Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-26 / 96. szám

Kedd, szeptember 2. — Négy szlovenszkói gyár teljes üzem- beszüntetése. A Rimamurány-Hernádvölgyi Vasmű Részvénytársaság pozsonyi központ­jában a Gyáriparosok Országos Szövetsége­gének bevonásával szeptember 21-én kellett volna a munkássággal a kollektív szerződést •megújítani. A szer:-: J.' ir.-egk:;‘.écér.e a:: • bán sor nem került. A szövetség titkára is­mertette a zólyomi, Iikéri, nyustyai és ko- rompai üzemeknek tarthatatlan helyzetét. Megemlítette, hogy e négy üzem 50 millió korona deficittel dolgozott és igy az említett 4 vállalat szeptember 25-től kezdődően kény­telen valamennyi munkásnak fölmon­dani. Az elbocsátás Zólyomban 631, Nyus- iyán 172, Likéreu 160, Korompán 1283 mun­káscsaládot érint. Alsoszalánkon 397 mun­kásnak az elbocsátása egyelőre még elha­lasztódott. A tárgyalások során megállapítot­ták, hogy az állam a vállalatoknak 2 millió 800 ezer koronával tartozik, amelyet a válla­latok az állam terhére munkanélküli segély címén előlegeztek, de az üzemek normális menetét hátráltatja az is, hogy az állam a szállított árukért csak hónapok múlva fizet. A Gy. 0. Sz. titkárának kijelentése szerint az elbocsátás 2—3 hónapra szól, ezzel szem­ben a bányák és kohók szlovenszkói kor­mánybiztosa kijelentette, hogy az üzemszü­netelés 1 évnél tovább is el fog tartani. — Szlovenszkói fizetésképtelenségek. Kassá­ról jelentik: A Zelmanovits rövidáru, cipők eres- kedés és divatáru cég a kassai törvényszéknél íi csődönkivüli egyezséget kérte. A passzíva 199.000 korona. A cég a hitelezőknek 60 napon belül 25 százalék kifizetését kínálta fel. A kassai Spira Márkuszné cég, piaciáruk kereskedése a kényszeregyezség elrendelését kérte. Kaució hiá­nyában a törvényszék nem adta ki a rendeletet. Az adós cég ennek folytán a törvényszék igény- bevétele nélkül próbál kihegyezni az adósokkal. A passzíva 24.000 korona, melyre 20 százalékot kínál fel. A kiegyezést kérték továbbá: Kutac László kereskedő Zsolna, Kondor Mária delika- teszkereskedöTrencsén -Teplic, Fűnk Antal Nagyszombat, Trojanovits Aladár és Fia Poltár. A következő cégek elten csődöt nyitottak: A Hadirokkantak cipőtermelő és értékesítő szövet­kezete Nyitra, Doleczek József szállodás Nyitra, Táncér Adolf fakereskedő Rózsahegy és Ferenezi Jenő és felesége dohányárudája Érsekújvár. — A bankbetétek szabaddátéíele előtt. A „L. N.“ értesülése szerint az illetékes hatóságok egy rendelet kiadásán dolgoznak, amellyel teljesen szabaddá fogják tenni úgy a bankbetéteket, mint a folyószámla követeléseket. — Magyarország és Oroszország keres­kedelmi kapcsolata. Budapestről jelenti tudó­sítónk: Koffler Károly dr., a Berlinben székelő orosz kereskedelmi szervezettel tár­gyalásokat foltyatott a nyersoliajszállitásra vonatkozóan. A tárgyalások eredményre ve­zettek s Oroszország több száz vaggon nyers olajat fog Magyarországnak szállítani- A nyersolaj a kaukázusi petroleumforrásokból való és a Fekete-tengeren, meg Fiúmén át fogják Magyarországba szállítani. Az első szállítmány előreláthatóan már az ősszel megérkezik, ipari körökben bíznak abban, hogy most már megindul a magyar ipari cik­kek exportja is Oroszországba. Magyaror­szág 30 évvel ezelőtt nyersolajszükségletét ugyancsak a Kaukázusból szerezte be, tehát ez nem egyéb, mint a régi összeköttetés fel- ujitása. — Uj százmárkás kisegítő bankjegyek. Ber­linből jelentik: A Vossische Zeitung értesülése szerint a közeli napokban uj százmárkás kise­gítő bankjegyeket fognak kibocsátani. A kész­pénzhiány leküzdésére a bankjegyek nyomásánál számos vidéki nj’omdát fognak igénybe venni. A közeli hónapokban lehetséges lesz 8 milliárd ér­tékű készpénzt a forgalomba bocsátani. Október hónap folyamán várják a pénz visszaözönlését a Birodalmi Bankba. — Halasztást adlak a néniét szénadóra. Ber­linből jelentik: A német szénbányaipar augusztus j havi szénadója 4 milliárd márkát tesz ki, aminek ! a lefizetésére a birodalmi gazdasági minisztérium j halasztást adott, mert a bányamüvek különben j nem tudnák a lényegesen felemelt munkabéreké* , kifizetni. A munkabérek szeptemberben 7 milliárd ! márkára rúgnak. Igaz, hogy szeptemberre a szén árát is lényegesen fölemelték, de a bányamüvek még csak a hónap végén jutnak az ebből eredő bevételek birtokába. A szénárak és a szénbánya- ipar forgalmának hatalmas megnövekedéséről ta­núskodik, hogy a szénádéból a legutóbbi ár fel­emelések után évi 120 milliárd márka jövedelme* vár a kincstár. í ü Siülccliillf® minden ágazatát felölelő fogorvosok és fogtechnikusok részére az összes rendszerek elsőrangú kivitelben 1. orcBcr. Prága 1. Junpapova 28. r,21 Telefon: 8110-IV — A Stinnes-Lubersac megegyezés és a ne­met vállalkozás. A Béri. Tagol. Írja: A Stinnes- • bubersac megegyezés némely gyáripari körökben nyugtalanságot keltett, mert ez az egyezmény egyetlen német vállalkozóra, illetve az ellenőr­zése alatt álló isseni Magas- és mélyépítő rész- i vciiytársüságra rendkívüli hatalmat ruház igen i széleskörű megrendelések elosztására nézve. A hatszázalékos felár alakjában pedig tulnagy köz- , vetítő keresethez juttatja a Síinnes-csoportot, a mely kereset még megnövekednék, ha a szállítá­sok elosztásúnál a Sfinneshez köze! álló vállala­tok különös kedvezésben részesülnének. Stinnes kijelentette,.hogy a rendelések felosztása céljából vártában szervet akaT létesíteni a német gyár­ipar birodalmi szövetségével, de az erre vonat­kozó tárgyalásokról még nem történt közlés. De szénbányaiparban is nyugtalanságot keltett a Stmnes-Lubersac egyezmény, mert Franciaország jóvátétel! szénszállítmányokból bizonyos szén- mennyiségeket rendelkezésére fog bocsátani a 'tinnes-Lubersac egyezmény keretében szállítan­dó építőanyagok gyártására. A szerződés 7. §-a '.•telurében ennek a szén mennyis égnek a küiön- , böző üzemek közt való felosztása a rajna-wesí- | fái iái szénszindikátussal egyetértőén Stinnes Hu- ' sóra tartozik. Az árakról, amelyeken ezeket a szabaddá vált szénmennyiségeket a szállító üze­meknek át kell engedni, a szerződés nem szó!. ; Ebből az következnék, hogy a szenet a német j belföldi szénárakon, amint azokat a birodalmi i szénszövetség megállapítja és amint azok a jóvá- tételi szállításokra nézve érvényesek, fogják át­adni az üzemeknek. De az ilyen következtetés kö­telezően nincsen a szerződéiben kimondva, és az egész jogi helyzetből sem adódik. A szénipari kö­rök véleménye szerint ugyanis könnyen lehetsé­ges, hogy a Franciaország részéről szabaddá te­endő jóvátételi szenet magasabb árakon fogják az épitőanyag-szállitóknak eladni és hogy a tnl- árakat a közvetítő cégek fogják zsebrevágni. Nem lehet a szabaddá váló szénnek belföldi árakon való eladását kényszerrel előírni, mert a szenet nem a német szénszindikátus, illetve a német kormány, hanem a francia kormány bocsátja Stinnes rendelkezésére. Uv módon ez a szén ki­kerül a német kényszerszéngazdálkodás hatáskö­réből és nincsen alárendelve a hivatalos