Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-15 / 87. szám

Szombat, szeptember 16. . 'F’RÁrMMiHímRTfatTAP 5 18.18-kor, Prága (Wilson p. u.)-ra 19.47-kor. — — (Srobár utolsó tevékenysége.) A Cech Írja: Srobár közoktatásügyi miniszter négy nagyrangu miniszteri tisztviselőnek „szerelmes" levelet küldött, amelyben szo­katlan módon fölszólította őket: válassza­nak aközött, hogy vagy önként mennek nyugdíjba, vagy pedig nyugdíjazzák őket. Az első esetben minden kedvezést megad ekik, az utóbbi esetben azonban szigorúan föl és nem ismer irgalmat velük szem- gya A négy tisztviselő: Ardtl, Danovszky, tüm.iky és Vlcsek, osztályfőnök és elismert miia.ö munkaerő.. Hogyan lehetséges az — mi -ovább a lap, — hogy Srobár, akit októ- is, felsején véglegesen kitesznek a közokta- tőhgyi minisztériumból, ki akar túrni négy mÚás tisztviselőt állásából. Hiszen már Yak féllábával áll a miniszteri szobában. Mi ismerjük Srobárt és ismerjük szlovenszkói működését. Ezért nem lepődünk meg azon, hogy múltjához hasonlóan akar eljárni a tisztviselőkkel szemben. — (Ipari kiállítás és zászlószentelés Lo­soncon.) A losonci kisiparosok szeptember 16-án, 17-én és 18-án árum in táv ás árral kap­csolatos ipari kiállítást rendeznek Losoncon. A kiállításnak az a célja, hogy a losonci ipa­osok az uj határok folytán elvesztett piacuk lyett összeköttetést keressenek azzal a vi­likéi, amelynek vásárló közönsége azelőtt j^ssagyarmat és Szécsény felé igyekezett, fl'jállitás nagyszabásúnak ígérkezik, mert ^cnak kiterjedt kisipara van s a kisipa- csaknem teljes számban vesznek részt jr Irtáson. Az ünnepélyes megnyitás szom- j lesz, a meghívott hatóságok és tesfcü- j képviselőinek jelenlétében. Arról pedig. tar a gazdaságilag meghódítandó területek ' a .sága is fölkeresse a kiállítást, az orszá- ^jinagyar kisgazda és kisiparos párt gon- SjjQ^k, íamely szeptember 17-ére nagy- . zászlós'zentelési ünnepet rendez Lo- Azér A zászlószentelésre Délnógrád leg- mely kői községei is bejelentették tömeges viselő, ölüket, úgy, hogy a dliszfelvonulással vasyHatos ünnepség messze ki fog emel- mir^ a pártkeretekböl s az egész nógrádi eg.o yarság tömegünnepe lesz. A zászlószen- káts a szabad ég alatt, délelőtt 9 órakor kez­dődik tábori misével. A zászlóanyai tisztsé­get Szilassy Béláné vállalta. — (A szepesi evangélikus egyházmegye uj tisztikara.) Poprádi tudósítónk jelenti: Poprádon a minap vette át a szepesi városi evangélikus egyházmegye újonnan megválasztott elnöksége: Kübecher Albert leibici lelkész és Kolchbrenner Hugó dr. szepesolaszii ügyvéd az egyháztanácstól hivatalát. Ez alkalommal megállapították az első alkotmányos egyházmegyei közgyűlés' idejét is-hí szeptember 27-ikében. A gyűlést valószínűleg Lei- ~llL- bicon tartják meg és megválasztják a többi egy- házmegyi funkcionáriust is . lej — (A független szocialisták a drágaság r elfen.) A nemrégiben alakult cseh-szlovákiai független szocialista párt felhívta a többi szo­cialista pártot és szakszervezetet, hogy a drágaság ellen együttesen vegyék fel a küz­delmet és közös plattformot alakítsanak a drágaság leküzdésére. — (Uj rendőrkapitány Poprádon.) Poprádi tu­dósitónk jelenti: Rumann János dr. zsupán a Sze- pesvághelyre jegyzői minőségben áthelyezett Szo- kol László helyébe Szutorisz Gyula eddigi eper­jesi rendőrfőkapitányhelyettest Poprádra rendőr­ük ’tánnyá nevezte ki. " — (Milyen szőrme divatos?) Az utcán ott még szalmakalapot látni, de a kiraka­totokban már ott lógnak a korcsolyák és a ^ " ülönböző alakú és szerepű szőrmék, a tél mdes postásai. Női szőrmékben az idén ülönösen nagy választék van, ami