Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-14 / 86. szám

Csütörtök, szeptember 14. ségére megtenni. Ez ellen van panasznak helye, de efelett a belügyminiszter dönt. A belügyminiszter a 61, §. alapján min­den korlátozás nélkül feloszlathatja a megyei képviselő testületet és a közigazgatás vitelét tetszése szerinti közegekre bizhatja. A megyék hatásköre, habár a legcseké­lyebbre is van szabva, mindazonáltal annak gyakorlása is iíluzórius, mert vagy a zsu­pán vagy a belügyminiszter jóváhagyásától függ. A törvény az önkormányzat fogalmát is kerüli és a megyei képviselőtestületnek még azt a jogot sem adja meg, hogy a hanyag vagy vétkes tisztviselőket fegyelmi eljárás alá vonhassa, holott e jogot meg kellett volna adni, tekintettel arra, hogy a tisztviselők vá­lasztásának joga megvonatott. Nagyon jellemző az az álláspont, melyet a nyilvánosság kérdésében elfoglalnak. A törvény 22. §-a dekretálja a nyilvánosságot, de nyomban korlátozza is, midőn a képvise­lőtestület egyötödének, illetőleg a zsupánnak jogot ad aTra, hogy a tárgyalást bizalmasnak nyilváníthassa és a hallgatóságot eltávolit- hassa. Az igy hozott határozatok még csak közhírré sem teendők! (25. §.) A 22. §. külön­ben klasszikus példáját adja annak a felüle­tességnek, amellyel ebben az állapiban a törvényeket gyártják. Mi értelme van a „képviselőtestület hozzájárulásának”, ha a zsupán a tárgyalást „saját elhatározásából” bizalmasnak nyilváníthatja? Az előadottak — bár nem merítik ki a még felhozható összes érveket — magukban is elegendők annak igazolására, hogy az elhatározott nagymegyékben valódi ön- kormányzatról szó sem lehet és a külügy­miniszter nem mindennapos bátorságot ta­núsított akkor, midőn alkiilföldet megnyug­tatta, hogy a nagymegye-rendszer meg fogja valósítani Szlovenszkó autonómiáját De ha egyfelől nem lesz autonómia, úgy másfelől óriási tehertöbblet fogja sújtani az úgyis agyonadóztatott szlovenszkói közön­séget. A VIII. cikk szerint azok a községek, melyekben járási vagy megyei hivatalokat fognak szervezni, kötelesek a szükséges he­lyiségekkel bíró épületekről gondoskodni és azokat az állam tulajdonába átadni! Ez már magában véve is óriási teher, ha — az ed­digi tapasztalatok után számításba vesszük, hogy felesleges, nagyszámú alkalmazottakra és igen sok hivatalos helyiségre kell számí­tani. Micsoda igazság vafa abban, hogy az állam merev állami igazgatást honosít meg és mégis ajándékul követeli az elszegé­nyedett községektől a szükséges épületei­ket? • De menjünk tovább! A IV. cikk 32. §• értelmében, ha az állami részesedés nem elegendő, a megyei képviselő- testület illetéke, hozzájárulások, dézsmák és természetbeni szolgáltatások igény- bevételét határozhatja el, — melyek (40. §-) közadók módjára szedetnek be. A megjelenését néma csönd követte- A gyerekek hátán fura borzongás bizsergett. — Ez az a híres emberevő! Nézték, vizsgálták, méricsgélték, hogy hát hogyan férhet el ebben a vézna emberben egy másik ember, ha megeszi­A gondolkozásra azonban nem volt sok idő, a majmos ember Krampukki elé lépett, mégegyszer elmondta a rettenetes ember mi- nemüségét, aztán a jelenlevőket felszólította, hogy aki meg akarja magát etetni, az lép­jen elő­Az emberek meghökkentek: — Má ujan bolond ember csak nem akad! A gondolatukat jóformán még el se gon­dolták, a középső pádról felemelkedett egy tömzsi, pocakos kis ember és felnézett a maj- mosra: — Ha megesz, én megetetem magamat! Azzal kilépett a pádból. Kanász Gyuri nagyot rikkantott: — Igesapám! A majmos ember megdöbbent- Ki gon­dolta volna, hogy akad olyan bátor ember, aki az ember evő vei megeteti magát!... Most mit csináljon? Krampukki, a szörnyűséges ember elsá­padt- Hogyan egye meg ezt a pocakos kis embert? A magyarok összesúgtak, le akarták be­szélni Kanász Györgyöt: — Ne okoskoggy, Gyuri?*. • • Mirevaló ez? Macska tuggya, mit csinál veled. Kanász sógor azonban bátor ember volt, nem ijedt meg a maga árnyékától:- De a szakállas mindenit a szörnyiiségi- nck! Egyen meg, ha tud­Azzal odalépett a szörnyű ember mellé. 3 Megjegyzem, hogy a 39- §. tízszázalékos j egyenes megyei pótadót is engedélyez, mely í még jóváhagyást sem igényel- Előre látható, j hogy az állami részesedés szűkén lesz mérve, mert az államnak kellemesebb az állambud- get csekélyebb megterhelése, azzal pedig iga­zán nem törődnek, ha a Szlovenszkón lakó állampolgárok a tönk szélére jutnak, ami okvetlenül bekövetkezik, mert a terhek meg­szavazása a bizonnyal szolgálatkésznek szer­vezendő képviselőtestületek szabadságára, il­letve végső fokon a kormány jóváhagyására lévén hagyva; dertire-borura fogják ezeket a kiadásokat engedélyezni­A VII. cikk 79. §- értelmében az illetékek, hozzájárulások, dézsmák (!) és természet­beni szolgáltatások behajtását a járási választ­mány is elhatározhatja. Tessék megélni a különböző körmön­font címeken kiszabott óriási állami adók és a megyék, valamint járások által meg­szavazandó nagy adózások befizetése után! Az, hogy a megyék és járások vagyondézs- mát is szabhatnak ki, midőn az állam a va- gyondézsmával minden egyesnek vagyo­nát helyrehozhatatlanul megcsonkította, — botrányszámba megy. Még nehogy valami adózási cim veszen­dőbe menjen, a IV- cikk 35- §. kimondja, hogy „a megyei közegek által teljesített bizonyos meghatározott (?) hivatalos cselekmények fe­jében” illetékek szedhetők. A 62. §. pedig a megye költségére állapítja meg a képviselő- testület, választmány és bizottságok tagjai­nak útiköltségeit és kiadásait, míg a 76. §• ki­terjeszti ezt a járási választmányok tag­jaira is! A magyar nobile officium-ot felváltja a borravaló-rendszer. Ami magát a szervezetet illeti, ez annyira bonyodalmas, hogy attól zavartalan és ered­ményes működés csak sok év letelte után várható- A csehek nem dicsekedhetvén azzal az expeditiv képességgel, mely a magyar tisztviselők sajátja, hosszú ideig nem fognak tudni boldogulni ebben a szervezetben, mely­nek sok a szerve, de a hatáskörök tüzetes meghatározása nélkül- Lesznek megyei szö­vetségek és szövetségi választmányok, de hatáskörüket a még csak ezután hozandó kormányrendelet fogja előírni. Lesz országos szövetségi felügyelőtestület, de ennek sem az alakítása, sem a célja, sem a hatásköre nincs megszabva. Lesznek guzsbakötött megyei képviselő- testületek, szabad mozgás nélkül. Lesznek megyei választmányok, pénzügyi bizottságok, kissé alá- és kissé mellérendelve a megyei képviselőtestületnek- Lesznek mindenféle kre­álható bizottságok, melyekkel takarékoskodni nem fognak, hiszen a tagok útiköltségeit és kiadásait a közönség úgyis megtéríteni tarto­zik. Lesznek járási választmányok és járási pénzügyi bizottságok stb­Minden lesz, csak gyors és igazságos közigazgatás és jogvédelem nem lesz. Hogy a törvény a nagymegye képviselő- testületét csak 35 választott és legfeljebb 12 A nézőknek még a iélekzetük is elállt. A vénasszonyok kereszteket hánytak. A gyen­gébb idegzetű menyecskék eltakarták az ar­cukat- ök nem nézik, amint a csontjait ro­pogtatja­Krampukki meg se mozdult­Kanász sógor rákiáltott: — Hát egyél meg! Krampukki nem tudta, hogy mit csinál­jon. Nehéz helyzetében a majmos emberre nézett. A majmos ember hátbalökte s a fülébe súgta: — Rágd meg a fülit! Krampukki a biztatásra körüljárta a po­cakos embert, mintha azt nézegette volna, hogy hol kezdjen bele- Aztán hirtelen meg­ragadta és a füléhez ugrott. Kanász Misa, aki a karzatról eddig lélek- zetvisszafojtva leste a történendőket és ke­rekre tágult szemekkel nézte az emberevőt, most nagyot kiáltott: — Idesapám! Hászen ez a Pupák, a bő­gős cigány! A felfedezésre Krampukki, a szörnyűsé­ges ember rettenetesen megijedt, menten abbahagyta az emberevést, lekapta szakállát és kenderhaját, aztán futóra. Az emberek meg utána: — A zannya mindenit! Üssük agyon! Ez akar minket bolonddá tenni! Á cigányt a szomszéd falu határáig zar- gatták, ott aztán eltűnt a szemeik elől- Mire visszatértek, a majmos ember is felszedte a sátorfáját. Jobbnak látta hamarosan elinalni, mert ha ottkapják a haragos falusiak, hát sző­röstől, bőröstől megeszik. De nem úgy ám, amint Krampukki akarta megenni a pocakos Kanász Györgyöt. kinevezett tagból alakítja meg, az logikai fo-1 lyománya a rideg központosítás meghonositá-! sáli fáradozó törekvéseknek. A választást j szabályozó külön törvény, a kinevezéssel j kapcsolatban, majd gondoskodni fog arról, l hogy a képviselőtestületbe és a különféle bi- }gottságokba csak a hatalom akaratát figye­lembe vevő egyének kerüljenek be­Szabadsághoz lévén szoktatva, ismét­lem, hogy a szóban lévő törvény életbelép­tetésétől semmi jót, csak fokozott zsarnok­Prága, szeptember 13. Evés közben jön meg az étvágy. Az an- gorai kormány ma már komolyan számol azzal, hogy a török fegyverek győzelmének nyomása alatt a szövetségesek beleegyeznek Drinápoly föítétlen visszaadásába és Kon- stantinápolynak a szövetséges csapatok által való kiürítésébe. Az angórai kormány párisi )k?övete, Ferid, a Daily Express tudósítójá­nak kijelentette, hogy csupán e föltételek alatt hajlandóak elismerni a tengerszorosok nemzetközivé tételét s az angol igényeket Mezopotámiában. Ha Anglia tiltakoznék Dri­nápoly visszaadása és a konstantinápolyi török szuverénitás ellen, akkor a törökök elözönlik Mezopotámiát s mindent megtesz­nek, hogy a közel keleten az angol érdekek­nek ártalmára legyenek. A kemalista kor­mány római követe szintén hangsúlyozta, hogy Törökországtól nem lehet elvenni tollal azt, amit karddal szerzett. A Daily Chro- nicle konstantinápolyi jelentése szerint a tö­rökök fegyverszüneti feltételeikben ragasz­kodni fognak ai görög hadsereg egész hadi­anyagának átadásához, követelik a görög Igényekről való lemondást Anatóliában és Tráciában, ragaszkodnak a jóvátételekhez és hadfkárpótláshoz, valamint ama személyisé­gek kiszolgáltatásához, akik az Anatóliában okozott pusztításokért felelősek. Mint e fel­tételekből látható, a versaillesi, saint ger- maini és trianoni békeszerződések iskolát csináltak. Az angórai kormánynak ezenfelül meg van az a hasonli thatatlan előnye, hogy esetleges szemrehányásokkal szemben min­dig hivatkozhatik „a jog, igazság és embe­riesség alapjain” felépült előző szerződé­sekre. Á torok-angol kérdés. Anglia különböző diplomáciai lépések mellett, mint aminő a Franciaországnak át­adott s a keleti kérdést fejtegető memoran­dum, lázasan dolgozik Mezopotámia megerő­sítésén. Napról-napra nagy csapatszállitások történnek e területre, amelyen a legutóbbi időben Anglia impériuma különben sem volt a legerősebb. A török-görög kérdés egyre inkább török-angol kérdéssé növi ki magát s miután Angliának sok veszteni valója van, a fegyveres fenyegetőzéstől az autonómia megigéréséig bizonyára minden politikai mü- fogást alkalmazni fog. Az angórai kormány, illetőleg európai Törökország jövőjét az fogja eldönteni, vájjon lesz-e a kemalisták- nak elég tényleges hatalmuk ahhoz, hogy Angliát Drinápoly és Konstantinápoly visz- szaadására kényszerítsék. Lloyd George jegyzéke. Paris, szeptember 13. Harding lord angol követ, ma nyújtotta át a Quai d‘Orsay-n Lloyd George jegyzékét. A jegyzékben az angol kormány kijelenti, hogy Konstan­tinápoly és Gallipoli félsziget megvédelmezé- sénél számit a szövetségesekre. Az angol kormány javasolja, hogy a katonai megszál­lás feladatát pillanatnyilag bízzák a szö­vetséges főbiztosokra Konstantinápolyban. Anélkül, hogy későbbi döntések elébe vág­nának, bizonyos, hogy a francia kormány a tengerszorosok szabadságának elvéhez épp­úgy ragaszkodik, mint Anglia. Angol-torog barátság. Simíbl szeptember 13. (Reuter.) Az ál­lamtanács és a törvényhozó testület moha­medán tagjai Lloyd Georgenak táviratot küldtek, amelyben hangsúlyozzák annak a rendkívüli fontosságát, hogy a jelenlegi gö- feltétele, a béke megkötése s ennek eredmé- teljes semlegességét s használja fel ezt az alkalmat az angol-török barátság feltámasz­tására. Hatvanmillió indus nevében határo­zatot küldöttek az indiai alkirályhoz is, amelyben azt a meggyőződésüket fejezik ki, hogy közel van Kelet pacifikálásának alap- feltétele, a becsületes béke s ennek eredmé­nyeképpen Törökország megkapja Tráciát, beleértve Drinápolyt is. Konstantinápoly és a tengerszorosok ellenőrzését imegszüriteti'k.A ságot várok. Mert i^aza van Szemere Ber­talannak, aki „Utazas a Keleten a világosi napok után” cimü munkájában ezt Írja: „A központosítás veszedelmes, mert a despo- íizmust előidézi ott, hol nincs, megörökíti ott, hol létezik.” 