közegek ármegállapításának. A Béri. Tagbl. jogi szempont­ból osztja ezt a felfogást, de annak a föltevésé­nek is ad kifejezést, hogy Stinnesnek nem az a szándéka, hogy a felszabaduló francia szenet a belföldi áraknál magasabb árakon akarná forga­lomba hozni és hogy a szénszindikátus bekapcso­lódása nemcsak .az elosztás, hanem az ármegál­lapítás szempontjából is történik. A szerződés említett pontjának hivatalos magyarázatára volna szükség, még pedig olyan értelemben, hogy a szabaddá váló szenet minden közvetítő nyereség nélkül, a rendes belföldi árakon fogják elosztani. — Parádés földosztás Erdélyben. Kolozs­várról jelentik: A kormány, hogy a koronázás hangulatát liberális szellemben készítse elő, hir­telen elhatározással hozzákezdett a íöldbirtokre- form végrehajtásához. Igaz, hogy ez a földosz­tás csak reklám volt, de azt hiszi a kormány, hogy ezzel sikerülnie fog az erdélyi elégedetlen­séget levezetni. Tegnap Szászfenesen és Kiskix- küllőben kezdték meg a földosztást. Constani- nescu földniivelésügyi miniszter leszállóit bár­sonyszékéből, különvonatra ült és Szászfenesre utazott. Levetette fehér glasszé-keztyüjét, kezet fogott a parasztokkal és sajátkeziileg fogta meg az eke szarvát és hasította fel az első barázdát. A hatóságok mindenütt ünnepelték a miniszter urat, a lakosság azonban nem valami nagyon osztozott a hatóságok örömében. Gyárfás Ele­mér, a magyar kormány egyik képviselője, a ro­mán parlamentben, beszédet mondott, amelyben tiltakozott a földbirtokreform végrehajtása ellen, mert annál kisemmizik a magyar kisebbséget és a kormány nem a méltányosság alapján jár el, hanem a földosztást is politikai céljai szolgálatá­ba állítja. A miniszter Gyárfás beszédére csak zavaros választ tudott adni. Eddig két birtokot osztottak fel. Mindakettő magyar emberé volt. Az egyik birtok Haller István gróf, a másik pe­dig Gerendi Ákos tulajdonát képezte. A román urak földjét még nem osztották fel. Sőt előrelát­hatóan nem is fogják felosztani. — Menetjegykedvezmények a német vasuta­kon. A birodalmi vasutakon tnenetjegykedvez- ményben elsősorban a gyermekeket részesítik. Négyévestől tízéves korig a gyermekek félárat fizetnek, ennél íiatalabbakért, ha külön helyet nem foglalnak el, semmit sem kell fizetni. Az utóbbi években ismételten azzal a kívánsággal állottak elő, hogy a gyermekek szabadutazását a hatéves korig kiterjesszék és hogy tizennégy- éves korukig féláron utazhassanak. Ez a kiter­jesztés azonban a vasúti üzletszabályzat megvál­toztatásával járna, amely viszont a nemzetközi megállapodásoktól függ. Az egész európai kül­földön a gyermekeknek szabadutazása csak a négyéves korig van megengedve (Franciaország­ban és Olaszországban csupán hároméves korig); félárujegyet általában csak tízéves korig engedé­lyeznek. (Franciaországban csak hétéves, Svájc­ban pedig tizenkétéves korig). Ezeknek a hatá­rozatoknak a megváltoztatása Németországban, ahol a vasúti tarifák jóval a „világpiaci áron*' alul vannak, nem igen valószínű. A birodalmi vasút különben is messzemenő menetjegykedvez­ményben részesíti az igazolt ifju-vándorokat. ha legalább tiz 20 éven aluli személy utazik szak­szerű vezetés alatt. A tanulóifjúság is részesül menetjegykedveztnányben, éppúgy a közkórhá­zak betegei, szegénybetegek, háborús sérültek és rokkantak, valamint vándormunkások is. Ezek­nek kedvezmény gyanánt rendszerint féláruje­gyeket ad ki a vasút — A Birodalmi Bank kamatlába. Berlin- ; höl táviratban jelenti tudósítónk, hogy