Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-11 / 59. szám
Péntek, augusztus íí. Prágai pénzintézeteinél, hová az utolsó években száz és százmillió uj betét özönlött, a csehszlovák államkölcsönökbe fektetett töke 10 százalékát sem teszi ki annak, amit ezen halálra szánt német és magyar pénzintézetek a köztársaságnak folyósítottak. Jól tudjuk, hogy az elmondott igazságok hatását igyekezni fognak lerontani, vagy kisebbíteni azzal, hogy a IV. államkölcsön jegyzésére a nagy hadikölcsönállomány, a háboruelőtti államkötvények vásárlására pedig a budapesti követelések kényszeritették a magyar és német pénzintézeteket. Elfogulatlan ember előtt azonban ez csak a magyar és német pénzintézetek tekintélyét fokozhatja, mert bizonyítja azt, hogy ezek a köztársaságnak akkor hozták meg ezen óriási áldozatot, midőn a mobil szlovák intézetekkel szemben tőkéiknek kétharmada hadi- í hadikölcsönben és budapesti követelésekben volt lekötve. Ezért a csehek, kiket Európa egyik legjobb fináncának tartanak, be fogják látni annak szükségességégt, hogy e pénzintézeteket meg kell menteni és azok további 'fejlődését és erősödését minden eszközzel elő kell segíteni. Hogy áll a !*©roraa? Ma fizettek 100 csehszl. koronáért: Zürichben . . . 13.00 svájci frankot Berlinben . . . 2167.25 német márkát — Kedvezményes hajójegyek az őszi mlntavá- sár alkalmára. Az Első Dunagőzhajós Társaság a prágai őszi mintavásár idejére (szept. 3—10-ig) valamennyi személyhajóra (kivéve a Becs—Budapest—Belgrád közt közlekedő expresszhajót) 50 százalékos utazási díjkedvezményt ad az igazolt vásárlátogatók részére valamennyi helyre. A kiállítási áru számára pedig a helyi áruforgalom tarifájában meghatározott kedvezményeket igér és az árut díjtalanul visszaszállítja. — Külföldi kiállítók Ügyeimébe. A prágai őszi mintavásár kiállítóit figyelmezteti a vásárvezetőség, hogy a kiállítás számára ideszállitandó árura, mintákra és reklámanyagokra szerezzék meg idejekorán a külkereskedelmi hivatal (Prága, I., Sanytrová) behozatali engedelmét és áruikat a kiállítás területére való szállításnál vámoltassák el. A vámigazolványokat a külföldi cégek részére Srnec szállítócég, a vásár hivatalos szállítója szerzi meg (Prag-Karlin). A vásárigazgatóság nem vállal vámszavatosságot — A szlovenszkói gazdák memoranduma. Pozsonyból jelentik: A szlovenszkói gazdák ankétjén, melyen a gazdasági érdekképviseletek megbizottain kivül a kormány is képviseltette magát, tartalmas vita után elhatá. rozták, hogy a gazdaközönség legsürgősebb kívánalmait emlékiratba foglalják és azt a kormányhoz eljuttatják. A memorandum vázolja a szlovenszkói mezőgazdaság válságos helyzetét és állást foglal a mezőgazdasági termékek olcsó árai ellen. A gazdák mindenekelőtt azt kívánják, hogy ha a külföldi gabona behozatala utján az állam elegendő mennyiséget biztosított, akkor engedjék meg a belföldön fölöslegessé vált gabonamennyiségek kivitelét. Különösen az árpa kivitelére vonatkozik az emlékiratnak az a kívánsága, mert az előző évben az árpaexportot bizonyos körök monopolizálták. Követelik tehát az árpaexport korlátlan szabadságát. A malátaszindikátus az iparához szükséges árpát minden nehézség nélkül megszerezheti az exportárakon is. A vasúti tarifák leszállítása tekintetében különösen Szlovenszkó keleti vidékei számára refakciákra volna szükség. Az adóterhek könnyítését is kéri az emlékirat, mert olyan adókat vetnek ki a gazdákra, amelyek nincsenek arányban a tiszta hozammal. E tekintetben különösen sérelmes a gazdákra nézve a forgalmiadó,, szénadó és egyéb ilyen közvetett adónem. Az emlékirat a gazdák kívánságait jzekután a következő öt pontban foglalja össze: 1. Sürgősen kérik a kormányt, hogy bizonyos vámtételek megállapítása utján tegyék versenyképessé a mezőgazdasági termelést, továbbá, hogy a vámokat a valuta mindem kori állásához képest szabályozzák. 