Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-04 / 53. szám
Péntek, augusztus 4. HÖZ6AZDMÁ6 — A prágai rnintavásár uj kormánybiztosa. Sedivy mérnök miniszteri tanácsos, eddigi kormánybiztos elhalálozása folytán a kereskedelmi minisztérium Brejcha Jaroszláv dr. miniszteri tanácsost nevezte ki a prágai mintavásár uj kormánybiztosává. Brejcha dr. kiváló közgazdász és számos ipari érdekképviseletben, valamint az állami ipartanácsban vezető szerepet játszik. — Lipcséből kiilönvonat indul a prágai minta- vásárra. A prágai mintavásár igazgatósága kieszközölte, hogy Lipcséből ez év szeptember 2-án délelőtt 11 óra 26 perckor különvonat induljon Prágába. Ez a vonat, mely a lipcsei vásárlátogatók kényelmes és olcsó utazását biztosítja, 19 óra 26 perckor érkezik Prágába. — A prágai vásárlátogatók kedvezményes vi- zumdlja. A külügyminisztérium a prágai őszi mintavásár külföldi látogatói részére 75 százalékos díjkedvezményt ad a vízumok után. — Mérnökgyülés Reichenbergben. A reichen- bergi mintavásár propaganda-osztálya közli, hogy az augusztus 12-től 20-áig megtartandó III. i nemzetközi reichenbergi mintavásár alkalmából a „Hauptverein Deutscher Ingcnieure" gyűlés <mrt. A gyűlés keretében az előadók különböző szakkérdéseket fognak megvitatni. Az előadások délelőtt 9 órakor kezdődnek a kereskedelmi kamara nagy üléstermében. Részletes tájékoztatót a mintavásár vezetőségénél lehet szerezni. — A prágai tőzsde uj helyisége. A prágai tőzsdének a Wassergassci (Vodickova ul.) uj épületbe való áthelyezését szeptember elsejére vették tervbe. Tekintettel azonban arra, hogy a telefon- készülékek fölszerelése nagy nehézségekbe ütközik, határozott terminust meg nem lehetett megállapítani. — A prágai húspiac. A mai prágai húspiacon az árak a következőképpen alakultak: Orii 10—16, borjú 12—14, belföldi sertés 20—24, jugoszláv sertés 22—23, román sertés 22—24, ökör eleje 13—15, hátulja 14—18, bika 14—17, tehén eleje 10—14, hátulja 12— 16, egy évnél fiatalabb ökör és üsző 10—14 Kcs. kilogrammonként. — A pozsonyi terménytőzsde. Saját tudósítónk telefonjelentése: A tőzsde mai irányzata az összes ár üknél lanyhuló volt. A vevők az idegen fizetőeszközök sülyedése folytán tartózkodtak. Hivatalos árfolyamok: Búza 200—210, rozs 160—170, az árpa teljesen üzlettelen, zab 195—210, valamennyi ab állomás. Román tengeri 170—180, kék mák 1500—1600. Búza nullásliszt 360—380, búza fözőliszt 320—340, búza kenyérliszt 280— 290, rozsliszt (nullás) 280—300. Széna 140— 170, alomszéna 70—90, kötözvé 90—100. Takarmányszalma (kötetlen) 100—110, kötött 110—120. — A brünni terménytőzsde. Hivatalos árfolyamok: Morvaországi búza 230—245, morvaországi rozs 160—180. Vörös lóhere 1500—2000, svéd lóhere 800—1200, pirokmo- har 400—700. Széna 200—210, csépelt rozsszalma 80—90, préselt szalma 80—90, alomszalma 55—65, préselt alomszalma 60—70. Hámozott köles 390—400, tengeri 200—205> borsó la 475—450, nagyszemü lencse la 900—1000, árpadara nagyság szerint 300— 500, kenyérliszt 280—290, sziovenszkói burgonya 85—95, fehér és sárga burgonya 90— 110, korpa 140—150, holland kömény 1700— 1800, morvaországi kömény 1450—1550, valamennyi ab feladóállomás a vevő zsákjában. = Négymilliárd koronával aktív a magyar félévi külkereskedelmi mérleg. Budapestről jelntik: Közgazdasági körökben már régebben elterjedt az a hir, hogy a folyó évben külkereskedelmi mérlegünk aktívumot mutat fel. Amikor K á 11 a y pénzügyminiszter, az adójavaslatok ismertetése céljából fogadta a sajtó képviselőit, a hozzá intézett kérdésre kejelenteíte, hogy ez a hir való, azonban pontos adatok még nem állanak rendelkezésére. Most a számítási munkálatok befejeződtek és ezek szerint az 1922. év első felének külkereskedelmi mérlege kerek négymilliárd korona kiviteli többletet tüntet fel, ami más szóval azt jelenti, hogy a magyar külkereskedelmi mérleg négymilliárd koronával aktív. Ennek a jelentőségét akkor tudjuk kellőképpen méltányolni, ha figyelembe vesszük, hogy külkereskedelmi mérlegünk 1920-ban 14.803 millió koronával, 1921 első kilenc hónapjában pedig 16.298 millió koronával volt passzív, mely passzivitás az év végére több mint húszmilliárdra emelkedett. Rendkívül fontos lépést jelent a gazdasági konszolidálódás terén ez az eredmény. A valutakérdés rendezésének előföltétele az egyensúlyba hozott államháztartás mellett, az aktív külkereskedelmi mérleg. Az első lépés tehát megtörtént, most már sor kerülhet arra, hogy .rendbehozzuk az államháztartást és megakadályozzuk a korona rohamos sülyedését. = Osztrák-Magyar-Lengyel Koiicern az izzó (ámpaiparban. Budapesti tudósitónk jelenti: Itteni szakkörökben elterjedt hírek szerint az Egyesült Tzzólámpaipar rt. megvásárolta az egyetlen lengyel izzólámpagyárnak, a „Zirkon“-nak a részvényeit s ezzel előkészítik az Osztrák-Magyar-Len- gyel Koncernet az izzólámpa iparban. = A Belvárosi Takarék Szlovenszkón. Budapesti tudósítónk jelenti: A Belvárosi Takarékpénztár sziovenszkói feleivel régi összeköttetését újból föl akarja venni. Éz ügyek elintézésére Pogány Brúnó dr. Szlovenszkóra érkezett, hogy az erre vonatkozó tárgyalást megkezdje. == A budapesti terménytőzsde. Budapestről jelenti tudósítónk: A gabonapiacon ma nyitástól zárlatig rendkívül szilárd volt az irányzat A korona újbóli áresése és ezzel kapcsolatosan az idegen valutáknak, különösen a szokolnak nagymérvű drágulása tomboló hosszt eredményezett a gabonapiacon is, amennyiben a tegnapi 6800 koronás búzaárakkal szemben ma nyitáskor 7250 korona pénzt fizettek prompt uj búzáért budapesti paritásban. Ebben az árban azonban a malmok nem tudtak vásárolni. Uj búzában csak 7200—7250 koronával volt kínálat feladóállomásokról és ebben az árban kötöttek Sarkad, Fegyvernek, Sár- bogárd, Győrtelep és még több állomásról is 100 kg.-ként. A budapesti malomkoncentráció 7400 koronás egységárban vásárolt több mint 75 vagon uj búzát budapesti paritásban Óbuzából mindösz- sze néhány vagon került eladásra 7350 koronával feladóállomásokról, 79 kilós garantált fajsuly- ban. A rozs ára hasonlóképp emelkedett és 5350 koronával kelt el nyírségi állomásokról, mig Dunántúlról 5400-tól 5450 koronáig vették. Budapesti paritásban 5500 koronában kötöttek több tételt. A terménycikkek piacán is rendkívül szilárd volt az irányzat. Uj zabot feladóállomásról 7150-től 7200 és 7300 koronás emelkedő árak mellett adtak el, közel húsz vagont feladóállomásról prompt szállításra. A morzsolt tengeri ára nyírségi állomásokról 6600, dunántúli állomásról pedig 6650-től 6700 korona volt, mig budapesti paritásban 6800 koronában kötöttek több