a Biro- : dalmi Bank a váltóleszámitoló kamatlábat 7 százalékról 8 százalékra, a lombardkamatlá- bat 8 százalékról 9 százalékra emelte föl. — A prágai tőzsde- A mai tözsed némi gyengülés mellett nyugodt hangulatban nyílt meg. Az ipari értékek vesztesége jelentékte­len volt s később ezt is behozták. A kuliszban szilárd volt a Skoda. A bankértékek a nagy eladások folytán túlnyomóan gyengültek. Egyedül a?: A gr á rímük javult 5 koronával. A bécsi bankértékek tartottak- A devizapiac lanyha volt s az összes nyugati devizá’ megszilárdultak. A szabadforgalomban Bu dapest 0.2 és fél ponttal szilárdabb volt, a márka 0.4 pontot vesztett. — A pozsonyi terménytőzsde. Pozsonyból jelentik: A terménytőzsde irányzata változatlan kereslet mellett szilárd. Hivatalos árfolyamok: 77—80 kg-os búza 160—170, 71—74 kg-os rozs 110—120, merkantil árpa 110—125, prima 135— 140, szlovenszkói zab 110—120, román tengeri 120—130, mák 600—650, repce 202.50, nullás bú­zaliszt 310—320, búza főzőliszt 260—270, búza kenyérliszt 170—180, nullás rozsliszt 220—230. egyes rozsliszt 180—190, egyszer őrölt rozsliszt 170—180, korpa 70—80, takarmányliszt 80—90, kötetlen széna 120—130, préselt 130—150, prima félédes széna kötetlen 140—150, préselt 150—160, kötegszahna 80—90, alomszalma 60—65, préselt 75—85, takarmányszalma 70—80, préselt 75—85, burgonya 25—35 cseh korona. — Az oliniitzi terménytőzsde. A tegnapi terménytőzsde forgalmának képe örvendete­| sen megváltozott. A forgalom egélénkült s az | irányzat szilárd volt. Hivatalos árfolyamok: Morva búza 150—165, nyugatszlovenszkói búza 150—160, morva rozs 115—125, szlo­venszkói rozs 110—120, árpa 110—120, mer­kantil árpa 120—130, uj zab 135—145, La Plata tengeri 130—135, aprószemü román tengeri 120—130, köles 120—130, Viktória borsó 400—425, szlovenszkói borsó 120—200, lencse 600—700, bab 110—120, préseletlen morva széna 150—160, préselt 170—180, préseletlen szlovenszkói széna 110—120, pré­selt 120—130, csépelt rozsszalma 85—95, préselt takarmányszalma 90—95, mák 625— 700, lenmag 300—350, holland kömény 1350— 1400, belföldi hagyma 80—95, szlovenszkói foghagyma 200—275, morva burgonya 20— 30, búzadara 330—340, nullás búzaliszt 300— 310, egyes főzőliszt 270—285, rozsliszt 185— 210, buzakorpa 50—60, rizs (burma) prompt 235—250, amerikai zsir 1060—1080 Ke. — A budapesti tőzsde. Budapestről je­lentik: A zürichi és a többi külföldi piacokról érkező hírek hatása alatt a tőzsde ma barát­ságos irányzattal nyílt meg. Később a ban­kok nagy tételekben dobták a piacra az árut és a kistőkések is realizálásokat eszközöltek s ennek folytán az árfolyamok mind a nyi­tási árfolyam színvonala alá kerültek. Külö­nösen a nehézipari értékek és a vezető ar­bitrázsértékek árfolyama hanyatlott. A Salgó 82.000 koronáról 75.000 koronára, az Állam­vasutak 49.000 koronáról 44.000 koronára estek vissza. A bécsből érkező hírek átme­netileg javítottak az irányzaton egy keveset, zárlat felé azonban megint lanyha lett az irányzat Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeltungs-Aktien-Gesell­schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. OOOOOOOOOOOOOOOOOÖOOOOOOOOOOOOOO fté ff • • • • • • • • JKSDENCr :: étterem :: Prága II., Vodicková u. Amerikai bar Október 1-től :: ötórai tea :: Modern táncok Szabad bemenet Kuruc cigányzenekara Iöz§cicárioNi«inieh hétfőn, szeptember 25-én: Prásja : £rfékíözsde. Agrárai banka • Ay Alpiue ..................... 259.— rá r Bnnk). . . 665.— Kolini kávé . . . . 