Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-10 / 58. szám
Csütörtök, augusztus 10. — A prágai húspiac. A prágai húspiac mai irányzata élénk volt. Az árak a kővetkezőképpen alakultak: Ürü 14—16, borjú 10—15, belföldi sertés 22—25, román sertés 18—23, Ökör eleje 13—15, hátulja 14—19, bika 14— 17, tehén eleje 10—14, hátulja 12—16, egy évnél fiatalabb Ökör vagy üsző 10—14 Ke. kilogrammonkint. = A devlzaközpontra vonatkozó rendelet, mint Budapestről táviratozzák, megjelent és főbb pontjaiban a következőképpen szabályozza a deviza- forgalmat: A külföldi fizetési eszközökkel való kereskedést, mindennemű üzleteket ezentúl a Devizaközpont fogja lebonyolítani A Devizaközpont a Jegyintézetből és a pénzügyminiszter által megbízott tagokból aiakul. A tagok jegyzéke a Budapesti Közlönyben közzé tetetik. A Devizaközpont elnökét és ügyvezető igazgatóját a pénzügyminiszter nevezi ki. A Devizaközpont ügyrendjét maga állapítja meg és azt a pénzügyminiszter hagyja jóvá. A Devizaközpont mellett bizottságokat szerveznek, amelyeknek feladata az árubevitelhez és bármely külföldi vonatkozású fizetéshez szükséges fizetési eszközök rendelkezésre bocsátásának, illetve felhasználásának, továbbá a kiviteliéi kapcsolatban vállalandó kötelezettségnek elbírálása és megállapítása. Külföldi pénzt (érmét, pénz- és bankjegyet) és belföldi kereskedelmi érmét, valamint külföldre szóló kifizetést, csekket és váltót csakis a Devizaközpontnál; nevezetesen a m. k. állami Jegyintézeínél, vagy devizaközponti tag utján szabad vásárolni, elcserélni vagy kölcsönvenni és csakis a devizaközpont részére, nevezetesen a jegyintézetnél vagy devizaközponti tagnál szabad eladni, elzálogosítani vagy kölcsön adni. Külföldi követelés és hitel felett, külföldi pénz (érme, pénz- és bankjegy) felett, továbbá külföldre szóló kifizetés, csekk és váltó felett csak a Devizaközpont javára vagy a jegyintézet hozzájárulásával szabad rendelkezni. Az állami jegyintézet hozzájárulása nélkül is szabad valamely külföldön lakó személy vagy cég javára külföldi értékben húszezer korona erejéig rendelkezni, de ugyanazon személy vagy cég havonként legfölebb kétszázezer korona összegig rendelkezhetik. Belföldi vagy külföldi pénzt, csekket, váltói, utalványt és takarékbetéti könyvet, valamint pénztárjegyet külföldre kivinni tilos, kivéve, ha ehhez a jegyintézet írásban hozzájárul; ily értékeket az utazási és határíorgazomban százezer korona erejéig —, amelyben ! azonban a magyar koronáról szóló értékek legfeljebb ötvenezer koronát tehetnek ki — az állami jegyintézet hozzájárulása nélkül is szabad kivinni. Magyar koronaösszegnek kiajánlása vagy átutalása külföldre, továbbá magyar korona-összegnek befizetése vagy átutalása, valamint értékpapírnak és kantat- vagy osztalészelvénynek letétbehelyezése vagy átutalása külföldi lakos vagy cég javára tilos, kivéve, ha a jegyintézet ehhez írásban hozzájárul, A jegyintézet hozzájárulása nélkül tilos koronaértékre szóló hitel nyújtása és ily hitel meghosszabbítása a külföldön lakó személyek és cégek részére és kölcsönnek nyújtása külföldi fizetési eszközökre, kivéve, ha oly kötelezettség teljesítéséről van szó, amely a rendelet életbeléptetése előtt keletkezett. Százezer koronát meghaladó értékű árunak, értékpapírnak vagy egyéb vagyontárgynak külföldre való kivitele ahhoz a feltételhez van kötve, hogy a kiszállító fél a kivitt tárgy ellenértékét külföldi pénznemben a Devizaközpont valamelyik tagjánál magyar korona ellenérték ellenében azonnal beszolgáltatja, Írásban kötelezettséget vállal, hogy a kivitt tárgy ellenértékét külföldi pénznemben bevételezés után azonnal, legkésőbb két hónapon belül magyar korona ellenártékért beszolgáltatja, s végül, ha Írásban kötelezettséget vállal, hogy a kivitt tárgy ellenértéke külföldön lakó személy vagy cég magyar korona-követeléseiből egyenlit- tetik ki. A Devizaközpont hivatalos árjegyzéseit a budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árfolyamjegyzésében közzé kell tenni. Valuták és devizák más belföldi értékelésének közzététele tilos. = A budapesti terménytőzsde. Budapesti tudósítónk jelenti: A zürichi koronajegyzés további javulásának és az értéktőzsdén megnyilvánult lanyhaságnak hatása alatt az árutőzsdén lanyha irányzat kerekedett felül, amely a gabonaárak örvendetes olcsóbbodását eredményezte. A tegnapi árakhoz képest a terménycikkek átlagosan 200— 300 koronával csökkentek, A forgalom az olcsóbbodás ellenére meglehetősen vontatott volt és a tözsdeidő első felében csak búzában történt néhány kötés. A malmok a vásárlásban általában nem vettek részt és csak kisebb üzleteket kötöttek. Később az üzlet megélénkült, az árakban azonban nem volt eltolódás. A gabonapiacon a hivatalos készáruforgalmi kimutatás szerint 76 kg. -os búzából 5 vagont Baranyából 0700, 4 vagont pesti paritásban 6800, 78 kg.-os búzából 8 vagont Dunántúlról 6700—6800, 2 vagont állomásról 6950, 4 vagont pedig pesti paritásban 6800 és 79 kg.-os búzából 2 vagont Győrött 6850 koronás áron adtak el. A rozsüzlet jelentékenyen megcsappant és ma mindössze 3 vagon került a piacra, még pedig az egyik Kecskemétről 4900, a másik feladó állomásról 5000, a harmadik pedig pesti paritásban 5100 koronás áron. A liszt- és őrleménypiacon az üzlet? tevékenység megélénkült, sőt az árak is gyönge hanyatlást mutattak. Két vagon 0-ás grizesllsztet állomásról 101.50, 4 vagont pedig kiviteli engedéllyel Becsbe 170 koronás áron adtak el. A 6-os kenyérlisztet állomásról 90.50, a 8-as takarmánylisztet ped'g 4500 koronával jegyezték A terménycikkek piacán a forgalom szűk keretek közőtd mozgott s kötés csak árpában és zabban fordult elő. Takarmány- árpából 3 vagon állomásról 6100—6200, 1 vagon sörárpa pedig Balassagyarmatról 6800 koronás áron került a forgalomba. Zabból 1 vagont Buda-! - - Megszüntetik Romániában a cseh cukor pesten közraktárból 6500, 5 vagont pedig Mo-) vámját. Kolozsvári tudósítónk jelenti: A kehácsró! 6200 koronás áron adtak el. Elkelt még 50 mázsa tengeri Budapesten 735u koronás áron. ’ Más terménycikkekben nem volt üzlet. A tőzsde- tanács által hivatalosan megállapított árak: búza 76 kg.-os tiszavidéki 6750—6S50. pestvidéki és ' dunántúli 6700—6800. 79 kg.-os tiszavidéki 6800 —6900, pestvidéki és tiszántúli 6750—6850, uj ■ rozs 4850—4950, takarmányárpa 5900—6200, ■ sörárpa 6500—6800, zab 6300—6600. tengeri 7100 ‘ —7300, korpa 4000—4200 korona.- - A bank szavatossága a megbízás túllépéséért. A banküzleti gyakorlat érdekes esetéről szá- L mól be berlini tudósitónk. Egy német téglagyár tulajdonosa 1919 november 3-án aziránt kereste meg az altonai bankját, hogy akkreditálja N. N. céget egy hamburgi banknál olyképpen, hogy 300 tonna szén elszállításáról szóló hajópapirok bemutatása ellen fizessen ki legfeljebb 48.000 márkát. A szenet a téglagyáros tonnánként 160 ; márkáért alkudta ki. A megbizó-ievélben még a következő kikötés is volt: „Ez az akkreditiva (meghitelezés) bezáróan e hó 18-áig érvényes." Az altonai bank átirata alapján, mely a megbízást . szóról-szóra közölte, a hamburgi bank november 13-án egy 200.180 kg.