Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-15 / 87. szám

Szombat, szeptember 16. mőlcsfákat, de más kérdés, vájjon ilyen viszo­nyok között a fizetésképtelen adózókon be fog­nak-e tudni hajtani valamit. Ennek a hátrányát nemcsak a szilvatermelő, hanem az államkincstár is megérzi majd, mely­nek a szilvóriumtermelés megakasztása egyedid Ruszinszkóban több mint 2 millió korona adó­veszteséget fog okozni. Olcsóbb termelési adó­tételnél ez a veszteség könnyen elkerülhető lenne. Ugyanerre a politikára vezethető vissza a pénzügyminisztérium magatartása a következő esetben: Egy mezőgazdasági szervezet szövetkezeti alapon akarta a falusi termelőket megszervezni. A szilvát közösen főzték volna és a termékeket, valamint az adót a behozott nyersanyag arányá­ban felosztották volna a tagok között. Ebből a célból adókedvezményt kértek a kormánytól. A felelet ez volt: adókedvezmény nincs, 2000 hek­toliter szilvóriumot saját gyümölcsből, saját hasz­nálatra főzhetnek, de a 20 K adót meg kell fizetni. Vagyis: Ruszinszkó gazdái igyanak meg a kö­vetkező kampányig 2000 hektoliter szilvóriumot és fizessék meg az ezért járó adót a kincstárnak. — Helyesbítés. Tegnapi számunkban ezen a helyen közölt cikkünk helyes elme, mint az a szö­vegből Is kitűnt: Dunamenti gazdasági biok ala­kul? * — A cseh-szlováklal gabonatermés. Az ál­lami statisztikai hivatal most teszi közzé az 1922. évi főbb gabonatermékekről szóló becslését. Eszerint az idei termés a múlt évivel szemben kedvezőtlen. A következő hiány mutatkozik: Búzánál 2.2 millió mm, rozsnál 2 millió mm, ár­pánál 1.1 millió mm, zabnál 1.4 millió mm. E négy magtermékben összesen 6.7 millió méter­mázsa a csökkenés. Az egyes országok szerint a becslés a következőképpen alakul: (A zárójel­ben levő számok az 1921. évi végleges termés- eredményeket jelentik). Szlovenszkóban: télibuza 3.123.238 (3,557.158), nyáribuza 172.748 (157.687), télirozs 2,318.389 (2,492.663), nyári rozs 29.126 (25.005), téli árpa 29.191 (40.820), nyári árpa 4,234.351 (4.113.289), zab 2.229.763 (2,217.578), ve­gyes termés 78.898 (61.961), tengeri 1,485.401 (1,409.950) repce 7077 (7711). — Ruszinszkóban: télibuza 287.490 (255.686), nyáribuza 6877 (5122), téli rozs 202 945 (184.700), nyári rozs 15.838 (12.567), téli árpa 9322 (10.061), nyári árpa 44.214 (47.805), zab 334.654 (384.286), vegyes termék 2883 (3100), tengeri 584.662 (686 335), repce 1036 (583). — Az egész államban: téli búza 7,477.303 (9,739.865), nyári búza 815.775 (787.699), téli rozs 11,474.633 (13,494.011), nyári rozs 158.768 (155.474), téli árpa 9,096.256 (10,224.815). zab 9,364.961 (10,753.869), vegyes termék 223.238 (230.777), tengeri 2,285.166 (2,395.763), repce 41.746 (51.847). — Átlag-eredmény egy hektáron: Szlovenszkón: télibuza 13.1 (14.6), nyári búza 11.4 (12.6), téli rozs 12.6 (13.4), nyári rozs 9 0 (9.8), téli árpa 12.2 (18.3), nyári árpa 12.8 (16 0), zab 11.0 (14.1), tengeri — (—), vegyes termék 10.5 (10.3), repce 10.8 (14.3). — Ruszinszkóban: téli búza 12.7 (11.4), nyári búza 10.2 (8.7), téli rozs 12.1 (10.9), nyári rozs 9 1 (8.3), téli árpa 12.4 (12.2), nyári árpa 10.8 (11.3), zab 10.3 (11.7), vegyes termék 12.0 (11.0), tengeri 12.0 (14.1), repce 8.8 (5.9). — Az egész államban: téli búza 13.5 (16.9), nyári búza 12.4 (15.1), téli rozs 13.3 (15 6), nyári rozs 9.3 (9.6), téli árpa 12.3 (14.6), nyári árpa 13.6 (15.8), zab 11.4 (13.5), vegyes termék 12.3 (13.7), tengeri 14.3 (15.4), repce 10.6 (11.3). — Az alkalmazottak és a drágaság. Teg­nap este a Zsófia-szigeten tiltakozó gyűlést tartottak a köz- és magánalkalmazottak. Az alkalmazottak gyűlése tiltakozott a drágaság, a kollekiv szerződések felmondása és az ellen a szándék ellen, hogy a gazdasági válságot az alkalmazottak létminimumának csökken­tésével akarják megszüntetni- Határozati ja­vaslatot fogadtak el, mely szerint mindaddig, míg az életszükséglet cikkeinek indexszáma a szolgálati járandóságok indexszámára le nem száll, a fizetések redukciója ellen min­den eszközzel küzdeni fognak. A kollektív- szerződések felmondása ellen is addig küz­denek, amig a drágaság letörése ellen irá­nyuló minden egyéb eszközt ki nem merí­tettek. — Ármérséklés a csontpiacon. A „Rohag11 jelentése szerint 1922 szeptember 14-iki érvény­nyel a csontárakat 50 százalékkal leszállították. A csontzsirárakat, tekintettel a világpiac helyze­tére, több mint 50 százalékkal szállították le. A devizakereskedelem szabaddáíétele. A minisztertanács a közeli napokban foglalkozni fog a pénzügyminisztériumnak a devizakereske­delem szabaddátételére vonatkozó javaslatával. — További iizembeszüníeíések. Mint a „Právo Lidu“ jelenti, a Maríins-kohók és a Hopígar tner-íéle vasmű r. t. vashenger müve Rokitzanban beszüntették üzemüket. Ezzel 248 munkás lett munkanélkülivé. Néhány hét­tel ezelőtt a Rokitzau melletti Hradeken 200 munkást bocsátottak el. A többi rokitzaui üzemekből a munkásság egy teljes harmadát bocsátották el. A Skoda-müvekből elbocsá­tottak száma ezidén közel háromezerre rúg. A pilzeni járás többi fémfeldolgozó üzemé­ben, ahol tavaly még 4541 munkás dolgo­zott, ez idén január óta már csak 3790 mun­kás van foglalkoztatva, úgy hogy onnét 751 munkást bocsátottak el­— Az uj osztrák jegybank. Bécsbői je- eníik: A jegybank felállításával kapcsolatos előmunkálatokat a szövetségi kancellárnak Géniből való visszatérése után újból meg­kezdték. A ^ormány megfelelt az Angío- bank és a Landerbank külföldi igazgatóságai valamennyi kívánságának. A bank szabályzat tervezetéből ki fogják hagyni azoknak a rendelkezéseknek legnagyobb részét,, ame­lyek az állam befolyását biztosították volna- A bank készpéiizárukészletinek megfelelő összeget, mely a befizetett alaptőke össze­génél kevesebb nem lehet, vert vagy veret­len nemesfémben, külföldi valutában és de­vizákban mindenkor Ausztrián kívül kell el­helyezni. Csak a főtanács egyhangú határo­zata alapján szabad az illető értékeket a belföldre hozni. Elejtették a bankszabályzat- nak azt a rendelkezését is, mely az állam­biztost följogosította, hogy a főtanácsnak a közérdekbe vágó határozatai ellen fölszólal­hasson­— Áremelkedések Németországban. Berlin­ből jelentik: Az elberfeldi ajtózár-szövetség azon­nali hatállyal 8500—9500 százalékkal emelte a belföldi eladás felárait. A valutagyenge orszá­gokba 9100—9600 százalékkal emelték az ajtó­zárak felárait, a kulcsokét 9600 százalékkal. Magasvalutáju országok számára a devizaárakat változatlanul fentartják. A szekrényzárak eladási felárait belföldön 9000 százalékban állapították meg. A kátránytermékek ára is lényegesen emel­kedett szeptember elsejétől kezdve, úgy hogy a kátrány métermázsája most 2000 márkába kerül. A kereskedelmi csavarok egyesülete a csavarok