Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-23 / 94. szám

m Szombat, szeptember 23. 6 «& ___ __ ^ KO ZGA19ASAG A gazdasági válság és az agrárvámok. politikája érvényesül, ha ennek a felfogásnak a hivei olyan érveket tudnak felsorolni, mely meggyőzi az ellenkező felfogásuakat arról, hogy a sporfbeli érintkezés felvétele még nem célszerű. A sportbéke hivei remélik, hogy ez az eset nem fog bekövetkezni és az opportuniz­mus politikája a sport terén is érvényesülni fog. Ebből a szempontból tehát nagyjelentő­ségű az OTT konferenciája, melyet tulajdon­képpen már szeptember 8-ikán kellett volna az MLSz-nek megtartani, azonban közbejött akadályok miatt ez akkoriban elnapoltatok. A Prágai Magyar Hirlap annak idején rész­letes tudósítást fog közölni ennek a konfe­renciának a lefolyásáról és eredményéről. —r. Labdarúgás. Romániai eredmények. A Kinizsi nyerte Románia ezévi futbailbajnok- ságát. Vasárnap játszották le Temesvárt Románia 1921—22. évi bajnqki döntőjét. A mérkőzést fö­lényes játék után a temesvári bajnokcsapat, a Kinizsi nyerte meg nagy gólkülönbséggel 5:1 arányban s igy méltóan érdemelte meg, hogy Románia bajnokcsapata legyen. A döntő küzdel­met Strasser (NAC) bíró vezette. Kolozsvár: KAC—Haggibor 0:0. Rekordkö­zönség. Mindkét csapat két tartalékkal állt ki. A Haggibor óriási fölénye dacára képtelen gólt lőni. A KAC kapusa a mezőny legjobb embere. — Törekvés—Kolozsvári CFR 3:0 (0:0). A ko­lozsvári vasutasok multheti szenzációs győzel­mük után nem várt súlyos gólaránvu vereséget szenvedtek a Törekvéstől. — Makkabea—Nagy­károlyi AC 2:1 (1:1). Brassó: Olympia—BCFR 3:0 (2:0). Dijmér- kőzés a Coltea-djiért. — Nagyszebeni SE—Col­tea 2:1 (1:1). Marosvásárhely: MTK—MMTE 5:0 (1:0). Az MTK biztosan nyerte első bajnoki mérkőzését. — Kadimah—Mnresue 2:0 (1:0). Nagyszalonta: NSC—Bihorne (Nagyvárad) 2:1 (0:0). Az NSC tudvalevőleg fuzionált az NPATE-vel és igy jelentékenyen megerősödött. Szatmár: Egyetértés—SzSE 0:0. Nagykároly: NSE—ETI< 0:0. Arad: Egyetértés—Hakoali 1:1. Szászrégen: MSE—SzTK 5:2 (4:0). () A Spáría vasárnap a Wiktoria Zizkov el­leni bajnoki mérkőzésre Sohaffer és Dvoracek-el (volt Union Zizkov) megerősítve áll ki. A csa­társor ezek szerint a következő: Pavlicek, Dvo- ■racek, Schaffer, Meduna és Cerveny. () Kassán vasárnap két érdekes meccs kerül eldöntésre: a KAC az Egyetértéssel, az ETC pe­dig a Kassai Törekvéssel játszik. () Ungvár—Kassa válogatott mérkőzés lesz október 15-én Ungváron, a reváns november 2-án Kassán. 0 A bécsi Rapid szeptember 28-án Prágában mérkőzik a Sláviával. A Papidban ezúttal először fog szerepelni Poppovich Regn-at és Richter. A svéd-norvég válogatott mérkőzés vasár- I nap Krisztiánjában kerül eldöntésre Boas bírás­kodása mellett. Atlétika. A skandináv atlétika nagy napja. Az elmúlt vasárnap, mint az alábbi eredmé­nyekből látható, az északi államok könnsm atlé­tikájának jelentős eredményeket hozott. Már bosszú idő óta kétségtelen, hogy a németek mel­lett e sportágban csupán a skandinávok játsza­nak első szerepet. Még a franciák, angolok és ma­gyarok sem juthatnak érvényre az északiakkal szemben, miután csupán egyes sporttehetségek­kel, nem pedig oly magasan fejlett tömegekkel rendelkeznek, mint amazok. Krisztiánjában a né­met Houben a 100 és 200 métert 10.8 illetve 22.4 mp-es, honfitársa, Sebuhrnacber a távolugrást 727 cm-es eredménnyel nyerte. Kopenhágában a mal­möi Lindwall 100 méteren 10.6, Helsingforsban Nurmi 4 percen aluli idővel győzött az 1500 mé­teres futásban. Az egyes mitingek részletes ered­ményei: lOO m: Houben/10.8, 2. Iversen, 3. Kilde.