Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-28 / 98. szám

Csütörtök, szeptember 28. tos, mint egy próféta-szó, én is eimosoiyodok a szőrszálhasogató támadások fölött­A támadók nem vették észre, hogy ma­guk is Keyserling tanítványai lettek. S a szavak értelmében már keresik a mélységet. Waíleníinyi Dezső. A Prágai Magyar Hírlapot előállító nyomdavállalat egész üzeme az esti órákban villamos áramzavar folytán, lapzárás előtt megállt. Az esetleg előforduló sajtóhibákért elnézést ké­rünk olvasóinktól. raranxiB ^»f<Kiasgaa»egMBgpgt^^ A I@Flfláltp!iMIfɧ. Benes szombaton visszajön Prágába. A Tribnna jelenti, hogy Benes dr. az eddigi rendelkezések szerint esetleg már csütörtökön hagyja el Géniét, úgy hogy va­sárnapig Prágába lehet, ily módon a kormány kinevezésének egyedüli alaki akadálya is megszűnne. Klofác szenátor az uj kormányról. A cseh nemzeti szocialista párt Nyrani községben helyi szervezetének emlékíinne- í>én a központ részéről K1 o f á c szenátor, a párt elnöke is megjelent s kiterjeszkedett" az uj kormány programjára is. Kloíác sze­rint a szocialista pártok koalíciója ma keresz- tülvihetetlen, mivel a szocialista pártok nem rendelkeznek a megfelelő parlamenti több­séggel. A cseh nemzeti szocialisták azért vesznek részt a cseh nemzeti koalícióban, mivel bizonytalan időket élünk. A sevresi békeszerződés ugyanis összeomlással fenye­get. A törökök kezdik visszaszerezni régi hatalmi állásukat. Ausztriában és Németor­szágban káosz uralkodik, Habsburg Károly ugyan már nem fenyeget puccskísérleteivel, de Ausztria a csőd küszöbén áll, mig Ma­gyarországon — mondotta — az ellenünk irányuló támadások székhelyévé vált. Ez készteti a nemzeti szocialistákat arra., hogy áldozatok árán is résztvegyenek a koalíció­ban, hogy biztos kezekben lássák az ország sorsának az intézését. Az uj kormányról azt hangoztatta, hogy aligha akad valaki, aki erőnek erejével akar résztvenni az uj kormányban, mive! az csak áldozatot jelenthet az illető részére. Kijelentette, hogy a cseh nemzeti szocialista párt ragaszkodik ahhoz, hogy az uj kor­mányban a szocialista pártok hét tárcát kap­janak s hogy az uj kormány programmja a j legnagyobb súlyt a gazdasági kérdésekre és i az aggkori és rokkantbiztositásra helyezze. Az uj kormánynak Klofács véleménye sze­rint foglalkoznia kell a lakáskérdéssel is- Klofács az uj kormányt a konszolidáció és a gazdasági megújulás kormányának nevezte. Végül azt követelte, hogy az uj kor­mánynak keresztül kell vinnie a zegyháznak az államtól val ószétválasztását s hogy ezt minél gyorsabban megtehesse, el kell intéz­nie a templomok és a temetők közös haszná­latának a kérdését és az ünnepek szabályo­zását. Miért nem lehet a minisztériumok számát csökkenteni. A kormányválság megoldása során érte­sülésünk szerint felmerült az agondolat is, hogy a postaügyi és a vasutügyi minisztériu­mot egy közlekedésügy minisz-térumban egyestsék, az egészségügyi, népélelmezési és szociális népjóléti minisztérumot pedig szin­tén egy minisztériummá szervezzék át, amelynek neve szociális minisztérum lenne. Végül pedig megfontolás tárgyává tették, hogy az imifikáciös minisztériumot nem le­hetne-e egyesíteni az igazságügyrniniszté- riummai. Ennek a megoldásnak az előnye az lett volna, hogy az eddigi tizenhét miniszté­rium helyett a jövőben csak tizenkét minisz­térium lenne, úgy hogy ezen a réven jelen­tékeny összegeket lehetne megtakarítani, A cseh koalíciós pártoknak azonban ez a meg­oldás nem tetszett azért, mert abban az eset­ben. ha valóra vált volna, az egyes pártok nem kaptak volna annyi tárcát, hogy vala­mennyi miniszte('jelöltet ki lehessen elégí­teni. így tehát minden a régiben marad, ha­csak