Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)
1922-10-17 / 113. szám
Gazdasági békét! Cg.) Prága, október 16. Ma kezdődtek meg Prágában a cseh szlovák állam és Magyarország közötti gaz dasági tárgyalások. A tárgyalások arra irányulnak, hogy az egymás mellett fekvő két állam szoros és természetes gazdasági öszszeköttetését megteremtsék, hogy az egymásrautaltság praktikus kérdéseit kölcsönösen megoldják s hogy a gazdasági életnek erőszakosan kettészakított államközi szálait ismét összefonják. A tárgyalások tehát a csehszlovák—magyar gazdasági békét vannak hivatva megteremteni, amely békének eddig útját állta a politikai békétlenség. nincs. Mert látja azt, hogy a gazdasági béke alapfeltétele: a politikai béke még mindig nem derengett fel. Látja azt, hogy a prágai külpolitika még mindig a Benes kezében van s Benes járja a maga útját és a kisantant öszszekovácsolt gyűrűjével igyekszik lenyűgözve tartani Magyarországot. Látja, hogy a politikai egymásrautaltság érzésével Benes sohasem tud megbarátkozni s hogy a gazdasági egymásrautaltság érzését sem a gazdasági altruizmus ébresztette fel, de a kényszerű szükség és a vihar, melyet a politika vert fel a cseh-szlovák gazdasági életben-A politikai egymásrautaltság érzése nélkül pedig bajos dolog megteremteni a gazdasági békét, mert csak ez az érzés lehet alapja a bizalomnak és a biztosságnak, amely egyedüli garancia lehet ott, ahol pénzzel, áruval és hitellel számolnak s ahol gazdasági kapcsolatokat teremtenek. linlszferi iiqiiaf hozatok az időszerű mezőgazdasági és Közélelmezési Kérdésehről. Hodzsa és Franké miniszterek programja. A gazdasági béke ugyanis szorosan öszszefügg a politikai békével- Hiába indul meg két állam között a gazdasági életnek cirkulációja, hiába fog kezet és talál egymásra két állam mezőgazdasága, ipara, kereskedelme és pénzvilága*, ha a két államnak egymáshoz való viszonyát megmérgezi a politika, ha a két állam között nincs természetes, bizalmon nyugvó és egymás érdekeit és szempontjait honoráló megértéses viszony. Hogy Csehszlovákja és Magyarország között nem volt meg eddig ez a viszony, annak nemcsak az az oka, hogy a békediktátumok a megértéshez és nyugodalmas éleihez szükséges atmoszférát megfertőzték, hogy az európai államokat a győzők és legyőzöttek körülhatárolt és erősen megkülönböztetett kategóriáiba sorozták s ezzel meghangolták a gyűlölködés és ellenségeskedés lelki instrumentumait, de az a speciális politika is, melyet Benes mint középeurópai politikát teremtett meg s mely el nem titkolható agresszivitással és célzattal blokkirozza a lecsonkitott Magyarországot. Hogy ennek az imperialisztikus és a kisantant hegemóniájának érdekében erőszakosan keresztülvitt politikának nem lehetett a magyar politikai életben szimpatikus visszhangja, hogy nem ébredhetett bizalom Budapesten Prágával szemben, annak okai teljesen kézenfekvők és érzelmileg érthetően motiváltak. A politikai béke hiánya hátráltatta a gazdasági békének létrejöttét és azok a sorompók, melyekbe Szlovenszkó déli határán beleütközött, az északnak természetes törekvése dél felé és a délnek organikus expanziója északra, nem jelentettek mást, mint a gazdasági háború drótakadályait, melyek igazolták a két gazdasági életet és megakadályozták a kettőnek szabad és barátságos érintkezését. Ebből a gazdasági háborúból sok és káros következmény fakadt s ezeket a következményeket elsősorban Szlovenszkó érezte, melynek gazdasági organizmusát a magyar gazdasági élet testéből