Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)
1922-10-04 / 102. szám
Szerda, október 4. Cseh hitelezők és magyar adósok. Pozsony, október 3. A cseh-szlovák korona erős emelkedése a magyar adósságokat eredeti összegük sokszorosára emelte és emellett igen feszült viszonyt teremtett hitelező és adós között. A cseh hitelezők nem osztják feltétlenül a magyar álláspntot, hogy a cseh-szlovák korona emelkedése vis major, amely legalább is moratóriumot tesz szükségessé, hanem azon vannak, hogy künlevőségeiket minél hamarább behajtsák. Amint a P. M. H. is megírta, legutóbb magyar részről az OMKE fordult a cseh hitelezőkhöz, kérve, hogy ne a fizetési nap, hanem a megrendelési napon érvényes átszámítási árfolyam legyen irányadó. Csehszlovák részről most a cseh-szlovák textiliparosok egyesülete fordul tagjaihoz és a következő felvilágosításokat közli velük a magyarországi kereskedőkkel szemben fennálló követeléseik behajtására vonatkozóan: Figyelmeztetjük tagjainkat a magyar kereskedők igyekezetére, hogy velünk szemben cseh-szlovák koronákban fennálló tartozásaiktól megszabaduljanak (?). A magyar kereskedők most a cseh-szlovák koronákban fennálló tartozásaikra moratórium után kiabálnak és azt követelik, hogy a magyar bíróságok a megrendelés idejében érvényben volt árfolyamot ítéljék meg, nem pedig azt az árfolyamot, amely a fizetés időpontjában érvényes. A magyar kereskedelmi törvény 326. paragrafusa, valamint a gyakorlat szerint, amelyet a magyar bíróság a tartozások és követelések megítélésénél követ, a V alföldi valutában fennálló tartozások tekintetében a helyzet a következő: A magyar kereskedelmi törvény 326. §-ának szövege a következő: „Kétes esetekben szerződés szerint az az ár, súly, mérték, pénz, valuta, időmeghatározás, távolság mértékadó, amely a teljesítés helyén van érvényben-" Ma a szerződés csak egy elszámolási pénznemre vagy olyan pénznemre szól, amely a teljesítés helyén nincs forgalomban, akkor a fizetés az illető ország valutájában történik, még pedig azon árfolyam szerint, amely a teljesítés helyén az esedékesség időpontjában érvényes. E tekintetben kivétel csak akkor áll be, ha „effektiv", „in natura“ vagy más hasonló kitétel következtében a fizetés egy meghatározott valutában van kikötve. Ezen a paragrafuson alapszik a magyar királyi Curia által követett joggyakorlat, mely szerint, ha a teljesítés helye vagy a fizetés helye Magyarországon van és a szerződésben „effektiv" vagy „in natura" valuta kikötve nincs, az átszámítás magyar koronákra történik, még pedig az esedékesség napján érvényes árfolyam szerint. Ha ellenben a szerződésben „in natura" vagy „effektiv" fizetést kötöttek ki, akkor ennek a feltételnek akkor is eleget kell tenni, ha a teljesítés helye, illetőleg fizetés helye Magyarországon van. Ha azonban a szerződésben stipulált fizetési hely külföldön van, például a cseh-szlovák köztársaságban, akkor a külföldi, a jelen esetben cseh-szlovák valutában és érmében fizetendő, miután a magyar kereskedelmi törvény 326. paragrafusának első bekezdése szerint kétes esetben szerződésszerűnek azt a valutát vagy pénznemet kell tekinteni, amely azon a helyen bir érvénnyel, amelyen a szerződést teljesíteni kell. Ebben az esetben (ha tehát a fizetési hely külföldön van) a szerződésben nem is kell külön az „effektiv" vagy „in natura" fizetést kikötni. Ha azonban a szerződésben a teljesítés helyét vagy fizetés helyét külön nem határozzák meg, akkor a magyar kereskedelmi törvény 324. §.