Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-02 / 51. szám
A jászóvári „Abbatia Nullius* szervezése. 'Irta: Körmendy-Ékes Lajos nemzetgyűlési képviselő. Prága, augusztus 1. Az Apostoli Szentszék miként már is- jmeretes, a jászóvári premontrei prépostságot az „Abbatia Nullius“ rangjára emelte és Takáts Menyhért dr. prépost-prelátust és | jogutódait a premontrei-rend szlovenszkói j plébániái fölött főpásztori joghatósággal ru- ! házta föl. Nagy tévedés, sőt elfogultság azt hinni és (hirdetni, — mint egy szlovenszkói napilap |tette — hogy a Szentszék ez elhatározásának politikai motívumai vannak és hogy ez iaz egyházi rangemelés voltaképpen egy uj magyar püspökség fölállítását jelenti Szlo- venszkón. Szó nincs róla. Az egész dolog nem más, mint a jászóvári prépost egy régi privilégiumának fölujitása és állandósítása az „Abbatia Nullius“ uj jogcíme alatt. A török ihódoltság előtti időkben ugyanis, amidőn ■még sem a kassai, sem a rozsnyói, sem a szepesi, sem a szatmári püspökségek nem voltak, a jászóvári prépost az egri !püspöknek az egyházkormányzatban vikáriusa volt, tehát helyettes főpásztor, aki a Szentszék külön engedőimével bérmautakra iis járt és zsinatvizsgálatokat is tartott. Viká- íriusi joghatósága egész Lőcse városáig terjedt, ahol a rendnek plébániája is volt- Az egri püspökök azonban a török uralom miatt kénytelenek voltak Jászó várába menekülni, idővel ők lettek a jászóvári prépostok s igy a rend prelátusai is- A vikáriusságra tovább szükség nem volt s ez a kiváltság lassan ex- spirált- A rend nem is reklamálhatta azt, mert bár Fenessy György egri püspök és jászóvári prépost keresztülvitte, hogy a rend visszakapja szabad prépostválasztó jogát s az egri püspökök visszatérjenek régi székhelyükre: a politikai helyzet úgy alakult, hogy I. Lipót a török háború céljára százezer tallér kölcsönt vett föl a perneggi — morva — premontreiektől, melyet visszatéríteni nem tudván, a lukai, ugyancsak morva-premontrei apátot kérte meg annak kifizetésére, akinek azért az akkor éppen üresedésben lévő jászóvári prépostságot adta haszonélvezetül azzal, hogy ezentúl a jászó-, vári prépostot a lukai premontreiek közül válasszák még. A Mária Terézia korában élő Sanberger András prépost, akit a rend a jászóvári pré- postság ujraalapitójának tekint, kiváltotta a javadalmakat a zálogból s visszaállította az önálló prépostságot. ö volt az, aki művészi pompában fölépittette az uj székesegyházat és rezidenciát — a régiek helyén — úgy. ahogy ma vannak- ő volt az utolsó egri vikárius. Utódja .Csák Gellért, csak két évig állt a rend élén, éppen akkor, amidőn már javában folyt a II. József császár által elrendelt szekularizáció. Ha Csák tovább élt volna, a jászóvári prépostság elkerülte volna j balsorsát, mivel a császár jászói látogatása | alkalmával örömét fejezte ki azon, hogy a j rend monostori iskoláján kívül Rozsnyón líceumot tart fönn s kíméletet érdemel- A pré- j post korai halála azonban kitűnő alkalom volt j a „fölvilágosodott“-nak nevezett abszolutiz- i mus müvét befejezni és Jászóvárát is a többi j javadalmas egyházi rend sorsára juttatni ] (1787-ben). Tizenöt szomorú év után I. Ferenc a rendet uj életre hívta s tanitórenddé szervezte. Akkor már megvolt a rozsnyói püspökség s 1804-ben fölállittatott a kassai is- Tehát az egri vikáriátus jelentősége megszűnt. A rend a következő száz esztendő alatt — a helyreállítás és újjászervezés gondjai között — nem is reflektált rá többé. így következett el a premontrei rend megalapításának nyolcszázéves julieuma 1920- ban. XV- Benedek pápa ez alkalomból kiadott brévéjében inegerősitette a rendet az egész történeti időn át