Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-23 / 94. szám

Szombat, szeptember 23.

elismerését egy hatáskörünkön kívül álló esemény bekövetkezéséhez kötni nem engedhetjük, a beállítás föltétlenül tendenciózus, és hamis, mert hiszen élnek itt a köztársaságban más nemzeti kisebbségek is, amelyekre még távolról sem lehet ráfogni, hogy a magyarországi „kurzus“-hoz valami közük lenne és semmivel sem megy jobban a dolguk, mint a miénk. Hat Ruszinszkó és Szlo- venszkó autonómiáját, a pittsburgi szerződés végrehajtását, a német kisebbség jogait, mind a magyarországi „kurzus44 gátolja? Az egész beállítás tehát egy az itteni kormány intenciónak megfelelő ugratásnak minősíthető.

Ez nem nagy baj, egy huncutsággal több vagy kevesebb az emgráció fegyevertárá- bói, nem sokat nyom a latban, ösmerem azonban fajomnak könnyen lobbanó s hevületében nagy tettekre is képes természetét, de ösmerem egyszersmind hosszabb, fáradságos és szívós munkát igénylő, a küzdelemmel szemben gyakran tapasztalható Pató- Pálos indolenciáját is. Itt van a veszedelem. Ha a magyarságnak állandóan a fülébe du- dorásszák, hogy minden küzdelme, minden fáradsága hiábavaló, eredmény csak úgy lehetséges, ha az erdő megindul Malcolm város felé, okvetlen találkozik több magyar ember, aki azt fogja mondani: „minek kínlódjam hiába, megvárom, mig az erdő megindul." Ez tehát a veszedelem, mert a mi ügyünk nem rövid lejáratú, hanem törvényes eszközökkel folytatandó, lépésről-lépésre haladó szívós munkára és kitartó együttműködésre van szükség. Kerek e világon az itteni magyarság önerején és törvényes jogai elöstne- rését célzó elhatározásán kívül, senkire és semmire sem számíthat s eredmény csak úgy lehetséges, ha minden igaz magyar ember az öntudatos munkára összefog. Ezért nem engedhetjük meg, hogy a magyarságnak akár csak egy részét is hazug jelszavakkal, a nembánoinságnak, az indolenciának, az adott viszonyok között talán a halálnál is rosszabb szendergésébe ringassák s igy a közös munkától, a kötél ességteljesitéstől elvonják.

Egyébként köszönöm, hogy az emigráció velem szemben szokott harcmodorát, melyet ismét alkalmazta, per tót d'iscrimina rerum eddig megőrzött egyéni tisztaságomban vetett hitem és önbizalmain csak úgy rendülhetne meg, ha az emigráció dicsérne vagy azt állítaná rólam, hogy tisztességes ember vagyok.4

Molnár Béla dr.

volt magyar országgyűlési képviselőMagyarország és a leszerelés. A kisantant képviselői a genfi konferencián Magyar- országnak a népszövetségbe való felvételével kapcsolatosan azt állították, hogy Magyarország még nem hajtotta végre a békeszerződésnek a hadsereg leszerelésére vonatkozó pontjait s ennek felülvizsgálása céljából külön bizottság kiküldését kérték. A budapesti Virradat ma illetékes helyről közli, hogy a kis- antant képviselőinek ez az állítása valótlanságon alapul. A leszerelést ellenőrző bizottság tagjainak túlnyomó részét már visszarendelték s csak kilenc-tiz tiszt maradt Budapesten, akiknek az a feladata, hogy likvidálja az ellenőrzés ügyét. Nemrégiben már ezek is utasítást kaptak ;az elutazásra. Ezt az utasítást azonban később visszavonták. A kormány továbbra is sürgeti, hogy a felszámoló-bizottságot hívják vissza, mert a bizottságnak az országban való további tartózkodására semmilyen tárgyi ok nincsen s csak a kiadásokat szaporítja. A nagykövetek tanácsa bizonyosan teljesíteni fogja a kívánságot

Prágában még a megyék szövetségétől is félnek. A Tribuna a szlovenszkói ni megyebeosztásra vonatkozó tárgyalásokkal kapcsolatban azt írja, hogy a szlovenszkói megyék szövetségének kérdése politikai szempontból a legfontosabb kérdés a szlovenszkói megyerendezés végrehajtásánál. E kérdés tárgyalásánál már az első pillanattól kezdve ellentétek merültek fel Prága és Pozsony között. Az egyes miniszterek ugyanis hatáskörükből semmit sem hajlandók átengedni ennek a megyei szövetségnek, másrészt pedig tekintetbe kell venni, hogy ez a megyei szövetség állandóan veszélyeztetné az államegységet, mert ugyan ki biztosíthatna arról, hogy nem lesz-c ez a megyei szövetség a csirája, a magja egy önálló szlovák nemzetgyűlésnek. Azt ugyanis senki sem láthatja előre, hogyan fognak Szlovenszkón a politikai viszonyok kialakulni. Hogy ezt a szövetséget minden hatáskör nélkül alakítsák meg, tehát csak a papiroson szerepeljen, szintén lehetetlen. A szövetségnek még abban az esetben is, ha tisztán csak gazdasági természetű ügyekre terjedne ki, mindenesetre bizonyos hatáskörrel kellene bírnia s mihelyst erősebb- kezü és hajthatatlanabb egyén kerülne ennek az élére, idők folyamán olyan illegális fórum válhatna belőle, amely állandóan utalni fog arra, hogy a sajátos szlovák viszonyokat továbbra is fentartsuk s a megyei szövetség jelentőséget növeljük.

Rimaszombat, szeptember 21.

(Saját tudósitónktól.) Júniusban múlt egy éve annak, hogy a rimaszécsi kisgazdapárti pártalakitó gyűlésből kifolyólag csendőr] feljelentés alapján Nagy Sándor gömöri kisgazdapárti főtitkár és'Egy cd Aladár sajó- gömöri evangélikus ielkész ellen az ügyészség ,.ig a t á s44 miatt bűnvádi eljárást indított.

A vádirat szerint Nagy Sándor azzal, hogy a Pozemkovy Urad rendeleté ellen, mely szerint a Coburgi uradalomhoz tartozó és a rimaszécsi kerületben levő körülbelül 2500 hold kiterjedésű terület az árvái szlovákok és cseh légionáriusok között osztandó fel. a következő felhívást intézte a gyűlés résztvevőihez: „ne engedjétek, hogy ide a •szlovákok és cseh légionáriusok költözzenek, kiknek az állam földet akar ajándékozni44 — egyenes felhívást intézett a Pozemkovy Urad rendelete ellen való engedetlenségre. Egyed Aladár pedig ama kijelentésével, hogy „a csehek elvették a magyar gyermekektől a himnuszt, el akarják venni a vallásunkat, a nemzeti szint s a magyar gyermekekben a

Konstantinápoly, szeptember 22. Pellé tábornok, aki Szmirnából ma ideérkezett, kijelentette, hogy minden gondoskodás megtörtént a szmirnai francia kolónia felsegélyezésére. Pellé tábornok Musztafa Kemal pasával hosszabb megbeszélést folytatott, amelynek eredményei állítólag igen kielégitőek. A legutóbbi huszonnégy órában jelentősebb változás nem történt. A kemalista csapatok továbbra is tiszteletben tartják a semleges zómáí.

Konstantinápoly, szeptember 22. (Havas.) Azt a híresztelést, hogy a kemalisták a Dardanellák semleges zónájába bevonultak, megcáfolják. A Tráciára vonatkozó nemzeti követelések nem teljesítése esetén az esetleges következményekért az angorai kormány minden felelősséget elhárít magától.

Nyomott a hangulat Jugoszláviában.

Budapest, szeptember 22. (Saját tudósítónk távirata.) Bécsi diplomáciai forrásból eredő hirek szerint, bár Nincsics külügyminiszter angol és francia lapokban kijelentette, hogy Jugoszlávia nyugalommal és bizalommal várja Anglia és Franciaország döntését a török-görög kérdésben és bár a jugoszláv kormány erősen cáfolja a katonai mozgósítást, mégis megállapítható, hogy titokban több évfolyam mozgósítását rendelték el. Az általános hangulat Jugoszláviában rendkívül nyomott. Jugoszlávia nem tűri, hogy Törökország javára Európában területi változásokat létesítsenek. Már pedig valószínű, hogy a nagyhatalmak kénytelenek lesznek módosítani a sévresi békeszerződést

A törökök követelik Konstantinápolyi.

London, szeptember 22. (Havas.) a Daily Mail konstantinápolyi jelentése szerint Mus- tafa Kemal pasa Pellé tábornoknak Szmirná- ban kijelentette, hogy csapatait néhány napig csupán azzal a feltétellel tudja visszatartani, ha a mudániai konferencia, amelyen a szövetségesek a török nacionalistáknak Kon- stantinápolyra és Kelet-Tráciára vonatkozó igényeit tárgyalják meg, haladéktalanul ösz- szeiii. A török javaslatok elfogadása esetén Kemal pasa Konstantinápolyi csak csekély számú haderővel szállná meg s a szövetséges csapatok okkupációja továbbra is megmaradna.

Lloyd George nyilatkozata a keleti kérdésről.

London, szeptember 22. Lloyd George tegnap a szakszervezeti kongresszus harminc tagú küldöttségét fogadta, Williams Thoinas, Will-T'hörne, Ben Tillet és Smillie munkás- vezérrel, aki a miniszterelnöknek kifejtette a munkásság véleményét a keleti helyzetről. A kormány tagjai közül Chamberlain, Horné és Worthington Evans voltak jelen. A magánjellegű megbeszélések különösen azt a tényt hangsúlyozták, hogy a munkásság tiltakozik a háború ellen s a béke mellett emel szót. A munikásküldöttség kifejtette, hogy a Dardanellák semlegességét fenn kell tartani, mert ez világkérdés, nem pedig az angol birodalom magánügye. Lloyd George megvédte a kormány álláspontját s a küldöttségnek értésére adta. hogy a békéhez, amely ia kormánynak mindig célja volt, ő is ragaszkodik. Nem szándéka. háborút provokálni s részben az angol

la magyar lakosságot.a csehek elleni gyűlöletre izgatta és nemzetiség és vallás elleni ! izgatás bűntettét követte cl.

Folyó hó 20-án tárgyalta ügyüket a rimaszombati törvényszék Langhoffer Viktor tábiabiró elnöklete alatt. A vádlottakat '1' ö r- k ö 1 y József dr. rimaszombati ügyvéd védte, a vádhatóságot Katona János dr. államügyész képviselte.

A tárgyalásra: felsorakozott tanuk kihallgatása után az államügyész kérte a bűnösség kimondását. Törköly József dr. védő hatalmas beszéddel szállt síkra a vádlottak igazának bebizonyítása érdekében, ami sikerült is neki. Meggyőző érvekkel bizonyította be ártatlanságukat, ami után a bíróság ítélethozatalra vonult vissza.

Félórai tanácskozás- után Langhoffer Viktor elnök kihirdette az ítéletet, amely szerint

kellő bizonyítékok híján a bíróság mindkettőt fölmentette.

Vádlottak és védő az ítéletben megnyugodtak, az államügyész felebbezett. Ezzel a nagy port felvert izgatási bűnügy befejezést

kormány gyors válaszának lehet betudni, hogy ia helyzet ma sokkal jobb s a béke megőrzésének kilátásai egyre javulnak. A megbeszélésekről hivatalos jelentést csak később fognak kiadni.

Csicserm Oroszország és Törökország4 viszonyáról.