-a szerint pénzadósságoknál, rendeletre vagy tulajdonosokra szóló papirosok kivételével fizetési hely gyanánt azt a helyet kell tekinteni, amelyen a hitelező követelése keletkezésének időpontjában kereskedelmi teleppel vagy lakhellyel birt. A cseh-szlovák hitelező tehát még ilyen esetben is azt követelheti, hogy követelését cseh-szlovák koronákban fizessék meg. Ezeket a rendelkezéseket egy nemrég, a Curia által kiadott Ítélet egészíti ki, mely szerint abból a puszta tényből, hogy a fizetést egyik helyről egy másik helyre utalták át, amely utóbbi úgy a szerződésben stipulált fizetési hellyel, valamint a hitelező lakhelyével egybe nem esik, nem következtethető, hogy ezt a megjelölt helyet kell teljesítési hely gyanánt tekinteni. Ha például a fizetés helye Budapest és a hitelező Bécsben lakik, mig a fizetést a megegyezés értelmében Budapestről egy budapesti bank utján Prágába, kell átutalni, akkor Prága nem teljesítési hely, hanem csak rendeltetési hely, miért a fizetést csakis magyar koronákban lehet követelni a fent emlitett átszámítási kulcs szerint. Bár az osztrák kereskedelmi törvény 336. §-a a magyar kereskedelmi törvény 326. §-ával megegyezik, az osztrák birói gyakorlat ilyen esetekben mégis eltérő Ítéletet hozott. A különbség ott van, hogy Ausztriában esedékességi határidő alatt a tényleges fizetés napját értik, miért is az átszámítás ennek a napnak árfolyama szerint történik. A különböző jogfelfogás oka abban rejlik, hogy Ausztriában már egy 1848 május 21-én kelt miniszteri rendelet elrendelte, hogy követeléseknél, amelyeknél „effektiv" vagy más hasonló kikötés hiányzik, az adósnak jogában áll választani, hogy a pénzben vagy külföldi ezüstben fennálló tartozását ilyen érmékben vagy bankjegyekben a fizetés idején érvényes árfolyamon megfizesse. Ennélfogva az osztrák bíróságok azt az álláspontot képviselik, hogy az osztrák kereskedelmi törvény 324. §-a ezt a rendelkezést nem helyezte hatályon kívül. A szövetség végül felkérte tagjait, hogy közöljék vele védekezés szempontjából a magyar adósok tartozásainak összegét. Sz. A fö!dmivelésíigyi tanácsok az agrárvámokért. Prága, október 3. A földművelésügyi tanács állandó kereskedelmi bizottsága legutóbbi ülésén, amelyen Stanek földmivelésügyi miniszter is résztvett, az ideiglenes vámtarifa reviziójával foglalkozott. Stanek ezen az ülésen kijelentette, hogy a földmivelésügyi minisztérium a földmivelésügyi tanácsokkal és a többi érdekképviseletekkkel való szoros kapcsolatra nagy súlyt helyez és megelégedéssel konstatálta, hogy ezek az érdekképviseletek a földmivelésügyi minisztérium tevékenységét vám- és kereskedelempolitikai téren is hathatósan támogatják. Gazdasági viszonyaink odafeilődtek, hogy mezőgazdasági termelésünket az a veszély fenyegeti, hogy a belterjes gazdálkodásból újból az extenziv gazdálkodásra vagyunk kénytelenek visszatérni, azonban egyre gyarapodnak a jelek, amelyek arra mutatnak, hogy gyáripari körök is kezdik belátni, hogy a mezőgazdaság megsemmisülésével a hazai gyáripar is belföldi