tételt. Buzakorpát jutta- zsákHan 4100 koronával adtak el. A fehérbab ára Budapesten 6500 korona volt 100 kilogramon- ként. Hatos liszt 8900 korona volt feladóállomásról, mig 9000 koronával kötöttek zsákkal együtt budapesti paritásban. Eladtak továbbá nulláslisztet engedéllyel 165 koronával kilogramonként ab Szobról. A tőzsdetanács hivatalos árjegyzése a következő: Tiszavidcki óbuzn 7300—7400. dunántúli és pestmegyei 7250—7350 tiszavidéki újbúza 7200—7300, dunántul 7200—7250, rozs 5400 —5500, árpa 5600—5900, zab 7.200—7350, tengeri 6600—6700, repce 12500—13000, korpa 4100— 4200 100 kilogramonként Budapesten.-- Németország havi 6.6 mllHárdot fizet angol szénért. Berlinből jelentik: Németország legfontosabb széntertüeteinek elvesztése ellenére az antantnak rengeteg szénmennyiségeket kell szállítania. A lengyelek nem szállítják a németeknek a megállapodásszerü szénk^Bntumot, úgy hogy igen fontos német iparágak szén nélkü' vannak és kénytelenek angol szenet vásárolni Az amerikai szénmunkások sztrájkja miatt Amerika is Angolország szénvevője lett, ami a szén, árát erősen fölhajtja. Németország kénytelen Amerikával, mint vevővel versenyre kelni, ez pedig lényegesen rontja a német valutát, mig az angol font ezzel párhuzamosan emelkedik Németországban. Az angol szenet Németország legtávolabbi vidékeire viszik, megdrágul a szállítás költsége is, holott a kéznél levő német szenet ki keli szolgáltatni az antantnak. Hogy a német ipari termékek ez okból is egyre drágulnak, ez csak az antantnak kedvez, mert csökkenti a „német dumpingot“, de világgazdasági szempontból valóban esztelen. Az angol szén tonnája Hamburgból átlag 4400 márkába kerül, amihez még a szállítás diját is hozzá kell számítani. Az angol szén behozatalát havi egy és félmillió tonnára becsülik Németországban, úgy hogy a német külkereskedelmi mérleget csupán a szénbehozatal havonként 6.6 milliárd papir- márkával, vagy 2.3 millió font sterlinggel terheli meg. Ez nem sokkal kevesebb, mint az 50 millió papirmárkát kitevő jóvátételi összeg és több, mint a kétmillió font sterlinget kitevő havi clearing- fizetés.-- A frankfurti bankok uj kamattételei. Frankfurtból jelentik: A frankfurti bankáregyesület a berlini rokonegyesülettel való egyetértésben, tekintettel a felemelt diszkontóra, a következőképpen változtatta meg a kamattételeket. Ezentúl csekkszámlán 2 százalékot, egyéb számlán 3 százalékot, kötött határidős betétekért 4 és háromnegyed százalékot és két hónapnál hosszabb tartamú betétekért 5 százalékot fognak fizetni. A kölcsön-kamatláb a bankdiszkontnál 20 százalékkal nagyobb, vagyis S százalékot tesz ki.- - Az olvasztott vas árának jelentékeny emelése Németországban. Berlinből jelentik: A fémipari szövetség hétfői ülésén az olvasztott vas árának jelentékeny emelését határozta el. A rud- vas alapára az eddig 11.470 márkával szemben 19.470 márkára emelkedett. A drágulás tehát 70 százalék. Megfelelő módon emelték a többi gyártmány árát is. A Frankfurter Zeitung jelentése szerint a vasárak a békebeli árak kétszázszorosára emelkedtek.- - A román termés. Kolozsvári tudósítónk jelenti- A bukaresti kereskedelmi kamarához , beérkezett jelentés szerint az idei termés körülbelül 1,800.000 vagon. A kormány 500.000 vagon kivitelét fogja engedélyezni, amelyből 20 milliárd lei bevételre számit.