Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-08 / 56. szám
Kedd, augusztus 8. JL KÖZGAZDÁSZ Hogy áll a korona? Ma fizettek 100 csehszL koronáért: Zürichben . . . 12.75 svájci frankot Berlinben . . . 1872.65 német márkát Becsben . . 125900.00 osztrák koronát Az uf magyar társulati adé™ javaslat külföldi vonatkozásai. Budapest, augusztus 7. (Saját tudósítónk jelentése.) K á 1 1 a y Tibor pénzügyminiszter uj adójavaslatai közül a földadó reformja mellett a társulati adóról szóló javaslatnak van a legnagyobb jelentősége. Ez a javaslat is mélyreható reformot jelent, mert vele a társulatok adózta- ! tása uj és egységes alapra fog helyeződni. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló 1909. évi VIII. t.-c. öt különböző törvény utján módosult és ez a körülmény úgy a kincstári adminisztráció, mint az adózó társulatok szempontjából nagy nehézségeket okozott. A most beterjesztett törvényjavaslat mindezeknek a régi törvényeknek felölelésével az egész idevágó anyagot újra kodifikálja. Ez a javaslat köz- vetetlenü! érinti a külföldet is, még pedig úgy a Magyarország területén is működő külföldi társaságokat, mint a külföldön működő magyarországi vállalatokat, különösen pedig a szomszédos államokban nacionalizálás alá került cégeket. Az utóbbiak számára az adózás problémája tudvalévőén igen súlyos gondokat jelent, mert — mint erre a Prágai Magyar Hírlap is rámutatott — e vállalatok nagyrésze kétszeres adóztatás alá került. Ennek elhárítása érdekében a szóbanlévő vállalatok számos akciót kezdtek, amelyeknek eredményeképpen a magyar pénzügyi kormány több Ízben kivételes kedvezményeket adott. Az egész kérdés gyökeres és teljes rendezése azonban mindeddig hiányzott. Ezt a hiányt vannak hivatva pótolni a társulati adóról szóló törvényjavaslatnak idevágó szakaszai. A törvényjavaslat mindenekelőtt kimondja, hogy az a vállalat, amelynek székhelye Magyarország területén van, rendszerint csak a magyar állam területéről származó jövedelme után adózik, külföldi telepe után folytatott üzleteiből, külföldi ingatlanaiból, külföldi vállalatoknak az ő tárcájában lévő részvényeiből származó jövedelme azonban szintén adóköteles akkor, ha az adókötelezettség tekintetében az illető állammal viszonosság nem áll fenn. Ezzel a paragrafussal jelzi a pénzgymi- niszter, hogy a külföldön és különösen a szomszédos államokban teleppel, vagy valamely érdekeltséggel bíró magyarországi vállalat adózása tárgyában államközi tárgyalások és illetve megállapodások szükségesek. Éppen ezért a javaslat záró rendelkezéseiben a pénzügyminiszter felhatalmazást kér arra, hogy a szóbanlévő vállalatok kettős megadóztatásának elkerülése céljából idegen államokkal egyezményeket kössön. Mindenesetre nagy kérdés, hogy a megállapodások mikor fognak az egész vonalon létrejöhetni. Nyilván ezt a bizonytalanságot veszi figyelembe a pénzügyminiszter, amikor a javaslatban gondoskodott arról, hogy joga lehessen az érdekelt Vállalatokra nézve az említett viszonosság hiányában is az általános szabályoktól eltérő és a vállalatokra nézve kedvező rendelkezéseket tenni. Föltehető ezek alapján, hogy egyes magyarországi vállalatok, amelyeknek a külföldön is vannak telepei, e telepek után az adófizetés alól a kettős adóztatás elkerülése céljából felmentetnek. Ilyen esetekben az adózás teknikai keresztülvitele a törvényjavaslat értelmében oly módon fog történni, hogy a szóbanlévő vállalatok az adóköteles üzemről külön nyereség- és veszteségszámlát tartoznak majd készíteni. A zárórendelkezésekben a pénzügyminiszter egyébként kimondja, hogy joga van akár általánosságban, akár esetről-esetre elrendelni, hogy azok a vállalatok, amelyek részben adómentesek és részben adókötelesek, továbbá azok a külföldi vállalatok, amelyeknek Magyarországon van telepük és végül azok a belföldi vállatok, amelyeknek külföldön telepük van és a e külföldi telep után is Magyarországon adóznak, ezekről a telepekről külön könyveket és külön zárószámandást vezessenek. Ami már most.a Magyarországon is működő külföldi vállalatokat illeti, e részben a törvényjavaslat kimondja, hogy e vállalatok csak itteni üzleteik után tartoznak a társulati adót fizetni. A javaslat, amelynek megszavazása biztosra vehető, törvényerőre emelkedése után a jövő év január 1-én lép életbe. B. L. — A lebélyegzett bankjegyek és a vágyonváltság. A pénzügyminisztériumba naponta érkeznek panaszok arról, hogy egyes elsőfokú adókivető hivatalok a lebélyegzett bankjegyekről szóló elismervényeket minden további nélkül beleszámítják a vagyonváltság kivetési alapjába és azokat az adófizetőket, akik ezt nem vették figyelembe, vallomásaik kiegészítésére szólítják föl. Egyöntetű eljárás okából a pénzügyminisztérium június 16-iki rendeletével a következőket közli: A vagyonváltság kivetési napja 1919 március elseje, holott a lebélyegzés 1919 március 3-ka és 9-ikc közt történt. A lebélyegzés utján megállapított pénzkészlet tehát a vagyonváltság alá cső vagyon vizsgálatának csupán segítőeszköze lehet, de egyáltalában nem lehet azt állítani, hogy a lebélyegzésnél fölmutatott készpénz ösz- szege az 1919 március elseji készpénzösszegnek ! felel meg és ennélfogva teljes egészében vagyonváltság alá esik. Ez különösen a kereskedőre és iparosokra vonatkozik, akik készpénzkészleteiket nagyobbára 1919 március 8-án és 9-én hozták lebélyegzésre. A lebélyegzés ideje alatt a kereskedők és iparosok tetszés szerint elfogadhattak lebélyegzetlen bankjegyeket avagy vevőiknek 1919 március 10-ikéig hitelezhettek. De az áru eladását nem tagadhatták meg csak azért, mert a vevő lebélyegzetlen bankjegyekkel akart fizetni. Fel lehet tenni ezek szerint, hogy az az összeg, melyet a kereskedő vagy iparos a lebélyegzésre bemutatott, rendszerint nagyobb volt, mint az 1919 március elseji pénzkészlet és hogy abban a március 1-én raktáron volt és március 9-ig lebélyegzetlen pénzért eladott áruk bevétele is benfoglaltatott. A konkrét eset körülményei szerint kell tehát megítélni, vájjon lehet-e és mely összegig 1919 március elsején kisebb pénzkészleteket feltételezni, mint amilyet az illető kereskedő vagy iparos a lebélyegzésre bemutatott. Másrészt az e napon valóban megvolt pénszkész- letek pontos megállapítására a legnagyobb gondot kell fordítani, mert ennek a tételnek eltitkolása vagy azáltal, hogy a lebélyegzés! akció alkalmával megállapított ös* Tagnál kisebb pénzkészlet vétetett a vagyonváltság kivetési alapjául, a kincstár kettős megrövidülést szenvedne. — Tovább tart a krízis az osztraui szénterületen. A Lid. Nov. jelenti: Az osztraui terület szénás koksz-iparában a krízis tovább tart. Az a hir, hogy a koksz-iparban a válságot sikerült megszüntetni, sajnos, nem igazolódott be. A márka rohamos zuhanása folytán jóformán egy kilogram kokszot sem lehet elhelyezni és a készletek egyre nőnek. A legrosszabbak a viszonyok a déli részen, mert a felsősziléziai +erületen az olcsóbb lengyel kokszot vásárolják. A következménye a dolgoknak az, hogy a múlt héten ismét megszüntették a bérfizetést s belátható időn belül nincs remény arra, hogy a helyzet megváltozzék. — A pozsonyi terménytőzsde. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A tőzsde mai irányzata nagy látogatottság mellett vontatott volt. Kötések: búza 195—210, rozs 155— 165, zab 160—180 (mind uj, ab állomás). Mák 1500—1600, búzaliszt nullás 360— 380, búzaliszt főző 320—340, búza kenyérliszt 280—290, rozsliszt nullás 270—290, rozsliszt 1-es 240—260 (mind belföldi, ab állomás)- Magyar nullás búzaliszt 350—370. Korpa 130—140, takarmányliszt 140—150. Széna (kötetlen) 140—160, préselt széna 160—180, szalma (kötött) 90—95, alomszalma 70—80, préselt takarmányszalma 100— 110, préseletlen 110—120- Korai sárga és rózsa burgonya 100—130.-- A német kisegítő-bankjegyek — egy uj bankjegySaj, Berlinből jelentik: A német birodalmi bank a Németországban uralkodó fizetési eszköz hiányának leküzdésére egy uj kisegítő-bankjegyet szándékozik kibocsátani 50Ü márka névértékben. Az uj banjegyeket természetüknek, mint kisegitő- eszköznek megfelelően, egyszerű nyomással fehér papíron állítják elő, melynek csak az egyik oldalán lesz írás. A bankjegy különlegessége, mely által a hamisítástól meg akarják óvni, a papírban van, amely a vizvonalakon kívül két különböző világos vizjegyet tartalmaz, amely csak ennél a különös módon előállított papírnál található és nem utánozható.- - (Egyesületi tagdíjak — aranymárkában). Berlinből jelentik: A német külkereskedelmi szövetség elhatározta, hogy a tagsági dijakat a tagok teherbiróképességéhez és a külkereskedelemben való részvételéhez mérten 10, 20 és 30 aranymárkában szabják meg. A határozatot a többi közt a következőképpen okolták meg: A papir- márkában kifejezett legkisebb tagsági dij-határt a folytontartó pénzelértéktelenedés miatt újból meg újból meg kellene állapítani. De mert már az évenként való uj szabályozás nehézségekkel jár, mert az egyesületi év kezdete előtt, szabályszerű alakban kell, hogy történjék, egy évben többször nem lehet a tagdíjakat változtatni. Az eddigi rendszernél a késedelmesen fizető tagok nemcsak jogtalan kamatnyereségre tesznek szert, hanem a pénz elértéktelenedéséből is hasznot húznak,- - Az osztrák-magyar koronaíartozások. | Az osztrák-magyar koronaértékben létrejött i követelések és tartozásoknak bel- és külföldi hitelezők és adósok közt való kiegyenlítésére a cseh-szlovák kormány az 1922- évi junius 30-iki 207. számú törvény értelmében jogosítva van Prágában magánintézetet létesi- | teni, mely az állami intézet jellegével fog j bírni. Ennek az intézetnek az lesz a feladata, hogy a cseh-szlovák állampolgárok és külföldiek (tehát többnyire utódállamok) közt fennálló kölcsönös igényeket, amelyek osztrák-magyar koronaértékben jöttek létre és ma is fennállanak, kiegyenlítse és az idegen államokkal ezirányban megegyezést létesítsen. A cseh-szlovák állampolgároknak az 1922 február 17-iki törvény alapján ösz- szeirt, külföldiekkel szemben fennálló igényeit és kötelezettségeit a kormány az 1922 évi junius 30-ikán kapott felhatalmazása alapján ez összeírás eredményének legjobban megfelelő módon fogja szabályozni. Ezt a felszámoló eljárást egy, erre a célra Prágában létesítendő intézet fogja végrehajtani. — A prágai tőzsde. A tőzsde mai irányzata szilárd volt. A bankértékek piacán a Bohemia és a Slovakbank gyengültek, a bécsi bankér lékek valamivel szilárdabbak voltak- Az ipari értékek piacán elsősorban az arbitrázsértékek, valamint a vasipari részvények, továbbá a gép-, a gyár- és a cukorértékek szilárdultak meg. A sörfőző részvények hanyatlottak- Az irányzat zárlatig szilárd volt. A devizapiacon a nyugati devizák keveset gyengültek. Bécs 0-01 egy- nyolcad ponttal emelkedett, Berlin 0-32 és fél ponttal esett. = A budapesti tőzsde. Budapesti tudósítónk jelenti: A korona zürichi jegyzésének hatása alatt, a tőzsde mai forgalma bizakodó kedvben nyílt meg. Kezdetben az árfolyamok valamivel nagyobbak voltak, mint a múlt pénteken. Később a közeli ellátás folytán sok áru került a piacra és a berlini tőzsde hanyatló irányzatáról is jelentések érkeztek, mire az árfolyamok lemorzsolódtak. A nehéz papirok a kontremin operálása folytán több ezerkoronás árfolyamveszteséget szenvedtek. Ez a hangulat azonban közvetetlenül a zárlat előtt megváltozott, mivel a nagybankok közbeléptek, úgy hogy sok árfolyamzuhanást megakadályoztak, sőt egyes értékek nyitási árfolyamukat is meg tudták -tartani. A kuliszban az arbitrázsértékek -lanyhultak s 300—500 koronát veszítettek- Szilárd csak a Délivasut volt, mely 6200 koronás árfolyamot ért el. A bányatnü- és téglarészvények 300—500 koronával gyengültek. Egyedül csak az Urikány tartotta meg árfolyamát. A malomértékek közül csak a Budapesti Gőzmalom volt szilárd és tartott, a többi 300—500 koronát veszített árfolyamából. A vaspiacon az árfolyamveszteségek szintén 300—500 korona között mozogtak. A fapiac üzlettelen volt csökkenő árfolyamok mellett s csak a vezető papirok tudták árfolyamukat megtartani.- - A bécsi tőzsde. A tőzsde e heti első forgalma számos vételmegbizás folytán, mely a legutóbbi forgalom óta az egjms bankoknál összegyűlt, szilárd irányzattal nyílt meg. Nagy volt a forgalom bankértékekben és a többi osztrák értékben, melyek általában jelentős árfolyamnyereségre tettek szert. A nagyközönség megbízásán kiviil a nagy árfolyamemelkedésnek oka volt a spekuláció közbelépése, melynek vállalkozó kedve az ellátás után még erősebben jutott kifejezésre. A tőzsdeidő további folyamán a nagy árfolyamok, különösen a kuliszban, nyereségbiztositó realizáláshoz vezettek, melynek a nagy árfolyamok legyengü- lése volt a következménye. A korlát irányzata határozatlan volt. A járadékok javultak. I#isiedrl©Ipam®Sí hétfőn, augusztus 7-én: A zürichi öevíizaárSolFamok Zárlat. VIII7/. VIII/3. 100 csehszl. borona . 12 75 12.80 svájci frank 100 magyar korona. 0.275 0.25 „ „ ICO német márka . . 0.685 0,665 „ „ 100 hollandi forint . 203.60 203.50 „ „ L dollár .................... 5.26 5.26 1 font sterling . . . 23.44 23,43 ,, „ 100 francia frank. . 42.975 43.10 „ „ 100 olasz líra .... 24.225 24.375 „ „ 100 belga frank. . . 40.75 40.80 „ „ 100 dán korona • . . 113.00 113.00 „ „ 100 svéd korona . - 137.50 137.00 „ „ 100 norvég korona . 90.10 89.75 „ „ 100 spanyol peseta • 81.60 81.60 „ „ 100 Buen. Air. peso 191,00_ 191.50 „ „ 100 jugoszláv korona 1.575 1.65 „ „ 100 jugoszláv dinár —.— —.— „ „ 100 osztr kor. (pénz) 0.01 0.0125 „ „ 100 osztr. leb. bankj. 0.0125 0.0138 „ „ 100 lengyel márka . 0.085 0.03 „ „ 100 román lei ... . —•— 315 „ „ Olcsó épiÉlietóü. airteeis a Még 185G-ban alapított „Bencur“-fóle román-cement-gyár újból üzemben van. Lég- r , _ jobb kötöerejli román-cement bármily mennyiségben kapható a tulajdonosoknál: f íTíií!f)Í Ül fSíIUílP iasíiza leslYéreKnéi. ShraSusSse. u. p. siovensky Zipov, j zupa Zemplinská, vasút: Kapusany és Cemerne (Vranov). si6 | Iliiifíp Prága: Értéktőzsde. Agrárni banka (Ag- Kolini kávé. . . . 700.— rár Bank).... 490.— Kolini petróleum . —.— Bohemia............. 434.— Kolini szesz . . . S^O.— Cs eh Union Bank 422.— Tejipar rt. .... 400.— B. Industrinl (Cseh Első pilseni sörIparbnnk .... 435.— gyár.................. —.— 'Prnger Kredit. Danik ós társa . . 350.—• (Prágát Hiteik.) 745.— Laurin és Klement —.— Szlovák Bank . . 229.— Ritighoffor .... 798.— Zivnostenska . . . 413.50 Bécsi ünionbank . 23.— Anglóbank (Angol- Prnger Kisen . . . 842.— Osztrák Bank. . 73.— Skoda..................... 473.— Wiener B ankv. . . 23.— Papír.................... —.— Oszt rák hitel . . . 30— Cseh nyugati szén 330.— Cseh Cukor .... 1280.— Osztraui szón. . . —.— Kolini műtrágya. 712.— Inwald...................... 920.— Poidi....................... 378.— Ériednek............... —.— Al pino................... 340.— De vizást: VI117/. VII1/4 100 hollandi forint . 1585.50 1593.00 Kö. 100 uémet márka . . 5.325 5.65 „ 100 svájci t'rank . . . 775.00 783.5C 100 norvég korona . 693.75 703.75 4 100 dán korona . . . 878 00 885.25 „ 100 svéd korona. . .1066.00 1076.00 „ 100 olasz Ura .... 185.75 J 87-25 „ 100 francia frank . . 332.75 335.75 „ 1 font sterling. . . . 181.625 132-25 „ 1 dollár.................... 40.625 40.675 „ 100 belga frank . . . 314,00 315.00 „ 100 spanyol peseta . 631.03 641.00 100 jugoszláv dinár. 47.25 44.75 „ 100 jugoszláv korona —.— —.— „ 100 román lei .... —.— —.— „ 100 bolgár lova . . . 24.30 24.30 „ 1 török font............. 24.10 .24.10 „ 10 0 osztrák korona . 0.0663 0.055 100 lengyei márka . 0.5975 0.59 „ 100 magyar korona . 2.15 1,75 „ 1 dollár (kábel) . . . 40.8Ö 41.— „ Budapest. Értéktőzsde. Magyar Hitel .... 4750 Oanz-Danubius . . 260000 Osztrák Hitel .... 1350 Ganz-villamos. . . .51000 Ang,-Magyar .... 9?3 Láng...................... 7050 Le számítoló................1100 Lipták....................1235 Ma gy.-Olasz............. 380 Schlick................ 3000 Je lzálog.................... 295 Baráti....................1475 Ha zai bank............. 850 Izzó .......................... 19300 Sa lgó....................... 27500 Gutmann............ 6700 Kima ....................... 9400 Klotild.................. 8500 Kö znti....................... 2550 Magyar Cukor . . 110000 Dé livasut................ 6000 őstermelő ....................1750 Al lamvasut.............. 35005 Gummi.................. 7400 Keresk. bank . . . .13500 Naschitzi............. — Magy. ál t. tkp. ... 2150 Neuschloss......... 600 Első hazai................ 36000 Orsz. fa.................• 1800 Bo rs.-Mískolci.... 8700 Győri ola j............ 5000 Co ncordia................ 