Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)
1922-10-14 / 111. szám
Szombat, október 14. A csehszlofáű köztársaság legketetíkk csücske. A Verchovina. — Az aknaszlatlna! állami sóbányatelepen uralkodó állapotok. Aknaszlatina, október 12. (Saját tudósitónktól). A Kőrösmezőtói Ungvárig elterülő, Verchovinának nevezett vidék a régi időkben is mint a nyomorúság országa volt ismeretes. Ennek a földnek becsületes és jóravaló népét az alkohol, az uzsora, az analfabétizmus és a nehéz gazdasági helyzet csapásai dúlták. A magyar kormány megismerve a verchovinai ruszin nép kétségbeejtő nyomorát, Egán Ede kormánybiztos vezetése alatt hegyvidéki kirendeltséget létesített és ennek utján nagyszabású népmentési akciót kezdeményezett. Az államhatalom gondoskodása kiterjedt mindenre. A népmentési akció a ruszin nép sokféle szellemi és erkölcsi baját, anyagi gondját és megélhetési nehézségeit enyhíteni igyekezett. Az éhséget állami vetőmaggal és olcsó földbérlettel, a hushiányt fajmarhák szétosztásával, az áruuzsorát szövetkezeti áruboltok létesítésével, a pénzuzsorát olcsó és hosszú lejáratú államkölcsönnel, az alkoholiz- ; must és analfabetizmust a jobb táplálkozással, munkaalkalmak és közművelődési intézmények megteremtésével és végül a havasi mezőgazdasági kultúra fejlesztésével ellensúlyozták. A Verchovina igy lassan magához tért. A szenvedésnek és a nyomornak ezt a földjét az autonóm Ruszinszkó megalkotásának gondolatával hasították le a régi Magyarország testéről. A taraevölgyi, liuszti, ökörmezői, dolhai járásokon végigmenve, ma a nyomornak, a züllöttségnek, a sötétségnek, az éhségnek, a modern ember által el sem képzelhető, szivettépő s lelket marcangoló oly foka tárul elénk, melynek méltó ( vázolására Gorkij tolla, orvoslására egy uj Egán Ede kellene. Közeledik a tél, munkaalkalom nincs, a Verchovina népe éhínség előtt áll. Erre gondoljanak azok, akik az állam ügyeit intézik, * A köztársaság egyetlen sóbányatelepe Aknaszlatinán van. A cseh sovinizmus politikája itt is a legnagyobb mértékben érezhető, pedig a magyar uralom alatt is minden bánya főnöke cseh ember volt. Schwandtner, Schntíedt, Wiesner, Nesnera régi bányafőnökök, a legtöbb mérnök, Srp üzemvezető, Baldusich karmester és az üzem zenekarának nagyrésze csehekből állott A magyar kormány nem törődött a nemzetiségükkel. A „demokratikus** köztársaság ellenben egyetlenegy régi vezető tisztviselőt sem tűrt meg. Hynek Károly bányaígazgató, aki mellesleg megjegyezve, légionista százados, nem tűr meg az üzemben egyetlen nem cseh szakembert sem. Matejka Rudolf, aki jugoszláv állampolgár, bányamérnök volt Aknaszlatinán. A szlatinai cseh bányatisztviselők előadása szerint, is kiváló szakember, aki hosszú évekig Angliában működött s a modern bányászat legalaposabb ismerője. Olyan termelési rendszeri akart bevezetni, amely a mai termelésű móddal összehasonlítva az államra nézve sokkal gazdaságosabb lett volna. Azonban Hynek ur nem tűrte az ellenvéleményt. A bányaművelés módja körül kitört harcban Ma tejka alul maradt; Hynek főbányatanácsossá lépett elő, mig Matejkának elkeseredésében ki kellett vándorolnia Jugoszláviába. Hynek módszerének az eredménye pedig az, hogy a százmilliókat érő Ferenc-bánya összeomlás előtt áll. Ez Hynek Károly kétesztendős