A Vörös Félhold énp olyan tiszteletre méltó lett. mönt a Vörös Kereszt és a mura""a, az önfe'áldczás egyformán szent mindenütt. Nem mulaszthatom el itt megemlíteni. hrgv konstantinápolyi látogatásaim alkalmával Bessitm Omer pas^ a most folyó háborúban dolgozó török hö’gy/kuck is bemutatott amit megkülöribözte'ett nrevtiszte'te+ésnek kellett vennem, mert idegen férfit m'g ma is csak kivételes esetben fogadhat fátyol nélkül a török nő. A végtelenül kedve*, müveit török dámák az elragadtatás hangon beszéltek a magyarokról és arról a testvéries áldozatkészségről, mellyel a magyarok szükség esetén a Vörös Félhold segítségére siettek. Dolguk bizony bőven akadt Konstantinápolyban is megte’tek a kórházak sebesültekkel s a Vörös Félhold stambuli otthonában nagy a sürgés,forgás, a keskeny, kétemeletes házban óriási munka folyik. Volt alkalmam látni Stambi.il kórházaiban előkelő pincéreken, a színházakon és a szép lányokon is. S a többiek, akik csak munkájukból élnek? Ezeken amúgy sem lehet segíteni. Avagy a mentési akció már oly állapotban !enne, hogy napi tiz órai munkából is meg lehet majd élni? Nos, akkor valóban okosabb azonnal nyolcórás szociáldemokratának lenni és erélyesen tiltakozni a megmentés ellen ... Hirschfeld Lajos. Levél m'nclasokhpi, akiket illet, avass? mfért tettem „irredenta." Eperjes, 1922 október havában. A gonoszságnak nincs határa. A denuhciánsok és orvtámadók úgy vélik, hogy teljes biztonság veszi őket körül akkor, ha a hivatali bástyák biztosnak vélt menedékébe bújnak és lesből sütögetik el kipróbált, alantos fegyvereiket. Hogy célt tévesztenek olykor, vagy nem azt az eredményt érik el, amit akarnak, arról a jó urak bizonnyal nem tehetnek. Vád kovácsolódik, (V az objektív biró kezében megtörik a mc: tersécesen előkészített ostrom, melynek minden rugója a leghitványabb politikai bosszú és melynek nincs más célja, mint terrorral és törvénytelen eszközökkel megakadályozni azt, hogy az üldözöttek, a jogfosztottak igazságukhoz jussanak. Ha olykor, mint az események „Figye!ö“-je keserűen mutattam rá enyhe szilekkel egyik- másik s satirámban csak a legdurvább és legkirívóbb igazságtalanságra, korántsem fejtettem ki azt a munkát, amelyet a szlovák napilapok végeztek, amikor palem et publice teregették ki azt a hatalmas szemétdombot, melynek tetején Brezny és suitje kukorékolt. A balul kiütött személyi és politikai hajszának csak egyetlen fázisára mutatok rá, mely élénken jellemzi azt a jeles manővert, mellyel fegyelmi hatóságomnál sikerrel véltek bevádolni és mely feljelentés kisérő szövege ekként hangzik: Sárosvármegye zsupán! hivatala. 141/1922. prés. szám. 1922. márc. 22-én. Bátorkodom egyúttal a kamara szives figyelmét felhívni azon fontos körülményre, hogy Griinn Bertalan dr. a Kassai Naplónak és egyéb magyar irredenta lapoknak Irredenta munkatársa. A zsupán helyett Dr. Sobin policejny reiereiit. A zsupán akkoriban Brezny János dr. volt. Jelenleg közhitelű okiratokat kiállító közjegyző. Érdemeinek elismeréséül. Hűséges munkatársa Sobin dr., aki főnökének megbizásából ,vagy lehet, hogy anélkül küldte fegyelmi hatósáogmnak az előbb citált átiratot. Elsütötték az irredenta nagy ágyút, melynek felrobbanó füstje mindenkor alkalmas holmi hivatali kilengések clpalástolására és takargatására. Ez volt tehát a tikos rugó és kiinduló pont, mellyel ügyvédi és újságírói működésemben elgáncsolni véltek. Orvul, alattomosan, őket jellemzően. Elmondok hát többek között egyet-mást az én „irredenta4* viselkedésemből. Mert irredenta és áliamfelfogató a jó urak szemében mindenki, aki a felek érdekében hatóságoknak jogtalan intézkedése ellen szembeszáll, irredenta mindenki, aki törvényes jogorvoslatot is mer igénybe venni és aki kételkedni merészel a potentátok csalha! tatlanságában. Szerintük irredentizmus- volt az, hogy i egy ártatlanul letartóztatott és meghurcolt 1 magyarruhás leánynak védelmét elvállaltam,— irredentizmus volt az is, hogy a Brezny által kiebrudalt szegény zsupáni szakácsnő- i nek — ki a Ruman által Brezny ellen lefolyj tatott fegyelmi ügyben terhelőén vallott Breznyre nézve — jogi képviseletét láttam el abban a polgári perben, melyet a leány, j hátralékos bérének követelése címén indir íottam az akkor még nagyhatalmú zsupán ; Brezny és társa Sobin, mint a leány gazclái ellen, — avagy irredentizmus volt az, hogy ebben a perben törvényadta jogomnál fogva elfogultsági kifogást mertem emelni a Breíny jóvoltából lett és már csak volt helyettesrendőrkapitány, Bartos ellen, ki helyénvalónak találta Ítélkezni olyan ügyben, melyben közvetlen felebbvalója az alperes és felebbezési fórum egy személyben, — avagy iredentizmus az, hogy ezen abszurd renderbirói Ítéletet megfelebbezni merészeltem oly indokok kapcsán, melyekben a Bartos által principálisa tetszésével elkövetett szabálytalanságok egész légiójára rámutattam és melyeknek következtében Micsura miniszter sajátkezű aláírásával ellátott határozatban semmisítette meg a Bartos által hozott ítéletet és delegálta az ügynek újbóli letárgyalására a kassai zsupáni hivatalt, illetve a rendőrigazgatóságot. — irredentizmus tehát az, hogy ügyvédi hivatásomban, törvényben biztosított jogaimnál fogva kötelességszerüen járok el és irredentizmus az, hogy az üldözöttek, szegények képviseletét vállaltam díjtalanul, meggyőződésből, anyagi érdekeim kockáztatásával minden hatóság előtt és ha kellett, azok ellen is, — és bizonyára irredentizmus lesz az is, ha abból a rendeteg anyaghalmazból, amit egy magas állású közéleti férfiú volt szives rendelkezésemre bocsátani, csak úgy találomra, alkalmilag meg fogom kérdezni Brezny dr.-t, volt nagyhatalmú zsupánt, jelenleg közhitelű okiratokat kiállító zsolnai közjegyzőt és hű munkatársát, az eperjesi utlevélhivatal jelenleg szabadságolt főnökét, igaz-e, hogy az ő intézkedésére, utasítására, tudtával, beleegyezésével és aláírásával, de a törvény és a fennálló rendeletek ellenére és minden szükséges melléklet mellőzésével kiállítottak zsupánsága idején az eperjesi utlevélhivatalban zsolnai lakosoknak, tehát idegen megyebelieknek, illetéktelenül útleveleket, még pedig 275/1921. szám alatt E. S., 801/921. szám alatt S. M., 802/921. szám alatt J. G„ ÍOI/922. szám alatt D. S., 102/922. szám alatt A. S., 103/922. szám alatt B. T., 104/1922. szám alatt B. B., 433'922. szám alatt K. F„ valamennyien zsolnai lakosoknak (nevüket nem Írom ki), különböző országokra szólóan, mely útleveleket csak olyképp állíthatták lei idegen hatóság területén élő polgárok részére az eperjesi utlevélhivatalban, hogy az okirat bán a zsolnai lakosok nyilvánvalóan eperjesi lakosokként lettek feltüntetve, miáltal ..közhitelességük44 nemcsak „közjegyzői44, de jogi szempontból is nyilvánvalóan meg lett alapozva és ugj^anakkor hihetetlen rosszakarattal az eperjesi adófizető polgárok százait fosztották meg jogos igényüktől, — ezért vagyok én irredenta a prevrat után is még óvatosságból a királyra esküvő és szlovákul nem beszélő breznyek és társaik szemében, — ezért vagyok én irredenta, mert soha, semmilyen körülmények között, az élet bármilyen megnyilvánulásában magyarságomból egy jottányit sem vagyok hajlandó feláldozni, I sem kényelemből, sem érdekből, sem megalj kuvásból. sem a múltban, sem a jövőben, azt r.ohsem titkoltam, — ezért vagyok én irredenta azok szeméí ben, akik a jogkereső feleknek nyújtandó í igazságot politikai szemüvegen mérik és a hi! vatalos hatalomnak sajátságos gyakorlása ál- I tál számta'an esetben adtak alkalmat a fel| sőbb hatóságnak arra, hogy törvénytipró határozataikat megsemmisítse, — mindezért az „irredentizmusoméért pró-báltak — ürügyet keresve — tőrt döfni Brezsny és társai orvul a hátamba, hogy kiüssék a falat kenyeret a számból és a tollat a kezemből. Ezért és semmi másért. Ezért vagyok én „közveszélyes44 a Brezny—Sobin— Bartos-féle neocseho-szlovákok szemében. Elhatározásomat mindenkor és mindenütt magam fogom irányítani. Meggyőződésemet, lelkiismeretemet igazságom tudata és a jövőbe vetett fanatikus remény acélozza minden áenunéíáiás és minden alattomos tőrvetés ellen. Ha azért érdemeltem ki az „irredenta** jelzőt, mert ügyvédi hivatásomban ellátott ; politikai perek során és a sajtóban kifejtett tevékenységemmel, a magyarság érdekében, — hivatali atrocitások és elnyomatás ellen harcolva — az igazságot kerestem, — akkor büszkén v selem ezt a kitüntetést. í Grünn Bertalan dr. ügyvéd. a Kassai Naplónak és egyéb magyar „irredenta4* lapoknak ,,irredenta munkatársa. RCBKrr.re^ui-1* Versengés s Síden hontereRda s:iüiidife líilrli. Paris, október 19. A Petit Párisién szerint a francia kormány a békekonferencia helyéül Lausannet vagy Luganot fogja ajánlani. A törökök nem hajlandók Skutariba menni s javaslatuk szerint elsősorban Szmirua, utána Fl^reng vagv I ug°rio jönne számításba. A lap véleménye szerint a konferen:iát Lngariuoan lógjak megtartani. Pomearét nyilatkozatra hívják fel. Paris, október 19. A külügyi bizottság tegnap megbízta Leygues elnököt, hogy szólítsa fel a miniszterelnököt arra, hogy a bizottság előtt mielőbb nyilatkozzék az általános helyzetről, elsősorban a keleti kérdésről. Amerika és a tengerszorosok. London, október 19- (Havas.) A Times Washingtonból azt az értesítést kapja, hogy az Egyesült Államok kormánya magáévá teszi ama javaslatot, hogy a tengerszorosok szabadsága a népszövetség ellenőrzése alá helyeztessék. török ápolónőiket, akiket végtelen bájosaknak találtam kosztümjükben. De egyébként is bájos a török asszony modern ruházatával, amely nem tagadja meg nemzeti karakterét és mégis érdekesen uj. Az átlátszó vékony fátyol és a finom alakját selymes lágyan körülörnlő nyugatias toalett kellemes szenzáció a Boszporus part’ám, a vil'g e legszebb sétaterén ék nyári naplementekor, amikor az utolsó sugarak csillognak a sötétkék vizen, olyan a tengerszoros partja sajátos eleganciájával öltözködő hölgyeivel, mintha a Nyugat egy eltévedt