— 200 m: Houben 22.4, 2. Hoíf 22.9, 3. Kilde 23. — 400 m: Strand 52.8. — 800 m: Lundgreen 1.58.1, 2. Peltzer Stettin 1:58.4. 1000 m: Lundgreen 2:33.1,2. Peltzer 2:33.7. — 1500 m: Borchgrevink 4:12.1, 2. Húsén Hamburg 4:13.2. — 110 m gát: Larsen 15.6, 2. Baclce 16.1. — 4X100 m staféta: Német­ország 43.5, 2. Norvégia 43.9. — Rúdugrás: Hoff 406 cm, 2. Schuhrnaoher Hamburg 354 cm. — Magasugrás: Hansen 183 cm, 2. Holz 180 cm. — Távolugrás: Schuhmacher 727 cm, 2. Hoff 705 cm, 3. Hansen 705 cm. — Hármasugrás: Holz 14 nt 53 cm. — Sulydobás: Trandem 12 ni 82 cm. — Gerely: Bye 55 m 43 cm. Kopenhágában a nagy marathoni futást a svéd Kinn nyerte 2 óra 34 p 6 mp-es idővel Jen- sen Dánia előtt. Az ugyanakkor rendezett atlé­tikai versenyen a 100 méterest Lindwall Malmö nyerte 10.6 mp-es idővel. Helsingforsban a Kamraterna atlétikai ver­senyének eredményei: 100 és 200 m: Harö 10.8, 22.4. 400 in és 110 m gát: Vilén 50.8, 16. 1500 m: Nurmi 3:59.8, 2. Kiölling 4:11.8. Távolugrás: Töm­lős 698 cm. Hármasugrás: Toulos 14 m 80 crr.. Gerclyvetés: Klumbcrg 63 1 cm, 2. .lobanson (A m 64 cm. Diszkoszvetés: Nittymaa 44 m 41 cin. Prága, szeptember 22. A cseli-szlovákországi német mező­gazdasági vezérlőtestüleíeknek legutóbb tartott nagygyűlésén Meisner András, a cseh földmivelésügyi tanács német osz­tályának tagja, a következő jelentést ter­jesztette elő: A mezőgazdasági érdekképviseletek kö­veteléseit röviden a következőkben lehet összefoglalni: Rendeljenek el úgy a mezőgaz­dasági, mint az ipari termékek számára egy oly uj, ideiglenes vámtarifát, mely a háború kitörése előtt fennállott vámokat— tehát az akkor fennálott kereskedelmi szerződések ál­tal leszállított vámtételeket — életbelépteti, még pedig oly sokszorosítással, mely a köz­ben beállott pénzelértéktelenedésnek megfe­lel. A sokszorosítás koefficienséül, tekintet­tel a követelés támasztásának időpontjában fennállott cseh-szlovák korona és svájci aranyfrank árfolyamviszonyára, a 10-es szá­mot hozták javaslatba. E követelés figyel- menkivül hagyása esetén, tehát csak a cél eszköze gyanánt, de semmiesetre sem ezidö- szerint elérni kívánt célképpen a mezőgaz­dasági érdekképviseletek bejelentették, hogy követelni fogják az ipari vámok mellőzését is, vagyis a teljes szabadkereskedelem be­vezetését. A mezőgazdasági érdekképviseletek kö­vetelését, bár a földmivelésügyi minisztérium is támogatta azt, eddig teljesen figyelmen ki- vül hagyták. Máig is érvényben van az 1921 december 19-iki kormányrendelettel kiadott agrárellenes vámtarifa. A védővámkérdésben elfoglalt álláspon­tunk megokolására kormányunk valutapoliti­kájához is volna egy-két megjegyzésünk- Ha­talmasaink különösen azzal büszkélkedtek, hogy az egész világ bámulatát magukra von­ják azzal, hogy