520.— Bohemia .... 606.— Kolini petróleum. 310.— Cseh Union Bank 396.— Kolini szesz . . . 690.— B. Jndustrinl (Csr Tejipar rt. .... —.— Iparbunk . • • '10.— Első uilscni sör­Pinger Kredit. gyár................. I 80.— j (Prágai Hitel! 00.— DanSk és társa . . 270.— Szlovák Bank Af).— Latír in és K!emnn 198.— ; Zivnostensba . 6.50 Ringhoffer .... 570.— i Angiobank CAt> Prágai vasipar 552.— Ósztrák Bank 51.— Skoda . ...... 335.— P.écsi Unionbnn !2.— Papír..................... —.— Wi ener Bankv IB.— Cseh nyugati szói 252.— Osztrák hitel . 18— Osztrani szén. . . —.— Cseh Cukor . . . 195.— Inwald..................... 625.—' ol ini mütrágvr. "0.— Friedrich............... —.— ddi..............'. . 71­* Devixák: IX/25 TX/2'2. .00 hollandi forint . 1235.50 1203.00 i\ 100 német márka . . 2.1b 2.22-L 100 svájci frank . . . 596.0. 582,50 100 norvég korona . 566.25 523.75 100 dán korona . . . 673.00 655 5) ■00 svéd korona . . . 866,00 826.00 100 olasz íira .... 133.75 130.75 100 francia frank . . 260.25 237.50 1 font sterling . . . . 139.2 137.25 1 dollár.... 31.675 31.05 00 belga frank - . . 227.00 225.50 30 spanyol peseta . 686.00 679.00 f|0 jugoszláv dinár . 62.375 62.62 00 jugoszláv korona —.— —.— ICO román lei .... —.— —.— 103 bolgár leva . . . 18.55 18.60 ! török font. 18.10 13.10 ., :0 0 osztrák korona . 0.0303 1.0375 „ ' >3 lengye! márka . 0.36 0.38 „ ' '0 magvar korona . *.30 1.275 „ dollár (kábel) . . . 31.92: 31-60 .. i 7 Budapest. Értéktőzsde. Magyar Hite! . . 9125 Levante . .................50ö0-> is ztrák Hite’ . 1300 Tröszt........................ 16800* An g.-Magyar .... 1325 Csáky......................... 3300 e, számítoló.............. 2650 MagvarFegvvergyár6500) lá gy.-Olasz.............. 530 Ganz-Danubius . . 670000 •l eizálog..................... 630 Ganz-villanios. . * 90000 Haza i bank ..... 1575 Láng............................ 13200 Eg yes. tkpt. ..... 3750 Lipták......................... 2975 Fö ldhitelbank. . . . 7160 Schiick...................... 7875 Me rkúr..................... 660 Baróti......................... 3850 Ker esk. bank .... — izzó ........................... 69000 Mag y. alt. tkp. . . .36000 Cutmami.................. 12500 El sőhazai................. 61000 Klotild.............................9550 Sa lgó........................ 76000 Magyar Cukor . . 169000 Rim a ........................ 16650 őstermelő ...... 3600 Kö zúti ........................ 8600 Gummi . . ..................10100 Dé livasut................. 9000 Naschitzi....................72000 Al lamvasut...............6652(1 Xeuschloss...................1675 Bo rs.-Mískolci. . . .17700 Orsz. fa . ...................'E>00 i Concordia................. 16800 Győri olaj....................(1090 ' Budapesti malom . . 2950Q Szlavónia......................‘(725 Gi zella malom . . . .1160) Egyes, fa ..... . 815 Viktória..................... 55000 Lignnm-tröst .... MOOI Hu ngária malom . . 21000 Zabolai.......... ''"SOI Be ocsini . ................. 57100 Papir............. 50001 És zaki szén.............. 36000 Bóni................. !-‘8001 Es ztergom-Szászvári 37ÜD0 Malomsoky............... 200(1 Fe lsőm, szén.............. 53000 Rézbányái.................. 605a Pr asehe..................... 30000 Égisz .........................250q da gnezit.............. 95000 Óceán......................... 650(1 vl agy. ált. Kőszén 166000 Pálfalvai................... 660(J Ur ikányi . . • . . . 60000 Kóburg . • • .... 7608 Adria..........................63500 Magyar szalámi - . — í Atlantika................. 6750 Spodiam.........................5159 A devizaközponí hivatalos árfolyamai: Amsterdam . 97000.— | Prága................ 73G0 — Bu karest . . . 1550.— i Stockholm . . . 66300.— Iíopenhága . . 52600.— ! Zürich................ 67000-— Krísztiánia . . 63000.— j Becs................... 3.10 Lo ndon . . .. 11125.- | Szófia............... 1550.— Be rlin . . . P. 190.— 1 Zágráb............... 780.— Ró ma ..... 10500.— ; Newyork . . ■ 2300.— Páris..............19C00-— I Varsó............... 36 00 Bé cs. Éríéktdzsde. ’ agy. koronajárad.. .25500 FerdinarxIs.Nordb.1180000o .Magy. arany.járadék — Staatsbabn . . . 1620000a Angi >bank .............. 120100 Siidbatm................. 279000 Ba nkverein Wr. . . . 35000 Südbahn prioritát . 58100a ílodenkredit...... 56000 Alpine.................... 63000o Kr editanstalt.............. 63200 Krupp.................... 62000() Un g. Kredit .... 277C00 Poldi........................ 65000q La nderbank.................1i50C0 Prager Eisen . . . 135500(J Lo mbard........................ 5600 Rima........................ 51000® Me rkúr ....... . 20300 Cobnrg.................... 26000® Os ztr.-Magyar Bank 179800 Salgó.................... 262000Ó Un ion Bank Wr . . .27600 Urikány.............. 210000o Cseh Un.on................1Q000Q0 Skoda.................... 82500a Za ivnostenská Banka — Ringhoffer .... 131 000q Dunagőzhajózás . . 1895000 Magyar cukor ... — Kassa-Oderbergí . . 563000 Inwald................. 1550000 De vizán. Prága ................. 2367.00 Kopenhága . . . 15605.00 Am sterdam . . 28900.00 London.............. 329700.00 Zá gráb................... 269.75 Madrid............... 11335.00 Be lgrád................ 999.00 Milánó...................3166.00 Be rlin ................. 53.60 New York . . . 76600.00 Br iissel .............. 5396.00 Páris........................5716.00 Bu dapest .... 29.95 Stockholm . . . 19700.00 Bukarest............... —.— Zürich............... 13935.00 Kr istiánia . . . 12585.00 Varsó ...... 9.05 Berlin. Devizák. Prága...................... 6656.60 Milánó.................. 5962.55 Am sterdam . . . 56531.75 London.................. 6227 20 Buenosz Airesz . . 696.375 New York . . . .1605.76 Brüsszel .... 10162.25 Paris................... 10761.5C Kristiania . . . 23770.25 Zürich............... 26367 00 Ko penhága . . 29363,25 Madrid............... 21568.00 St ockholm . . . 37253.35 Becs ....... 1,905 Helsingfors . . . 3091.10 Budapest............... 55.93 A zürichi devizaárfolyamok Zárlat. IX/25. IX/2S. 100 csehszl. korona . 16.90 16.90 svájci frank 100 magyar korona . 0,215 0.215 „ 100 német márka . . 0J6 0.38 „ „ 100 hollandi forint . 207.60 207.35 „ * 1 dollár.................... 5.3675 5.36 „ „ L font sterling . . . 23.66 23,66 „ 100 francia frank. . 61.05 60.72 „ „ 100 olasz líra .... 22.65 22.52 100 belga frank. . . 38.85 —.— „ „ 100 dán korona • . .112.25------------„ „ 10 0 svéd korona . . 161.50 —.— „ * 100 norvég korona . 90.55 —.— „ * 100 spanyol peseta . 82.00 —.— „ „ 100 Hűen. Air. peso 189 00 —,— „ „ 100 jugoszláv korona 1.80 1.825 „ „ 100 bolgár leva... 3 20 3.20 .. 100 osztr. kor (pénz) 0.0075 0.008S „ „ 100 osztr. leb. bankj. O.OOSr —.— „ 100 lengyel márka . 0.0675 0.0775 „ „ 100 román lei... . 3.20 —.— „ „ 623 OOOOGOOOGOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOO

Next

/
Thumbnails
Contents