álma ölelkeznék Ázsia szélével. A modern török nőnek ezt az eleganciáját nem szabad tigy értelmezni, mintha a keleti pompakedvelés tuihajtása volna. Pompát, fényűzést hiába keresne valaki a legmodernebb török nőn is. Ékszert alig viselnek: vagy ellették jobb időikre, vagy odaadták nagy idők oltárára. Mert áldozatkész a török asszony, erről bő alkalmam nyílt meggyőződni. Igazi patrióta s ezt nemcsak szóval hirdeti, hanem cselekedeteivel is bi zonyitja. A társadalom élén állók járnak elől a á égj óbb példával-Bizonyos formaság "A természetesen még ma is fenn állanak, de ezek igazán cc formaságok, amelyek csak ncve.i; a török nő érdekességét a középéé répái ember szemében. Ilyen pl. a fátyol amelyről le nem mondana a török asszony, ha még <Tyan rövid, ha még olyan átlátszó is, de ott kacérkodik szép arca előtt, mint a néig.i hárem — uniformis attribútuma. Ez persze nem zárja ki, hogy toalettjét nyugatról hozassa. A háború kitöréséig Páris volt a szállítója, most Berlin, Becs és Budapest gondoskodik róla, hogy az arany szarv tündérei elegánsak legyenek. Már is sikerült őket meggyőzni arról, hogy a francia ízlés nem pótolhatatlan. A török asszony szociális felszabadulása beláthatatlan haszonnal fog járni Középeurópa kereskedelmére. Kivált Becs és Budapest — ahová már azelőtt is szívesen utazott a török asszony — lesz szoros kapcsolatban Konstantinápollyah A párisi toalett, az angol lakásberendezés — reméljük, jóidöre — száműzve lesz a török házakb és helyet fog adni a ma 'var, osztrák és német ipar produktumainak. Úgy gondolom, nincs messze az idő, amikor Konstantinápolyban senki sem fog álmélkodni azon, hogy egy utolsó divat szerint öltözött asszonynak európai hódolattal csókol kezet az idegen és a békében már bizonyára rendeznék bálokat Stambulban, ahol a sima bécsi keringő hangja mellett valoeroznak majd elegáns pasánék, akik apró, átlátszó selyemfátyoluk alól mosolyognak gavallérjaikra. És bizonyosan az jut majd eszükbe, hogy milyen furcsa Is volt, amikor a keleti udvariasság kódexe szerint az volt az igazán müveit férfi, aki ha nővel találkozott, lesütötte a szemét. Köztársasági agitáció Görögországban. Athén, október 19. A venizeüsíák tovább folytatják az agitációi s a közvéleményt a görög köztársaság megteremtésére akarják rábírni. Egy uj köztársasági kormányrendszerben Görögország jövőjének biztosítékát látják, miután csak ez utón békülhet ki Franciaországgal és közeledhetik hozzá. A belgrádi Politika közli, hogy Athénben uj nyugtalanságok várhatók. Tegnap megjelent a forradalmi bizottság felszólítása, amely szerint Konstantin valamennyi hívét, mint a haza ellenségét erkölcsi halálra Ítélik. A nemzet az uj választások alkalmával el fogja intézni a foradalom munkájának legnagyobb részét. Külön bizottság vizsgálja meg azt a kérdést, hogy mily módon járjanak el azok ellen, akik Görögország vereségét okozták. Például Bulgária eljárását említik a volt miniszterek ellen s azt hiszik, hogy a Gunarisz és Stratos kormányok ellen hasonló törvényt fognak hozni. A világ legelső márfcá'a a REMmVGTOW stondard különféle modellekben legesen szabadon 'átható írással. Különlegesség-: Számoló iffÓgépelS Cseh-Szlovák Központ: PR AH A l. CELETNÁ 35. - TELEFON 2871 585 [-tokok: Pilsen, Reichenberg, Brünii-Herrengasse 1214.