aknaszlatinai munkájának az eredménye.. Odaát megértették az üzenetet, dacos bömbölés reszketteti meg a hajnali levegőt. — Egyet már elvertem virágos kertem mellől, hol a legény? A vadász most befogja az orrát és pár rövid nyekkenést hallat Szarvasünőknek ez a szerelmi vallomása, mikor láthatalan udvarlójuk figyelmét magukra akarják vonni. Rekedt horkanás tör ki a szépeit féltő kényurból, a fiatalosban megndübörög a föld, reccsenve törnek a száraz gályák, a zöldkabátos archoz nyomja fegyverét, lent az árokban barna tömeg rohan át a szálerdőbe, itt hir telemül megáll és dacos fővel, dühtől remegő orrcimpákkal keresi édenkertjébe tolakodott ellenfelét. Éles csattanás si-kit a hajnali levegőbe, a szarvasbika felszökken és óriási iramodásbán visszamenekül a fiatalosba, honnan pillanatra elcsábította az ismeretlen kihívás. A vadász feszülten figyeli a szemközti lejtőn távolodó csörtetést, aztán letör egy fenyőágat, földbe szuja, lépéseit most arra irányitja, hol az erdők koronás ura óriási ugrással elindult menekülésének útjára. A lövés helyén valamit sokáig keres, fürkészve pár lépést előre tesz, arcán most végig fut az öröm mosolya, zöld fenyőgalyat letör és leteszi a földre: egy pici vércsepp vörösük itt a barna tüleveleken. Innét visszafordul, a cserkeszutról még egyszer hátratekint a szemközti hegyoldalra, fegyverét átalveti vállán és az erdőben fölkapaszkodik a tarvágás felé. 3 Az alantas munkákat most is a magyarok és románok végzik. A mintegy kétszáz cseh bevándorolt közül választják ki a felügyelőket. Belőlük annyi a felügyelő, hogy már a felügyelők felügyelőiének is van felügyelője. Hynek bányaigazgató gazdasági rendszerét egy cseh üzemvezető egy kijelentése jellemzi a legjobban. Ha az állam — mondotta — Hynekct havi ötvenezer korona nyugdijja] azonnal nyugdíjazná, még mindig megtakarítana évenként ötmillió koronát A tavalyi mozgósításkor Aknaszlatináról min den hadköteles pontosan és kivétel nélkül bevonult, tehát állampolgári kötelességének eleget tett. Ugyanabban az időben, amikor Benes a külföld felé fordulva kijelentette, hogy a kisebbségek üldözése a köztársaságban hazaárulás, ugyanakkor Hynek Károly bányaigazgató nyugodtan és határozottan azt mondta a munkát kérő szlatinai munkanélkülieknek, hogy egyetlenegy magyart sem hajlandó munkába fogadni. működni. A szervezkedés igy tisztán társadalmi térre tolódott át és politikai befolyásra nem törekszik. Csak csütörtökre hívják össze a nemzeígyíiüést. Budapest, október 13. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Szcitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke ma reggel Budapestre érkezett, hogy azt az ivet, amelyben az el-A magyar ellenei a lemeliilléi feloszlatását iifvetefi. Megbukott a fajvédelmi koncentráció terve. Prága, október 13-A magyar politikai élet figyelmét Andrássy Gyula gróf személye felé igyekeznek forditani. Az ellenzéki pártszövetség súlya ugyanis attól függ, hogy Andrássy miilyen álláspontot foglal e! az ellenzéki pártszövetséggel szemben, mert a keresztény ellenzék tagjainak nagy része Andrássyt fogja követni. Hir szerint Andrássy legalább elvben helyesli a blokk megalakulását. Ezzel szemben egységes párti körökben arról beszélnek, hogy sem Andrássy, sem pedig a pártonkivüliek nem lépnek be a blokkba. Ez a megoldás lenne föltétlenül a legkellemesebb az egységes pártra, mert igy egy ütéssel két legyet csapna agyon. Egyrészt az ellenzéki pártszövetség gyöngülne meg, másrészt pedig a keresztény ellenzék soraiban következne be bomlás. Rakovszky és több képviselőtársa ugyanis lekötötte magát az ellenzéki pártszövetségnek, sőt állítólag alá is irta már a belépési nyilatkozatot és ha Andrássy úgy döntene, hogy nem lép be az ellenzéki pártszövetségbe, akkor ez föltétlenül bomlást idézne elő a keresztény ellenzék pártjában. A koncentráció ügye — úgy látszik — megfeneklett. Bethlennek állítólag sikerült meggyőznie Gömböst arról, hogy a koncentráció az egységes pártban oly bomlást idézhetne elő, amelynek esetleg a nemzetgyűlésben is következményei mutatkoznának és az egységes párt elveszíthetné nehezen szerzett többségét- Legalább is erre vall, hogy a koncentráció szervezési munkálatait most már jóformán Friedrich István egyedül intézi. A magyar politikai élet legújabb alakulásáról következő jelentéseink számolnak be: Az ellenzék törvénytelennek deklarálja a nemzetgyűlést. Követelik a házfeloszlatást. Rakovszky István tárgyal Andrássyval. Istvánnak és öt-hat társának a blokkhoz való csatlakozása befejezett dolognak tekinthető-Andrássy magatartását illetően hozzá közelálló körökből mindössze annyi szivárgott ki, hogy az ellenzéki pártszövetség megalakítását — legalább elvben a — legnagyobb mértékben helyesli- Ebbő! arra következtetnek, hogy Andrássy maga is be fog lépni a blokkba s ez esetben a keresztény ellenzéknek csaknem valamennyi tagja követi őt A kérdés ma.este nyer végleges tisztázást. Andrássy Gyula gráf, akinek eredetileg tegnap este Budapestre kellett volna érkeznie, közbejött akadályok miatt nem jöhetett a magyar fővárosba. Rakovszky István a mai nap folyamán Andrássy Gyula grófhoz utazik és vele megbeszéli a blokkhoz való csatlakozás kérdését. Rakovszky Budapestre való visszaérkezését szombatra várják és ekkor végérvényesen eldől az ellenzéki pártszövetség kérdése- A blokk proklamációja vasárnap reggel jelenik meg a budapesti lapokban és az ismert pontokon kívül, rendkívül fontos újabb követeléseket fog tartalmazni. A deklaráció kijelenti, hogy a mostani nemzetgyűlést törvénytelennek tartja és követeli annak azonnali feloszlatását- A feloszlatást azonban egy egyszakaszos törvény meghozatalának kel! megelőznie, mely az egész országra kiterjeszti az általános titkos választójogot. Az ellenzék el van határozva arra, hogy az esetben, ha követeléseiket nem teljesítik, obstrukcióval lehetetlenné teszi a nemzetgyűlés működését. Ezzel szemben az egységes párt szorgalmazni fogja a szigorított házszabályok életbeléptetését. lenzéki képviselők a Ház azonnali összehívását kérték, átvegye. Rassay Károly, Pakots József, Farkas István és Batitz Gyula nemzetgyűlési képviselő az ivet, amelyet negyven képviselő irt alá, át akarta adni. Az utolsó pillanatban azonban megállapították, hogy több aláírás nem felel meg a házszabályokban előirt követeléseknek és ezért úgy döntöttek, hogy az ivet kiigazítva hétfőn délben adják át. Emiatt a nemzetgyűlést előreláthatóan csak csütörtökre hívják össze. Búd János az uj közélelmezési miniszter. A minisztertanács ülése. Budapest, október 13. (Saját tudósítónk telefonjelentése-) A tegnapi minisztertanács tárgyalta Térffy Béla közélelmezési miniszternek a lemondását. A minisztertanács a lemondást elfogadta és a közélelmezési tárcát Búd János közélelmezési államtitkárnak, a közgazdasági egyetem tanárának ajánlotta fel. Búd János ezt elfogadta. Közélelmezési miniszterré való kinevezése már a hivatalos lap legközelebbi számában megjelenik. A minisztertanács a közélelmezési államtitkárság betöltéséről is tárgyalt és abban állapodott meg, hogy az államtitkárságot Mutschenbacher Emilnek, az Omge főtitkárának ajánlja fel. Azután a drágaság letörésének kérdésével foglalkoztak és konkrét határozatokat fogadtak el. A jóvátétel kérdése nem került szőnyegre, mert Korányi Frigyes báró, aki Párisban a jóvátétel! kérdésben a magyar kormányt képviseli, még nem küldött kimeritő jelentést. Annyi remélhető, hogy a jóvátételi kérdésben nagyobb eredményeket sikerül elérni, mert Párisban is belátták, hogy a jóvátételi követelések teljesítése Magyarország részéről lehetetlen- Az antant már azt is belátja, hogy Németországgal szemben sem tudja a jóvátételi követeléseket érvényesíteni, annál kevésbé teheti ezt meg Magyarországgal szemben. A minisztertanács a koncentráció és a fascizmus kérdésével .is foglalkozott, azonban erről nem adtak ki jelentést. Csanádmegye bizalmat szavazott a kormánynak. Budapest, október 13. (Saját tudósítónk telefonon jelenti.)) kz ellenzéki szövetség publikálása most már csupán azért késik, mivel a keresztény ellenzék tagjainak a blokkban való részvétele még nincs teljesen tisztázva. Különös érdeklődéssel fordulnak Andrássy Gyula gróf személye felé, aki eddig még nem nyilatkozott arról, hogy az ellenzéki szövetségben való részvétel kérdésében milyen álláspontot foglal el. Rakovszky Megbukott a faj védelmi koncentráció Budapest, október 13. (Saját tudósitónk telefonjelentése.) A keresztény koncentráció szervezése az egységes párton belül megfeneklett Erre vall Mayer János elnöknek a nyilatkozata is, amelyben kijelentette, hogy a koncentráció terve megbukottnak tekinthető, mert az egységes párt tagjai nem hajlandók Friedrich és Kaüer Istvánnal egyiití-Budapesí, október 13. (Saját tudósitónk teieíonjelentése.) C'Sanádinegye közönsége tegnap tartott közgyűlésén bizalmat szavazott a kormánynak. Kijelentette, hogy elítéli azokat a törekvéseket, amelyek a kormányzópárt egységének megbontására irányulnak. Tiltakozik a választójogi radikalizmus ellen, nehogy olyan elemek jussanak be a kormányba, amelyek a nemzetre nézve károsak. Ott, a fiatal fenyőcske alól, kipattan egy görbelábu, torzonborz szőrű kis kutya, örömében vihogva körültáncolja gazdáját és erejét meghaladó igyekezettel a mellére kapaszkodik, hogy megcsókolja mosolygó arcát. A zöldkabátos szeretettel meg-megcirógatia hűséges pajtását, aztán a fácska alól kihúzza esőverte gallérját, a harmatos gyepre teriti, leül és magához inti a görbelábut. Cserkészetek idején igy csinálják ezt máskor is. A tacskó heverő gazdája mellé ül, okos szemeit rámereszti és figyelemmel lesi minden szavát: — Ma vére sikerült! Az öreg 14-es itt a sötétben elverte egyik ellenfelét, rózsáskertjét aztán a sűrűbe terelte, hogy a világosság elöl elrejtse gyönyörűséges virágait. Ott lent, a hegyoldalban, közelükbe kirakodtam. Az öregek hangján megszólaltam. Dühbe gurult. Erre a szerelmes kisasszonyok szavával megcsaiklandoztam. A féltékenység elvadította, a sűrűből kiröhögött a szálerdőbe, a többit hallottad. Betegen visszatört a fiatalosba. Várunk még egy órácskát, van időnk, reggelizhetünk. A hátizsák oldalzsebéből előkerül egy szelet kenyér és egy darab száraz kolbász, az „egy falat nekem, egy falat neked4* vadászszokás szerint lecsillapítják gyomruk korgását, valahonnan a kabátzseb mélyéből előbuvík az egyszerű reggeli fűszereznie, a zöldkabátos nagyot kortyol a kulacsból, aztán megtömködi fapipáját és rágyújt-A nap még ott bujkál a hegy taraja mögött, sugarai azonban már beragyogják a völgy másik lejtőjét. Ott, az erdő zöld fenyői között, elszórtan magános vörösfenyők búsulnak, a hervadás tülombjaikra lehelte az elmúlás halvány sárgáját. Arra lejebb az árnyék még a tenger sötétkéjével vonja be a hegyoldalt, oda még nem értek el a fürge napsugarak- Amott jobbra, a vágás vegyes lombjai a halódó ősz legváltozatosabb színfoltjait öltötték magukra. A halványzöld, rozsdabarna, aranysárga, vérvörös ezernyi változatait átszövik a tompa, szürke árnyalatok, olyan az egész hegyoldal, mint a halvány veröfényből és az elmúlás szomorúságából szőtt bús, őszi hangulat. A zöldkabátos elmélyedten csak nézánézi a váltakozó színfoltokat: tarka pompában most temetkezik ott a ragyogás, az öröm, maga az élet. Nagysokára veszi csak észre, hogy a pipája már nem füstöl; holmiját hátizsákjába mélyeszti, fegyverét vállára kanyaritja, a tacskónak ujjaival csettint, együtt lekanjT-arodnak a szálerdőbe. A letört fenyőgaly mellett rámutat az első vércseppre: — Misikéin, itt a nyom, erre menekült az öreg ur! A görbelábu roegszimatolja a helyet, lassan előrdhuz, egy helyt orrát mélyebbre mélyeszti, farkát megcsóválja: ujabbi véres jel! A sűrűség szegélyén élénken megszagolja az egyik fenyő törzsét: a kérgén ott vörösük egy élénk folt, a menekülő testével horzsolta a fa derekát-A vadász megveregeti a kis borzast. — Bravó, Misíkém, csak rajta!... A kis tacskó befurakodik a fiatalosba, a farkát itt már állandóan csóválja, mert a menekülő fejedelem útját mindenütt véres fonal jelzi. A meredek partnál váratlanul elvesz a szimat. A kutya megfordul, körivet ir le, iejebb ismét megtalálja a nyomot- A futó beteg tüdeje itt már nem bírta a kapaszkodást, eredeti irányából letért, lejtőn lefelé könynyebb az ut... lefelé, csak lefelé ... Most fölrándul a görbelábu feje, valami megütötte az orrát- Egyenesen tör előre, a sűrűség ritkul, ott künn, a mohás tisztáson, a halottak fenséges nyugalmával ravatalán pihen az erdőknek büszke fejedelme. A borzas tisztes távolban megtorpan, farkát lábai közé húzza és teli torokkal rázendít a halotti énekre: — Iiafr... haff. - hau.. A hegy éle mögött előlibben az örök bolygó tüzes korongja, szétfutó sugarai a völgy mélyében szokatlan képre esnek: az erdei tisztáson haii adón fővel, merev arccai egy zöldbab át os férfi áll és mozdulatlanul nézi, hogy a görbelábu végignyaliia, csókolja a nemrégen még szerel messzuvu öreg bika véres száját Az erdőknek kóbor lantosa, a hajnali szél, bolygó útjában idevetődik, megfordul és a fenyőknek nagy birodialmában mindenütt szomorúan eldudoíja a gyászhirt: — Meghalt az öreg ur. •. — A koronás ur halott!... N—U.