fogyasztópiacának nagy részét elveszítené. Az ülés vitáját azután a következő határozatban foglalták össze; A földmivelésügyi tanácsok állandó delegációjának kereskedelempolitikai bizottsága azt az álláspontot foglalja el, hogy a mezőgazdaság és a gyáriparnak Cseh-Szlovákországban egyaránt érdeke, hogy a külföld túltengő versenyével szemben védővámokat létesítsenek. Az ezidőszerint érvényben lévő ideiglenes vámtarifáknak a honi mezőgazdaság ás gyáripar egyforma elbírálása szerint való revíziójára annál is inkább szükség van, mert a tulmagas ipari vámok leszállítása és megfelelő agrárvámok engedélyezése révén az eddigi belterjes mezőgazdasági gazdálkodás rentabilitása másképp nem volna feníartható- Ha pedig e tekintetben azonnal nem nyúlunk segítő intézkedésekhez, akkor a mezőgazdaság az évtizedes körültekintő munka és jelentékeny anyagi eszközök révén elért magas fejlődési fokáról ismét kénytelen volna az extenziv gazdálkodáshoz visszatérni. A bizottság föntartja a háború előtti vámok újból való bevezetésére irányuló indítványát olyformában, hogy az Időközben beállt pénzelértéktelenedésnek megfelelő sokszorosítással uj ideiglenes vámtarifát létesítsenek és a cseh-szlovák korona értékemelkedésének megfelelően a korábban javaslatba hozott 10-es sokszorosító koefficiens helyett már most a 6-os számot hozza javaslatba. A kereskedelemplitikai bizottság azon az elvi állásponton áll, hogy a külföldi versenynyel szemben a honi termelést csak védővámok megállapításával lehet megvédeni és ennélfogva az engedélyezési eljárás, amenynyiben ez a védővámoknak csupán pótlására vagy kiegészítésére van alkalmazásban, nem pedig egyéb fontos érdekek megóvác ra, a be- és kiviteli engedélyekkel együtt az egész vonalon meg kellene szüntetni. A napirend második pontja során Magyarországgal, Svájccal és Jugoszláviával való kereskedelmi szerződésekről, illetve gazdasági megállapodásokról volt szó. E tekintetben rámutattak arra a súlyos helyzetre, melyben a mezőgazdasági érdekképviseletek (szemben az ipari képviseletekkel) vannak, hogy agrárállamokkal való kereskedelmi szerződésekre vonatkozóan olyan időben kell állástfoglalni, amelyben megfelelő agrárvámok bevezetésére irányuló kívánságoknak még nem tettek eleget. Elhatározták, hogy erről sürgős szakvéleményt fognak megszerkeszteni, ezzel pedig egy szükebb bizottságot bíznak meg, amelyben a csehorj ozági földmivelésügyi tanács német és cseh osztályai, a brünni és pozsonyi földmivelési tanácsok, valamint a Centrokooperative isképviselve lesznek. — Németországból továbbra is tilos a külföldi értékpapírok kivitele. Berlinből jelentik: Szeptember végén lejárt volna az a tilalom, mely külföldi értékpapíroknak Németországból való kivitelére vonatkozott. A rendelet értelmében az ilyen értékpapírokat nem volt szabad külföldön élő személynek eladni vagy elzálogosítani. A birodalmi pénzügyminiszter egy október 1-én érvénybelépett rendelettel ezt a tilalmat meghoszszabbitotta. — A Ruhr-vidéki szénárak emelése. Berlinből jelentik: A Ruhr-vidéken a szén árát a 25 százalékos béremelés folytán tonnánkint 100 márkával emelték. Az acélárak egyelőre változatlanok maradnak. — A postaíakarék-betéíek. Legutóbb mi is hírt adtunk róla, hogy a posbatakarék-betétek rendezése ügyében októberben lesznek a tárgyalások. Mint a Tribuna közli, ezek a tárgyalások október 4-én kezdődnek Budapesten. A cseh-szlovák kormányt a posta- és táviróminisztérium részéről Vlasák osztályfőnök és a csekkhivatal részéről Hlatky min. tanácsos fogja képviselni. — Változatlan a prágai tőzsde. A tőzsdén az irányzat ma sem javult, mert a bankértékek újabb árfolyamcsökkenése nyomasztóan hatott az egész piac forgalmára. A bankértékek közül egyedül a Mezőgazdasági javult 13 ponttal, a Prágo tartott volt, mig a többiek mind gyengültek. A bécsi bankértékek közül csak a Hitel volt lanyhább. Az ipari értékek az ipar tartós stagnációja folytán szenvednek. Tartott volt a Cseh cukor, a Bergmann, a Vas és az Inwald. A Papir és a Poldi 5, a Ringhoffer 8, a Kolini spiritusz 10 pontot veszített. A záró irányzat lanyha volt. A devizapiac forgalma a nyugati devizák általános gyengülése mellet ma élénkebb volt. A szabadforgalomban a márka 0.14 pontot veszített. — A budapesti tőzsde. Budapestről jelentik: Tekintettel a kontremin fedező-vásárlásaira, a tőzsde irányzata nyitáskor szilárd volt, azonban az ellátási nap folytán csak kevés vételmegbizás volt, úgy hogy túlnyomó volt a kínálat s az irányzat lanyha lett, amelynél az egyes nehéz értékek 1000 koronás árfolyamveszteséget is szenvedtek. Az árfolyamképződés határozatlan volt. Szilárd volt a Lipták-részvények irányzata. A faértékek árfolyama ma nagyobb volt. A kuliszban az arbitrázsértékek lanyhák voltak. Úgyszintén gyengébb volt a malom- és a speciális értékek árfolyama is. — A bécsi tőzsde. Bécsből jelentik: A háromnapos szünet után a tőzsde mai forgalma tartózkodó hangulatban nyílt meg. Az irányzat azonban tekintet nélkül az üzleti kedvtelenségre, meglehetősen szilárd volt. Ennek oka az volt, hogy a három nap alatt a bankokhoz számos vételmegbizás érkezett, a heti ellátást simán bonyolították le s a fémipar sztrájkja is véget ért. A tözsdeidő további folyamán a realizálások, a kontremin eladása és a devizapiac lányhasága folytán jelentékeny gyengülés állott be. A Magyar Koronajáradék hanyatlott. — A prágai terménytőzsde. A mai terménytőzsdét számosán látogatták. A kínálat mindenben kielégítő volt. Az árak általában tartottak s csak nagyon kevés árunál változtak. Cseh búza 160— 180, szlovenszkói búza 150—165, rozs 125—135, Jellow-tengeri 135—145, Mixed 115—125, La Plata 145—155, Galgfox 125—130, mák 750—800, rózsaszínű lóhere 1200—1400, burgonya 20—28, ipari burgonya 15—18, amerikai zsír 1150—1200 cseh korona. Kiadja: Flachbarth Ernő dr. 'Nyomatott a Deutsche Zeituugs-Aktien-Gesellschaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. lliiliiér*) Pályázati hirdetmény. A Podluzsánka és Szikincevölgyi Patakszabályozó Társulat ezennel pályázatot hirdet a kebelében megüresedett igazgatói állásra fizetés 6000 korona és 3600 korona fuvarátalány. Fölhívja a pályázókat, hogy vízépítésben való szakképzettségüket oklevéllel igazolják, mert e nélkül pályázatuk figyelembe vétetni nem fog. Pályázatok a fenti címzett társulat elnökségéhez Léván 1922. évj november l-éig bezárólag nyújtandók be. Léva, 1922 szeptember hó 28-án. Az elnöksg. *) Az e rovatban közlőitekért a szerkesztő nem válla! felelősséget. Férfi és női divat, kézimű árus és rőfős szakmában jártas eladó, kirakatrendező elsőrangú referenciákkal, magyar, német és tót nyelvismerettel önálló vezető állást keres. Ajánlatokat „Agilis*4 jeligére a lap kiadóhivatalába kérek, Eudapesi. Értéktőzsde. Magyar Hitel .... 