Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)
1922-10-05 / 103. szám
4 Csütörtök, október 5. A magyar ifjúság tragédiája. Losonc, október 2. A főiskoláitól megfosztott szlovenszkói magyar ifjúság súlyos, sok esetben egyenesen kétségbeejtő helyzetéről, az életgyökereiben megtámadott magyar értelmiség beérkezés előtt álló nemzedékének élet-halál vergődéséről nagyon keveset hallunk és olvasunk politikával túlterhelt életünkben. Sokaknak közülünk, akik az összeomlás előtti esztendők nyugalmas légkörében róttuk az alma mater küszöbét, talán eszünkbe se jut, hogy micsoda véghetetlenül nehéz sors osztályrészesei lettek a főiskolai tanulmányaikban megakasztott vagy főiskolai tanulmányaikat most megkezdeni akaró ifjabb magyar teStvérienk. Pedig a magyar jövő szempontjából a politikai kérdéseknek tengeréből jelentőségével messze kimagasló probléma a magyar ifjúság, a magyar értelmiség megmentésének problémája. Az önerejére utalt szlovenszkói és ruszinszkói magyar társadalomnak egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenie azt a sivár, fenyegető valóságot, hogy: ha veszni hagyjuk ifjúságunkat, elvesztünk mindent. Ennek a keserves magyar sorsnak egyik ■küzdő és élni akaró osztályosa levelet irt politikai életünk egyik vezetőjéhez- Ez a levél sok száz magyar fiú nevében a cseh-szlovák állam keretei közé ékelt magyar nemzet élő lelkiismeretéhez szól. Erre a levélre és az ehhez hasonló jajkiáltások százaira az egész magyar társadalomnak kell megadnia a feleletet. A levél a többi között ezeket mondja: — Éppen most egy éve, hogy végre nagynehezen szabadulni tudtam öt és féléves orosz hadifogságomból. Annakelőtte bölcsészettanhallgató voltam a budapesti egyetemen. Természetesen hazajutásom után leghőbb vágyam az volt, hogy a már gyermekkorom óta áhított tanári pályámat befejezem. Azonban oly nehéz akadályokra bukkantam a törekvésemben, melyek még most is lehetetlenné teszik régi, egyedül kedves célom elérését. Hazaérve ugyanis, családomat oly nehéz anyagi viszonyok között találtam, hogy az önhibámon kívül megszakadt tanulmányaim folytatásához szükséges anyagiakat bizony tőle nem várhattam és nem is várhatom. Sőt inkább még a családom szorulna az én támogatásomra. Úgy gondolom, bőgj'’ minden bővebb magyarázatot fölöslegessé tesz az, ha hivatkozom arra, hogy megyei nyugdíjasok vagyunk, akiknek nyomorúságos helyzete közismert. — Ilyen körülmények között régebbi ismerőseim tanácsára államsegéllyel akartam tanulmányaimat folytatni a pozsonyi cseh-szlovák egyetemen (beletörődtem már abba is, hogy magyar létemre szlovákul tanuljak!), de természetesen ridegen elutasítottak, mert — magyar vagyok . . . Mit nem volt tennem, megragadtam az éppen kínálkozó alkalmat, instruktorságot vállaltam kis szülővárosomban és igy egyelőre gondoskodtam megélhetésemről, azonban az egyedül fontos végcél eléréséről egyelőre fájó szívvel le kellett mondanom Igaz, közben arra is gondoltam, hogy talán átmehetnék a túloldalra, de hát az anyagiak teljes hiánya ezt is lehetetlenné tette. — Reménykedek, várok, de nem mondok le! Nem tudok lemondani. Nekem a tanulás öröm és belső szükséglet s meggyőződésemmé vált, hogy megnyugvást és megelégedett jövőt számomra csakis a tanári pálya hozhat. És ezért minden lehetőt elkövetek ennek megvalósítása céljából. Azonban mi az, ami módomban áll a mai súlyos, rideg