Cseh-Szlovákország a béke­szerződések valóságos csodagyermeke, a békeszerződések katasztrofális kihatásai folytán összeomló Középeurópa oázisa, ahol csupa boldogság és jólét honol. Hogy milyen eszközökkel dolgoztak ezen a téren, minden­ki tudja; csupán ezeket a jelszavakat kell em­lékezetbe idézni: „segélyezési akciók, külföl­di propaganda, külkereskedelmi statisztika41. Most azonban hirtelen olyas valami tör­tént, amire hatalmasaink aligha gondoltak: a német valuta katasztrofális összeomlása. A márka elértéktelenedése nemcsak azzal a következménnyel járt Cseh-Szlovákiára, hogy elveszítette Németországot, mint eladási pia­cot, hanem ez okozta közvetlenül azt is, hogy a nemzetközi spekuláció, melynek a birtoká­ban levő német márka milliárdjaitól súlyos veszteséggel kellett szabadulnia, most már a cseh-szlovák koronára vetette magát. Kitartó hóssz-játékával a spekuláció rövid néhány hét alatt a korona árfolyamát oly magasra hajtotta, hogy messze meghaladja azt az ér­téket, mely pénzünket Cseh-Szlovákország bel- és külpolitikai viszonyaihoz mérten meg­illethetné. A cseh-szlovák koronának a nem­zetközi spekuláció részéről történő túlérté­kelése révén importőreink például cseh koro­nával olcsóbban vásárolhatják az amerikai lisztet, mint az amerikaiak dollárjaikkal. Mert a dollár vásárlóereje csak a belső érté­kének felel meg és a spekuláció nem hajtja fel mesterségesen azt. Szerencsétlenül járt va­lutapolitikánkat elsősorban a gyáriparunk és munkásai sinylik meg. Naponta jelentik a lapok, hogy annyi meg annyi gyár szüntette be üzemét, hogy annyi meg annyi ezer mun­kás vált ismét keresetnélkülivé, családjukkal együtt­Azok közt a követelések közt, amely- lycket gyáripari- és munkáskörök a válság leküzdésére támasztanak, valamint a kor­mánynak tervbevett intézkedései közt, ott találjuk az agrárvámok megszüntetése révén elérni kívánt élelmiszerolcsóbbodást is. zőgazaasági érdekképviseletek által kért ag­rárvámokhoz, ezeknek utolsó nyomait is cl akarják törölni a cseh-szlovák vámtarifából. Meisner jelentésében hangsúlyozza az­után, hogy bár a német mezőgazdák is mél­tányolják az ipari munkásság Ínséges helyze­tét, arra a kérdésre, vájjon lemoridhatnak-c az agrárvámokról és vájjon ezzel a lemondással valóban segithetnek-e a gyáriparon és a mun­kásokon, tisztán gazdasági mérlegelés után is: határozott nemmel kell felelni. A cseh-szlovák koronának az említett okokból való tőzsdei túlértékelése idézte elő, hogy a külföld mezőgazdasági terményeit olyan árakon kínálják a mi piacunkon, ame­lyek a mi mezőgazdaságunk önköltségeit tá­volról sem fedeznék. Szerencsétlenségünkre a termésünk is rossz volt. Ha mezőgazdáink a jelenlegi, de még mindig csökkenő árakon túladnak majd az idei termésen, — föltéve, hogy egyáltalában lesz eladó áru — aggoda­lommal fogják tapasztalni, hogy még annyit sem vettek be, mint amennyit vetőmagok­ban, trágyában és munkabérekben kiadtak. Miből fedezzék tehát a ház és gazdaság ré­szére szükséges ipari cikkeket, miből fizes­sék az adót, vagyon- és vagyonszaporulati adót? Mindezt nem a hozamból, hanem a va­gyonból kellene fedezniük és mivel készpénz­vagyon fölött rendszerint nem