az apostoli Szentszéktői nyert kiváltságaiban s újabbakkal is kitüntette. A XIV- Kelemen pápa által kiadott „Oncrose“ kezdetű bulla, amely a rendnek saját plébániái fölött önállóságot biztosit s a rendtagokat rendi és egyházmegyei javadalmak elvállalására jogosítja, újból aktuálissá lett s a Szentszék úgy akarta, hogy a nag3' jubileum a jászóvári prépostság fölött se múljék el jeltelenül. Ez évi junius 7-én kelt dekrétumában megadta neki az „Abbatia Nullius“ rangját s a mindenkori jászóvári prépostnak a főpásztori joghatóságot a szlovenszkói premontrei plébániák fölött. Hogy a szentatya e kitüntető kegyelme éppen Takáts Menyhért dr- prelátus kormányzása idejében érte a rendet, az az említetteken kívül abban is leli magyarázatát, hogy ő, aki éppen a rend jubiláris esztendejében töltötte be prépostságának 29- évét, rendkormányzata egész ideje alatt valóban alkotó munkát végzett, ö restaurálta Jászóvárát, ő építette és szerelte föl gazdagon a kassai és rozsnyói főgimnáziumokat, ő alapította meg a budapesti Norbertinumot, ö állította vissza és rendezte be újra a várad- hegyfoki ősmonostort, ö hozta helyre s részben újra is építette a rend összes plébániáit- Ha van személyi jelentősége a dolognak, akkor annak oka ezekben az érdemekben keresendő. Politikai okokat keresni ebben a legnagyobb balgaság s éppen olyan hiábavalóság azt hirdetni, hogy a rend kárpótlást kapott az elszenvedett sérelmekért és az ideiglenesen elrekvirált iskoláiért. A Szentszék a rendnek semmiféle kárpótlással nem tartozott- Egyedül a cseh-szlovák kormány tartozik neki azzal, hogy iskoláit visz- szaadja, azok használatának hároméves bérét megfizesse és ne üldözéssel és jogfosztással, hanem elismeréssel adózzék a rendnek azért, hogy addig, amig Magyarországhoz tartozott, híven szolgált a magyar állameszmének, hisz ez a hagyományos erkölcse csak bizonyíték arra, hogy hasonló törvénytisztelettel és megbízhatósággal fogja szolgálni a keresztény kultúrát a cseh-szlovák köztársaság állameszméjének egységében is. A rend joggal várja a reparációt és a teljes elégtételt, amelyre a kormány, a béke- szerződés és a kisebbségi jogok tisztelete címén szigorúan kötelezve van. A rend sohasem vétett és sohasem fog véteni a respublika éllen, méltán számíthat tehát arra, hogy egy megértő kormány bizalmával fölkarolja s az egyesek féktelen politikai fanatizmusa által koholt és százszor megcáfolt politikai hamis vádakat egyszer és mindenkorra visz- szautasitja. A tiz plébániára terjedő kis premontrei egyházmegye kormányzása, amelyben szlovák-magyar és németajkú hivek a legszebb egyetértésben élnek, voltaképpen eddig is a rend kezében volt, hiszen állandóan premontrei lelkészek vezették, akik mindig a jászóvári prépostok fenhatósága alatt állottak és soha semmiféle politikai zavarnak, vagy bajnak előidézői nem voltak, de a józan katolikus népnek buzgó pásztorai. Az uj „Abbas Nullius“ személye és kvalitásai, főleg pedig az egyházi kormányzatban mindenkoron tanúsított finom tapintata és pártatlansága s a keleti szlovák és német nyelvben való jártassága teljes biztosítékok arra, hogy híveinek, akikkel eddig is saját nyelvükön érintkezett és istenes békében együtt élt, szerető atyja és a leggondosabb íőpásztora lesz. A magyarság útja. Irta: Dzurányi László. Losonc, augusztus I. Azok, akik útvesztőbe szeretnének bennünket vinni, akik a kultúrában tilalomfákkal és a politikában farkasvermekkel akarják tetézni kisebbségi létünk keresztjét, már nem sokáig vehetnek erőt rajtunk: három és fél esztendő nehéz ösvénykeresése után nyílegyenesen sugárzik előttünk a szlovenszkói magyarság útja. Megmutathatjuk. Mert a mi utunk nem