vágták ki s amely momentán nem vethette ki önmagából a gravitációs erők természetes kifejléseit és nem tapadhatott életszálakkal a neki idegen és érdekeivel harmóniába nem hozott uj gazdasági államtesthez. Az a gazdasági pangás, a visszafejlődés, a letargikus mozdulatlanság, mely ráült Szlovenszkó egész gazdasági életére, egyrészt a cseh-szlovák állam belső gazdasági politikájának volt következménye, de ennek alapokait tulajdonképpen abban kell keresnünk, hogy a Prágából inszcenált gazdasági háború terepéül a szlovenszkói gazdasági élet szolgált s hogy ezt a gazdasági háborút tűzzel és vassal, a természetes törekvések letörésével és leiiyirbálásával vitték keresztül. Szlovenszkó gazdasági élete tehát sok érdeklődéssel és az életéhez fűződő érdekek tudatával néz Prága felé. Néz és azt lesi, mily koncessziókat enged a gazdasági életnek a politika, mely túltengő jellemzője ennek az államnak- Azt lesi, hogy ledöntik-e ezek a tárgyalások azokat a sorompókat, melyekbe a szlovenszkói gazdasági élet belepusztult, vagy csak réseket engednek rajta, melyeket a politikai béke atyamesterei saját kényük és kedvük szerint szűkíthetnek és tágíthatnak. Sok reménye és bizakodása Prága, október 16. Az uj miniszterek utat keresnek a politikai közvélemény felé. A parlament bezárt kapui nem engedik meg azt, hogy a parlament nyilvánossága előtt fejtsék ki programjukat s ezért a lapok hasábjain adnak ízelítőt abból, amit miniszteri tárcáikban tartogatnak. Vasánap Rasin nyilatkozatát közöltük, most két miniszternek: Hodzsa földmiveléstigyi- és Franké közélelmezési miniszternek nyilatkozatáról számolunk be. Hodzsa programja. Hodzsa Milán íöldmivelésügyi minF"« temek egy hírlapíró előtt tett nyilatkozata szerint a mezőgazdaság a forradalom után kedvezőtlen helyzetbe került, amely az adórendszerben és az ipari' vámokban nyert kifejezést. M.ig a háború előtt az adók az ezzel összefüggő egyéb terhek a mezőgazdasági termelés szempontjából nem voltak nagyobb jelentőségűek, a háború után a különböző pótadók, különösen a föladó pótadója, a jövedelmi adó felemelése, a forgalmi adó és az időszerűtlen adókivetés egyenesen veszélyezteti a mezőgazdaság termelőképességét. A kedvezőtlen helyeztet növelte a mezőgazdasági termékek árának hirtelen csökkenése s a mezőgazdasági termelési eszközök és mezőgazdasági szükségleti cikkek vámvédelme. Ezt a helyzetet a legsürgősebben meg kell szüntetni. Ennek a törekvésnek nem az a célja, hogy egy bizonyos osztály érdekeit szolgálja, hanem kizárólag az, hogy a gazdasági életben egyensúlyt teremtsünk. A gazdaságpolitikai mezőgazdasági része az egész állampolitika egyik főkérdésévé vált. A mezőgazdasági krízis általános megszüntetésével kapcsolatban igen fontos kérdés a mezőgazdasági bér- és munkaviszonyok szabályozása. Természetes, hogy a íöldmivelésügyi minisztériumra ezenkívül még számos egyéb és közismert kérdés megoldása vár. így az állat- és növénytenyésztés többtermelésének mezőgazdasági , teknikai, szociálpolitikai, szövetkezeti és mezőgazdasági művelődési kérdések. Ezek a kérdések éppen olyan égetöek, mint a krízis megszüntetése. A mezőgazdasági vámokról. Ami a mezőgazdasági vámokat illeti, a mezőgazdasági vámoknak felfüggesztése a mai viszonyok között nemcsak hogy nern indokolt, de az ipari termékek vámvédelme és a magas forgalmi díjszabási tételek mellett súlyos igazságtalanság a mezőgazdasággal szemben s ezért szükséges, hogy ezt az igazságtalan viszonyt mielőbb rendezzük. Mivel általános