mindazokat, akik a miniszteri székek felé törtetnek, nem elégítik ki úgy. hogy az ö részükre tárcanélküli minisztériumokat lé­tesítenek. Ili Mif€f®iSn*Si§#aip. Amikor a bécsi levéltárat a saint-germaini béke értelmében likvidálják és az oklevelekből Magyarország is a maga jussát követeli, válik a politikai közigazgatási jellegű iratokon kiviil ak­tuálissá ama tisztára tudományos és muzeális jel­legű archívumok sorsa is, amelyeket az évszáza­dok a császárváros különféle intézeteiben felhal­moztak. Sajnos, mint nagyon sok téren, úgy ezen a téren sem az utilitarisztikus szempont vezette a béke urait és ahelyett, hogy tekintettek lettek volna arra, hogy hol szolgálják azok a bizonyos archívumok a tudomány érdekeit, sokat közülük a győzők társszekereire szórták. Elég arra hivat­kozni, hogy a Jugoszláviának az osztrák kor­mány által a „Provenienzprinzip“ érteimében még az 1920. év folyamán kiszolgáltatott okmánytár, amely Raguza köztársaság és az Ozmán biroda­lom között folyt levelezést tartalmazta,- még ma is felbontatlanul, kicsomagolatlanul hever, úgy, amint annak idején megérkezett. Ismeretes, hogy a volt császárváros legna­gyobb kincsei közé éppen a gazdag, őrien tál is kéziratgyüitemények tartoznak. Ezeknek a nem­zeti (volt udvari) könytárban, a konzuli (régebbi keleti) akadémia könyvtárában, továbbá a házi, udvari és állami levéltárban megmaradt török- arab-porzsa okleveleknek megfejtését, forditásáí és szisztematikus közzétételét, illetőleg az eddig elzárt okiratanyagnak nyilvánosságra hozatalát a legkiválóbb szakértők közreműködésével Krae- litz-Greifenhorsí bécsi egyetemi tanár, az ozmán diplomatikai tudomány legnagyobb mestere tűzte ki magának feladatul. A „Quellén zűr osmanischen Geschichte“ ci- mii gyűjteménynek nemrég megjelent első füzete 11. Mohamed kánunnáméjét tartalmazza Kraelitz szövegmegfejtésével és sikerült fordításával. A I káriunnámé értelme röviden a következő: A muszlim jognak egyik és pedig első for­rása az úgynevezett seját jog, azaz a koránra és a szunnára, más szóval a próféta írására és szavaira alapított egyházjog. A serját jog — mu­zulmán felfogás szerint — isteni eredeténél fogva minden emberi hatalmon felül állván, meg nem változtatható. Ezért az állami élet fejlődésével hiányosnak bizonyult. Szükség volt tehát a ser- ját jog kiegészítésére, ami egy-egy császári nyil* paranccsal történt. Ezek a törvényi erővel bíró nyílt parancsok a muszlin! jognak második for­rását alkották. Össze is gyűjtötték őket és az ilyen törvénygyűjteménynek kánimnámé volt a II. Mohamed kánunnáméja négy részből áll: Az első három tartalmazza a büntetőjogi intézke­déseket. Három büntetési nemet ismer: bot- és pénz­büntetés, továbbá a kézlevágást.. Emberölés ese­tére fönnáll a vérbosszú intézménye is. Abban az esetben, ha az erre jogosultak azt igénybeliem vették, a törvény a bűnös vagyoni viszonyaihoz igazodó vérpénzt állapított meg. A legmagasabb pénzbüntetéssel a törvény a házasságtörést sújtja. A házasságtörés előkészületi cselekményét is büntetéssel sújtotta a törvény és azt a befeje­zett bűncselekménnyel egyenlő elbírálásban ré- szesitette. A lopásnál felsorolta azokat a tárgya­kat, amelyeknek védelmét fontosnak tartja. Ter­mészetesen e tárgyakhoz tartozik a lovasnemzet- néi oly nagy becsben álló ló is és az egyedüli bűncselekmény, amelyet a törvény kézlevágássai sújt, — a lólopás. Az anyagi jogi intézkedéseken kiviil a kámmnáinéban vannak alaki jogi intézke­dések is. Rendkívül érdekes például a következő: Ha egy asszony vagy leány azt mondta, egy férfi velem házasságtörést követett el és a férfi ezt tagadta, úgy az asszony vagy leány szavait fi­gyelmen kiviil kellett hagyni. Az esküt a férfinek kellett megitéjni, a nőre pedig a biró bolbünte- tést szabott ki. A férfit is megbotozták, ha rágal­mazást követett el. Ennek a törvénygyűjteménynek különös ér­dekességet ad az, hogy keletkezésének ideje Kon­stantinápoly elfoglalásának idejére (1453) esik s igy nemcsak a legrégibb ozmán büntetőtörvény- köny-v. de egyben a legrégibb létező kánunnámé is. Második iMohamed kánunnáméja a maga tel­iességében, szabatosan lefordítva most jelent meg először.. (f. a.). A bécsi demokrata kongreszus. Becsből jelenti tudósitónk: Marc Sangnier francia képviselő ma este ünnepélyesen megnyitotta a második nemzetközi demokratikus kon­gresszust, amely Bécsben október 2-ig fog ülésezni. Az elnökség tagjai, Sangnieren ki­vid, Weisskirchner (Ausztria), Heile képviselő (Németország), Sir W. Dickinson (Anglia.) és Giesswein Sándor (Magyarország. A kon­gresszus főtitkára George Hoog. A kon­gresszuson több mint busz állam jelent meg — köztük Cseh-Szlovákia is — körülbelül háromszáz, delegátussal. Különösen nagy számban jelentek meg Ausztria. Németország és Franciaország képviselői. Weisskirchner elnök üdvözlő beszéde után Marc Sangnier élénk tetszés közepette a kongreszus céljairól és feladatairól beszélt. Utána Redlich, az osztrák népszövetségi liga. al elnöke emelke­dett szólásra, aki Sangniernek a népek meg­értése körül folytatott érdemeit méltatta. Utalt Ausztria szerencsétlen helyzetére s Bécset említette az európai probléma iskolai példája gyanánt. Heile német képviselő hangoztatta a német nép túlnyomó többségé­nek békevágyát s kijelentette, hogy a világ ujraíelépitése Európa népeinek az igazság és a jog alapján való közös munkája nélkül lehe­tetlen. Utána Dickinson és Giesswein be­széltek. ifi_ Eoujmildára-szíovákök. Konjunktúra-üzletemberekről, konjunfctura-po 1 i- tikusokról lehetett ugyebár azelőtt is hallani, de konjunktúra-szlovákokról csak a prevrat óta. Igen, a prevrat temette ezeket is. Tulajdon­képpen a még meglevő cse h-szlovajkokka 1 azo­nosak, de még sem egészen, legalább is nem mindnyájan azok. A cseh-szlovákok között vannak ugyanis olyanok, akik sohasem voltak és talán sohasem is lesznek konjunktúra-szlovákok, hanem már a prevrat előtt is Másaryk reális po­litikájának híveiként vallották magukat. A kon­junktúra-szlovák név inkább az eredetüket, ke­letkezésűket akarja jelezni, nem a politikai irány­zatukat. A centralizmus hívei, hiszen nekik min­denképpen érdekük, hogy a felszínen ússzanak és érdemeket szerezzenek. A konjunktúra-szlovákok született szlovákok, akik a prevrat előtt hallgattak erről. Eltitkolták s letagadták szlovák eredetüket, nevüket megma- gyarositották, sőt még magyar ruhát is hordtak. A szlovákot nemcsak leszólták, de üldözték is. Magyar lapot szerkesztettek és hirdették, hogy mennyit kell még tenni a magyarosítás terén eb­ben vagy abban a vármegyében. így cseleked­tek még a háború alatt is. Amíg nem látták, ho­gyan fordul a'világ sora. Vannak köztük papok, tanárok, tanítók, tiszt­viselők stb. Tanítók, akik annak idején a magyar nyelv sikeres tanításáért dicséretet kaptak és a kétszázkoronáis jutalom dijakat nyugodtan föl­szedték. A prevrat után azonban levetették a magyar ruhát, letették magyar nevüket, vagy legalább is visszaillesztették hozzá eredeti szlovák nevüket. Büszkén verik mellüket, hogy ők szlovákok és mindig is azok voltak. Odaadtak az első sorokba, félretoltá'k, aki útjukban volt. Lármájukkal, me­részségükkel sikerült is célt érniök. Aki előbb jön, előbb .őröl. Elsőknek helyezkedtek el és nem a legszerényebb állásokba, hanem lehetőleg a zsí­rosakba. Elsoosztályu szlovák hazafiak, akik szeretnének magúknál különbeket látni. Ezek foj­togatják most Szloveniszkón a nemzeti kisebbség kultúráját is.