Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)
1922-10-01 / 100. szám
Vasárnap, október 1. KdZfiAgQA8ilO A hadikölcsön értékesítése. Pozsony, szeptember 30. Szlovenszkó és Ruszinszkó pénzintézetei sohasem kerültek volna válságba, ha R asin a hadikölcsön elismerése tekintetében nem helyezkedett volna arra a lehetetlen álláspontra, melynek tarthatatlanságát utódai be is látták. A megoldás azonban újabb súlyos terheket rótt a pénzintézetekre akkor, midőn megfelelő összegű államkölcsön jegyzésétől tette függővé a hadiköicsönök részleges elismerését is. Ezzel ugyan elkerülhetővé vált az összeomlás, de megbénította őket működésükben és arra kényszeritette, hogy az immobil papírok miatt évek hosszú során tengődni legyenek kénytelenek. Amig nem sikerül az állampapírok egy részét továbbadnak, a legnagyobb része képtelen lesz rendeltetésének megfelelni és a gazdasági életben azt a szerepet betölteni, melyre pedig a konszolidáció érdekében igenis nagy szükség volna. A pénzintézetek ennek ellenére láthatják a különbséget a három év előtti állapotokkal szemben, melyet kizáróan a tömörülésnek és összetartásnak köszönhetnek. Ebből megláthatják azt is, mily utat kell a közeljövőben követniük, ha a fejlődésük útjában álló akadályokat mielőbb le akarják küzdeni. A múlt héten Prágában tárgyalások folytak egy nagyobb alapítvány tőkéinek elhelyezése tekintetében. Természetesen élénken érdekelt minket az, hogy az ajánlattételre felhívott nagybankok mily papírokat fognak befektetés céljából felajánlani, de még jobban érdekelt az, hogy mily papírokat fognak e célból kiválasztani. Az ajánlatok túlnyomó része a lisztkölcsönt ajánlotta fel 76 cs. kor. árfolyamon, ami csaknem teljes 8 százalékos kamatoztatást jelent. Azonban általános meglepetésként az egyik nagy cseh intézet 5 és félszázalékos IV. államkölcsönt ajánlott fel nagyobb tételben 65 cs. kor. árfolyamon, ami 8 és negyedszázalékos kamatoztatásnak felel meg. S ami a legérdekesebb volt, ezt az ajánlatot fogadták el a lisztkölcsönnel szemben. Sokan lesznek, akik semmi jelentőséget sem tulajdonítanak ennek. Mi azonban a pénzintézeteink szempontjából rendkívül fontosnak tartjuk ezt és ebben azok jobb jövőjének pirkadását látjuk. Pénzügyi körökben általános a meggyőződés, hogy a liszíkölcsön árfolyama rövidesen emelkedni fog, amint a forgalomképes címletek kibocsátásra kerülnek. Ha e számításnak csak némi alapja is van, ez nemcsak a lisztkölcson értékének, hanem a IV. államkölcsön értékének emelkedését is jelenti. A pénzintézetek birtokában természetesen nem 5 és fél %-os, hanem 5 és 6 %-os IV. államkölcsön van, melyet az említettek alapján átlag 65 koronára becsülhetünk. Ha ebből az árból a IV. államkölcsön jegyzésére fordított 100 % készpénzt levonjuk, úgy a hadikölcsönökért kapott cserepapirra 30 korona marad. Ez igen sovány eredmény, mely nézeteinknek igen nagy veszteséget jelent, azonban minden esetre már egy kis eredmény. melyből a jövőre némi reményt rnerichetíink. Nem a hadikölcsönökért elérhető 30 koronás vagy magasabb árfolyamban látom én a pénzintézetek helyzete javulásának lehetőségét, hanem abban, hogy e papírok értékesítése általában véve lehetséges. Eltekintve attól, hogy mihelyst egy értékesítési lehetőség megvan, ez természetszerűen magával hozza a lombardirozási lehetőséget is. A magyar és német pénzintézetek válságát főképp a bizalmatlanság okozta, melyet az aránylag nagy hadikölcsönállomány idézett elő. A közönség jól tudta, hogy a pénzintézeteink által kezelt vagyonnak csaknem a fele van hadikölcsönökben és ezekre folyósított lombardkölcsönökben elhelyezve, melyről épp oly jól tudta mindenki azt is, hogy azok nem értékesíthetők. így természetes, hogy mindenki féltette a pénzintézeteknél elhelyezett tőkéjét és óvakodott azt uj betétekkel gyarapítani. Mihelyst ennek ellenkezője a köztudatba megy, nemcsak vissza fog térni a bizalom a régi konzervatív pénzintézetekhez. hanem ez még fokozódni is fog. A köztársaság pénzügyi konszolidációja csak fokozni fogja ezt a bizalmat. Azok a .pénzintézetek, melyek a nagy konjunkturális üzleteikkel ma előtérbe kerültek, a konjunktúra megszűntével ismét visszaszorulnak a második helyre és akkor megcsappan a nagy betétfelszivó képességük is, melyet a régi betétgyüjíőbelyek ma annyira éreznek. A pénzintézetek birtokában levő hadikölcsönkötvények diszkreditálása arra kényszeritette a konzervatív pénzintézeteket, hogy annak értékét leírják. Csaknem mindegyik pénzintézet lemondott az eddigi osztalékok fizetéséről és minden bevételt a hadikölcsönkötvények leltári értékének csökkentésére számolta el. Ennek folytán ma már azok úgyszólván általánosságban oly alacso nyan vannak értékelve, hogy ez kevesebb, mint az áru és valutaspekulációkra kihelyelyezett tőkékért elérhető kamat, de nincs is rneg mellette az a nagy kockázat, mely sokszor nemcsak a kamatbevételeket, hanem a kihelyezett töke egy jelentékeny részét is felemészti. Ez a íixkamatozás biztosítja az elhelyezett takarékbetétek megfelelő g.yümölcsöztetését és fedezi azt a szerényebb költséget is, melyet épp válságos helyzetük miatt a konzervatív pénzintézetek emelni nem birtak. Súlyos, válságos időket értünk meg, mely nagy megpróbáltatások elé állította pénzintézeteinket. Az együttműködés lehetővé tette, hogy ezt átéljük. Amig a teljes gazdasági konszolidáció be nem következik, mindig lesznek nehézségek, melyekkel pénzintézeteinknek meg keli küzdeni. Azonban ez már nem lesz oly nehéz és tisztán pénzintézeteinktől függ, hogy a múlt tapasztalatain okulva, vállvetett munkával jövő boldogulásukat biztosítsák. Schmidí Imre. — A magyar-cseh tárgyalások és a kamarai központ. A cseh-szlovák kamarai központ kereskedelempolitikai választmányának legutóbb tartott ülésén a kereskedelemügyi miniszter képviselőinek jelenlétében többek között a magyar-cseh gazdasági tárgyalások ügyét is napirendre tűzték. A brünni kamara indítványára a jelentést adó kamarák szakértőiket a kereskedelem köréből is ki fogják jelölni, akik a Magyarországgal folytatandó gazdasági tárgyalásokon résztvesznek majd. A magyar kereskedelmi kamaráknak a cseh koronatartozások rendezésére vonatkozó megkeresését a kamarák közösen meg fogják beszélni, de határozatot nem hoznak külön-külön, hanem bevárják a kamarai központ végleges állásfoglalását. — A kamarai központ egyéb napirendjén a következő kérdések voltak: a kereskedelempolitikai bizottság újjászervezése, a vámkoefficiensek általános felülvizsgálása, a külkereskedelem statisztikája, a szomszédállamokkal a jogsegély tekintetében kötendő szerződések, a prágai mintavásár alkalmával folytatott román—cseh-szlovák tárgyalások eredménye és a spanyol, valamint a svájci kereskedelmi egyezmények megújítása. — A cukorkereskedelem forgalmi adója. Az „Ustr. Ozu-“ (Központi Értesítő) jelentése szerint október 1-én a cukorárak leszállítására való tekintettel a cukor forgalmi adóátalányát is le fogják szállítani: ezzel együtt kiterjesztik a forgalmi adót a melassze, cukorrépaszelet és egyéb cukoripari melléktermékekre. Eddig harminc korona volt az adoátalány, ezentúl pedig 25 cseh korona lesz. Ezt az adót a cukornak a finomítóból való elszállításakor kell lefizetni. — A bőr forgalmi adójának átalányozása- A pénzügyminisztérium, a kereskedelemügyi minisztériummal, valamint a termelők és kereskedők érdekképviseleteivel egyetértőén az 1921. aug. 12-iiki törvény 19. §-a értelmében a következő rendeletet bocsátotta ki: Az említett törvény értelmében a bármily fajtájú bőrszállitásnál fizetendő forgalmi adó helyébe ez év október 1-től kezdve a következő átalányadó lép érvénybe: 1. Sima lakkbőr után, kivéve a nyergesipar céljaira való kemény lakkbőrt, továbbá sevrő- és sportbőr után a gyári ár 10 százalékát, 2. minden egyéb bőrnemek és keztyübőr után a gyári ár 3 százalékát kell a bőrgyárosoknak az illetékes adóhivatalnál fizetni, még pedig negyedévenként, október 3L, január 31 •, április 30. és julius 31-én esedékes részletekben, az adófizetésre való felhívás bevárása nélkül. Ez az adótétel vonatkozik a külföldről behozott bőrárukra is. Az október 1-én raktáron lévő készletek után fizetendő adót kvadrá tonik ént 1 korona 20 fillérben, illetve 2 százalékban állapítja meg a rendelet. Az 1. és 2- pont alatt felsorolt, 1922. október l,ig meglévő készleteket, továbbá a luxuscipő és íootballlabdahuzatokat október 10-ikéig az adóellenőrző hatóságnak be kell jelenteni. — A régi cukor árának mérséklése. A cukoripar-szindikátus közli: A cukoriparszindikátus a változott viszonyokra való tekintettel elhatározta, hogy az 1921—22-iki kampány cukorkészletét 450 koronás alapárra szállítja le. Ennek folytán a cukor ára nagykereskedők részére az eddigi 650 korona helyett 450 korona lesz és iiyképpen körülbelül az uj kampány cukorárait fogja megközeüteni. Ez a határozat, amely az uj cukor árának kiszámítására vonatkozik, érvényes valamennyi cukorküldeiményre, amelyet ez év szeptember 27-ikétől kezdve a cukorgyárakból leszállítottak. — A szabadalmi dijak felemelése. A kereskedelemügyi minisztériumi a pénzügyminisztériummá! együtt rendeletét készít elő a szabadalmi dijak felemeléséről- A tervezet szerint — mint a „Lid. Nov.1' jelenti — a bejelentés diját 100 cs. k.-ban állapítják, meg. Az első évben tehát 100 koronát, a második évben 125 koronát, a harmadik évtől a hatodikig 50—50 koronával többet, a hetedik évtől a tizedikig 100—100 koronával többet és a tizedik évtől a tizenötödik évig 200—200 koronával többet kell majd fizetni, úgy hogy az utolsó évben a bejelentés dija 1700 koronát fog kitenni. — Az üzemi választmány tagjainak nem lehet fölmondani. A íürrr.itzi északcsehországi üveghuták ideiglenesén beszüntették üzemüket és a munkásokkal együtt az üzemi választmány tagjait is elbocsátották. Körülbelül harminc ilyen bizalmi emberről van szó, akik nem fogadták el a fölmondá.st és munkában maradtak- Az anusigi döntőbizottság nem ismerte el az üzemi választmányi tagok és póttagok fölmondásának jogosságát, úgy, hogy a vállalat igazgatósága kénytelen v attól eltekinteni. A döntés a „Cas“ véleménye szerint mértékadó lesz egyéb hasonló esetekre is és a munkásság bizalmiférfiainak hathatósabb védelméről tanúskodik. — A prágai húspiac. A mai prágai húspiac irányzata közepes volt. Az árak a következőképepn alakultak: Ürü 7—13. borjú 12—14, belföldi sertés 14—18, jugoszláv sertés 15—17, ökör eleje 9—H, hátulja 11—14. bika 9—11, tehén eleje 7—9, hátulja 9—12, egy évnél fiatalabb ökör és1 üsző 7—9 cs- K- kilogramonként. — Az angol gyáripar nyereségcsök kenése. Az „Economist“ az 1921—22-iki üzletévről közzétett 1386 vállalati mérleg alapián megállapítja, hogy az angol gyáripar vállalatai majdnem kivétel nélkül kisebb nyereséggel dolgoztak, mint az előző üzleti évben. Sőt az automobilszakma veszteséggel dolgozott. Különösen csökkent a hajózási társaságok, a vasiparia gyárak, a textil- és gnmmiipar üzemeinek nyeresége. Legkevésbé érintette a nyereség csökkenése az élelmiszer és élvezeti cikkek szakmáját. Csupán a villany és gázvilágifási vázlatoknál volt nyereségemelkedés az utolsó üzleti évben— A cseh-szlovák bankjegyforgalom. A bankhivatal jelentés-e szerint a cseh-szlovák bankjegyforgalom szeptember harmadik hetében 172 millióval 96Ó4 millió koronára csökkent. A devizaállomány ö6 millióval 1670 millió koronára emelkedett. A vagyonadó-számla 20 millió korona emelkedéssel elérte az 1666 milliót. — A régi koronatartozások összeírása. A régi katonai-, valamint polgári államkincstár elleni követelések összeírásánál külön kell választani a bejelentéseket aszerint, hogy a közös katonai kincstár, vagy a régi Lajtán inneni államkincstár ellen állanak fenn. Az osztrák hadíközporítok elleni tartozások és követelések is, a melyek 1919 február 26,-ika előttről valók, összeírás alá esnek. A biztosítási összegeknél pedig oly társaságokkal szemben, amelyeknek székhelye Ausztriában van, csak azok a biztosítási összegek jelentendök be, amelyek már 1919 február 21.-ike előtt esedékesek voltak. — A prágai tőzsde. A tőzsde ma zárva volt. A magánforgalom irányzata hasonlóan a múlt napok irányzatához, lanyha volt. Az a néhány kötés, ami előfordult, alacsonyabb árfolyam mellett történt. A cukorértékek, melyek tegnap emelkedő irányzatot mutattak, ma ismét lemorzsolódtak. A forgalom különben nagyon szűk keretek között mozgott. Kötések: Cseh cukor 950—955, Skoda 338. A Cseh Kereskedelmit 645, a Kolini kávét 265, az Inwaldot 620, a Prágai vasat 565. az Alpinet 250, az Anglobankot 51 és a Hitelt 20 cs. K-val értékelték. A devizapiac forgalma tartózkodó volt s a márka kivételével csak kevés kötés fordult elő. A magánforgalomban az egyes devizákat a következőképpen értékelték: Berlin 1.95 és fél, Amsterdam 1250, Zürich 600, London 141.25, Páris 244, Róma 136.50, Newyork (kábel) 32-30, Bécs 0.4 és fél, Budapest 1.28 és Varsó 0.37 és háromnegyed. I®z§Heérf®ifM©ií szombaton, szeptember 30.-án: Budapest, Budapesten a devizaárfolyamok London kivételévé! nem változtak. London 11,112, tegnap 11,125. Berlin. Devizák. Prájra............. . 5063.65 Milánó . . . . .6976.25 Amsterdam . . 63670.30 London . . . . . .7191 00 Bnenosz Airesz . 579.275 New York .... 1 647.93 Brüsszel . . . . 11685.35 Paris . . . . . . 12534.30 Kristifinfn . . . 28024 90 Zürich . . . . . 50961.25 Kopenkápra . . 33483,05 Madrid . . . . . 2496385 Stockholm . . 43245.85 Bécs . . . .... 2.205 Helsingfors . . . 3555.50 Budapest . .... 65 91 ;A zürichi devizaárfolyastioK Zárlat. 100 csebszl. korona . IX/30 16.60 IX/2C. 16 51 s\ fájc i frank 100 masryar korona . 0.215 0.21 100 német márka . . 0.33 0,335 L 100 hollandi forint . 203.00 203,20 i dollár................ .. 5.37 5.365 1. font sterlinfr ■ • . 23.46 23,55 100 francia frank . . 40 65 49.65 • ^ 10T> olasz líra. . . . . 22.75 2 2.65 10'' be ifin frank . • . —% — 38.40 ,, Ki* dán korona . . .--♦--111 50 100 svéd korona . • •--.--141.40 Í00 norvéfr korona •--.--91.40 100 spurivol peseta .--.---81.10 100 Búért. Air. peso--.--19>.eo „ ,, lOo inproszláv korona i 1.85 1.80 10! bolgár leva . . . 3 15 3 20 10"I osztr. kor. (pénz) 0.007,3 0.0075 „ 100 osztr. leb. banki. 0.0088 0 0068 m ■ 100 lenivel márka . 0.0625-J.95 100 román lei ... . *— •-•• Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitung?-Aktien-Gesellschaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. riolik. Minta tani hplril