-ról szóló konnossement (hajózási szállítólevél) ellenében 32.028 márkát kifizetett, november 21-én pedig egy november 15-iki újabb konnossement ellenében, mely 130,980 kg. szén elszállításáról szólt, további 20.956 márkát fizetett ki, vagyis összesen 52.984 márkát. A téglagyáros erre beperelte az altonai bankot és keresetében azt kívánta, hogy mentesítsék számláját az utóbb kifizetett 20.956 márkával. Az altonai törvényszék helyt adott a keresetnek. De a kiéli országos főtörvényszék a keresetnek csupán az akkreditiva összegét meghaladó összeg erejéig adott helyt. A felperes felfolyamodására a birodalmi törvényszék megváltoztatta az országos főtörvényszék Ítéletét és az elsőbiróság Ítélete szerint helyt adott a felperes keresetének. A birodalmi törvényszék ítéletét a következő érdekes megokolásra alapította: A szóbanforgó összeg nem tekinthető az adott megbízás hovaforditási összegének, mert a megbízási viszony november 18-án be volt fejezve, anélkül, hogy a megbízó további akaratnyilvánítására szükség lett volna. Ez világosan kitűnnék abból, ha a 48.000 márkát a hamburgi banknak valóban megküldték volna. Akkor az alperesnek arról kellett volna gondoskodnia, hogy a felperes az el nem használt összeg maradványát haladéktalanul visszakapja. Az alperesnek tehát november 18. vagy 19-én föl kellett volna szólítania a hamburgi bankot az összeg maradványának visszafizetésére, ha ez a visszafizetés amúgy meg nem történik. A felfolyamodásba belevont hamburgi bank azzal érvelt, hogy a fölebbvifeli bíróságnak az előadott mentségokokra nézve is ki kellett volna terjeszkednie. A hamburgi bank mentségéül ugyanis azt hozta föl, hogy az akkori szénszükét szem előtt tartva, föltehette, hogy a felperesnek mindenekelőtt az az érdeke, hogy szenet kapjon és a megállapított idő cse- kélymértékü túllépését nem fogja kifogásolni. Ennek meggondolása azonban a felperes dolga volt. A hamburgi bank semmiesetre sem tételezhette föl, hogy a felperes adott megbízásának túllépéséhez minden további nélkül hozzá fog járulni.-- A román kereskedők külföldi adósságainak rendezése. Hirt adtunk már arról, hogy a román kereskedők külföldi tartozásának rendezése céljából tárgyalás indult meg. Mint most kolozsvári tudósítónk jelenti, a tárgyalás eredménnyel járt s a bukaresti kamara a kapott felhatalmazás alapján a Banca Nationalaval megállapodást kötött a külföldi adósságok rendezésére. Eszerint a romániai kereskedők külföldi adósságait legkésőbb 8 év alatt fogják letörleszteni. A teljes összeget a következőképpen osztják fel: Az első évben a kereskedők semmit sem fizetnek, a második évben a teljes adósság három százalékát kell fizetniök, a harmadik évben öt százalékot, a negyedik évben tiz százalékot, az ötödik évben ugyancsak tizet, a hatodik évben tizenöt százalékot, a hetedik évben harmincöt százalékot. A nyolcadik évben a kereskedő kifizeti adósságának hátralékos tiz százalékát az egész kamattal együtt, de a kamat nem haladhatja meg az öt százalékot. Az idegen valutáról szóló kötelezettségeket a Banca Nationala vezetésével alakult bankárcsoport fogja átvenni. A kereskedők kötelezettséget vállalnak bizonyos biztosítékok letétbehelyezésére. Ezek a biztosítékok ingatlan vagyon, készpénz, áru és más értékek is lehetnek. A letétbe helyezendő biztosítékokat a következőképpen számítják át: Egy font sterlingért 200 leit kell letétbe helyezni, egy svájci frankért 3 leit. egy francia frankért 5 leit, egy líráért 2.50 leit, egy dollárért 50 leit, eg}' török fontért 40 leit, egy cseh-szlovák koronáért 2 leit és egy belga frankért 4 leit.- - A bécsi bankok uj tözsderendje. Bécsből jelentik: A bécsi bankok elhatározták, hogy korlát- papirokra vonatkozó megbízásokat bécsi ügyfeleiktől csak az illető tőzsdenapot megelőző napon fogadnak el. Az ilyen megbízások esetleges vlsz- szavonása is csak az előző napon történhetik. A ' vidéki vagy egyéb külső megbízásoknál, melyek ' telefonon vagy táviratban érkeznek be, a régi : rend marad érvényben. Kulisszértékekre nézve megbízásokat ugyanazon a napon elfogadnak, de j ha az első árfolyamon való üzletkötésre szólnak, csak akkor, ha a megbízás fél 10 óráig a érkezik a bank központjába; egyéb kulisszértékre- 1 nézve csak abban az esetben, ha déli 12 óráig a ( tőzsdére érkeznek be. Ezt az uj tőzsderendet a ? bankok már a szerdai forgalomban alkalmazni I fogják. ] reskedelemügyi minisztérium rendelete szerint szeptember 1-étől megszüntetik a csehszlovák cukorra kivetett vámot.- - Románia törleszti belföldi adósságát. Bukaresti tudósítónk jelenti. A pénzügyminisztérium kimutatása szerint az állam különböző belföldi adósságok törlesztésére augusztusig 800 millió leit fizetett ki.--Az osztrák jegybank megalakítása. Ismételten rámutattunk azokra a nhézségekre, melyek az uj osztrák jegybank megalakítását késleltették. Bécsi tudósitónk erre vonatkozóan most a következőket jelenti: Augusztus 8-án a kormány részvételével sajtókonferenciát tartottak, melyben Grünberger dr. külügyminiszter a jegybank külföldi segítségének akadályait ismertette. Nemzetközi természetű akadályok hátráltatták eddig — úgymond — a hitelsegitséget, úgy hogy minden osztrák kormány kénytelen volt a legnehezebb viszonyok közt az önsegitség eszközeihez folyamodni és az ország lakosságára a legsúlyosabb áldozatokat hárítani. Törvényes szanálási intézkedéseink rövidesen éreztetni fogják hatásukat, különösen az adók fölemelése és a belső kölcsön tekintetében. Az osztrák kormány abban a helyzetben lesz, hogy rendezze költségvetését. De legnagyobb jelentősége van az uj jegybank alapításának, amely végre szilárd fedezetet ad majd az osztrák pénzforgalomnak. A bank alapítása fontos fordulópont jelentőségével bir. Seipel szövetségi kancellár azzal a kéréssel fordult a külföldi lapok képviselőihez, hogy támogassák a jegybankakciót. Az önsegitségre irányuló belső intézkedéseket — mondta a kancellár — megtettük, most már a külföldnek is segítőén kell mellénkállani. A jegybank utján lehetővé válik, hogy a külföldi tőke nagy kockázat nélkül segíthessen rajtunk. Spitzmüller, az Osztrák-Magyar Bank kormányzója és a jegybank jövendőbeli elnöke azt mondotta végül, hogy a jegybank szabályzata oly szigorú, hogy lehetetlenné teszi a fedezet nélkül való bankjegyek kibocsátását. Csak az északamerikai államok bankszabályzata olyan szigorú, mint a mienk. A sajtó képviselőivel az értekezlet után a következőket tudatták: „Az osztrák kormány és a bankok befejezték az uj jegybank alapítására vonatkozó előkészületeket. A jegyzési határidő augusztus 8-án kezdődik és szeptember 10-ig tart. Az alaptőke 100 millió svájci frank lesz, mely 100 frank névértékű egymillió db részvényre oszlik. Negyedrészvényeket is lehet jegyezni. Legkisebb kamatozás 6 százalék, melynek biztosítékai a vám és illetékekből tevődő állami bevételek, amihez a ióvátételi bizottság már hozzájárult. Az osztrák bankjegyforgalom átszámítva ezidőszerint alig 80 millió svájci frankra rúg. Általános a megg3rőződés, hogy a stabilizációt és a koronaárfolyam emelését csak az uj jegybank utján lehet elérni, mert a pénz elértéktelenedése igen nagy. A jegybank iránt rendkívül élénk érdeklődés mutatkozik, mert optimisztikusan Ítélik meg jövőjét és a jegyzés soha vissza nem térő alkalmat nyújt arra, hogy minimális áron részvénybirtokot szerezzünk.- A prágai tőzsde. A tőzsde ma lanyha irányzattal nyílt meg. Határozott irányzat^ a tőzsdeidő további folyamán sem jutott kifejezésre, de az osztrák korona javulása folytán zárlat felé némi javulás volt észlelhető, A bankértékek közül csak a Cseh Iparbank és a Slovenska bank gyengült. A bécsi bankértékek közül az Anglo hanyatlott, a töb1 azonban jól tartott maradt. Az ipari értékek közül a vas, a gépgyári és a cukorértékek olcsóbbodtak. A kuliszban nagyobb forgalom volt Skoda-részvényekben. A devizapiac szintén a lanyhulás felé hajlott. A szabadforgalomban a márka 41 és fél pontot veszített, Bécs egynyolcad ponttal megszilárdult.- - A bécsi tőzsde. Bécsből jelentik: A tőzsde a vidéki eladások hatása alatt lanyha irányzattal nyílt meg. A tőzsdeidő további folyamán, midőn az Álllamvasutak közgyűlésével kapcsolatosan az Államvasutak részvényeit nagy tételekben vásárolták, aminek következtében a részvények árfolyama egy- mililíó koronára emelkedett, szilárdabb lett az irányzat. A korlát irányzata határozatlan volt. A külföldi járadékok szilárdak maradtak.- - Nagy hóssz a berlini tőzsdén. Berlinből jelentik: A londoni konferenciáról érkező kedvezőtlen hírek hatása alatt a márka újból jelentékenyen esett. Erre az értékpapirpia- con ugy a spekuláció, mint a magán nagytőkések részéről nagy vásárlás következett, mely az értékpapírok újabb hatalmas árfolyamemelkedéséhez vezetett. A montanérté- kek több száz percenttel emelkedtek. Az Essem Koszén 1170 százalékkal, a Laurahütte 500 százalékkal, a Német Káli 600—700 százalékkal és sok más részvény 100—500 százalékkal emelkedett. Midőn a devizaárfolyamok, ama jelentések hatása alatt, hogy Franciaország a londoni konferencián engedékenyebb lett, estek, a montanértékekben jelentékeny veszteség mellett spekulatív realizálások történtek. < J?L *! TffzsdcArfoiiiamoK J- szerdán, augusztus 9-én: i- ^ Praga: Értéktőzsde. ,] Agrárni banka (Ag- Kolini kdvó .... 710.— Ui rár Bank).... 490.— Kolini petróleum . 500.— ;jt Bohemia ............ 434.— Kolini szesz . . . 830.— Cs eh Union Bank 422.— Tejipar rt. .... 490.— B Indnstrial (Cseh Első pilseni söriparbank .... 432.— gyár................. —.— 1- Praarer Kredit. Danők és társa . . 348.— ,1. 'Prágai Hitelb.) 745.— Lfturin és Klemen !72.— ,K Szlovák Bank . . 228.— Ringhoffer .... 680.— t- Zivnostenska . . . 413.50 Bécsi Unionbank 25. — Anglobauk (Angol- Pragcr Eisen . . . 332.— a Osztrák Bank. . 67.— Skoda..................... 463.— iy Wiener Bankv. . . 23.— Papir..................... 285.— Osztrák hitel ... 35— Cseh nyugati szén 340.— Cseh Cukor .... 1245.— Osztraui szén. . . —.— ll_ Kolini műtrágya. 710.— Inwakl..................... 920.— , Poldi...................... 375.— Friedrich............... —.— t- Alpine.................... 334.— De vizák: :n . VII1/9. ViII/8. 100 hollandi forint . 1580.50 1585.00 Kö. 3- 100 német márka . . 4.930 5.35 „ ,K 100 svájci frank. . . 773.50 778.50 „ 100 norvég korona . 697.25 696-25 „ Z- 100 dán korona . . . 875.50 378.00 „ 100 svéd korona. . . 1062,00 1066.00 * 100 olasz lira .... 184.25 186.25 „ )n 100 francia frank . . 328.25 332.25 „ y 1 font sterling. . . . 180.75 181.25 * y" 1 dollár..................... 40.30 40.70 „ 5- 100 belga frank . . . 310,50 314.00 „ 100 spanyol peseta . 631.00 631.00 „ 100 jugoszláv dinár. 48.25 48.00 „ ju 100 jugoszláv korona —.— —„ 100 román lei .... —.— —.— ,, 100 bolgár leva . . . 23.05 24.80 „ 1 török font ..... 24.60 24.60 . 100 osztrák korona . 0.0725 0.0713 „ , 100 lengyel márka . 0.57 0.5925 „ a- 100 magyar korona . 2.65 2.65 „ 1 dollár (kábel) . . . 40.55 40.80 ;1- ---------Be rlin. á- Devizák. Prága..................... 1992.50 Milánó................. 3573.00 r_ Amsterdam . . . 30262.00 London................. 3465 65 , Buenosz Airesz . . 280.125 New York .... 779.02 Zt Brüsszel ............. 5992.50 Paris.................... 6352.05 tq Kristiania . . . 13333.30 Zürich.............. 14931.25 , Kopenhága . . .16654,15 Madrid.............. 12209 70 1- Stockholm . . . 20124.15 Bécs ................... 1,505 He lsingfors . . . 1707.85 Budapest.............. 52.63 u, _______ > Budapest. (Z á r v a.) ■a _______ lő is Bécs. 7 r’_ Értéktőzsde. . Magy. koronajárad.. .21500 FerdinandsNordb t 0500500 • Magy. aranyjáradék . — Staatsbahn . . . 940000 ). Anglobank............ 97000 Siidbahn.................. 159900 ^ Bankverein Wr. . . .30200 Siidbahn prioritát . 293500 Bodenkredit. . , . . .60000 Alpine....................,.578000 [. Kreditanstalt .... .41800 Krupp . . . . .“ i' l‘39T0O9,Jii Ung. Kredit .... 149800 Poldi.............lOSUeiatMÍOS? a Landerbank............ 121000 Prager Eisen. . . 1200000 J. Lombard............... 4950 Rima......................... — . Merkúr....................... 17000 Coburg..................... — íS Osztr.-Magyar Bank 190000 Salgó ........ 720000 k Union Bank Wr . . . 30000 Urikány................ — Cseh Union............. 650000 Skoda........................ 720000 ie Zsivnostenská Banka 595000 Ringhoffer .... 1100000 •_ Dunagőzhajózás . . 1510000 Magyar cukor ... — . Kassa-Oderbergi . . 402000 Inwald.................. — g D evizák. , Prága ............... 1254.00 Kopeahága . . . 11167.00 '* Amsterdam . . 20065.00 London..... 230900.00 Zágráb . ..... 156.35 Madrid................. 7965.00 Be lgrád............. 625.40 Milánó................. 2373.50 Be rlin................ 65.60 New York , . . 51775.00 Br üssel ............. 3977.00 Paris.................... 4227.00 3 B udapest .... 32.99 Stockholm . . . 13490.00 Bukarest............. —.— Zürich ................. 9843.00 9. Kristiánia . . . .8834.00 Varsó ................. 7.77 J A zürichi devizaárfolyamok Zárlat. VIII/9. VIII/8. 100 csehszl. korona . 12.95 12.90 svájci frank í 100 magyar korona. 0.36 0.27 „ „ 100 német márka . . 0.65 0,70 „ „ í 100 hollandi forint . 203.60 203.60 „ „ I, 1 dollár..................... 5.2625 5.26 „ „ 1 1 font sterling . . . 23.43 23,46 ' 100 francia frank. . 42.45 42.80 „ „ 100 olasz Ura .... 23.87 24.125 „ „- 100 belga frank. . . 40.15 40.45 „ „ 100 dán korona , • ,113.10 113.00 „ „ ’’ 100 svéd korona , , 137.40 137.25 „ „ 100 norvég korona , 90.45 90.00 „ „ 100 spanyol peseta . 81.50 81.60 „ „ 100 Bnen. Air. peso 191,00 191.00 „ „ 100 jugoszláv korona 1.625 1.60 „ „ . 1 100 jugoszláv dinár —.— —.— „ » . 100 osztr. kor. (pénz) 0.01 0.0125 „ * 100 osztr. leb. bankj. 0.0125 0.01 „ » 100 lengyel márka . 0.08 0.085 „ „ 100 román lei ... , —•— 3.30 „ * ; Szemésztől üzeneteit 1 K. S. Kassa. A kérdéses könyveket megrendel- ’ heti lapunk könyvosztálya utján. L. M. Pozsony. Utlevélvizumok megszerzésé- 1 vei nem foglalkozunk iparszerüen, de előfizetőink i útlevelére szívességből megszerezzük a láttamo- [ zásokat. Nem közölhetők a következő beküldött kéziratok: Vihar (novella), Hitetlenül, A fizetség, A józanság esője, Az én bánatom, Szavam (ver- ’ sek), Éjjel a városban (cikk). Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeltungs-Aktlen-'tlesell- sebaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Hollk. Damaszkuszi pengét veszek Ajánlatok „Damaszkuszi" jel- (286 igére a kiadóba kéretnek.