árleszállítás a célunk, a vámvédelem kérdésében arra fogunk törekedni, hogy az «pari termékek vámját szállítsuk le s csupán abban az esetben, ha e téren leküzdhetetlen akadályok merülnének fel, fogunk mezőgazdasági védvámokat követelni. A földbirtokreform hatásai. A földbirtokreformnak a mezőgazdaságra gyakorolt hatását tulajdonképpen csakis ez esztendőben fogjuk tudni megítélni, mivel a földbirtokreform gyakorlati keresztülvitelét a valóságban csak ez idén kezdhetjük meg. Azt azonban kijelenthetem— mondotta Hodzsa — hogy a földbirtokreforrn ellenesei is meggyőződhetnek arról, hogy a földbirtokreform megfelel azoknak a várakozásoknak, amelyeket hozzá füztünkC?). Megszünteti a szociális ellentéteket, számos önálló és független existenciát biztosit, korlátozza a munkanélkülieknek a városokba és a külföldre való kiözönlését, biztosítja a gabona, de főképpen a hústermelést és nemcsak gazdasági, de politikai tekintetben is megerősíti az államot azzal, hogy alkalmas és munkás polgároknak ad biztos megélhetési lehetőséget és ezért a fölmivelésügyi minisztériumnak egyik főfeladata lesz, hogy a legmesszebbmenő támogatásban részesítse azokat, akik a földbirtokreform révén földhöz jutottak. Az erdőbirtokok kisajátítása ügyében a Benes-kormány íöldmivelésügyi miniszterének idevonatkozó programját a maga teljes egészében magamévá tettem. Gondosan öszszeállifott terv alapján az állami földbirtokhivatallal egyetértőén már eddig is megtörténtek a szükséges előkészületek ez irányban. Az uj kormány pedig az 1923. évi állami költségvetésben előirányozta a megfelelő összeget, hogy ezt a jelentős akciót sikerrel és gyorsan vihessük keresztül. Franké programja. Franké Emil dr. közélelmezési miniszter egyik intervjujában ismertette a közélelmezési minisztériumnak a jelenlegi gazdasági helyzettel szemben elfoglalt álláspontját, a közélelmezési minisztérium programját, főképpen pedig annak az árleszállitásra vonatkozó részét. A korona árfolyamának emelkedése — mondotta Franké — változást idézett elő a köztársaság gazdasági életében. A piacon nagyobb lett a kínálat, amely egyes árucikkeknél bizonyos árcsökkenést eredményezett* Másrészt azonban bizonyos síagnációt idézett elő az ipari termékek forgalmában. A közönség nagyrésze ugyanis további olcsóbbodást vár, a korona magas árfolyama pedig igen súlyosan érezteti hatását az árucikkek kivitelénél. Ez a stagnáció munkanélküliséget eredményezett, aminek következménye a kisebb vásárlóképesség és a csökkent kereslet. Ez a helyzet egyenesen arra kényszerít, hogy az árakat az egész vonalon leszállítsuk, hogy igy nemcsak a kínálat és a kereslet közötti különbözetet, de a korona külföldi és belföldi értékkülönbözetét is kiküszöbölik. Természetes, hogy ez a folyamat áldozatokat igényel. Ezeket az áldozatokat azonban nem szabad egyedül az alkalmazottaktól és az államtól várni. Az árak gyors leszállítása nemcsak a fogyasztók, de ipar és kereskedelem érdeke is. A régi készletek kiárusításával kevesebb lesz ugyan a pénzkészlet, de ennek nagyobb lesz a vásárlóereje. Az uj bevásárlásnál e kisebb összegű pénzért nagyobb mennyiségű árut fog a kereskedő kapni; kisebb tőkére lesz szüksége az üzlet folytatásánál, nagyobb lesz a forgalma, kisebb az üzemköltsége, kisebb a rizikója és igy kisebb nyereséggel is fog tudni dolgozni. Az árleszállítás. A közellátási minisztérium főfeladatái a közszükségleti cikkek árának a korona ár folyamának megfelelő mértékben való le szállítását tekinti. Természetes, hogy