- Ahol csak tehetik, és. amilyen esz­közzel csak tudják. Magyarónok — szlovakónok. . Magyarónokró! a prevrat óta sokat lehet hal­lani és olvasni. A magyarón név nem mai keletű. Még volt már az' a világháború előtt is. M-a- gyarómiak nevezték a szlovákok azt a fajtest­vért, aki a szlovák nemzeti eszméért nem-lelke­sedett, érte nem dolgozott, nem áldozott, hanem egyenesen a magyar érdekek szolgálatában állott. A prevrat óta a. lapok sokat foglalkoztak a ma- gyarónckkal s némelyik még a magyarság pro­blémáját is igyekezett megfejteni, nem hallgatva el azt, hogy a magyarónok tulajdonképpen a cseh-szlovák ügynek a legnagyobb ellenségei, sokkal nagyobbak, mint a németek, vagy a ma­gyarok. A szó jelentése odáig módosult legújab­ban, hogy bárkit, aki nem bizonyult intranzigens soviniszta cseh-szlováknak, elnevezték magyarón- nak. Magyarónok lettek a legliszteletreiméltóbb szlovákok, ha mérsékelt álláspontot mertek elfog­lalni valamely kisebbség, kiváltképpen pedig a magyarság irányában. Magyarónnak nevezték, aki nem a centralizmus hive, hanem az autonó­miáért küzd. így lettek tnagyarónok azok a szlo­vákok, akik a néppárthoz vagy a keresztényszo­cialista párthoz mertek csatlakozni. így nevezték a prágai nemzetgyűlésben a csehek magyarónok- n.ak a szlovák képviselőket. Ennek az lett az eredménye, hogy mig azelőtt a magyaron elneve­zésnek dehonesztáló éle is volt, ma egyáltalában nem az, sőt ellenkezőleg. Szlovák nemzeti szem­pontból tekintve, megtisztelő. így változik a sza­vak, nevek értelme és jelentése. Amilyen régi a magyarón, olyan friss és uj a szlovákon elnevezés. Ez mar igazán csak a prevrat óta termett. Mi is az a szlovákon? El­lentéte, vagy ha tetszik, pandant-ja a ma­gyarónnak. Olyan szlovák, aki nem az, csak an­nak mondja magát. Szlovákén a német, a ma­gyar, a rutén és más nemzetiségű, aki magát szlo­váknak mondja, német, magyar, vagy más ne­vét szlovákosan irja. A hivatalos népszámlálás el­fogadta őket szlováknak. Miért ne. Hiszen ők ma­gok mondják és akkor csak el lehet hinni. Hát persze, hogy elhitték. A sztovakónnak két fajtája van. Egyik a kényszer-szlovákon, aki magát és családját szlováknak vallja, mert állását, ke­nyerét, családját félti. Gyermekét szlovák isko­lába adja, hogy a zaklatástól szabaduljon. Ennek még valahogyan meg lehet érteni gyöngeségét. De vannak olyanok, akik néni kényszerűségből, hanem tüntetésből, haszonlesésből lettek szlova- kónokká. No de ezek azután igazán szinmpatikus. kedves emberek, kivált azokkal szemben, akikkel á közösséget megragadt.,.k. Még a konjun-ktura- szlovákokat is tulkiabálják. Pedig ez igazán ne­héz. Ha hivatalban ülnek, maguk is alig tudnak szlovákul, de azért recsegve dörgik oda olyan ■polgártársaiknak, akik jobban bírják a sz'cvák nyelvet, mint ők: „Hovorte slovensky.“ A vezető szlovák állásúak előtt alázatosak, szolgálatkészek és földig hajolnak. Mindenáron szlovákul beszél­nek s ha valaki németül vagy magyarul szól hoz­zájuk, szigorúan dörgik oda: „Nerozumiem, cső hovorite.“ Otthon azonban, ha biztonságban érzik magukat, előveszik megcsufolt magyarságukat vagy németségüket. Valóban kedves, szimpatikus emberek, méltók arra, hogy mindkét oldalon jól emlékezetben tartsák őket. Es sokkal nagyobb számban vannak, mintahogy bárki is gondolná. Hogy múltjukat feledtessék és magukat értéke­seknek tüntessék föl, munkájukban nemcsak buz­gón, de kíméletlenül is járnak el, akarva bokros érdemeiket szaporítani. Minden mellékes, fő a konjunktúra és azt ki kell használni. Hátha holnap más áll a helyükre. A madárnyeiv. Madárcseresznyéről, madárszőlőről hallottál vagy olvastál is, nyájas