persze j* .okozottabb fejtörést is okoz a választás- ” nál. E1 k á n Gyula, az ismertnevti budapesti szőrmés az idei szőrmedivatról igy nyilat­kozik: — A divat körülbelül kialakult. Sza­bás tekintetében a bő, hosszú, bőujju, alul, leginkább pedig oldalt harangszerü női bun­dákat fognak viselni, bár én mindig arra tö­rekszem, hogy az irányadó divatot szem előtt tartva, mindenkinek az alakjához leginkább találó fazont készítsem. A bundák ezidén, úgy mint mindig, sokféle anyagból készülnek. A szilszkinfajokon kívül a breiíschwanz, per- zsia, nutria, bibreiíc (mint a nutria jó és ol­csó pótlása), amerikai breitschwanz csikó (barna színben is), cobolyszinii hörcsög, nerc, vakond és mormoía kerül feldolgozásra- Sportkabátokhoz olasz macska, pamis, szür­ke perzsia bárány divatos- E nagyon elter­jedt és praktikus kabátokhoz a szőrméhez megfelelő szmii antilopövet hordanak. Nyak- bavetőkben técharpe) az amerikai és ausz­tráliai opossam, csincsilla, hermelin, boák­ban a közönséges festett rókától az alaszka, fehér és polár rókákon át a kék és ezüst ' rókáig mindent viselnek. , L xx Röntgen-laboratorium, Beregszász, .^ákóczi-tér 7. sz. Quarc, mesterséges nap­fény és diathesmiás kezelések- Orvosi labo­ratórium. Wassermann-vérvizsgálat heten­ként pénteken. — (Hatvan pozsonyi mészárost följelentettek árdrágításért.) Pozsonyból jelentik: Az uzsorahi­vatal a zsupanátus rendeletére az uzsorabiróság- nál hatvan pozsonyi mészárost jelentett föl árdrá­gítás miatt. — (Fogyasztók ligája alakul.) Két nappal ezelőtt megírtuk, hogy a közélelmezési mi­nisztériumban fogyasztói kamarát létesítenek. Most arról értesülünk, hogy ezzel a kamará­val egyideüen egy fogyasztási liga alakul, amely a kamara működését ellenőrzi. — (Megszüntetett vonatjáratok és kocsik.) Ki nem elégítő igénybevétel miatt szeptember 17-től kezdve a kővetkező vonatokat szüntetik meg: a Prága—Wilson p. u.—Turtuui vonalon az 507., 508. sz. luxusgyorsvonatok, Prágából (Wilson p. u.) 4.45-kor, Turmauba 6.59-kor; Tur- nauból 20.55-kor, Prágába (Wilson p. u.) 23.15- kor. Továbbá vasár- és ünnepnapokon a Prága —Wilson p u..—Vsetat—Privor-vonalon az 523. és 524. sz. vonatok, Prágából (Wilson p. u.) 12.31- kor, Vsetat-Privorba 13.57-kor, Vsetat-Privorból Prága, szeptember 15. (Saját tudósítónktól.) Cssh-Szlovákia az úgynevezett jóvalutáju országok közé tarto­zik, csakhogy nélkülözi azokat a feltételeket, amelyek képessé6 tennék arra, hogy a mai világkrizist megússza. Látjuk, hogy a jóvalu­táju országod — paradoxon bár, de igy van — olyan válsággal küzdenek, amely már-inár létalapjaikban is megingatja őket. Saját zsír­jukba fuladnak bele. A cseh-szlovák kormány elhatározta, hogy letöri a drágaságot. A gyárkémények nem füstölnek, a műhelyekben nem zörög a kalapács, mindenre, ahol még csak nemrég is serény munka folyt, ráfekszik a halott né­maság, a munkanélküliek száma egyre nő, maholnap eléri a milliót s az éhező tömegek lelkén mint sötét zuhatag száguld végig a kétségbeesés gondolata. Inog lábuk alatt a talaj és a ma még szunnyadó csöndesség fergeteggé erősödhetik. A kormány a tizenkettedik órában meg­próbált segíteni. Proklamációval fordult az ország lakosságához és felszólította az árak mérséklésére, ellenesetben pedig szigorú megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba. A hatás nem maradt el. Az árak ugyan nem, vagy alig valamivel estek, de huszonnégy óra alatt különös képet öltött magára az uj főváros: Prága. Nem lesz érdektelen, ha egy kis sereg­szemlét tartunk afölött, hogy Prágában, a forrótal'aju ország fővárosában miként ját- szák ki a drágaság elleni küzdelmet. A kirakatok. Ha az ember a kirakatokat nézi végig, a megelégedés érzése tölti el szivét. Lám- lám, itt még komolyan veszik a kormányt, csak egy szót kellett szólnia — és máris es­nek, zuhannak az árak. Mindenütt ott ékes­kednek a kis táblák: Ezelőtt 240 K | 50 %-os E j Ezelőtt 600 K most 150 K I árleszállítás j j most 400 K így a külszín. De nézzünk csak a dolog mélyébe. Az árleszállítás nem egészen öt­venszázalékos. A prágai kereskedők ügyes emberek és szivük is van. Hadd lássa a kö­zönség, hogy ők nem nyúznak. Engednek az árakból — papíron. Igaz ugyan, hogy amit most igy jeleznek: „ezelőtt 240 korona, most 150 korona", ezelőtt nem volt egész 240 ko­rona, de legalább 160—170 koronába került. Ha kell, tudok példákkal is szolgálni. Az egyik Vencel-téri kalapüzlet nagy reklámmal hirdeti, hogy mindent negyven százalékkal olcsóbban árusít. És tényleg a kirakatban már lehet látni 80—100 koronás kalapokat is. Igaz, hogy ezek már két évvel ezelőtt kimentek a divatból. Próbát tettem. Bementem az üzletbe és kértem egy divatos kalapot. Találtam is. Két héttel ezelőtt a ki­rakatban 290 koronás ár volt rajta föltüntet­ve. Számolni kezdtem: negyven százalékos áresés, ez a kalap legföljebb 180 koronába kerülhet. — Hogy adják? — kérdeztem. — Kétszázötven korona — volt a válasz. Ijedten fordultam ki az üzlet ajtaján. A szemem egy füszerüzlet kirakatán akad meg. Itt is kint látom a cédulákat. No, itt biztosan nem fogok csalódni. Örömmel olvasom: Eizskása j ezelőtt 7‘20 K. most 4 K I Ebből veszek. Ki kell használnom az ol­csóságot. Betérek az üzletbe. — Kérek egy kiló rizskását. — Melyikből parancsol? — kérdezik. — Abból, amelyik azelőtt 7.20 K volt, most azonban csak négy korona. Hát vau másféle is? A Prága—Masaryk p. u.—karlsbadi vonalon a 7. és 8. sz. vonatok beszüntetése folytán szeptember 20-ikától kezdve a 305-ös számú vonatnál (Prá­gába—Masaryk p. u.-ra 8.25-kor érk.) és a 306-os számú vonatnál (Prágából—Masaryk p. u.-ról 21.40-kor indul) megszüntetik a Karlsbad—buda­pesti hálókocsit a Prága—Masaryk p. u.—buda­pesti vonalon; továbbá a Karlsbad—belgrádi ko­csit a Prága—Masaryk p. u.—belgrádi vonalon, valamint a 309-es sz. vonatnál (Prágába—Masa­ryk p. u.-ra érk. 8.05-kor) és a 310-es számú vo­natnál (Prága—Masaryk p. u.-ról indul 21.20-kor) a Karlsbad—Buccari-i kocsit, a Prága—Masaryk p. u.—Buccari-i vonalon és a Karlsbad—bécsi ko­csit a Prága—Masaryk p. u.—-bécsi vonalon. — (A pozsonyi ügyész elkobozta a miniszteri Ígéretet.) A Slovák írja ma, hogy a szlovák nép­párt megbízásából Hlinka és Buday nemzetgyű­lési képviselő, valamint Garzsik szlovák nép­párti politikus küldöttséggel kereste föl Dolánszky igazságügyi és Udrzal hadügyminisztert, a mi­niszterelnök helyettesét. A küldöttség a miniszte­— Van — volt a válasz. — Hót és nyolc koronáért nagyon szép rizst tudok adni. Megnézem az olcsó rizst. Törmelék. Nem lehet használni. Szomorodottan távozom. Hát itt is csak svindli az árleszállítás. Folytassam tovább? Csaknem mindenütt igy van. A ruhásüzletek kirakataiban is ott díszelegnek az áresést jelző táblák. Büszkén hirdetik: ezelőtt 800 korona, most 450 ko­rona. Dehogy is volt 800 korona ezelőtt- Leg­följebb 500 koronába került. Az élelmiszerárak sem esnek. Égett még bennem egy kis halvány re­ménység. Az élelmiszerek biztosabban ol­csóbbak lettek. Háziasszonyommal elmentem a piacra. Először a mészárszékeket kerestük föl. A marhahús ára 16—20 korona, a borjú­hús 16—20 korona, a sertéshús ára pedig 22—26 korona között mozog. Egy évvel ez­előtt a korona feleannyit ért Zürichben, mint most, de akkor olcsóbban lehetett kapni a húst. Egyedül a zöldség és a főzelék az, ami olcsóbb lett. A liszt csak nagyban olcsób­bodott, kicsinyben ma is 4—4-50 koronába kerül. A cukor kilója is 7.80 koronába kerül. Az állam igyekszik leszállítani az árakat. Egy kiló cukron csak 2—3 korona adó van. Panaszkodik a háziasszonyom: — Borzasztó ez a drágaság- Már alig bírom kitartani. Nem lett semmi sem olcsóbb. Csak szavalnak... Egy kis relkámárleszállitás. Az egyedüli cikk, amely olcsóbb lett, a cipő. A Bata-cég nagy plakátokon hirdeti, hogy megtörte a jeget. Egy öklöt ábrázol a kép, amint éppen töri a jeget. A felirata a következő: Bata ... 50 százalék. A Bata-üzletek előtt mindenütt óriási tö­megek tolonganak. Az emberek ölik egymást. Nyolcvan-száz koronáért lehet már cipőt kapni. Érthető, hogy tolakodnak. Ma is el­ájult valaki az üzlet előtt. Az összes prágai cipőkereskedők dtihöngenek. Haragusznak Batára. Megkérdezem egy cipőüzlet tulajdo­nosát. Mi a véleménye a Bata-féle nagy ár­leszállításról. Elkeseredetten felel: — Megöl ez bennünket kérem. Könnyű neki. öt a kormány állította oda reklámnak. Veszteséggel ad túl a cipőin. Pedig bóvli- áru. Nem lehet sokáig hordani- Olcsó húsnak hig a leve. De ő nem fizet rá. Hisz a kormány csinál Teklámot neki. És tényleg. Srobár miniszter a nevetség­be fuladt losonci gyűlésen hívei figyelmét fel­hívta a Bata-cég támogatására. Bata egy­szer miniszterjelölt is volt. Heves és intran- zigens nemzeti szocialista- Nagy híve a köz­társaságnak. A többi cipőkereskedők igyekeznek együtt táncolni Batával. De nem tudnak. Amig az állam nem enged az adókból, amíg az állam a legnagyobb árdrágító, addig nincs remény nagyobb áresésre­Beszéltem több kereskedővel. Mindegyik sir és jajgat. Nincs forgalom, vannak napok, amikor a legelegánsabb üzletek még any- nyit sem vesznek be, amennyi a napi kiadá­suk. És mindenki az államra panaszkodik. — Szavalni és reklámot csinálni, azt tud­nak — mondja egy kereskedő — de ha tet­tekről van szó, akkor visszariadnak. •.. Az árleszállítás gyakorlati keresztül­viteléről szóló riportomat a leghatásosab­ban azzal fejezhetem be, ha leközlöm azt a kis levelet, amelyet ma reggel találtam szo­bámban és amelyet lakásadónőm intézett hozzám: — Értesítem, hogy szobája bérét havon­ta száz koronával — fölemeltem. (b. I.) rek előtt szóvá tette a Slováknak az utóbbi idő­ben rendszeressé vált elkobzását és orvoslást kért a sérelmek ellen. A miniszterek ezt megígér­ték. Az Ígéret nagy értékét mindenesetre kellő­képpen jellemzi az a körülmény, hogy a pozsonyi államügyészség a Slováknak azt a számát, amely­ben a miniszterek Ígéreteiről szóló közlés meg­jelent — elkobozta. — (A kassai munkásbiztositó pénztár záró­számadása). A kassai betegsegélyző és munkás­biztositó pénztár tavalyi zárószámadása szerint az összes bevétel az elmúlt évben 6 millió korona- a kiadás pedig 5,775.000 korona volt. A tiszt, nyereség 225.000 korona. — (Egy román lap a merényletről.) Bak restből jelentik: A román sziguranca által szc- nirozott „összeesküvésről" igen érdekesen mv latkozik egy bukaresti francia nyelvű lap. L'Orient — ez a lap cime — a merénylettel ka; csolatosan igy ir: A részletekből alig lehet m megállapítani, mint azt, hogy az összeeskiiv' szemmelláthatóan elismerésreméltó szeretet;'cm tósággal engedték nyakoncsipni magukat. E bizonyltja, hogy a nagy titokban tervezett m. rénylethez szükséges tizenöt kg. ekrazitot, bora bákat, pokolgépeket és méregfiolákat a legkén /. mesebb módon, vágtató kocsin hozták át Ro ­mába. A merényletnél sokkal nyugtalanítóbb az egyöntetűség, amellyel a sajtó ezt a szén ciót politikai szempontból aknázta ki. Ez a mC: tani dolog nemcsak az eredetiséget, hanem a eleganciát is nélkülözi és valóban gyermeke Hogyha Magyarországnak a népszövetségbe vn'ö felvétele a jelen pillanatban már többé nem lát szik kívánatosnak, azt hisszük, hogy ennek meg­akadályozására más, becsületesebb eszközt is ki lehetett volna gondolni. A lap végűi igy fejezi be cikkét: A külföld bizonyára nem lesz ostoba s ez az eset nem fog hozzájárulni tekintélyünk növelé­séhez. xx Fogorvos, Dr. Mikule, Praha, Hybern- ská ul. 24. A pályaudvarnál. — Müfogak. Amerikai rendszer. — (A görög király menetrendje) A görög lapokban ez áll: A görög király Konstantinápolyig meg nem áll. A török lapokban ez áll: A görög király Konstantin, Nápolyig meg nem áll —M—i———«twmamtBsstwn i r- : • SZÍNHÁZ ÉS ZIS MIÉ Morfium. Ludwig Herzer négyfelvonásos drámai képe A kassai magyar sziniszezon első bemutatója. Csortos Gyula és Komjáthy Mária vendégjáték: Kassa, szeptember 14. A szlovenszkói magyar színészet alapja és főfenntartója Kassa. Az idei sziniszezon megindu­lása nem volt olyan sima, mint az eddigiek. A szétziillés örvényéhez veszedelmes közelségbe kergette a színtársulatot a pozsonyi szezon anyagi csődje s az a bizonytalanság, mely a kon­cesszió kérdésének az utolsó percig való haloga­tása miatt önként értetődő. A szervezés maga sem volt úgyszólván készen, mikor már az elő­adásokat meg kellett kezdeni, nemhogy a szín­társulattal uj műsort lehetett volna inaugurálni. Faragó igazgató a kezdet nehézségeit — egy sze­rencsés ötlettel — úgy hárította el, hogy pesti művészek vendégjátékával, legalább az alakítá­sok újságával pótolta a darabok újságát. Az első hetet Rátkay Márton művészete mentette meg, aki a kassai közönség szivébe lopta magát s a kényes kassai közönséget a színházba. Most a Csortos Gyula-sorozat folyik. Mint előadóművészt, úgy hiszem, nem kell külön di­csérnem, a Prágai Magyar Hirlap közönségét inkább csak a darab-újdonságok érdeklik. A ma bemutatott „Morfium" az idei szinisze­zon első prózai újdonsága. Mint dráma, úgyszól­ván semmi, mint színpadi mü elsőrangú. A mo­dern drámai termelésben nem a drámaiság a fontos, annak máig is igaz, arisztoteleszi értelmé­ben, hanem a külső hatás. Nem a színész van a drámáért, hanem a színész kedvéért íródnak a darabok. Egyetlen jó szerep biztosíthatja a sikert, pláne, ha azt a jó szerepet az iró egy bizonyos színész egyéniségére szabta. A Morfiumban is hiába keresnénk általános emberit, egészséges jellemből folyó természetes küzdelmet. Egy testben, lélekben beteg, a mor­fium őrületébe kergetett szenvedő ember halál­tusája az egész. „A morfium és szerelem a két legszörnyübb vétek, mindkettő halálos ölelés" — mondja a szenvedélyébe szédült iró egy világos pillanatában. A megcsalódott szerelem kergette a gyilkos lejtőre s a darab lényege a két „legször­nyübb vétek“-nek, a kérlelhetlen zsarnoknak, a morfiumnak és egy uj, megváltónak hitt szere­lemnek összeütközése. A harc kimenetele nem le­het kétséges, a test szenvedélye győz a lélek szenvedélye fölött, a morfium a szerelem fölött s a morfinisták utolsó konklúziójába, a halálba kergeti a meggyötört beteget. Ennek a küzdelemnek a kifejlesztése a da­rab tartalma s a szerző a szenvedélyek felkor­bácsolásával, az idegek végsőkig való feszítésé­vel le tudja kötni a közönséget, szimpátiára han­golni a beteg egyéniség iránt még azt is, akinek tudatkörén ez a perverz lelkiállapot teljesen kí­vül áll. dongán szádnak le az arak Frankban? Szelíd riport az árleszállitási mozgalom kijátszásáról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents