Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)

1922-10-20 / 116. szám

Uj válság. (p.) Losonc, október 19. A petka kebelében dúló hosszú viharok végre elcsendesedtek. Immár több mint egy hete megalakult az uj kormány. A válság hó­napokig tartott. Mindazok, akik a petkán kí­vül állanak, most a válság megoldása után sem tudják, miért volt válság, nem tudják, milyen nagy kérdések és ütköző pontok aka­dályozták annak megoldását hónapokon ke­resztül. Nem tudják, miért, milyen alkotmá­nyos indokokból kellett megbuknia Benes kormányának, hogy helyét átengedje a Svehla-kormánynak. A nagyközönség csak azt látja, hogy ugyanazok a parlamenti pártok, amelyek tá­mogatták a Benes-kormányt, alakították meg saját kebelükből az uj kormányt. Azt látjuk, hogy még a személyváltozások is csekélyek és az uj kormányban ugyanazok szerepelnek, akik eddig is a kormányzatnak vezetésében osztozkodtak, az eddigi kormányzati politi­kát irányították és támogatták. Az érem má­sik oldalát tekintve, viszont azt Iája a nagy­­közönség, hogy akiket eddig kizártak a kor, mányzatban való részesedésből, azok kiviil maradtak most is és azok véleményét a vál­ság megoldásánál nem kérték ki, őket meg nem hallgatták, követeléseiket, pauszaikat teljesen ignorálták. Mindezekből a tényekből joggal követ­keztethetünk arra, hogy lényegben, a kor­mányzati politika irányában és a kormány­­hatalom által eddig alkalmazott eszközökben változás nem állott be. Ezt csak megerősíti a kormánynak kinevezése óta tanúsított maga­tartása. Egészen szokatlan és minden alkot­mányos gyakorlattal ellenkezik az a mód, ahogy az uj kormány a nyilvánosságot ke­zeli. Az ország egész közvéleményének jogá­ban áll megkövetelni a kormánytól, hogy cél­jai és törekvései tekintetében őt bizonytalan­ságban ne hagyja. Minden alkotmányos or­szágban az újonnan kinevezett kormány első kötelességének tartja az ország törvényes képviselete, a parlament előtt programját ' részletesen kifejteni. Itt ezt nem tartják sietősnek. Ennek nyomában szinte magától vetődik fel az a feltevés, hogy a kormány azért hallgat, mert nincs közleni valója. A minisztériumokban megjelenő miniszterek is bemutatkozó beszédjeikben úgyszólván kivé­tel nélkül arra szorítkoztak, hogy az eddigi ; utakon akarnak tovább haladni és a régi ter­vek megvalósítását, már megkezdett dolgok befejezését jelezték feladatuknak. Tehát ugyanazok a parlamenti pártok, ugyanazok a szemének és ugyanazok a ter­vek maradtak a hatalmon most a válság meg­oldása után, mint annak kitörése előtt. Ez azonban magában foglalja egyúttal azt az igazságot is, hogy a válságnak nem voltak alkotmányos indokai. A válság megoldásánál nem az ország és az országot alkotó népek érdekei bírtak súllyal. Egyszerűen személyes kérdések irányították az egészet. Ezek idéz­ték elő- Személyes súrlódások, nehezen ki­elégíthető személyes ambíciók akadályozták annak megoldását hónapokon keresztül, emez érdekeknek és ambícióknak kielégítése ol­dotta meg hónapokon át tartó dicstelen va­júdás után a válságot. Ez azonban csak játék, játék, amelyhez a népeknek semmi közük. És ez a játék igy ismétlődik a köztársaság megalakulása óta immár negyedízben. Évenkint visszatér min­dig ugyanez a válság és ugyanilyen szem­pontok szerint nyer elintézést. így azonban alkotmányos országban válságokat csinálni és létező válságokat megoldani nem lehet. Ha személyes ambíciók miatt egyesek azt gondolják, hogy méltánytalanságot szen­veditek és ezek elkeelvettonedése vagy fron­­dőrködése a hatalomnak kellemetlen, ezer és ezer módja van annak, bnerv ezt a kedvet­­lenséget az ambíciók kielégítése utján elosz­lassák. De ilyen okokból kormányválságot, személyes ügyből országos ügyet csinálni nem szabad. Mi köze van az országnak ahhoz, hogy a Dérer—Markovics bratiszlavai ügyvédi iro­dát a kormányban ezentúl nem Dérer, hanem Markovics képviseli és Dérer viszont az iro­dát vezeti tovább? Az sem érdekli túlságo­san a nemzeteket, hogy a mindenhez értő Srobár, aki volt már községi orvos, Szloven­­szkó teljhatalmú minisztere, őrködött a köz­társaság egészségügyén, mint unifikációs mi­niszter kiváló jogi képzettségének adta tanu­­jelét és legutolsó szerepében pedagógiai te­hetségeit ragyogtatta, rövid időre megint le­tűnik a hatalom polcáról, hogy legközelebb majd mint kiváló stratéga a hadügyminisz­­teri székbe üljön, esetleg mint pénzügy- vagy vasutminiszter tűnjön fel a láthatáron. A közélet lesülyedésére, a közállapotok züllött voltára mutat az, ha a különböző pár­tok koalíciójára támaszkodó kormányhatal­mat a pártoknak az a civakodása ingatja meg, hogy az egyes pártok milyen számarányban osztozkodjanak a miniszteri székeken. Ott, ahol ilyen szempontoktól teszik függővé a pártok támogatásukat és ilyen kérdésekben való megegyezés az egyedüli lehetőség a válságok elsimítására, ott nincs parlamenta­rizmus, ott csak annak paródiája áll fönn. J Igazán az volt-e a köztársaságnál? legna­gyobb baja, hogy a vasutakat eddig a kleriká­lis Sramek igazgatta és meeszünnek a bajok azzal, hogy ezentúl az antiklerikális Stribrny indítja és állítja meg a vasutakat? VVtont Stribrny elvtársa, Vrbensky távozik helyé­ről és megárvult helyét Páter Sramek íog­­lalja el, átvéve örökül Vrbensky drága fürdőit is? A hosszan húzódó válságban nem a nem­zeteknek tényleg létező bajait és nem az or­szág válságos helyzetét mérlegelték. Nem az országét, csak saját bajaikat intézték el, azt is csak máról holnapra. Az uj kormány kinevezése nem jelent az országra nézve megoldási. A hosszú válság és annak egyes fázisai letakarták a leplet és láthatóvá tették az ország súlyos betegségeit. Azzal, hogy az uj kormány kinevezésével újra ráborították a leplet, nem gyógyították meg a betegséget. A válság hosszú tartama, a folytonos fennakadások, a minduntalan és egész vá­ratlanul felmerült nehézségek azt mutatják, hogy a kormánykoalíció, amely kisajátított magának minden hatalmat, nagyon gyenge lábakon áll. A nehézségek és ellentétek, az egymásközt: gyűlölködések és féltékenységek bármikor újból kipattanhatnak és felboríthat­ják az egész helyzetet. Lehetetlen állandó együttműködés olyan pártok között, amelye­ket egymástól a legnagyobb elvi ellentétek választanak el. Á katolikus néppárt és az egyházellenes nemzeti szocialista párt között lehetetlen az áthidalás, éppúgy, mint a nagy­ipar és a cseh nemzet konzervatív elemeit magában foglaló Kramár-párt és a szociál­demokraták között. A Svehla pártja pedig az összes aktuális kérdésekben szöges ellentét­ben áll a koalíció másik négy pártjával. Egyedül a babai cm nak azon alapon való kisajátítása tartja őket eigyütt, hogy a hata­lomban csak azok vehetnek részt, akik a cseh-szlovák nemzeti egység fikcióját elfo­gadják. Ennek a fikciónak mindenfölé helye­zése felejt érti eü velük a ha tatom édes birto­kában az ellentéteket. Ennek a politikának következménye a nem cseh-szlovák népek elkeseredésének terjedése, erősödése. Ez a politika mindazokat, akik a ha tatommal szembehelyezkedtek, az állam ePemtogetoek tekintő'te és ennek megfelelő bánásmódban részesítette őket. A gazdasági problémákat is e politikai! e.lv alapján kezelte ez a rend­szer; ebből a szempontból csinált földbTtok­­reformot, csinált ipari és kereskedelmi poli­tikát. Ott, ahol józan ésszel és az ország er­dőkében csaik gazdasági szempontokat lett volna szabad mérlegelni, ők külügyi presz­tízskérdést csináltak, ott ők politikai eredmé­nyeket, a cseh-szlovák egység gondolatának terjedését akarták elérni és a politikai meg­torlás eszközeinek használták azt fel. Az uj kormány kinevezése ezeknek az állapotoknak folytatását jelenti. Jelenti igy a kisebbségi nemzetek mostam helyzetének változatlan megnmradását. Jelenti az elkese­redés további terjedését. Jelenti a mezőgaz­dasági termelés nehézségeinek fokozódását. Jelenti a gyárak üzemének további beszün­tetését. Jelenti a kereskedők sorában a to­vábbi bukásokat. És végül jelenti a munka­nélküliek számának emelkedését-Eme rendszernek megbuktatása az ország nak érdeke. A kormányzati hatalom ingatag alapokon épült fel. Nagyobb ostromodat ki­­álilani képtelen. Azoknak, akik eme rend­szerrel szemben ellenzéket képeznek, köte­lességük összefogni, minden erejüket egyesí­tem és megfeszíteni, hogy ezt a rendszert megbuktassák. E rendszernek bukása után hadd jöjjön egy újabb válság, amelyet nem személyes és pártérdekek idéznek elő és nem személyes ambíciók kielégítése utján oldanak meg. Ezt a válságot tel kell idézni a köztársaság nemzeteinek érdekében és emez érdekek kielégítése utján kell rnegol- i dani. A cseft-szlOYák—magyar gazdasági tárgyalások. A cseh-szlovák és magyar gazdasági tárgyalások tagnap óta fo.ynak Budapesten és Prágában. A budapesti tárgyalásokról a Magyar Távirati Irma tájékoztatva a köz­véleményt, a Prágában folyó tárgyalásokró’ azonban mén nem jelent meg hivatalos köz­lés. Ennek minden valószínűség szerint az az oka, hogy a tárgyalások még mindig a formalitásoknál tartanak. A prágai sajtó meg­lehetősen szűkszavúan és hidegen viselke­dik a tárgyalásokkal szemben. A budapesti sajtó érdeklődéssel, de minden nagyobb re­ménykedés nélkül közli a hivatalos híradá­sokat. Két hétig tartanak a magyar—cseh-szlovák gazdasági tárgyalások. Budapest, október 19. (Saját tudósitónk távirata.) Wodianer Rezső meghatalmazott miniszter, aki Budapesten a magyar—cseh­szlovák gazdasági tárgyalásokat magyar részről vezeti, a 8 Órai Újság részére nyilat­kozott a tárgyalásokról. Kijelentette, hogy most csupán az érdemleges tanácskozás elő­készítése folyik. A tanácskozáson különböző gazdasági kérdések nagy anyaga kerül be­ható tárgyalás alá, úgy hogy a tanácskozá­soknak budapesti része legalább két hétig eh tart. A tárgyalások ma még nem haladtak annyira, hogy a sajtót informálni tudja. A jövő héten azonban már abban a helyzetben lesz, hogy a cseh-szlovák delegáció vezető­jével történt megállapodás után tájékoztat­hatja a közvéleményt. Folynak a prágai tanácskozások. Prága, október 19. (Saját tudósítónktól.) A magyar—cseh­szlovák gazdasági tárgyalások Prágában folyó tanácskozásairól közös megegyezés alapján mindezideig nem adtak ki hivatalos közlést. Jól értesült magánforrásból a prágai tanácskozásokról a következőket sikerült megtudnunk: — A prágai cseh-szlovák és magyar jogi­politikai bizottságok tanácskozásai hétfőn, október 16-án kezdődtek meg Prágában, a belügyminisztériumban. Az ülés megnyitása után a különféle albizottságokat alakították meg. Az irat és levéltárat elosztó albizott­ság tanácskozásait október 17 és 18-án, az állampolgári albizottság pedig