8575 Levante................... 80040 Osztrák Hitel .... 1450 Tröszt....................... 13300 Ang,-Magyar .... 1850 Csáky....................... 3575 Leszámítoló................2150 Magyar Fegyvergyúr4200Ö Magy.-Olasz............. 525 Ganz-JDanubius . . 600000 Jelzálog.................... 520 Gauz-vi!lamos. . . 73000 Hazai bank.................1470 Láng........................... 14000 Ügyes tkpt. ..... — Lipták....................... 4975 Földhitelbank. . . . 67C0 Scníick.................... 7500 Merkúr.................... 840 Baróti........................ 3800 lvoresk. bank .... 26000 izzó .......................... 43000 Magy ált. tkp. ... — Gutmann...................12150 Első hazai................... — Klotild.........................11600 Salgó........................ 79500 Magyar Cukor . . 145000 Rima ........................ 14425 Őstermelő................. — Közúti......................... 7700 Gummi....................... 10300 Délivasut.................. 8400 Naschitzi...................65000 Allamvasut..............42000 Xeuschloss.................1925 Bors.-Mískolci. . . .17200 O réz. fa ..................2 300 Concordia................. 16900 Győri olaj................. — Budapesti malom . . 28500 Szlavónia................. 6525 Gizella malom. . . .11100 Egyes, fa................. — Viktória ...... . 57000 Lignum-tröst .... 7600 Hungária malom . . 308C0 Zabolai.................... 8600 Beoesini.................... 54000 Papir....................... 5500 Északi szón.............. 32000 Bóni............................14150 Esztergom-Szászvári 32C00 Malomsoky.............. 2050 Felsőm. 6zón............. 48000 Rézbányái................. 49 00 Drascbe.................... 26000 Égisz ................ . 2400 Magnezit............... 110000 Ueeán....................... 7550 Magy. ált Kőszén 138000 Pálfalvai................. 4600 Urikányí . . • . . .63000 Kóburg . . • .... 62S0 Adria........................ 40000 Magyar szalámi . . Atlantika.............. — Snódium.................... 7000 A devizaközpont hivatalos árfolyamai: Amsterdam . 97000.— I Prága...... 7800.— Bukarest . . . 1500.— i Stockholm . . .66300.— Kopenhága . . 52400.— ! Zürich............. 47000 — Krisztiánia . . 43000.— j Bécs.......... 3.20 London ... 11125.— ! Szófia...... 1550.— Berlin. 150.— ! Zágráb...... 780.— Róma . . • . . 10500.— ; New.vork . . . 2500.— Páris. ..... 19000.— í Varsó ..... 31.— Bécs. És’íéfetössűe. Magy. koronajárad.. . 25000 FerdinandsNordb. 1000000 Magy. arany járadék 100900 Staatsbahu . . . 1120000 Anglo bank............. 9000C Südbabn................. 235000 Bankverein Wr. . . .29500 Südbahn prioritát . 609000 Bodenkredit................. 55000 Alpine.................... 545000 Kreditanstalt ..... 35900 Krupp.................... 540000 üng. Kredit .... — Poldi................ • . 540000 Landerbank............. 100000 PragerEisen. . . 1150000 Lombard....................... 559a Rima........................411000 Merkúr ......................19700 Coburg.................... 