a közélelmezési minisztérium a szabad kereskedelmi rendszer mellett nem állapíthatja meg sem a legmagasabb, sem pedig az irányárakat. A minisztériumnak csupán arra lehet szorítkoznia, hogy a kínálatot és a keresletet szabályozzák. A határok megnyitása mellett az áralakulásnak a világpiaci árak szerint kell megtörténnie. Erre való tekintettel gondoskodnia kell a közélelmezési nimtaztériumnak arról, hogy a behozatal sehol semminemű akadályba ne ütközzék. Megállapítható, hogy a nagykereskedők körében megvan a törekvés, hogy a nélkülözhetetlen közszükségleti cikkek árait a világpiac árainak megfelelően állapítsák meg.* így főképpen a gabona, a liszt, a rizs, olaj stb. árát. A kiskereskedelemben azonban ez a törekvés még mindig nem észlelhető* A kiskereskedők nagyobb része még nem ébredt tudatára annak, hogy a konjunktúrák ideje elmük és hogy a háború előtti: „nagy forgalom, kis haszon“ elvhez kell visszatérniük. Megokolatlan árkülönbözetek vannak még ma is a liszt, a kenyér, a sütemény s részben a hús- és hentesáruk, főképpen azonban a marha élő és holt súlyának árai között. A fogyasztóközönség magarészciöl is siettethetné az oicsóbbodási folyamatot, ha csakis azoknál a kereskedőknél vásárolna, akik megfelelően leszállítják a közszükségleti cikkek árait. A legnehezebb feladat a hús árának leszállítása, amely még mindig igen magas. Árolcsóbbodást e téren megfelelő állatbehozatallal s az állatkereskedés szabályozásával lehetne elérni. Ami a fagyasztott húst illeti, annak igénybevétele nehézségekbe ütközik. A fogyasztóközönség nem ismeri a fagyasztott hús elkészítési módját, bizonyos- előítélettel viseltetik iránta és végül nem vagyunk még a fagyasztott hús eladására megfelelően berendezkedve. Ezért kötelességemnek fogom tartani, — mondotta Franké — hogy a közönséget e tekintetben felvilágosítsam, a behozatalt és a huskimérést megszervezzem és pedig nemcsak Prágában, hanem fokozatosan a köztársaság többi városaiban is. Remélem, hogy ennél támogatni fog a fogyasztók szervezete, amelynek további kiépítését szintén egyik fontos feladatomnak tekintem. A fogyasztó kamarák. A közélelmezési minisztérium a gyöngébb gazdasági helyzetű fogyasztók védelme érdekében, mihelyt megegyezés jön létre az érdekelt körök között, törvényjavaslatot fog előterjeszteni az autonóm fogyasztási testületek felállításáról- Mivel pedig ezeknek a felállítása törvényes rendelkezést s ennek következtében bizonyos időt igényel, átmenetileg újból életbe akarom léptetni és pedig a fogyasztók állandó ankétje formájában a birodalmi s estleg az országos gazdasági tanácsot. A közélelmezési minisztérium átszervezése. Ami a közélelmezési minisztérium megszüntetését illeti, arra vonatkozóan Frnake dr. miniszter úgy mutatkozott, hogy a szabadkereskedelem fokozatos életbeléptetésével tulajdonképpen megszűnt a közélelmezési minisztériumnak közélelmezési, közellátási jellege s már a múlt esztendőben is tisztán arra szorítkozott, hogy a vagyontalan lakosság részére megszerezze a Hogy áll a borona? Okt. 14-én fizettek 100 cseh-szlovák koronáért: Zürichben 18.00 svájci frankot Berlinben 9637.90 német márkát Budapesten 3300.00 magyar koronát Bécsben 247200.00 osztrák koronát M Jr I. évfolyam. 113. szám. Prága, A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezeti ellenzéki óártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: fs Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALL1 OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