időkben? Töröm a fejem mindenfajta lehetőségen és írogatok fühöz-fához, de seholsem találok segítséget. Pedig nincsen keresztülvihetetlen nagy dologról szó. A most kezdődő tanévben szeretném tovább folytatni, illetően újrakezdeni tanulmányaimat a pozsonyi cseh-szlovák egyetemen. Az ehez szükséges anyagi eszközök előteremtését Pozsonyban házitanitóság, vagy bármilyen más munka vállalásával óhajtanám biztosítani. De nem megy! Legnagyobb erőfeszítések árán sem sikerül ilyen helyzetet teremtenem a magam számára. ■ — Igaz, hogy mint érdekelt fél szólalok föl ebben a levélben, de taln ez mitsem ront le az elmondandók mély jelentőségű igazságából. Napnap mellett hallunk és olvasunk az ideszorult magyarság sérelmeiről, létében fenyegetett nehéz helyzetéről. Azt is olvastuk már többször mindezzel kapcsolatban, hogy mindezekkel a fenyegető veszedelmekkel szemben hathatósabb védelmünk és ellenszerünk különleges magyar kultúránk ápolása, erősítése és növelése. S kultúránk ezen erősítésének kétségkívül egyik legcélszerűbb módja a magyar iskolaügy fölkarolása mellett a magyar ifjúság bármily nyelvű főiskolai kiképeztetésének a lehetővé tétele. Magyar egyetemünk nincs ugyan jelenleg, de vájjon az itteni másnyelvii egyetemekről kikerülő magyar lelkületű magyat intelligencia nem pótolhatná-e legalább is megközelítőleg azokat, akik nem létező magyar főiskoláinkból kikerülnének? Különösen, amikor a szükség erre kényszerít bennünket, amikor nem találhatunk egyelőre más megoldást! — Magának az államnak sem lehetne kifogása az ellen, ha a pozsonyi egyetemen például magyar fiuk is nagyobb számban szereznének tanári oklevelet s az állások betöltésénél nem tehetne különbséget pusztán nemzetiségi szempontból egy ugyanazon egyetemen nyert oklevél és oklevél között. Én tehát azt hiszem, hogy tanulnivágyó ifjúságunk támogatása, számára a főiskolai tanulmányok lehetővé tétele a szlovenszkói magyarság főn maradása érdekében a magyar társadalom elsőrangúan fontos kötelessége. Legújabban a velünk csaknem hasonló küzdelmet vívó szlovákság is kiváló figyelmet fordít erre s nemrég megalapították Pozsonyban a szlovák katolikus tanulóifjúság internátusát. Ha a magyar társadalom ennyire még nem is képes, de legalább valamit, bármily csekély támogatást mégis csak adnia kell a magyar ifjúságnak. Mégsem lehet hagyni tehetetlenül elpusztulni népünk értelmiségének legközelebbi generációját! Meg kell mozdulniok nemzetünkhöz hűséges lelkű magyarjainknak, különösen a tehetősebb magyaroknak és tenni kell valamit! — Jelen lenyűgöző tehetetlenségemben sokat töprengek ezen. Előttem lebegnek más hasonló viszonyok közé került nemzetek gyönyörű példái; — és mi, magyarok nem tudnók követni ezeket?! . . . • Eddig tart a levél. írója ezidén sem tudott beiratkozni a pozsonyi egyetemre. Jóakarói hiába kerestek részére Pozsonyban házitanitói állást, nem találtak. Az elhagyatott magyar ifjúság nagvrésze még a létező szlovák és német egyetemeket sem látogathatja. És hiába volna a jelen körülmények között magyar egyetemünk, onnan is ki volna zárva ez a szegénysorsu, gazdasági erö:ben megfogyatkozott ifjú magyar középosztály, ha az összmagyarság ki nem nyújtja feléje támogató karjait. Szociális diákvédelem! Ennek keli lennie iskolapolitikánk sarkalatos programjának. Eta még idegen tannyelvű iskolákba is küldjük fiainkat, ott is érezniük kell a magyar nemzet segítő kezét, ott is érezniük kell, hogy mindanjdan annak a magyar értelmiségnek a tagjai, amelynek történelmi hivatása a magyarság nemzeti jövőjét megmenteni. A főiskolákból kizárt magyar fink .hajkiáltásait meg kell hallanunk:.. Ég.) Kercsztésiyszociális gyűlés Tótmegyeren. ■Nyílra, október 4. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap a tótmegyeri szövetkezet tágas udvarán összegyűltek nagy számban az iparosok, gazdák és munkások, hogy meghallgassák a szlovák keresztényszociális párt vezérszónokait. A népgyülést Prokopec Pál tó megyeri gazda nyitotta meg. Elsőnek Knika Konstantin beszélt, aki élénk színekkel festette a jelenlegi súlyos gazdasági helyzet t, amely miatt ije^., tö mérveket öltött a nagy munkanélküliség, a munkások tömeges elbocsátása, az ipari és kereskedelmi élet állandó pangása. Azután Petrassek Ágoston a szlovák keresztényszociális párt elnöke emelkedett szólásra. A hatalmon levő pártok működését ismertette és azok munkáját bíráltai' Majd ismertette a prágai kormány centralisztikus törekvéseit. A kormány — úgy mondotta — a szlovák nemzetet bele akarja olvasztani a cseh nemzetbe. Hivatkozott a szlovák nemzet tradícióira, majd fölhozta, hogy a csehek által butának nevezett szlovák nemzet szép szóval sohasem fogja tudni kivívni az autonómiáját. Az autonómiát ki kell verekedni. Azután a politikai élet kilengéseit festette le a hallgatóság előtt, amely a beszédet nagy tetszéssel fogadta. Beszédét az autonómia éltetésével fejezte be, amelyre a nagyszámú hallgatóság szűnni nem akaró tapssal felelt. A gyűlés minden rendzavarás nélkül oszlott szét. A fascisták kirándulása Dél-Tir©Iba, Róma, október 4. (Havas). A fascisták, akik Bozenban elfoglalták a német iskolákat, megszállották a városházát is. A rendőrséggel való összeütközés alkalmával 28 személy megsebesült. Innsbruck, október 4. Az Innsbruckéi' Nachrichten szerint a bozenj polgári hatóságok vasárnap este a magasabb közigazgatási hatóságoknak a következő jelentést tették: Szombaton vonatokon, autókon és egyéb közlekedési eszközökön körülbelül ezer fascista érkezett a városba. Réggel 8 órakor megszállották a német iskolát. A katonaság és a karabinierik egy csoportja, tekintettel a túlerőre, a megszállást nem tudta megakadályozni s az összeütközések elkerülése céljából kiürítette az iskola előtti teret. A délutáni órákban összeült a községtanács s a fascisták összes követeléseit eb '■• ■ rfe. A két fél között az egész nap folyamán tartattak a tárgyalások. . Vemzeltasz Keleí-Trácia megszállását javasolja. London, október 4. Venizelosz a Timesbcn cikket irt, amelyben hangoztatja, hogy a békekötés előtt nem szabad a törökökre bízni Kelet- Trácia megszállását és közigazgatását, még szövetséges tisztek ellenőrzése alatt sem, mert ebben az esetben a görög lakosságot megsemmisítenék. Venizelosz javasolja, hogy Kelet-Tráciát a békeszerződés aláírásáig szövetséges csapatok szállják meg. WAP1H1RE1I — (A prágai meteorológiai intézet jelentése). Időjóslás: Az időjárásban változás nem várható. * — (A Baerán-ügy tárgyalása.) Baerán Rezső dr., német nemzetgyűlési képviselő ügyében a prágai eskiidtbiróság előtt egyszer már kitűzték a főtárgyalást. Ennek a megtartását azonban el kellett halasztani, mert az igazságügyi minisztériumból nem érkeztek le az esküdtbiróság elnökéhez az ügy iratai. A Narodni Politika árról értesül, hogy a Baerán-ügy tárgyalását a most folyó esküdtszéki ciklusban nem tartják meg és legjobb esetben novemberben tűzik ki tárgyalásra. Baerán most betegen fekszik. Iia addigra meggyógyul, akkor nem lesz akadálya a tárgyalás megtartásának. A nemzetgyűlési képviselőt az ügyészség az osztrák büntető törvénykönyv 76. szakaszába ütköző, hatóság ellen való erőszak bűntettével vádolja. Baerán kérte, hogy ügyét ne Prágában tárgyaljáh le, hanem a főtárgyalás megtartásának uj esküdtszéket delegáljanak. A bíróság Baerán kérelmét elutasította. — (Uj gimnáziumi épület Losoncon.) Losonci tudósítónk jelenti: A közmunkaügyi minisztérium megbízottja azzal a kéréssel fordult Losonc város tanácsához, hogy az állami reálgimnázium céljaira fölépítendő uj iskolaépület számára ingyen telket adományozzon. A református egyház tulajdonát képező mostani gimnáziumi épületet ugyanis visszaköveteli az egyház s az különben is szűknek bizonyul a növendékek mai létszáma mellett. A város képviselőtestülete a kormány kívánságának eleget tett azzal a kikötéssel, hogy a város telkén fölépülő reálgimnáziumban föltétlenül biztosítsák a magyar nyelvű oktatást. — (A Fehér oroszlán-rend.) A Straz So~ cializmu írja legutóbbi számában: A forradalom után Cseh-Szlovákiában megszüntettek valamennyi rendjelet és kitüntetést, ami pedig a bürokratizmus idejében nagyon jól bevált, mert a tisztviselők ambícióját fokozta. Teljesen azonban nem mellőzhettük ezeket a kitüntetéseket és ezért csupán a katonatisztek részére hagyták meg, mert azok kitüntetés nélkül nem tudnak élni. A polgári személyek ezt nem jó szemmel nézték és ezért Gutli Jarkovskinak, a köztársasági elnök főszertartásmesterének indítványára polgári személyek részére is alapítottak egy „Fehér oroszlán-rend“ nevű kitüntetést. A Cseh ehez azt a megjegyzést fűzi, hogy a Fehér oroszlán-rendet csak a külföldiek részére alapították, már pedig erre szükség van, mert ha a köztársaság vezető férfiait, Benes dr.-t sem kivéve, a külföldi államok kitüntetésekkel halmozzák el és annak mindannyian nagyon örülnek, akkor a cseh-szlovák köztársaságnak is keli kitüntetést osztogatnia. Igaz ugyan, hogy az alkotmány törvény megtiltja a kitüntetések használatát, de ez nem baj. Természetes, hogy a Fehér oroszlán-rend felállításával nem szűnik rneg a többi rendjel alapításának sorozata. A lap végül megjegyzi, hogy meggyőződése szerint csakhamar a cseh-szlovák polgárok is mellükre tűzhetik a különféle blaskákat. — (Százhatvanötezer koronás hiány a losonci ; közélelmezési hivatalban. Losonci tudóshónk je! lenti; Losoncnak a háború alatt alakított közélelmezési vállalata most áll likvidálás alatt. Leszámolás közben a város pénzügyi bizottsága megállapította, hogy a közélelmezési vállalat által bizományba adott élelmicikkek árusításával megbízott Szabó és társa losonci kereskedelmi cég 165 ezer koronával nem tud elszámolni, illetően ilyen összegű tartozását nem képes a. városnak megfizetni. A legutóbbi városi közgyűlés foglalkozott ezzel az üggyel s több hozzászólás után Barovszky Lajos volt zsupán indítványára fölhatalmazást adott a tiszti főügyésznek, hogy a cég ellen bűnvádi följelentést tegyen és egyúttal külön bizottságot küldött ki a közélelmezési üzem ügymenetének alapos föl ül vizsgálata céljából. — (Előfizetőnknek, aki repülni fog.) A Prágai Magyar Hírlap