felárait 23 ezerről 28 ezer százalékra emelte fel, a forrasztásvégekét 30 ezerről 32 ezer százalék­ra. A német szegecsgyárak egyesülete szeptem­ber 11-iki hatállyal 110 százalékról 120 száza­lékra emelte föl a felárakat. A csőipari egyesü­let a gázcsövek felárait 8800—9870 százalékig, a horgonyzott gázcsövekét 10.870—16.605 száza­lékig, a szegélytelen csövekét 7870—13 250 szá­zalékig, a horgonyzott szegélytelen csövekét 10.870—20.250 százalékig és a főzőcsövekét 72 —11.480 százalékig felemelte. A vegyiipar érdek- közössége — mint a „Frankfurter Zeitung11 je­lenti — az anilin-festékek árát 100 százalékkal emeli fel. — A prágai húspiac. A mai prágai hús­piacon az árak a következőképpen alakul­tak: Ürü 6—14, borjú 12—15, belföldi sertés 15—18, jugoszláv sertés 14—18, román sertés 14—18, ökör eleje 10—12, hátulja 12—14-50, bika 10—12, tehén eleje. 9—11, hátulja 10—12, egy évnél fiatalabb tehén és üsző 8—11 Ke kgr.-ként. — A prágai terménytőzsde. A mai ter­ménytőzsdét számosán látogatták. Az irány­zat nyugodt volt. A gabonaíerrnékek pia­cán az irányzat szilárd volt. Az árak a keddi színvonalon mozogtak. Búza 155—165, rozs csekély kereslet mellett 110—120, príma árpa 115—125, zab 120—125,. A liszt árfolyama a valutával együtt ingadozik. Amerikai lisztet (promt loko Tetschen) 3, magyar lisztet 2-90—3 koronával kínáltak (prompt 3.10) ab határállomás. A rizs forgalma lanyha. A ká­vé a tengerentúli piacokon szilárd, itt azon­ban az irányzat tartózkodó, mert áresésre számítanak. Burgonyát 20 Kc-vel kínáltak- A takarmánymagvak piaca teljesen üzletiden volt. A széna kezd megszilárdulni és pedig azért, mert Olaszországban megtiltották a ki­vitelt. Kötetlen cseh szénáért 170—180 koro­nát kértek, délafrikait ellenben 100—120 Kc- val kínáltak. A szalma szilárd­— A pozsonyi terménytőzsde. Búza 77 —80 kg. 145—160, rozs 71—74 kg. 110—115, merkantil árpa 110—129, prima 125—135, szlovenszkói zab 105—115 mind ab állomás. Román tengeri 110—120, mák 600—650, nul­lás búzaliszt 300—310, búza főzőliszt 250— 260, búza kenyérliszt 170—190, nullás rozs­liszt 210—220, I-es rozsliszt 170—180, egy- szerőrölt rozsliszt 160—180, korpa 65—70, takarmányliszt 70—80, préseletlen széna 120 —130, préselt széna 130—150, félig édes pré­seletlen széna 140—150, szalma 90—95, pré­seletlen alomszalma 65—70, préselt alom­szalma 75—85. préseletlen takarmányszal­ma 70—80, préselt takarmányszalma 75—85, burgonya 30—40. A gabonanemiieknél to­vább tartott a szilárd irányzat. A burgonya­forgalom, tekintettel az aránytalanul nagy szállítási költségekre, lanyha volt. — A budapesti tőzsde, Budapestről je­lentik: Tekintet nélkül a bécsi tőzsde lany- haságára, a mai tőzsde tartott irányzattal nyílt meg. Később némi szilárdság volt ész­lelhető, amit a magyar korona berlini lany- haságára vezettek vissza* A kuliszban a ve­zetőértékekben élénk üzlet fejlődött ki, igy különösen a Salgó, Rima, Áílamvasut és a Magyar Hitel részvényeiben. A bankértékek piaca nyugodt volt, azonban a szénértékek szilárd irányzat mellett többezer koronás ár­folyamnyereségre tettek szert. A malomér­tékek piacán a Viktóriát keresték. A vasér­tékek árfolyamképződése határozatlan volt. — Lanyha voi; a prágai tőzsde- Tekin- | tét nélkül a hosz és bssz realizálására, az I árfolyamok semmi jelentékeny változást nem ; mutatnak. A bankértékek piacán realizáláso'. 