0 Szalavszky Gyula nyug. főispán értékes és nagy szaktudásra valló nyilatkozata után lesz alkalmunk még más közigazgatási szak- tekintélyek véleményét is a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság elé tárni­paoifikáció további feltétele a vallásszabad­ság biztosítása és a szultánnak, mint az izlám kalifájának elismerése. Előzetes konferencia. Róma, szeptember 13. A Stefani ügynök­ség a következőket közli: A francia kor­mány elvben hozzájárul az olasz javaslat­hoz, mely a Velencében tartandó keleti konfe­rencia előtt előzetes konferencia egybehivá- sát ajánlja. Az angol kormány válaszában ki­jelentette, hogy ő Is kívánatosnak tartja a Keleten megkötendő tartós béke érdekében az ellenségeskedések beszüntetését s az olasz javaslatot helyesnek tartja. Azt hiszi azonban, hogy helyes lenne a kisázsiai ese­mények fejlődését a fegyverszünet megkö­téséig bevárni, mielőtt újabb konferenciát hívnának egybe. Venizelosz — redivivusz. Páris, szeptember 13. A Chicago Tribüné jelentése szerint Venizelosz tegnap este Zü­richből Párisba érkezett. Ma valószínűen tár­gyal P óin cáréval s holnap Londonba utazik, hogy ott Lloyd Georgeval találkozzék. Torok irreguláris csapatok európai területre is át akarnak jönni. Róma, szeptember 13. Jól értesült kö­rökben bizonyosra veszik, hogy a török na­cionalisták harci tevékenysége legközelebb európai területre is átcsap. A törökök által jelenleg megszállva tartott területén, Tráciá­ban titkos szervezetek alakultak, amelyek kellő mennyiségű fegyverrel és tiszttel ren­delkeznek s Angora hivatalos akarata elle­nére is meg akarják kezdeni a harcot Mikor hívják össze a nemzetgyűlést? A német szociáldemokrata képviselők tegnap küldöttségileg jelentek meg Tomasek képvi­selőházi elnöknél és azt követelték, hogy a gazdasági válságra és a munkanélküliségre való tekintettel azonnal hívják össze a kép­viselőházat. Tomasek elnök a küldöttségnek azt válaszolta, hogy a Ház elnöksége, jólle­het csak a minap utasított vissza hasonló javaslatot, mindazonáltal szeptember 19-iki ülésén tárgyaim fogja a dolgot. — Affért nem szállítják le a vasúti tarifát? A „Ceské Slovo” értesülése szerint a vamrt- ügyi minisztérium külön memorandumot szándékszik a kormánynak előterjeszteni amelyben meg fogja okolni, hogy a vasúti díjszabást nem tudja leszállítaná. A memoran­dumban rá fog mutatni arra, hogy a vasúti díjszabás leszállítása növelné a deficitet s hogy egyidejűén a forgalmi adónak egy ré­széről is le kellene mondania, amely a sze­mélyforgalomnál ai nyers bevétel 20 százalé­kát, a teherforgalomnál annak 30 százalékát teszi ki. A vasutügyi minisztérium tehát a vasúti szállítás dijainak általános csökken­tését nem kezdheti meg mindaddig, mig a kormány vagy a deficit növeléséhez vagy pedig a forgalmi adó lényeges csökkentéséhez nem járul hozzá- Ezek pedig a pénzügymi­nisztériumtól függnek. A cseh-szlovák vasúti díjszabás továbbra is a világ legdrágább tarifája lesz. A cseh kereskedők szövetségé­nek ma ülése volt, amelyen a kormány proklamációjával foglalkoztak. A szövetség kifogásolja, hogy a proklamáció nem jelöli meg hiatáirozottan, hogy milyen módon tör­ténik meg a vasúti- és postatarifa leszállítása. A szövetség követeli, hogy ezt a leszállítást haladéktalanul és rendeleti utón vigyék ke­resztül. Tiltakoznak az ellen, hogy a kormány újra uzsorabiróságokkal fenyegetőzik- Köve­telték, hogy az árleszáHitó akcióban a ban­kok is résztvegyenek azzal, hogy leszállítják a kamatlábakat. A szövetség követelte végül hogy a bank kart élt szüntessék meg. ^PRffpnaiBiyjaMUMMihk .mm i mhhwa—tt—* iwPTTnmTngBnTnBCTr^gMT^ -t— Törökországtól nem leket ei^eoni tollai azt, amis karddal szerzett.

Next

/
Thumbnails
Contents