október 19-én tartotta meg. Holnap, október 20-án a prá­gai igazságügyminisztériumban megkezdődik a kölcsönös jogszabály rendezésére hivatott albizottság munkája. A tanácskozások va­lamennyi albizottságban serényen folynak. Bécs, október 19. (Saját tudósítónk te­lefonjelentése.) A magyar—cseh-szlovák gazdasági tárgyalásokról itteni cseh-szlovák diplomáciai körökből a következőket sike­rült megtudnom: — A gazdasági tárgyalások alkalmával követelni fogják a be- és kiviteli tilalom tel­jes megszüntetését. Az egyezség a legna­gyobb kedvezmények alapján akarja a két állam gazdasági viszonyát egymással ösz­­szeköfcni. Meg akarják akadályozni a ki- és bevitelre kerülő cikkeknél a kettős megadóz­tatást és nősztrirfikáo'ós egyezményt akar­nak kötni. Magyar részről a berni egyez­ményben foglalt és a telefon és táviró, va­lamint a postaforgalom szabá.yozásárói szóló intézkedések végrehajtását kérik. Kí­vánják, hogy az egyezség legyen tekintettel a kölcsönösség alapján a magyar cégek cseh-szlovák tartozásaira-Franké közélelmezési miniszter » kormány programjáról. Prága, október 19. Franké dr. közélelmezési miniszter a cseh nemzeti szocialista párt prágai bizalmi férfiainak konferenciáján részletesen ismer­tette az uj kormány programját. A közélelme'’ zési miniszter kijelentette, hogy az uj kor­mány elhatározta, hogy sürgősen keresztül­viszi Szíovemszkón az uj megyebeosztást, hogy ezzel az autonómista mozgalmat ellen­súlyozza. Megállapodott az uj kormány ab­ban is, hegy a szociális biztosítást még az őszi ülésszak folyamán törvénybe iktatja. A,mi a költségvetést illeti — mondotta Franké — az uj kormány az improduktív kiadások te­rén nagyobb törlést eszközölt, igy többek között a nemzetvédelmi minisztérium költ­ségvetési előirányzatából egymilliárdot tö­rölt. A személyi kiadásoknál csakis a kül­ügyminisztérium költségvetési előirányzatá­nál töröl egyes tételeket. Az állami tisztvi­selő1]? fizetésére vonatkozóan kijelentette, hogy az állam a segélyek egy részét a törzsfizetésbe fogja beszámítani s így a törzsfizetést legalább is 75 százalékkal emelni fogja s csak a íenmaradó részből fog április elsejétől kezdődően bizonyos százalékot levonni. Egyelőre 15 százalék­ról van sző. Az uj kormány egyházpolitikai programja arra irányul. hGgy keresztülvigye az egyház­nak az államtól való szétválasztását. A pro­gram keresztülvitelénél azonban nehézségek merültek fel s a kormánynak főképp Szlovén* szkóra való tekintettel, egyelőre el kellett te­kintenie a teljes szétválasztástól. Ragaszko­dik azonban ahez, hogy a püspök kinevezési joga (?) csorbítatlanul ienmaradjon és hogy az egyes egyházi intézmények fölött felügye­letet gyakoroljon, nehogy államellenes agitá­ció eszközévé váljanak (!). Az egyházpolitikai kérdések közül — mondotta Franké — a leg­fontosabb a templomok közös használatának a kérdése. A kormánynak ugyanis kötelessége megszűntetni a cseh-szlovák és a többi nem­katolikus felekezetek igazságtalan helyzetét. Hogy áll a Korona? Okt. 19-én fizettek 100 cseh-szlovák koronáért: Zürichben 18.00 svájci frankot Berlinben 10498.00 német márkát Budapesten 8100.00 magyar koronát Bécsben —•— osztrák koronát (T&háíZat jjS jf' Prága, péntek, 1922. október 20. £s§'/ &3Bú! __ ... - .HM. iiimimi■ ml Iliül, -——ág—.. Előfizetési árak bel- és külföldön . J fsM m í Dptíto — Sii'trö veim: Hírlap. I’rnhn. — 99 A smvmsiMl és Pwsjisiszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: * Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Thumbnails
Contents