5500 Szlavónia ...... 2100 Budapesti malom . . 13300 Egyes, fa............ 385 Giz ella malom.... 5200 Zabolai ..................... 2500 Hu ngária malom . . 10000 Egyes, tkpt........... 3300 Be ocsini.................... 21600 Papir................... 4700 Északi szén............. 14500 Bóni...................... 4900 Esz tergom-Szászvári 14500 Malomsoky ..... 900 Felsőin, szén............. 24000 Kézbányai............ 2375 Dr asche.................... 25500 Aegisz ..................... 930 Ma gnezit................ 46000 Földhitelbank. . . . 4800 Magy. ált. Kőszén . 56000 Merkúr............... 500 Ur ikányi ... ... 27000 Viktória............... 23800 Ad ria....................... 32GG0 Óceán................. 3200 At lantika................ 4050 Pálfalvai..............1250 Levante.................... 35500 Kóburg . • * .... 4450 Tröszt ....................... 5550 Magyar szalámi . . — Cs áky....................... 2200 Spódium............... 2850 Ma gyar Fegyvergyár24500 A valuta* és devizaforgalom szünetel. ••• -IÁ laisjiunoc, ■ .. "Gi AÍ4C Bécs. Értéktőzsde. Magy. koronajárad.. . 21000 FerdinandsNordb. 3400500 Magy. aranyjáradék . — Staatsbahn . . . 790000 Anglóbank ..... 101000 Südbahn.................151000 Ba nkverem Wr. . . . 23500 Südbahn prioritat .231000 Bodenkredit................. 65000 Alpino.................... 435000 Kr edit.anstalt.............. 44000 Krupp................... 372000 Ung. Kredit .... 144000 Poidi*....................... 580000 Liinderbank................126C00 PragerEisen. . . 1200000 Lo mbard........................ 2500 Ej ma....................... 225000 Me rkúr....................... 12500 Coburg.................... 280000 Osztr.-Magyar Ba nk 130000 Salgó...................... 699090 Unio n Bank Wr. . . . 32000 Urikány ...... — Cseh Union................. — Skoda....................... 651000 Zsiv nosteuská Banka 648000 Ringhoffer .... 1200000 Dunagőzhajózás . . 1450000 Magyar cukor ... — Kassa-Oderbergi . . — Inwáld................. 1300001 Devizák. Prága ................ 1259.00 Kopenhága . . . 11242.00 Am sterdam . . 20045.00 London.............. 230900.00 Zá gráb....................153.10 Madrid................. 7390.00 Be ígrád.................612.40 Milánó................. 2378.50 Be rlin................ 66.85 New York . . . 51825.00 Er őssel ............. 4002.00 Páris..................... 4227.00 Bu dapest .... 25.71 Stockholm . . . 1351C.QQ Bukarest............. —.— Zürich.................. 9843.00 Kr istiánia .... 8844.00 Varsó .................. 7.97 Be rlin. Devizák. Prága.................... 1372.65 Milánó . 344065 Ams terdam . . . 30262.10 London.............*3415 75 Bu enosz Airesz . . 277.90 New York . . . v 751.55 Brüsszel .... . 5817.70 Paris ...... .6117.30 Kristiania . . . 13333.30 Zürich..................14182.25 Ko penhága . • . 16604,20 Madrid............... —•— St ockholm . . . 20074.85 Bécs ..................... 1,53 He lsingfors . . . 1624.95 Budapest ..... 42.95 Kiadja: Fiachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktien-Gesellschaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. Mindennemű papirszerek, író- és töltőtollak zsebeernzák stb. legolcsóbb árban szerezhetők be C. ■»etfsrovszlcip Prága El., Spálena 25 papirkereskedésében. 330