205000 Osztr.-Magyar Bank 450000 Salgó ....... — Union Bank Wr . . . 25500 Urikány............. — Cseh ün.on ..... 85000 Skoda....... 702000 Zsivnostenská Banka 760000 Ringhoffer .... — Dunagőzhajózás . . 1525000 Magyar cukor ... — Kassa-Oderbergi . . 380000 Inwald................. 1310000 A devizaforgalom ma szünetelt Beriisi. Dsvizáfc. Prága.................... 5942.55 Milánó.................£039.90 Amsterdam . . . 72753.90 London.................. 8269 65 Buenosz Airesz . . 669.15 New York ... . 1885 14 Brüsszel .... 13448.15 Paris................ 14307.05 Krisliania . . . 32259.60 Zürich............. 35215.90 Kopenhága . .38152,25 Madrid............. 28564.25_ Stockholm . . . 49188.40 Bécs .................... 2,605 Helsingfors . . . 4154-80 Budapest............. 73,90 A zürichi devizaárfolyamok Zárlat X/3 X/2. iOO csehszl. korona . 16.80 16.60 svájci frank 100 magyar korona. 0.215 0.22 „ „ ICO német márka . . 0.29 0,31 „ „ 100 hollandi forint . 207.50 207.75 „ * 1 dollár......... 5.36 5.36 „ « 1 font sterling . . . 23.56 23.52 „ „ 100 francia frank. . 40.60 40.20 „ „ 100 olasz Ura .... 22.85 22.90 „ „ 100 belga frank. . . 38.15 —.— ,. » 100 dán korona • • • 109.50 ------„ „ 100 svéd korona . . —.— —•— „ » 100 norvég korona • 92.30 —.— „ » 100 spanyol peseta . 81.00 —.— „ „ 100 Buen. Air. peso 19000_ —.—_ „ „ 100 jugoszláv korona 1.825 1.825 „ „ 100 bolgár leva. . . 315 3.20 101 osztr. kor (pénz) 0-lh75 —.— „ „ 100 osztr. teb. bankj. 0.0088 0.0088 „ „ 100 lengyel inárka . 0.06 0.06 „ „ 100 román lei . . 315 —.— „ IffzsécárfolvamoK kedden, október 3-án: Prá^'a: Értéktőzsde. Agrárai banka (Ag- Alpine... 248.— rár Bank). . . . 445.— Kolini kávé. . . . 510.— Bohemia............. 404.— Kolini petróleum. 310.— Cseh Union Bank 364.— Koíini szesz . . . 650.— B. Industrial (Cseh Tejipar rt. .... 458.— Iparbank .... 405.— Első pilseni sör- , Prager Kredit. gyár... 1640.— 'Prágai Hitelb.) 700.— Danák és társa . . 264.— Szlovák Bank . . —.— Lauriu és Klement 184.— Zivnostenska . , . 3S2.50 Ringhoffer .... 552.— Anglobank (Angol Prágai vasipar. . 542.— Osztrák Bank . . 51.— Skoda..................... 332.— Bécsi Unionbank . 11.50 Papir..................... 203.— Wiener Bankv. . . I9.— Cseh nyugati szén —.— Osztrák hitel ... 2150 Osztraui szón. . . —.— Cseh Cukor .... 945.— Inwald................... 623.— Kolini műtrágya. 425.— Friedrich............. —.— Poldi....................... 258.— Devizái*: X/S. X/2. 100 hollandi forint . 1223.00 1245.00 Ke. 100 német márka . . 1.61 1.75 „ 100 svájci frank. . . 558.50 603,50 „ 100 norvég korona . 540.25 548.75 „ 100 dán korona . . . 645 50 656 03 „ 100 svéd korona. . . 831.00 851.00 100 olasz líra .... 133.75 136.625 „ 100 francia frank . . 233.75 244.50 „ 1 font sterling. . . . 138.50 139-75 ,, 1 dollár.................... 31.10 31.95 „ 100 belga frank . . . 224.00 229.75 „ 100 spanyol peseta . 474.00 484.00 „ 100 jugoszláv dinár. 43.00 43.25 „ 100 jugoszláv korona —.— —•— „ 100 román lei .... —.— —.— „ 100 bolgár leva . . . 19.05 19.30 „ 1 török" font............. 18.60 18.85 „ 100 osztrák korona . 0.0413 0.0412,, 100 lengyel márka . 0.31 0.33 „ 100 magyar korona . 1.225 1.225 „ 1 dollár (kábel) . . . 31.40 32.30 „