nyereménypályázata valóságos forradalmat idézett elő szlovenszkói és ruszinszkói magyar közönségünk körében. Az érdeklődő levelek után Ítélve, várakozáson felül nagy azoknak a száma, akik a második dijat, a Prágából Bácsbe s onnan Budapestre való repülést szeretnék megnyerni. Szerkesztőségünk egy rajongó külső barátja, akinek az eszmék terén való termékenysége némi aggodalmakkal tölti el hozzátartozóit, de egyébként kiváló érzéke van arra, hogy olyankor teszi látogatásait, amikor a legtöbb dolgunk van, — igen jeles repülőszakértő. Állandóan figyelemmel kiséri a képes folyóiratokat s igy már sok repülőgépet látott- A Prágai Magyar Hírlap szenzációs repülési dija teljesen felcsigázta idegzetét s ma délután — miután kiérezte a legrosszabb időpontot — sokat sejtetően állított be a szerkesztőségbe. Az arca tele volt titokzatos vonással s a többi titokzatos vonás, ami nem fért el az arcán, az a hóna alól előhúzott rajzpapiron volt felhalmozva. Barátunk nagyon félt minden előfizető magyart s meggyőző bevezetéssel pakkolta ki a papírtekercset, amelyen részletes tervet és utasítást dolgozott ki a második dij nyertese részére. A főbb pontok igy szólnak: 1. A repülőgépnél menetközben úgy a felszállás, mint a leszállás tilos. Úgyszintén a gép után való kapaszkodás, mint a peronon való „lógás“ is-2. Prágában a levegőbe való felszállás után legfeljebb bucsukönnyet lehet a városra hullatni-3. A daru, vagyis a magyar utas: magasan repülhet, de nem szólhat szépen, mert úgyis hiába való minden. A legközelebbi állomásig, Bécsig, mindenképpen ki kell bírnia. 4. A lezuhanástól nem kell félni, mert az teljesen fájdalommentes. Lezuhanáskor az ember már az első másodpercben elveszti az eszméletét és szivszélhüdést kap. Vagy fordítva. 5- Külön nyeremény értékével bír, hogy a lezuhant előfizető helyett az előfizetési dij a repülővállalatot terheli. — (Megdrágult a magyar posta.) Budapesti tudósítónk jelenti, hogy október 5-étőI a magyar posta dijai megdrágulnak. A levelek dija Ausztriába, Cseh-Szlovákiába, Lengyelországba, Németországba, Olaszországba és Romániába negyven korona- Egyéb külföldre ötven. Az ajánlási dij ötven, az expresszdij száz korona. A többi postadij is megfelelően emelkedett. — (Tárgyalják a Rathenau-gyilkosságot). Lipcséből táviratozzak. A Rathcnau-pör mai tárgyalásán Ernst Werner Techow-ot hallgatták ki, aki azt az autót vezette, amelyből Rathenaut lelőtték. A vádlott több kérdésre, amelyek a C.szervezetre vonatkoznak, megtagadta a feleletet A tettre vonatkozóan Techow kijelentette, hogy őt Kern nacionalista vállalkozásokra s a megszállott területen végrehajtandó fogolyszöktetésekre akarta felhasználni. Feladata annyi volt, hogy automobilról gondoskodjék. Nem tudott arról, hogy a drezdai és boroszlói autóturák összefüggésben állanak a merénylet tervével. Optikai intézet Mindennemű szemüvegek, csipteiok-----v Mindennemű / / szállítások, ja-Mg 'Ú / vitások bár/J / meIy rec°Pt v|fp (Tv tÉE^\,-r alapján azonfESj- VK, K„ ■»> é. ponto‘jMBist&lgSfflser s“ «**• Magyar kiszolgálás Magyar levelezés BeinWer Somi! Praha !l„ Porio 29 Öj-CSEEEB kúrák otthon ReggeImkéKlt El ®f“"t stf ^ / r ® bármely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei^ ellen u, m. étvágy és emésztéshiány, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkovéredés, agyvértódulás, vérbőség stb «*» «ir&ár néliáiKft^