2. Kérik, hogy ne engedjen a kormány nagyobb gabona- vagy lisztmennyiségeket behozni, mint amennyi a belföldi termelés figyelembevételével okvetetleniil szükséges. 3. Az árpa exportjának minden korlátozó és kontingentálás nélkül általános szabaddá- tételét kérik és e tekintetben azt kívánják, hogy semmiféle szervezet vagy testület külön kedvezményeket ne kaphasson. 4. Az export előmozdítását kérik a vasúti tarifák leszállítása utján és hogy megkönnyítsék Szlovenszkó mezőgazdasági terményeinek a belföld távolabbi fogyasztópiacára való elszállítását. Emellett Keleíszlovenszkó számára külön refakciákat igényelnek. 5. Végül a mezőgazdaság támogatását kérik azáltal, hogy töröljék el mind az indirekt í adókat. — A líl. nemzetközi relchenbergi vásár egyik látványossága lesz a liaidai üveggyárakban művészi kivitelben gyártott finom poharak kiáliitása. Ezeket a poharakat a Reichenbergben levő északcsehországi iparmuzeumban is kiállították. — A román-cseh-szlovák kereskedelmi ankét munkabizottsága Votruba F. J., a prágai mintavásár alelnökének vezetésével legutóbb ülést tartott, melyen az ankét tárgysorozatát a következőkben állapították meg: Első nap (szept. j 4. ): az ankét ünnepies megnyitása a régi vá- j rosháza nagy üléstermében. Második nap (szept. 5. ): az ipari-, termény-, pénzügyi-és idegenforgalmi szakosztály munkálatainak megvitatása. E szakosztályok csak előkészítő tevékenységet fejtenek ki, melynek eredménye alapjául szolgál a harmadik ankétnap tárgysorozatának. Ezen a napon a Románia és Cseh-Szlovákia közt fennálló gazdasági kapcsolatok fejlesztését előmozditó szakosztály fog ülésezni. Ez utóbbi szakosztály vezetését a cseh-szlovák kereskedelmi kamarák központja látja el. A munkabizottság augusztus lő-án is tart ülést, ezután pedig teljes ülés lesz, mely az ankét részletes napirendjét állapítja meg. — A prágai húspiac. A húspiac mai irányzata közepes volt. Az árak a következőképpen alakultak: Ürü 14—16, borjú 10—14, belföldi sertés 20—25, jugoszláv sertés 18— 21, román sertés 18—24, ökör eleje 13—15, hátulja 14—19, bika 14—17, telién eleje 10— 14, hátulja 12—16, egy évnél fiatalabb ökör és üsző 10—14 Ke kilögramonként. — A brünnl terménytőzsde. Briinnből jelentik: A terménytőzsde a nagy látogatottság ellenére is lanyha irányzatu volt. Csak búzában és rozsban történt néhány kötés, melyben azonban az eladóknak nagy árengedményt kellett tenni. A többi cikk forgalma pangott. Igen nagy kínálat volt árpában jelentősen leszállított áron, 130—150 korona ab állomás. Kötés azonban nem történt. A nyers cukor forgalma csendes volt. Az amerikai gabona szilárd. Hivatalos árfolyamok: uj morva búza 210—220, régi 220—230, morva rozs régi 160 —170, uj 150—160, vörös lóhere 1500—2000, svéd lóhere 800—1500, pirók mohar 400—700, préselet- len morva széna 200—210, csépelt rozsszalma 75 —80, préselt szalma 