- - Uj ércpénz Németországban. Berlinből jelentik: A birodalmi tanács mai ülése a birodalmi gyűlésen elfogadott törvényjavaslatnak megfelelően elhatározta, hogy uj egy-, három- és ötmárkás érméket fog veretni. Az érmék anyaga alumínium, melyben egy százalék vörösréz van. egyik oldalukon a birodalmi sas látható. Az első sorozat augusztus elején kerül kiadásba.- - Jugoszlávia első rendes költségvetése. Belgrádi tudósítónk jelenti: A szkupstina 162 szavazattal 48 ellenében megszavazta a költségvetést Ez az első rendes költségvetés Jugoszlávia fennállása óta és ez év augusztus 1-től 1923 augusztus 1-ig terjed. A pénzügyminiszter a vita folyamán rámutatott az állami bevételek gyors fejlődésére. Jugoszlávia megalakulásának első esztendeje óta- az egyenes adó az akkorinak hatszorosára, illetékek tizenötszörösére, a vámbevételek tízszeresére és a községi adók a húszszorosára emelkedtek. A miniszter hozzáfűzte: Az elmúlt esztendő a gazdasági és pénzügyi válság esztendeje volt, de a folyó év sokkal kedvezőbbnek Ígérkezik. Az uj kölcsöntől a helyzet általános javulását és a költsévetés hiányának eltűnését várja.- - Nemzetközi acélszíndikátus. Párisból jelentik: Angol, francia, belga és luxemburgi acélgyárosok közt tárgyalások folynak egy nemzetközi acélszindikátus alapítása dolgában. A Franciaország és Anglia közt Génuában felmerült feszültség azonban hátráltatta a tárgyalások befejezését. Véleményeltérésre adott okot Németországnak a szindikátusba való fölvétele is, melyet csupán az angolok támogattak, még pedig azért, hogy a világpiacon való versenyben megakadályozza az olcsó kínálatot.- - Az alaptökefelemelések Németországban. Drezdából jelentik: A legutóbb megjelent „Reichsan- zeiger“ nem közöl egy közgyűlési meghívót sem, melyben alaptőkeemelésre vonatkozó napirendi indítvány volna. Ez annál feltűnőbb jelenség, mert két év óta majdnem minden közgyűlésnek az alaptőke felemelése volt a tárgya. Az alaptőkefelemelések áradata, úgy látszik, megszűnt, mint azt a Disconto-Gesellschaft közgyűlésén Salamonsohn dr. elnökigazgató már korábban is jelezte volt.- - A bevitel korlátozása Ausztriában. Becsből jelentik: A közeli napokban egy rendelet fog megjelenni, mely a behozatalt oly módon korlátozza, hogy csak elsőrendű óletszükségleti cikkeket lehet behozni. Egyidejűleg ezzel szigorítani fogják az uj devizarendeletet. Szigorú intézkedés fog történni, hogy a deyizaközpont külföldi fizetőeszközeinek állományát kiméljék és a lehetőség szerint emeljék. Az utóbbi napokban kitűnt, hogy a devizaközpont állománya nagyon csekély és hogy csak igen kis tekintetben tud a követelményeknek megíelelni.Mindenesetre attól lehet tartani, hogy a behozatalnak ilymódon való megfojtása a belföldön a drágaságot csak növelni fogja és az ipari termelésben zavart fog előidézni. — A prágai tőzsde. A tegnapi bécsi hóssz- irányzat hatása alatt a tőzsde mai irányzata javult. A szilárd irányzat különösen a cukorértékeknél jutott kifejezésre. A cseh cukor 25 ponttal emelkedett. Az ipari értékek közül az Alpine, a Skoda, valamint az összes vasipari részvények szilárdak voltak. A bankértékek túlnyomóan gyengültek. A záróirányzat szilárd volt. A devizapiacon a külföldi fizetőeszközök, különösen a német márka esett. = A budapesti