földalatti ut, hanem Isten szabad ege alatt vezet és nincsen szükségünk tolvajlámpásra sem, mert az igazság napja világit nekünk. És az igazság napján megtörik a sanda pillantás, amely állandóan Budapest felé for- dut arccal akar látni és láttatni bennünket, elvész az örök-gáncsoló vád rikkantása, hogy a magyarság nem nyugszik meg, hogy a magyarság nem csinál reálpolitikát, hogy a magyarságnak külön utjai vannak. A magyarságnak nincsenek külön utjai. Az itteni magyarság ezer esztendőt élt a szlovákokkal testvéri közösségben, sorsa, élete egybe van velők kovácsolva és a változott időkben is változatlanul ragaszkodik a közös sorshoz, közös élethez és közös boldoguláshoz, mert az Írott törvényeken felül igy parancsolják ezt a népiéleknek — iratlanságukban is erősebb — természeti törvényei. Annyival is inkább ragaszkodik, mert a történelmi egymásrautaltságot, a testvéri összefogás szükségét ma még fokozottabban érzi. Bajaink, érdekeink közösek és ha a forradalom fűtöttségében kitenyésztett re- vánsjelszavak ma el is homályositják még sok szlovák testvérünk látását, el fog következni az idő, amikor a Szlovenszkón lakó összes nemzetek ráébrednek erre az igazságra és megteremtik az őslakosság testvéri frontját. Ez a mi utunk legfőbb iránytűje. Soraink rendezettek. És ha itt-ott mutatkoznak még hézagok, ezeket a magyarság eleven erejével ki fogjuk tölteni. Minden magyar kart magunkhoz ölelünk, minden energiát politikai áramunkba kapcsolunk, - nem szabad elveszni engednünk egyetlen atomját, egyetlen elektronját sem. Politikai kereteink készen állanak. A kisgazdapárt falanxa mellett hü testvérként sorakozik a keresztényszocialista tábor és most nyílik egyre szélesebbre a szlovénTÁRCA Az uj magyar opera. Irta: Observer. Budapest, július 31, A magyar színpadi irodalom termése, ideértve az operettet is, az utóbbi évtizedekben a világmárka fémjelzésére tett szert. Nem ritkaság immár, hogy a magyar drámai vágy operett-újdonság budapesti bemutató előadása nem egyéb, mint a mü világkörüli utjának első állomása. A budapesti siker a világsikert is jelenti s ha egy magyar színdarab budapesti első előadásán megbukik, akkor az idegen valutákban remélt szerzői dijak füstbementével együtt az a széles távlat sötétül el, mely a szerencsés magyar szerzőnek a leggazdagabb lehetőségeket Ígérte. Budapest közönsége tehát gyakran van abban a felelősségteljes helyzetben, hogy mintegy a világ összes színházainak bíráló bizottságává válik. Nincs rajta mit csodálkozni, hogy a külföldi szakértők megnyugosznak a budapesti közönség Ítéletében, melynek kényes ízlése és szigorú kritikája közismert. Hány, otthon jónevü venclégszereplö művész talált Budapesten hűvös fogadtatásra s bizony nem egy elkényeztetett világnagyság aggódva és bizonytalanul jelenik meg a magyar kir. Operaház ragyogó színpadán, mert tudja, hogy a legkisebb botlás csöndes bukást hozhat itt — még egy Carusora is. A budapesti közönség közmondásos szigorúsága tetőfokát éri el a magyar szerzőktől származó eredeti dalművekkel szemben. Hogy a „Cremonai hegedűs" óta nem volt] nagyobb operai magyar világsiker és hogy a népszerű Erkel-operák óta nem akadt olyan egész estét betöltő magyar dalmű, mely a magyar kir. Operaház műsorába tartósabban befészkelhette volna magát, s igy természetesen a külföld sem nyúlt utánuk, az elsősorban annak a rendkívül magas mértéknek tudható be, melyet a magyar közönség és a magyar sajtó hazai szerzőkkel szemben alkalmaz. Szinte azt mondhatnám: a remekművek remekművét várja Budapest, chef d oevre-í a szó legteljesebb értelmében s úgy látszik, könyörtelenül él vétójával mindaddig. mig az a. reprezentatív magyar opera nem kerül eléje, mely a modern magyar dal- müköltészet színvonalát győzelmesen mutathatja be a világnak s mely a sokrétű műfaj minden vonatkozásában kiállja a versenyt azzal a néhány standard miivel, mely a világ operaházainak közös — és nem éppen széles változatosságn — müsorgerincét teszi. Pedig igaztalanság volna a magyar zeneszerzőkkel szemben, ha müveik rideg fogadtatásából és rövid életéből a magyar dalmü- irod’alom színvonalának kezdetleges voltára vonnánk következtetést, szemben a világpiacon szereplő egyéb magyar müvek értékével vágy akár összehasonlítva az ugyancsak pangó legfrissebb külföldi operatermés szín- tájával. Nem beszélve a komoly törekvésű Zichy- operákról, Mihalovich Ödön. Szabados Béla, Rékai György olyan oevre-t mutat föl, mely számot tarthat bármely külföldi szakértő beható érdeklődésére, kivált abból a szempontból jelentve zeneirodalmi értéket, mert bennük már a magyar motívumok vezérszerepre való törése bukkan föl. Az Operaház vezetősége nem vádolható azzal, hogy a hazai dalmüirodalom fejlesztésének ügyét elhanyagolta volna. Mig a Ker- ner-éra alatt két fölujitás jelezte a fölebbe- zést a közönség régebbi elutasító ítéletével szemben: Kerner István, aki sohasem sajnált időt és fáradtságot a magyar szerzőktől, nagy ambícióval frissítette föl az országos Rákosi Jenő ünnep alkalmával Szabados Béla és Rákosi Jenő „Bolond“-iát. maid föleleve- nitették Rékai „György barát‘‘-iát, — azonban a közönség, ha nemileg engedett is régebbi közönyéből, tartósan egyiket sem fogadta kegyeibe. Korszakalkotó jelentőségű volt a lefolyt színházi évadban Dohnányi Ernő nagyszabású operájának, a „Vajda tornyá“-nak előadása, melynek diadalmas bemutatójáról a Times magasztalással emlékezett meg s melynek rendkívül művészi kiállítása és előadása — kettős szereposztásban, mintaszerű volt. A „Vajda tornya" első előadásának estéjén a kormányzónál estély volt, melyen a külföldi követségek tagjai elragadtatással tárgyalták a nagyjelentőségű művészi eseményt s az egyik francia gróf csodálkozásának adott kifejezést afölött, hogy a magyar szakkörök és kritikusok mennyire fukarkodnak az elismeréssel a nagyszabású hazai alkotással szemben — Uram. ahogyan a második fölvonás eleién a szövődal és az altatódal egybefonódik és az a csodaszép, csupatüz harcidal, melyet Székelyhidy olyan harsányan énekel, mindez olyan gyönyörű, hogy hasonló szépet életemben alig hallottam — lelkesedett Robién gróf, a páratlan muzikalitásu és műveltségű világiárt diplomata. — A lírai részek jók, de a drámaiakban Do'hnányitól többet vártunk — felelte szárazon a szigorú magyar zenebarát, ami annál különösebben hathatott a külföldi íőurra, mert egy ugyancsak az előadásról érkezett magyar mübiráló éppen a befalazás! jelenet megkapó drámai erejét emelte ki.— szemben a jelentéktelenebb lírai részekkel... De minden magyar szigorúság mellett is. Prága, szerda^ 1922. augusztus 2. if &F J'B m* HMII jv avanmfew MB? Éj&f tepMpMfc. *QKBBF* 3Sm Előfizetési árak bel- és külföldön: Jir ff G&f ff 3 ttttŰ ttWK R 'w JBttL _ toM? egész évre 300 Ke. félévre 150 Ke, ff /Mfm fmtt w \tt BLsJtt m Jfff ff Watt ff §£s mm JHr Jaflr 30T MK& £üjg jSKBr JBr Jsff Folyószámlák: PostatakarékpénzA ff éStt khR. ff „raBn Éttf ttttIBS ™ Jffff ÉBf S® matt Jf tWg tár clearing-szám 48773, Deutsche tW -jmaa Jf Tw Ha yf Agrár- und Industrie-Bank Prága Wf .. és Hungária Bank R.-T. Budapest. 'ö K*’r — Sürgönyeim Hírlap, Praha. — Szerkesztőség: POLITIKAI NAPILAP Kiadóhivatal: Prága-II., Stépánská ulice 40. I. . ____ ~ , Prága-I., Na PerStyné 6. I. Telefon: 30—349. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Telefon: 33—44.