80—90, préseletlen szalma 65 —70, préselt afomszalma 60—70, préseletlen 55— 65, hámozott köles 380—390, príma tengeri frankó Brünn 200—210, príma Viktória borsó 450—525, nagyszemü lencse 850—1000, prima mora mák 1400—1500, árpadara nagyság szerint 300—500, főzőliszt 270—280, fehér vagy sárga morva burgonya 65—75, korpa zsákkal 140—150, holland köménymag 1700—1800, cseh köménymag 1500— 1600 korona 100 kilogramonkén* franko Morva feladóállomás a vevő zsákjában. — A cseh gyárosok rontják a gazdasági helyzetet. (E. S. O.) A Losoncon megjelenő „Magyar Iparos11 értesülése alapján jelentik: Mig a szlovákiai gyárvállalatok a lehetőségek határain belül iparkodnak a súlyos viszonyok között élő kisiparosságot némi kedvezményekben részesíteni, addig a csehországi gyárvállalatok egészségtelen exportpolitikája még súlyosabbá teszi a kisiparosok amugyis tarthatatlan gazdasági helyzetét. E miatt nagy az elkeseredés a szlovenszkói és ru- szinszkói kisiparosok között. A textilgyárak újabb bérleszállitásával kapcsolatban a „Magyar Iparos" megállapítja annak okát, hogy a bérleszál- litás előnyei a textiláru belföldi olcsóbbodásában miért nem jelentkezhetnek. Ennek egyedüli oka a cseh textilgyárosok exportpolitikájában rejlik. A textilgyárak ugyanis 30—40 százalékkal adják áruikat olcsóbban a külföldi vevőiknek, mint a belföldi iparosoknak és kereskedőknek. Ez az exportpolitika egyik súlyos oka az üzlettelenségnek és munkanélküliségnek s ez teszi lehetővé, hogy a határszélek lakosságának miért érdemes szükségleteit a vámhatárokon tuiról beszerezni. Még a csehországi gyárak áruit is a határon túl lényegesen olcsóbban vehetik meg, mint itt a belföldön.- - Az osztrák pénzügyminiszter a szabad deviza-kereskedelemért. Bécsből táviratban jelentik: A bécsi őszi mintavásár vezetősége kérelmet intézett a pénzügyminiszterhez, hogy a deviza- rendeletet a vásár ideje alatt enyhébben kezeljék. A miniszter kijelentette, hogy miután a vásár a jegybank megnyitásával (szeptember 15) egybeesik, talán sikerülni fog az uj devizrend- szert megiazitani és a szabad deviza-kereskedelemhez való visszatérés átmenetét megteremteni. A deviza-rendeletnek esetenként való felfüggesztése nem történhetik meg. A devizaközpont ezzel szemben rajta lesz, hogy a kiállítók számára külföldi üzletek kötésénél 100 százalékos valutakiutalást biztosítson.- - A német bankjegyforgalom növekedése. Berlinből jelentik: A birodalmi bank iulius 31-iki kimutatása szerint a bankjegyforgalom 12.7 milliárd márkával 189.8 milliárd márkára növekedett-- Uj vagongyár Temesváron. Temesvári tudósitónk jelenti: A Temesvári Malom RT. igazgatósága elhatározta, hogy a telepet vagongyárrá alakítja át. A kereskedelemügyi minisztérium az átalakítást megengedte.- - Maximálják a cukor árát Romániában. Kolozsvári tudósítónk jelenti: Romániában megszüntetik a cukorbeviteli illetéket s októbertől kezdve a cukor árát maximálják. = A budapesti állatvásár. Budapestről jelentik: A ferencvárosi nyílt sertésvásárra 954 darab sertést és 9 malacot hajtottak fel A vásár irányzata a nagy kínálat folytán mindvégig lanyha volt, az árak azonban nagyjában változatlanok A nyilt- vásár árai: zsirsertés I. rendit 300—330, fiatal nehéz 330—335, kivételesen 348, fiatal közép 220— 340, fiatal könnyű 150—320, malac 130—150 korona. — A borjuvásárra 406 darab borjut hajtottak fel. A vásár irányzata élénk volt, az árak nem változtak. Arak: I. rendű 145—157, kivételesen 162, II. rendű 125—143, III. rendű 80—100 korona. — A magyar kereskedők cseh tartozásai. Romániában, mint erről a Prágai Magyar Hírlap tegnapi számában is megemlékeztünk, a kormány vette kezébe a kereskedők külföldi tartozásainak rendezését. Ugyanezt tette hónapokkal ezelőtt a jugoszláv kormnáy is. A magyar kereskedők külföldi tartozásainak rendezése dolgában még csak az érdekképviseletek tanácskoznak, holott különösen a textilkereskedelem, éppen a cseh tartozások rendezetlensége miatt, egyre válságosabb helyzetbe jut. Tudvalevő, hogy a magyar textilkereskedő legszívesebben Csehországban vásárol, mert minőség dolgában egyetlen más európai állam sem versenyezhet a csehországi gyártmányokkal. Már a háború befejezése után azonban meglazult a kapocs a cseh és a magyar textilfor- galomban, mert kereskedőink olasz árut voltak kénytelenek vásárolni. Most pedig, hogy a cseh korona nagy árfolyamra szökött fel, a magyar textilkereskedők a silányabb lengyel árura szorulnak, ami nemcsak a vásárló közönségnek, hanem a cseh gyáriparosnak is nagy kárára van. A cseh gyárosok ismételten megkísérelték, hogy magyar vevőik tartozásai rendezésében maguk is segédkezzenek, lyen volt a cseh gyárosoknak azaz ajánlata is, hogy 10 vagy 11 cseh korona egy svájci frankba számíttassák; a cseh korona 33-as árfolyamánál pedig olyképpen is történtek rendezések, hogy a rendelés és fizetés napja között mutatkozó árfolyamkülönbözeteket megfelezték- A különbözet felét a gyáros, a másik felét a nagykereskedő viselte. Ám a rendelés és fizetés között rendszerint 4—5, sőt hat hónap is eltelik- ugy hogy a rendezésnek ezt a módját már a kalkuláció szempontjából sem lehet a gyakorlatban meghonosítani. A magyar kereskedők tartozásainak moratóriummal való elhalasztása sem célravezető, mivel épp a moratóriumos rendezések okozták, hogy a kisebb árfolyam idején vett árut később tízszeres összegű magyar koronával kellett kiegyenlíteni. Hogy milyen megterhelésről lenne szó ebben az esetben, rá kell mutatni arra. hogy a magyar kereskedők cseh tartozásait mintegy 24 milliárd magyar koronára becsülik Újabban úgy is rendezik a tartozásokat, hogy a mai érték szerint való fizetés összegét több évre osztják fel, Végül pedig svájci frankra szóló rendeléseket adnak föl a textilgyárosok, mert a frank és magyar korona árfolyamviszonya stabilabb a cseh és a magyar korona árfolyamviszonyánál. Tudomásunk szerint több textilnagykereskedő cég a cseh gyárosokkal ilyen ügylete* már le is bonyolított és a régebbi tartozásokat is frankértékre változtatták át. A cseh-szlovák és magyar kereskedelmi szerződésben ezt a kérdést is szabályozni kellene oly módon, hogy a magyar kereskedelmet a tartozásaiból eddig szenvedett veszteségek ne érjék. — A prágai tőzsde. Ama körülmény folytán, hogy a cseh értékek tegnapi bécsi magas jegyzése az osztrák korona mai újabb esése folytán paralizálódott, valamint tekintettel az arbitrázson való részvétlenségre, a mai tőzsde tartózkodó irányzattal nyílt meg. Az értékek nagyobb száma gyengült. A cukorértékek javultak. A bankértékek közül olcsóbb volt a Cseh Ipar és a Morva-Sziléziai, ezzel szemben a Cseh Leszámítoló két ponttal javult. A bécsi bankértékek árfolyamképződése határozatlan volt. Az Anglo és a Hitel javult. Az ipariértékek piacán gyengébb volt még a Morva-Sziléziai, mely 100 koronával esett. A devizapiac mai irányzata is lanyha volt. A márka újból jelentékenyen esett és pedig 0.33 és fél ponttal, Bécs egy és háromnyolcad pontot veszített. = A budapesti tőzsde. Budapesti tudósitőnk jelenti: A mai tőzsde tartózkodó irányzattal nyílt meg. Mindjárt nyitáskor sok volt az eladó, úgy hogy az árfolyamok láthatólag lemorzsolódtak. A tőzsdeidö további folyamán megváltozott a hangulat s a részvények legnagyobb része visszanyerte nyitási árfo* lyamát. Árfolyamjavulást csak a nehézpapi- rok értek el. A kevé-bé favorizált értékek általában nyitási árfolyamon alul zárultak. A kuliszban az arbitrázsértékek lanyhák voltak. Ennek oka az volt, hogy a magyar koronát a bécsi magánforgalomban 37 osztrák koronával értékelték. Az általános irányzatnak megfelelően zárlat felé javultak a kuliszérté- kek is, de árfolyamveszteségüket nem tudták behozni. A vegyesértékek piaca nem volt egységes. A malomértékek piaca átmenetileg lanyha volt, később állandósult. A vaspiac irányzata csekély forgalom mellett változatlan volt. Mindennemű papirszerek, író- és töltőtollak zsebceruzák stb. legolcsóbb árban szerezhetők be Ites. C. Prága II., Spálena 25 papirkereskedésóben. 330 *5? TOzsdeárfoMgamek csütörtökön, augusztus 10-én: Prága: Értéktőzsde. grárni banka (Ag- Kolini kávé . . . . 700.— rár Bank).... 490.— Kolini petróleum . 500.— ohemia ............. 435.— Kolini szesz . . . 830.— soh Union Bank 422.— Tejipar rt............... 490.— In dustrial (Cseh Első pilseni söriparbank .... 433.— gyár ...... —.— rager Kredit. Danök és társa . . 248.— (Prágai Iíitelb.) 745.— Lanrin és Klemen! 370.— zlovák Bank . . 228.— Iiingli.offer .... '70 — ivnostenska . . . 413.50 Bécsi Unionbank . 23.— .nglobank (Angol- l’ragcr Eisen . . . 532.— Osztrák Bank. . 59.-- Skoda..... r69.— Wi ener Bankv. . . 22.50 Papír..... —.— isztr ák hitel ... 37— Cseh nyugati szén 340.— ‘seb Cukor .... í260.— Osztraui szén. . . —.— lolini műtrágya. 710.— lovaid............... 918.— ol dj....................... 377.— Friedrich............. — Jp ine.................... 343.— Devizák: VIII/10 VIII/9. 100 hollandi forint .1563.00 :530.50 Kö. 100 német márka . . 4.60 4.935 „ 190 svájci frank. . . 768.50 7/3.50 „ 100 norvég korona . 693.75 637.25 „ 100 dán korona . . . 865.50 875.53 „ 100 svéd korona. . .1053.50 1062-00 „ 100 olasz Ura .... 131.75 184.25 „ 100 francia frank . . 3i8.25 328.25 „ l font sterling . . . . 179.37- 100.75 „ 1 dollár..................... 39.65 40.30 „ 100 belga frank . . . 301.00 310.50 „ 100 spanyol peseta . 623 50 531.00 „ 100 jugoszláv dinár. 47.75 48.25 „ 100 jugoszláv korona —.— —.— „ 100 román lei .... —.— —.— „ 100 bolgár leva . . . 22.30 23.05 „ 1 török font.............. 22.60 24.60. „ 10 0 osztrák korona . 0.0586 0.0725 „ 100 lengyel márka . 0.5i 0.57 „ 100 magyar korona . 2.95 2.65 „ t dollár (kábel) . . . 40.175 40.55 „ Budapest. Értéktőzsde. fagvar Hitel .... 3850 Ganz-Danubius . . 200000 Isztrák Hitel .... 900 Ganz-villamös. . . . 38500 tng,-Magyar .... 840 Láng..................... 5200 .e számitoló............. 990 Lip’ták...................1260 la gy.-Olasz ..... 340 Schliek.............. 2050 el zálog.................... 295 Rnrót.i....................1180 lazai bank ..... 830 izzó..................... 15000 la lgó.......................21 SCO Gutmann ...... 5200 iim a ................ 7550 Klotild ....................... 6500 Oö zuti....................... 2250 Magyar Cukor . . 90000 )é livasut................ 4700 Őstermelő.............1800 illám vasút............. 2930J Gummi................. 5550 Oe resk. bank . . . .11000 Naschitzi........... 25500 fa gy ált. tkp. . . . 2025 Neusehloss........ 550 31 sö hazai................ 32000 Orsz. ,1’a................• 1450 lo rs.-Mískolci. . . . 6800 Győri olaj................. 4050 lo neordia................ 3950 Szlavónia.............1800 iud apesti malom . . 10200 Egyes fa................. 325 5izelía malom .... 3800 Zabolai .................... 2200 In ngária malom . . 7800 Egyes tkpt............3150 ’e ocsini.....................17C00 Papír.................. 3600 '. szaki szén..............120GÖ Bóni..................... 4400 ísz tergom-Szászvári 12200 Maloinsokv........ 825 be lsőm szén............. 21000 Rézbánvai.............2150 Ir asche.....................12500 Aegísz ..................... 840 fa gnezit................ 39000 Földhitelbank. . . . 3800 fa gy ált. Kőszén .49000 Merkúr............... 450 Jr ikányi . . . 23000 Viktória.................... — 'idria....................... 22000 Óceán...................1650 Ul antika....................3175 Pálfalvai............ 2850 je.y anfe . . , . , . . 26500, Kpburg . . • .. . ..,,„1275,. [Veszt................... 4600 Magvar szálánál •.“?069WU üs áky....................... 1500 Spódium . . . X'.'Mi Í29S0O7 Üa gyarFegyvergyáii9200 A valuta* és devizaforgalom szünetel. Mécs. (Z á r v a.) Berlin. Devizák. ’rága................... 2167.25 Milánó................. 3920 0: Am sterdam . . . 33458.10 London................. 3855 15 lu enosz Airesz . . 310.35 New York .... 666.41 Irüsszel .............. 5541.80 Paris..................... 6966.25 ír istiania . . • 14881.35 Zürich ..... 16779 00 Copenhága . .18601,70 Madrid............. 13583 00 Sto ckholm . . . 22571.75 Bécs .................... 1,505 íelsingfors . . . 1302.70 Budapest.............. 60.92 S. zürichi devizaárfolyamok Zárlat VIII/10. VIII/9. 100 csehszl. korona . 13.00 12.95 svájci frank 100 magyar korona. 0.36 0.36 „ „ ICO német márka . . 0.61 0,65 „ „ 100 hollandi forint . 203.70 203.60 „ „ 1 dollár.................... 5.2625 5.2625 „ 1 font sterling . . . 23.43 23,43 „ „ 100 francia frank. . 41.85 42.45 „ „ 100 olasz Ura .... 23 80 23.87 . „ „ 100 belga frank. . . 39.85 40.15 „ „ 100 dán korona . . .113.30 113.10 „ „ 100 svéd korona . • 137.50 137.25 „ „ 100 norvég korona . 91.20 90.00 „ „ 100 spanyol peseta . 81.35 81.60 „ „ 100 Buen. Air. peso 191,00 191.00_ „ „ 100 jugoszláv korona 1.575 1.625 „ „ 100 jugoszláv dinár —.— —.— „ „ 100 osztr kor. (pénz) 0.01 0.01 „ „ 100 osztr. leb. bankj. 0.0125 0.0125 „ „ 100 lengyel márka . 0.075 0.08 „ „ 100 román lei ... . 3.25 —.— ,, « Kiadja: Fíachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeítungs-Aktien-Gesell- schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. tioíik. 0©ö©30©©eo©0ö©oooo®a0ao@©e©00s^9 | Sámli fi., ff Ha § d papír, írószerek és iroda- g cikkek, irodabútorok ® | Ulice 28, Rijna 18. (Obsígasse.) ® 5 Alapítva 1862. Telefon 518/IV. § § l Grafikai műisitézet, műkíadő J g vállalat, üzletikonyvgyár §t D Ó g Gyár: PRÁGA VII., Vinafska 362. ® R Telefon: 209, 3967. 2 0 4ve 5 íeooGQooöooöQoo©eo©ööo©e©öe©©otöö