Berlin, szeptember 22. (Saját tudósítónktól.) Csí<cserin orosz külügyi népbiztos, aki hosszabb berlini tartózkodás után tegnap este utazott el. nyilatkozott Szovjetoroszország- niak Törökországhoz való viszonyáról. Kijelentette, hogy a török győzelem a keleti népek szabadságmozgalmában éppoly nagyjelentőségű, mint Afganisztán függetlenségének elismerése s az angol csapatoknak Perzsiából való visszavonása volt. Szovjetoroszor- szágot e szabadságukért harcoló népekhez, különösen pedig a török néphez baráti ro- konszenv szálai fűzik. Az egész Izlám Törökország számára követeli Konstantinápolyi s ezzel Oroszország teljesen egyetért. Sem a törökök, sem az oroszok meg nem engedhetik, hogy a Márvány-tenger mellett nj Gibraltárt teremtsenek. Oroszország barátságban akar élni Angliával, de nem tűrheti az angol szárazföldi és tengeri hatalom agresszív terjeszkedését. Az 1921 március 19-iki moszkvai szerződés szerint Törökország fővárosa Konstantinápoly marad s a Dardanellákban a hajózás szabadságát a Fekete- tenger partmenti államai Törökország sziive- rénitásának sérelme nélkül fogják ellenőrizni. A nyugati hatlamaknak előbb-utóbb számol- niok kell ezzel a helyzettel.

Stinnes és Rathenau.

(Stefan Grossmann előadása a prágai Urániában)- Prága, szeptember 22.

Az egyik a tőkés társadalmi rend szinte klasszikus típusa, aki felismeri a termelési erők központosításának, felhalmozásának mindent felülmúló erejét — a másik a gondolkozó és töprengő, aki a roppant vagyon birtokában, amelybe beleszületett, rosszul érzi magát s mert múlt nélkül való és gyökértelen, a porosz állameszméhez igyekszik kapcsolódni. Az egyik — a faj- német — üzletember, a másik — a zsidó — államférfin. Stefan Grossmann erre a paradox ellentétre építette fel előadását. A Rathenau-cég, illetve az A. E. G. fejlődésének kissé hosszadalmas vázolása után Rathenau életének tragikumát abban látja, hogy ez a mindennel kritikusan szembenálló ember a vágyon — a szeretet- hez, hatalomhoz, szocializmushoz való vágyon —- túl a voltaképpeni tetthez nem jutott el soha. Már 1913-ban megírta, hogy egy elkövetkezendő háború esetén Németország egymagában fog szembenállani az egész világgal. De amikor a szükség úgy kívánta, felajánlotta szolgálatait szorongatott hazájának. Bethmann-Holwegh kancellárhoz hasonlított legjobban, aki szintén a pesszimisták, a melankolikus hallgatók közül való volt. A meggyilkolását megelőző éjszakán hüssaftn tárgyalt Stinnes-szel s a Stinnes—Luber- sac-félc német-francia megegyezés talán nem utolsó sorbaji ezeknek az éjszakai tárgyalásoknak köszönheti létrejövését.

Stinnes ma minden túlzás nélkül Németország urának nevezhető. Hiszen minden nyolcvanadik ember Németországban Stinnes valamelyik vállalatában, vagy vállalatának dolgozik. Grossmann felismeri és elismeri Stinnes céltudatos és mindenen átgázoló gazdaságpolitikájának óriási jelentőségét. A vérrel megpecsételt wic, bacletii szerződés, amelyet Loucheurrel Rathe- nau kötöttt meg, csak akkor lett Németországra hasznos, mikor 'Stinnes vállalatai számára hat százalék nyereséget sajtolt ki belőle.

Rathenaut csupán a világháború, illetve annak következményei tudták életének s még inkább halálának tragikus magaslatáig felvinni. Stinnesben talán nincs meg Rathenau túlzott s ezért gyakran gátló hatású intellektualizmusa, politikai tisztánlátása — viszont „tettek embere*4 a legkitűnőbbek sorából, akinek a cselekvés az életformája.

Az időbeállitottságon túl ez a két férfi két örök típust személyesít meg: a kereső-kutató

problematikust s a gondolattal cgyidöben cselekvő eredmény-embert Ma azonban, mikor ebben az elszegényedett világban kemény könyökkel kell a meztelen létért harcolnunk, amikor az egyetlen elismerés a nagyobb darab kenyér, — az élő mindig előnyben van a halottal szemben.

És Stinnes cl és tovább dolgozik.

li®0j MüiM 1 MoriláK

a saját esficreifcl.

Egy cseh ember írja nekünk az alábbi sorokat, amelyeket érdemeseknek találunk leközölni azért, mert megmutatják, hogy a kormány viselkedése már a csehekben is fölkelő azt a gondolatot, vájjon a kormány miképpen bánik a nemesek nemzetekkel, ha a saját embereinek kívánságait sem teljesiti.

— A világháború alatt számos cseh, délszláv, rutén és olasz embert internáltak és börtönöztelk be Ausztriában. A régi osztrák parlamenttől nem lehet eltagadni, hogy —( amennyire ez még lehetséges volt — jóvá! akarta tenni a történteket és meg akarta téríteni a folytonos internálások és letartóz-, tatások által okozott károkat, amint azt 3 osztrák törvény, amelyeket az 1918. év elején fogadtak el, világosan bizonyítja.

— A forradalom ‘után az internáltaik és bebörtönözöttek szövetsége 1918 december 17-én egy törvényjavaslatot terjesztett be. hogy Frigyes főherceg vagyonát elkobozzák és ugyanazon a napon benyújtott egy második javaslatot is, amelyben arról van szó, hogy az internáltak és bebörtönözöttek kárigényeit nem fogják figyelmen kívül hagyni. Ezt a törvényjavaslatot kiadták egy bizottságnak, amely a forradalmi nemzetgyűlés tizenöt havi tartama alatt meg sem alakult.

— 1920 áprilisában azután egy törvényt hoztak és 1920 végén egy becsi őbizottságot küldtek ki, amelynek feladata az volt, hogy a bejelentett károkat ellenőrizze. A kormánynak 1920 október 5-én 556. sz. alatt kelt és a pénzügyi segítségről szóló rendelete világos példa arra, hogy ebből az alapból csak ritkán/ lehetett az igénylők részére kártérítési ősz- szegeket folyósítani, mert ebből az alapból az orosz repatriálási költségeket is fedezték.

— Az internáltak semmit sem követeltek a cseh-szlovák köztársaságtól, ennek azonban az osztrák törvények értelmében módja nyílt arra, hogy a kártérítést a károsultaknak kifizesse. Ha a cseh-szlovák kormány a kötelességét saját állampolgáraival szemben nem teljesítené, úgy az egykor internáltak saját államukat perelni fogják. A kormány nem tartotta szükségesnek, hogy az e tárgyban benyújtott három interpellációra válaszoljon, noha ennek két hónapon belül meg kell történnie. Ez mindenesetre a demokrácia fogyatékosságára vall.

— Úgy látszik, — fejezi be sorait a cseh hivatalnok — az egykori internáltak valamennyi békés lépést megkísérelték, de hiába.

Ez az eljárás nem tanúskodik a haza valami nagy hálájáról azokkal szemben, akik kézzelfoghatói cselekedtek a később létrejött államért. Mily remények kecsegtethetik ily viszonyok között ennek az államnak nemesek nemzeteit?

Ezt kérdi a cseh hazafi a kormánytól.

1 Prágai lagpr Hírlap ajándéka az Ételinek.

Október elsején jelenik meg a Prágai Magyar Hírlapnak századik száma. Ezt a jubiláris alkalmat felhasználjuk arra, hogy némileg viszonozzuk előfizetőinknek azt a hűséges és lelkes támogatását, melyet eddig élveztünk. Ezért

minden előfizetőnk, akinek egy negyedéves előfizetési dija (az október 1—december 31-ig terjedő időre) október hó elseje előtt, vagy október első hetében, tehát október 9-ig bezárólag kiadóhivatalunkhoz beérkezik, ingyen és a lap ajándékaképpen megkapja a magyar könyvpiacnak egyik elsőrendű, értékes újdonságát.

nemzeti érzést szándékoznak meggyengiteni14.1 nyert.

Csendes 3 török front

íeliicnt# ítélet edo göroürí izzást bfl nfiggben.

3

otmmat* rr;iwr/wcM»