rendelkeznek, ez legjobb esetben pedig hadikölcsönbe van fektetve, csak az adósságcsinálás útja marad nyitva számukra. És mivel a viszonyok javu­lására nincsen kilátás, a gazdaságok értéke is rohamosan apadni fog. A munkanélküliek számára uj munkaalkalom nyílik majd: az ár­verésre kerülő parasztgazdaságok kidobo- lása- De a munkanélküliek száma nem fog apadni; mert a mezőgazdaság mielőbb kény­telen lesz a belterjes gazdálkodásról az exten- ziv gazdálkodásra áttérni és ezzel a százez­rekre menő munkanélküli gyári munkások számát a mezőgazdasági munkanélküliek százezeréi fogják szaporítani, akik már nem találnak többé foglalkozást a mezőgazdaság­ban. Ám a mezőgazdaság összeomlásával a gyáripar is legjobb és legbiztosabb vevőjét vesztené el a belföldön. Ennek természetes következménye a gyáripar további íizembe­sziintetésében és a munkanélküliek jelenté­keny fölszaporodásában nyilvánulna meg. Legfőbb ideje, hogy a gyáripar és az ipari munkásság érdekképviseletei gondol­kozzanak a honi mezőgazdasági termelésnek a külföldi versennyel szemben való védő­vámnélküli kiszolgáltatás következményeiről és arról, hogy milyen kétélű fegyvert ková­csolnak, amikor az uralkodó ipari válságot és munkanélküliséget az agrárvámok elleni harc ürügyéül felhasználják. Puszta jelsza­vakkal nagyon sok bajt lehet a mai nehéz időkben előidézni, amit csak nehezen, talán sohasem is lehet helyrehozni. A mezőgazda­ság egy gazdasági összeomlásból sokkal ne­hezebben tud fölépülni, mint az ideiglenesen szünetelő gyáripar. A megsemmisített állo­mánynak hosszú időre van szüksége, míg új­ból teljessé válik; a kiéheztetett szántóföl­dek még az újból való jó mivelés után is éve­kig sinylik a legyengített hozamképességet. A tőkeszerzés terén is könnyebb dolga van a gyáriparnak, ha újból virágzik. A mezőgazda­ságnak csak a nagyon lassan fokozódó ho­zamból telik uj beruházásokra­Az aránylagosan megállapított agrárvá­mok rendszeresítése tehát nemcsak a mező- gazdaságot fenyegető teljes összeomlás meg­akadályozására, hanem az uralkodó gazda­sági válságnak a gyáriparra és ennek mun­kásságára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak letompitására is múlhatatlanul szükséges. Ez­zel nem azt akarja mondani az előadó, hogy a mezőgazdaság a kenyérnélkülivé vált hon­fitársaitól megtagadja az Ínség enyhítésében való segítséget. De ezt a segitséget más té­ren kell keresni és megtalálni, mint a vám­politika terén. — „A szájkosaras textilgyiilés hafáro- zata-“ Ilyen cím alatt számol be a „Bohemia“ mai száma arról a közös ülésről, melyei a cseh-szlovák textilgyárosok prágai egyesü­lete és a reichenbergi általános német textil- szövetség szeptember 20-án a prágai keres­kedelmi és iparkamarában tartottak. „Száj- ko sár ásnák44 nevezi laptársunk az illést azért, mert arról a sajtó képviselőit kizárták. A lap erős kritika tárgyává teszi a közgazdaság vezető férfiainaík „ezen az uj Balkánon44 meg- honoso'dó sajtóellenes magatartását és a szó- banforgó ülésen hozott határozatot a követ­kezőkben ismerteti: Az a körülmény, hogy a cseh korona belföldi értéke eddigelé még nem alkalmaz­kodott a külföldi értékéhez, a honi textilipar súlyos válságát okozta. Ilyen viszonyok kö­zött számos vállalat arra kényszerült, hogy a gyártást megszüntesse és még többen fog­ják ugyanezt tenni. A textilipar képviselői arra a meggyő­ződésre jutottak, hogy az üzemek általános beszüntetését csak úgy lehetne elkerülni, ha a kormány nyomban teljesítené a proklamá- ciójában kifejett valamennyi ígéretét és azonkívül még a következő intézkedéseket megtenné: 1. Valamennyi vasúti és 'postatarifa le­szállítása é£ a szénadó teljes megszüntetése. 2. A válságba jutott iparágak adóhátralékai­ra halasztást kell adni és az adóterheket ab­ban az arányban leszállítani, amilyenben az adókivetés ideje óta a korona emelkedett. 3. Az exportnak a forgalmi adó alól való teljes felszabadítása. 4. Jogsegély és kereskedelmi szerződéseknek mielőbb való létesítésé, külö­nösen az utódállamokkal. 5. Megállapodások azokkal az államokkal, ahová a gyapotipar különösen exportál, tehát Jugoszláviával, Ma­gyarországgal, Ausztriával és Romániával. 6. A bankkamatláb leszállítása és a nyomasz­tó bankkölcsönfeltótelek könnyítése. 7. A de­vizakereskedelem szabaddátétele. 8- A mun­kabéreknek a cseh korona jelenlegi árfolya­mához való alkalmazkodása. A cseh-szlovák gyapotipar megállapítja, hogy a kormány a sok-sok előtérieszlés elle­nére eddig alig is tett valamit a fenyegető összeomlás elhárítására. Az általános vitával kapcsolatban a fo- nálíeldolgozók könnyítéseket kértek a még nyitott fonáíkötések lebonyolítása tekinteté­ben. A fonálgyárak képviselői azonban kije­lentették, bogyót fennálló fon ál szüli i t á s i szer­ződéseket nem áll módjukban megváltoztat­ni. Ezt a kérdést a rövidesen összeülő gya­potfonóik teljes ülésén fogják megvitatni­— Erdély állat- és húspiacairól. Kolozsvárról jelentik: Az itteni húspiacon a következőképpen maximálták az árakat: Marhahús és növendék; szív, máj, vese kilogramonként 6 lei, szegy, vé­kony oldal nyaktarja 15 lei. a többi husneinü 12 lei. Szopóboriu eleje 14 lei, hátulja 16 lei. — Ser­téshús: vékony oldal, fara, lapocka, comb 2S, ka­raj 32, fej, láb 12, háj 56, zsir, szalonna 52 lei ki­lónként. Hentesáru: császárhus 44, paprikás sza­lonna 48, füstölt szalonna 46, fehér, száraz sza­lonna 46, sós szalonna 44, abált 60 lei kilónként. Ezek a maximális árak átmeneti jelleggel marad­nak érvényben. — A gyergyószentmiklósi állat­vásárra felhajtottak 6000 darab állatot. Gazdát cserélt 160 darab. Állatárak élősúlyban: sovány, nagy ökör kilogramonként 5.25 lei, kövér ökör 8—11 lei. Egy pár igás ökör 22.000 leiért kelt el. — Nagy megrendelések az osztrák vagon­gyáraknál. Bécsből jelenti tudósítónk: A két leg­nagyobb osztrák vagongyár, a gráci és simmerin- geni, közösen 50 milliárd korona értékű rrieflgren- delést kaptak külföldi számlára. Állandó erős foglalkoztatás mellett a két gyár még körüliéiül hat hónapig terjedő időre van megbízásokkal el­látva. BAR TABARIN Szabad bemenet! BAR-TABARIN „CMAl* MOiR“ Prága Celeíná ulice. Prága legelegánsabb mulatója. — Elsőrendű műsor. Lilli Duval Lucia Borgo Charly de Vry M. Szillnska Mimi Junkert Mizzi ’Carli Bessi Brahms Ossy Drnnde Borsoky Vampir-tánc. 588 Előadás után a közönség táncol.

Next

/
Thumbnails
Contents