Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-26 / 96. szám

Kedd, szeptember 26. 3 zárni, közmunkáit beszüntetni és a vizet, gázt’ és villamos áramot úgy megdrágítani, hogy a szegény ember fizetni többé nem tudja. És emellett az urak rendkivü! szerényeik, egyre uj jogcímet keresnek az adók emelésére, ahe­lyett, hogy egyszerűen kijelentenék, hogy minden jövedelem fele az övék . •. Ebben a nem éppen barátságos légkörben nyíltak meg a színházak is. Minden ünnepi Járma nélkül. Nem nagy reménységekkel, nem is nagy programmal, hanem inkább szerényen ielezjve, hogy élünk és élni próbálunk. A leg­több színháznak kettős a gondja: a téli fűtő­anyag beszerzése és — a jövő szezon. Mert éppen néhány nagy színházunk holmi kilakol- tatásá pörrel küzd. 1923-ban tehát nagy hur- colkodás lesz Berlinben. Színházak cserélnek gazdát, egyes színházi trösztök továbbterjesz­kednek és uj emberek ülnek majd be a kipró­bált vezetők helyébe. Mindennek a művészet­hez vaíjmi kevés köze van. A művészek is ér­deklődés nélkül nézik igazgatóik anyagi küz­delmét. A film kárpótol ma minden bajért és minden művészi veszteségért. Külsőleg min­den jól fest, a legtöbb színháznak van egy-két nagy, neves művésze és művésznője, aki a bemutatók sikereit biztosítja. Ami azután kö­vetkezik, arra vajmi kevesen gondolnak. Vagy vonz a darab, akkor a nevek közömbösek, vagy nem vonz. akkor meg csak a tömeges ■ingyenjegy segít, idcig-óráig. Mindig így volt ez Berlinben a háború kezdete óta. A művészi problémák a háttérbe kerültek, Reinhardt ment, mert kevés volt a bevétele, és utódja, Hollandér, boldogul, lia másként nem, kiadja hetekre bérbe színházát egy orosz truppnak. A berlini orosz kolóniának tömérdek a pénze, egy sereg színház, kabaré meg mulató tisztán orosz nyelvű, nagyszerűen megél és büsz­kén vetekedik a német művészettel. Ami bemutató volt itt, egy-két Hauptmann jubi­láns előadás, egy-két operett a rosszabbik fajtájából, még csak feltűnést sem keltett, Csak a Berliner Theater rukkolt ki mindjárt téli operettjével, a Pompadour asszonnyal, amely a most legjobb opereíténekesnö, Mas­sary asszony személyére készült. Azt hi­szem, hogy Massary asszonyt a legjobban jellemzem, ha azt mondom, hogy ő egy rosszabb kiadású Hegyi • Aranka. Finom akar lenni, mint amilyen a mi legkiválóbb dívánk volt. Valahogy énekelni is tud és van benne alakítási tudás, temperamentum és sok színpadi készség. Németországban ma nincs párja, és a Berliner The-aternek teli házai vannak, amikor Fritzi Massary ját­szik. Ezzel körülbelül el is mondottam min­dent, ami nevezetes dolog e napokban Ber­lin színházaiban lejátszódott. Csak még két eseményt keli megemlítenem. A Volksbíihne nagy sikerrel hozta szilire Björnson Erőn­kön fölül című drámájának második részét. E szociális dráma pedig már minden tekin­tetben idejét múlta, mégis elementáris erővel hatott. Egyszerűen azért, mert Írója egész ember volt. Azután Berlin együk úgyneve­zett irodalmi színháza nevezetes bemutató­ra készül. Ismeretlen 'Szerzőtől, aki magát megnevezni nem akarja vagy nem meri, előadja — a Wauv/au cimü bohózatot. Per­sze a főszerepet Pallenberg fogja játszani, az előbb említett Massary asszony férje. Már régóta ismeretes, hogy Pallenberg a legboldogabb akkor, ha szerepe egy fehér lapból áll és ö maga szive és lelke szerint beszélhet és dadoghat a színpadon. Pál len­be rget a németek legnagyobb kémikusának tartják. Talán a Wauwau ré^én be fog bizo­nyosodni, hogy nemcsak nagyszerű komi­kus, hanem kiváló író is ... V. Folynak a tárgyalások a kormány re­konstrukciójáról. Jólértesült helyről jelentik a Prágai Magyar Hírlapnak: Svehla Antal de- zignált miniszterelnök ma a cseh néppárt és a nemzeti demokrata párt képviselőivel tár­gyalt a kormány rekonstrukcióra vonatko­zóan. Mindkét párt a legközelebbi napokban össze fogja hivni a központi végrehajtó bi­zottságot, hogy a kormányrekonstrukció ügyében végleges álláspontot foglaljon el. Illetékes körökben számolnak azzal a lehető­séggel. hogy Sveblának sikerül a pártokkal való tárgyalásokat e hét végéig befejezni, úgy hogy vasárnap megfelelő javaslatot ter­jeszthet elő a köztársaság elnökének. Ellen­tétben a hivatalos helyről tett ama kijelen­téssel, hogy Svehla tárgyalásai sima lefolyá­snak, meg kell állapítani, hogy" a személvi kérdés megoldása nagy nehézségbe ütközik, mert a polgári pártok nem hailandók hozzájá- 'rulni ahhoz, hogy a szocialista pártok po­zíciója erősebb legyen a kormányban. Ami a nemzetgyűlés összehívását illeti, kormány­körökben ngy hírlik, hogy a nemzetgyűlést október 10-ére fogják összehívni s a köztár­saság elnöke közvetlenül az ni kormány ki­nevezése után fogja a tavaszi ülésszak befe­jezéséről s az őszi ülésszak megnyitásáról szóló proklamációját megtenni. „Nemzetiségi békét akarunk" A szlovák földművesek a nemzetiségi békéért. Nagy kereszlényszoeiális gyűlés Báitfán. Állami építkezések kaUMid! Mnssftn. A kassai polgármester tárgyalásai Prágában. Bártfa. szeptember 25. (Saját tudósítónk távirata.) A keresz- tényszociális párt tegnap délelőtt nagy nép- gyüíést tartott a '.'áros főterén, amelyre a környékből is ezerszámra vándoroltak be a párt tagjai, hogy a szónokokat meghallgas­sák. A gyűlés egyike volt a keresztényszo­ciális párt legnagyobb gyűléseinek és azon a szlovák gazdák ezrei is megjelentek. Mintegy tízezer hallgató jelenlétében nyitotta meg a népgyülést D vorcsák ! József dr. ügyvéd. Utána D o b r á n s z k y j János sóvári esperes, a keresztényszociális \ párt keleti szlovák osztályának' az elnöke : tartott zajos helyesléssel kisért beszédet.; Visszapillantott a dicső történelmű múlttal! rendelkező város kulturális fejlődésére és jellemezte népének megelégedettségét és boldogulását a mai elnyomatással szemben. A szlovák nép kivándorolni kegyszerül, ősi földjét könnyezve hagyja itt, de kénytelen menni, mert itt összeroskad azok alatt a ter­hek alatt, amelyeket állítólagos felszabadu­lása hozott neki. Utána F e d o r Miklós központi szónok behatóan foglalkozott az autonómia kérdésé­vel. Élesen bírálta Bércesnek a külföld meg­tévesztésére tett azt a kijelentését hogy ő nincs az autonómia ellen. — Ha ez igy van — folytatta beszédét — j .akkor miért nincsenek meg még mindig a | választások? Miért fojtják csirájukban el a; kisebbségi jogokat? Éppen az. ellenkezője ’ történik annak, amit a miniszterelnök kije­lentett. Dérer dr. a nagy proletár, a negyed­millió korona évi fizetéssel és külön autóval ■mii i !■ mm m ■ —■■■■II mi i nriw in ma—■! i— —i ni mi ■ 111 in iiíiwiw'BgTBiinfTnwrrTii ■ i inán Imii iiiiibtimt wiíir^wiTiifnirwtTiwwMwnTi i magyar Mq IMII ai Éaiizolig isiivsá Budapest, szeptember 25. (Saját tudósí­tónk távirati jelentése.) A magyar kormány a nagyhatalmak budapesti képviselőihez jegy­zéket intézett, amelyben tiltakozik az ellen, hogy a békeszerződés határozatainak elle­nére a katonai ellenőrző bizottságot szep­tember elsejével redukálták ugyan, de az működését az eddigi keretek között és a ma­gyar állam pénzügyi terhére tovább folytat­ja. A bizottságnak ez a további működése a magyar államháztartásra újabb méltányta­lan terhet jelent. A jegyzékben a kormány kifejti, hogy a katonai ellenőrző bizottság­nak Magyarországon nincsen létjogosultsága, mert Magyarország a békeszerződés összes katonai feltételeit — ahogy azt a bizottság is elismerte — teljesítette- A személyi lesze­relést, az uj véderőtörvényt végrehajtotta és megtörtént a honvédség közbiztonsági szerveinek a békeszerződésen túlmenően kö­vetelt rendezése is. Az ellenőrző személyzet szokatlanul lassú munkájának ellenére a bi­zottság tagjai augusztus 31-ig az ellenőrzés munkáját befejezték s azóta semmiféle ered­ményes tevékenységet nem végez. A hadi­anyag ellenőrzésénél a bizottság megálüapi- totta. hogy Magyarországnak a hadianyag­ban hiánya van. A bizottság ellenséges kéni- ügynökők segítségével hasztalanul kutatott rejtett hadianyag után, mert obran nincsen. A felsoroltak alapján a nagykövetek tanácsa meggyőződhet arról, hogy a magyar kor­mány a békeszerződés katonai, személyi, ha­dihajózási és léghajózási pontozatait teljes mértékben végrehajtotta s ezért szükséges, hogy az ellenőrző bizottságot visszahívja­A magyar jóvátétel!. Korány! Frigyes Párisha utazik. Budapest, szeptember 25. (Saját tudósí­tónk telefon jelentése.) Kállay Tibor pénzügy­miniszter a Magyar Hírlap munkatársa előtt a magyar jóvátételt kérdésre vonatkozóan nyilatkozott. A pénzügyminiszter kijelen­tette, hogy a párisi jóvátételi bizottság most kezdi tanulmányozni a Budapesten járt meg­bízottaknak a magyar jóvátétel! kérdésről szóló jelentését s most kezdték meg az el­csatolt területeken lévő magyar államjavak értékének felbecsülését Az Ausztriában lévő hajdani magyar államjavak felbecslési mun­kája már a nyár óta folyamatban van. A pénzügyminiszter szerint szükségesnek mu­tatkozik az, hogy Magyarország részéről a jövőben ne csak írásban történjenek meg­jegyzések és felvilágosítások a párisi jóváté- teli bizottságnál, hanem hogy állandó meg­bízottja legyen Magyarországnak Parisban, aki azonnal felvilágosítással szolgálhat a magyar jóvátételi kérdésben. Ezt a munkát ezelőtt Valkó Lajos a jelenlegi kereskedelmi miniszer végezte, aki néhány nap múlva ki megy Parisba, hogy a jóvátételi bizottsággal rendelkező miniszter „elvtárs“ törvényt akar hozni a köztársaság állítólagos védelmére. A törvény azonban mást céloz. Valóságban erőszakos halálukat akarják ezzel biztosítani és a repedező husosfazékot akarják maguk részéve megtartani Fgy legionista szlovák tanító ekkor köz­bekiáltott: — Magyarón! A közbekiáltásra a tömeg óriási helyes­lése és zsiviózása felelt. Fjedor tovább foly­tatta a beszédét és kijelentette, hogy akire ma magyarónt mondanak, az csak tisztessé­ges és megvesztegethetetlen polgár leltet. Fölhívja a népet, hogy itt, az isten szabad ege alatt, a dicső múltú város múzeumának erkélyéről nyilatkozzon, helyesli-e a nem­zetiségi testvériességet és békét hirdető apostoloskodását a keresztényszociális párt­nak. Orkánszerü viharként tört ki a lelkese­dés az ezrek szivéből és egyszerre tízezer torok kiáltotta: — Mi is ezt ak.airjük! Azután K ni e t z György gazdaszövet­ségi titkár részletesen fölsorolta a földijiives- nép bajait és sérelmeit. Meggyőző érvekkel bizonyította, hogy csakis az összetartással szabadul meg az elviselhetetlen terhektől- Arra buzdította, hogy a keresztényszociális párt zászlaja alá tömörüljenek. Ott minden nemzetiségű polgár otthont találhat, mert ott nem a nyelv, hanem a becsület szerint bírál­ják meg az embert. A népgyülés fegyelmezetten oszlott széjjel. ez ügyben eszmecserét folytasson. Utána állandó megbízatással Korányi Frigyes báró Volt pénzügyminiszter fogja Párisban kép­viselni a magyar kormányt a jóvátételi kér­désben. hogy autentikus felvilágosításokat adhasson a bizottságnak az ország teherbíró képességéről. Korányi a megbízatással már e napokban kimegy Parisba. Ausztria tiz községet visszaad Magyarországnak. Budapest, szeptember 25. (Saját tudósí­tónk telefonjelentése.) Szombathelyről jelen­tik: A népszövetségnek az a határozata, amely tiz olyan község visszacsatolását rendeli el Magyarországhoz, amelyet Ausztria már birtokba vett, nagy lelkesedést keltett a köz­ségek lakosai között. Az osztrákok október 5-én fogják visszavonni pénzügyőreiket és csendőreiket. Különösen nagy a lelkesedés Pardány községben, e község tanitóját ugyanis annak idején kiutasították az osz­trák hatóságok, a kiutasítás foganatosítása azonban a község ellenállása következtében nem sikerült. Rokalják Szlovenszkó szabadságát. A szlovenszkói ellenzéki pár tok egyre növeke­dő térfogíalása nem kis mértékben nyugta­lanítja a cseh-szlovák kormánypárti köröket. Egymásután merülnek fel a pártok körében a legkülönbözőbb tervek, hogy a szloven- szkói lakosságnak nagyarányú megmozdulá­sát ne csak diszkreditáiiák, hanem el is fojt­sák. Dérer miniszternek azt a tervét, hogy a köztársaság védelmére külön törvényt alkos­sanak, számos más terv egésziti ki- Újabban a szlovén,szkói kormányzás válságát hangoz­tatják s rezsímváltozásí követelnek. A Lid. Noviny hétfői számában hosszabb cikket szentel ezeknek a törekvéseknek, amely ér­dekesen világítja meg a kormánykörök gon­dolkodásmódját- A Lidové Noviny szerint a baj forrása abban keresendő, hogy Szloven- szkón a teljes szabadságot (!) honosították meg. Eltörölték a cenzúrát, az ujságbeszíin- tetést s a kivételes rendelkezésekről szóló törvényt s ezzel kicsavarták a kormány ke­zéből a fegyvert s az most tehetelemil áll ezekkel a mozgalmakkal szembenO.) Szlo­venszkó kormányzásának a krízise — a lap szerint — tulajdonkénen a demokratikus jog­rend krízise, mivel nem készitették elő részé­re megfelelően a talajt s ezért most alapjá­ban van veszélyeztetve, ha csak rövidesen más uton-rnóden nem igyekeznek azt biztosí­tani. Ez volna a jelentősége a köztársaság védelmére irányuló törvény megalkotására vonatkozó közleménynek. Ha félúton mara­dunk — iria a L. N- — el lehetünk készülve rá, hogy a jövőben még súlyosabb vesztesé­gek fognak érn*. Prága, szeptember 25. (Saját tudósítónktól.) A munkanélküliség Kassán is. mint Szlovenszkó többi városában, óriási mérveket öltött. Nyolc-kilencszáz olyan munkás van Kassán, aki munkanélkiil van és a legkétségbeejtőbb télnek néz elébe. A nagy­ipari pangás és gazdasági válság csak még sulyosbbá teszi helyzetüket. Hiába küldött- ségeztek. hiába intéztek memorandumokat a kormányhoz, nem volt. aki katasztrofális helyzetükön segítsen. Kassán nagyarányú állami építkezések vannak tervbevéve, hónapok óta azzal áltat­ják a munkanélkülieket, hogy mihamar megin dúlnak az építkezések- Az ígéretek azonban csak nem akartak megvalósulni. Muttnyan szky Wladimir dr. kassai polgármester teg­nap Prágába érkezett, hogy az állami építke­zések sürgős megindítását kieszközölje kormánynál. A polgármester eljárt az állat építészeti hivatalban és az illetékes miniszté­riumban, ahol ebben az ügyben tárgyalt. Ta nácskozásaina-k eredményéről a Prágai Ma­gyar Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — Prágai utazásom célja az volt, hogy tekintettel a mind" nagyobb mérveket öltő munkanélküliségre, az állami építkezések ha­ladéktalan megkezdését kieszközöljem a kor­mánynál. Utazásom némi eredményt hozott is- Határozott Ígéretet kaptam arra, hogy a volt premontrei kertben rövidesen megkez­dik a nagy tisztviselői bérpalota építését, amelyre az czidei költségvetésben tízmillió koronát utaltak ki. Minden remény meg van arra, hogy az építkezést nemsokára, legké­sőbb azonban a jövő év elején megkezdik. Ebben az esetben természetesen a munka­nélküliség erősen csökkenne, sőt merem re­mélni, hogy egy jó időre teljesen meg is- szűnne. — A többi tervbe vett állami építkezés, ügyében is eljártam az illetékes hatóságok-’ nál. Erre vonatkozóan annyit közölhetek, hogy a vasutaslakások épitése terv szerint továbbra is rendes mederben folyik, az ál­lami kórház épitése pedig a befejezés felt? közeledik. A postapalota épitése, amely már hosszú idő óta húzódik, egyelőre még nehéz­ségekbe ütközik. Az építési tervek még nem készek. Hogy mikor készülnek el, azt még nem tudom, de remélem, hogy rövidesen megkezdhetjük a postapalota építését is. Eiigüs beszéde Brünnben. Tudósítónk je­lenti: A cseh nemzeti demokrata párt morva­országi és sziléziai országos végrehajtó- bizottsága Brünnben vasárnap értekezletet tartott Englis Károly dr. képviselő elnöklé­sével. Az értekezlet Englis dr.-nak a politikai és gazdasági helyzetről tartott részletes be­számolója után iá pártnak a jelenlegi gazda­sági és politikai helyzettel kapcsolatos gya­korlati követelményeit egy határozati javas­latban foglalta össze. A határozati javaslat szerint a párt követeli, hogy a kormány a deflációs pénzügyi politika keresztülvitelét arra is felhasználja, hogy orvosolja azokat a sérelmeket, amelyek a közalkalmazottakat a háború kitörése óta érték. Azaz követeli, hogy a kormány javítsa meg azoknak a tár­sadalmi rétegeknek az él-étszircvonalát, ame­lyeknek bevételei nem álltak arányban a megnövekedett árszínvonallal. A párt köve­teli, hogy a kormány szüntesse meg a fize­tések folytonos és végzetes -bolygatását. Miért nem hajtják végre a nyelvtör­vényt? A Národni Demokracie kérdést inté­zett az illetékes tényezőkhöz a nyelvtörvény végrehajtási rendelet halogatása ügyében. A válasz, szerint az illetékes körök előbb meg akarnak győződni arról, hogy mennyi­ben válnak be a nyelvtörvény egyes rendel­kezései a gakorlati életben, hogy ennek alap­ján készíthessék el az idevonatkozó végre­hajtási rendeletet (!) A végrehajtási rendelet főképpen a nemzeti kisebbség nyelvhaszná­lati joga szempontjából csakis az 1921. évi népszámlálás eredményeinek alapulvételével lehet majd kiadni. Annak, hogy a rendeletet mindezideig nem adták ki egyik -legfőbb' oka azonban a válasz szerint az, hogy a nyelvtörvény nagyíontosságu politikai! kérdés s ezért annak végrehajtása egy erös-í kezű kormányt igényel. Mive! pedig a petkai tagjainak a kormányba való belépése Soly-f tán meg van a kilátás arra, hogy az uj kor­mány megfelelően eröskezü lesz. valószínűen! rövidesen sor kerül a végrehajtási rendelet kiadására.

Next

/
Thumbnails
Contents