1 történtek, ami az árfolyamok újabb lemor­zsolódását vonta maga után. Zárlat felé in­tervenciós vásárlások folytán az árfolyamok veszteségükből keveset behoztak. Az Agrár- és Szlovák bankértékekben csak kínálat volt- Az ipari értékek piacán nyitáskor a cu­kor és vasértékek valamivel szilárdabbak voltak, később azonban az árfolyamnyere­ségek elvesztek. Az értékek túlnyomó része lanyha volt. A devizapiacon az idegen fize­tőeszközök árfolyama emelkedett. A szabad­forgalomban a márka 0-25, Budapest 0.10 ponttal javult. —A bécsi tőzsde. Bécsbői jelentik: A tőzsde e heti utolsó forgalma határozatlan irányzattal nyílt meg s az árfolyamok úgy a kuliszban. mint a korlátban lanyhultak. Csak egyes bankértékek­ben és az Államvasutak részvényeiben volt élén- kebb forgalom és árfolyamemelkedés. Az irány­zat a tőzsdeidő egész tartama alatt lanyha volt. Különösen erősen hanyatlottak a valutáris érté­kek. Javulás csak zárlat felé állott be, fedezővá­sárlások folytán. A Magyar Járadékok megszi­lárdultak. Szerkeszt#! üzenetek. G. Lajos, Kassa. Értesítjük, hogy a közalkal­mazottak és nyugdíjasok, amennyiben e minősé­güket hitelérdemlő módon igazolni tudják, a ma­gyar vizumot — a viszonosság alapján — még az esetben is díjtalanul kapják meg, ha máskü­lönben magánvagyonnal rendelkeznek. Szegény­ségi bizonyítvány beküldése tehát nem szüksé­ges. — B. K. Lőcse. Az amerikai vizám dija, a dollár mai börzei árfolyama mellett körülbelül 600 cseh koronát tesz ki. Az olasz vizűm 100 cseh koronába kerül és amennyiben beutazásra vonatkozik, úgy kizárólag a pozsonyi olasz kon­zulátus adja meg. Az átutazásra szolgáló vízu­mok azonban a prágai követség utján is megsze­rezhetők. — Petöii diák. Németországban kiváló műegyetemek vannak a következő városokban: Karlsrnhe, Darmstadt, Hannover, Braunscluveig, Berlin, Drezda, Breslau és Münchenben. A be­iratkozások az egyetemre már szeptember hó­napban megkezdődnek; különös méltánylást ér­demlő esetekben azonban, az illető kar engedé­lyével, később is be lehet iratkozni. A tartózko­dási engedélyt beiratkozás, illetve felvétel után az illetékes rendőrhatóságok minden nehézség nélkül adiák meg. Tudomásunk szerint a felvétel előtt mindenki egy felvételi vizsgának van alá­vetve, melyben a német nyelvben való jártassá­gának kell, hogy bizonyítékát adja. Az egyetemi idő a mérnöki karon 7, illetve 8 félév. A főiskola kötelékébe való felvételhez az alábbi okmányok szükségesek: Az érettségi bizonyítványnak latin vagy német nyelvű hiteles fordítása, születési, erkölcsi és illetőségi bizonyítvány. Ezeken kiviil egy kellő anyagi garanciát nyújtható egyénnek közjegyzőileg hitelesített nyilatkozata arról, hogy a felvételt kérő hallgató ellátása minden körül­mények között biztosítva lesz. Az odautazásra a legmegfelelőbb a Prága—Berlin-i vonal. Kiadja: fTachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktien-Gesell- schaft nyomdájában. Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. | Roessemann és Kütinemann p Fráp-Holesovio, fsadul 793. szám p bcxxxxxxxxxxxxxiööüocxíQaiü4xx;ocoo Prága ; Értéktőzsde. grárni banka (Ag- Alpine .................... 233.— •ár Bank).*. . . —.— Kolitii kávé. . . . 530.— ohemia............. 407.— Kolini petróleum . 300.— seh Union Bank 401.— Kolini szesz . . • 035.— Industrial (Cseh Tejipar rt................ 458.— Iparban k .... 418.— Első pilseui sör­rager Kredit. tryár ...... —.— (Prágai Hitelb. 700.— Danők és társa . . 272.— zlováú Bank . —.— Laurin és Klemen' 202.— ivnostenska . . . '>01.— Ringhoffer . . . 570.— nglobank (Angc Prágai vasipar. 558.— Osztrák Bank . • 48.— Skoda..................... '38.— ác si ünioubank . 12.— Papír..................... 228.— Ten or Bankv . . IS.— Cseh nyugati szón —.— sztrák hitel ... 19 00 Osztraúi szén. . . —.— seh Cukor ... 090.— Inwald..................... 620.— olini miitrágyi: 455.— Friedrich............... —.— ol di....................... ’76.— JB evizálz: ix/ir, ix/u. 100 hollandi forint . 1173.00 ! 158 00 Ké. 100 német márka . . 2.05 1.80 „ 100 svájci frank. . . 5S7.75 561.00 100 norvég korona . 513.75 '.95.25 „ 100 dán korona . . . 650.50 >35 5'1 „ 100 svéd korona. . . 808.59 796 00 „ 100 olasz líra .... 128.75 125.75 „ 100 francia frank . . 230.25 :':26.75 „ ] font sterling . . . . 133.50 .32.00 „ i dollár.................... 30.17 29.80 „ 100 belga frank . . . 217.00 2'3-OQ „ 100 spanyol peseta . 466.50 ' 59.00 100 jugoszláv dinár. 43.75 45.25 100 .jugoszláv korona —.— —­100 román lei .... —.— —.— 100 bolgár leva . . . 18.675 18.67 1 török iont ............. 1760 17.60 „ 10 0 osztrák korona . 0.0388 0.035 ,. 100 lengyel márka . 0.405 0.40 100 magyar korona . 1.175 1.05 1 dollár (kábel! . . . 30.45 30 05 Tözsdedrfoluamoft pénteken, szeptember 15-én: A astórtcM devizaárfolyamod Zárlat. IX/15 IX/14. 100 csehszl. korona . 17.70 17 80 svájci frank 100 magyar korona. 0.23 0.175 „ „ ICO német márka . . 0.35 0.335 „ „ 100 hollandi forint . 207.00 207.50 „ „ I dollár.................... 5.335 5.35 „ „ 1 font sterling . . . 23.62 23,55 „ „ 100 francia frank . . 40 55 40.30 „ „ 100 olasz líra .... 2250 22.25 „ „ 100 belga frank. . . 3 '.30 38.15 „ „ 100 dán korona . . . 113 40 113 00 „ „ 100 svéd korona . . 141-25 140.50 „ „ 100 norvég korona . 89.40 89 00 „ „ 100 spanyol peseta . 80 95 81 60 „ „ 100 Buen Air. peso 190 50 192 00 „ „ 100 jugoszláv korona 1.95 1 95 „ „ 100 bolgár leva. . . ——------------„ „ 10 0 osztr. kor (pénz) 0.0075 0.0075 „ „ 100 osztr. leb. hankj. —•— 0 0088 „ „ 100 lengyel márka . 0.08 0.08 „ „ ICO román lei ... . —.— 3.25 „ „ Budapest. Értéktőzsde. Magyar Hitel .... 6250 Levante ....... 59000 Osztrák Hitel .... 1390 Tröszt........................ 13050 An g,-Magyar .... 99o Csáky........................ 4300 Le számítoló.................1175 Magyar Fegvvergyár5400ü Magy.-Ülasz............. 370 Ganz-Dannbius . . 760000 Je lzálog.................... 340 Ganz-villamos. . . 102000 Hazai bank ..... 890 Láng............................ 14200 Egyes, tkpt................ 3200 Lipták............................1860 Fö ldhitelbank.... — Schliek..................... 8800 Me rkúr .................... 445 Baróti ........ 2550 Keresk. bank . . . .15900 Izzó . . *.................. 55000 Ma gy. ált. tkp. . . • 2350 Gutmann...................11600 Első h azai................. 39000 Klotild........................ 9500 Sa igó....................... 60500 Magyar Cukor . . 196000 Rima ....................... 18800 őstermelő................. 3625 Kö zúti....................... 10650 Gummi........................ 10500 Dé livasut....................7100 Naschitzi................. 82000 Ál lamvasut............. 48550 Nensebloss.............. 910 Bo rs.-Mískolei.... 1 000 Orsz. fa..................... 2550 Concordia..................160C0 Győri ólai................. 9000 Bu dapesti malom . • 36600 Szlavónia ...... 3450 Gizella malom . . . . 12200 Egyes. 1'a................. 590 Vi któria.................... 49500 Idgnum-tröst .... 6400 Hu ngária malom . . 19900 Zabolaí..................... 6200 Beocsini.................... 59900 Papir........................ — Északi szén............. 38000 Bóni................. 9800 Esz tergom-Szászvári 39000 Malomsoky..................1850 Felsőm, s zén............. 47000 Rézbányái.................. 3500 Dr asehe.....................33GGC Égisz ........................1850 Ma gnezit............. 106000 Óceán 5700 Magy ált. Kőszén 158000 Pálfalvai.................. 2850 UriYányi . . • ... 58500 Kóburg . . • .... 9500 Adria........................ 48000 Magyar szalámi . . — Atlantika................. 4900 Spódinm..................... 6200 A devizaközpont hivatalos árfolyamai: Amsterdam . 97000.— Prága................ 8200 — Bukarest . . . 1600.— Stockholm . . • 66300.— Kopenhága . . 52500.— Zürich................ 47000 — Krísztiánia . . 42000.— Bécs ................ 3-00 Lo ndon . . . 111000.— Szófia............. 1550.— Be rlin..... 180.— Zágráb............. 800.— Ró ma . . * . . 10500.— Newyork . . • 2500.— Paris........ 19000.— Varsó............. 3800 Bé cs. Értéktőzsde. Magy. koronajárad. . . 30203 FerdinandsNordb 9600000 Magy. arany.járadék 100000 Staatsbahn . . . 1275000 Ai gí.ibank ............. 115000 Siidbahn..................167900 Ba iiüverein Wr. . . .29100 Südbabn prioritát . 429000 Bodenkredit................. 51000 Alpine.................... 500000 Kr editanstalt ..... 34500 Krupp.................... 4600«.0 Un g. Kredit .... 140000 Pold........................ 650000 La nderbank............. 109500 PragerEisen. . . 1220003 Lo mbard....................... 5500 Rima....................... 425000 Me rkúr .................... 16200 Coburg......................2^0000 Osztr.-Magyar Bank 155000 Salgó....................155c000 Un ion Bank Wr . . . 20800 (Jrikány................. — Cse h ün.on............. 940000 Skoda.................... 772000 Zsi vnostenská Banka 955000 Ringhoffer .... 1325000 Dunagőzhajózás . . 1395000 Magyar cukor ... — Kassa-Oderbergi . . 380000 Inwald................. 1430000 Devizák. Prága ................ 2457.00 Kopenhága . . . 15835.00 Amster dam . . 28900.00 Loudon..... 330400.00 Zá gráb.................... 268.75 Madrid.......11310.00 Bé ig rád................. 1070.00 Milánó...................3136.00 Berlin ................. 51.85 New York . . . 74625.00 Brüssel ............. 5354.00 Páris..................... 5694.00 Bud apest .... 31.95 Stockholm . . . 19740.00 Bukarest................ —.— Zürich..... 13985.00 Kr istiánia . . . 12485.00 Varsó .................. 10.95 Be rlin. Devizák. / Prága....................... 4694.10 Milánó...................6167^5 Amsterdam . . . 56429.35 London....................... 6441* 90 Buenosz Airesz . . 513.85 New York . • • . 14p51/ Brüsszel .... 10461.90 Paris......... 11(076.10 Kr istiania . . . 24119.80 Zürich............... 27265 85 Ko penhága . - .30651,60 Madrid..................7‘2022 40 Stoc kholm . . . 38202.15 Bécs ..................(' 1-S5 He lsingfors . . . 3146.05 Budapest . • • 5892

Next

/
Thumbnails
Contents