tőzsde. Budapesti tudósítónk jelenti: A pénzügyminiszter ismeretes intézkedése folytán, mellyel a valuta- és devizaforgalmat korlátozza, a tőzsde mai irányzata szilárd volt s az árfolyamok a tegnapi színvonalon mozogtak. Az egyes értékek árfolyama 5—10.000 koronával múlta felül a tegnapi záróárfolyamot. Oly értékekben is, melyeket már hosszabb ideje nem jegyeztek, történtek kötések és jelentékeny árfolyamemelkedések. A szilárdság a tőzsdeidő további folyamán is tartott. A korona értékének sülyedése Zürichben az összes piacokon nagy vételmegbizásra adott okot, melyeknek lebonyolítása a tőzsdeidön túl is tartott. Zárlat felé a spekuláció egyes értékeket eladott, ez azonban nem befolyásolta a hangulatot s az árfolyamok tovább emelkedtek. A többi- piac forgalmához viszonyítva a kuliszértékek piaca csendesebb volt, azonban itt történtek jelentős árfolyamemelkedések. A bankértékek jelentékenyen megszilárdultak. Az ipari értékek piacán az érdeklődés középpontjában a vas- és bányaértékek állottak. Töz§deáriolQomok csütörtökön, augusztus 3-án: Berlin. Devizák. Prága .................... 2057.40 Milánó.................. 3765 25 Amster dam . . . 32559.25 London.................. 3755.30 Bu enosz Airesz . . 306-00 New York ........... 828.96 Br üsszel ...............6491.85 Paris..................... 6791.50 kr istiania . . . 14531.80 Zürich............... 15955.00 kopenbága . . . 18227,15 Madrid............... 12883.85 Stockholm . . . 22072.35 Bócs ..................... 1,33 He lsingfors ... 1802,70 Budapest.............. 33.70 % Pr ága: Értéktőzsde. Agrárni banka (Ag- Kolini kávé .... 700.— rár Bank). . . . 490.— Kolini petróleum. 490.— [íohemia............. 433.— Kolini szesz . • • 825.— Jseh Union Bank 421.50 Tejipar rt. .... 485, f). Industrial (Cseh Első pilseni söriparbank .... 430.— gyár................ 2830.— Prag er Kredit. Danök és társa . . 350. (Prágai Hitelb.) 745.— Laurin és Klemont —.— Szlovák Bank . . 232.— Kinghoffer .... 745.— Sivnostenska . . . 413.50 Bécsi Unionbanlc. 13. Angíobank (Angol- Prager Eisen . . . 805.— Osztrák Bank . . 59.— Skoda.................... 466.— Wiener Bankv. . . 16.— Papír.................... —.— Os ztrák hitel . . . 15— Cseh nyugati szén 345.— L'seh Cukor .... 1260.— Osztraui szén. . . —.— Kolini műtrágya. 712.— Inwald................... S25.— Po ldi. .................... 364.— Friedrich............. —.— Alpi ne ....... 290.— Devizák: VIII/3. V1II/2100 hollandi forint . 1583.00 1585.00 Kö. 100 német márka . . 4.65 4.90 „ 100 svájci frank . . . 778.50 778.50 „ 100 norvég korona . 691.25 591.25 „ 100 dán korona . . . 873 00 875.50 „ 100 svéd korona. . . 1066.00 1068.50 „ 100 olasz lira .... 182-25 182.75 „ 100 francia frank . . 330.25 330.25 „ 1 font sterling. . . . 181 25 181.25 „ 1 dollár................ . 40-55 40.675 „ 10 0 belga frank ... 311,00 311.00 „ 100 spanyol peseta . 636.00 633.50 „ 100 jugoszláv dinár. 41.75 46.25 „ 100 jugoszláv korona —.— —-— „ 100 román lei .... —.— —•— „ 100 bolgár leva . . . 23.80 22.80 „ 1 török font ............. 23.60 23.10 „ 10 0 osztrák korona . 0.0475 0.0513 „ 100 lengyel márka . 0.56 0.585 „ 100 magyar korona . 1.50 1.475 1 dollár (kábel) . . . 40.80 40 GO Eu űapesf. Értéktőzsde. Magyar Hitel .... 7000 Ganz-Damibius . . 