olvasó. A madaraknak is van bizonyosfajta beszédjük, amellyel jelt adnak egymásnak, kifejezik örömüket, bánatukat és figyelmeztetik egymást a veszedelemre. Van azon­ban a madárnyelvnek egv más fajtája is, az, a mellyel a gyermekek szokták egymást mulattatni, amikor minden szótagban minden mássalhangzó helyett egy és ugyanazt a mássalhangzót ejtik ki. Jókai is megörökített — nem tudom, melyik regé­nyében — egy ilyenfajta madárnyelvet. Ilyen, vagyis legalább -eh-ez hasonló madárnyelvről van itt is szó. Emberi nyelv ugyan ez is, de nem já­ték, hanem komoly valóság. Élőnyelv. Néhány százezer embernek drága kincse, édes anyanyei- ve, amelyen örömét, bánatát, keservét, boldogsá­gát fejezi ki. Istenéhez imádkozik, amelyet csak az erőszak, a hódi-tó, elnyomó fölény gúnyolt ki, nevezett el madárnyelvnek. Ennek a nyelvnek irodalma van nyír. rajta új­ság jelent meg, még pedig olyan, amelyet hat vár­megye népe szívesen olvasott és ma is nehezen nélkülöz. Tengeren túl, messze Amerikában is. Jött a prevrat: a szlovák szabadság s megsza­badították Kdetszlovenszkót egyetlen, saját anya­nyelvén Írott, szerkesztett néplapjától. Azzal, hogy nincs jogosultsága, mert nem irodalmi nyelven je­lenik meg, valójában pedig azért, mert — mint a fölszabadítok mondották — magyar érdekeket szolgált. Azonban, hogy a dolognak mégis valamelyes formát adjanak és a lapocska felesleges voltát • plauzibilissá tegyék, a lapot megszüntető zsupáni tekintély és. parancsszó vizsgálat alá vétette a keleti szlovák nyelv anyagát, szókincsét. Szak­szerű bizottságot állított össze, melynek elnöke ő maga volt, tagjai pedig szintén mind nyelv-, ille­tőleg nyelőtudósok, akik mindnyájan megérdemel­nék a Pro Hekto-literis érdemrend jeleit. Egyik zenész, másik elemi iskolai pedagógus, harmadik banktisztviselő, negyedik a kaptafa mestere és igy: tovább- Hogy a keleti szlovák nyelv se ma­radjon szószóló nélkül, ennek érdekeit a lábtyü- müvész képviselte. Ez a tabunál aztán összeült és a madárnyelvet, azzal , a megokolással, hogy az eltérés mindössze legfeljebb háromszáz szó, halálra Ítélte. A ina- dárnyelv azonban tovább él és kaküktöjást rak az irodalmi fészekbe a felszabadító testvérek örö­mére. Spectator. A magyar kormány nem fogja tűrni a fascista szerveskedést. Budapest, szeptember 27. (Saját tudósí­tónk távirati jelentése-) A 8 Órai Újság a fascista mozgalommal kapcsolatban a legil­letékesebb helyről közli, hogy a kormány semmi szin alatt nem tiir semmiféle ilyen, vagy ehhez hasonló mozgalmat, mert Ma­gyarországon nincsenek olyan állapotok, mint Olaszországban. A magyar kormány a kellő súllyal tud fellépni és a legerélyesebben to­rol meg minden olyan egyéni, vagy tömeg­akciót, amely az állam törvényes kereteinek felforgatásával akar érvényesülni- A kor­mány éppen igy van elszánva arra is, hogy bármely ilj^en irányú és jobboldalról jövő mozgalmat csirájában elfojt. Az egyéni ak­ciók a törvényhozás és az állami élet kere­tein kívül való társaságok és magánjellegű alakulatok ideje elmúlt. Ilyen csoportok — igy szól a félhivatalos nyilatkozat — a zül­lés tényezői és az állam életéből feltétlenül kiküszöbölendők. '«■■■■' ............ —■ OL D ENGLAND Ajánlja most érkezett angol és skót újdonságait, a legjobb minőségű télikabát- és nlster-szövetekben. valamint sikkes utazó- és sportkosztümjeit hölgyek és urak részére, a legelőkelőbb kivitelben és jelen­tékenyen leszállított árakon. Megtekintése előnyős! 479 Landesbank palotájában B, METZELES, PRAöA. Neházanika 2 Úri- és női divatszabóság mérték ntán. Telefon 972. Magyar levelezés és kiszolgálás Íztlszed, kin trlsil leszel ki mi uralsz?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents