Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-09 / 57. szám
2 w.ajaciT.F ciB—imi—a———■■——■>«rtf2>sd: Szerda, augusztus 9. és megteremtené a nemzeteknek azt az igazi szövetségét, mely az igazság, az emberiesség jegyében nem ismer többé győző és legyőzött államokat, mely határozottan és bátran mutatna reá a mai európai krízis igazi alapokára, amit Génuában mindenki tudott, mindenki érzett, amit Európában és Amerikában a legkomolyabb államférfiak, tudósok, a közgazdaság, a publicisztika legelőkelőbb férfiai megállapítottak és hirdettek, de amiről éppen Franciaország kívánságára Génuában, hol a világ népei keresték a baj orvoslásának szereit, nem is volt szabad beszélni! E némaság volt azonban a legmesszebb hangzó ékesszólás, mert ebből szállt világgá és indul hóditó útjára annak felismerése, hogy a •*revizión“-n kivül nincs más gyógyító szer. BCEPOUTlKiH Hasin beszéde a politikai helyzetről. Takarékosság az államháztartásban. — Az uj kormány programja. — A hadikölcsönkérdés. A cseh nemzeti demokrata párt Pisikben tartott vasárnapi népgyülésén Rasin dr. képviselő, aki az általános vélemény szerint az •eljövendő kabinet legkomolyabb pénzügyminiszterjelöltje, a cseh-szlovák állam politikai és gazdasági helyzetével foglalkozott. A szomszéd államok ■ gazdasági helyzetének rövid ismertetése után áttért a csehszlovák állam gazdasági politikájának a bírálatára. Mindenekelőtt az adórendszerrel foglalkozott és azt hangoztatta, hogy az őszi parlamenti ülésszak egyik legfőbb feladata az lesz, hogy a jövedelmi adó észszerű reformját keresztülvigye s az’ egyes adókat és díjszabásokat csökkentse, hogy a cseh-szlovák ipar versenyképes lehessen a világpiacon. Az adók leszállításának a feltétele azonban — Rasín szerint — az, hogy az állam kiadásait is csökkentsék. A legnagyobb megtakarítást — mondotta Rasin — az állami vállalatoknál lehet elérni. Ebben a vonatkozásban rámutatott arra, hogy inig a magánkézben lévő vas- és szónvállalatok jól jövedelmeznek, addig a hasonló tárgyú állami üzemek óriási veszteséggel dolgoznak. A vasutak is, noha nagy tarifatételeikkel óriási súllyal nehezednek az iparra, milliárdos deficitet tüntetnek fel. Az adók leszállítását tehát eme deficitek kiküszöbölésével kell lehetővé tenni, miért is a legközelebbi költségvetésben a kormánynak uj rendszert kell majd bevezetnie. Nevezetesen az állami vállalatokat külön számadásra és mérleg készítésére fogják kötelezni. Saját maguknak kell majd a bevételből az összes kiadást fedezni, anélkül, hogy a pénzügyminisztérium pénzbeli segítségére számíthatnának. Egy esztendőn belül azután el fog dőlni, vájjon jövedelmező-e az illető vállalat, vagy sem. Ha kitűnik, hogy valamely vállalat nem jövedelmező, akkor a kormány tovább ad rajta. Ha az államvasutak is passzívaknak fognak bizonyulni, akkor azokat sem fogja megtartani az állam. Rasin azután kifejtette, hogy az állami birtokok is passzívak. Igen érdekes volt az a ki az utcára azt a levelet, amit a nagy Gida Jenőnek írok a Pillangó-klubba. Ha toll, ceruza, papipros, minden be van zárva az íróasztalba, hát kifeszitem a fiókot; vagy ha nem bírom kifesziteni, hát levágok egy darabkát az ingemből és arra irok neki, ha mással nem, hát szilvalekvárral fogpiszká- lón, vagy a véremmel. De mégis megírom neki... Mit is? — és szinte bambán bámészkodott maga elé az ágyon az ég vei el ejtett villanylámpa fényében.— No mit is hát? „Kedves, nagy művész! Én is rajongója vagyok magának, mint minden jóérzéséi nő Budapesten és széles az országban. Nagyváradi leány vagyok, atyám jómódú ügyvéd, szőke vagyok, tizennyolc éves és szépnek mondanak. Nagybátyámnál, Kender!! Gáspárnál vagyok internálva, aki minden este magukkkal mulat a Pillangó-klubban. Ha boldoggá akar tenni, Írjon néhány biztató szót nekem,- oh nagy művész és dugja bele Gazsi bácsi kabátjának a bal felső zsebébe, ő abba soha sern szokott belenyúlni, és ... és én ... én majd ...“ Elhallgatott. Figyelt. Az ebédlőben lassan nyílt az ajtó. Mi ez? Gazsi bácsi kelt volna föl? Nem. Világosság, mezítlábas léptek és a szobalány nyit be az ajtón. — Kisasszony, — susogja vigyorogva — egy fiatalember van kunt a fúvóson. Bezör kijelentése, hogy az erdőbirtokok államosítása valóságos szerencsétlenséget jelentene az államra. Ezt különben már a verebek is csiripelik. Rasin ezután a kormány rekonstrukciójával s az uj kormány programjával foglalkozott. Azt mondotta, hogy a petka tagjai nem akarnak kibújni a felelősség alól s ha arra kerül a sor, ő is résztvesz az uj kormányban. A továbbiak folyamán kiemelte a koalíció szükségességét, hogy a csehek többségüket továbbra is megtarthassák s hogy nemzeti önrendlkezési joguk ártalmára ne kelljen a németek segítségét igénybevenni. Az uj kormány programjáról kijelentette, hogy az külpolitikailag az eddigi irányelvekhez fog ragaszkodni, belpolitikailag pedig a törvényhozó testület egyes tulkai fásait igyekszik majd lenyesni. Az uj kormány foglalkozni fog a hadiköl- csönök kérdésével is. A németség nem volt hajlandó elfogadni azt, amit az állam mint „nagy adományt“ felajánlott neki. Mivel számosán vannak olyanok, akik kényszerűségből jegyezték a had'i'kölcsönöket, ezeken segíteni kell. A segítség módja az lesz, hogy a negyedik államkölcsön jegyzésére egy rövid és végleges határidőt fognak kitűzni. A folytonos alkudozásoknak azonban véget fognak vetni, mert a németségnek csak az erős s hajlithatatlan akarat imponál. Bellayuak kővető?e akadt. B e 11 a y trencséni zsupánnak — aki tavaly azt a hírhedt rendeletet adta ki, hogy Trencsénteplicen büntetés terhe alatt nem szabad magyarul beszélni — követője akadt T h u r z ó Igor turócszentmáríoni bíró személyében- Turócszentmártonban ugyanis néhány nappal ezelőtt egy hirdetményt ragasztottak ki, amely szószerinti forditásban igy hangzik: Polgártársak! Szinte hihetetlen és megfoghatatlan, hogy községünkben még az 1922. évben is a lakosság egy része magyarul beszél és ezzel a mi községünk polgárait provokálja. Nincsen ugyan semmi kifogásunk az ellen, ha a született magyar, ha nem tud más nyelven, saját anyanyelvén beszéljen, de hogy ezen a felszabadult tiszta szlovák vidéken olyanok beszéljenek magyarul, akik kizárólag a szlovák nép keze- munkájából élnek és jól tudnak szlovákul, mégis túlságos merészség. Éppen ezért kötelessége minden öntudatos szlovák polgárnak, hogy az utcákon minden keríelés nélkül figyelmeztesse ezeket a szemteleneket és hívja föl a figyelmüket arra, hogy ezt a provokáló magatartásukat szüntessék meg, még mielőtt a turócszentmártoni öntudatos szlovák nyilvánosság erélyesebben nem kényszeríti őket erre. Turócszentmáríon, 1922 julius 31Thurzó Igor biró. Október 3-án. ül össze a páriáméul? A Ceskoslcvenské Noviny jelenti, hogy a képviselőház őszi ülésszaka október 3-án kezdődik. A költségvetési vitát legkésőbb november végéig be akarják fejezni, állítólag azért hívják össze oly korán a parlamentet. A leseken?, németek és lengyelek iskolaíigyi gyűlése. Hogy a cseh-szlovák kormány iskolaügyi politikája nemcsak a magyarság között, de a köztársaság többi nem cseh-szlovák anyanyelvű lakosai között is a legnagyobb nyugtalanságot és elkeseredeést keltette, annak bizonyítéka, hogy a magyarság iskolaügyi mozgalmával egyidőbén a tescheni németek és a lengyelek is felemelik tiltakozó szavukat a csehesitö törekvések ellen. így vasárnap — mint azt már röviden jelentettük — a Csehországhoz tartozó Teschenben a német és a lengyel politikai pártok együttes nép- gyülést tartottak, amelyen tiltakoztak a két nemzeti kisebbségnek kulturális elnyomatása ellen. A németség részéről Ki esew éttér és S chil i i ng dr., a lengyelek részéről pedig Junga , a varsói szejm tagja (!) ismertette a tescheni kisebbségi iskolaügyet s Junga rámutatott arra, hogy a cseh-szlovák kormány egymásután szünteti meg a német és lengyel iskolákat s kizárja a lengyel tanítókat az iskolákból. A népgyülésén együttes határozati javaslatot fogadtak el, amelyben tiltakozásuknak adtak kifejezést a kormány emez eljárása ellen. . Ez a híradás nagyon jelentős azért, meri azt mutatja, hogy a lengyelek a sziléziai németekkel együttműködni -óhajtanak. így egy lépéssel megint közelebb jutottunk a köztársaság nem-cseh nemzeteinek egységes frontjához. Kavarodás Benes egy nyilatkozata korül. Megírtuk, hogy Benes miniszterelnök az Egem- Zeitung szerint Franzensbadban fontos nyilatkozatokat tett a hadikölesönkérdés- ről. E lap szerint a miniszterelnök Franzens- banban erősen védelmezte az ő hadikölcsön- iavaslatát, amely tudvalévőén csúfosan megbukott a képviselőházban, mert senkinek sem kellett. Ez alkalommal állítólag megkockáztatta a gyanúsítást is, hogy a német képviselők csakis a nagyiparnak az érdekeit szolgálják és a kisemberek érdekeivel semmit sem törődnek. Végül pedig állítólag kinyilatkoztatta abbeli felfogását is, hogy a képviselőház ősszel újból tárgyalni fogja a hadi- kölcsön-kérdést, ha a kistőkések részéről e tekintetben kezdeménye-zés történnék. A cseh-szlovák távirati iroda avval vélte a kérdést legegyszerűbben elintézhetni, hogy azt mondotta: Benes csak olyan nyilatkozatokért vállalja a felelősséget, amelyeket közlés előtt jóváhagyott. Hozzászólt ehhez a nyilatkozathoz Novak Ágoston pénzügyminiszter is, és kereken kijelentette, hogy a kormánynak sohasem volt szándékában, hogy kártalanítsa azokat a hadikölcsön tulajdonosokat, akik a negyedik államkölcsön jegyzésére képesek lettek volna, de ezt nem tették. A pénzügyminiszter nyilatkozata de- zavuálni látszott Benest. A sajtó élénken foglalkozott Benesnek a nyilatkozatával. Mindenek előtt az a kombináció merült fel, hogy az említett küldöttséget Benes magához rendelte. Ezt a feltevést eloszlatta az Egerer Zeitung egy nyilatkozata, amelyből kitűnt, hogy a küldöttséget Benes több hölgy felkérésére fogadta. A Bohemia mai számában Ledebur- Wicheln dr. szenátor nyílt levelet intézett Benes miniszterelnökhöz és élesen tiltakozott benne a miniszterelnöknek ama kijelentése ellen, hogy nyilatkozatában kétségbe merte vonni a német képvisiök erkölcsi függetlenségét és integritását, amivel a német szenátor szerint azt akarta elérni, hogy a német törvényhozók és a német nép közé éket verjen. Benes miniszterelnök sokáig hallgatott a rejtélyes ügyröl.Ledebur-Wicheln nyílt levele után azonban szükségesnek tartotta, hogy ő is nyilatkozzék. A cseh-szlovák sajtóiroda utján a miniszterelnök ma megállapítja, hogy 1. franzensbadi tartózkodása idején két német hölgy kért tőle kihallgatást. 2. Egy magánbeszélgetés során ez a két hölgy ecsetelte előtte szomorú helyzetüket. 3. ö maga tárgyilagosan úgy vázolta előttük a helyzetet, amint azt a német képviselőkkel és a német hadikölcsöntulaidonosok egyesületének megbizottaival folytatott tanácskozások során megismerte. A jövőre vonatkozólag nem ígért semmit és nem tett szemrehányásokat senkinek. 5. A beszélgetésnél nem merültek fel olyan kérdések, amelyeket Írásban, vagy helyesen megformuláz- va teriieiszteftek volna elébe. A helytelen közlés nem a közvetlen érdekeltektől ered, hanem azoktól, akik szenzációt szaglásztak és meg nem történt kijelentéseket célzatosan elferdítettek. 6. A miniszterelnök visszautasítja a különböző nyílt leveleket, amelyek az ilyen kijelentésket érvelésüknél felhasználják. Nagyon valószínű, hogy a miniszterelnök nyilatkozatával az ügy nincsen még végképp elintézve. Bella teljhatalom miniszter. A Lidové Listy pozsonyi levelezője arról vél tudni, hogy Mi csűr a Márton dr. utódja Szlovenszkó miniszteri székében Bed la Metód dr., a jelenlegi pozsonyi zsupán lesz. Minisztertanács. A-minisztertanács tegnap összeült, hogy a nyári szünet alatt felhalmozódott ügyeket letárgyalja. A tárgysorozaton hetvenhárom pont volt, amelyek közül a legjelentősebb a szesz átvételi árának a megállapítása. Természetes, hogy ily nagy tárgysorozat mellett hétfőn az ügyeknek csakis egy csekély részét sikerült a minisztertanácsnak letárgyalnia. Nem dönthetett a szesz áráról sem. A minisztertanács ezért ma délután ismét ülést tart, amely lapzártakor még tart. A világ bámjaimnütásai a béfteszerzőiések ellen. Majna-Frankíurt, augusztus 7. A nemzetközi bánjramunkás-kongresszust ünnepség keretében, amely a versaillesi békeszerződés ellen való hatásos tiltakozással volt egybekötve, ma nyitották meg. A kongresszuson Frank ííodges angol delegátus kijelentette, hogy az angol munkásmozgalom jól megfontolt véleménye szerint a versail- lesi békeszerződést alapjában kell megváltoztatni, még pedig — nem mint most történik -r- részletekben és lassan, hanem rövid időn belül és radikálisan, különben minden remény elvész arra, hogy Európát nemzeti vagy nemzetközi alapon föl lehessen építeni. gettók az ablakomon. A házmesterrel jött fel. — Kicsoda? Miért? Mit akar? — kérdezte a fura hírtől kiváncsi izgalommal Micurka. — A házmesterrel? — Azzal jött fel. A nagyságos úrtól akar valami táskát, amit az ur tréfából elhozott az éjszaka tőle a körből, ahol együtt voltak... De hát a kisasszonynál világosságot láttam, azért jöttem be ide előbb ... — Miféle táskát? — csodálkozott akis szőke macska és csak úgy hálóingben kiszállt az ágyból. — Azt mondia. nagyon fontos. Az uj szerepe van benne és azt mondja, neki rögtön kell, mert reggel vendégszereplésre viszi magával. Úgy hiszem, kisasszony, az az, amelyik itt van az ebédlőben az asztalon. Micurka már az ebédlőben állott csipkés, félrövid hálóingecskéjében, mezítláb. Boglyas szőke haja csapzódva tekergődzötf gyöngéden telt fehér vállán. — Hát színész? — ismételte magában kétszer is egymásután s már nyúlt is az asztalon heverő, lapos barna irattáska után. — Megnézem, — magyarázta suttogva a szobalánynak, — ha szerep van benne, akor kiadhatja neki. Minek fölkelteni a bácsiékat? Kinyitotta a barna táskát, belenyúlt, két uj regénykötetet, egy lemásolt szerepet és két felbontott levlet húzott ki belőle. Felbontott levelek, hát azéi, akié a táska. Mohón nézte meg az egyiken s utána nyomban a másikon is a cimzést: Nagys. Gida Jenő színművész urnák Budapest Pillangó-k'ub Hirtelen vissza akarta tenni a leveleket, de nem bírta, annyira elkezdett reszketni a keze. — ö—ő—ő az ... A nagy Gida. — dadogta magában gondolatban és abban a tudatban, hogy a bálványozott férfi odakiinn vár a folyósón az előszoba ajtaja előtt, 5 pedig két ajtóval beljebb itt áll ebben az Igéző éjszakai pongyolában és köztük van az a két ajtó ás még annyi sok minden, holott... — Juli, — szólalt meg végre szinte fogvacogva — menjen ki csöndesen és kérdezze meg azt a nagyságos urat, hogy ő-e a Gida színművész ur? És ha ő az, akkor kérjen tőle kölcsön ceruzát. Gida Jenő ur. Érti ? —- Értem, — felelte Juli s már künn is volt az előszobában. — Ezt az isten küldte ide — rebe.gte túláradó boldogsággal Micurka. — Most irok neki ennek a levélnek a borítékjára! Most irok! S nem állhatván ellent a női kíváncsiságnak, az egyik borítékból egy harmadrésznyire kihúzta a levelet. Úgy, mint mikor a kártyában „gusztálnak". És olvasni kezdte a nagy, hegyes betűket: „Kedves Jenő." (Hát csakugyan ő az! Az Isten küldte, az Isten küldte!) „Nem akarok neked szemrehányást tenni azért“ (elfogyott a harmadrész és Micurka picit kijebb vonta a levelet) „a brilliáns fülbevalóért, amit tavaly kivettél a fülemből és“ (izgatottan húzta még kijebb) „zálogba csaptál" (Micurka érezte, hogy elsápad) „hanem az mégis piszokság tőled .. Igen. Micurkának az arca fehér volt, mint a fal és bár megint elfogyott a kilátszó részecske, ahelyett, hogy még jobban kihúzta volna, inkább egészen visszadugta a borítékba a levelet s aztán borítékostul, szerepestül, könyvestül mind valamennyit lázas idegességgel nyomkodván bele a barna táskába, mire a szobalány visszajött a kölcsönkért ceruzával, a szegény kis csufosan kiábrándított szőke macska már ott hempergett a szobájában az ágyon (a villanyt is eloltotta) a sötétben és a cseléd meglepett susogásá- ra, hogy: — Jé, a kisasszony már lefeküdt? Hát nem kell a ceruza? — összeszoritott foggal sziszegte ki neki, hogy: — Vidd a pokolba a táskájával együtt!... . . . S mire reggel nagykésőn felébredt, halvány arca alatt a vánkosa még mindig nedves volt a sírástól, ami álmában jött rája, mint száraz tavaszon a csöndesen szitáló, kiadós eső. *