335000 Osztrák Hitel .... 780 Ganz-viüamos. . . . 86000 Ang,-Magyar .... 1250 Láng......................11500 Le számítoló............. 1750 Lipták...................1800 Ma gy.-Olasz............. 410 Schíick.............. 4700 Je lzálog...................... — Baróti.................. 2450 Ha zai bank................1100 Izzó .......................... 26000 Sa lgó....................... 40000 Gutmann........... 9200 Rim a ....................... 14000 Klotild.................. 14200 Kö zúti....................... 4000 Magyar Cukor . . 160000 Dé livasut ...... 6500 Őstermelő........... 2000 Államvasut............. 50000 Gumrai . ................... — Keresk. bank .... — Naschitzi........... 48000 Ha gy ált. tkp. ... 3100 Neuschloss........ 900 Első hazai................ — Orsz. fa................• 2600 Bo rs.-Mískolci.... — Győri olaj.............8800 Co ncordia.................. 7500 Szlavónia.............4100 Bu dapesti malom . . — Egyes, fa............ 400 Gizella malom.... 8000 Zatolai ...................... 4250 Hu ngária maíom . . 20000 Egyes, tkpt........... 2950 Be ocsini.................... 35000 Papír.................. 9000 Északi szén............. 25000 Bóni..................... 7000 Esz tergom-Szászvári 23000 Malomsoky......... — Felsőm , szén..............44000 Rézbányái............ 3200 Dr asehe.................... 30000 Aegisz ........................1150 Ma gnezit..................7Ö00Q Földhitelbank .... 5400 Magy. ált. Kőszén .81000 Merkúr.............. 500 Ur ikányi , . . 43000 Viktória.................... — Ad ria........................41000 Óceán ........ 3900 At iántíka.................. 6200 Páifaivai............ 3900 Le vante.................... 36000 Kóburg . . • .... 2700 Tr öszt......................... 8300 Magyar szalámi . . — Csáky......................... 3800 Spodium................ — Magyar Fegyvergyár41000 A budapesti valuta és devizapiacon a forgalom a pénzügyminiszter rendeletére szünetelt. Bées. (Z á r v a.) A zimeftt devizaárfolyamok Zárlat. VIII/3. VII1/2. 100 csehszl. korona . 12.90 13.00 svájci frank 100 magyar korona. 0.175 0.24 „ „ ICO német márka . . 0.615 0,68 „ „ 100 hollandi forint . 203.25 203.60 i dollár...................... 5.2625 5.265 „ 1 font sterling . . . 23.41 22,37 „ „ 100 francia frank. . 42.90 42.67 „ „ 100 olasz lira .... 23.975 23.67 „ „ 100 belga frank. . . 40.60 40.50 „ „ 100 dán korona . . . 113.00 113.00 „ „ 100 svéd korona . . 136.75 137.00 „ „ 100 norvég korona . 89.75 38.75 „ „ 100 spanyol peseta . 81.50 81.50 „ „ 100 Buen. Air. peso 191,00 191.00 „ „ 100 jugoszláv korona 1.55 1.625 „ „ 100 jugoszláv dinár —.— —.— „ „ 100 osztr. kor. (pénz) 0.008B 0.01 „ „ 100 osztr. leb. bankj. 0.0125 0.015 „ „ 100 lengyel márka . 0.08 0.085 „ „ 100 román lei ... . —.— —.— „ „ Kiadja: Fiachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitungs-AktienGesell- schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. iP'rTTTT7TVff7T??t7TTT?TTyTVTTTTTTV7T'7VTT7VVTT7TTa E | I I í szo&Oság I t ^ r y r , ' í l hölgyek és urak részére. 3 l I ► Készítek minden- \ t nemű ruhákat, úgy 3 Í saját, mint hozott 3 ► szövetből. Egyen- 3 t ruhák készítése. 3 ► + ► < ► 4 | Kolminek láfiili ] \ Praha, Sl-2833 | ? 3 iAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÍ
