Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-02 / 77. szám

ihkrá. iL^«fö2*53a2SíHEB8^*z3M

A tegnapi párisi komédia.

(g-) Prága, szeptember 1A jóvátételi bizottság tegnapi határozata iskolapéldája az antant politikai cselekedeteinek- A tegnapi félmegoldás, mely kitolta a végleges rendezést s mely nem szünteti meg azt a bizonytalanságot, mely lehetetlenné teszi Európa gazdasági és politikai konszolidációját, bizonysága annak, hogy azok az emberek, akik ma az európai politika irányítását sajátították ki maguknak, teljesen képtelenek szilárd és egységes kifejlődést megalapozó nyugvópontok létesítésére. A tegnapi párisi komédia hátterében ismét Poincaré állott: a hiúságnak, a féltékenységnek, a korlátlan uralomvágynak, a kicsinyességig csökönyös imperializmusnak európai prototípusa. A tegnapi párisi jelenetet ismét ő fullasztotta meg, ő tört le minden bimbót, amiből kivirulhatott volna egy uj európai élet. Az intrikák és a politikai makinációk minden ravasz ágával dolgozott napokon keresztül s elé i azt, hogy az angol álláspontot, a mélíány ' ághoz és a lehetőséghez szabott angol míkaslatot egyhangúlag elvetette az antardncs kegyilkos szerve: a jóvátételi bizottságit térj

Aid időt vesz arra, 1 a tegnapi események kulisszái mögé sí . .áztassa a gondolatait, aki az európai politika egész nagy komplexumát látja maga előtt akkor, mikor elolvassa a jóvátételi bizottság tegnapi ülésének tudósítását, az lefejti önmagában a politika fogalmáról mind azt a burkolatot, amely mint morális érték tapadt hozzá évszázadok során. Az, aki kritikát akar mondani a mai európai politikáról, az ne vegye elő a politikai tudomány kritériumait, az ne keressen morális igazságot a politika mai Sodomájában, az ne ragadjon meg magasabb elveket és nézőpontokat, de sülyedjen le arra a nívóra, ahol a francia politikai élet t tesped s megmételyez minden feltörekvő akaratot. Csak így, a politika magasabb hivatásának megtagadása után, az eszmék magasságainak letörpitésével lehet kritikát mondani arról, hogy Bradbury elviselte a Poincaré által diktált pofont, hogy Dubois a belga közvetítő javaslat tárgyalása előtt Poin- caréhoz sietett utasításokért s hogy Poincaré nyíltan kijelentette, hogy csak az angol javaslat eltiprása után fogadja el a belga tervezetet; hogy a szavazás előtt ismét felmerült az a kérdés, mit fog szólani a szavazáshoz Poincaré s hogy áiíalában a tegnapi napon az önjogu politikai szervként felállított jóvátételi bizottság úgy táncolt, ahogy Poincaré fütyült nekiNehéz önmagunkban annyira lesüllyeszteni a politika magasabb disztinkcióit, hogy egyáltalában bírálni legyünk képesek az eseményeket- Nehéz komoly gondolatokat pazarolni a párisi eseményekre, de meg kell tennünk, mert ezeknek komoly és valóságos következményei lesznek- Asszimilálni kell a gondolatainkat Poincaré alacsony és az emberi önzésből fakadó kicsiny indulataihoz s csak ha ez sikerül, akkor mondhatunk véleményt s kereshetünk politikai következményeket.

Tegyük fel, hogy sikerül, hogy már gerinctelenek, magasabb elvek nélküliek és a béke áldásainak súlya alatt morális megtö- röttségben élők vagyunk s állapítsuk meg, hogy a tegnapi napon Poincaré megmentette a francia becsületet. Megmentette Lloyd George-val és a németekkel szemben s nem engedte azt, hogy a kimondott diktátumon egy jottányi is enyhittessék. Ez a kétségtelen politikái siker megerősíti pozícióját a francia nacionalista körökben, emeli a francia vazallus államok súlyát és önértékét, de egyúttal elmélyíti azt az ellentétet, mely az antant két pólusa: Franciaország és Angiia között fennáll. A tegnapi nap következményei tehát e körül a kérdés körül fognak csoportosulni. Anglia kezd ugyan más húrokat pengetni, mint amin a békediktátum hatalmas orseszterében játszott, de az uj ösvényre még nem mer rálépni, a Poincaré által neki dobott keztyüt még nem vette fel. A tegnapi nap után talán felveszi — talán még kevésbé meri felvenni. A tegnapi nap következményeként Poincaré kezében van az európai politika a maga teljességében, Poincaré tegnap diktált a jóvátételi bizottságnak, annak ,a szervnek, melyet ő ruházott fel autonóm jogokkal, amelynek ő volt első elnöke s amelynek elnöki székét otthagyta akkor, mikor a saját kormánya bele mert avatkozni a bizottság munkájába.

Hogy az akkori Poincaré és a mai PoinKtiwsBiatmamMKtBsmmBBmgmmamsnmtmmmmmmMBBamNBacmmmmmmmHmmmm

cáré között inkonzekvencia van, hogy ez a helyzet a politika eszmei magaslatáról nézve nevetséges, erkölcstelen és abszurd, az lehet a mi véleményünk, de ezt a véleményt lesajnálják és megvetik azok, akik az uj politikai morál katekizmusát tanulták végig a Poincarék iskolájában. Ezek a konjunktura- politikusok, ezek a politikai prostituáltak nem ismernek konzekvenciát és szilárd elveket — ezek csak célt látnak maguk előtt s a cél érdekében tipornak, gázolnak, kegyetlenked- nek s ha kell, fegyvert is tartogatnak készen.

És ezeké ma az európai politika — ezek kezében van a mi sorsunk!

Rossz időben születtünk és rossz csillag alatt futjuk életünk pályáját...

amelynek elsőbbségi követeléseit ily módon részben kielégítenékDubois einök felszólítására a belga delegátus határozottan kijelentette, hogy Bel gíum ragaszkodik a tényleges fizetésekbe/ és a kincstári jegyeket fel fogja használni. Belgium ezeket a bonokat, amelyeket vágj' a Belgium és Németország között való közvetlen megegyezés, vagy pedig aranyleté íek fognak biztosítani, le fogja számoltatni- Ha Németország nem adná meg a követeli biztosítékokat, a békeszerződés értelmében a jóvátételi bizottságnak joga van Németország szándékos nemteljesitését megállapítani- Ezután pedig a szövetséges hatalmak igénybe vehetnék a megfelelő kényszerrentíszabályokat.

félmegoldás a moralőriom-Síérdésbei.

Bradbury kiválással fenyegetőzött. —- A franciák meg vannak elégedve.

Az egész világ izgatottan leste a jóvátételi bizottságnak tegnapra esedékes döntését, amely — egy látszott — hosszú időre meg fogja pecsételni Németország sorsát. A jóvátételi bizottság azonban nem hozott végleges döntést. A moratórium helyett más könnyítést adtak Németországnak. A tegnapi határozat szerint ugyanis jogában áll ezévl fizetéseit — amelyek az antant kebelén belül történt megegyezés értelmében Belgiumot illetik — hathónapos lejáratú kincstári jegyek formájában teljesíteni. Ezzel a döntéssel a legközelebbi félévre Németország megszabadult attól a gondtól, hogy külföldi fizetési eszközöket kelljen beszerezni, aminek bizonyosan kedvező hatása lesz a márka árfolyamának további alakulására is.

Ez a megoldás azonban csak félmegoldás. A krízist nem szünteti meg, csak későbbi időpontra tolja ki, mert a jövő évben esedékes fizetéseket egyáltalában nem érinti. A kincstári jegyek fedezetéről Németországnak Belgiummal közvetetlenül kell megegyeznie. Ha megegyezés nem jön létre, úgy Németországnak a tegnapi határozat értelmében automatikusan nagyobb mennyiségű aranyat kellene letétbe helyezni. Minthogy azonban a Birodalmi Bank, amely autonóm testület, egy pár nappal ezelőtt kijelentette, hogy aranytartalékát nem hajlandó biztosítékul adni, valószínű, hogy e pont körül még újabb bonyodalmak fognak keletkezni

A jóvátételi bizottság ülése.

A jóvátételi bizottság délutáni üléséről a következő hivatalos távirat számol be:

Sir John Bradbury angoi delegátusnak azt a javaslatát, hogy Németországnak ez év végéig minden feltétel nélkül adják meg a moratóriumot, két szóval egy ellenében elutasították. Ezzel szemben egyhangúlag elfogadták azt a javaslatot, amely szerint Németországnak ez év végéig esedékes fizetéseit nem készpénzben, hanem hat havi lejáratú kincstári jegyek formájában kell teljesítenie,

A jóvátételi bizottság határozatát átadták •a német hadiadóssági bizottság képviselőinek. A döntéshez 1 evedet csatoltak, amelyben a jóvátételi bizottság kijelentette, hogy a fa- és szénszállításokra vonatkozó német garanciajavaslat dolgában még nem foglalt állást, de fentartja magának a jogot, hogy később, ha a Németország által teljesített szolgáltatások nem lesznek kielégítők, ismét visszatérjen erre a javaslatra.

A jóvátételi bizottság határozata szósze- rint a következő:

Mivel Németország a márka folytonos hanyatlása miatt a bej- és külföldön minden hiteiét elvesztette s mivel a márka békebeli értékének háromezredrészére esett, a jóvátételi bizottság a német kérelemről mindaddig nem dönt, amíg a német pénzügyi gazdaságra vonatkozó radikális reformtervezet el nem készül.

Ennek a tervezetnek az alábbi pontokra kell kiterjednie: a) hogy a német költség- vetés egyensúly-tervét kidolgozza; b) a jóvátételi bizottságban képviselt kormányok előzetes beleegyezésének feltétele alatt Németország külső adóságaiimak oly mértékben történő esetleges leszállítása, amelyre a német h’itel helyreállítása végett szükség van;

c) az érme-reform keresztülvitelére ;

d) külső és belső kölcsönök kibocsátásra, a pénzügyi helyzet szanálására. A továbbiakban a jóvátételi bizottság kijelenti, hogy az augusztus és szeptember 15-én, valamint — amennyiben addig más megegyezés létre nem jön — az október 15-én és 1922 december 31-én teljesítendő készpénzfizetések helyett hajlandó hat havi lejáratú kincstári jegyeket elfogadni.

Az ülés részletei.

A párisi jelentések szerint a jóvátételi bizottság délutáni ülésének első része igen viharos volt. Fél hatkor már mindenki bizonyosra vette, hogy a bizottság feloszlik. Az ülés második felében Bradbury beszédet tartott, amely Duboist szemmelláthatólag befolyásolta. Bradbury kijelentette, hogy felhatalmazása van arra, hogy szükség esetén kiváljék a bizottságból. Ha ez bekövetkeznék — így szólt — akkor a felelősséget Franciaországra hárítja át, mivel úgy hiszi, hogy Franciaország intranzigens viselkedésével szétrombolja azt az egyetlen szervet, amely a versaillesi szerződés nehézségeit és problémáit meg tudta volna oldani.

Dubois az ülés félbeszakítását „indítványozta és Poincaréhoz sietett. Visszatérése után kijelentette, hogy

Poincaré, aki eddig állandóan tagadó álláspontot foglalt el, utolsó látogatása után kijelentette: „Hajlandó vagyok a bizottság döntését elfogadni, ha előzőleg az angol javaslatról szavaznak és azt elutasítják*4'

Ezután, hogy Poincarénak elégtételt szolgáltassanak, leszavazták az angol javaslatot- Olaszország a szavazattól tartózkodott- Ezután került sor a belga javaslatra. Előzőleg azonban megkérdezték Duboist, vájjon biztosithat-e arról, hogy Poincaré nem csupán a jóvátételi bizottság döntését fogadja el, hanem lemond minden komplikációról. Dubois megnyugtató válasza után a belga javaslatot egyhangúlag elfogadták.

Dubois nyilatkozik a sajténak.

Páris, szeptember 1. Dubois, a jóvátételi bizottság elnöke az ülés után fogadta az újságírókat s kifejtette előttük a jóvátételi bizottság döntését. Elsősorban utalt arra;, hogy Bradbury, aki eredetileg az 1922- évre feltételnélküli moratóriumot, az 1923- és 1924- évekre pedig bizonyos biztosítékokkal megerősített moratóriumot kívánt, javaslatának csupán első részéhez ragaszkodott- E javaslat leszavazása után Belgium képviselője javasolta ama módozatok megállapítását, amelyek szerint Németországnak fizetnie kell. A javaslat szerint Németország a jóvátételi bizottságnak aranymárkára, szóló, hathavi lejáratú kincstári jegyeket utal át, amelyeket megfelelő garanciákkal fedeznének. Ezeket az államjegyeket Belgium kapná.

A jóvátételi bizottság tehát részben elutasította a moratóriumkérelmet, részben lehetővé tette, hogy Belgium pénzhez jusson. Mindezeken kívül a jóvátételi bizottság elfogadta Németországnak a fa- és szénszállításokra vonatkozó javaslatait, amelyek a nem- teljesités esetén pénzbüntetéseket is kilátásba helyeznek. A bizottság arról értesítette a német kormányt, hogy ha a természetbeni szállításokat nem teljesítené pontosan, e javaslatok szerint jár el- A Dubois által megszerkesztett belga javaslatokat ezután egyhangúlag elfogadtákA francia kormányt kielégíti a döntés.

j Pá'risc szesriernber 1. Á 'Havas-ügynökség a jóvátételi bizottság mai határozataihoz a következő megjegyzést fűzi: A bizottság döntését francia politikai körök általában kedvezően Ítélik meg. Az általános felfogás szerint, fra nem is teljes egészében, de legalább lényeges pontjaiban elfogadják a Poincaré által állandóan képviselt álláspontot. Azzal a határozattal, amellyel az angol delegátus javaslatát elutasították és a Németország moratórium-kérelméről való döntést egyelőre elhalasztották, a bizottság elfogadta Porncarénak azt az állandóan hangoztatott kifogását, hogy a német kormány kérelmének lehetetlen eleget tenni.

A döntés Németországot kötelezi arra, hogy az előirányzott fizetéseket igen rövid időn belül teljesítse. Ha e kötelessége aló! kivonná magát, úgy a bizottság kénytelen lesz a szándékos nemíeljesitést megállapítani s ez a szövetségeseket külön- külön vagy együttvéve feljogosítaná bizonyos kényszerrendszabályok igénybevételére.

Ezzel, úgy látszik, hogy Franciaország jogait és jövő cselekvési szabadságát teljesen biztosították. Ezzel szemben a jóvátételi bizottság döntésében néhány pontra nézve oly föntartások vannak, amelyeket határozatlanságuk miatt alaposan meg kell vizsgáim.

Poincaré miniszterelnök a jóvátételi bizottság döntését holnap közli a minisztertanácscsal. Poincaré határozottan kijelentette, hogy véleményéről mindaddig nem nyilatkozik, míg többi minisztertársaival meg nem egyezett azokról az irányvonalakról, amelyek a jóvátételi bizottság döntéséből következnek. Erre a pontra teljes világosság tehát csak holnap derül.

Bradbury Londonba utazik. London, szeptember 1. A Times párisi tudósítója úgy értesül, hogy Bradbury Londonba utazik, hogy ott az angol kormány kívánságára szóbeli jelentést tegyen Németország helyeztéről s a jóvátételi bizotság tárgyalásairól.

Hogy Ml a fs@r©na?

Szept. 1-én fizetlek 100 cseh-szíovák koronáért:

Zürichben 17.20 svájci frankot Berlinben 3870.15 német márkát Récsben 249700.00 osztrák koronát Budapesten 7000.00 magyar koronát