Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-06 / 55. szám

Vasárnap, augusztus 6­y^GjiíJfaőíjmffmTAP BE1POUT1KA Rendkívüli vezérlőbizoítsági ülés. A szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok vezérlőbizottsága folyó hó 14-én, hétfőn délután 4 órakor a trencsén- megyei Rajec-fürdőben rendkívüli ülést tart. A rendkívüli vezérlőbizoítsági ülés tárgy- sorozatán az alábbi tárgyak szerepelnek: 1. Az iskolakérdés- (A Központi Iroda és a Ru- szinszkói Magyar Pártok Szövetségének elő­terjesztései-) 2- Állásfoglalás arról, hogy a po­zsonyi járásbíróságon a magyar tárgyalási nyelv továbbra is megmaradjon. (J a b 1 o- niczky János dr- képviselő előterjesztése.) 3. Egyéb igazságszolgáltatási sérelmek; kü­lönösen a komáromi és beregszászi törvény­székek ügye- (Mohácsy János vezérlő­bizottsági tag és a Ruszinszkói Magyar Pár­tok Szövetségének előterjesztései.) 4- A Prá­gai Magyar Hírlap ügye- Főszerkesztőjének kiutasítása folytán előállott helyzetben hatá­rozathozatal- 5. Javaslattétel a hadikölcsön- ; kérdésben. (Körmend y-É kés Lajos dr- képviselő előterjesztése.) 6- Indítványok­A keresztényszociális párt mozgalmai. Memorandum Masaryk elnökhöz. A keresztényszociális párt keleti és nyu­gati osztályainak szlovák vezérlőbizottsága e hó 8-án gyűlést tart Zsolnán, melyen az autonómia kivívása érdekében való teendő­ket beszélik meg. Főképp a Masaryk köztár­sasági elnökhöz intézendő memorandum ké­pezi a megbeszélések tárgyát. A keresztény­szociális párt szlovák osztálya augusztus ló­én Bártfán nagygyűlést tart. Augusztus 13- án, vasárnap pedig a párt Korompán tart nagy népgyülést. Lelley Jenő dr. és Jablo- niczky János dr. nemzetgyüsési képviselő is megígérte a népgyülésen való részvételt. A párt földmives szövetsége a minap a sárosmegyei Harapkó községben látogatott gyűlést tartott, amelyen a szlovák íöldmi- vesség tanúbizonyságát adta annak, hogy együtt akar küzdeni magyar testvéreivel az autonómia kivívása érdekében. A magyarság iskolaügyi akciója. Újabb iskolagyülés Komáromban. Komárom és vidékének magyarsága politi­kai álláspontra való tekintet nélkül vasárnap, augusztus 6-án tiltakozó-népgyiilést tart a kormány magyarellenes iskolapolitikája ellen. Megtartják a kassai iskolagyűlést? A légionáriusok ezt is meg akarják zavarni. A Kassai Újság értesülése szerint a vasár­nap megzavart iskolaügyi gyűlést e hó 13-án, vasárnap vagy e hó 15-én, kedden fogják meg­tartani. A Slovensky Vichod legutóbbi számában Petru Miloslav légionárius megfenyegeti a 'keresztényszociális és jogpártot, hogy egy újabb gyűlés legelső kísérleténél a légionáriu­sok őket figyelmeztetni fogják arra, hogy Cseh-Szlovákiának külsőleg is cseh-szlovák jelleggel kell bírnia. A kassai kommunista cserkész- ünnepély utókangjai. A kassai rendőrség három emigránst átadott a magyar hatóságoknak. Jelentettük, hogy a kassai rendőrigazgató­ság a vasárnapi kommunista zavargásokkal kapcsolatban elhatározta, hogy az alkalmat­lan emigránsokat kiutasítja. Három emigránst; Gábor Istvánt. Harmat Sándort és Bodnár Pétert a rendőrség már ki is toloncolt a ma­gyar határra, ahol a magyar hatóságoknak átadta őket. A kassai dohánygyárban nem vesznek fel magyar munkásnőket. Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzet­gyűlési képviselő a pénzügyminiszterhez a napokban intézett kérdésében szóvátette az alábbi felháborító esetet. A kassai állami dohánygyárban április ele­jén uj munkásnőket vettek föl. A dohánygyár vezetősége a felvettekkel a hirdetőtáblán kö­zölte, hogy mikor jelentkezzenek. így történt, hogy F r a n c z Erzsébet, kassai lakos is ér­tesítést kapott, hogy a munkába fel van véve és április 11-én jelentkezett is a gyár vezető* jénél. Az igazgató beszélgetés közben Francz [Erzsébet családi viszonyait is kikérdezte. E [beszélgetés folyamán a gyár igazgatója ki­váncsi volt arra, hogy nevezettnek két iskola- köteles gyermeke milyen nyelvű iskolába jár és miután Francz Erzsébet őszintén meg­mondta, hogy gyermekei magyarnyervü isko­lákba járnak, a gyár igazgatója durván rá- tárnadt, hogy ínagyarnak a gyárban keresni valója nincs. A munkásnő könyörgött az igazgatónak és megígérte, hogy az 1922/23-iki tanévben szlovák iskolába fogja gyermekeit beíratni, mégis az igazgató Francz Erzsébetet a felvettek névsorából törölte és munkába nem vette föl. Ebben az ügyben junius 9-én a dohánygyári munkásnők kér. szocialista szakszervezetének egy négytagú küldöttsége P o s p i s i 1 dr. do­hányjövedéki központi igazgatónál Prágában személyesen is panaszt tett, a központi igaz­gató Ígért is vizsgálatot, azonban eddig semmi sem történt. Körmendy-Ekes képviselő ezek alapján kérdi a minisztert, hogy hajlandó-e ezt és a hozzá hasonló eseteket sürgősen megvizs* gálni, a kassai dohánygyári igazgató ellen a nemzeti türelmetlenség miatt eljárni és mivel a dohányjövedék termékeit a magyar nemzet tagjai is használják és az állam fentartásához a magyar nép is hozzájárul a maga adóival, hajlandó-e a kassai dohánygyári igazgatót ki­oktatni arra, hogy a dohányjövedék munka­ügyeinek elbírálásánál a magyar nemzetet háttérbe szorítani nem szabad. Általános sztrájk készül Kassán. A „Munkás1* cimii kassai kommunista lap tegnapi számában bejelenti, hogy — mivel a vasárnapi brutalitásokért előreláthatólag nem kapnak kellő elégtételt, amire abból is követ­keztetni lehet, hogy a panaszttevő küldöttség a bel- és igazságügyminisztériumoktól csak üres Ígéreteket kapott — nem marad más hátra, minthogy a munkásság általános sztrájkkal kényszerítse ki az összes korrupt és terrorista hivatalnokok azonnali eltávolí­tását. izgalom a Móni találkozás eláll A márka zuhan: Németország nem fizethet. — Poincarét uszítja a nacionalista sajtó. — Angol lap szerint Franciaország Anglia ellen fegyverkezik. — A helyzet nem kedvez a londoni találkozásnál:. A londoni találkozást megelőző események gyorsan peregnek. Úgyszólván minden óra meghozza a maga eseményét s minden ese­mény belekavarog abba a zavaros mely az európai problémákat ma körülöleli. A mai nap legfontosabb eseményeit röviden igy vázoljuk: A német kormány válasza a francia jegyzékre. A német kormánynak a francia miniszterel­nök legutóbbi jegyzékére adandó válaszát tegnap este megszövegezték s azonnal to­vábbították Parisba- A jegyzék tartalmáról egyelőre a következőket tudta meg berlini munkatársunk: A német kormány bevezetésében meg­állapítja, hogy a havi kiegyenlítő fizetések leszállítását kérő német jegyzékre a belga és angol kormányok érdemileg még nem válaszoltak. Ezért lehetséges, hogy augusz­tus 15-éig, amely napon a legközelebbi havi részlet esedékes, a szövetségesekkel megegyezés jöhet létre. Amennyiben azon­ban ez időig a belga és angol kormányok nem válaszolnának, akkor. a fjemet kor­mány az augusztus 15-iki fizetésekkel kap­csolatban minden tőle telhetőt meg fog tenni- A jegyzék utal Poincaré tarthatatlan fölfogására, amely szerint a kiegyenlitő részletek nemteljesitése következtében Franciaországnak joga van Németország ellenében retorziókkal élni- A Versailles! békeszerződés szövege szerint a szövetsé­geseknek csak arra van joguk, hogy a kül­földi német vagyonok likvidálásából szár­mazó összegeket lefoglalhassák. A jegyzék végül megemlíti a márka katasztrofális zu­hanását. amely Németországnak lehetet­lenné teszi, hogy a kiegyenlitő fizetéseket az eddigi mértékben teljesítse­A francia szankciók. Ez a német álláspont előre veti az elkövet­kező események árnyékát. Poincaré, úgy lát­szik, beváltja szankciós fenyegetéseit s erre mutat az is, hogy a rendesen jól informált Temps tegnap arról irt, hogy az esetben, ha a német válasz negatív lesz, a kényszer­rendszabályok ma délben életbe lépnek. A francia nacionalista sajtó megelégedéssel fo­gadja Poincaré szándékait s a francia nacio­nalista körök általában azt remélik, hogy a londoni beszélgetések végül is meggyőzik Poincarét Franciaország önkéntes izolálódá- sának szükségéről. Azt is remélik továbbá, hogy Németország uj, elutasító válasza arra fogja kényszeríteni a miniszterelnököt, hogy még elutazása előtt elrendelje a be ígért megtorló intézkedéseket s ezzel oly légkört teremtsen, amelyben a megértés még nehezebb lesz. A francia nacionalista lapok jogosnak ta­lálják. hogy a németek egy részét Elzász- Lotharngiábó' kiutasítják és vagyonukat el­kobozzák. Az Information 150-ben állapítja meg azoknak a németeknek a számát, akiket az első intézkedések sújtanak- Párisi tudósí­tónk mégis arra int, hogy mindezeket a jelen­téseket csak nagy fentartással kell fogadni, mert nem valószínűtlen az, hogy szándékosan és azért lanszirozzák őket, hogy arra, ami a valóságban el fog következni, eltereljék a figyelmet­A legközelebbi órák tehát fontos eseménye­ket hozhatnak- Ezek mellett azonban nem ér­dekesség nélküli rámutatni arra, hogy mily hatást váltott ki Lloyd Georgenak csütörtöki beszéde otthon és Párisban­London hangulata Paris ellen­Londonban Lloyd George beszéde nyomán Páris ellen fordul a hangulat. A Daily Chro- nicle Lloyd George beszédének fejtegetésé­ben Különösen a miniszterelnöknek azt a ki­jelentését emeli ki, hogy Anglia nem varr- hattja saját adófizetőjének nyakába a nem­zetközi adósságok összes terheit. Rámutat arra, hogy Franciaország adókkal sokkal ke­vésbé van megterhelve, mint Anglia. A munkanélküliség átkát alig érzi s amíg Anglia fegyverkezését egyre jobban csökkenti, Franciaország roppant hadsere­get tart fönn Európában fekete és fehér ka­tonákból s milliókat ad ki tengeralattjárók építésére. Ki ellen építi Franciaország a tengeralattjárókat, ha nem Anglia ellen? S ha milliókat ad ki, amelyek csak a világ- béke fenyegetésére szolgálnak, milyen jo­gon mondja, hogy adósságait nem tudja megfizetni, — kérdi az angol lap. Páris csalódása Lloyd Georgeban­Franciaországban viszont keserű csalódást váltottak ki Lloyd George szavai- A Temps kijelenti, hogy Franciaországot Lloyd George beszéde csalódásba ejtette. Hiába keresnek benne konkrét javaslatokat a német pénz­ügyek rendezésére s a jóvátételi fizetések biztosítására- Élesen visszautasítja a lap Sir Róbert Horne-nak azt a kijelentését, hogy a francia adófizetők nincsenek eléggé megter­helve. A Temps biztosítja Lloyd George-t ar­ról, hogy Franciaországot nem lehet meg­ijeszteni azzal, hogy Németországban reak­ció vagy forradalom lesz. Sajnálatos, hogy Lloyd George olyan hangon beszélt, amely­ből arra lehet következtetni, hogy Poincaré bukását kívánja. Anglia azzal, hogy Fran­ciaország és Németország között a döntő­bíró szerepét játszotta, nemcsak azt aka­dályozta meg, hogy Franciaország a jóvá­tételt fizetéseket megkapja, hanem jelentős mértékben hozzájárult Németország mai . állapotának kialakításához- A londoni parolázást megelőző helyzet te­hát semmiképpen sem kedvez a találkozás tulajdonképpeni céljainak. A helyzetről az adott rövid megvilágításon kívül alábbi táv­irataink adnak képet: 1400 németet utasítanak ki a franciák. Bécs, augusztus 5- (Saját tudósítónk jelen­tése-) Az Acht Uhr Abendblatt diplomáciai kö­rökből arról értesül, hogy a francia kormány mintegy 1400 állampolgár kiutasítását ter­vezi. A kiutasítottak állítólag csak 20.000 márkát vihetnek magukkal, minden egyéb ingó és ingatlan vagyonukat a francia kor­mány el fogja kobozni. Amerika nem segíti elő Európa fegyverkezését. Washington, augusztus 5- Harding elnök a genuai konferencia óta azon a véleményen van, hogy Európának a fegyverkezések csökkentésével és az államháztartás egyensú­lyának helyrehozatalával kell a gazdasági rendet megteremtenie- Ha Európa költségve­tését egyensúlyba hozta, abban a helyzetben lesz, hogy adósságait kifizetheti- Borah sze­nátor nyilatkozatot tett, amelyben azt mond­ja, hogy az Egyesült-Államok követeléseiket mindaddig fenn fogják tartani, inig az euró­pai államok szárazon és vizen nem csökken­tik a fegyverkezést. Európában ma mindenki az uj háborít réméről beszél. Ha Amerika külföldi követeléseit törölné, akkor ezzel a fegyverkezés óriási növekedését idézné elő, ami rendkívüli mértékben növelné meg egy uj háború esélyeit. Poincaré hétfőn magára marad. Bécs, augusztus 5. Parisból érkezett jelen­tés szerint francia politikai körökben bizo­nyos szkepticizmussal ítélik meg a helyzetet, mivel attól tartanak, hogy a Németország el­len tervezett kényszerrendszabályok nem fognak a szövetséges államok tetszésével ta­lálkozni. Londonból, Brüsszelből és Rómából ugyanis olyan hírek érkeztek, hogy az olasz, az angol és a belga kormány egyáltalán nem ért egyet a francia kor­mány eljárársával s ezért politikai körök­ben számolnak azzal, hogy a hétfőn össze­ülő londoni konferencián Poincarénak nagy fáradságába fog kerülni, hogy álláspontját niegvédelmezze. A német válasz jegyzék. Berlin, augusztus 5. (Wclff.) Von Hoesch német követségi tanácsos ma délelőtt 11 óra­kor adta át a német kormány válaszjegyzé­két a francia kormánynak. A jegyzék kijelen­ti, hogy az 1921. ju'lius 10-ilci szerződés értel­mében a Németország által elvállalt kötele­zettségek nemteljesitésének egyetlen követ­kezménye az lehet, hogy a résztvevő szövet­séges hatalmak a szerződés# azonnali ér­vénnyel felmondhatják. A felmondás ered­ménye az lenne, hogy a versaillesi békeszer­ződés idevágó rendelkezései ismét érvénybe lépnének. A versaillesi békeszerződés szerint nemfizetés esetén a szövetségeseknek joguk­ban van a német magántulajdon likvidációja által nyert összegek felit zálogjogot gyako­rolni. Azonban a határozatok értelmének és céljának az 1922. augusztus 5-re bejelentett retorziós intézkedések ellentmondanának, minthogy olyan fizetésről van szó, amely csak augusztus 15-én esedékes. Az 1922. jú­lius 26-iki jegyzék óta Németország pénzügyi helyzete rendkívül leromlott. A márka bé­keértékének kétszázadrészére zuhant s Né­metország tel j esi töképe ssége ezzel párhuza­mosan csökkent. Ilyen körülmények között a német kormány ismételten felkéri a francia kormányt, hogy az ügyet mégegyszer tegye megfontolás tárgyává s a döntést az angol és belga jegyzékekben említett tárgyalásokig halassza el. (A jegyzék egyéb része megegyezik a fön­tebb közölt s a jegyzék átadása előtt kapott eredeti tudósításunkkal. A szerk.) Rövid külpolitikai szemle. Az angol parlament november 14-ig elnapolta magát. * Az Idea Nazionale jelentése szerint Facta mi­niszterelnök a királytól a kamara feloszlatását el­rendelő dekrétumot kért. A Popolo d'Italia szin­tén megerősíti a hirt. Jugoszlávia belpolitikájában a közel jövőben nagy változás várható. A király maga vette ke­zébe az államnak föderalisztikussá alakítását. * Az amerikai sztráfkheJyzet egyre élesebb. In­diaira állam kormánya a sztrájkteriiletre 250 nem­zetőrt küldött ki s kijelentette, hogy igen eré­lyes törvényeket fog életbe léptetni azokon a területeken, ahol a munka a csapatok védelme alatt folyik s ezt a munkát meg akarják zavarni. ♦ A Kremelben tegnap nyitották meg a kommunis­tapárt nagy orosz konferenciáját. Kamenev meg- nyitó beszédében Lenin egészségéről nyilatkozott s kijelentette, hogy ma már olyan állapotban van, hogy a munkát újból megkezdheti. 3 | Ír r| ■ || Rpít<rrpLnl/Ánt félpohár SCHMIDTHA UER-f éle igmándi 1 li , r OíL a OOXI ------ _____ keserüviz, melegítve éhgyomorra, mint ivókúra, ® bármely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u, m. étvágy és emészíéshiány, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkovéredés, agyvértődulás, vérbőség stb, 4*2 ©sueia®©*® ©I©g*©ara«!<ö xracxr mréKst&mug evőkanállal la.

Next

/
Thumbnails
Contents